Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-30 / 25. szám

Nagysikerű orvoskonferencia szoLyoko* NAGYSIKERŰ orvosi kon­ferencia zajlott le január 26 án a Verseghy Fiúgimr.ázium nagytermében, amint arról a Kjssuth-adó két Ízben is meg emlékezett. Megyénkből és Szolnok városából több min száz orvos gyűlt egybe, a Társadalom és Természttudo mányi Társulat és Magyar— Szovjet Baráti Társaság or­vos-egészségügyi szakoszt á -ainak meghívására. Dr Schlammadinger József alel nők bevezető szavaiban fej ‘esette az orvostovábbkéozé során a"nak szükségességét hogy rohamosan haladó en­nek következtéin elmélet alapjaiban is változó, a tér mácizet+udc—'ányok egyre •szélesebb területeibe gyöke rét eresztő orvottudománv általános elméleti jelleg'" ágainak eredménvelvel is meg kell ismerkednie orvo sóinknak, ha azt akarják hógy a gyakorlatban a baj- noegállawft&s, gyógyítás és bajrre«előzés terén jó és kor szerű munkát végezh°s'enek Ennek érdekében a múlthoz liasonló’n az idén is tervbe­vették több professzor m°s hívását, alkik nagyobb elő­adások keretében tárják fe1 saját kutatás® Ik ere^ménvé’ és összefoglalják a tudomány oillanatnyi állását saját tu­dományszakuk területén. A asámani előadás megnyltá -a egy előadássorozatnak. ’’’ZUTAN KERÜLT SOR a ranulumok (mikrocyták) oroblémájárói szóló elöadá okra. Dr. Kiss Ferenc ana ómus professzor kifejtette a ej‘ek szemcsés alkatrészei nek mibenlétét, jelentőségé* "ejtek élete, fej’ődé»e, sza­porodása tekinte'ében, mint­egy -.gyven diapozitív kép­nél il’use'-iiva. Elmondta a -érdés évtizedes fejlődését, "aját maga és intézete kuta­tásainak eredményét. ami- különösen az lendített előre hogy sikerült egy új mlkrosz -ón megvilágító eszközt szer heseteniök metvnek segítsé- "fével a közönséges mikrosz vóo és az eVk+ronmikrosz ’-óp közötti hézag á'h'éalba óvá lett. Ezáltal a mfkrosz- vónok tel jesttő’Véies'ége aam- -"értékben fokozódott. Beszá molt a külföldi kongre«ozu- -on kí0l°kult vé1 erő érvről e 'ntatásokkal kaoc'o’a’ban ntámutatott számos betevő« -'l'-ő'-orban a daganatos be- ‘ev'égeilr IfetetVezé^én^l adó -ó úlahb ténvekoo és g--őgvi ások terén remélhető ldlátá «okra. DR. ZSELYONKA LÁS7LO atnár a sejt-szemcsék jelen tőségéről beszélt ép és kóro- viszonyok között, *«vábbá fej tegette e szemcsék ftziko "hemiáját, biológiáját Dr Rex-Kiss Béla tanár pedig a szemcsék jelentőségét ma «varázta meg az élőlénye: vércsoport jellegének kra’a- kítása terén. Az előadássorozatból új be pillantást nyertek megyénk orvosai az élő szervezet sok felderítésre váró problémá lába. Ha e kutatások mée -em is zárultak le, ha a vég "ö következtetések még sok­éves kutatásnak és számos tudós kutató munkájának ’esznek ölesei, mégis a’ "lőadások újabb indítások­nak lettek forrásává, nem csak a hallgatók körében, ha­nem az előadók szár éra is mert rendkívül érdekes és élénk kérdés-feleletözőnbe -orknltak, melyben n’gvszá mú ot—os vett részt Ahogv az egyik felszólaló vidéki or­vos meg’egyez’e, mindenki natnálhatia. aki nem lehetet’ le’en. Ez a benyomás kapót* méltó kifejezést dr. Suchy Dezső befejf" mondataiba- *s, aki megrázó élményként jellemezte a konferenciát. A baromfi'enyésztési tanácskozás elé — A tiszaföldvári Lenin Tsz példája — Szolnok megyében kevés ember akad.. aki megveti a paprikáscsiirkJt, vagy irtózik a pulykasült, esetleg a kacsa- pecseotye fogyasztásától — Olyan viszonit sok van, aki akarva, nem akarva, arra tö­rekszik, hogy minél kevesebb alkalommal kerüljön aszta­lára a fenti jóféle ételekből. Kik ezek? Azok, akik ellenzik, hogy a térmelűszövetkiezetek ba­romfitenyésztéssel foglalkoz­zanak. Ugyanis jelenleg az a helyzet, hogy két kezünkön is meg tud­nánk számolni azokat a ter­melőszövetkezeteket. ame­lyekben közös baromfite­nyésztés van. Persze, akad néhány jó pél­da is. Ilyen a tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet. — Itt mér évek óta megvan, sőt évről-évre gyarapodik a közös baromfiállomány, mert a tsz-tagság — egy-két em­bert kivéve — szívügyének tekinti a baromfitenyésztést. Sajnos, az egy-két kivételhez kell számítani Ferenczd elv­társat, a szövetkezet agronó- musát. ö ahelyett, hogy tá­mogatná a baromfigondozók munkáját, Igyekszik bebizo­nyítani, hogy ez a gazdálko­dási ág nem jövedelmező. Nos hát, nézzük, hogy is áll a helyzet ezzel az állító­lagos nem jövedelmező üzem­ággal? A tiszaföldvári Le­nin Tsz-ben jelen pillanatban 502 tyúkot és kakast, 20 pulykát, 18 kacsét és 44 li­bát gondoz Biacsi Pál felesé­gével és édesanyjával. Igaz. csak három hónap óta csi­nálják, de máris kellő szak­értelemmel, gonddal és sze­retettel. Az 584 baromfi na­ponta 12 kg abrakkeveréket kap, melynek értéke bőven számolva is nem tesz ki töb­bet 24 forintnál. A gondozás­ra fordított munkaegység ér­téke pedig körülbelül 50 fo­rintnak felel meg. — Ezzel szemben most, amikor csu­pán a tyúkok tojnak, akkor Közgyűlés a szandaszöüősi Vörös Mező Tsz-ben 8 ta \gal, 21 kh t Idie gyirap >dott a tsz A tsz tagsaga majdnem tel­jes számban megjelent, hogy meghallgassa a térvbeszámo- iót A 783 kh-on gazdálkodó szövetkezet vetésterületének aránya az 1957. évihez kénest megváltozott: csökkent a kenyérgabona, ezzel szemben nőtt a takar­mány, a pillangosnövények és a cukorrépa vetésterü­lete. Utóbbiból 50%-kal nagyobb területen termelnek, mint a2 előző évben. Több mint 30%-kal emelke­dett a Vörös Mező Tsz tehén- állománya A tavalyi 22 egyed- del szemben 29 lesz a gazda­sági év végére. Míg 1957-ben 100 kh-ra 55 sértés jutott a szövetkezetben, addig 1958-ban már 86 jut. Sertéstörzsállományát har­minchárommal növeli a tsz. — szerződésre 131 darabot kötött le. Juhállotnányukat 451-ről 634-re emelik a .Vörös Me- ző”-beliek. A -baromfitörzsál­lomány száma 219-ről 380-ra szokik. A trágyázásra kerülő földte­rület az össz-szántónak 20 százalékát teszi ki E tekin­tetben 5 százalékos gyarapo­dás észlelhető. A 78 család részére össze sen 36 ezer munyissvcóBp' terveztek 40 forintos érték ben. Ebből 26 50 et terménv- ben. 17.50-et pedig kéSZpénZ­^igD *-**- -' A tervezésnek ezzel a pont­iéval nem érthetünk egyet: a fordított arány sokkal kedvezőbb lenne. Az a terménymennyiség, melyet a tagok zárszámadás után majd kapnak, messze meghaladja személyes szük­ségletüket; különösen, ha a háztáji gazdaság terményho­zamát is számításba vesszük Az ilymódon jelentkező • ter- ményfelesteg értékesítésének feladata a tsz-tagokra mint egyéni feladat hárul: holott a közös értékesítés révén sok időt. a méricskélésnél óhatat­lanul kárbavesző jelentős terménymennviséget takarít­hatnának meg. A Vörös Mező Tsz tagsága a tervezésnél nem gondolta át kellő mértékben az áru­termelés fontosságát. A közgyűlés a tervet jóvá­hagyta. maid időszerű gazda­sági feladatok megvitatása után szavazásra került sor az uj jelentkezők felvétele fe­lett. Nyolc uj taggal gyarapo­dott a Vörös Mező Tsz. kik összesen 21 kh. földterületet hoztak a szövetkezetbe. A2 ’rősődés. a feilődés nemcsak a Vörös Mező Tsz ió hírne­vének. kedvező termésátla­gainak köszönhető hanem an- iak Is. boev a taeok — elzár *ő»á« helvett — a oártszerve- "et útmutatása alanián átlan ió kapcsolatban vannak Szan- daszőllős dolgozó parasztjai­ig megvan a a napi 100—110 forint bevé­tel tojásokból és ez az ösz- szeg, amint a kacsák és a libák tojni kezdenek, még jobban megnövekedik. Hód van hát akkor az a bi­zonyos ráfizetés, amelyet az agronómus edvtáre igyekszik hangoztatni? Vagy talán azért is a gon­dozó a felelős, mert a ba­romfiállomány már öt esz­tendős, fiatalításra szorul, és néha egy tyúk elpusztul? Meg, hogy annak idején az éghajlat- és talaj adottságo­kat jól tűrő, s jó eleségke- resö sárga-magyar és fehér- magyar tyúkfajták helyett a kényes leghorn tenyészetei vásárolta meg a szövetkezet? A szakembernek nem az a dolga, hogy mindenáron be­bizonyítsa egy-egy gazdálko­dási ág veszteségességét és ezzel keresztülvigye, hogy a tsz-tagság lemondjon a ba­romfitenyésztésről Az a kötelessége, hogy ebben az esetben min­den tudását latbavesse az esetleges hiányosságok megszüntetése, a baromfite­nyésztés jövedelmezőségé­nek növelése érdekében. Szerencsére, Bódi József elvtárs. a Lenin Tsz elnöke és a vezetőség több tagja nem osztja az agronómus vé­leményét, mert minden ere­jével arra törekszik, hogy a baromíigondozók munkáját megkönnyítse. Az 1958 as ter­vek szerint ezévban megfia­talítják az állományt, részint keltetéssel, részint naposcsibe vásárlással. A kényes leg­horn helyett pedig a kedvelt sárga-magyar tyúkfajtát te­nyésztik. A Lenin Termelőszövetke­zetben minden lehr* őség megvan arra, hogy a barom­fitenyésztés évről-évre fej­lődjék, és egyik fő jövede­lemforrás legyen. Volt mái erre példa az előző eszten­dőkben. Nem egyszer 80—120 ezer forint bevételt hozott a tsz- nek a baromfitenyésztés, és az ebből származó termé­kek értékesítése. A tsz vezetősége nagyon helyes úton halad akkor, ha igyekszik — az eddigihez ha­sonlóan —, jó példát muta - ni a baromfitenyésztés fej­lesztésében Szolnok megye más szövetkezeteinek. A mai ba rom fi ten y ész tési anácskozás többek között az a cél is szolgálja, hogy e fon tos üzemág jelentőségére fel hívja a figyelmet és elóse ;ítse. hogy a baromfitenyész "és, a szarvasmarha, a sertés valamint a juh'enyész éshe? daszőllős dolgozó parasztjai­! — i-n — KÉT HÉT A BOLGÁR FIATALOK KÖZÖTT f«l. tt"&\an a boigjr itld'lg? Országos képet nem tud­nánk adnL Mi egy megyében és egy járásiban — a pleve- niben — tanulmányoztuk tü­zetesebben a bolgár fiata’ság életét, munkáját. Amit mégis általánositha tunk, az hogy a bolgár if­júság többet tanul mint a magyar ifjúság. Ez viszont természetes, hiszen, mint ír­tam 'b már. az ifjúság 85 szó zaléka elvégzi a gimnáziu­mot Bulgáriában. A bolgár iskolai rendszer egyenesen úgy van felépítve hogy a gimnázium termesze *es velejárója a prógimnázi- iának. Prógimnázija annyit ielent, mint előgimnázium így nevezik az álta'ános is­kolát Az általános iskola és a gimnázium általában egy épületben székel, tanári kara is együvé tartozik közös 'gazgatóval Természetesen az álta’ános iskolai (próglm- názijai) tanítók nem oktat­hatnak gimnáziumiban. A prógimnázija hét év, és hétéves korukban kezdik az első osztályt a kis bolgár ne­bulók. Az iskolában 6 szám­jeggyel osztályoznak; akinek tiszta 6-os a bizonyítványa az már osztályt ismétel. Az egyest gyakorlatban nem használják. A gimnázium ugyancsak négy év. mfmt nálunk is, Kultúra A „Költészet Napján” Moszkvában 33 moszkvai könyvesboltban 192 költő ol­vasta tel verseit a közönség előtt. 45.000 kötet verseskönyv kelt el, továbbá 6.000 példány a „Költészet Napja” című uj almanachból. „Halljad, fehér ember” el­men megjelent Amerikában Richard Wrigth esszégyüjte- ménye az amerikai négerek irodalmáról és a nyugateu­rópai intelhgencia magatar­tásáról az ázsiai és afrikai nemzeti felszabadító mozgal­makkal kapcsolatban. Wright megállapítja, hogy a Nyugat semmiképpen sem tüntetheti fel magát a gyarmati népek „védőjeként”. hiszen maga felelős e gyarmatiak elmara­dottságáért. * • A spanyol sajtó behatóan foglalkozik a „Szárnyszegett keselyű” című színdarabbal, amelynek tárgya a spanyol polgárháború. Szerzője. Ju­an Ignacio Luca de Tena már­ki „objektivan” próbálta áb­rázolni tárgyát. A kritika sze­rint a mű „politikai irányza­ta nem világos.” • A France-Observateur szer­kesztősége olasz írókat és új­ságírókat hívott meg, hogy nyilatkozzanak Roger Vail- land „A törvény” című, a déiolaszorszagi Apuliában játszódó regénye környezett tajzának volosághűségéröl. Az olasz írók elég szigorúan Ítél­ték meg Vailand környezet- ábrázolását, de elismerően nyilatkoztak a regény más erényeiről. s Meg nem alkuvó, eszmé­nyekért küzdő ember a hőse David Karp amerikai író „Hagyj magamra’’ című uj regényének. Végül azonban mégis a kompromisszumot találja egyedül lehetséges megoldásnak. „A közömbös emberek nemzedéke él ma a földön — írja Karpl. — Min­dennel megalkuszunk...” U Húszmillió analfabéta ta­nult meg írni-olvasni Kíná­ban és 40 millió már csak tclanalfabéta, — írja a Zsen- minzsipao. — A második öt­éves terv keretében jelentő­sen kiszélesítik az anafalbé- tizmus elleni harcot. • Wyspianski-év keretében emlékeznek meg Lengyelor­szágban a nagy lengyel író költő és festőművész halálá­nak 50 évfordulójáról Kraa- kóban fesztiválon mutatják be Wyspianski valamennyi