Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-05 / 4. szám

Megvalósul 3DüüuaDDaamaonnnnnnr s Móricz Zsigmond álma 'h ORICZ zsigmond, nagy realista írónk sokat utazott szerte az or­szágban. Szenvedélyesen ér­deklődött a valóság iránt. Országjáró útján, 1932-ben eljutott Karcagra is. Akko­riban, amikor hire járt, hogy Karcagon olaj után kutatnak. Olajat ugyan nem találtak, de a forró víz 1200 méter mélységből hatalmas sugár­ban szökött ki a földből. A várostól 12 kilométerre volt a fúrás. Mivel más al­kalmatosság nem volt, kocsin tette meg Móricz Zsigmond az útat a koratavaszi csípős időben. Meg is jelent erről az útjáról egy cikk: „ömlik az arany a karcagi pusztáit címmel. Vár jellemző részt kiraga­dok a cikkből. Negyedszázad távlatából érdekes látni, mi­lyennek álmodta a nagy író ezt a darab magyar földet, milyen volt és milyen ma. „Csinos épületek veszik kö­rül az áldott, s aranynál be­csesebb forróvizet. Jobbra a kórházberende- zésú fürdőépület, jellemzően magyar stílusban. Fehérkö­penyes orvosok fogadnak és az ápolónők, mind karcagi lá­nyok, frissen, fürgén, csino san nyitják meg az ajtókat. A másik oldalon a fiatal fák erdeje közt kertészeti épüle­tek, hatalmas melegházak, ahol virág és veteménykerté- szet, primőröket termelnek, már külföldi kivitelük is van. A vasútállomás másfél kilo­méternyire, szinte be van kapcsolva a világforgalom­ba. A kertészet végén külön épületben az országos állami füzeshántoló. Itt gyűjtik ösz- sze az ország összes fűzvesz- szőterrhését. A meleg vízben újra hajtatják a rügyező vesszőket, bántják az ország legkülönbözőbb részeiben lé­vő háziipar számára. Távo­labb a halastó, amelyben a viz kincsesbányát jelent. De legjobban mégis a rengeteg fiatal fán csodálkozoms akkor egy zökkenés és én.,, felébredtem. Ott áll ott a város kocsija velem a puszta közepén, ke- rékagyig ragadó sárban. Kibontakozunk a juhbőr- ből, kiszállunk. OtE SAJNOS, abból, amit álmodtam: a für­dőből, a kórházból, a meleg­ágyakból, kertészetből, füz- hántolóból semmi sincs, az mind csak a tervek álma, itt a hideg, szeles pusztán. Le­hetne, de még nincs, no. Ml minden lehetne itt, és semmi sincs! Semmi sincs, csak a maz- naság, gyávaság, az erőtlen­ség. Itt a drága viz, a csodála­tos gáz: napi harminc má­zsa porosz szén repül a leve- göbe! . Így tűnnek el a kincsek és így múlik el az élet a magyar rónákon. A tejjel-mézzel fo­lyó Kánaánban. ömlik az aranyfolyam a föld áldott mélyéből a kar­cagi pusztán és elfolyik, el­megy az árkon semmibe... Majd a szebb jövőben más­képp lesz ez is. Ha mi nem, fiaink majd okosabbak lesz- nek.“ 1958 küszöbén átlepve, a nagy író nyomát követve néz­zük meg, mi van most ott künn a „karcagi pusztán.“ A nagy Ikarusz kocsi per- sek alatt röpíti ki karcagi uta­sait Berekfürdőbe. Szép tele­pülés ez már. , Egymás után emelkednek ki a földből a családi házak az út két olda­lán. A fürdőkért szénen gon­dozott parkjában csinos für­dőépület. A nyáron épült ven­déglő és nagy úszómedence. S ezeken túl van a való­sággá lett kertészet. A karca­gi Béke Tsz-nek van itt más­félezer hold földje. 300 hold búzavetése nagyon szép. Büszke is erre Dobrai elvtárs, a tsz elnöke. És itt van a termálvizes primőrtelep. Egyelőre 1200 négyzetméter területen, ha­talmas üvegházak, két blokk­ban két hajtató és egy össze- köfő van. Remek eredményeket pro­dukált az ifiú kis vrimőrte- lev egy év alatt.-XE"»»wn tAzSEF ker­tisz agronómus, szíve­sen beszél eredményeikről és terveikről, .................. 13 0—140 ezer forint tiszta jövedelme volt a primőrtelep­nek. Egy négyzetméter terü­letből 250 forintot hoztak ki. az első paradicsomot mai áprilisban piacra dobták. Fő­leg exportra vitték, 80 forin­tot kaptak kilójáért. A para­dicsomból a bevétel 160 ezer forint volt. Február közepén zöldpapri­kát szállítottak a piacra, 700 tő paprika tizenhétezer fo­rintot hozott. A környéket is a primőrte­lep látja el palántákkal, eb­ből is bejön 50—60 ezer forint. Amikor a paprika kikerült, trópusi uborkát ültettek a he­lyére (Trópusi 2.). A hatalmas üvegházakban a 50—50 cen­timéteres 1.5 kilogram súlyú uborkák csüngtek le az üveg- ház faláról, ablakairól. A szemlélőben olyan hatást kel­tettek, mintha egy pillanat­ra valóban a trópusokon len­ne. Kint a szabadföldben 10 hold káposztát termeltek, 5 holdon dinnyét, 15 holdon fekszik a gyümölcsös. Ez bi­zony egy kicsit elhanyagolt, de a jövőben erre is nagyobb gondot fordítanak majd. S mi van bent az üvegház­ban? Tizenhat ezer tő saláta próbálja emelgetni leveleit.... fejesedik, hogy január 20-ra exportképes állapotban a szál­lításra várjon. A saláták helyére paradi­csom . kerül. Tízezer tő érle­li majd március végére zama­tos termését. A másik üveg­házban virágzik a paprika, február első felében piacra kerül az is. LESZ az üvegházak rendeltetése, ha kike­rülnek belőle a primőrök? Június elején 15 ezer kri­zantém kerül bele. Egy tő át­lag 3—i virágot hoz. Novem­berben ennek a virágnak van a legnagyobb keletje és 2—3 forintjáért is elmegy szálan­ként i m­Az idén szerződésük van 50 hold szabadföldi paradi­csomra, tíz hold dughagymá- ra, 5 hold paprikára. Ilyen eredmények után itt érdemes nagyobb álmokat ál­modni, nagyobb terveket sző­ni. Szőnek is. Százhúsz holdasra fejlesz­tik a kertészetet. Kilenc-tiz hollandágyat építenek. (Föld- besüllyesztett ágyak, előre is bele lehet palántáiul a nö­vényt, s úgy ráhelyezni a te­tőszerkezetet). Épül egy szi­vattyúház, mely nagy hideg esetén a melegházakba na­gyobb mennyiségű vizet szál­lít. Szeretnének saját költsé­gükön még két blokkházat építeni az idén. «■= így aztán megindulhat a nagybani exportszál­lítás. A zöldségfélék termesz­tése mellett egy gombatele­pet és virágkertészetet is be­állítanak jövőre... Bizony szép lesz, amikor kint hó bo­rít mindent és itt bent, szir­mukat bontogatják a szín­pompás olasz szegfűk. Szép és nagy tervek ezek. A primőrtelepnek mindig van pénze... akkor is, ami­kor tavasz felé a tsz tagok­nak már fogytán van. A tag­ság a primőrtelep pénzéből kap előleget. A telepen jelenleg tizen­kettőn dolgoznak, főleg idő­sebbek, asszonyok. Jövőre már harminc nőt és húsz fér­fit tudnak majd foglalkoztat­ni. *>GY VÁlnak valóra * az iró álmai..: lassan több és több... Jó volna, ha a karcagiak gondolkodnának a reuma-kórházról is ... sok­sok reumás betegnek hozhat­na gyógyulást. Valami olyas­félére gondolok, mint Hévíz. Miért is ne lehetne itt az Al­föld kellős közepén egy má­sik Hévíz, vagy olyan, ami­lyen az „álombéli“ volt?l — anna — A 820 becsületéért Valahány Jelentkező kéri felvételét a tsz-be, annyiszor bocsátja szavazásra a döntést az elnök. így van ez rendjén, így követeli az alapszabály, Így a szövetkezeti demokrá­cia. Az már kevésbé, sőt egyál­talán nincs rendjén, hogy e szavazások igen gyakran for­málisak, nem tükrözik híven a tagság állásfoglalását. S miért nem?.:, a szavazásnál az elnök összeolvassa a fel­nyújtott kezeket; ellenpróbá­nál szintén. Ha azután úgy számolja, hogy több szavazat szól a javaslat mellett, mint ellene, gépiesen diktálja a •jegyzőkönyvvezetőnek: „Meg­állapítom, hogy a tagsá g egy­hangúlag .; Távol álljon tőlem az ál­talánosítás: nem minden tsz jár el így a szavazásoknál. Megfigyeltem, minél erősebb valahol a pártszervezet, mi­nél jobb a kapcsolat a pár- tonkívüli tagság és a pártta­gok között: annál lelkiisme­retesebben veszik számba a helyeslő és ellenző szavaza­tok arányát. Tekintetbe ve­szik bizony, mert ez az arány hasznos segítséget nyújthat a további munkához. Példának okáért egy kis szótöbbséggel megszavazott javaslatnak a végrehajtása ritkán megy úgy, mint kellene. Értékeljük a munkát, de értékeljük az egyes tagok megfontolt véleményét is. S ha év végén pontos mérlegre tesszük: ki mit végzett a munka frontján, vizsgáljuk meg lelkiismeretesen azt is: miképpen, milyen arányban helyeselnek, elleneznek a ta­gok egy-egy határozatot, vagy javaslatot. így kívánja ezt a belátás, a szó becsülete. EGY EVE KEZDTE HEG Á TERHELÉST Tervein,; uspeäaitasagsz s-sssín embsrcli kellenek Népfront nagysyíílés Jászár okszálláson és Jász fény szarun vesz az egész elnökség, sőt a bizottság tag­jaiból is igen sokan. A jászberényi járás községeiben nagy­gyűléseket hívnak össze a Hazafias Nép­front bizottsági tagjainak, elnökségének megválasztására, s az 1958-as munkaterv megvitatására. Ezeken a nagygyűléseken járási, megyei és országos vezetők tájékoz­tatják az egybegyűlteket a bel- és külpoli­tikai helyzetről, a Hazafias Népfront or­szágszerte kifejtett munkásságáról és is­mertetik a kommunista és munkáspártok Moszkvában elhangzott békenyilatkozatát. Az elmúlt vasárnapon .Iá szárok szállás és Jászfényszaru népfrontaktíváira, veze­tőire várt az a feladat, hogy községük min­den rétegét megmozgató nagygyűlést ren­dezzenek. Jászárokszálláson Váczi Sándor elvtárs, országgyűlési képviselő, a megyei párt- bizottság párt- és tömegszervezeti osztályá­nak vezetője mondott kitűnően felépített politikai beszédet, amelynek során a par­lament ülésének eseményeiről is beszámolt. A hallgatóság a beszámolónak különö­sen azokat a részeit fogadta nagy tetszés­sel, amelyek a népi ellenőrzés közeli beve­zetéséről, illetőleg a szocialista tábor egyre erősödő fölényéről, valamint az imperializ­mus tekintélyének hanyatlásáról szólt A nagyhatású politikai beszámoló után a nagygyűlés résztvevői megválasztották a 47 tagú bizottságot, amelynek az lesz a fel­adata. hogy az 1958-as munkaterv végre­hajtását azonnal megkezdje. A kulturális és mezőgazdasági Szak- bizottság tervében a népfőiskola további jó irányítása, vezetése, a szabadegyetem létre­hozása, valamint a Nagyárok nevű tanya- központban újabb népfőiskola megszerve­zése szerepel első helyen. A nagyárki népfőiskola lesz egyéb­ként az ország legelső tanyai nép­főiskolája. A mezőgazdasági szak- bizottság ezenkívül az ezüstkalászos tanfolyam irányítása mellett vál­lalkozik a Táncsics Tsz fcjlődésé- ■ nek, eredményeinek ismertetésére, valamint a fásítás vezetésére, a bé­kebizottság a kisgyűlések bosszú so­rát rendezi meg, a kubikusok régi és mai életét bemutató kiállítás rendezésében. Irányításában részt« Általában véve olyan hangulat uralko dik a községben, hogy az árokszállásiak a jövőben is élenjárnak a népfront-munká­ban. Jászfényszarnn Árvái István elvtárs, az MSZMP járási titkára tartott igen érde­kes, vonzó formában előadott politikai be­szédet, amelynek során részletesen ismer­tette az osztályhare mai állását, a tsz- mozgalom helyzetét, a népi ellenőrzés be vezetését. A rendkívül tartalmas beszédhez többen is hozzászóltak, és a Népfront Bizottság terveire vonatkozólag tettek javaslatokot. Csillik Antalnak, a Földművesszövetkezet vezetőjének különösen figyelmet érdemlő javaslatai hangzottak el, amelyekre az éves terv összeállítása során építettek is. Az 1958-as munkaterv legkiemelke­dőbb része egyébként az a hathetes kertészeti tanfolyam, amelyet a Népfront Bizottság és a kertészeti szakcsoport közösen rendez. Ez a tanfolyam hetenként két-két alka­lommal rendez szakelőadásokat, amelyeken a járás, a megye és az ország legkiválóbb szakemberei szerepelnek előadóként. Ugyanakkor gondoskodnak arról is, hogy a község legkiválóbb termelői egymásnak is átadják tapasztalataikat, tehát ne „dugva, titokban cselekedjék a jót”, mint eddig sok­szor történt, hanem az egész község szeme- láttára és okulására. . Február folyamán Nagykőrösre is ellátogatnak a tanfolyam résztvevői, hogy az ottani fejlett „homoki kultúrát” is tanulmányozzák. Az ötven főt meghaladó bizottságba csupa lelkes, a közösségért dolgozni szerető férfit és nőt választattak be. Mint a régi, sok tapasztalattal rendelkező bizottsági ta­gok mondották: „Terveink végrehajtásához eleven emberek kellenek”. A kitűnő hangulatú nagygyűlés és az eddigi jó munka alapján minden remény megvan arra, hogy Jászfényszarun 1958-ban is eszelnek ki jó munkatervet, de az „ele­ven embereket” is megtalálják hozzá. • !?*9 H Szolnokon, a Tisza-partján mindenki ismeri a Dohány­beváltó régi, sárga épületét. 1857. január 2-ig nem is volt nagyobb jelentősége, mint­hogy a környéken termelt do­hányt beváltsa a termelőktől és azt a dohánygyáraknak továbbítsa. Ipari fejlődésünk megköve­telte, hogy egy feldolgozó üzemet létesítsen Szolnokon. Az_ új fermentáló beindulása után rövid 72 órával elérte a 100 százalékos termelést. 300 embernek adott munkalehe­tőséget a városban. Jelenleg közel 400 vagon nyers dohány feldolgozására képes ez a kis üzem. A fermentálás! időszakban mindenn megszakítás nélkül három műszakban dolgozd nak, mert az idei termés me­gyénkben rekordnak számít­ható. Az átlagos 9 mázsás termés mellett, egyes terme- szövetkezeteinknél 10—12 mázsás volt holdanként. En­nek következménye az, hogy a fermentáló gép ezer órán felül üzemel egyfolytában. Az idei dohány minőségi szempontból a legjobbnak mondható. A laboratóriumi vizsgálatoknál, ahol a dohány nedvességét vizsgálják, a le­hető legjobb eredmények mu­tatkoznak. Ez nagyban előse­gíti az üzem minőségi terme­lését A munka gerincét ké­pezi a dohányleveleknek a válogatása. ___ SZ EBENI DEZSŐN®, válogatás munkáját, aki több mint 30 éve végzi a dohány­nagy szakértelemmel osztályozza 23 minőségben a leveleket, színük, nagyságuk szerint A fürgekezű KOVÄCS KÄROLYN® a lepréselt bálát var rja. piac mellett az export minő­ségére különösképpen vi­A szolnoki fermentáló nem­csak hazánkat látja el do­hánnyal, hanem nagy szállí­tásokat végez Nvugat-Német- országba, a Szovjetunióba, sőt Egyiptomba is. A hazai gyázni kell. ami igen komoly munkát igényel. r— ab — a><» .................... Ja nuár 1-től folyamatos szolgálatot tart a Szolnoki 1-es posta A Debreceni Postaigazgató­ság értesíti Szolnok lakossá­gát. hogy a Beloiannisz út 14. szám alatt működő Szolnok I. számú postahivatal szolgá­lati idejét módosította. A hivatal 1958. január hó 1-től folytonos (éjjel-nappali) szolgálatot tart. A módosított szolgálat sze­rint a hivatal felvesz folyto­nosan (éjjel-nappal) közönsé­ges levélpostai küldeménye­ket, ajánlott küldeményeket, táviratokat és ugyancsak le­het távolsági távbeszéléseket is folytatni. Minden munkanapon 19—21 óráig a hivatal idűntúli pénz- felvételi szolgálatot is tart Az időntúli pénzfelvételi szolgálat alatt a hivatal pénz­fizetéseket elfogad, de a díi- szabásszerű időntúli díjat meg kell fizetni Király Zsuzsanna, az igazgatóság vezetője. K&z'emény Felhívom a Szolnok megye területén állandóan, vagy ideiglene en lakó (tartózko­dó) idegen állampolgárok fi­gyelmét, hogy állampolgársá­gukra tekintet nélkül — a külföldiek részére rendszere­sített (családtagjaik részére is kitöltött) bejelentőlappal jelentkezzenek a lakóhelyük­höz legközelebbi illetékes já­rási (városi) rendőrkapitány­ságon, vagy a megyei főkapi­tányságon — 1958. február 28-ig, Megyei Rendőrt őkapi t q arsáa rRe.—­é

Next

/
Thumbnails
Contents