Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-24 / 20. szám

Touá&fr faliul uixelÍÁídsa

Kunhegyesen az idősebb emberek még ma is visszaemlékeznek a felszabaduló« előtti időre, amikor 2—3 órái kellett sorba állni a kútná'.. hogy ivóvízhez jusson a család. Természetesen ilyenkor a serdülő gyermekeket küldték vízért, mivel ..egyéb haszna sincs a háznál”. Egészen ritkasá<Tsrmába ment. ha vé letlerül felnőtt ember igyekezett ivóedémnyel a kezéban arrafe’é, ahol hosszú sorban álltak a kisebb «na gyobb

gyermekek, órák hosszáig arra várva, hogy teli-csrpöeiön vizeska nh áj ük.

Ha mégis e’őferdult ilyen eset, ilyenkor nem állták m-“«» a? ismerősö'-- hogv az illetőt meg ne ytolfteák:

— Na, elküldték a legkisebbet?

— A jégvzó űr a’« évett

hogy új kút építésén gondolkozott volna, fcoto-ispánt állított ki a piactérre, hogy

ügyeljen a „mentőikre" — magyarázza Fari. as Mihály tanácselnök, mikor Kunhegyes vízellátásáról beszélgetünk.

—-Ésir a helyzet mostan? — kérdezem Farkas elvtárstól..

— Bátran ©’mondhatom. Kunhegyesen a felszabadul óta aranyi kutat meg járdát építettek, hogy azeőtt száz év alatt sem csináltak eny- nyitt. Nem törődtek azzal hogy a lakosság legnagyobb része — aki messze lakott a ni pótért ól — ki i árt az itató kutakhoz és onnan hordta a tizet. Mi a közséafejleszté'' ro!vsmáh minden esetben arra gondoltunk, hogv rreria- vífjük Kunhegyes vízellátását. A régi két kúttal sen ben ma ÍR norton és á-rtéz; kút van a községben.

— Jelenleg teljes egészében kiéégítő Kunhegyes vízellátása?

— Azt azért még most sem

mondhatjuk el, habár erika1 tettünk ezen a téren. Különösen a község belterületén

ló a vízellátás. De a jövőben is mindent megteszünk, hogy más helyen is jobb legyen a ielenlegmél.

— Most furatunk óira ké eliszaposodott norton kútat a Dózsa György és az Árpád körúton. Mikor ezt a munkát befejezzük, egy újabb fúráshoz kezdenek a Hadházi részen, ami elég sűrűn lakott terület, ennek ellenére nem kielégítő a vízellátása.

— És hogy fogadják az ottani lakók az új kút hfrét?

— őszülte akarok lenni ezért e’árulom, hogy még nem is tudnak róla. A tanács — ha ten-ez valamit, r.em -zokta előre beharangozni. Ugv gondoljuk, legcélszerűbb akkor megtudni a lakosoknak, ha a tervezett, építkezés már el is készült.- AJ —

Hétköznapok a Jászjákchaji! léke Tsz-Ssia

Ígéret helyett jahb lenne, ha...

Tiszaroffon az elmúlt évben alakult egy rizstermelő szakcsoport. Tíz gazda fogott össze, hogy 12 hold földö.' kozceen gazdálkodjanak.

Hogy mi minden kell ahhoz, hogy egy földdarabon kialakuljon a riastelep. azt a Kuvliegyesi Gépállomás is nagyon jól tudja, mert különben nem válla’ta volna el a földgátak elkészítését. (Bocsánat a pontatlan kifejezésért, a sánco’á't.)

Hát bizonyt ígéret az yo’t bőven a vezetőség részéről, „még október fo’yamán elintézzük” — hangoztatták.

De bizony ez a „kutya idő” szalad és a gépállomásnak körmére égett a munka. Azaz, hegy csak égett volna mert a ve'7'',,:öség nem svakat adott rá. Manapság úgy áll a helyzet. hogy három szakcsoport és a Kossuth Tsz tan- sá'Yi kéri a meglévő r^sföldek kiszántását.

Kálmán elytárs, a gépállomás főagronómusa megígérte, hogy kimegv egy lánctalpas traktor és kiszántia a termelőszövetkezet 30 holdas rizstelepét. Utána átmegy az újonnan alakult szakcsoporthoz és elvégzi a sáncolást.»

Ki is pöfögött a szövetkezet fö’díére egy lánctalpas, de a szántás megint elmaradt És így mondanom sem

kell, a szakcsoportra sem gondoltaik. Az idő sürget, s a tagok rájöttek, hogy a gá*- építécto® eayel're nem lehe semmi, mivel a sánco’ó eke kint rozsdásodik valahol. Ki ráncéi természetű emberek, s utána jártak a dolognak, végül kiderítették. hogy a eke, amire eádig Kába vártak, a kunhegyeH kanyarban fekszik gazdátlanul. Otthagyta a gépállomás még az ősszel, mikor a legelő lecsa- polásd munkálatait befejezték.

Bizony, így áll a helyzet és nem árulok el titkot, ha elmondom, hogy a megrendelők, akik a gépállomás munkájára lilába várnak, most már nem hisznek a vezetőcég szavának. Ezért bizony itt vo’raa az ideje, hogy megiseívlelják adott szavukat és elvégezzék a szántást.

— Mikor akarják megtenni ezf?

— Talán tavasszal, amikor a rizst kell elvetni?

Furcsáin hangzik, de az eddigi „munkájuk” ezt mutatja.

<— aj —

Orvosok,

biológusok

figyelmébe

A Jászjákóhalmi Béke Termelőszövetkezet irodájában Sóspataki István az elnök, Gayér József az agronómus és Fazekas István a Jászberényi Gépállomás jákóhalmi brigádjának vezetője éppen arról tárgyal, hogy milyen gépi segítséget igényel ebben az esztendőben a szövetkezet. A Béke Tsz-ben szeretik a gépiket és ragaszkodnak is a gépállomás munkájához. Volt olyan esztendő, amikor nyolc-tíz idősebb tsz-tag, meg a gépállomás gépei többszáz hold gabonát béták aritottak.

Most is ilyesmiről van szó. meg arról, hogy a taiajjaví- tásnv is igényli a gépi segítséget a szövetkezet. Körülbelül 330 hold. meglehetősen szikes, kötött földje is van a tafaPQft*. amely sőrgős javításra szorul.

Ahogy számít'gattják a szövetkezőt .vehetői, a 379 hold talajjgvítás 827 ezer forintba kerül, igaz, erre hosszúlejáratú: bitéit kap a szövetkezet. A megterhelés körülbelül 30 kilogramm búzát jelem kát. holdamként. Ezzú szemben 180—>200 kilogramm a termésátlag emelkedés.

Vasárnap, január 26-án, a Verseghy Főgimnáziumban — tehát nem, mint tévesen írtuk, a leánygimnáziumban: |

F elszabadulás-tér 1. igen érdekesnek ígérkező or- j fi vosá konferencia lesz. melyen s neves budapesti egye izmi ta-; I nárok, élükön dr, Kiss Ferenc anatómus professzorral, egészen új szemszögből, új; | módsatrekkel felért ered- i pp ményeiikről fognak 6ympo- siionszerűen beszámolná. Az élő anyag ezidőszerirat ismert legkisebb egységeiről, a gra- raulumokrói lesz szó, melyek a kutatók szerint az életnek, de sok betegségnek, így pl. daganatok keletkezésének is hordozói. Olyan fejezetét képezik er.ek a sejttannak, mint az atomnak alkatrészei: proton, elektron stb. A rendezőség ezúton hívja fed az érdeklődők figyelmét a konferencia helyére és időpontjára (délelőtt 10 óra).

ül - iwFARKAS MARGIT szakszervezeti bizalmi a Mezőtúri Mezőgazdasági Technikum tangazdaságában. — Munkáját nagy szeretettel és lankadatlan szorgalommal látja el a gazdaság itatásos borjúnevelőjében. Mint szakszervezeti bizalmi is példát mutat

GONDOK, PANASZOK, VÉLEMÉNYEK

Miért nem válaszol a MAVAUT?

1957 december 22—i Tiszavidékbem megjelent egy cikk, amely a papírgyári dolgozók kérését tartalmazta az autó- buszjárattal kapcsolatban. — Sajnos, válasz a mai napig sem érkezett. Vajon olyan fárasztó kézbeventti a tollat? Vagy mi az oka a mély hallgatásnak? Mert hogy intézkedés nem történt, azt tapasztaljuk. Továbbra is az a helyzet, hogy a papírgyári dolgozók, de más üzemi munkások is műszak után 40 percig várakoznak, amíg jön az autóbusz a Vegyiművek felől. A felesleges várakozás egy-egy dolgozótól egy hónap alatt több mint 15 órát rabol el pihenéséből, szórakozásából.

Ötven dolgozó várja panaszának mielőbbi orvoslását, vagy legalább is őszinte válását arra, hogy miért nem lehetséges kérésük teljesítése.

Bérczy Jenő, Szolnok.

Az ilyen munka nem illiic dicséretére a vállalatnak

A Szolnoki Vasipari Vállalat órajavító részlegénél már többször dolgoztattam, s munkájukkal mindig meg voltam elégedve. Most azonban csalódás ért. A múlt év decemberében bevitlünk javításra két vekkert és egy karórát. Azt ígérték, hogy december 30-án érte mehetünk, de a jelzett időpontban

csak a karórát kapta meg

feleségem, a másik kettő nem volt kész. Ez még nem lett volna bosszantó, hiszen ilyesmi előfordul. De mikor a feleségem az állomásra kiért, az óra megállt. Másnap én vittem be, s meg is vártam kijavítását. Örömmel indultam haza, hogy mégis csak lesz óránk.

Az öröm azonban nem sokáig tartott, mert mikor Uj- szászig értem a vonattal, hiába néztem az ára mutatóját, az nem mozdult a háromnegyed egyről. — A két vekkerért is több alkalommal beutaztunk Szolnokra. Ha felszámoljuk az utazgatások díját, az óra javítása 67.80 forinttal többe kerül. S ezen kívül elég sok bosszúságot okozott a sok ígérgetés. Kérem az órás-részleg dolgozóit, hogy a jövőben lelkiismeretesebb munkát végezzenek. GRÖSZ FERENC,

Jászalsószentgyörgy.

Miért nem (i«sa* sasi bort árulnak a fissasasi italboltban ?

Nap, mint nap foglalkoztatja a dolgozó parasztságot és a lakosságot az a kérdés, miért nem ihat olyan bort a földművesszövetlkezieti italboltban, amelyet a községhez tartozó szőlőkben termelnek? E kérdésre kielégítő felelet nincs, azaz: mégis van, hiszen ezzel kapcsolatban kormányrendelet jelent meg és az újság is közölte, hogy a

földművesszövetkezetek saját

területükön vásárolhatnak bort szükségletük fedezésére. Ez idáig rendjén is volna. Szolnok megyében azonban — legalábbis Tiszasasom nem így van. A földművesszövet- kiezet italboltjában mindig vállalati bort mérnek. A Bor- forgalmi Vállalat nem azon van, hogy segítse a földmű- vesszövetkezetet a vásárlásban, bár. a lakosság elégedetlenkedik emiatt. A dolgozó parasztok több mint tízezer hektoliter bort termeltek és hozzá kell tenni, hogy jó 12—13 maligándos kadart — A szövetkezet évi szükséglete 50 hektoliter. A termelők a jó kadar bor nagy részét eladják az államnak, de az a kérésük, hogy a helyi italboltban legalább azt a bort mérjék, amit itt termelnek.

Szeretnénk, ha az illetékesek felfigyelnének e panaszra és orvosolnák azt.

Mohácsi László, Tiszasas.

Szóvá tesszük a konferáló hibáját

örömmel fogadtál! a kölelld dolgozók, hogy a Szolnoki Járási Tanács fiataljaiból álló kultúr- gárda ellátogatott községükbe és szórakoztató műsorával egy vidám estét szerzett a jelenlévőknek. Fáradságos munkájukat értékeljük, azonban van egy dolog, amit szóváteszünk. A konferáló — talán csak a pillanatnyi hatásért — olyan vicceket is mondott, például a cigányokról, ami a múltat idézte, amikor a különböző nemzetiségeket egymás ellen uszították. A cigányok is emberek és ezért tanácsos lenne, ha a Jövőben még vicc formájában sem hangzanának el olyanok, amelyek sértők emöérl mivoltukrai

S arányi István

A kötelezettség; pon-J tos rendezése és a J szorgalmas munka t meghozta gj ii- ! ■nőiesét

A zagyvaré kosiaknak az* ősz és a tavasz szobafogságait jelentett. Ugyanis ez a köz-♦ ség úgy volt ismert a Ícőr-J nyező városok, faivak lakóit előtt, mint egy sártenger. —5 A zagyvarékasiak irtóztak ist az esőtől, mert a jó fekeie-t föld sarait nem győzték pu-\ coini a cipőről, ruháról. Ha| melléléptek a 30—40 cm-est járdának, elsüllyedtek a sár-* tengerben.

A nép segíteni akart ma-* gán, s ez sikerült is. Hogy J mi módon? Egyszerű a fele-* let. — Szorgalmasan fizette» mindenki a községfejlesztésil hozzájárulást, s így jutott* pénz a „lélekvesztő" járdák* kicserélésére. Pár év alatt új,* széles betonjárdát ka-* pott Zagyvarékas. A többi mint 10 ezer méter hosszú^ betonjáró szinte a földből*» nőtt ki a szorgalmas munkai eredményeként. Ha valaki azt' állomásra igyekszik, a Szol-t ‘ nők felé vezető útig beton-%' járdán mehet. Vagyis, alig* • pár száz méter hiányzik még\ \ az állomásig. Reméljük, hogy •

ezévben itt is elkészül a*' járda. J (

. IFJ. CSÉPI JÁNOS, t ■ ’ Zagyvaréltas,

i

Kovács Béla borjú gondozó ■ egyik bü szke.régévél, a Lám- 1 pás nevű tsnyészüszővelv — Az 1957-es zárszámadáskor : takarmányt nem osztottak; a Béke Tsz-bem. A közgyűlésen : úgy egyeztek meg, hogy . azt a szövetkezet a tsz-t^góktól ■napi áron felvá árclja,.víiz összeget kifizeti. A vismatna- radt takarmányon pedig tenyészállatot nevel.

így is lett. A szövetkezet a tsz-tiagok által így visszahagyott abraktakarmúnyha,. ’50

riőhasű üszőt vásárolt. Ha eladják termékeiket, aikkor csak mint egyének, pár mázsás gabonatéteüekkel jelentkezhetnek a piacon. Ha viszont a takarmányt tenyésztés, hizlalás útján értékesítik, a tlsz, mint nagyüzmi gazdaság jrientfcozik termékéivel és va1 amennyien élvezik az ebből eredő kedvezményeket. Ilyen és hason1'' elgondolások vezetitek a tsz tagjait, amikor a sertéstenyésztés . fejlesztésére is jelentős összegeket áldoztak.

A fenti kép a szövetkézét comwaűl tenyésztörasénék legszebb egyededit mutätjat— A szakemberek a tenyéfez- • állatok közül 50 kant az" idei 1 országos mezőgazdasági Icí- [ állításra is javasoltak. Vigh [ Imre sertésgondozó és .Sós“- í pataki István, a tsz elnöké;

! a jó gazda büszkeségével te-.

! kim végig a szép sertédálo- í mán yen, amely egyik -része í a szövetkezet büszkeségeméit.

[ Nem esett még szó a W>- [ vetkezet építkezéseiről, a szá- t zas istállóról, a baromfiólák-. írói, a sertésközpontról, á. »magtárról, az új hídmérieg- í ről, amelyik most épüllt és a í kombájnszérűről, amelyet eb> bsn az évben szintén még> valósítanak. Mindegek előre f viszik a jászjákóhakni Béke t Tsz gazdálkodását és - lehé- í tővé teszik, hogy a szövetlfe> zet valamennyi termelési

ága, a növénytermelés, állattenyésztés stib. egyensúlyban legyen.

Mit jelent ez az egyensúly?

Azt, hogy a szövetkezet pénzügyi helyzete is egészségesen alakul. Az állattenyésztés, valamint a szerződéses ipari növények termelése egész esztendőben folyamatos bevételt hoz. 1957-ben a növénytermelés 540.217 forintos s az állattenyésztés 881.670 forintot hozott és beruházásira 282.840 forintot fordítottak. 1958-ban a — tavalyihoz képest — nincs nagy emelkedés a munkaegység-értékben,- viszont a 34.82 forintból 18.85 forint készpénz és csak 15.97 a természetbeni részesedés, és az idei munkaegység értékének jelentős részét,' kereken 25 forintot: már az 1957-es gazdasági év beruházásaival, biztosították

’ VTf II ■■ I .1 - -Kevés termelőszövetkezet büszkélkedhet Szolnok megyében olyan szép baromfi- állománnyal, mtot a jász- jákóhalmi Béke Tsz. És ej nemcsak azon múlik, hogy a szövetkezet vezatői kedvelik a baromfitenyésztést, hanem elsősorban azon, liogy - KeJ meny Lászlómé féltő szapefeí’- tel gondoskodik az apró jő“

Szágokről. Azok szépen fejlődnek és jelentős hasemot hoznak. Kemény Lászlómé 297 tyúkot, 31 kakast és 10 pulykát gondoz, de ebben az évben a szövetkezet tovább fejleszti a baromfi álío« dhányt,’ • mert 1 tagság úgy látja, érdemes.-— Taniulhat- hánkk bel ők más szövetka-