színművét. Országszerte ui kiadásokkal és ünnepségek­kel hódolnak Wyspianski em­csakhogy sokkal szigorúbb a rendtartás. A bolgár gimna­zisták (fiúk és ’á-v'ök e«v Tánt) fekete egyenruhában fámák, tányérsapkái és derékszíját viselnek. A lá­nyok egyenruhája szintén fe hete harisnya, fekete lelőtt kötény, fékét” felöltő és ti ny rsapka Hétköznap vasár nap csak ebben a ruhában je enhe’nek meg az títeáh. S and a szigorú rendtartás legteteje talán, hogy á_ bolgár gimnazistáknak egyöntetre- kopaszra kell nyíreUtóé*.luk a lányok szintén csak egysze­rű copfot, esetleg körhaja' viselhetnek. A bolgár közép iskolákban nincsenek h Dóri Jüant játszó nagyfiúk, nin csenek a tanárokka' szemez gető divathölgyek. A bolzár iskolában csak egy dolog képzelhető el: a fegyelme zett, komoly tanulás. S a 6dgorú rendtartás el­lenére sokka’ összeforrottabb a tanárikar és a tanulók kol- '©ktívája, mint nálunk. A ta nár Iskolái kívül szinte jóba rátja a diáknak. A bolgár ta nárok gyakran felkeresik al­bérletben lakó diákjaikat. A4 általános gimnáziumoknak ugyanis nemigen vannak feol léglumai. A más faluban élő diákok ebédet és vacsorát kapnak az Iskolában, de szállást nem. Viszont az is a szigorú bolgár rendtartáshoz tartozik, hogy semmiféle jár művöm bejáró diákok nem le hetnek. Aki beiratkozott az iskolába, az köteles az iskola székhelyén lakni. Bulgáriában nincs lakás hiány, s így nagyszerűen bú : torozott szobát kap ak ha? vonta 30—40 láváért a bent- ’akó diákok. A gimnáziumban egyéb ként nincs felvé éli kötöttség egyszerű beiratkozással tör ténik a gimnáziumba val > felvétel. Bulgária tehát a did kok országa. Lépten-nyomon fekete egyenruhás fiatalok kai találkozik az ember. Jár lünk egy Szolnoknál alig na ^yobb városiban, aho. ha.eze. egyenruhás diák sétálgat es énként. Hanem sokkal inkább ér­iekéit bennünket, mi törté nik a nagy zámú tanulóifjú sággal iskola elvégzése után. A kitűnők mehetnek egye temre — mondták bougár elv- társaink. S a többiek? A többiekkel tsz-ekben, gépállomásaikon, üzemekben talal.ujztunk. A pleveni jará sá pártbizottságon arról tájé Koziattak bennünket, két száz gimnáziumot végzett ái laUeuyesztő dolgozik a járd- isz-ei.be a. EgyukKei közülük .liegismerkeotú.ik. Cvedkov vai, a szép fekete fiúvak az .idemel „nris-tó Botev Ter;, a^lőszóvetkezet fejőjével. Uvedkov aPja tanár, ó gím- táziumot végzett, s utána jött a tsz-be fejőnek. Ná.unk, sajnos, még csak jóakaratú "antaszták képzelhetnek el lyen dolgot. Találkoztunk gimnazisták­kal Levszki város traktorista képző iskoláján. A mi ipari anuló intézményeinkhez ha sonló csekély számban talál­ható csak az egész országban Sőt, az ország legnagyobb megyéjében, Pleven megye ben például egy sincs A 'zakmunkásokat a gimná zium elvégzése után képezik ki. Például a levszki trakto- ~i'*aképző iskolán (három­száz hallgatója van az inté­zetnek) a hal'gatóknak vaey agyéves gyakorlatuk van, vagy a gimnáziumból jöttek. Mint az elvtársik közölték azonban ez a képzési rend­szer is csak átmeneti már. mert traktorls*a technikumo­kat hoznak létre középisko­lai szinten. A