Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-07 / 5. szám

sütemény Erzsébet. KEI fiKZX KOPOTT Könyvespolc T udomány­illés Endre: Történetek a sze­relemről és a halálról. A Mahá-bhárata. a hatal­mas hősi éüosz, az indus kul­túra egvik Iegn?"vobb alko­tása. Egy háromszáz soros részletet. Szávitri csodálatos szeremét dolgozta fel belőle Illés Endre. Szávitri szerel­me. melyet a halál sem tud legyőzni, a hinduk egvik leg­kedvesebb meséie. Ez a szere­lem nem csuüán azért ha­talmas. mert Szávitri kitar­tott mellette akkor is. amikor egv jóslatból megtudta hogv választottja egy év múlva meg fog halni, hanem azért is. mert a halálból is visszahozta férjét. Az indusok haláliste ne. a nagy és félve rettegett •Járna, elvitte a férfi lelkét, de Szávitri. a hős lelkű, szerel­mes asszony addig kísérte, követte az istent, míg az visz- szaadta fériét és négyszáz- éves boldogságot ígért nekik. Mathiez: A francia forrada­lom. ' • -y-w- yTT-r-f: technika HAT ŰJ VONALLAL BŐ­VÜL A JUGOSZLÁV főváros autobusz- hälözata Vlaszta Popovics, a Belg­rádi Közlekedés Vállalat igazgatója bejelentette, hogy a napokban hat új vonallal bővítik Belgrád autóbuszköz­lekedési hálózatát. Ezek , kö­zül 4 járat Boíecsot, Umkát, Nova Pazovát, — valamint Szurcsint köti maid össze a belvárossal. CSEHSZLOVÁKIA— LENGYELORSZÁG 1958-ban Varsót és Prága' televíziós relé-vonallal kap­csolják ős ze. A relé-vonal lehetővé teszi, hogy a két testvéri ország rendszeresen kicserélje televíziós program­ját. NEGYVENEZER TELEFON- IGÉNYLŐ BELGRÁD- BAN Belgrádban az év elején 19 048 telefonelőfizetőt tartot­tak nyilván. November vé­géig számuk mindössze 1015- tel szaporodott. A jugoszláv főváros postaigazgatóságához napról-napra egyre több ké­relem érkezik új telefon be­kapcsolására. Ezidoszafint mintegy 40 000 kérvényt7 ik­tattak be. A postaigazgatóság új auíomataközponLok létesí­tésivel igyekszik enyhiieni a telefonhiányt. 1958 máso­dik felében azonban ezekkel is csak 7100 új készülőket kapcsolhatnak be. a további 33 030 kérelmezőnek pedig még várnia kell. ÜJ KÍNAI BÉLYEGEK A kínai építők a népköz- társaság fennállásának nyol­cadik évfordulójára befejez­ték az uhani híd építését. Az ünnep napján az első vona'ok és gépkocsloszlopok áthalad'ak az új hídon. Nemrég két új postahelye* oet adtak ki Kínában, ame­lyek a Javgce-folyőt átívelő uhani hidat ábrázoljál:. Dinár lesz Tunézia pénz­egysége Tunéziában megtették az előkészületeket az új pénz- egység forgalomba hozatalá­ra. Az ország pénzegységét di­nárnak nevezik és 1 dinár, ezer frankot ér majd. Az új bankjegyeket Nyugat-Német- országban nyomják. Mesterséges antibiotikum A Csehszlovák Tudományos Akadémia kémiai intézeté­ben három tudós mestersége­sen összeállította, szintetizálta a cikloszerin nevű antibioti­kumot. Eljárásuk teljesen ere­deti. A cikioszerint nem egé­szen két évvel ezelőtt fedez­ték fel. Rövidesen hozzálát­nak alkalmazásához a klini­kai vizsgálatok alkalmával. Rádióméter segít ésével kutatják az urániumlelő­helyeket a Szovjetunió­ban A Szovjetunióban könnyű és olcsó rádiómétereket gyár­tanak urániumlelőhelyek ku­tatása céljából. Az eddigi eredmények igen biztatóak. Csupán az elmúlt év során a szovjet geológusok rádióméte­rek segítségével 45 gyémánt­mezőt és egy igen jelentős urániumlelőhelyet fedeztek fel. Elektronikus agy a re­pülőgépeken A Hughes Airoraft társaság New Yorkban uj elektroni­kus számológépet mutatotl be, amely súlyánál és mére­teinél fogva elhelyezhető el­hárító vadászgépeken. A gép bár 9600 aritmetikai művele­tet old meg másodpercenként mindössze 60 kilogramm. — Mentesíti a pilótát a navigá­ciós kérdésekkel kapcsolatos számításoktól. A „Digitair“ nevet viselő gép biztosítia a gép útját ü felszállástól leszállásig: ha ui- [ típusú Radar-géppel kapcsol- j iák össze, megállapítja az el- . lenséges repülőgép helyét, és I a szükséges pillanatnban ki­oldja a lövedéket, .» A nagv francia történetíró munkája első részében ala­pos tudományos felkészült­séggel elemzi a francia feudá­lis társadalmat, a monarchia rothadtságát, a polgárság erő­södő osztályharcát. A továb­biakban részletesen ismerteti a forradalom bonyolult kibon­takozását és történetét, vala­mint a hatalmas mozgalom balratolódását. Befejező rész­ben a iacobinus diktatúra tör­ténetét és bukását írja le és rámutat arra. hogyan függ össze a francia társadalom ké­sőbbi fejlődése a forradalom­mal. Az arany rózsafa. Kuntár Lajos Vas megyei könyvtáros és társai felke­resték a környékükön lakó öreg mesélőket s feljegyezték, amit tőlük hallotak. Királylá­nyok, szegény pásztorlegé- nyek. pásztorleánvok eleve­nednek meg az öreg mesélők hangján s ezeket a meséket fűzi egy csokorba ez a kötet. de nem vendégként. Finoman közölték vele, hogy számíta­nak a „segítségére“ a ház körüli munkában és a gazda­ságban. JLt égis, Kelemenné most LJA ezzel is meg volt elé­gedve. Lassan tudatára éb­redt, hogy a két haza között hazátlanná vált és jó volt ez a kis menedék arra, hogy éle­tét és reményeit megtarthas­sa a jövendő évek számára. Egy levélben még tudatta lá­nyával tartózkodási helyét, azután megtelepedett az ide­gen emberek között fájdalmas és kesrű vágyakozással a szí­vében. Gépiesen végezte na­pi munkáját és igazában a napnak csak két órájában élt: reggel, amikor a postás be­fordult a kapun, s egv lélek- zetelállító pillanatig azt hit­te, neki jött levél; és este, amikor az elcsendesedett ház­ban fáradt és sóvárgó arcát arrafelé fordította, amerre azt az országot sejtette, amely hatvan éven keresztül hű daj­kája és eltartója voltt Ausztria visszaadja az s olajmezők tulajdonjogit Az osztrák kormány elha­tározta, hogy visszahelyezi tulajdonjogukba az olajme­zők volt tulajdonosait. A tár­gyalások már meg is kezdőd­ték. Ez a határozat a világ legnagyobb olajtársaságainak. (Socony Vacuum, Anglo— American Petróleum. Stan­dard Oil és Royal Dutch Shell) javát szolgálja. Hét olajfino­mító üzem és a Bécstől kelet­re eső nagy olajmező a m-g. . beszélések tárgya Nagy-Brftannla repülő- gépkivitele Nagv-Britannla repülő "ép kivije' e ez év októberében P • millió íonsferlinget tett ki, az év első tíz hónapjában pe dig megközelítette a 88 mil­lió fontot. A svájci kormány nemrég szerezte meg a paris ment hozzájárulását 1<K) Hunter-típusú brit repülőgép- i megvásárlására. A svájci re- . pülőgép-szakértők véleménye szerint ez a világ legjobb ka- . tonai repülőgépe. Nyngat-németország első deficitje az Európai Fizó - tcsi Unióban A nyugatnémet Szövetségi ! Bank közölte, hogy' 1952 óta • első ízben volt deficites Nyit­• gat-Németország havi mérlc ■ ge az Európai Fizetési Unió­• ban. Ez év novemberében 25 ■ millió 800 ezer do’lárt tett ki \ a deficit. A Szövetségi Bánit. ’ utalt arra, hogy a deficitéit abból az egymiliiárd tízmillió dolláros hitelből fogja fe­dezni. amely Nyugat-Német­• ország rendelkezésére áll az • Európai Fizetési Unióban: Frankfurti pénzügyi .szakér­tők véleménve,szerint a de­» ficitet az időzte elő, hogy a : gazdaságügyi miniszter meg­kísérelte leállítani a külföldi • devizák spekulációs jellegű- beáramlását Nyugat-Német- 5 országba. Japán ötéves gazdasági ' • ■* terve Japán gazdasági szakértők ’ kidolgozták az ország ötéves- gazdasági tervét, amelynek- értelmében 1962-ig 60 száza ­- lékikal emelnék az ipari ter­ít melést, s 80 százalékkal a W- ; vitelt. Ennek megfelelően a- japán kereskedelmi flottát évente legalább 500 000 brt- val kellene növelni. A kivi­i tel értéke az 1956 évi 2598 millió dollár helyeit évi 4730 s millió dollárt tenne ki.­Amerikai tudós tiltako­zik — a Hold „gyarmaté­- sítása' ellen Andrew G. Haley, a nem­. zetközi közjog tudósa előadást! „ tartott a Harvard-egvetemen és kijelentette, hogy „meg kell akadályozni a koioni- alizmust a Holdban.“- „Nemzetközi egyezménnyel- kellene biztosítani, hóm- egy ország se használhassa ki a 5 Holdat saját céljaira“ — mon- •_ dotta és hozzátette, hogy a je- lenlegi helyzetben semmi sem a akadályozza meg Oroszorszá- í. got abban, hogy annektálja a a Holdat;- Szigorú korlátozásokat kel- lene életbeléptetni az ürku­s tatásra azokat a bolygókat il­letőleg, amelyekben esetleg értelmes lények laknak. „Mindenkinek kivétel nél- *" kül alá kell vetnie magát az erre vonatkozó alaptörvé- g nyéknek, mert különben örö- _ kössé tehetjük az űrben az X emberi faitól származó pusz- L tító bűnöket.“ [- Vajon a tudós, akkor is így j, beszélne, ha történetasen az t- USA közelebb állna a Szov- it jetuniónál a Holdba való el­- jutáshoz?;„a it-’ s Másodpercenként 32 mil­lió felvételt készítő feny- ő képezőgáp is A moszkvai rádió szerint a 1-. Szovjetunióban olyan fényke- Vpezőgcpet szerkesztettek. — s amellyel egy másodnerc ala -. 82 millió felvételt lebet Me-'­I > jL's akkor Kelemenné eU határozta, hogy kimegy a fiához Kanadába. Minden­kinek mutogatta a leveleket, amik a bűvös Amerikából jöttek és tele voltak vágya­kozással az anya után és csábítással az ottani jómód­ba. Az utolsó levél után, ami júniusban érkezett, nem tu­dott nyugodni, {így érezte, azonnal indulnia kell. Azért öreg barátnőjéhez még el­ment megbeszélni a dolgot, n nem mennék *— m >.....a Paula, s a hangja máris hideg lett, idegen, mintha nem is lettek volna jó barátnők huszonöt éve legalább. Te itt önálló vagy, nem szorulsz senkire, ott meg ki tudja, hogy bánnak veled. A menyedet még nem is lát­tad. Csak a hízelgő leveleiből ismered, amiket az ura ked­véért írt. Az a kis kötélverő üzem, ami a férjed után ma­radt rád, jól eltart téged. Mit akarsz hát? — Mit mit? — Nem értesz te engem! — legyintett Ke­lemenné bosszúsan és szede- lőzködni kezdett. Gondolta: hazamegy. Minek is jött ide! Paula maradi öregasszony, betették egy magyarországi kis városban, innen aztán nem is mer megmozdulni. Már az ajtóban állt, — amikor Paula emlékektől el­lágyulva odalépett hozzá, megölelte és azt kérdezte: — Azt hiszed, el tudod ezt a földet valaha is felejteni?... Kelemenné érzelgős osto­baságnak nevezte magában Paula megjegyzését. Ez a be­széd még gyorsabb cselek­vésre ingerelte. Egy bökkenő volt még: a lánya! — Mert volt egy lá­nya is, akivel egy városban élt és akiről tudta, hogy min­denáron vissza akarja tar­tani. Mégis, most úgy érezte, a fiát szereti jobban és az is őt, kedvesebb volt hozzá mindig, mint ez a lány, akit szinte naponta lát és akivel össze is zördülnek néha. Igen, Ödön az más, egészen más! M em is hallgatott a lánya 1 ’ könyörgéseire. Meg a jótanáesáira sem. Még, hogy az útlevélre várjon, meg mi­egyébre. Ostobaság! Van egy kis megtakarított pénze: öt­ezer forint, éppen annyit kér ez a barnakabátos, birgerli csizmás ember, aki megígér­te, hogs átsegíti a határon. Itthon mindent rendben el­intézett. A házát ráíratta a lányára, volt egy kis földje, azt is neki adta. Nem vitt magával sen—’,4- ^ "n azt írta: „E "** fti— _________ milyen jó hoz­I 2ám mindenki! Még a . pohár vizet is vendéglátóim nyújt­ják felém, ha látják, hogy I inni akarok.’1. I Később bizonytalanabb le­I velek jöttek. „Még mindig I itt rostokolok — panaszko­I dott Kelemenné. Nehéz a to­I vábbjutás.“ Aztán két hónap I múlva; „Végre a hajón! I Ödönék alig várnak már’‘. I Néhány hét után megjött a I megnyugtató bizonyosság is: I a mama célhoz ért, nagy I örömmel fogadták. Az öröm­I be ugyan egy kis üröm is I vegyült. Ödön mérnök oda­I kint, az asszony is dolgozik, I három gyerekük van. Most, I hogy mama itt van, elküld­I téfe a háztartási alkalmazot­I tat, neki kell vezetnie a ház­tartást. „Ezt azért előbb is tudathattá!: volna velem — írta kis ingerültséggel Kele­menné. — No, nem baj, t gyerekek nagyon kedvesek Ilonka is, Ödön felesége, jól aneovamivnk’\ IJ iroska is megnyugodott s: * és kezdtek Péténél úgy c gondolkozni, mint akik meg- n váliozhatatlan helyzetbe ju­tottak. Rendezkedtek saját be- ti latosuk szerint, a kötelgyár- n tó üzemet eladták as mivel c mind a ketten a fodrász sző- b vetkezetben dolgoztak, a föl­det is kiadták. Mas apróságo­kat is pénzzé tettek, amiből kettő volt, vagy amit feleste- 2 gesnek Ítéltek. ll Egy szép napon aztán —- i< vagy négy hónap múlva — két « levél érkezett egyszerre. Nyit- a van egymás tudta nélkül ad- d te fel a mama és Ilonka, az s. ismeretlen sógornő. Mind a o kettő tele volt panasszal. t „Ezek az amerikai asszo- rt nyok — általánosított dühö­sen a mama — mindent más- E képp csinálnak, mint mi. Ilus s is. A jó tanács egyik fülén be, j a másikon ki. Hiába mondok neki akármit, ő csak azt fele- 0 ti: De mama, én ezt így szók- lám. Vagy: így akarom. Sem- r mi tekintélytiséfelei nincs . benne. És Ödön? Micsoda pa- , pucs lett belőle! Egyre a fele­ségének ad igáéit. Ha pedig , látja, hogy ón mégsem enge- h dek, fogja a kálitpját és el­megy hazulról. Nemhogy meg ’ leckéztetné ezt a csupanájlon amerikai dámát.” f „Ödönt minha kicserélték ~ volna —, így Ilonka. — Mióta l mama itt van, egész estére el- z megy hazulról. Azelőtt foglal- t kozott a gyerekekkel, vagy ha j elment, engem is magával l vitt. Jaj, de el vagyok kese- j redvel — Ha ez így megy to- 1 vább..Es a levél végén } még egy bátortalan utóirat: i „nem hívhatnátok vissza?’’ SÍ leveleket Piroska kapta c kézhez. Egészen meg volt ré- mülve. Mit fog az ura mon- r dani? — Aztán gondolt egyet: l Eh, legjobb, ha meg sem mu­tatja neki. Az ő békéjükét is ( megzavarná... ( Ott kinn. Kanadában pedig egyre romlott a helyzet. — í Anyós és meny, férj és fele- l ség állandó harcban álltak t egymással. A gyerekekkel is i baj volt, tiszteletlenek lettek, e nem akartak szót fogadni, — í furcsán összemosolyogtak a nagyanyjuk háta mögött. c És Kelemenné már csak ( akkor érezte jól magát, ha j egyedül volt. ilyenkor zavar- j talanul gondolkozhatott, ma- , ga elé képzelhette régi ottho- ; nát, a várost a Tisza mellett, ^ szép üvegverandás házát, a lépcsőfeljárót, amelynek leg- , felső fokáról a vízre lehetett ‘ látni. Maga előtt látta Paulát, öreg barátnőjét, akinek szinte 1 idáig hallatszott szerető fi- ‘ gyelmeztetése abból a régi 1 délutánból: „Azt hiszed, hogy 1 ''dód felejteni...?” * ~.n, és a szomszédok is , 'und egyszerre nagyon ■ knek tűnlek száma- ienkit ismert végig az és olyan otthonos ár­az ismerős arcokat 1 Most azt sem tudja, i velük. Hiuzament-e i abi az udvar lójához i nenak fia lett-e me­zt sok kis hir, amit hallott es ami mind < e. Itt, itt nincs sem­érdekelni tudná, itt veri őt fiatatásszony- i és nem becsülik úgy, m látták mennyit küz- jnnyelmű1'' terrhészeiű a gyerekeivel, azutan- .aikor özvegy lett, az ■ egyedüllét szomorúságával es • a megélhetés nehéz igondjá­- val. Nem látták, milyen nagy- I szerűen sikerült aztán min­den, hogy talpra állt a kis . háztartás szorgalmas keze 7 nyomán. A lányára utoljára gondolt . csak. Félt a lelkiismeretfur- , dalástól. Ödönt mindig Piros- ! ka elé helyezte, maga sem tudja miért. A tizenöt év l alatt, meg mióta nem látta, a . jótulajdonságok egész légiójá- ' val aggatta tele kedvenc fi­acskáját. A viszontlátás azon­* ban nem használt ennek a dicsfénynek. Most egyszerre Piroska volt a jó, a kedves, ’ őrá gondolt a sóvárgás szúrós ’ kis könnyeivel a szemében Kelemenné. így történt azután, hogy ~ újra bekopogott a postás a s tiszamentl kis ház < kapuján. ~ Piroska rossz sejtelmekkel ■ forgatta kezében a levelet. — 0 Nem tévedett: az édesanyja % írt, haza akar jönni. „Igaza­1 tok volt, — zokogta a levél — «.cm. lilánk telvitoni ., e £<• I :inte belejajdult a délelőtt töndjébe a kérés: „Kislá- yom! Segíts/“ Piroska szemét rögtön el fu­nta a könny. Nagyon saj­áttá anyját, akit ime meg­tilt a messziség hazug déli- ábja. D élben a férje is így ta­lálta még. Sírástól szét­lőtt vonásokkal és puha, ol- ilomkereső csókokkal a szó­in. Nem szólt semmit, csak ra ányérja mellé csúsztatta levelet, szelíd, esdeklő moz- ulattal. Férje arcán nem tát­ié indulat, még a levelet Ivasta. Nyugodt lassúsággal >,tte vissza az asztalra és ka- ala~ :i kezdte a levest, Urbán Péter okos ember olt. Tudta, ha most egyene- m anyósa ellen beszél, fel- igereli a feleségét. A-irt hát merrsímogatta az 1 sszonya haját és ilyeneket ' vond At: . nahát, ez az Ilus!”, í teg: „szegény mama”, meg ; ogy: „csakugyan segíteni , eil rajta”. Piroska, hálásan húzódott özelebb az urához: r— Tud'am én, hogy te is 7" gondolod — duruzsolta. — Hát persze, kedves! — vezett saját célja felé Péter - Csak azon gondolkozom óvá is megyünk lakni akkor , L régi lakásunkat már kiad ík másnak. A mama meg... Lranyos, jó asszony, de amint ítod. az egyedüllétben hoz- ászokott, hogy minden úgy >an, ahogyan ő akarja. Meg izonyára ő se szeretne cse- erhől-uederbe pottyannl Péter itt megállt, úgy gon- .olta, egyelőre elég ennyi lent vissza dolgozni. Piroske legcsendesedve, szórakozol uszival búcsúzott tőle. Este Péter jónak látta, még gy hathatós érvvel segíteni • , felesége faléhajlásivak. — Egész délután az járt az szemben — mondta pondter- elten — miből vásároljuk issza, amiket eladtunk? ikárhogy takarékoskodunk, ey év alatt s^m tudunk ösz- zerakvi annyi pénzt. Pi-oska nem felelt semmit. !e egész éijel forgolódott a- áriában, nem tudott aludni Am. mennrii jóakarat var. ’éterien! — De hiába, hon­án vennének . most hirtelen ekést? És a. kötélgyártó 'rém? Meg a többi mind? Az pgtön kell, amint mama ha- aárkezik! Nem, nem, hát ez így meg- >1 óhatatlan! O nagyon saj­tálja. mamát, de minek ment l. Tudhatta volna! Nemkis- njerek már. És mennyien fl- g/elmert.ették: köztük ő is gén, mama meggondolatlan ’olt és most erre ők fizetnek á egrj egész sereg kellem et- enséggeV. js teltek a napok és Pi­roska meg mindig nem válaszolt. Mit is írjon? Azt, rogy ne jöjjön? Nem, azt le- leieilen! A kényelmesebb ilat választotta hát: egyalta- an nem irt semmit. Mama pedig odakint Kana­lában egy parazs vita kellős tőzegen oáavagta a fiúnak, neg a menyének: — Nem sokáig eszem már :zt a keserű kenyeret. Megyek iaza! Írtam Piroskának. Ettől kezdve azutan csak­ugyan tűrhetetlen lett a hely­zete. Es Kelemennél rágta a izégyen és a bizonytalanság, imért Magyarországból nem lőtt semmi hír. Egy ríap nem bírta már tovább, egy régi bo­rítékot lobogtatva elhenceg­te: — Megjött a válasz Ha ide- idjátok az útiköltséget, akár­melyik percben indulhatok. Odaadták, hogyne adták volna Talán még nem késő, még helyreáll közöttük a ré­gi bensőséges házastársi vi­szony, ha mama végre elmegy innen. És ekkor Kelemenné elin­dult oda, ahová senki se hív­ta és ahol senki se várta. Vgy gondolta, meghúzódik abban az ausztriai városkában, ahol a Kanadába utazása előtt he­teket töltött. Talán emlékez­nek is még rá és megengedik, hogy ott várja be lánya hívá­sát. Most azonban ebben is csa­lódott. Nem voltak már olyan érdekeiek a „menekülők”, inkább könnyelmű elégedet­lenkedőknek nevezték őket. Igaz, hogy befogadtak azét ti

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents