Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-24 / 20. szám
Bérpolitikánk néhány problémája MAR1Y Sss elmúlt ér derekától kezdve — egységes irányelvek szerint — de az adott sajátosságok figyelembevételével — új bérgazdálkodási rendszert dolgoztak ki üzemeinkben. A szervezési munka nagyrészt már véget ért i—s erre az évre inkább csali a formák finomítása, a „melleik őzben’ észlelt hibák kiküszöbölése maradi Kérdés, hogyan váltak be a sok tekintetben új — és addig ismeretlen módszerek. És e téren még nincs egységes álláspont, a vita még nem ült el. Legtöbben — gazdasági és műszaki szakemberek is — a kötelezően megszabott „átlagbért" kifogásolják. Sokan — munkások és művezetők is — nem tartják helyénvalónak, hogy a darab- szerint elvégzett munkával miért nem arányosan emelkedik a kereset és miért szabnak egyes helyeken plafont. Ezek valóban még ismételt magyarázásra szoruló kérdések. merthiszen az 1956-ig alkalmazott bérpolitikai irányelveihez képest újak — sőt részleteiben ellent is mondanak neki, — amellett, hogy alapjuk ,,a végzett munka arányában történő díjazás” azonos. A munkásembereket mindenesetre az érdekli legjobban. hogy emelkedtek-e így a keresetek és mennyivel. A válasz csak megnyugtató lehet. A törvényes béremelés *— az újformájú bérezésben .is kibontakozott s nem igaz az az ellenséges állítás, hogy a reformokkal tulajdonképpen az ígért és megadott pénzt akarták visszaszipkáz- ni a vállalatok. Persze az valóban előfordult — és jogosan —, hogy a rosszemlékű munkástanácsok által törvényellenesen kifizetett magas kereseteket normális nívóra szállították, így pl. a szolnoki olajbányászok fizetése — a befészkelő- dött akkori munkástanács jóvoltából — 86 százalékkal volt magasabb tavaly februárban, mint egy évvel előbb. Ezt persze hónapról hónapra fokozatosan csökkenteni kellett — ahogy a helyzet stabilizálódott — úgyhogy augusztus, szeptemberre sikerült elérni a jogos béremeléssel növelt fizetési szintet. Az engedélyezett 10—15 százalékkal, a téglagyárakban 26 százalékkal magasabb fizetések megyénk minden válllaíánál megvannak, A bérgazdálkodásnak, azonban ez csali az egyik oldala. Legalább ennyire fontos az is, —- hogy ne nyújtózkodjunk tovább, mint a takaró ér, elejét vegyüli annak, hogy egyes vállalatok a törvényes béremelés határán felül tornásszák magukat. — Ehhez nem kisebb nemzetgazdasági érdek fűződik, — mint az ország gazdasági egyensúlya — a reálbérek tartós fenntartása — a vállalatok közötti bérarány tala»- ságok kiküszöbölése. Hogy csak az utolsót vegyük: a Törökszentmiklósi Vasipari Vállalatnál az elmúlt évben magasabb átlag- keresetek alakultak ki, mint sok gépipari nagyüzemnél. S nemcsak azért — (mert ez is lehetséges —) hogy több magasképzettségű szakmunkást foglalkoztatott a létszámához viszonyítva, mint egy jól felszerszámozofct gépgyár, — hanem kizárólag az irreálisan és törvénytelenül megállapított alapbérek, a 12—14 órázás miatt. De különösen az elmúlt év közepéig sok vállalat béralaptúllépésbe keveredett részben az új formák bevezetésének nehézségei, részben a gyenge kézzel rendezett bérviszonyok miatt. Minden remény megvan azonban, hogy ebben az évben — általánosságban — már nem lesznek ilyen problémák. A munkások, gazdasági és műszaki vezetők többsége belátja, hogy nem lehet alaptalan ígéreteket tenni kék aránya, s fő forma a különféle mennyiségi és minőségi feltételek szerint prémiummal kiegészített időbér. Általában megszűnt az a szemlélet, hogy mesterségesen —• időszakról időszakra — növeljék a „műszaki normák” súlyát, mennyiségét reálisan mérhető alapok nél- § kül is. I Pfereze, ettől függetlenül — és többet költeni a megállapítottnál. Az első lépést effelé már csaknem minden üzemben megtették azzal, hogy visszaállították a teljesítménysze- rinti bérezést. — Januárban még a bérviszonyairól hírhedt Törökszentmiklósi Vasipari Vállalatnál is végrehajtják. S persze ez az első lépés sem egyezett mindenki elgondolásával — s nem azonos csupán alapalveífen — a régi értelembevett normarendszerrel. Mindenekelőtt nem állították vissza a darabbért azokon a munkaterületeken, ahol nem célszerű a mennyiséget mérni, vagy nem is lehet. így pl. a Vegyiművekben, Papírgyárban, Olajkutató Vállalatnál, de egy sor más üzemben csökkent az időtétel vagy darabszám szerint díjazott munÚjra iskolapadban.. Biesen vijjogott az iskola csengője. Jelezvén, hogy déli eÜV óra van, vége a tanításnak. A 36 öregdiák — a Jászberényi Mezőgazdasági Szakiskolában— összerakja könyvét, füzetét, hogy az ebédszünet után a gyakorlatban folytassa a tanultakat. Azt mondottam az előbb, hogy öregdiák és nem véletlenül történt. Ugyanis azok a termelőszövetkezetielnökök hallgatják végig itt a különböző szakelőadásokat, akik eleget téve a földművelésügyi miniszter rendeletének, jelentkeztek egyhónapos továbbképzésre. Kovács Mihály, az iskola igazgatója kalauzolt végig a hosszú folyosókon, míg végre beléphettünk a tanterembe. Útközben sokat beszélgettünk a tanfolyamról. Az iskola anyaga azzal a problémával foglalkozik, ami a gyakorlati életben előfordul. Ennek megfelelően üzem- szervezés, ügyvitel, agrárpolitikai kérdések, állattenyésztés, növénytermelés szerepel a tanrenden, mintegy 106 elméleti és 36 gyakorlati órában. Ez idő alatt természetesen egynapos tanulmányutat is rendeznek. Ez alkalommal a jászjákóhalmi Béke Tsz-be látogatnak el. Minden héten egy délutánt az iskola tangazdaságában töltenek, ahol a major-elrendezést, a takarmányelőkészítés helyes módját, a vetögép és eke be-. állítását, valamint a cséplőgépnél előforduló hibákat tanulmányozzák. A tanteremben egymás mellett ül a tanfolyam legfiatalabb és legidősebb hallgatója, Mindketten Ujszász- ról jöttek. — Béta István, a Szabadság, Agócs István a Bem Tsz elnöke. Mindkettőjüknek egyforma a véleménye. Az itt hallottak sok segítséget adnak az elkövetke- zendő évek munkájához. — Mátis Sándor, a tiszaderzsi Szabadság Tsz-ből jött. Véleménye szerint az állattenyésztés ismereteiből nagyon sokat tanultak. Ami a legfontosabb, hogy amit elméletben elsajátítanak, azt gyakorlatban is kipróbálhatják. Többet szeretnének azonban az üzemszervezéssel foglalkozni. — jgy nyilatkozott Kalmár József, a szajoli Előre Termelőszövetkezet elnöke. — Meg aztán azt is szeretnénk — mondja —, ha az alapszabállyal többet foglalkozhatnánk. De az se volna baj, ha úgy esetenként kijönnének az előadók a szövetkezetbe és ismertetnék a tagsággal az alapszabályt. Hisz sokan nem nagyon ismerik, s ezért nincs is meg annak eléggé a tekintélye. Mindössze egyhónapos a tanfolyam ideje, de hosszú időre szóló tapasztalatot gyűjthetnek a résztvevők. Az pedig nem árt, még öreg fejjel sern.ii a teljesítménybér alapvető és fő formája a darabbér marad — Igazságosan másképp nem is tetetne kiszámítani a dolgozó keresetét ott, ahol tömegében állítanak elő készterméket, alkatrészt — vagy •ismétlődő mérhető munkát végeznek. A darabbérezés sem olyan egységes — a helyi viszonyokat figyelmen kívül hagyó, — mint volt. A téglagyárakban például a progresszív darabbért az egyes darabbér váltotta fel Bebizonyosodott, hogy itt ez a legalkáknasabb az elszámolás, gazdaságosság ás a munkások szempontjából egyaránt. Az átlagkeresetek 100—200 forinttal emelkedtek, ugyanakkor egy műszak termelése 27—28 ezer téglánál 45-, sőt 47 ezerre szaporodott Azonban, nem lehet azt mondani, hogy a darabbérnek ez az „egyenes” fajtája minden iparágban eredményesen alkalmazható. Az üzemek döntő részében éppen a degresszív bérezés a célravezetőbb, s •ezt is alkalmazzák. Természetesen új, szokatlan és éppen ezért vitatott, hegy az ilyenfajta elszámolásnál a dolgozó megkapja-e az elvégzett munka arányában a keresetét. Az első látszat azt mutatja, hogy nem, mert — egy egyszerű példát feltételezve —120 százalékos teljesítménynél csak 110 százalékos bért fizetnek ki. — A termelékenység és a termelés emelkedéséit tehát nem követi arányosan a bérek emelkedése. Ez így van. Azonban azt stem szabad elfelejteni, hogy a reálisan megállapított normát 10—20 százalékkal túl- teij esi tend ritkább esetben az intenzitás növelésével, gyakrabban pedig a technológiai feltételek megváltoztatásával, beruházások és újítások útján lebet. így tehát a termelékenység ilyenformában történő emelkedésié — és az ebből származó gazdasági eredmény •— nem fordítható teljes egészé ben a kereset növelésére. Csak egy része illeti a dolgozót, míg a ’másik ré szének be kell kerülni a nép gazdaság más csatornáiba. A norma túlteljesítését» származó eredmény jogos részét tehát a degresszívitái szerint megkapja a munkái bér formájában, a másik rés: a műszaki feltételek tovább javítását szolgálja. Ami a; intenzitás növeléséből szár mazó túlteljesítést illeti — erre a mi bérrendszerünk — túlhajtott njértékben nem ad hat és nem fs ad anyagi ösztönzést, Az előző normarendszernek egyik hibája éppen az veit, hogy károsan meg növelte az . intenzitást, am pedig nem a szocialista gazdaságpolitika módszere. A túlzott mennyiségi tö rekvéseket, a bén rétin ajtósokat és az ezzel járó minőség romlást, lépten-aiyomon elő bukkanó béraránytalanságo kát és az előző bérpoJitik; hibáit intézményesen az „át- 1 agbére]lenőrzélssel’’ próbálj: államunk, kiküszöbölni. En- eek betartáséra jó kivitele zésá módszer a degresszívi- tás, iteljesítményplafon — úgyszólván afféle technika végrehajtási eszköz. Éppen ezért az átlagbére! megszabásánál is nagy a túllépési törekvés, meg nem értés. Sokan azt nem érti! meg, miért nem növekedhet az átlagbér, ha növekszik í termelékenység — azaz as egy munkásra eső termel« értéke. 1 ^ Először is azért, mert í termelékenység m é r ó s é r t napos még kiforrott — minimális hibalehetőséget rejt* módszer. — A termelékenységi mutató pl. növekedhet akkor isi, ha a gyártásra fordított órák száma változatlan marad — vagy éppen csökken —, ellenben nagyobb anyagigényű gyártmányokat készítenek. Olyan helyen pl, mint az Aprítógépgyár, ahol negyedévről-negyedévre, vagy még gyakrabban változik a termék-összetétel, soli torzítást rejthetnek a termelékenység mutatód. Ilyen labilis alapra nyilván nem lehet alapozni a béreket és az éíeiszínvonaSat És az üzemek közötti kooperáció fokozódásával — ha mégis erre építenénk — bérezés szempontjából egyre jobban előtérbe kerülnének a kész terméket kiadó üzemek, mint az alapanyaggyártó, vasöntő, kohászat, stb. Halott a népgazdasági bérskála első helyén éppen a bányászoknak és kohászoknak kell állni, mint a termelés legfontosabb láncszemeinek. Sőt még altkor sem lehetne a termelékenység arányában emelni a béreket, ha hibamentesen fel tudnánk mérni az egy munkásra eső termelési értéket. A termeié- kenységnek ugyanis mindig élőbb keli járná, mint a fizetéseknek. Különben a népgazdaság feléli tartalékait, lehetetlenné válik a termelés szocialista értelemben vett bővítése, a beruházás. Nos, ez az olló, ami a tényleges teljesítmény és a bérek között most a degretsszí- vitással szétnyílik — szinte automatikusan szolgálja azt a célt, hogy a termelékenység néhány százalékkal megelőzze a bérek emelkedését. Mindezek alapján világos, hogy a jelenlegi bérpolitika bár nem mentes problémáktól és; vitáktól — mégis szocialista, előremutató és a józanul gondolkodó emberek megelégedésére van. Több megbecsülést a íanácstaptoiak! A Kun utcában készül az uj állatorvosi rendelő székhaza. A környékbeli lakosokat bosszúság érte az építés megkezdése óta. Ugyanis valóságos sártenger uralkodik azóta ezen a részen. Most már a födém rakásnál tartanak. — Azonban a gyalogjáróknak elfelejtették a sármentes közlekedést biztosítani. Lehet, úgy gondolták, megszokták már az arra járók a csatakot. Ilyenkor következik a dolgozó emberek segítsége, a tanácstag munkája. Tehát bementem az épít- tetőkhöz. Épp ebédnél tartottak. Köszöntöttem őket. s előadtam jövetelem célját Előbb egymásra mutogattak, majd az egyik katonaköpenyes kiszaladt az ■ utcára, vissza is jött azonnal, s nagy gesztussal kivágta: — Már rendben is van mamám minden. Erre a modortalanságra fi- varga=gyelmegjgttem, mondván, elvárom,-ha én udvariasan kérek yal&mit, ugyanolyan legyen arra a válasz. Erre most már a gúnyt sem mellőzve mondta: minden rendben van mamám — mehet kifelé, s közben az ajtó felé mutatott. Ezekután elmentem egy magasabb fórumhoz, de ott — bámulatos, — nem tudták megmondani, hogy kihez tartozik ez az építkezés. Nem hagytam annyiban a dolgot. Végre kiderült, a tanácsvál- lalat dolgozói. Tessék elgondolkozni ezen. Ha még saját vállalatunk dolgozóitól sem kapunk kellő megbecsülést, mit várjunk a kívülállóktól? Lehet, így dolgozni, a tömeg érdekeit képviselni? Befejezésül azért mégiscsak azt kérem, hogy ezentúl legyen gazdája ennek az utcarésznek és ne járjanak akkora sárban a környékbeliek. Az elmúlt napokban Kollár János az Abonyl úti 5. számú Italboltban ivott Eléggé iUurninólt állapotba jutott. Észrevette ezt Pacsér Béla, 20 év körüli fiatalember, és elhatározta, hogy Kollár pénzét akármilyen körülmények között is, megszerzi. Amikor Kollár hazafelé indult, Pacsér rögtön felajánlotta segítségét, vállalkozott kísérőnek. Az Abonyí út mellett haladtak a vasútállomás gurító- ja falé. Amikor odaértek, Pá- csér úgy állonütötte Kollárt, hogy az eszméletét vesztve a vágányok közé esett. Ezután átkutatta Kollár zsebeit. Megtalálta a kabát belső zsebében a pénztárcát. 'A- pénzt — összesen 500 forintot — kivette és otthagyta úti társát. A ' rablás utón eltelt I—3 őrá, Kollár még akkor is eszméletlenül hevert két sínpár között, egyik keze kinyújtva, a sínen volt. Szerencse, hogy az arrajárók idejében észrevett ók. Pacsért a rendőrség cjJőze- tes letartóztatásba helyezte, — K. M. Tudomány - technika M-né, tanácstag Szolnok, kerülnek, RUGÓK MŰANYAGBÓL Ha eddig rugókról esett szó, mindenki magától értetődően acél, bronz, stb. rugókra gondolt. Kiderült azonban, hogy kiváló rugó készíthető műanyagból is. Az Egyesült Államokban már epoxidból, poliétherből ős egyéb gyantákból is készítenek rugókat. A tartósság növelése céljából a rugó anyagába rétegesen üvegszálakat szőnék. Az ilyen rugónak egész sor előnye van: nem érzékeny a mágnesre, nem vezeti a villamosáramot és a hőt, a fémrugókkal egyenlő a tartóssága, de sokkal könnyebb. Gyártási folyamata rendkívül egyszerű: egészben formába öntik. Az ilyen rugónak nincs belső feszültsége, ami feleslegessé teszi az utólagos hőkezelést, viszont mínusz 20 foktól plusz 70 fokig minden hőmérsékleten egyaránt használható. A NARBONNEI URÁNIUM- FINOMÍTÓ RÖVIDESEN EZER TONNÁT TERMEL ÉVENTE Uránium-finomító üzem épül Malvézy-ben, Narbonne mellett; ez már a második lesz Franciaországban. Évente ezer tonna urániumtartalmú fémet termel, amikor elkészül. A talajmunkák; január végére készein lesznek. Az üzem rudakban gyártja majd urániumot. Az építési munkálatok mintegy öt milliárd frankba ELKÉSZÜLT AZ ELSŐ TELEVÍZIÓS TELESZKÓP Az egyik Leningrád-kör- nyéki csillagvizsgálóban televíziós teleszkóppal figyelik az égitesteket. Az új csillagászati berendezést N. Kup- revics, az intézet tudományos főmunkatársa szerkesztette. A televizáós teleszkóp — összetett, komplex berendezés. Tartalmaz egy 20 méteres fókusztávolságú teleszkópot. amelyhez érzékeny adócsővel rendelkező televíziós kamerát csatolnak. A kamera vezetékkel kapcsolódik a te- levizorhoz. A megfigyelt égitest a teleszkópból az adócső fotokatódjára vetítődik és megjelenik a televíziós ernyőn. A megfigyelésekkor egyszerre 3 televizor működik. Az egyik a gyujtópcmtbeállí- tást, a másik pedig a vetítés minőségét ellenőrzi. A harmadik különleges elektronikus zárószerkezet segítségével fényképfelvételt készít a tárgyról. Az új televíziós teleszkóp segítségével már több mint 50 felvételt készítettek, köztük a legmagasabban lévő égitestekről is. ŰJ ELEMI RÉSZECSKE- GYORS’TÓ AZ EGYESÜLT Államokban Az Egyesült Államokban közölték, hogy 12.5 milliárd elektronvoltos részecske- gyorsítót építenék. Építése körülbelül 27 milliárd dollárba fog kerülni. A furfangos kisérő ' § Ritka dolog a televízió, dmemaseppa, a vlatavisdon " (hazájában, hogy megdicsérjenek, elismerjenek egy meleg, 1 őszinte emberi érzéseket tartalmazó filmet. Mert Ilyen a I MARTY. Alapjában véve ebben a filmben nagyon kevés * . történik — egy, a nagyvárosban élő, magányos öregedő "; agglegény olyan asszonyt keres, aki megérti és szereti őt, _ f A véletlen segít .neki, s Marty végre-végre boldog lesz. ’(■Hétköznapi, sokszor előforduló eset ez, de az átlagos, szí- " »rupos amerikai filmek sorozatából kiválik magas kultúra-» _ l jóval, művésziességével, színészeinek egyszerű játékával, _ 1 igazságával. Alig található benne az Amerikát annyira 5 jellemző csillogó, de mégis sivár nagyvárosi ’ élet, a gyilkos- _ -sag, a párbaj, általában a sablon-rémek isanert kellékei, j §A MARTY ilyen egyszerűen is világsiker lett. Özönével . -kapta a nemzetközi, e? ismeréseket, többek között az 1955» _: ös camnesi filmfesztivál AranypáLma nagydíját. _ Ü A címszerepet megformáló Ernest Borgnine a rlrérrsá. . : ábrázolás széles skálájával rendelkezik. Eddigi filmjeiben ; ;a MARTY-tól teljes eltérő alakokat személyesített meg. {Színészi pályafutása 1935-ben kezdődött, amikor is egy . »iskolai darabban lépett fel. A háború alatt a tengerészek- 1 jnél szolgált, majd a Színművészeti Főiskola elvégzése . rétén. Virginia állam színházában játszott. Partnemője, Betsy Blair, a különös mosolyé művésznő kezdetben l ’.táncosnő volt, de hamar megtalálta az utat az igazi mű- ( • vészeihez. Hitelesen és meggyőzően alákítj-a Cl arát. a nem , szép. de értékes tanítónőt, akire Marty sofe-sok év trtá» ; rátalál. § Bemutatja a tetrcagS „Rákóczi" morf Jan. 2S—2R-ig; , ®a mezőtúrt ..Szabadság” jan. 27—29-ig: a szolnoki „Tisza’’ ; február 6—12-ig. .. joooooooooooeeoooöecoooocooooecooooooeeeooeooeoooecoöegeooooooogooeooccgsqees^
