Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-05 / 4. szám

VJLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLJI OK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI T A N ÁCS LAPJA IX. évfolyam, 4. szám. ARAr 50 FII LÉR. 1958. január '5. vasárnap. Ahogy egy igazgató látja az üzemi tanácsok és a helyi Ipar helyzetét LAPUNK december 6-i szí mában a helyiipari szakszer­vezet területi elnöke szólt a közelgő üzemi tanácsválasz- tásokról és ezzel kapcsolatban a helyiipar néhány problémá­járól. A mezőtúri Villamos és Géptechnikai Cikkek Gyá­rának igazgatójától, Sándor Gábor elvtárstól kaptunk vá­laszt rá. Tekintve, hogy a le­vél úgyszólván sűrítve tartal­mazza a tanácsirányítású me­gyei vállalatok gondjait, — úgy gondoljuk nyilvánosság­ra érdemesek azok. melyek csaknem naponta adnak vi­tára okot Sándor elvtárs írása első ré­szében azt fejtegeti, hogy vál­lalatuk 73 dolgozót foglalkoz­tat A legtöbb helyiipari vál­lalatra azonban az jellemző, hogy létszámuk ingadozik fő­leg a téli hónapokban, mert munkahiány, vagy egyébb okok miatt a feleslegessé vált embereket el kell bocsátani- ok. Úgyhogy létszám tekinte­tében nem lehet nagy válla­latoknak nevezni ezeket Mindez — szerinte — abból adódik, hogy a minisztérium elhanyagolja a helyiipari üze­meket és pl, a Könnyűipari Minisztérium szívesebben fog­lalkozik a Tisza Cipőgyár problémáival, mint azzal, — hogy valamelyik helyiipari vállalatot anyagi juttatásban részesítsen. Pedig csak így tudnák megszüntetni az in­gadozást. sok esetben a létért való harcot Hiába tenne meg a városi vagy megyei tanács mindent egy-egy vállalatért, ha felügyeleti minisztériumi szervünk idegenkedve fogad­ja intézkedéseit „Bíró elvtárs — írja tovább •— elmondta, hogy az üzemi tanács feladata lesz rászorí­tani a helyi ipari vállalato­kat a közszükségleti cikkek gyártására, még akkor is, ha nem nagy nyereséget biztosí­tana ez.’' EZT ÍGY el lehet fogadni általában. Szószerint véve vi­szont egyetlen vállalat sem érthet vele egyet. Elítélik eszerint' azokat a vállalato­kat melyek a Kohó és Gép­ipari Minisztérium üzemeivel kooperálnak. Mi is ezt tesz- szük, ha pl. a KGM profiljá­ba vágó T dugót gyártjuk, vagy a talpkapcsolőt. Olyan közszükségleti cikket gyárta­ni ugyanis egy helyi ipari vállalat sem tud, mely csak a megye határain belül kelen­dő. Vállalatunk nem a nagy nyereséget biztosító cikkek gyártására törekszik, hanem csupán a rentabilitásra, ha már vállalatnak nevezik. Eh­hez pedig az kell. hogy gyárt­mányai állandók legyenek, ne legyünk kitéve a kapitaliz­must jellemző anarchiának és ingadozásnak — ami kis vál­lalatoknál egyenlő a pusztu­Ezt az állandóságot akarjuk elérni gyártmányaink kiválo­gatásánál. Persze az más kér­dés. hogy a minisztériumi nagy vállalatok bármely órá­ban megfojthatnák bannün- íet, merthiszen azokra a cik­kekre. melyet mi gvártunk 5k is fel vannak szerszámoz­za és erősebbek, mint mi. A SZAKSZERVEZET terü- eti elnöke foglalkozott az izemj tanácsok feladatával. Yzt azonban idáig még nem vizsgálta meg, hogy a .'általatoknál működő üzemi aizotiságok meg tudnak-e birkózni azokkal a fel­adatokkal, mely az üzemi ta­nácsok életrehívásával rájuk vár. Mert bizony a területi bizottság nem nagyon nevel­te. tanította aktíváit Hány­szor rendezett a területi bi­zottság tapasztalatcserét az üb. tagjai részére, hányszor vitte el az üb. elnököket egy- egy jólműködő üzemi bízott1 Sághoz, hogy megnézzék, ho­gyan dolgoznak? Ha ez idáig nem volt, úgy gondolom most sem késő. Sokkal, de sokkal többet kellene foglalkozni a tb-nek az üzemi bizottságokkal. Én pl. féléve vagyok már a vál­lalatnál, de még nem volt szerencsém megismerni a tb. elnökét Bíró elvtársat Ne csak levelekkel, hanem tet­tekkel és szóval irányítsa többet üzemi bizottságait — Mezőtúron kb. három HVDSz alapszervezet van. de kétlem azt. hogy ezek üb. elnökei va­laha is közösen vitatták volna meg a problémákat.’ Sándor elvtárs levelében még felhoz néhány sérelmes szakszervezeti jellegű intéz­kedést. Többek között azt. hogy csak olyan vállalatok­nak utalják át a kultúr- és sport kiadásokra szánt kere­tet melyeknek kultúrcsoport- juk. sportkörük és kultúrter­mük van. Azt írja. hogy ilyen körülmények között nem is lesz. „Kedves elvtársak — feje­ződik be a levél. — Ügy gon­dolom, hogy ezek a kérdésiek még a december 6-i cikkhez tartoznak és úgy gondolom, hogy a választásig még ren­deződnek területünkön. Ha ez így lesz, az üzemi tanács valóban betölti hivatását’^ VALÓBAN ÉGETŐ és fon­tos problémáikat vet fel a le­vél, melyek még koránt sin­csenek lezárva és az üzemi tanácsoknak egyik feladatuk lesz, hogy segítsék a gazda­sági vezetőiket a megoldás­hoz. Ehhez azonban az kell, hogy magúik az igazgató élv­társak is változtassanak sok­szor helytelen gazdasági el­képzeléseiken s összeegyez­tessék a vállalati érdeket a közérdekkel. Sándor elvtárs és vállalata valóban abban a speciális helyzetben van, hogy kénytelen a miniszté­riumi vállalatok profiljához nyúlni és jóindulatukban bízni, vagy a létéről lemon­dani. Ebből azonban kár vol­na a zit a következtetést le­vonni, hogy helytelen a kö­vetelés, mely a tanácsi vál­lalatokat a lakosság igényei­nek kielégítésére, a közszük­ségleti cikkek gyártására siar- kaija. Már régen ezt kellett volna tenni, s akkor nem len­ne munkahiány, profilhiány, anyaghiány. Amelyik helyi­ipari üzem ugyanis abban az elképzelésben él, hogy bírja a konkurenciát a nagyipar­ral, az alaposan csalódik. A mi gazdaságpolitikánk me­chanikája lehetőséget sem ad erre. A központi készletekből való nyersanyagellátás, pro- filkájelölés, állandó szállítási lehetőségek bizitosításia csak a nagytermelő vállalatoknak van megadva A termelői árakat úgy szabták meg, hogy abból csak a nagy­mennyiséget gyártó, jól fél- szerszámozott és gépesített üzem bírja kihozná a tömeg­ei kkéket. A HELYI IPARNAK tehát nem marad más választása, minthogy betöltse eredeti hi­vatását: minimális közporitá anyaglriutalás mellet« építssn a helyi anyagi forrásokra, kutassa fel azokat a cikke­ket, melyet a nagyipar nem gyárt, vállaljon javításit, szolgáltatást a lak óságnak, esetleg a környékbeli üze­mieknek. Az utóbbi hónapok­ban közel 1000 kisiparos ka­pott iparigazolványt s egy sem munkátian. A helyi ipar is megtalálja még a lehető­ségeket, ha nem alkarja ko- pírozni a nagyvállalatokat. (P—s) Az élet­színvonalról (2—3. oldal) Köszönti ük a mesterszállás Kossuth Isz-t Mesterszálláson tíz család lépett a közös gazdálkodás útjára: 15 taggal megalakult a Kossuth Tsz! A tsz megala­kulása alkalmából szeretettel köszöntjük az új tagokat. — T elveikről rövidesen hosz- szabb cikkben számolunk be olvasóinknak; kapcsolat z csehszlovák vághosszufalusi keimet ^'veimeUel A túrkevei Búzakalász Tsz Klt>Z szervezeteinek színját­szói jólsokeruit szilveszteri vi- dam-esiét rendeztek a városi kultúrotthonban. Hogy egy kis statisztikát is adjunk, a műsoron kb. ötszáz fő vett részt. A hajnalig tartó tánc­mulatságon pedig kb. 850 fő fordult meg az éjszaka folya­mán. A jólműködő kultúrcso- port jelenleg a Sári bíró cí­mű előadás bemutatására ké­szül. Barta Lajos Zsuzsi cí­mű művét már két alkalom­mal sikerrel adták elő, ja­nuár hó 12-án ezt az előadást a városi kultúrotthonban megismétlik. A termelőszövetkezetek ve­zetősége levelezésen keresz­tül kapcsolatba került a cseh­szlovákiai „A Dlha. nad Vá- hc.m”-i (vágho'szúfalusi) ter­melőszövetkezettel. Rövide­sen egy harminc—harminc- kéttagú küldöttség megy ta­pasztalatcserére a csehszlo­vák faluba és így a tsz kul­túr csoport ja ugyancsak el­utazik vendégszereplésre. Ta­vasszal Vághosszfaluról jön hasonló létszámú küldöttség a Búzakalász Tsz-hez Túr- kevére. Megkapta új párttagsági könyvét A Cibakház! Gépállomásén a ÍSteelmultban taggyűlést tar­tottak az üzem kommunistái. Ez alkalommal osztották ki az új párttagsági könyveket. Kovács József elvtáre, a gép­állomás egyik kiváló szerelője átveszi tagkönyvét Szegvári Péter alapszervezetiMpárttitkártóL 3OOOOOOOOOOOOOOGOOOOOOOGOOOOOOOOOOOOO0C Zászlít ava'lak pénle'ten a szolnoki karhatalmi század KISZ fiataljai Szolnok város hat kisipari termelőszövetkezete, a Ru« házati, Fényképész, Bőripari, Mezőgazdasági, Építőipari, Fodrász helyi anyagfeldolgozó ktsz-ek zászlót adományoz­tak a helyi karhatalmi század KISZ szervezetének. A zászlót a szövetkezetek nevében Németh István elvtára adta át. A fogadalomtétel utá n a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség tagjai és a kisipari tér melőszövetkezetek küldöttei közös ünnepi vacsorán vette k részt. Nagyrév mozit épített Egy helyiség volt közsé­günkben, ahol kisebb kultúr­műsort tudtunk tartant Eb­ben a helyiségben volt a mozi is. Ennek a helyzetnek megjavítására fogott össze tavaly községünk lakossága. Társadalmi munkával, a he­lyi tsz anyag- és fuvar se­gítségével, a tömegszervezo tek munkájával, a tanács községfejlesztési ráfordításá­val olyan korszerű mozihe- lyiséget építettünk, mely dí­szére válna bármely község­nek. A moziflzeml vállalat a szép épülethez illő berende­zést is adott karácsonyi aján- I dókul Köszönet ezért mindazok­nak, akik az építkezést elő­segítették. Külön dicséret illeti meg Tomics Lászlóné elvtársnőt, a helyi Hazafias Népfront-bizottság elnökét és azokat, akik e szép épület méltó avatási ünnepségét is megszervezték. Ez az eredmény új lendü­letre serkentett és már egy új, szép kultúrház építéséiről beszélünk. Felépítéséhez még több társadalmi munka-fel­ajánlást fogunk tenni. Bí­zunk a társadalmi összefo­gásban, abban, hogy ezt a * tervet is rövidesen valóra | váltjuk. Fehér Lajos, vb. elnök h., Nagyrév,} 1 éli esték Jásskiséren \Az is4ntuítuie$zi& műnket- kiszélesítése, Mpsbecűsitése a 7,7,17, megyeietn'i teim&en Jásskiséren egyre inkább 5 szaporodnak a kiszisták ren- £ dezvényei. A községi portkor-} Az ellenforradalom, mint elmúlt év munkáját, a felme- kalmazható igényes előadá- ná, hanem alkalmai adna a rel közösen megszervezték a ♦más egyéb területen, a TTIT rült problémákat, ugyanakkor sok útján; az ipari munká- középiskolai tanulóknak is téli asztalitenisz- és sakkbaj-1 megyei szervezetében is ká- elkészítették az 1958-as év sok szakmai fejlődése érdé- arra, hogy megszeressék a nokságot Szabás-varrás tan- ♦rokat okozott. A kritikus idő- munkatervét is. amelyről a kében munkásakadémiák lé- csillagászatot Ehhez remél- folyamot indítanak a nóta-£ P°ntban különböző emberek. TTIT megyei elnöke a követ- tesítése és a munkás-értei- jük Szolnok város vezetői­náccsal közösen. Karácsony- j Politikai nézetekben rendsze- kezőket mondta: miségi barátság elmélyítése nek segítségét is. Az elmúlt kor a kultúrotthonban ének *rünkkel szemben álló elemek —Alapvető célunk az értei- üzemlátogatások utján. Már- év korábbi hónapjainak el- tánc, színdarab, kabarémű- £ célíaik elérése érdekében miség munkáját is legalább is egy konkrét terv: január gondolásai alapján létrehoz- sorral lepték meg Jászkisér } hasznaltók £el a szervezeti annyira megköveteli, mint végén nyilvános szakosztály- tűk az ismeretterjesztő mo- ’akosa.it. S ugyancsak'a kisz £®^etet; Az ellenforradalom bárki másét. Az országos ha- ülést tartanak, amelyen köz- zit. melynek műsora a társa- isták állították fel a min- *a*att ®s utana közvetlenül ném tározat világosan kimondja, ponti előadó „A műszaki ér- dalmi és természettudomá- ■lenki karácsonyfáiét” ’ <tai” X töltötte be azt a feladatot hogy a TTIT-nek a jövőben is telmiség helye és feladata a nyi ismeretek változatos, —< nos hogy Muszkatai tw,iíhogy emelie a dolgozók szé- igen komoly feladatai lesz- szocializmus építésében” cím- gazdag témaköréből veszi té- cukorszakítás közben a »les rétegeinek általános mu- nek, a dolgozók műveltségi mel tart előadást. Az elnök- máit. E filmelőadásokat fő­második napon már felrT ^veltségét’ bővítse ismeretei- színvonalának emelése terén, ség igen komoly segítséget ként fiatalok látogatják. Cé- •ötték összetörték a , , ,”71' ikét Feladatunk tehát előadóink és kíván nyújtani a műszakiak- lünk: az érdeklődők táboré­mind’enki fáiét” eTtekes X Az elmúlt évben — bár nem hallgatóink tárgyi tudásának nak, annál is inkább, mert nak kiszélesítése, felnőtt lá­V } volt teljes— láthattunk tö- folytonos növelése, tudomá- tudatában van annak, hogy togatók toborzása. Nagy segít­viriám légkörben ért véget 1 rekvéseket az igényes és je- nyosan megalapozott ismere- valamennyi tudománynak ma ségünkre lehetnének ezen a az 1957-es év is. Szilveszter- j lenh''S munka elvégzésében, tek utján. és mindörökre a munkásosz- téren az iskolák, üzemek, vál­kor új számokkal lépett fel *Különböző ismeretterjesztő — Milyen lépéseket tesz- tályt kell szolgálnia. lalatok, hivatalok, kultúrcsrvnort a} zenei rendezvények, megem- nek a szakosztályok szervezé- — Milyenek a tervek más — Az elmúlt évitől eltérő« oport. Jlékező előadások érzékeltet- sévcl kapcsolatban? területen? en még mozgalmasabb kul­A gépállomás KISZ szerve- jték azt, hogy a TTIT dolgo- —- Szakosztályaink átszer- — Februárban, vagy már- túréletet akarunk. Bevonjuk zete szintén jólsikerült szíj. « zik és feladatát be akar ja töl- vezése, s a szakosztályi mun- cius elején egy értelmiségi a fiatal pedagógusokat, sze­mesztert mulatságot szerv* ítenL Persze ,so„k volt a biá' k,a új alapokon való beindí- nagygyűlést kívánunk tarta- retnénk őket is megnyerni az +t . 6 " ♦ nyosság — késői megemléke- tása most van folyamatban. A ni, ahol az értelmiséget érin- ismeretterjesztő munkának, zerenesemalac kisor- . zés nevesebb emberekről, köl- műszaki szakosztály máris tő kérdésekről központi elő- Úgy gondoljuk, ha a helyi solása után Fehér Csíbi népi- * tőkről. írókról, stb. — és ép- megkezdte tevékenységét. Há- adó számolna be. Ez a nagy- szervek megadják a kellő zenekara köszöntötte az új x P*211 ez^rt december 19-én rom feladatcsoport megoldá- gyűlés Szolnokon lesz. segítséget munkánkhoz, az $ ülést tartott a megyei elnök- sát tűzte ki célul ebben az — Ez év tavaszán befejes- 1958-as esztendő eredmények», íség. Ezen az ülésen az orszá- évben: a szakosztály tagjai- zük a Csillagda építését, — ben. sikerekben gazdagabb Zarin József «gos központ novemberi hatá- nak szakmai továbbképzése amely nemcsak a tudomá- lesz. mint a tavalyi. Jászkisér trozata alapján megvitatta az tudományos színtű vitákra ai- nyos kutatómunkát szolgál- BL R esztendőt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents