Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-29 / 24. szám

VILÁG PROLETÁRJAI tü>ESrLJh7FKt SZ 0 Ui OK MEGYEI Mai számunkból: XÖCOCXXJCOOOCOOUUOC ♦ ♦ ! : : t A MEGYEI PÁRTBIZO TT SÁG ÉS A M EGYEI TANACS LAPJA IX. évfolyam 84. szám. ARA: 50 FII LfiR. 1958. január 89. szerda. A földművesszövetkezetek életéből I * i hét hét a bolgár fiatalok : L űzőit i # I Több gondol fordítanak a vezelöit a munnabe.yenre j As országgyűlés keddi ülése Az országgyűlés kedden foly­tatta tanácskozásait. Az ülést Rónai Sándor az orszaggyű- ■és elnöke nyitotta meg és bejelentette, hogy napirend szerint következik a Minisz­ter, anács beszámolója feletti vita. A vitában elsőnek Kontó' "sin Zol*án országgyűlési képviselő szólalt fel. — A Magyar Szocialista munkáspárt vezetésével a forradalmi munkás paraszt kormány erőfeszítései nyo­mán elért eredmények egyöntetűen bizonyítják, hogy a nép többsége sze­reti a népi demokráciát, ragaszkodik a szocia'ista társadalmi rendszerhez, különbnek tartja a régi ki­zsákmányoló, népelnyomó rendszernél. A továbbiakban elmondot­ta, hoay hé ről-hétre szélese­dik azoknak a fiataloknak a tábora is akik a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség zászlóbontása után ön­ként válla'ták a párt által rá­juk bízott fel ada'okát a for­radalmi erők harcában. Az ifjúsági szövetség ielenleg 225 000 tagot számlál. — A forradalmi munkás- paraszt kormány sikeredek titkát abban látjuk mon­dotta — hogy a kormány politikája marxista-leninista elvi poli­tika. BeHzonvosodoH vá­rosban. Ozen»b°n fai-n egy­aránt. hogy lehet jó no’iti­fcát kjrlaf«roznI é« ro«Prvat/»- si*aui ba’nl'lal* és iobJ’o1- da'i torzítás elbafás nél- küi. sőt csakis így lehet! Ez nagymértékben emd’e a kommunisták a párt. a kor­mány. a marxista—leninista eszmék tekintélyét. A következő fe’szö’a’* Ty.mtyts f/r-os. OTrz-efrrVZ-' képviselő iev Vezdt° beszé­dét: — Az emberi hang, a humana csendült ki a mi­nisztertanácsi beszam-lóNM Az e’múlt években bizony nagyon «okszor hiányzott ez a hang és a meggyőzés ■ri’ve helvett kijelentések, csal^a- tatlar dogmák ág párán r-csza- vak dominá’tak az elhang­zott nyilatkozatokban. — Az elmúlt év gazdasági és politikai eredményei — folytatta — világosan igazol­ták a forrada’mi murkas-pa- raszt kormány politikájának helyességét. Nemcsak helyreállflotta a rendet és a ingbiztonságot hanem mind bel. mind kü’pnlit<kai téren megerő­sítette Népköztársaságunk helyzetet. Követekezetesen szembeszállt az ENSZ aiapokmanyelknes magatartásával és semmi kö­rülmények között senkinek nem engedett beleavatkozni belügyemkbe. — A forradalmi munkás­paraszt kormány pidamutató helytállása mindannytunk kö szünetét. háláját érdemelte ki. A kormányzat javaslatá­ra az Elnöki Tanacs már ed­dig is többszáz embert tün­tetett ki az ellenforradalom leverésébe szerzett érde­meikért. Most javaslatot te­szek az Elnöki Tanácsnak, hogy részesítse kitüntetésben el­sősorban a munkás-paraszt kormány azon tagjait, — élén Kádár ’átlóssal — a párt- és a töms”,szervcz'?- tek olyan vezetőit, akik helytállásukkal e'éviilhe- tetlen érdemeket szereztek az ellenforradalom leveré­sében és az ország törvé­nyes rendjének visszaállí­tásában. (Nagy taps.) Ez a javaslat, tudom, nem­csak az orsz. ggyűlés vala­mennyi tagjának, — hanem eg sz dolgozó magyar napúnk összességének egyöntetű he­lyeslésével találkozik. Beszéde további részében külpolitikai kérdésekkel fog­lalkozott. majd a Szovjetunió újabb béke kezdeményezései­ről beszélt Ezután az úgynevezett ma­gyar emigrációval foglalko­zott. A t.vabb.akban hang­súlyozta: meg kell állapítanunk, hogy a kormány és kül­képviseleti szarv eink min­den lehetőt elkövet ek, — hogy a megtévesztettek, de különösen a fiatalkorúak és a gyermekek hazakerülje­nek. innen erről a helyről ,s ké: rém az osztrák politka veze­tőit. az osztrák ha rs-gokat: az emberi humrnum nevé­ben^ tegyenek meg minden le­be'öt. hr»gv elsősr rban -ze- rercs^tien gyermekeink mi­előbb hazak“riilh ss n k — mondotta — s a minis terta- nácsi beszámolót tudomásul vette. Gáspár Sándor a Szakta nács főtitkára felszó'alása elej 'Ti megállapította, hogy az 1957. év eredm^n.. ít vizsgálva |á*katb’k — -öbH- röl van itt szó. mm’ a konszolidáció tényé- -61 Egy so,r olyan nté ke­désről és eredménvről lehet beszámolni amelvek megha­tározzák a szocializmus fej- hazunkban. Nagyon ielen’ősek a dolgo­zók élet- és munkakörülmé­Dr Műnn!ch Ferenc é*« a liorm'nvtagok enitutrele, ti Id ár Jáno*t kiün'etéie Kedden délután dr. Műn- nlch Ferenc, a 'iiniszterta- nács elnöi.e, Kádá* János ál lamminiszter. Apró Antal, a Minisztertanács első elnökbe 'yettese. Kállai Gyula állam miniszter és Benke Valéria művelődésügyi miniszter. Do­bi István a Népköztársnsá Elnöki Tanácsának elnöke előtt letette az esküt. Az üti népé ly es eskütételen, az ET nöki Tanács fogadót°rméber jelen voltak a Miniszterta nács tagjai. Ezt köve’ően Dobi István átnyújtotta Kádár Jánosna’ az Elnöki Tanács által adó mányozott ki’üntetést a „munkás-paraszt ha’aló mért”-emlékérmet. — Kedves Kádár elvtárs Abból az alkalomból, bogy a forradalmi munkás paraszt ormányban eddig viselt] tisztségedtől megváltál —] mondotta Dobi István — a’ Népköz’ársaság Elnöki Ta-Í rácsa a „munkás-paras :t ha-< alomért” kitüntetést a-domá-< ryozta neked. Most amikor] ’tadom a kitüntetést. en-J ’edd meg hogy az Elnöki] "anács nevében megköszön-] em helvtá’1ásodat, fáradj a-! atlan munkádat, ame'yet a] munkásha’alom megvédésé-] ^rt maid 'megszi'árd áfáért; "éaoz'él. Ez a he'y állás e’; munka valóban kommu < nista emberhez méltó volt.; "vánok további munkádhoz; a'on’ó s:',pr„i<et, j,5 erőt] ■'s egészséget — mondotta] ■efeiezésül az Elnöki Tanács] elnöke, (MTI). ] nyeinek javítása, a reálbérek emelésére tett intézkedések, amelyeknek pénzügyi kiha­tása több mint ötmilliárd fo­rint. A b.rezés 'óbban figye­lembe veszi a szakképzettsé­get és az egyes szakmák sa- iátosságaiból következő ne­hézségeket is. Bérrendszerünk további fejlesztésében változatla­nul a teljesítménybérrend­szerből kell kiindulni. Különféle ösztönző tényezők csak akkor hatnak teljes egészében, ha az üzemek előtt álló célok elérésére igénybe vesszük a szocia­lista munkaverseny nyúj­totta lehetőségeket. Bátran kijelelhetjük — hangoztatta — hogy nincs egyetlen tőkés ország sem, ahol közvetlen és közvetett formában a nemzeti jöve­delemből annyit kapnak a do'gozók. mint nálunk, — vagy más szocializmust építő országban. Ugyanakkor hangsúlyozni kell a törvényesség másik oldalát és következe esen hercoln' k~" a társada mi tulajdon védelméért. Azért, hogv a társadalmi tulajdon ellen vétőik el ne ke- ü' hessék a felelőrségrevoTrst Csak a múlt év harmadik negyedé­ben a 'árs' d^’rni H'l°’dóri­ban okozott kár é té’’e még­ha adta a 130 mi'lió f r n'ot A s7aks er vezetek n m elé­gedhetnek meg ez/el kapcso­latban csak adminisztratív ínnézked sekkel, hanem szé­leskörű és rends eres felvila- gosí ó. nevelő murkával kell fellesztemök a dolgozók fele­lősségérzetét. Darabes Iván Fala megye képviselője felszó'a hsában elmondotta, hogy a megyében is napról-napra nagyobb tö­megek hely is ik cs-*lek\oen a párt. a kormány politi­káját, s napról-napra erő­sebb a bizalom a kommu­nisták pártja iránt. Szólt arról hogy a megyei üzemek dolgozóm k munka­fegyelme felelősségérzete egyre szilárdabb A ko ma y segítségével a -szovjetunió műszaki és gépi támogatásá­val. a műszaki értelmiség komoly tudományos munká­jával. s az óla bányászok de- r kas he'ytál á aval lekúz iötték a nagylengyelt nehéz- égeket. Túlteljesítették az 1957-es tervet, s megakadályozták a mezó el vizesedését. A kétirányban folyó újabb kutatásokkal további olaj- kutakat tárlak fel, s így évről-évre nagyobb eredmények elérése válik le­hetségessé. A továbbiakban Zala me­gye mezőgazdasági helyzeté­ről szólt. E‘mondotta, hogy a parasztság nyugodtan ésmeg- elegedetten dolgozik. Szamos példával igazol a. hogy dol­gozó paras tságurk e m lesi kedve, biztonságérzete hosszú évek óta nem volt hasonló a maihoz. Peskó Lívia bevezetőben arról szó’t. hogy bér a felsza badulás óta az oktatás-neve­lés egysége állandó probl - maként szert pelt, a gyakor­latban a neve és kérdése hát­térbe szorult az oktatási pr blémak mellett. — kor­mányunk és társadalmunk felismerte a nevelés hiány- s- sá -a t és az elmúlt évb n en­nek rnrd erősebben hangot is adtak különböző fórumo­kon A továbbiakban emlékezte arra. hogy az el enfoiradalmi események után aránylag rö- . vid jdő alatt belyreállott az Meghalt Kávási László elvtárs A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Bizottsága, Szolnok járás] pártbizottság és a Tisza Cipőgyár pártbizottsága mély fáj­dalommal tudatja, hogy: KÁVÁSI LÁSZLÓ elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei és Szolnok járási párt- bizottságának tagja, a Tisza Cipőgyár pártbizottságának titkára folyó bó 87-én, rövid szenvedés után 31 éves korában meghalt. Kávási László elvtársat, mint a párt hűséges katonáját magunk halottjának tekintjük és 89-én, szerdán délután 3 órakor méltó gyász- pompával helyezzük örök nyugalomra a tiszaföldvári községi tanács által adományozott díszsírhelyre. MSZMP Szolnok megyei Bizottsága MSZMP Szolnok járási Bizottsága és á Tisza Cipőgyár pártbizottsága Szomorú, döbbenetes a hír. Egy élette javában lévő fiatalember, egy szerető csa­ládapa, egy jóbarát, egy harcos, fárad­hatatlan pártmunkás, Kávási elvtárs nincs többé. Nagy, fájdalmas a veszteség, ami a gyér dolgozóit érte, s az emberek százai gondolnak vissza szeretettel emlé­kére: higgadt, csendes beszédére, szerény­ségére, töretlen elvhűségére. Kávási László elvtárs tiszaföldvári kis- paraszt — 1919-es vöröskatona — fia volt. Életében sosem tagadta meg a szülői ha­gyományt. 1942-től a Tisza Cipőgyárban dolgozott, mint munkás 1945-ben tagja lett a pártnak, s ettől kezdve ereje, tudása leg­javát a párt ügyének szentelte. 1950 ben az MDP Központi Vezetősé­gének Párt- és Tömegszervezetek Osztá­lyán dolgozott. Később a Pártfőiskolán ta­nult — majd tudásban, tapasztalatokban gyarapodva — 1953-ban visszatért me­gyénkbe. A megyei pártbizottság munka­társa lett, majd üzemébe visszahívták és a pártbizottság titkárának választották meg. Az ellenforradalom tobzódása idején — mint sok más becsületes, harcos kommu­nistát — öt is' kiszorították a gyárból, még annyi munkát sem engedtek neki ott, ami­vel családjának kenyerét megkeresse. 1957 január 10-én újból visszament üzemébe — és nem törődve a sérelemmel, az ezernyi veszéllyel és fenyegetéssel — újból hozzákezdett a párt szervezéséhez, az ellenforradalmi maradványok felszámo­lásához. Mikor újból szilárdan állt a párt- szervezet, a kommunisták ismét megvá­lasztották titkárnak. Ifávási elvtárs munkáját dicséri a „Ma­gyar Népköztársaság Érdemérem arany- fokozata", a „Szocialista Munkáért Érdem­érem'' és más munkakitüntetés. Fiatal kora ellenére komoly^beosztásokban dolgozott, mindég kommunistához méltóan helytállt — munkáját, életét a szocializmus építése ügyének szentelte. Kávási László elvtárs emlékét családja, barátai, harcostársai kegyelettel őrzik! kapcsolat s foglalkozott eredmények isko’ákban a rend. megkez­dődött a tervszerű munsa. A fiatalok nagyrésze ma már latja hagy 1956. októ­berében helytelen irányba akarták őket vezetni. Az ifjúság életebv-n forduló- ponto. jel n ett az uj alapok­ra helyezett ifjúsági mozga om cs mind az úttörő mozga­lom, mi: d a KISZ mindin­kább é'etcto ereje lesz az is­id knak. Ezt követően a pedagógu­sok anyagi és erkölcsi meg­becsüléséről beszélt, majd a gy-rmekvédeiem kérdésével foglalkozott. Bognár Rezső a kultúra és a közművelődés kérdéseivel, az értelmiséggel problémákkal felszólalásában. A kulturális valóban imponáló, globális adatai — mondotta — önma­gukban is megcáfolják el'en- ségeinknek azt az állítását, hogy politikai és gazdasági sikereink és eredményeink mellett nálunk stagnál a kul- urális élet, pang a kultúra. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a számadatok mögé nézve, a lényeget illetőién is van ja­vulás a múlthoz képest. Jobbak és a való élethez közelebb állnak újságjaink. Szakfolyóirataink szerte a világon ismertek és elis­mertek, könyvkiadásunk egészen elsőrendű eredmé­nyeket ért el az elmúlt év­ben. A bu.-zsoá giccs és szemét egyre inkább visszaszoruló- '>an van, ha még nem is tűnt el teljesen. Könyveink, ki­adványaink ára alacsony, hangverseny színház és mo­zijegyeink egyál’alán nem drágák. — ös-zehasonlításu’ megen: ette. hogy az Egy sült Al’amoKban nemre megjelent három és fél dől áros könyv magyar fordítás körülbelül azonos kiállítás-. ban 1050 forintba kerül. A mozijegyek ára Franciaor­szágban 30—40—50 forintnak felei meg. Ezután a tudományos és felsőoktatási tanács megala­kítását elrendelő kormány­határozat jelentőségére mu­tatott rá. Hangsúlyozta: a „ormány beszámolójában fel­sorolt eredmények elérésébe.-, a munkásság és a parasztság mellett az értelmiség is ki­vette részét, nemcsak a kui- úra, de a termelés külön­böző területén is. Az értelmi ség zöme ezzel a magatartá­sával bebizonyította, hogy a párt és a kormány mellett áll Máté János kép’óselő ál­talános püspöki helynök fel­szólalásában az állam és a katolikus egyház viszonyá­nak fejlődéséről beszélt. — Az állam és a katolikus egyház talákozásához és a tárgyalásokhoz a kezdemé­nyező lépést a forradalmi munkás-paraszt kormány tette — mondotta. — A nyi­latkozatot kormányintézke­dések követték. Az állam 1957-ben 63 mil­lió forint államsegélyt jut­tatott az egyháznak. Ebből az összegből 32 millió forintot a római katolikus egyház kapott. De ezen túl­menően is hajlandó volt az álam rendkívüli áliams.gé- lyeket adni. A legújabban engedélye­zett ilyen államsegélyek évi összege 18 millió forint További tizennégy és fél­millió forintot adott az ál­lam a múlt évben a külön­böző felekezetek templo­mainak újjáépítésére és ta­tarozására. Jellemző hogy a’ ellenrorra ''aimárr-k ror.gál*ák, pusztí­tottak a templomokat, a for- -adalmi munkás-paraszt kor fflány pedig üelyreáLLítja azo­kat. Ezek az intézkedések a jóakaratú segítökészség tanú-' bizonyságai voltak. A rendes és rendkívüli államsegélyek lehetővé te ték, hogy a régi megállapodás alapján már esedékessé vált 25 százalékos államsegély-csökkenés nem következett be és így a lel­kipásztorkodó papjaink mais teljes összegben megkapják azt a havi kongruát, amely­ből döntő többségükben él­nek, — főleg a falusi papok­ra gondolok —. akiknek meg­élhetését nagyobbrészt az ál­lamsegély biztosítja. Ezt az alkalmat is megragadom, hogy az elsősorban érintett, egy­szerű lelkipásztorkodó papság nevében a jóindulatú segít­ségért hálás köszönetét mondjak a forradalmi munkás-paraszt kormány­nak. A továbbiakban a kato­likus béksmozgalom, az Opus Pads tevékenységéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy az Opus Pads az Országos Béke; a- nács révén a Béke Világ­tanácshoz tartozik, annak irányvonalát követi, prog­ramját valósítja meg. A pap­ság örül annak, hogy meg­javult a viszony az állam és egyházunk között, örül, hogy minden gátlástól mentésien, elveinek feladása és hivatá­sának legkisebb sérelme nél­kül védelmezheti a békét Ezután az országgyűlés át­tért a második napirendi pontra: az 1958. évi népgaz­dasági terv tárgyalására. A népgazdasági tervet Kiss Ár­pád. az Országos Tervhivatal Iröke ismertette. Bfvezetőben hangsúlyozta, hogy az idei terv megalapo­zásában nagy szerepe van az elmúl! évi gazdasági eredmé­nyeknek, amelyek alapját a (Folytatása a 2-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents