Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-03 / 2. szám

i

Hazánk, építőmunkánk \ megismerése igazi tartalmat ad j

Tudomány - (ecfin t'Áa

’éh■M

tanításunknak

♦ A Jászberényi Femnyomó új !iulŐe!emeir»I

SZERETNÉK 1 Szavakból állítani meito emléket annak a hatnapos kirándulásnak, — amelynek élményhatasa, közösségformáló hatalmas ereje elevenen él bennem és harminckét kartársamban annak a hat napnak, amikor megszépült körülöttünk a világ, ég a felszabadult lelkek megtalálták egymásban az embert, a kollégát, a nevelőt.

Nem hiszem, hogy a visz- szaemlékezés szépíti bennem az emléket, nem hiszem azt sem, hogy elfogult vagyok, amikor kijelentem, hogy ilyen országjárás hangulatát, színes, eleven élményhatását, tanulságait nem lehet sohasem elfelejteni.

De mi is történt voltaképpen?

A Jászberényi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága Sárközi János tanulmányi felügyelő javaslatára a járás kiváló nevelőit hatnapos jutalom-kirándulásra vitte. A jutalmazásnak ez az ”jabb formája, módja óriási sikert aratott nemcsak a jutalma- zottak között, hanem azok között is. akik jövőre, vagy azután kerülnek sorra, jó munkájuk elismeréseképpen. A járás külörfböző közsógei3

, minden tantestületből -4 nevelő, össze en harminchárom pedagógus élvezte az összkomfortos kirándulást

Az országjárást gondos szervezési munka előzte meg. Sárközi János tanulmányi vezető fáradhatatlan munkája biztosította minden napra a gazdag programot. Szécsi Zoltán számadó igazgató pedig a kiutalt pénzzel gazdálkodott úgy, hogy a bősig kosara még az utolsó nap is ontotta a jólét feltételeit.

Kényelmes autóbusz (különjárat) szállította a jókedvű, vidám társaságot Jászberényből Budapestre.

Hazánk fővárosában két napot töltöttünk, ahol megtekintettük a Magyar Nem" zeti Galériát, csodáltuk az atomkiállítást, az emberi értelem hatalmas diadalát, ámultunk az Országház káprázatos szépségén, gazdagságán, izgultunk a Svájci—Vasas kupa-mérkőzésen, élveztük Verdi: Álarcosbál című dallamos operáját és dicsértük a Petőfi Színház együttesét azért a nagyszerű alakításért. amit a Nevető ember balladája című darabban nyújtottak^

CÉCP/lTUy li^ér, Budapestünket a vén Duna partjáról, a lüktető, nyüzsgő óriást, csodáltuk az esti fényben fürdő fővárosunkat a Gellért- ről. Józan, egészséges büszkeség dagasztotta keblünket.

Aztán tovább zúgott velünk az autóbusz.

Egy-két óra múlva az őszi Mátra szépségében gyönyörködtünk. Mátraháza, Parád- fürdő, Sírok, Eger. Az egri várban megelevenedett bennünk a történelmi múlt, az ódon város képe elbűvölt bennünket ott a Gárdonyi sír szomszédságában. Este a város szerény színházában szórakoztunk.

Másnap tovább utazott a lelkes kis csapat. A Bükk szépsége, változatos világa következett. Lillafüred! — szépek szépe! Csodás világ. A természet szépség-szigete ez, ahová pihenni küldik most a munkában fáradt dolgozókat, hogy új erőre kapjanak, megnyugodjanak.

Fájó szívvel intettünk búcsút. A következő állomás Dió’győr volt. A füstölgő ké- ményóriásc'k világában apró törpékké zsugorodtunk. Idegtépőén sustorgott a nagykohó, bömbölt az óriás, amikor megcsapolták. Szikrázva, fehér kígyóként folvt a vas a kemence gyomrából. Mi bű- völten álltunk a fenséges kép láttán, miközben serényen dolgoztak a munkások, engedelmes kígyóként terelgették a fehéren izzó. vasat. Fejünk felett szállító daruk zúgtak el néha-réba. mint óriási madarak. Barátságom munkások fogadtak bennünket a finomító kemencéknél. Kék üvegen át néztük a fortyogó vasat, amint zuhogva forrott az óriási üstben, mint falu helyen az ünnepi leves. A hengerdében irtózatos volt a zaj és a látvány sem mindennapi. Az .előmelegítő kemencékből gépek szállították a vashasábokat a hengerekhez, ahol néhány perc múlva vasúti sínként láttuk viszont.

Az alkony bíbora már ott ragyogott a vár romjain, amikor tovább utaztunk.

MISKOLC I következett, a hihetetlenül nagyra nőtt város. Két napig voltunk lakói. Innen ruccantunk ki Aggtelekre. ahol az óriási cseppkövek birodalmában rádöbbentünk életünk1 kurtaságéra. — Miskolcon tapsoltunk sokat az egyik este az örökifjú

» '.A Jászberényi Fémnyomó

J nagyjelentőségű új gyárt- Jmány készítéséhez fogott az ♦elmúlt hetek bein: a hűtőele- » mskhez.

» -A technika gyors fejlődése

♦ szükségszerűen követeli azo- jkaí az új megoldásokat, amie- Jlyek alkalmazásával gazdaisá- Jgosabbá lehet tenni a terme- J lédt.

% A tudomány napjainkban

♦ olyan kérdésekre is fényt de- Irít, amit eddig a legnagyobb

♦ tudósok sem tudtak megma- »gyarázni. A 'korábbi objek- »tív nehézségek és akadályok, ja tudomány fejlettségével ’megszűnnek és az alkotó em- ! bér. fokozatosan legyőzi a ter- S mészet adta nehézségeket.

* Ilyen akadályt győzött le

♦ dr. Heller professzor, a ‘ Magyar Tudományos Akadémia tagja, aki megszerkesztette a léghűtéses kondenzációs rendszerét.

»

» Első ízben 1950-ben Lon- •donoan megtartott viiágikon> ferencia alkalmával került

• nyilvánosságra kutatási ensd* ménye.

* Ez az új találmány ott is ►lehetővé teszi gőzturbina erő* művek létesítését, ahol a gőe> turbinák kondenzációs hűté- | séhez nem áll elegendő meny> nyiségű víz rendelkezésre.

> Nem csak hazánkban, hanem »az országokban Európaszerte

> vízhiány mutatkozik. Ismeretes az, hegy a hűtővíz ellá- »tás kérdése a gőzerőmű teÍ

iephelyénék kiválasztásánál döntő jelentőségű. Még aleg- | újabb időszakban is a nagyteljesítményű hőerőműveknél >a felületi kondenzátor volt >az egyedüli szokásos és is- í mert megoldás.

♦ A dr. Heller professzor »kondenzációs rendszere egy »beífcosikisndező kondenzátorból jáüd, amelynél a hűtővíz egy ♦ teljesen zárt rendszerben ke- ♦ ring, úgy, hogy a'kond-nzviz * keveredés által nem romli'k (szennyeződik), és egy zárt ^rendszer alkalmazása által 'a legminimálisabb atmoszfé- ; rikus légmennyiség bd ato- ’ fása is megakadályozható.

; Az első légkondenzáló erő- ; művet 1939-ben Németország- ; ban, egy szénbányában állí- | tották fel. Ennél a berende- 1 zésnél a turbinából áramló 1 gőzt egy csővezetéken keresz- > tül a gépházon kívül álló | .kondenzátorba vezették és az > ott szabaddá váló gőzt miss- ’ terségesen mozgásba hozott j levegővel vezették el.

| Az ott alkalmazott mód- | szemek vitath-aitatlanul nagy t hátránya a turbina csatla- ♦ kozó csöve és a kondenzátor | között elhelyezett csővezeték ♦ rendkívül nagy mérete és ♦ hossza.

Januárban öt húzás közül négy vidéken, lesz. Az újévet kettős sorsolással kezdik. Január 3-án, pénteken Budapesten a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének Csengerv utcai székhazában rendezik az 1958. év első heti

A januári lofósorsolások menetrendje

nyerőszámainak húzását. — ugyanakkor sorsoliák ki az 1957. decemberi táravnyere- ménveket.

Január 10-én Vácott. 17-ér Szolnokon. 24-én Pécsett. 31- és pedig Nagykőrösön sorsol iák a Lottot. (MTI).

tok rosszat mond.ta.Tc róla. Este későn jár haza, fiúkkal járkál, késői mozira megy mindig. A nyáron az egyik leánypajtásával, meg egy férfival nekiindultak Pestnek. Szolnokig jutottak csak, mert elfogyott a pénzük.

Ezekután kíváncsi voltam, milyen lehet hát, hiszen még alig múlt 13 éves és máris mennyit beszélnek róla..i Nem, nem lehet igez!

& Szeptemberben aztán megismertem Kiss Erzsit a napköziben. A negyven kislányon (10—13 évesek), amint végignéztem, bizonyos voltam benne, hogy ott az ablaknál csak ő lehet az. Hosszú elől levágott haja a szemébe lógott, időnként hátracsapta fejét. Fekete kiskosztüm volt rajta, olyan szűk szoknyával, hogy alig tudott benne lépni. A nyakában, a legújabb divatú estélyi gyöngy fényiéit.

Napokig csak néztem. Eleinte nyugtalannak láttam. Elővette könyvét, megint eltette. Elővette, bele is nézett imitt-amott. Figyeltem. Egyik nap elém állt, hátracsapta a fejét, egyik lábán himbálta magát. Nem nézett rám, csak elébem tartott egy gyűrött cédulát. Olvastam: „Tessék Erzsit hazaengedni, szükségem van rá. Kissné”.

— Jó, elmehetsz — mondtam.

Az édesanyja munkahelye ott volt a közelben. Átmentem.

— Miért volt szüksége Erzsire. Kissné? — kérdeztem.

— Nekem? Semmiért — felelte egykedvűen^

— De írt. hogy engedjem el.

— En nem! 4

Hazaküldtem Erzsiért. Még otthon volt. Visszajöttek.

Egy sarokba külön ültünk. Hosszan beszélgettünk.

Kicsit feloldódott. Elmondta nyári kiruccanását. Megbeszéltük a mozibajárást, meg a magafajta leánykák viselkedését, öltözetét. *

— Edesanyiid nem mondja otthon, hogyan öltözz, mit vegyél magadra, ha reggel isTcolába mész?

— Nem, nem törődik vele — volt rá a felelet.

— Nézd, a többi kislány melegítőben van, vagy iskolai lcötény, köpeny van rajtuk .., kislányosak ... rendesek. ^

Erzsi feleletül elhúzta a száját,

■, »♦♦♦♦♦♦»♦♦♦♦♦»♦♦♦♦♦»♦ ♦«♦ »»♦♦♦«♦♦♦♦♦ <

ERZSI

B

S második hátránya ennek a rendszernek az. hogy a kondenzációs felület rendkívül nagy. Ennél az elsőként üzem behelyezett rendszernél a legminimálisabb légszivárgás, vaiamelv relatív, kicsiny korróziós nyíláson keresztül, a kondenzátor nyomást már jelentősen emelheti. Ilyen korróziós nyílások felfedezése a nagy hőiéiület követ.;.-ä.e^ ben i-endkívül komplikált/

A Heller rendszernél a gőzturbina alatt elhelyezett befecskendező kondenzátor és a külön felállított hö- kicserélő berendezés között lévő csatlakozó csövek j méreté minimális. A csat- j lakozas kizárólag a kon- j denzviz szállítását szolgaija, de abban állandóan • túlnyomás uralkodik, — amely á levegő behatolását1 kizárja.

Mindezekből látható: gazdasági szempontból, a dr. Heller-féle léghűtéses kon- uenzációs rendszer előnye abban van, hogy olyan helyeken lehet erőművet felállítani, ahod még annyi víz sem áü rendelkezésre, ami a hűtőtorony üzem ben tar ásóhoz, '-aria1 ékvíz formájában szükséges.

E rendszer alapján egy .kísérleti erőmű már több mint r»gy éve üzemben van. Bár az üzemi és klimatikus viszonyok erős változásának van kitéve, az eddigi üzemi tapasztalatok és az ellenőrző mérések minden tekintetben igazolták Heller professzor rendszerével szemben támasztott várakozást.

A fent említett kísérteti berendezéssel kapcsolatban nyert érdekes tapasztalatok alapján, a magyar ipar Heller dr. vezetése melleit abban a helyzetben van, hogy terveket készítsen és (komplett léghűtéses kondenzációs erőművek kivitelezését sikerrel vállalja, mind belföldi, mind külföldi megrendelések alapján.

Jelenleg is kidolgozás alatt vannak kisebb és nagyobb teljesítőképességű egységekhez léghűtéses kondenzációs berendezések.

Ezzel a világon egyedülálló kiváló magyar találmánnyal megoldódott a kisebb városok és ipartelepek elektromos energia- szükségletének ellátása. — Nem ütközik áthidalhatatlan nehézségbe a hűtővízhiány miatt.

A magyar ipar egy 1500 kw-cs léghűtéses kondenzációs gőzturbina erőművet tervezett, amely sorozatgyártásban versenyképes áron rövid szállítási határidő ihellett megvalósítható.

Előnye még ennék az erő-*- műmsk, hogy a 'kazánja «gy úgynevezett univerzális kazán, amelyet a mindenikoii helyi viszonyoknak megír1' < • lően, kőszén, barnaszén, * zeg, fahuMadék, vagy ev mezőgazdasági hulladéka >-• elégetésére egyaránt fel le használni.

Másik előnye még az egész Helüer-féle nindszismek az, hogy olyan helyen is beszerelhető a léghűtéses kondenzációs berendezés, ahol már régebb idő óta idegen gyártmányú gőzturbina egységek vannak üzemben.

A népgazdaságunk által épített gyöngyösi és sztá- linvárosi erőmű hűtését, már léghűtéses kondenzációs rendszerei oldják meg, Népgazdaságunk * számára különös előnnyel van ez a rendszer, msrt a szocialista szektorokban, nagy üzemtele- peken, községekben és minden más helyen alkalmazható. A legkisebb teljesítménytől a monumentális erőművekig megépíthető. — Az igénytelen ka-ánja — mint már említettük —, minden éghető anyagot felhasznál. —- Különös jelentőséggel bír olyan helyeken, ahol az energia bevezetése nehézségekbe ütközik, (távolság, vagy nagy beruházás), ugyanakkor nagy üaameiknél, ahol kapacitás- bővítés miatt az energia szűk keresztmetszete mutatkozik és az energiaellátás bővítése csak új erőműtelep üzemtoe- helyezésével oldható meg.

A mezőgazdasági üzemeink a ki ebb teljesítményű dr, Heller féle rendszerű erőműtelepeket teljes egészében ki tudják használni, olymódon, hogy üzemegységeiknek időszakos működtetéséhez, a leggazdaságosabb energiatermelést tudják biztosítani.

Igv például a tsz darálók,

silózógépek vili an ymotor j ai- nak hajtására a legmegfelelőbb energia-szolgáltatás a dr. Heh er-féle berendezés,

olcsó és igénytelen voltánál fogva.

E magyar találmány híre, amelynek gyártását a Jászberényi Fémnyomó már megkezdte, túlnőtt hatalmas előnyeivel az ország határain, Komoly érdeklődés középpontjában áll, főként Angliában és Nyugat-Németország- ban, de más nyugati és keleti államaikban is. Reméljük, hogy a magyar ipar hírnevét ez az új találmány gyakorlatban! alik aim ázásával vi- lágviszonylaiban ismét emeli és exportunkban újabb fel- liMldÜlésit biztosít;

— ab —

teszélgetésünk utáni nap Erzsi nyakáról hiányzott a „nyakék”. Pár nap múlva flanell-ruhába jött, a haját összetűzte.

Mindjárt észrevettem a változást, de csak ennyit jegyeztem meg:

— Látod, most rendesen nézel ki, Erzsi!

Sokáig nem történt semmi. Úgy hallottam, moziba se járt. Tanulgatott, ötösöket is szerzett. Kezdtem a végleges javulásában bízni. Megbízatásolcat adtam neki — a kisebbeket kikérdezte — a postára nagyobb összegű pénzt vitt.

örültem, hogy jóm fordult minden. Talán nem is igazak a vádak.

Mintha a társai is más szemmel néztek volna már rá. Nem súgtak össze a háiamögött, nem húzódtak el tőle. Sokszor a feladatok megoldásában a kisebbek tőle is kértek tanácsot, nemcsak a többi nyolcadikostól.

Hanem úgy, karácsony táján, elökerii.lt újra a kiskosztüm. A haja kibomlott újra, állítólag elvesztette a csa,ttját. A tanulás — láttam — sehogysem ízlik neki, gondolatai, ki tudja, hol jártak. Ismét odaültem mellé. Már úgy látszott, bizalmába fogad Füzetet kotort elő a padjából, megmutatta. Tele volt ruhadivat-tervekkel, kiszínezve. Meg kell vallanom, a rajzok ügyesek voltak.

— Még divattervező leszel. Erzsi — mondtam.

Hámhagyta. Csak a fejét dobta hátra.

Karácsonyra készülődtek a gyerekek. Júlteka is

hozta a maga díszes kis cukorkás csomagját, hogy egyik kis társát meglepje vele. A csomagot az előszobában a kabátja zsebébe süllyesztette el addig, míg átadhatja.

Hogy hogynem, ezen a délutánon Erzsi is elkér edz- kedett.

A karácsonyi hangulat már rátelepedett a napközire. Nem ment a tanulás sehogysem. Kint játszottak a folyosón — a lélbsszökött tavaszban. Egyszeresük a kacagások közé síró hang vegyült. Juliska zokogta keservesen:

— Eltűnt minden a csomagomból... a háromforintos csokoládé is.

Lehetetlen! Szeptember óta nem tűnt itt él semmi. Tanácstalan voltam. Ki lehetett? Hol kezdjem — föp- reagtem magamban. Juliska ott zokogott mellettem:

— Erzsi amikor kijött a teremből, mintha a kabátom zsebében kotorászott volna...

Megdöbbentem. Erzsi? Hol van?

— Elment! El tetszett engedni.

— Igen, igen. Tudom. Majd holrap elővesszük.

IS őzben kiegészítettük Juliska meadézsmált cso- magját.

Másnap Erzsi helye üres volt. Nem jött el.

Az édesanyját hivattam. Nem tudta, miért nem jött a lánya. Elmondtam néki a gyerekek gyanúját.

— Nem hiszem, hogy igaz legyen — állapította meg

közömbösen. Azzal elment. '

Kis idő múlva visszajött Erzsivel.

Erzsi nem nézett rám. Csak Juliskával, a károsulttal próbált osztozkodni.

— En nem is láttam a csomagod... vesz nekem anyám csokoládét, meg mindent, ha akarom.

A szóáradatot megszakítottam.

— Miért nem jöttél ma ebédelni?

— A nénimnél voltam.

f,

újabb hosszú mese következett. Az édesanyja, az egyedülálló asszony, a gyenge akaratú anya, mellé állt,

védte.

Ügy nézett rám, mintha véd- és dacszövetséget kellene kötniük — ellenem. Nem érezte, hogy mi ketten, a pedagógus és az édesanya, ha összefognánk, itt és most, megmenthetnénk a kislányát, aki egyre jobban kicsúszik

a kezéből.

Várom, hog>j egyszer Erzsi majd rámnéz és megszólal, ha nem is az édesanyja előtt, de majd holnap, vagy azután... egyszer elíbem -áll... és bevallja, ő volt.

lie Erzsi nem jött. Nem jött azóta sem, még nap- közibe sem volt. Pedig várom... várom minden* nap! Erzsi, hidd el, várunk, mert üt a helyed.

—■ anna —»

I

Honthy Hannanak és együttesének. Innen utaztunk Szu- kahállóba, hogy a tárnák mélyén munka közben ismerjük meg azokat a derék embereket. akik az ipar kenyerét adják, hogy ezután még jobban becsüljük őket.

Miskolcról mentünk Kazincbarcikára, ahol a gigantikus méretű hőerőmű bűvölt el bennünket. Az óriási gőzturbinák mellett arra gondoltunk valamennyien: nem hittük volna, hogy nekünk '.ilyenünk is van. Felejthetetlen az a kép is, amely végigkísért bennünket a Sajó völgyében. Űj gyárak, új üzemek, új modem lakónegyedek, városok nőttek ezen a vidéken a fel- szabadulás óta. „Hihetetlen, hogy ennyire jutott erőnkből’’ — hangzik itt is, ott is.

Ügv éreztem az új iparvilág bűvöletben, hogy csakis ilyen élmények, kirándulások nyomán érzékelhető igazán a szocialista Magyaror-zág kialakulása. a magyar munkáskéz diadala. c=akis ilyen kirándulások erősíthetik bennünk a szocialista haza iránti őszinte szeretetet. ragaszkodást.

Édes hazám, most érzem csak igazán, mi vagy te nekem.

— Csodálatos és hősi az a munka, amely hazánkban folyik — így nyilatkozott egyik kollégám, amikor hazafelé tartottunk. Ebben az elismerésben hatalmas erő van.

Ügy érzem, hogy a látottak és tapasztaltak ad ak majd igazi tartalmat tanításunknak, e tanulmányút élményhatása ad erőt, lelkesedért további munkánkhoz, erősíti meggyőződésünket.

Befejezésül: szeretném, ha minden járásban így oldanák meg a jutalmazást, így jutalmaznák a kiváló munkát végző nevelőket.

a jászberényi Járási Tanács Végrehaitó Bizottságának, hogy ilyen felejthetetlen élménnyel gazdagította életünket. ;

Kaszab Károly tanár

Jászárokszállás