Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-24 / 20. szám

Touá&fr faliul uixelÍÁídsa Kunhegyesen az idősebb emberek még ma is vissza­emlékeznek a felszabaduló« előtti időre, amikor 2—3 órái kellett sorba állni a kútná'.. hogy ivóvízhez jusson a csa­lád. Természetesen ilyenkor a serdülő gyermekeket küld­ték vízért, mivel ..egyéb hasz­na sincs a háznál”. Egészen ritkasá<Tsrmába ment. ha vé letlerül felnőtt ember igye­kezett ivóedémnyel a kezéban arrafe’é, ahol hosszú sorban álltak a kisebb «na gyobb gyermekek, órák hosszáig ar­ra várva, hogy teli-csrpöeiön vizeska nh áj ük. Ha mégis e’őferdult ilyen eset, ilyenkor nem állták m-“«» a? ismerősö'-- hogv az il­letőt meg ne ytolfteák: — Na, elküldték a legki­sebbet? — A jégvzó űr a’« évett hogy új kút építésén gondol­kozott volna, fcoto-ispánt ál­lított ki a piactérre, hogy ügyeljen a „mentőikre" — magyarázza Fari. as Mihály tanácselnök, mikor Kunhe­gyes vízellátásáról beszélge­tünk. —-Ésir a helyzet mostan? — kérdezem Farkas elvtárs­tól.. — Bátran ©’mondhatom. Kunhegyesen a felszabadul óta aranyi kutat meg járdát építettek, hogy azeőtt száz év alatt sem csináltak eny- nyitt. Nem törődtek azzal hogy a lakosság legnagyobb része — aki messze lakott a ni pótért ól — ki i árt az itató kutakhoz és onnan hordta a tizet. Mi a közséafejleszté'' ro!vsmáh minden esetben ar­ra gondoltunk, hogv rreria- vífjük Kunhegyes vízellátá­sát. A régi két kúttal sen ben ma ÍR norton és á-rtéz; kút van a községben. — Jelenleg teljes egészé­ben kiéégítő Kunhegyes víz­ellátása? — Azt azért még most sem mondhatjuk el, habár erika1 tettünk ezen a téren. Külö­nösen a község belterületén ló a vízellátás. De a jövőben is mindent megteszünk, hogy más helyen is jobb legyen a ielenlegmél. — Most furatunk óira ké eliszaposodott norton kútat a Dózsa György és az Árpád körúton. Mikor ezt a munkát befejezzük, egy újabb fúrás­hoz kezdenek a Hadházi ré­szen, ami elég sűrűn lakott terület, ennek ellenére nem kielégítő a vízellátása. — És hogy fogadják az ot­tani lakók az új kút hfrét? — őszülte akarok lenni ezért e’árulom, hogy még nem is tudnak róla. A tanács — ha ten-ez valamit, r.em -zokta előre beharangozni. Ugv gondoljuk, legcélszerűbb akkor megtudni a lakosok­nak, ha a tervezett, építke­zés már el is készült.- AJ — Hétköznapok a Jászjákchaji! léke Tsz-Ssia Ígéret helyett jahb lenne, ha... Tiszaroffon az elmúlt év­ben alakult egy rizstermelő szakcsoport. Tíz gazda fogott össze, hogy 12 hold földö.' kozceen gazdálkodjanak. Hogy mi minden kell ah­hoz, hogy egy földdarabon kialakuljon a riastelep. azt a Kuvliegyesi Gépállomás is nagyon jól tudja, mert külön­ben nem válla’ta volna el a földgátak elkészítését. (Bo­csánat a pontatlan kifeje­zésért, a sánco’á't.) Hát bizonyt ígéret az yo’t bőven a vezetőség részéről, „még október fo’yamán elin­tézzük” — hangoztatták. De bizony ez a „kutya idő” szalad és a gépállomásnak körmére égett a munka. Az­az, hegy csak égett volna mert a ve'7'',,:öség nem svakat adott rá. Manapság úgy áll a helyzet. hogy három szakcso­port és a Kossuth Tsz tan- sá'Yi kéri a meglévő r^sföl­dek kiszántását. Kálmán elytárs, a gépállo­más főagronómusa megígér­te, hogy kimegv egy lánctal­pas traktor és kiszántia a termelőszövetkezet 30 holdas rizstelepét. Utána átmegy az újonnan alakult szakcsoport­hoz és elvégzi a sáncolást.» Ki is pöfögött a szövetke­zet fö’díére egy lánctalpas, de a szántás megint elma­radt És így mondanom sem kell, a szakcsoportra sem gondoltaik. Az idő sürget, s a tagok rájöttek, hogy a gá*- építécto® eayel're nem lehe semmi, mivel a sánco’ó eke kint rozsdásodik valahol. Ki ráncéi természetű emberek, s utána jártak a dolognak, végül kiderítették. hogy a eke, amire eádig Kába vár­tak, a kunhegyeH kanyarban fekszik gazdátlanul. Ott­hagyta a gépállomás még az ősszel, mikor a legelő lecsa- polásd munkálatait befejez­ték. Bizony, így áll a helyzet és nem árulok el titkot, ha elmondom, hogy a megren­delők, akik a gépállomás munkájára lilába várnak, most már nem hisznek a ve­zetőcég szavának. Ezért bi­zony itt vo’raa az ideje, hogy megiseívlelják adott szavu­kat és elvégezzék a szántást. — Mikor akarják megtenni ezf? — Talán tavasszal, amikor a rizst kell elvetni? Furcsáin hangzik, de az eddigi „munkájuk” ezt mu­tatja. <— aj — Orvosok, biológusok figyelmébe A Jászjákóhalmi Béke Ter­melőszövetkezet irodájában Sóspataki István az elnök, Gayér József az agronómus és Fazekas István a Jászbe­rényi Gépállomás jákóhalmi brigádjának vezetője éppen arról tárgyal, hogy milyen gépi segítséget igényel eb­ben az esztendőben a szövet­kezet. A Béke Tsz-ben sze­retik a gépiket és ragasz­kodnak is a gépállomás mun­kájához. Volt olyan eszten­dő, amikor nyolc-tíz idősebb tsz-tag, meg a gépállomás gé­pei többszáz hold gabonát bé­ták aritottak. Most is ilyesmiről van szó. meg arról, hogy a taiajjaví- tásnv is igényli a gépi segít­séget a szövetkezet. Körül­belül 330 hold. meglehetősen szikes, kötött földje is van a tafaPQft*. amely sőrgős javí­tásra szorul. Ahogy számít'gattják a szö­vetkezőt .vehetői, a 379 hold talajjgvítás 827 ezer forintba kerül, igaz, erre hosszúlejá­ratú: bitéit kap a szövetkezet. A megterhelés körülbelül 30 kilogramm búzát jelem kát. holdamként. Ezzú szemben 180—>200 kilogramm a ter­mésátlag emelkedés. Vasárnap, január 26-án, a Verseghy Főgimnáziumban — tehát nem, mint tévesen írtuk, a leánygimnáziumban: | F elszabadulás-tér 1. igen érdekesnek ígérkező or- j fi vosá konferencia lesz. melyen s neves budapesti egye izmi ta-; I nárok, élükön dr, Kiss Fe­renc anatómus professzorral, egészen új szemszögből, új; | módsatrekkel felért ered- i pp ményeiikről fognak 6ympo- siionszerűen beszámolná. Az élő anyag ezidőszerirat ismert legkisebb egységeiről, a gra- raulumokrói lesz szó, melyek a kutatók szerint az életnek, de sok betegségnek, így pl. daganatok keletkezésének is hordozói. Olyan fejezetét ké­pezik er.ek a sejttannak, mint az atomnak alkatrészei: pro­ton, elektron stb. A rendező­ség ezúton hívja fed az ér­deklődők figyelmét a konfe­rencia helyére és időpontjára (délelőtt 10 óra). ül - iw­FARKAS MARGIT szakszer­vezeti bizalmi a Mezőtúri Mezőgazdasági Technikum tangazdaságában. — Munká­ját nagy szeretettel és lan­kadatlan szorgalommal látja el a gazdaság itatásos borjú­nevelőjében. Mint szakszer­vezeti bizalmi is példát mutat GONDOK, PANASZOK, VÉLEMÉNYEK Miért nem válaszol a MAVAUT? 1957 december 22—i Tisza­vidékbem megjelent egy cikk, amely a papírgyári dolgozók kérését tartalmazta az autó- buszjárattal kapcsolatban. — Sajnos, válasz a mai napig sem érkezett. Vajon olyan fárasztó kézbeventti a tollat? Vagy mi az oka a mély hall­gatásnak? Mert hogy intéz­kedés nem történt, azt ta­pasztaljuk. Továbbra is az a helyzet, hogy a papírgyári dolgozók, de más üzemi mun­kások is műszak után 40 percig várakoznak, amíg jön az autóbusz a Vegyiművek felől. A felesleges várakozás egy-egy dolgozótól egy hónap alatt több mint 15 órát ra­bol el pihenéséből, szórako­zásából. Ötven dolgozó várja pa­naszának mielőbbi orvoslását, vagy legalább is őszinte vá­lását arra, hogy miért nem lehetséges kérésük teljesí­tése. Bérczy Jenő, Szolnok. Az ilyen munka nem illiic dicséretére a vállalatnak A Szolnoki Vasipari Vál­lalat órajavító részlegénél már többször dolgoztattam, s munkájukkal mindig meg voltam elégedve. Most azon­ban csalódás ért. A múlt év decemberében bevitlünk ja­vításra két vekkert és egy karórát. Azt ígérték, hogy december 30-án érte mehe­tünk, de a jelzett időpontban csak a karórát kapta meg feleségem, a másik kettő nem volt kész. Ez még nem lett volna bosszantó, hiszen ilyes­mi előfordul. De mikor a fe­leségem az állomásra kiért, az óra megállt. Másnap én vittem be, s meg is vártam kijavítását. Örömmel indul­tam haza, hogy mégis csak lesz óránk. Az öröm azonban nem so­káig tartott, mert mikor Uj- szászig értem a vonattal, hiába néztem az ára muta­tóját, az nem mozdult a há­romnegyed egyről. — A két vekkerért is több alkalommal beutaztunk Szolnokra. Ha felszámoljuk az utazgatások díját, az óra javítása 67.80 forinttal többe kerül. S ezen kívül elég sok bosszúságot okozott a sok ígérgetés. Ké­rem az órás-részleg dolgozóit, hogy a jövőben lelkiismere­tesebb munkát végezzenek. GRÖSZ FERENC, Jászalsószentgyörgy. Miért nem (i«sa* sasi bort árulnak a fissasasi italboltban ? Nap, mint nap foglalkoz­tatja a dolgozó parasztságot és a lakosságot az a kérdés, miért nem ihat olyan bort a földművesszövetlkezieti ital­boltban, amelyet a községhez tartozó szőlőkben termelnek? E kérdésre kielégítő felelet nincs, azaz: mégis van, hi­szen ezzel kapcsolatban kor­mányrendelet jelent meg és az újság is közölte, hogy a földművesszövetkezetek saját területükön vásárolhatnak bort szükségletük fedezésére. Ez idáig rendjén is volna. Szolnok megyében azonban — legalábbis Tiszasasom nem így van. A földművesszövet- kiezet italboltjában mindig vállalati bort mérnek. A Bor- forgalmi Vállalat nem azon van, hogy segítse a földmű- vesszövetkezetet a vásárlás­ban, bár. a lakosság elégedet­lenkedik emiatt. A dolgozó parasztok több mint tízezer hektoliter bort termeltek és hozzá kell tenni, hogy jó 12—13 maligándos kadart — A szövetkezet évi szükség­lete 50 hektoliter. A terme­lők a jó kadar bor nagy ré­szét eladják az államnak, de az a kérésük, hogy a helyi italboltban legalább azt a bort mérjék, amit itt termel­nek. Szeretnénk, ha az illetéke­sek felfigyelnének e panasz­ra és orvosolnák azt. Mohácsi László, Tiszasas. Szóvá tesszük a konferáló hibáját örömmel fogadtál! a kölelld dolgozók, hogy a Szolnoki Járási Tanács fiataljaiból álló kultúr- gárda ellátogatott községükbe és szórakoztató műsorával egy vidám estét szerzett a jelenlé­vőknek. Fáradságos munkájukat értékeljük, azonban van egy do­log, amit szóváteszünk. A konfe­ráló — talán csak a pillanatnyi hatásért — olyan vicceket is mondott, például a cigányokról, ami a múltat idézte, amikor a különböző nemzetiségeket egy­más ellen uszították. A cigányok is emberek és ezért tanácsos len­ne, ha a Jövőben még vicc for­májában sem hangzanának el olyanok, amelyek sértők emöérl mivoltukrai S arányi István A kötelezettség; pon-J tos rendezése és a J szorgalmas munka t meghozta gj ii- ! ■nőiesét A zagyvaré kosiaknak az* ősz és a tavasz szobafogságait jelentett. Ugyanis ez a köz-♦ ség úgy volt ismert a Ícőr-J nyező városok, faivak lakóit előtt, mint egy sártenger. —5 A zagyvarékasiak irtóztak ist az esőtől, mert a jó fekeie-t föld sarait nem győzték pu-\ coini a cipőről, ruháról. Ha| melléléptek a 30—40 cm-est járdának, elsüllyedtek a sár-* tengerben. A nép segíteni akart ma-* gán, s ez sikerült is. Hogy J mi módon? Egyszerű a fele-* let. — Szorgalmasan fizette» mindenki a községfejlesztésil hozzájárulást, s így jutott* pénz a „lélekvesztő" járdák* kicserélésére. Pár év alatt új,* széles betonjárdát ka-* pott Zagyvarékas. A többi mint 10 ezer méter hosszú^ betonjáró szinte a földből*» nőtt ki a szorgalmas munkai eredményeként. Ha valaki azt' állomásra igyekszik, a Szol-t ‘ nők felé vezető útig beton-%' járdán mehet. Vagyis, alig* • pár száz méter hiányzik még\ \ az állomásig. Reméljük, hogy • ezévben itt is elkészül a*' járda. J ( . IFJ. CSÉPI JÁNOS, t ■ ’ Zagyvaréltas, i Kovács Béla borjú gondozó ■ egyik bü szke.régévél, a Lám- 1 pás nevű tsnyészüszővelv — Az 1957-es zárszámadáskor : takarmányt nem osztottak; a Béke Tsz-bem. A közgyűlésen : úgy egyeztek meg, hogy . azt a szövetkezet a tsz-t^góktól ■napi áron felvá árclja,.víiz összeget kifizeti. A vismatna- radt takarmányon pedig te­nyészállatot nevel. így is lett. A szövetkezet a tsz-tiagok által így visszaha­gyott abraktakarmúnyha,. ’50 riőhasű üszőt vásárolt. Ha eladják termékeiket, aikkor csak mint egyének, pár má­zsás gabonatéteüekkel jelent­kezhetnek a piacon. Ha vi­szont a takarmányt tenyész­tés, hizlalás útján értékesí­tik, a tlsz, mint nagyüzmi gazdaság jrientfcozik termé­kéivel és va1 amennyien élve­zik az ebből eredő kedvez­ményeket. Ilyen és hason1'' elgondolások vezetitek a tsz tagjait, amikor a sertéste­nyésztés . fejlesztésére is je­lentős összegeket áldoztak. A fenti kép a szövetkézét comwaűl tenyésztörasénék legszebb egyededit mutätjat— A szakemberek a tenyéfez- • állatok közül 50 kant az" idei 1 országos mezőgazdasági Icí- [ állításra is javasoltak. Vigh [ Imre sertésgondozó és .Sós“- í pataki István, a tsz elnöké; ! a jó gazda büszkeségével te-. ! kim végig a szép sertédálo- í mán yen, amely egyik -része í a szövetkezet büszkeségeméit. [ Nem esett még szó a W>- [ vetkezet építkezéseiről, a szá- t zas istállóról, a baromfiólák-. írói, a sertésközpontról, á. »magtárról, az új hídmérieg- í ről, amelyik most épüllt és a í kombájnszérűről, amelyet eb­> bsn az évben szintén még­> valósítanak. Mindegek előre f viszik a jászjákóhakni Béke t Tsz gazdálkodását és - lehé- í tővé teszik, hogy a szövetlfe­> zet valamennyi termelési ága, a növénytermelés, állat­tenyésztés stib. egyensúlyban legyen. Mit jelent ez az egyensúly? Azt, hogy a szövetkezet pénz­ügyi helyzete is egészsége­sen alakul. Az állattenyész­tés, valamint a szerződéses ipari növények termelése egész esztendőben folyamatos bevételt hoz. 1957-ben a nö­vénytermelés 540.217 forintos s az állattenyésztés 881.670 forintot hozott és beruházási­ra 282.840 forintot fordítot­tak. 1958-ban a — tavalyihoz képest — nincs nagy emel­kedés a munkaegység-érték­ben,- viszont a 34.82 forint­ból 18.85 forint készpénz és csak 15.97 a természetbeni részesedés, és az idei mun­kaegység értékének jelentős részét,' kereken 25 forintot: már az 1957-es gazdasági év beruházásaival, biztosították ’ VTf II ■■ I .1 - -­Kevés termelőszövetkezet büszkélkedhet Szolnok me­gyében olyan szép baromfi- állománnyal, mtot a jász- jákóhalmi Béke Tsz. És ej nemcsak azon múlik, hogy a szövetkezet vezatői kedvelik a baromfitenyésztést, hanem elsősorban azon, liogy - KeJ meny Lászlómé féltő szapefeí’- tel gondoskodik az apró jő“ Szágokről. Azok szépen fej­lődnek és jelentős hasemot hoznak. Kemény Lászlómé 297 tyúkot, 31 kakast és 10 pulykát gondoz, de ebben az évben a szövetkezet tovább fejleszti a baromfi álío« dhányt,’ • mert 1 tagság úgy látja, érdemes.-— Taniulhat- hánkk bel ők más szövetka-

Next

/
Thumbnails
Contents