mezőgazdaság szakmává válásában is jó úton járnak bolgár barátaink. Mezőgaz­dasági gimnáziumok működ­nek náluk, jelenleg 30 az or- ’záo'ban. Ezek a mezőgazda- sági technikumok brigádve­zetőket. munkac'ao"'**-“zet lö­ket, álattenyésztőkei képez­nek a bo’aAr mezőgazdaság számára Akik k'tűnő ered­ménnyel végzik el a techni­kumot, anr ár egy etemre men­nek, s belő ük lesznek az ag- ronőmusok. A harminc mezőgazdasági gimnázium 12 ezer mezőgaz­dász fát alt adott m*r fenn­állása óta. Most ú*abb tíz mezőg~zda'ági technikum fel­állítását terveik, a mezőgaz­dasági gimnáziumokban kol­légiumi e’lá*ásrt kannak a ta­nulók, amit az állam fizet. Ezekután érthető, hogy Bulgária mezőgazdasága kul- túráltabb a mienknél. A me- ző~azdaság 92 százaléka szo­cialista szektorban dolgozik. Jártunk olyan faluban, ahol hat kulákcsa’ád kivételéve' m-’ndenki tsz-tag. Egy falu­ban nem 3—f kis termelőszö­vetkezet dolgozik, ha-em eg>, nagyterületű közös g~z*a*áp működik, a^eh'h -v az egész falu földművelő lakossága tö­mő ül. A bolgár falvak ifjúsága ehát egységes, fe világosult, müveit fiatalság. Együtt dol- "oznak és együtt járnak szó­rakozni munka után. Falun a legtöbb helyen külön ifjú­sági k'ubja van a Dimitrovi Népi Ifjúsági Szövetségnek. Például a pleveni járás 44 ÜÖHN szervezetéből csak 15- nek nincs önálló klubja. E 15 szervezet fiata’jai a párthe- lyiséghen gyűlnek össze. Az az évi akcióprogramban .azonban több helyei szerepel fjúsági klub építése. A faluban nincs külön kul- űresopoirtja a kultúrháznak és az ifjúsági szervezetnek, viszont minden faluban sok­színű kultúrbrigid működik a kultúr ház és az ifjúsági szö’-etség közős irányit*sáral. Minden faluban van ténccso- nort, színjátszó gárda (szatí­ra, ahogy ők nevezik) és el­maradhatatlan a csasz*uska- brigád. A kultúrcsooorthoz tar’oznak a zenekarok is. A bolgár ifiúság Inkább a ‘erem«Dortot kedve'i. koránt- ~°m olvan né^ze-ű a futball m'nt Magvarorszá«on. Falva kon utalhattunk kemszT míg végre snortnálvára bu vn.ntimk. UírHHst' a termel., rr/i'-etkezeti ifjúság k“Zd hó­dolni a sportnak. Vettunk egv faluban, ahol a termelőszö­vetkezet épített község! sport­pályát tornaszerekkel felsze re’ve. S a tsz parasttfiatalok nemcsak megmutatták ne­künk a sportpályát nagy büszkeséggel, hanem be is mutattak néhány gyakoris tot. BORZAK LAJOS (Folytatása következik.) Í60 hétvégi üdülövonat indul A MÁV-val folytatott tár'Palások alapján *z TBUS2 belföldi társasutazási.-.osztály a összeállította a hétvégi üdülővonatok tervét Az idén négyszázhatvan hétvégi ödü- lóvonat indítását tervezik. Ebben az esztendőben először rerdo-nek hétvégi kifé-d.'té«^^ Sárospatakra. Termé­szetesen. — mint az elmúlt *v»khen. óév most is — a leg­több vonat a Balatonra indul. Újdonsága lesz a balatoni ködekedÄsnek a balatoni ez nressz vonatok u'.'”,*ása. A k*t motorkocsiból ó’tó szerel "•Soven bataloni körutazásra viszi az .‘jTnfntt és kőtettorí r-oon'r-nr-köz­lekedik. s a nagyobb ^balatoni állomásokon. több órát is éH majd a balatoni *ettpmijsr. .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents