Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-25 / 21. szám

vámpírok és a vándormadarak Mi1 yen nehéz ismerni vala­kit. Vélekedni ról-a úgy, hegy az ne legyen elhamarkodott, hogy árnyalataiban is fedje a valóságot. Különösen ne­héz ez akkor, ha igazságot kell tenni vitás esetekben. S min adódik ma legtöbbször vita: a lakáskérdésen. Szol­nokon az Ady Endre u. 36 szám alatt évek óta tart a vi­ta, 6 talán a legtárgyilago sabb bíró sem tudna igazsá­got szolgáltatni. Három család lakik az egy­emeletes házban. A földszin­ti 2 szobában a tulajdonos, fent két bérlő család. S a tulajdonos nagy úr. Ür volt addig is, míg a házát nem államosították, az maradt az maradt aztán is, amikor az épületet állami tulajdonba vették, s többszörösen úr lett. amikor visszakapta az épüle­tet. S az űr nem tud meglenni anélkül, hogv ne keserítse meg laknia életét. Ezérj kizárja aX épületből, villanyát kikapcsolja, szid­ja azért, ha b©csurog az eső a tótén, elbontja a fás- fészerét. S mindezek után azzal kér­kedik, hogy nincs az a ható­ság, amely öt megbüntethet­né, amely a lakót megvéd­hetné. Kinézetére pedig igen sze­rény Kiscsatári István. Oly­annyira, hogy még a szolnoki Petőfi alapszp.béiyerenesen működő termelő "csoportba is be tudott illeszkedni. Kiscs at árinak van mi elől rejtőzködni. Elsősorban a nagy közvélemény, amely így ismerteti ' őket: kapzsi, összeférhetetlen népség. Ólomsúlyú szavak ezek, amikben talán nincs benne az a bizonyos árnyalat, amelv nélkül nem volna szabad ki­mondani gondolatunkat amelyeknek talán néhol irigység, mások rosszindulata volt a bölcsője. De van a/ is ami bizonyít: A járási ügyészség vádiratot nyújtott be a járásbírósághoz, amely ben többek között az áll, hogy Kiscsatári üzletszerűen fog­lalkozott gumikerekű ko­csik készíttetésével Ezeket magas nyereséggel adta, el íü1 nyomórészben a terme­lőszövetkezeteknek. Ezek után forgalmi adót nem fizetett és így kb. 20 ezer fo rinttal károsította meg a népgazdaságot. Ez az ügv most van elbírálás alatt. De az is köztudomású, hogy már nem e'öször van dolga a bí­rósággal. A ház falán díszük a régi idők szép emléke: „bor, sör- kimérés” felirat maradványa Az idő foga már elrágta a betűket, a holnap hajszolás? elfeledtette a tulajdonossal a jómenetelű kocsmát, a fuva rovást, s, talán maga is hiszi, hogy az iparengedélyek le­adásával a múltját is leadta Pedig- Kiscsatári már soha­sem adhatta le azt, amit évek során szikár, csontos várai­ra felszedett: a kétes hínne- ,ret. Ilyen házigazda közelében lakik B, P. és családja, ök sem aranyszívű emberek, s nem tűrik el a legkisebb megaláztatást sem anélkül, hogy viszonzásra ne töreked­jenek. Ezért aztán állandó a veszekedés, civakodás. Nem is köteles senki szolgai mó­don fejethaitani mások rossz- indulata előtt. De el lehet-e mindezt eny- nyivel intézni? B P. itíabál Kiscsatárira, Kiscsatári B. p.-re. B. P. elmenne a lakás­ból, de az nem olyan egy­szerű. Kiscsatári szeretné magának megszerezni azt a "lakást, s ezért cseréről hal­lani sem akar. Ugyancsak Szolnok, Beloi­annisz út 7. szám, három- -zobás társbérleti lakás. Takia: Z. I.-né agronőmus fe leség két szobát és az öns’es mellékhelyiségeket. P. S. és felesége egv szobában húzó­dik meg. Húzódnak, olyany- nyina, mint ázott csirkéik a faltövén, s ha lehetne, még ’-éljebb húzódnának. Ha le­hetne, Z. I.-né még lobban ‘erje'zkedre, s ha rajta múl na, a katonacsaládot az ut­cára is kilétemé. Szerencsé re, nem rajta múlik. A Váróra Tanácsi igazgatá­si osztálya ugyan jól futó lo­vat adott alá, mert október 11. óta nem egv-szer ígért ki Takcltatást P. S-éknek. le­het, hogy P. S.-élk valóban nem “zabálvos — nem a tá­rnicstól eredő — kiutalás út­ién jutottak az egyetlen szó bához, de a népi demokratikus rend megvédésében részt­vevő karhatalmi tisztnek vajon van-e annyi joga meghúzódni valahol, mint kényelmes, szép lakást lakni Zl-nénck, aki a szocialista társadalmi rendet csak ócsárolni tudja, aki a mai vezetőket sohasem fogja elismerni, mert ahogy mondja: „Nagyrészük tíz év­vel ezelőtt még gyárban tró­néról t. vagy lovat hajtott.” Szerencsére az ő álláspontjá­tól függetlenül egyre több gyakorlott vezetőnk van, s ogyre több köztük a hajdani gürcölő. így van ez az ő ajtójukon kívül. De azon belül. P. S. és felesége október 11 óta — mióta oda költöztek — nem tudják, mi az otthon, aszta­lon enni. esetleg csendben beszélgetni. A bútoruk se kint. se bent. A tanács VB lakásügyi előadója, Pusztai elvtáns úgy mondja: — Szeretnénk P. S -t on­nan eltávolítani. Eltávolítani, odúba rakni a társadalmi rendünk védel­mének egyik őrszemét! Nem túlzás ez kicsit? _ Emberek, emberek! Ho1 fér bennünk ennyi önzés, ennyi közömbösség, ha mó­rokról van szó? Olyan nehéz lenne másokat is úgy ember­számba venni, mint magun­kat? Olyan félelmetes néha magunkba nézni, csak né­hány pillanatra? Nem, nem mindenkinek. Vannak má" szépszámmal emberek, akik tudnak másokra is figyelni De ezek az esetek azt mutat­ják, hogy vannak a múlt vissza hozhat atlanságán ke­sergők közt olyanok i6. akik­ből az emberség érzésének utolsó szikrája is kihunyt. S ezt egyes esetek elbírálásá­nál ne hagyjuk figyelmen kí­vül. — BE — Méhésznap Újszászon E hó 26-án délután 3 óra­kor az újszászd földművesszö­vetkezet keretén belül műkö­dő méhész szakcsoport kör­zeti méhésznapot tart, a szomszéd községeik, Szászbe­rek és Zagyvarékxs szakcso­portjainak részvételével. A méhészet szerepe a több- termelésben című e'őadást Berta József kunszentmárto­ni méhész tartja. Urbancsek József jászladámyi méhész belföldi viasztermelésünk je­lentőségéről tájékoztatja a résztvevőket. A szakmai tájékoztatót táncmulatság követi Hä 10 évig nem lesz háború Csütörtökön munkásgyűlés volt a várost üzemek dolgo­zóinak részvételével a Jár­műjavító moaihelyiségében. Az összegyűlt munkásokat Halas Lajos divtára, a Mun­kásőrség országos parancs­noka tájékoztatta a nemzet­közi eseményekről. Mint mondotta: ma Mezőgazdasági dol­gozók részére szak­mai utazást szervez az IBUSZ Mezőgazdasági dolgozók ré­szére társasutazást szervez az IBUSZ Ki jenbe és Moszkvá­ba. A társasutazás részvevői mindkét városban megtekin­tik az állandó mezőgazdasági kiállítást, valamint ellátogat­nak kolhozokba is. (MII.) ______ -w* •• Hí rek a turkevei termelőszövetke­zetekből A város 7 mezőgazdasági termelőszövetkezete közül csupán a tavaly alakult „Vö­rös Lobogó” és a többéves múltra visszatekintő „Zöld Mező Tsz’1 inam rendelkezik közös állatállománnyal. Az utóbbi szarvasmarhák az el­lenforradalom ideje alatt hurcolták szót Ezévben mindkét szövet­kezet létrehozza a közös szarvasmarhaállloményt és felépíti az ehhez szükséges istállókat. 19 A Városi Tanács Mezőgaz­dasági Osztályán megkezdő­dött a tsz-ek terveinek felül­vizsgálata, illetve jóváha­gyása. Ebben nemcsak a ta­nács szakemberei vesznek részt, hanem a gépállomás vezetői is. e A város szövetkeze tej ez­évben nagyobb mértékben fejlesztik a baromfitenyész­tést. A Búzakalász Tsz-ben új ólakat építenek és négy­ezer darabból álló tyúk-, va­lamint pulykatenyészetet lé­tesítenek. A Táncsics Ter­melőszövetkezet — mihelyt az idő jobbra fordul — már­cius—áprilisban négyezer na­poscsibét vásárol. Ebben a szövetkezetben jó tapasztala­ik vannak a víziszárnyasok nevelésében is. A szövetke­zet 250 kacsája mór az el­múlt évben szépen jövedel­mezett. A Járműjavító do sózni tutaaoznak az atom- es hi trogen- fegyverek gyártása eilen A Szolnoki Járműjavító üzemében 87 helyen1 tartottak csoportos megbeszélést a je­lenlegi nemzetközi helyzet­ről, az imperialista agresz- szív államok háborús előké­születeiről. A kisgyűlésefc eredménye­képpen tiltakozó határozatot állítattak össze, melyben a többek között követelik: „az atom- és hldrogénrob- bantási kísérletek haladék­talan beszüntetését, — e fegyverek gyártásának és alkalmazásának eltiltását, a katonai tömbök létrehozá­sára és katonai támaszpon­tok idegen országokban való létesítésére való feüszámolá sát.” A nyitekkocBBtot a megbe­szélés után valamennyi dol­gozó aláírta. — az elmúlt ér legna­gyobb eseménye a Szov­jetunió fennállásának 40 évfordulója volt. mégpedig azért, mert 63 ország kom­munista pártjának vezetői ta'álkoztak és eredményes tárgyalásokat folytattak a háború elkerülésének igen fontos kérdésében. AméMebt ez az évforduló méltóan bizonyította a világ eJ6tft a Szovjetunió technikai eseményeit és azt az igen fontos tényt, hogy magasan fejlett haditechnikájával ké­pes a világbóke megvédésére és arra, hogy a háborúra tö­rekvő kapitalista köröket eb­ben a kérdésben meggondo­lásra kényszerítse. Foglaillkoeottt továbbá a Szovjetunió jelenlegi diplo­máciai tevékenységével, fő­ként Bulganyim elvtárs leve­leivel, melyeket a különböző kapitalista államok vezetői­hez intézett. Ezek a levelek vallomásra késztették a ka­pitalista országokat és lát­ható, hogy a nekik szegzett igazság a világbéke érdeké­ben eredménnyé! jár. — Akkor, amikor az ame- ria-kiak a világon a szocializ­must építők tábora körül 107 katonai támaszpontot létesí­tettek, a Szovjetunió az »lommen­tes övezetei javasolja és sorozatosan csökkenti had­erejének létszámát annak effenére Ss, hogy érit a kapitalisták nem teszik meg. — Ma az a kérdés dönti el a háborút, hogy milyen a viszony az USA és Szovjet­unió között De ehhez hpo- zájárul a hatai más lépések­kel fejlődött Szovjet tudo­mány és technika, ami maga alá kényszerű1 ette a kapita­lista országokat. S ha nem lesz háború, ez azt Jelenti, hogy a szovjet tudomány, melynek eí örshaHad'ását nem akadályozza semmiféle tókés monopólium, annyira fejlő­dik, hogy e’őreláthatóiag a háborúra törekvők minden illúzióját elveszi n háború őrültségétől. Majd foglalkozott Halas elvtárs a jugoszláv—magyar 'iszonnyal, s leszögezte, hogv Jugoszlávia szocializmust; építő ország, melyet kom­munisták vezetnek és Irá­nyítanak. A szépszámú hallgatóság a közvetlen szavakkal és jó bizonyítékokkal alátámasz­tott, sokszor derültségre keltő előadás után kérdéseket tett fel az előadónak, melyek fog- "alkoztak Jugoszlávia kérdé­sével, Egyiptom helyzetével, sőt a belső fegyelem — min­den térre vonatkozó megszi­lárdításával isi A munkások megelégedetten távoztak a gyűlésről, s mint mondták, régín hallottak ilyen őszinte ás a legkényesebb problémá­kat is igazságosan feltáró elő­adást Harcban a hóval, faggyal. Nem Arte váratlanul a1 vasúti közlekedés szolgálati ágait a beköszön főtt komoly télreíondulás. A szolnoki cso­mópont dolgozód teljes egé­szében fe’készültek, hogy az ■ őszi forgalom” után most a természetiéi is megvívják a harcukat. Állomás Nem is annyira az Időjá­rással van baj az állomáson, mert azt még valahogy le- küzdik. Ellenben a lé'szám- hiány komoly veszéllyel fe­nyeget. Különösen megmu­tatkozik ez a tarta’éksr'erel- vények mozgatásánál, ahol a vonatvezetővel csak egy. esetleg két fékező dolgozik, így a baleseti lehetőség nagymértékben megnőtt. A tartalékállomány annyira ki esi az állomáson, hogy a be­teg létszámot sem tudják he­lyettesíteni. így még szal>ad- ságot sem tudnak adni most Mégis iparkodnak a vona­tokat menetrendszerint köz­lekedtetni Van ugyan egy kis késés, de ez rendszerint abból adódik, hogy a moz­donynak a szene nem a leg­jobb s így a kazánban a gőz- fejlődés gyengébb, mint nyá­ri időszakban. FűtShax A Fűtőház műszaki veze­tője, Arnóthfalvi elvtárs azt mondja, hogy a Szolnoki Fü- tőház szénkészlete megfelel a követelményeknek, jó köze- oesnek mondható. Termé­szetesen fűtőértékéből ve­szít akkor, ha a gépek a for­dul óállomásokon rosszabb mi­nőségű szenet vesznek fel. Ebből adódik aztán, bogy az a szán, amivel nyáron jól le­rjoooeoojnoooooooooooQooooooooooonooooooo hét menni, téfen sokszor el­akad vele a vonat. — Különösen a fiatalabb, kevesebb tapasztalattal ren­delkező mozdonyrvezetők •ínyük meg a telet — mond­ja. — Elég sok közöttük az ■nfluenzás megbetegedés. A?, utasok gyakran panaszkod­nak a személyvonatok f tő­ére, pedyg mozdonyveze- 'ő'nk rendesen eresztik a gőzt a szerelvénybe. Előíor- dul azonban, hogy a személy- kocsiknak fűtőberendezésé­nél hiba van, vagy a gondat- ■an vízteleníts következté- ’'en a1 fagyott és ezáltal nem fűt. Néha a szélefpek’.el és váltókkal van baj. Az idén még azt sem mondhatjuk, begy göztömlőhlány az okn. mert a szükséges mennyiség rendelkezésre álL A vontatási dolgozók ré­zére nem újság a szigorú tél, az utóbbi években megszok­ják. Fűtőn ázunk dolgozói "omdosan felkészüljek erre. Egyik legfontosabb feladat a -mozdonyoknál a fagytmente- -ítés. Ha téli időszakban itt 'azaság mutatkozik, stilyo- károkat okozhat a vasútnak, népgazdaságunknak. A lefa­gyott lövettyük, szivatiyúk, •zolepek, váltók, pótlása sok-sok ezer forintba kerül, ráadásul a forga1 ómból esik ki a mozdony. Fűtőházunk­nak védelme fagykár eben az új épülettől függetlenül is ló. Ugyanis ennek az új épü 'ötnek a fűtése és szellőzése még a mai napig nincs meg­oldva Úgyhogy a kinti hő­mérsékletnél bent a Fűtőház­ban csak egv-két fokkal eny­hébb az idő. Mozdonyveze­tőink és vontatási dolgozóink mindent megtesznek annak érdekében, hogy szükséges szállításokat lebonyolítsák és személyvonat okon e’ fogad­ható hőmérsékletté' hiz'osít sák a kényelmes utazást Pályafenntartás A pályafcnntartá-nál szak­szerű idői árásj eler, tés a'ap .ifin irányítják a munkát. A íőnök elvtárs egész területé­nek időjárási viszonyával tiszt ban van. Kell is, mer. az ő féadatuk az állomások, elsősorban a pályatest hóta- 'anítása, váltókereszteződé. cek tisztítása. Tulajdonkép­pen téli időszakban kezük­ben van a vasút b'ztonságos közlekedésének nagy száza­léka. Ha véletlenül, vagy gondatlanságból egy váltó közét nem tisztítják ki, a váltót nőm tudják átváltani, s igy a vonat vasy egy mé­rik vágányon álló sz-’ee’vénv- be szalad, vagy pedig kisik­lik. E fontos munka mellett az állomási előterek tisztán­tartása és homokkal való le- -zórása is hozzáiuk tartozik. Szolnok állomásán páídéu1 jelenleg 250 dolgozó végzi ezt a munkát. A mostani időjá­rási viszonyok körűit erősebb havazások is várhatók Fel­készültségünkkel ezt még meg tudjuk oldani, azonban ha a normálisnál erősebb lesz a havazás, akkor igény­be kell vennünk a beterve­zett és a községi tanácsok által kijelölt munkaerőket. Ügy véljük, hegy a vasú, hosszú évek tapasztalatán az id.n is alaposan felkészül a téladta nehézségek leküzdé­sére. Vasutas dol 'ozóink a nehézségeket legyűrve, ipái - kodnak az ország vérkerír. > jését biztosítani. Ab. A Nap kél; 7.20 h-kor. nyugszik: 16.33 h-kor. JANUÁR 26-AN a Jászbe­rényi Déryné színházteremben a Budapesti Országos Kama­raszínház művészei bemutat­ják Klabund: A szerelem va­rázsa, vagy a Krétakör című 3 felvonásos. színművet. A szerepeket Gyuályi Éva, Ve- reczkei Zoltán, Bende Lász­ló művészek alakítják. FEBRUÁR KÖZEPÉN oszt- kák ki a félévi bizonyítvá­nyokat az általános iskolák­ban. HÁROMSZÁZ DOGOZÓ PARASZT vett részt Ujszá- szon a január 20-án megren­dezett falunapon. JANOSHIDAN a január 30-án hirdetett országos ál­lat- és kirakodóvásár sertés- pestis járvány miatt elmarad. JANUÁR 29-ÉN JÁSZBE- , KÉNYBEN a miskolci báb­színház vendégszerepel. Be­mutatják a Hófehérke és a Toldi című mesejátékokat. A KUNHEGYESI KÖZSÉ­GI TANÁCS Végrehajtó Bi­zottsága a községfejlesztési alapból 80 ezer forintot for­dít a KISZ fiatalok klubhelyi­ségének felújítására. TISZAFÖLDVÁR KÖZ­SÉG 1958 január 1-től évi 6 országos állat és kirakodóvá­sár megrendezésére kapott engedélyt. Ezek közül az el­sőt március 17-én tartják. A LONDONBAN RENDE­ZENDŐ „Ideális otthon” ki­állításon a magyar ipar in­tarziás bútorokkal, perzsa- szőnyeggel. — herendi porce­lánokkal. ezüst- ötvös mun­kákkal. különféle kávéfőző' gépekkel és magyar gyártmá­nya háztartási eszközökkel . vesz részt, ^oorxyyiooé>otYy)ty>v^QooQoeofy?oooooooooooorif> a 1951-ben szép új orvo-i ; rendelő és háromszobás lakás í épült Tiszabőn. A községbe Sliek nagyrésize örült. De az söröm kicsit korai volt, mert 51956 őszéig nem került bele «orvos. Addig úgy jártak át 5 más községbeli orvosok a í rendelésre. Épp ezért felsze- erelés, orvosi műszerek nél- gkül maradt a szép rendelő «mindmáig. g 1956 őszén dr. Tánczol Esz­ti tér orvosnő beköltözött a la- Jkásba, s mivel a szokásosnál 5 is nehezebben szerezte meg «diplomáját, a szakma iránti grajongással látott munkához. ÍA helyi tanács igyekezett ss- Igítenl abban, hogy mié'"bb f.-he'yre vergődjön”, s dolgoz- : Írasson. 3 Csakhogy a remények nem ^váltak be. A tenvői nép egv. 8része nem tudta felfogni, mi­sre való valójában az orvos. C Vrsl ifca Tf. flür.ilr „ Cúfcg-ényed a megfelelő tisztelettel viseltet­tek iránta, ez volt a többség. De a kevés tiszteletlen is elég volt ahhoz, hogy elvegye a hivatásáért lelkesedő doktor­nő kedvét. Nem az bántotta, hogy messziről kell hordani a vi­zet, se nem az, hogy nincs felszerelés. Ezt mind meg le­hetett vrina oldani módjá­val — idővel. Hanem a goromba, lel ét­ién emberehet nem tudta el­viselni. Nem tudott megbé­kélni azzal, aki éjszakának idején kihívta beteghez, s amikor legalább az orvosság árát kérte, így válasjo't: — Akkor maga meg fizess-.1 me" a fuvardíjat, arr ért kihez- tam a tanyára Azt nem rója fel az orvos. ha biztosított betegek a ren­delési időt „elfelejtik”, De azt már Igen, ha még az or­vosságért járó néhány forin­tot som fizetik meg. Számol azzal is, hogy a beteg ide­ges, türelmet vár. De. Tán- ezes doktornő tűre'mát időn­ként túlságosan igénybevet­téli olyan „betegek*’ is, akik­nek semmi bajuk nem volt, csak egy kicsit „lógni’ akar­tak. Előfordult, hogy fia al, erős emberek fenyegetéssel akart ak tőle táppénzes beteg, ségi igazolványt kicsikarni. 'Nőm, nem ilyen mindenki Tiszaién yen. S nem is való­színű, hegy csak ez ké-ztette a doktornőt arra, hogy el he­lyeztesse magit onnan. Szol­nok, a nagyobb város jobban vonzotta. De talán a Jdsköz­r »ég, a köze’óbbi errtborisme- ret megtarthatta volna, h. ilyenek nem fordulnak elő. Hisz szép dolog egy közsé- kicsinyeinek. nagyjainak í egészségéért dolgozni, aggód- ná Jóérzés a járókelők üd- vözlését isméméként fogadni 1 Tánczos doktornő 195 ‘ őrzőn otthagyta Tirzatenyőt Szolnokon helyezkedett e ' körzeti orvosnak. A lakást viszont még nem adta át, ígv új orvos nem költözhet oda. ’ A szomszédos Kengyelen rendelői felszerelés is volna. ’ azt sem vihetik át, mert nincs, aki leltárba vegye. A betegek pedig épp_ úgy i mint eddig évek hosszú során- át, vagy megvárják a szom- : szádcs orvos rende’ését, vagv ha sürgős, elutaznak hozzá j Kétpóra.- _ Pktref SKtfep

Next

/
Thumbnails
Contents