Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-23 / 19. szám

V "<<—'< V.ILÁQ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK} SZOLJI OK MEGYEI NÉPLAP A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. évfolyam, 19. szám. ARA: 50 FILLÉR. 1958. január 23. csütörtök Szerelik a meiern hűiőszekrényelret Mint már hírüladtulk, a Jászberényi Fómnycmóban el­készült a .nullszéria”, a legmodernebb háztartási hűtő- szekrényeikből. A második negyedévben sorozatgyártás­ban állítják elő, még ezévbsn 2500 darabot. A nullszéria elkészítésénél pontos méréseket, ellenőrzéseket tartottak így alakul át megyénk állattenyésztése a hároméves terv során A hároméves terv állat­tenyésztési perspektíváiról beszélgetünk Magas László­val, megyénk lőállattenyész. tőjével. — A most induló terv cél­ja — mondja — az állatál­lomány saarkezjetének, ará­nyainak megváltoztatása, a hozamok fokozása. Megyénk­ben nagyon kevés a szarvas- marha, a számosállatban ki­fejezett állatlétszámnak csak 51 százaléka. — A sertés 24, a juh 5, a ló 20 százalék. Ez­zel szemben a 3 éves terv utolsó esztendejére el kell érnünk, hogy a szarvasmar- liaállomány 56, a sertés 20, a ló 17, a juh 7 százalékot tegyen ki. A mennyiségi nö­vekedés 3 ezer számos álla­tot jelent. A létszámemelke­dés takarmányalapja biztc-, sítva van. A szarvasmarhatenyésztés népgazdasági jelentősége igen nagy — folytatja megyénk föállat tenyésztője. — A nép­élelmezésben a marhahús na­gyon fontos szerepet játszik. A mezőgazdaságban oly lé­nyeges istállótrágyát elsősor­ban a szarvasmarhától vár­juk. Míg a sertés évi trágya­hozama egyedenként kb. 5— 6 mázsa, addig a szarvas­marhától nyugodtan számol­hatunk évi 80 mázsát- Igen nagy a szarvasmarhatenyész- téi jelentősége a könnyűipar nyersanyagellátásában is. — Ezek az elgondolások vezet­ték bennünket arra az elha­tározásra, hogy a 3 éves terv végére megfelelő intézkedé­sekkel szarvas marhaállomá­nyunkat 9 ezer darabbal nö: véljük. Ez az állomány éven­te 720 ezer mázsa szerves- trágyát biztosít, ami 5 ezer kát hold földterület istálló- trágyázáséra elegendő. De fontos a szarvasmaiha-lét- szám növelése, illetve a kedvezőbb arány kialakítása más állattenyésztési ágak, így pl. a sertés, vagy a ba­romfitenyésztés fejlesztése szempontjából is. — Célunk, hogy a megyénkben általá­nosan tenyésztett mangalica sertés, helyébe — a piac, el­sősorban a külföldi piac kí­vánságait figyelembevéve — mindinkább hússertések lép­jenek. Ez a fajta azonban fokozottan igényli a fehér­jében, elsősorban állati fe­hérjében dús takarmányo­kat, fölözött tejet, írót, sa­vót. Hogyan biztosíthatnánk ezt a takarmányszükségletet kellő számú szarvasmarha Kimondj a Magas elvtárs. hogy ma megyénkben 100 te­hénre több mint 600 sertés jut. A környező államok ete­kintet ben lényegesen kedve­zőbb helyzetben vannak: az ott felmért arány 100:2—300. Akaratlanul is felötlik a nagyüzemi, szocialista mező-, gazdaság és a kisparaszti gazdaságok fejlődésének kér­dése. Magas elvtárs a számok tükrét tartja felénk, mély­ben cáf óhatatlanul meg­mutatkozik a tsz-ek jölénye. Tizenkét termelőszövetkezeti törzstenyészet adatai alap­ján készült összeállítást lá­tunk, mely az évi tej hozam emelkedését mutatja. — így néiküL alakult a fejési átlag: 1953: tehenenként 1.838 kg] tej évente 1954: * 2.402 . . „ 1955: 2.673 „ „ . 1936: 3.196 „ * „ 1957; „ 3.229 * „ „ Ez az eredmény messze fe­retekkel felvértezett állatte­lülmúlja nemcsak az egyéni nyésztés alkalmazását. Még gazdák jószágai által biztosí­tott tej hozamot, de még az 1945. előtti nagygazdaságok eredményeit is. A megyei át­lag a felszabadulás előtt évente 1.450 kg. volt;, ma 1.700 kg. (Az összehasonlí­tásban az állami gazdaságok adatai nem szerepelnek). — Több tez-ünk, — jegyzi meg Magas- László , or­szágos szinten is az elsők között áll. így például a jászladányi Arany Kalász Tsz, melynek 43 tehene van, 3.742 kg-os évi istáldóátlagot ért eL A 126 tehénnél ren­delkező kunszentmártoni Zalka Máté Tsz 3.488 kg-ost. Csak a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság adottságai te­szik lehetővé szakszerű, a legújabb tudományos isme­azok a tsz-ek is igen jó ered­ményeket értek el, melyeknél vagy még nincs gépesítés, vagy csak kezdeti stádium­ban van. Minél nagyobbfokú a gépesítés, annál alacso­nyabb az önköltség. A baromfitenyésztésről szólva elmondja Magas eLv- társ, hogy a meglévő állo­mányt 200 ezer darabbal fog­ják növelni E feladatot a a tsz-ek egy része nem te­kinti eléggé szívügyének. — A párt agrártézisei alapján ezért a felvilágosító szó mel­lett a tsz-ek olyan jelentős gazdasági segítségben is fog­nak részesülni,, mely nem­csak a tenyésztési kedvet hozza meg, hanem nagyszerű eredmények biztosítéka is lesz. — borváró — Mta: Melós Marci híradója & A NÉPLAP GAZDAROVATA Levelező ankét rfirökmiklóson Szerkesztőségünk január 25- én, reggel 9 órakor Török- szentmiklóson, a járási párt- bizottság épületében össze­vont járási, városi levelező értekezletet tart. Ezúton is meghívjuk kedves levelezőin­ket, s kérjük hozzászólásaik­kal segítsék a tanácskozás sikerét. H313SH0K. Halászat. Nyáron irigyelni való foglalkozás. A halászok az árnyas fák alatt dolgoz­nak. a hús. dallamosan cso­bogó hullárpokkor ringatódzik a csónakjuk. Rigófüttyben, pacsirta dalban és száz más madár énekében gyönyörköd­nek hajnalonként a vízpar­ton. De késő ősszel, télen és koratavasszal lúdbőrös lesz a szemlélő háta, amikor a ha­lászok a jeges vízben kutat­nak a zsákmány után ... Erről a halász életről be­szélgettünk a napokban For­gó Istvánnal, a mezőtúri Vi­harsarok Halászati Szövetke­zet elnökével, s Nagy Lajos kiváló halásszal, aki Szilvesz­terkor mázsás harcsát emelt ki nyugvó helyéről. Hét esztendővel ezelőtt a mezőgazdasági szövetkezetek alakulása a halászokat is gon­dolkodóba ejtette. Hiszen az összefogás, az erők egyesítése ott is nagyobb eredményt hozhat, mint az egyenkénti küszködés, bajlódás. Forgó István kezdeménye- zesáre megtörtént az Összefo­gás 1952-ben. Negyvenöt tag­gal megalakult a halászati szövetkezet. Kezdetleges, pár emberhez szabott volt még akkor a felszerelésük. Régi módon, külterjesen folytat­ták a halászatot. A természet- . re bízták a halállomány sza­porítását., akár csak őseik, év­századokon keresztül, ötszáz mázsa volt az első évi ter­vük. de álig fogtak 430 má­zsát. Szóval nem volt könnyű « Sok muakáf kí­vánt s mégis soványan fize­tett. Egyesek elcsüggedtek, a többség azonban új utakat keresett az eredményes halá­szathoz Mert az összefogás, a régi, kezdetleges eszközökkel s teljesen a természethez va­ló igazodásai, még nem jelen­tett valóban új utat. Áttértek fokozatosan a bel erjes halászati gazá laodasra. A Körös holt ágaiba ivadékot — nemes pontyot, süllőt és harcsát — szállítottak. És a halállománj*^ táplálékkal is ellátták. (JflBTPeg már 120 holdon terniíik a halaknak az árpát és ^ kukoricát.) Idő­közben új, -ko^jzerűbb szer­számokat kivásároltak. És az előrelátó tenósdfe-ű gazdálko­dás 1956-baijpmár 12 és fél va­gon halát hőzott a szövetke­zetnek. -írt Az elmúl^vban hatvanhá­romra szaporodott a szövet­kezet tagjaink, száma Mű­ködési terüHBka román ha­tártól a TfSÜfjlr&z összes Kö­rösök völgyébe kiterjed. Be­gyűjtő és* értékesítő helyük van Budapesten, Békéscsa­bán, Gyulán és Mezőtúron. Békéscsabán jónevú halász- csárdájuk is van Az ott járt lengyel és csehszlovák ven­dégek is elismeréssel nyilat­koztak Cservenák Erzsébet szakácsnő fpztjérőL 1957-ben 22 és fél va7on Halat vitt piacra a halászati szövet­kezet. A több mint kétmülió forintos haszonnak 60 száza­léka * tagok bögjtt «j(ttotfr tásra, 40 százalékát újabb be­ruházásókra és az alkalma­zottak fizetésére fordították. A jövedelemből itt is, mint a» mezőgazdasági termelőszövet-1 • kezetekben, munkaegységek* szerint részesülnek. Tavaly 70 forint volt egy munkaegység értéke. A legügyesebb és leg­szorgalmasabb halászok, mint például Nagy Lajos. Nagy Já­nos, Zemlényi Balázs és Tóth Zsigmond hatszáznál is több; munkaegységet szereztek. — í Egész évi jövedelmük elért a| 42—44 ezer forintot. Z Az összefogás, tehát a halá-í szoknál sem bizonyult hiába-í valónak. Felszerelésük értéket az 1952 évi 100—150 ezer fo-t rmtról másfél millió forintra* emelkedett. Zetoirt és teher-* gépkocsit vásároltak. Nagy* értékű perion (korhadásmen-1 tes) varsákat kötöttek. Zsa-| dányban és Simaházán halas- ♦ tavat létesítettek. A múlt nyá- $ ron — a pecázók nem kis, csodálkozására —megkezdték! az ♦ eleVfromos * hal ászao*, elsőnek az országban a halá­szati szövetkezetek között Az ellenforradalom kive­tette hálóját a Viharsarok Halászati Szövetkezetre is. Szaoó István Békés megyei halászati felügyelő papíron már „elintézte" a közösség vagyonát, megosztozott rajta hasonszőrű cimboráival. A tagok azonban nem értettek egyet az efféle osztozkodás­sal. Szabó urat kiebrudalták helyéről, ők pedig még szo- rgu^ira fűzték soraikat. -msi-' viaco Tsz előkészítő bizottság alakúit Jászi vany on Kedden este egyéni gazdák­ból álló kisebb csoport gyü­lekezett a jásziványi tanács- házán. Fontos megbeszélésre jöttek össze; saját sorsuk, további boldogulásuk (elől döntöttek. Ugyanis Habán ESS21Ó, Ttíhász Miklós öthol­das, Szabó István és felesége 3 és félholdas, valamint Tóth Lajos földnélküil dolgozó pa­raszt temclőszövetkezeti elő­készítő bizottságot alakított. Mind az öten aláírták a belé­pési nyilatkozatot és hozzá­fogtak az uj szövetkezet szer­vezéséhez. Ismertetik, hogy milyen terveket akarnak meg valósítani ebben az évben és a következő esztendőkben. A hónap végefelé az uj terme­lőszövetkezet alakuló köz­gyűlését is megtartják. Az uj tsz lesz Jászivány község második közös gazda­sága. Sok sikert az újonnan alakuló szövetkezet tagjai­nak. ■•••••«•Mt M Sansharminergr új tsx-iag eg>y ftei alatt Az eflmúlt héten Ismét több termelőszövetkezetben tartottak rar dk ívüli közgyű­lést azzal a szándékkal, hogy a tsz-ekbe nagyobb számmal jelentkező új belépőket ha­marabb fölvehessek. Turke- vén az előző közgyűléseken még nem foglalkoztak a tsz- be jelentkezők felvételével. Bár a Táncsics Tsz-be eddig már 27-en, a Búzakalász Tsz- be 12-es jelentkeztek. A vá­ros szövetkezeteiben a közel­jövőéin 64 új belépő felvéte­léről döntenek. A jászladén}-! Arany Ka­lász Tsz a járás egyik leg­jobban működő szövetkezete Ide az elmúlt héten kilencen kérték felvételükéi, egyré- sziik kisebb, vagy nagyobb földdel báró egyéni gazda Másik jászladányi te^-be, a Rákócziba — öten jelent­keztek. De nemcsak a jelent­kezők száma növekedett az elmúlt héten megyeszerte. hanem a tsz-be lépetteké is. A megye mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteibe a január 13-tól 19-ig terjedő héten 23 J dolgozó paraszt, összesen 156 hold szántófölddel jelentke- zett. Ezenkívül -hat dolgom oaraset 48 kát. hold földdé1 e iászapátj járásba® Ífijroelí CSCpÖrt tag Oláh László a bevizsgáló és töltőberendezés állomáshelyi­ségében vizsgálat alá veszi a hűtőszekrény kompresszorát és hőszalb'ályző berendezését. Igen fontos munkát végez, mert tőle függ, hogy használatban megállja-e helyét a Be­szerelt hűtőberendezés.. Házkötő János szerelő az elkészített hűtőszekrénybe be­szereli a mér leellenőrzött h«szabályzó szerkezetet és a kompresszort. A beszerelés után bekötik és üzempróbát tartanak. Az igen fontos munka elvégzését csalt lelkiisme­retes, kiváló szakemberek végezhetik, s ez a gárda, mint irányító már az üzem rendelkezésére áll és nyugodtan kezdhetik a második negyedévben a sorozatgyártást, hogy a lakosság szükségleteit, ebből a háztartási cikkből js ki tudják elégíteni. Az elkészült fehér zománcozott háztartási hűtőszekrény tevjteléyeL báqséíy szép bvtotdgrabja j& <*• Á w»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents