Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-29 / 24. szám

ümUdk, apio-nátnu&akö® Tanulnak a raezőturi \m parasztok Mezöttmom hagyománya van az ezüstkalászos tanfolyam­nak. ÉvTÖl-évpe újabb és újabb gazdák kerülnek ki erről szélesebb látókörrel, több szakértelemmel. Az idén is két tanfolyam működik, Hajdú Lajos és Végh József technikumi tanárok vezetésé­vel. Mind a ketten sok gya­korlattal és tapasztalattal rendölkieznek, egyrészt az is­kolai. másrészt az iskolán kívüli oktatásban. Jól isme­rik azokat a tsz-eket, ame­lyekből a hallgatók tevődnek össze. Ismerik adottságaikat, területüket, állattenyésztésü­ket és egész gazdálkodásu­kat. Ez az oka, hogy nemcsak tsz tagok, hanem elnökök, brigádvezeiők, sőt agronó- musok is vannak a hall­gatók között. Ezek az em­berek úgy vélekednek, hogy a tanulás nem szé­gyen, hiszen mindig njabb és újabb termelési eljárá­sokkal, módszerekkel is­merkedhetnek meg. A tanulás tehát tudatos cél' náluk és nem puszta időtöl­tés. Ezt- egyébként szépen igazolja a Petőfi Tsz pél­dája.-**- Több ok késztetett; ben­nünket — mondotta Csuka Lajos, a fisz elnöke —, hogy szervezett iskola-jelegű ok­tatást indítsunk a tsz-ben. Az első ok az, hogy maga­sabb terméseredményeket akarunk elérni, mint eddig. Márpedig ehhez szakképzett vezetőkre és tagokra van szükség, Eddig %t nj termelési eljá­rásoktól, az uj növényféle­ségek termelésétől olyan nagy volt az idegenkedés, hogy szinte erőszakkal le­hetett bevezetni Ez abból .eredt, hogy kevés olyan tsz-tag van, aki fel tudja mérni az új módszerek jelentőségét, Végsősoron a ?sz-tagok szocialista nevelése a céfL A mezőtúriak célkitűzését tett követte. A Petőfi Tsz el­nökétől kezdve az egész ve­zetőség, a brigádvezietók, munkacsapatvezetők 25— 30-am járnak hetenként két alkalommal az ezüstkalászos tanfolyamra. Hiányzó csak egészen rendkívüli esetben vám ír* Gondoskodtak arról’ hogy á tanyasi tagok is be­járhassanak a tanfolyamra. M Ilyenirányú kezdemé­nyezés egyedüli a megyé­ben, sőt az országban is. A kísérleti telep kettős célt szolgál. Egyik, amiről már beszéltünk, a másik, hogy a többi tsz tagnak bemutatják azokat a módszereket, ame­lyekeit később nagyüzemileg is lehet alkalmazni. A hall­gatók tehát nemcsak a taní­tási idő alatt végeznek közös tevékenységet, hanem az év többi hónapjában is. Elhatá­rozták, hogy az 5 kát. hold föld terméséből kis arborétu­mot állítanak M a tsz-nél. A cél az, hogy az egyszerű kísérleteket házilag is él tud­ják végezni. A tanfolyam tervében szerepéi még az is, hogy a tsz életét, munkáját alakulásától kezdve napjain­kig feldolgozzák. Erről ki­mutatásokat, grafikonokat ké­szítenek. Most szervesnek tanulmányi kirándulást a Mezőhegyes! Állami Gazda­ságba. A tanfolyam még csak né­hány hónapja tart, de a hall­gatók máris szemmel látha­tóan megváltoztak. Az első ilyen változás, hogy minit egy család, összetartanak. —■ A közgyűléseken egységes ál­láspontot foglalnak el, fe­gyelmezettebbek, mint a töb­biek. Amikor kint dolgoznak, tad­ják, hogy amit eddig földnek neveztek, az élő, lélegző ta­laj, melyre éppúgy kell vi­gyázni, mint az emberre, — vagy állatra. Lelkesednek az uj módszerekért, me­lyekkel fokozni lehet a ter­méshozamot. Sok olyan hallgató vau kö­zöttük, mint Fekete István, áld korábban mindig az el­lenzék közé tartozott, és most a leglelkesebb híve az új módszereknek. A tenmeiő- szövetikezeiti elnökök véle­ménye szerint a tanfolyam- hallgatók képezik att a ma­got, amely kezdeményez, élenjár a munkában. — Ez mind csupán néhány hónap munkája. Csiszolódtak, neve­lődtek, sokszor tanítják a többi termelőszövetkezeti ta­gokat is. Bér a tamfcfiyam igen jó és nem lehet kifogás a ta­nárolt, s a hallgatók elten. Mégis van itt egy dolog, ami nemcsak Mezőtúrom a Petőfi Tsz-nél, hanem másfelé is tapasztalható, Es pedig az, É&gy míg a 40—50 éves emberek tanul­nak, művelődnek, a fiata­lok inkább járnak a kocs­mába, vagy jobbik esetben a tánciskolába. Ezen a tan­folyamon Is 4—5 fiatal van, pedig a tsz-ben szép szám­mal vannak. Mi lehet ennék az oka? A vélemények eléggé különbö­zőek. Egyesek azt mondják, hogy túlságosain elkényeztet­tük őket, mások a családi nevelésben vágy az iskolai nevelésben keresik az okot. Valószínű, mind a három ok fennálL Ha pedig így van, segíteni kell rajta. A fiata­loknak kéül majd átvenniük az öregek helyét. Ha nem tanulnak, nem ismerik meg a gazdálkodás ezer és ezer csinját-bdnját, nem termés- amelikedésről, hanem termés csökkenésről lehet beszélni. Érdemes ezen gondolkodni a fiataloknak, de azoknak is, akik a fiatalok nevelésével foglalkoznak. Kálmán Nem mostoha gyermek a rákiezifaW brigádszái ás 772 ezer forint nyereség egy esztendő alatt Működése óta ez év januárjában másodszor készített zárszámadást a Mezőtúri Szőnyegszövő Háziipari Szövet­kezet. Zárszámadása erőteljes fejlődésről tanúskodik. Egy év alatt megkétszereződött — 7 millió 900 ezer forintról 15 millió 200 ezer forintra emelkedett — a szövetkezet termelésének értéke. Torontáli szőnyegből 14150 négyzet­métert, perz»a szőnyegből 860 négyzetmétert termelt. As 1957-es esztendőt 772 ezer forint nyereséggel zárta. Ezenkívül saját erőből 324 ezer forintot fordított beruhá­zásokra. Vásárolt — többek között —■ 31 szövőszéket, két cémázó gépet, egy centrifugát, egy keresztorsózót és épít­tetett egy új kutat. A tagok száma egy év alatt kettőszáz- őtvenhétröl, háramszáznegyvenhétre emelkedett. E nagyarányú fejlődés annál is inkább figyelmet érde­mei, mert az eUenfarradelom csak 1956 negyedik negyed­évében 340 ezer forint kárt okozott a szövetkezetnek. Ezt követően pedig a gyakori anyaghiány akadályozta a fo'ya- ma** termelésit, * B. V, Kamaloslfil oejiéril a beüze'elt összeg A tiszasaentimreiek büsz­kék tanácsukra, a tanács meg a község lakóira. Hogy miért? Megvan az oka. Kezd­jük talán a tanácsinál, ahol azzal fogadnak bennünket, hogy az 1957. évi községfej- lesztési hozzájárulást 57 847 forintban vetették ki, s ezzel szemben 94 285 forintra tel­jesítette a lakosság. Több ez mint a tiszafüredi járás má­Több gondot fordítsanak a vezetők a munkahelyekre Üzemeinkben a gépek, és szerszámokkal végzett fizikai munkánál mindig ott lfebeg a baleset veszélye. Kormányza­tunk és a Szakszervezetek Országos Tanácsa rendele­tekkel védi a dolgozókat az üzemi baleset ellen. Természetesen ezek a ren­deletek csak akkor nyújtanak védelmet a dolgozóknak, ha azt a vezetők be is tartják. A sorozatos ellenőrzés elle­nére is egyes helyeken még a legelemibb követelménye­két sem tartják be. A Szolnoki Vasipari Válla­lat is „jeleskedik” a munka védelmi hiányosságokban. A legutóbbi vizsgálaton — me­lyet a szakszervezeti munka­védelmi felügyelő végzett — elég sok olyan hibát tárt fel. amely á Munka Törvény- könyvébe és az általános bal esetelhárítási óvórendsza- bályba ütközik; Ez a bizottság megállapí­totta, hogy a vállalat több te­lephelyén a munka biztonsá­gos végzéséhez szükséges leg­elemibb követelmények sin­csenek biztosítva. A dolgo­zók szociális körülményeire a vállalatvezetőség nem sok gondot fordít. A havi bizton sági szemlét is _ felületesen végzik. A felfedett hiányos­ságokon nem javítanak. Töb bek között a kazánjavító részlegnél a dolgozók hóna polc óta szabadban, erősen nedves és sáros talajon vég zik nehéz napi munkájukat Pedig ennek megvá’toztatásr nem anrivlm anyagiakon marni; a jóindulaton múlik. Mennyiből állna & vállalat­nak lesalakoztatni ezt a mun­katerületet? A sáros munka­helyhez tartozik a nagyfokú rendetlenség. Ezen felül a munka az utcai járókelők testi épségét is veszélyezteti, a környéken lakók nyugal­mát zavarja. A szegecs levágásánál nem használnak védőseprőt és az elrepülő vasdarab a környé­ken játszó gyermekekben, sőt járókelőkben okozhat kárt. S ezt a munkahelyet a vállalat több éve ebben, az állapotbai tartja fenn. A műhelyekben az előírás­nak megfelelő közlekedési utak nincsenek biztosítva. Na gy hanyagság, baleset fé­szek! De még ennél is na- vobl? nemtörődömségre vall hogy a vállalat vezetősége mérőszerkezetet épít teher- próba és feltüntetett maxi­mális súlyemelés nélkül. Sőt acetilén gáz-fej lesztő készülő két használnak feszmérő és biztonsági szelep alkalmazá­sa nélkül Minden alapozás nélkül üzemeltetik a szer­szám- és megmun káló gép e - két, pedig így tönkreteszik és súlyos kárt ókoznak a nép­gazdaságnak. De nézzük a legelemibb kérdéseket. A vállalat műhe­lyeit a piszok és szemét uralja. Van olyan helyiség, amely több év óta nem volt tatarozva, meszelve. A pado iátok gödrösek, elhanyagol tak. Az írógép-, kerékpár javító részlegnél súlyos hiányosság hogy az írógépmosó (benzin­fürdő) ablaka nem nyitható, még ráadásul az elektromos berendezések nem az előírt szabvány szerint vannak szerelve. Így robbanás lehet ebből. Az esztergagépnél a világítási áram magasfe­szültségű, s a dolgozók tisz­tálkodásához még égy mosdó­kagyló sem áll rendelkezésre. Nem ritka a vállalatnál, hogy a fáziskivezető kapcsá­ra védőburkolat nincs szerel­ve. Csiszológépnél ugyanez a helyzet. De sorolhatnánk még tovább a mulasztásokat. A vállalat igazgatója is tudja ezt. Rajta a felelősség, hogy a hibákat a legrövidebb időn belül kijavítsa. Az is előfordul, hogy ha­más jelentéssel bizonygatják egyes helyeken a balesetve­szély megszüntetését. A Szolnoki Sütőipari Vál­lalatnál pl. Besze István a felfedett hiányosságokat ha­táridőre nem pótolta, Ellen­ben olyan jelentést adott, hogy mindent rendbehoztak már. Természetesen a mun­kavédelmi felügyelőség rá­jött és így 160 forint pénz­bírságra büntette. Harmath András, a Jászapáti I. Sütő­üzemből nem is pótolta, nem is jelentette, hogy kijavítot­ták a hibákat. Az emlékezte­tő: 200 forint büntetés. Kiss Józsefet, a Tiszafüredi* Gép­állomás. igazgatóját is 100 fo­rintos büntetés szorgalmazza arra, hogy az elektromos ve­zetékek elhanyagoltságát ki kell javítani és ha beje’e-té** tesz, az megfeleljen a való Ságnak, — AB. • Kük hét községben befizetett összeg együttvéve. S hogyan gazdálkodott a pénzzel a tanács? Tiszaszentlmre közismerten sáros község. Ezért Igyekeztek a forgalmasabb utcákon be­tonjárdát építeni. 1680 méter készült el st múlt évben. Erről érdekes epizódot mondott el a tanácsnál dol­gozó Szilágyi János elvtára — Amikor a Zsák . utcában megkezdték az építést, s arra jártam, megállított a 28. szá­mú házbeli Császár Sándor- né, mondván: — El vagyok mapadva kö­rülbelül 560 forint községfej­lesztési hozaáj árulással, de ne küldjön Jd érte, még ma beviszem, Hasonlóan vélekedett id. Mátyus János, aki körülbelül 600 forinttal volt elmaradva. Ő íb meggyőződött róla, hogy jó helyre kerül a pénz és mégis csak jobb száraz cipő­vel végigmenni a községen, mint térdig sárosán. De a szép összegből másra !s futotta. ­Kibetonozták a piacteret, a rossz állapotban lévő hidakat és az átereszeket kijavították, az óvodában új WC-t építet­tek. Üjszentgyörgyön — mely hozzájuk tartozik — egészség- házat és tanácskirendeltséget építettek. Hát, ilyen formában kapta vissza kamatostól a község a befolyt összeget Elkészültek az 1958-as köz- ségfejtesztési tervek is. A község belterületén 2 fcitomé- ‘eres makadámút építését ter­vezték. Nem felejtették ki a Kossuth Tsz-t sem, ahová 500 méter bekötőutat építenek, mert esős időben rossz útjai miatt úffvszÓLván megközelít­hetetlen. S végül- a község részére egy röntgenfelvevő répet vá 'árolnak. Tekintettel arra hogy ez nagyobb összeget vinne el a községfejlesztési "Janiból, ezért a nőtanács gyűjtést Indított, melvnek eredménye idáig 6000 forint. A fentiek jó példái a ta­kács és a lakosság egyetérté­sének. A lakosság segíti, ere­iéhez mérten támogatja a ta­kácsot. a tanács meg a lakos­ság régi kívánságait, igényei1 igyekszik valóm vá't-ni. Varga Tibor Ä Szolnok megyei Néplap január 22-1 számában megje­lenít Gulyás Mihály méhész- társ — a méhlegelö mégiaví- tásával kapcsolatos — írása. A cikkírónak igen jó elgon­dolása követésre méltó. An­nak érdekéiben, hogy a hé­zagpótló legelő az egész me- rr're terü1etén nagyobb kiter­jedésű legyen, nem elég. hogy a méhészeik i ölömmel üdvözlik — a meggyőző és felvilágosító munka.. mellett áldozatot is kell vállalni Az elgondolásom a követ­kező: A méhész szakcsopor­tok tagsága vállalja- a vető­mag beszerzését a rendelke­zésre álló területen. Hiszen ha 1 kát. holdba 1,5 kfo- ramm facélia magot vetünk védőöövénykénit, az nem nagy összegbe kerül, Mit kaphat eUenérbékk&nt a ‘mé­hészt Méhcsaládjainak az akác után 3—5 hétig míg kedvező időjárás mellett a tisztesfű, vagy más mézelő' gazdasági növény nem virág­zik — nektárforrást biztosít. Fontos, hogy méhcsaládjaink fejlődésében visszaesés ne álljon be, hisz ez'dőtáiban végzik a méhek a különböző mezőgazdasági növények be­porzását. Feladatunk, hogy szerve1» zetten, tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy úgy a nagyüzemi gazdaságain!!, mint az egyéni1 cg g^dálkc- dók is főcéllá védőmövénnyel vessék már a tavaszon újve­tésű lucernáikat. Berta József méhész Kunszent márt on - - Vécsey u. s* t ——- ^9 1111 1 Boszássőlás a „Méhészek figyelmébe“ címűi cikkhez Lapunk Január iW fámában címben tettem lel a kérdést: „Miért mostohagyerek a Tószegi Gépállomás Rákóczlfalvl Üzem­egysége ?‘‘ A válasz megérkezett Roch Géza mb. igazgató és Pol­gár István főkönyvelő aláírásá­val. Bekezdésenként Ismertetem a levelet. „Elöljáróban szeretnénk meg­említeni, hogy a Tószegi Gépál­lomás területén január 1 óta az üzemegységek megszűntek, mi­vel a munkák irányítása a gép­állomás adottságainak figyelem­be vételével a brigádvezetökön keresztül eredményesebben biz­tosítható. Ebből következik, hogy Rákóczlfalván, valamint a többi helyeken csak brigádszállások és nem üzemegységek vannak fel­állítva, ami lényeges különbség.“ így igaz ez; tudom /nagam is. Mivel azonban mind a rákóczl- falviak, mind a brigádszállás dolgozói többnyire még ma is az „üzemegység1* megjelölést használják, ragaszkodtam ma­gam is hozzá. „A dolgozók által a villany- kérdés ügyében felvetett prob­lémával teljes egészében egyet értünk. A gépállomás vezetősége mindig napirenden tartotta és tartja ezt a már több mint egy éve tartó kérdést. Több alkalom­mai eljártunk a TITASZ nál és egyéb felső szervek támogatását tervezési, valamint zárlati mun­kák miatt a gépáaomáson le vol­tunk kötve, ez azonban nem je­lentette, hogyha elfogadható kö­vetelményekkel áutak elő, ne teljesítsük kérésüket és ne gon­doskodtunk volna anyagellátás­ról és egyétí segítségről. Hozzá­járult továbá az, hogy a gépállo­más igazgatója több mint egy éve betegállományban van, és így a gépállomás főmérnöke egy­ben az igazgatói teendőket is el­látja és így csak azokat a helye­ket tudja sűrűbben látogatni, — ahol különösebb problémák meg­oldására van szükség. A kapcso­latot a dekádonként megtartan- i dó, valamint a jelenleg dekádon- J ként kijavított gépek helyszínen való átvétele kapcsán is bizto­sítjuk.“ Mint megtudtam, a Tószegi Gépállomás több ízben fordult, javaslattal a Gépállomások Szol­nok Megyei Igazgatóságához a huzamos idő óta betegeskedő igazgató helyettesítésére vonat­kozóan. Tudom, hogy a gépállo­más főmérnöke szervezés sze­rinti helyettese az igazgatónak; így a helyettesítést kötelessége eHátni a maga munkája mellett, Gondolom azonban: nem kell bő­vebben .magyarázni, mennyire képtelenség egy embertől két munkakör kifogástalan betöltését várni — álló esztendőn keresztül. Alig hihetem, hogy a Gépállomá­sok Igazgatóságának ' felettes szerve ne tudna törvényes és ki­elégítő megoldást találni a he- , lyettesitésre, ha — alaposabban foglalkozna vele., „ „A traktorosok besorolása Ja­vítási idő alatt a brigádvezetők bevonásával brigádvezetői érte­kezleten törént, melyen a rákó- ezifalvi brigádvezető is részi vett.1» A besorolást sérdkneső dolgozd a műhelyben vagy tizenöt mun­katársa és a brigádvezető íüle- hallatára panaszolta el nékem egy kategóriával való visszami­nősítését. — Mivel a jelenlévők egyike — a brigádvezető sem! —• tiltakozott állításának valódisága ellen; abban nem volt okom ké­telkedni. _ „Külön éjjeliőr beállítására lét­számkeret hányában nincs lehe­tőség. Az épület elkészülte utam pont Lengyel elvtárs, («Ui« brigádvezető volt) javaslatára já­rult hozzá a vezetőség, h°ST di traktoros családjával beköl­tözzön egy helyiségbe anal « feltétellel, hogy ellátja a brigád- szállás őrzését, felesége tartozik a szálláshely és iroda tisztántartását biztosítani, illetve elvégezni, így egyelőre ezen vál­toztatni nem tudunk.“ Az őrzés és takarítás kérdésé­nek ilyen megoldása — fenntar­tom — csak részben volt helyes. Földi elvtárs ottlakása folytán kényszerülnek a brigádszállás dolgozói arra, hogy a műhelyben tisztálkodjanak. Nézetem szerint helyes volna, ha a Földi-család egy helyiséget a mosdó céljára visszaadna. ,,A rádió beszerzésével kapcso­latban annyit kívánok megje­gyezni, hogy a villany végleges bekapcsolása után a rádiót a bri­gád részére biztosítani fogjuk, mint ahogy biztosítottuk a szajoli brigád részére a szálláshely elké­szítése után. ígéretünk is erre az időre szólt. Befejezésül megjegyezzük, Hogy ; a gépállomás vezetősége részéről . igyekszünk minden egyes dolgo­zót szorgalmához és tudásához • mérten egyenlő elbánásban ré- ' szesiteni és harcolunk az ellen, , hogy egyes dolgozók vagy brigá­dok különleges helyzeti előnyt , élvezzenek. Lehetséges, hogy az 1 igyekezetünk nem mindén eset- > ben eredményes, éppen azért a . jogos bírálatot elfogadjuk, azon* ■ ban a jogtalan bírálatot kényte­lenek vagyunk visszautasítani.'* Az utolsó két bekezdést illetően ■ cs-k: ennyit: nem vontam és , nem vonom kétségbe, hogy a ■ rákóczifalviak igen hamar meg 1 fogiák kapni az Ígért rádiót, hí* i szén már van vill-ny. Uevan- i csak nem állítottam, hogy a Tó* i szegi Gépállomás vezetői bárki- . nek meg nem engedett előnyt biztosítottak volna. A bírálat ■ pártunk sajtójának — Így az új­■ ságírőnak is — joga, kötelessé­[ ge. Mindkettővel a maga helyén : fogok élni, mint edd'g is tettem, l — borváró — , kértük, hogy a villany bekötését a TITASZ eszközölje. — Mint a cikkíró is Írja, a TITASZ a ja­nuár 18-i napot jelölte meg a végleges felülvizsgálatra.“ A fáradozás nem volt ered­ménytelen: mint megtudtam, a TITASZ az Ígért napon megej­tette a felülvüsgálatot és bekö­tötte a villanyt. „A brigádszállás épületének építésével kapcsolatban szeret­nénk megjegyezni, hogy az elő­irányzott összeget jóval megha­ladta a kivitelezési költség. Az 1956. év végén üzembehelyezett épület burkolati munkáira egy­általán nem volt fedezet, és az nem is készülhetett el, 1957. év­ben nem tudtuk megvalósítani, mert építési felújítási keretet egyáltalán nem kaptunk.1« „Karbantartási keretünk ter­hére fontosabbnak tartottuk a szajoli brigád részére megfelelő munkásszállás biztosítását, mert a dolgozók a műhelyben aludtak, ami egészségügyi szempontból egyáltalán nem megengedhető. Ugyanakkor a rákóczifalvi bri­gád épületében, ha földes is, de megfe.elő és egészséges helyiség van biztosítva munkásszállás­nak. Felvetették, hogy a szállás­ra kijelölt helyiséget betonoztas- suk fel, azonban ez egészségügyi szempontból nem lehetséges, ki- padlózására viszont anyagot mindezideig biztosítani nem tud­tunk, tekintettel arra, hogy a kiutalt deszkamennyiség a csép­lőgépek javításához szükséges anyagot is alig fedezte.« Egyetértek azzal, hogy a nép­gazdasági adottságokat figyelem­be kell venni; azzal is, hogy a cséplőgép! avítás fontosabb a padlózásnál. Ellenben: a beto­nozott helyiség — véleményem szerint — a földessel szemben könnyebben tisztántartható. — Egy-két olcsó rongyszőnyeggel a beton hidegének hatását is meg lehet szüntetni, „A főkönyvelő kintlétekor az Iroda padlózásához szükséges anyag biztosítása végett (más helyiségek burkolásáról szó sem volt) meghagyta a brigádvezető­nek, hogy jöjjön be a gépállo­másra és itt megpróbál deszka­anyagot biztosítani. A gépállo­máson megállapítást nyert, hogy a padlózásuoz nem lehet deszka- anyagot kiadni, mert még annyi készlet sem volt, hogy a cséplő­gépek javításához elegendő le­gyen. Erről a brigádvezetö is személyesen meggyőződött. Ek­kor vetődött fel a cementlap kérdése, de a rákóczlfalvl bri­gádvezető még a mai napig sem jelentkezett — tehát ez nemcsak Ígéret volt — és hogy jelenleg nincs meg, egyedül a bngádoe- zetön múlott.1* „Valót.an, hogy a padlózáshoz deszkát adtunk. A kiutalt anyag minden esetben a cséplőgépek javításához volt biztosítva, tehát kölcsönanyagról szó sem volt.“ Mindezekből megállapítható, hogy a főkönyvelő elvtáns nem hibás ebben a kérdésben. Valaki azonban — vélem — mégiscsak hicás azért, hogy a brigádszál­láson lévő műhely földes. Ezt a „padlót1* a beálló gépek szük­ségképpen feltúrják, a tisztaság ilyenképpen nem biztosítható. Hiányolom, hogy erről a kérdés­ről nem szólt a Tószegi Gépál­lomás levele, „A szálláshelyen a traktorosok részére biztosítva van az ágyfel­szerelés, melyet a brigádvezető- . nek kell igényelnie. Sajnos azon­ban meg kell jegyeznünk, hogy a felvételezett tiszta pokrócokat, i ágyfelszerelést egyes traktorosok i nem kezelik megfelelő módon, piszkos ruhában, sáros csizmával fekszenek az ágyra, Így termé­szetesen idő előtt tönkre teszik, [ Arra sincs lehetőség, hogy az el­használódási idő e'őtt cserélges­sük az ágyfelszerelést.'« ’ Nem vádoltam a Tószegi Gép- j állomás vezetőit azzal, hogy az . ágyakat ők szennyezték össze. Bírálatot gyakoroltam azonban ’ a tények felett. — Véleményem szerint, ha a brigádverető nem I tud rendet teremteni e kérdésbein a portáján, a gépállomásnak kel] intézkednie. „Ami a vezetőségnek „áz üzem- ■ egységgel1* fenntartott kapcsola­tát illeti, az tény, hogy az utóbbi időben ritkábban látogattuk meg ' a brigádszállást, mert az év-végi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents