Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-22 / 18. szám
A legelőgazdálkodás napi kérdései A 30-as évek táján volt Mügy-ararszágon egy úgynevezett zöldmező mozgatom. Munkája elsősorban a kiöregedett, leromlott gyepek helyett új legelők telepítésére irányult. Akkor az-t gondolták még a szakemberek is. hogy legjobb, ha a leromlott legelőket feltörik, majd szántóföldi művelés után gyepesítik újra. Ez valóban egyik lehetősége a legelők javításának, de nálunk csak igen kis*része javítható ily módon a gyepeknek. A szikes legelőkhöz ekével nozzán válni nem szabad. T égi óbb a mi viszonyaink között a felületi javítás. Aki ismeri a legelők füveit, azt '-apasktalhatta. hogy a mélyebben fekvő részeken, ahol egy kicsit kedvezőbbek a vízviszonyok, egészen más a füvek összetételé, mint szárazabb körülmények között. Kedvező vízviszonyok között értékesebb füvek vannak, ahol viszont egészen vizenyős fekvés van. ott csak savanyú fű terem. Az tehát a feladat, hogy váNozfassuk meg a viz íriszonyokat A szántóföldi növénytermelésnél a földet meg kell szántani. Ennek előtte a talaj táplálóanyag tartalmáról is „gondoskodni kell. De hiába legjobb a lalajmuvelés. a trágyázás, ha rosszul csírázó magot vetünk, vagy elkésünk ezzel a munkával. Tehát ösz- sze kell hangolni a különböző tennivalókat, hogy teljes eredményt lehessen e’érni Ugyanígy van ez a legelőgazdálkodásnál ie. Ha például csak a gyomirtással törődünk és a trágya ellátottságról nem gondoskodunk, nem tudunk eredményt elérni. Legfontosabb a felületi egyenetlenségek éttéregetése. Ezzel kezdjük mindjárt első munkánka* a legelőn. Ahol sok a vakondtúrás, az jó legelő. A vakondtúrás maga semmi körülmények között nem jefent örömet, viszont a vakond által a talaj felszínére hozott finom főidben bizonyos trágyázási erő is van. ha azt szétteregetjük. Ha nem teregetjük szét, sok baj lesz vele. Egyrészt egyenetlenné teszi a legelőt, másrészt, ha begyepesedik, másfajta fű nő rajta, mint a környező legelő növényzete. A kiemelkedő résznek mások a vízgazdálkodási viszonyai. A biológiai törvényszerűség, hogy a különböző vízviszonyoknak más és más gyepösszetétel felel meg. A szárazabb, kiemeükedő vakondtúrásoknak növényezete tehát jóval értéktelenebb, ezért nem szabad megtűrni a vakondtúrást. A jószágot csak akkor engedjük a legelőre, amikor a fű elég erős és szikkadt a talaj, a taposást elbírja, a jószág nem tesz kárt benne. Számos péVla van arra hogyha a legelőre egy vasy két héttel korábban engedjük a jószágot, a tapintással annyira tőnkre tehetjük a lege’őt. hogy azt abban az esztendőben kiheverni sem tudja. Másik nagy baj a mohom dás, s védekezni ellene asze- rint kell, hogy száraz vagv vizenyős legelőn jelentkezik. Ha egészen száraz körűimé nvek között találkozunk vele. nkkor a trágyázás a legjobb ellenszere a moha ietentkezé- tóhék. Ha túl bő vízviszonyok között szaporodik el a moha a vízviszonvoicat kel1 rendezni. a felesleges nedvességet Mvezet bá. A gyomnövényeket illetően msóngafzná*őgt)t(k az utóbb' :aah»pn űi felezőhez érkezett Viíieriöeen ny állami gazdaságokban irtják it9°v ener- Máv-0,1 a crvomokat De hiábavaló a védekezés. ha csupán a szántóföldekre szorítkozik. Már a falu vagy a város út- cáin el teli kezdeni a gyomirtást, és folytatni az országutak, dűl Suták mentén. A bogáncsfélék nemcsak azzal okoznak kárt a legelőn, hogy Mvonják a kultúrnövények ■lől a vizet és -ezzel fejlődés®-j két akadályozzák. Külön kártételük, hogy a középen ■siszamaradt howzúszárú füvet a jószág nem tudja lelegelni. Ez a része a legelőnek ki vonód ik a legeltetés alól, sőt a szúrós nővén vek gyakran a jószág szemét is megsérthetik. Akár üsztökével. akár kaszával irtjuk a gyomot, mindig olyankor történjen, amikor az a magját még nem szórta el. A vegyszeres gyomirtásnak hazai viszonyaink között döntő mértékben a legelőkön van helye. A vegyszer éüe’íani zavart idéz elő a növényben, mert az a rzó- szoros értelemben halálra szuszogja magát. A vegyszeres gyomirtásra igen alikalmas a háti permetező. Különösen az úgynevezett gilice-tüskék ellen lehet ilymódon eredményesen védekezni. Az istállótirágvát a legeién műtrágyával pótolrl alig lehet. A legelő gVeorövéirye az amely a .sz*»rvestrágvára legjobban rászorul. Hazá'hkbéh még huzamosabb időnek ke1’ eltelnie, hogy minden lege’ő- re megfelelő mennyiségű is- tállótrágva jusson. Egészen másként lehetne a trágyaéllá- iottsá'mt biztosítani. ha pzzzd a kérdéssel komolyabban foglalkoznánk. Ha egyhelyben deVl a csorda. oű nem nő fű. ahol a trágvalepény marad. Az el- ootyogtatott trá.gyalepénye- ket. vagv legalábh&s egv ré- sízitt feltótőetnül hasznosítani kell. Ezért szükséces a fek’eté- ses Iráayázáat megvalósítani. Egv’segy delieilöhef.ytein adtf: : kel tartani a jószágot, rtníg annak területe a trágyatelepé- riyekkel meg nem trágyázó- dik. nymodon egy-egy számosállattal 6 hónán alatt egy tized kát. holdat lehet megtrágyá.zn.i. Tíz számosállat^' egy holdat, százzal tíz holdat. Azokon a helyeken, ahol májusban megszervezték a fektetést, annak eredménye augusztusban már megállapítható Volt. A légélő négy- ötszörös fűtermés1 adott. Milyen gyakorlati akadályai vannak ennek a módszernek? Az egyik, hogy a pásztor azt mondja: nincs a jószágot mihez szoktatni. Az egyik szoktató a vakaródzó oszlop. Ez a módszer nem jó. mert az csz’opot ki kell Venni és tovább kell vinni, helyén lyuk marad. Sokkal jobb a sóskorsi. v?gv a sózó válvű ahogan azt Szolnok megyében is alkalmazzák, Eridéig ez bizonyult a legjobbnak. Kezelése egv-szerű, semmiféle nehézséget nem okoz. így meg van oldva a deViőheh- váliezte+áisának kérdése, anélkül, hogy kölrtéges berendezésre volna szükség. A fektetésen trágyázással azt szokták mondani, hogy amelyik terület abban az évben fektetve volt. nem legeli a jószág. Ez kétségfkívül igaz. viszont a következő esztendőben annál inkább, mert a fektetés nyomán ió és gazdag fű nő. Ahol kint hál a csorda és arámban tartják, a trágyá összegyűjtve keféljük. A né tek 20—25 mázsa kitűnő minőségű szénával többet adnak. ha jól trágyázzuk. Kiin- dulónak a fektetéses trágyázást kell alkalmazni, de igen eredményes az ügy-nevezet- agyszekér trágya-mozgalom Ennek az a lényege, hogy ak kihajt a legelőre, az köteles 'egyen tavasszal egy szekér trágyát kivinni, vagy ellenértékét kifizetni. Tavasszal i tegelőt trágyázni ném Szó bad, hanem össze kelt rakn a szervesfrágyát. Az ott Írsz őszig, addig jól beérik és ősz szel szórjuk ki. ■ A szántóföldön a mfltfáév: a szérvestrágya kiegészítője. A legelőn is eredményes- a műtrágyázás. Tavasszal nit- rogénműttágyát kell adni, nem 40—50 kilogrammot, hanem Ve alább egy tm"a pétisót holdanként. A fektetett terüteteket pedig ajánlatos ősszel sTuperfoszfáttal meg trägyäjshi. Tavasszal nitrocrént, ősszel szuperfoszW- 1ot adjunk a legelőnek, A szovjet agro-btológiának sokat köszönhetünk. fennek alapján rendkívül fontos kér dés nálunk, az Alföldön a legelők fásítása. Elsősorban a legelők határait ültessük kő rüi fákkal, mert. a legelők nemhogy szaporodnának ha-1 ném fasznak. A hátán* fá- j sjítáisá egymagában frém elég, j mért a szák aszhat áfrtk fásftá- j sa is enrol van je'ePtőségu. A lég&ők belső részét is «Így tagoljuk fél szakaszokra, ahogyan azt a szélvédelem megkívánja. A legelőknek bizonyos mechanikai ápolásra is szükségük var Ha a gfcbcrnfélé felfagy, a fűféle is felfagy, s Övén időszakban tan.ác«os a legelőt megh-ePgerezná. A even ápoló eszközei között elsősorban "éhet megemlíteni a héngishézést. A bcTonák közül a rréhev kénétű gyepre ném való. Erre a óéira a csuklós borona alkalmas, ante’v jól igazodik a terephez. Tompa hegyével megmozgatja a talajt, amine a évéo-bek mgv szüjméée van. A borúnál éssal a talaj felső bőszét iftedmozgaijuk. g a Vizét oda zárjuk. A legelők bomnálása tavasszal — jóssal a kihajtás e’Őtt — történjen Ajánlatos — h* ez az. eszköz rendelkezésre áll —■ a £veo<ef az úgynevezett réthaso?ratóval is megjáraln*, hogy a talajt megnyissuk a léli csapadék számára. Minden legeltetéshez értő ember tudja, hogy a legelőnek az ivóvíz na,gyón fontos tartozéka, s erről genderkódái kötelesség. Kihajtás előtt a legelővályúja mel'etti tocsogókat igyekezzünk megszüntetni. Vályúnak legalkalmasabb a kazánlemezből készült félhenger alakú vályú. Ez azért jó, mert könnyű tisztítani. A '-utak tisztítását sem szabad elhanyagolni. Ha kézi erővel végeztetjük, sok pénzbe kerül és lassú. Legjobb a szivattyúzás. A folyóból történő itatás nem jó. Annak minden szakember ellensége. A vizenyősei* részeket hagyjuk a sertéseknek; A legelőgazdálkodás összefogója maga a pásztor. Megérdemli a rendes fizetést, megfelelő felszerelést és a jó bánásmódot. Gondoskodjunk arról, hogy kunyhója legyen, lehetőleg olyan, ami mozgatható. Ahogyan a delelőhely, vagy az éjjeli há'atóhely változik, úgy kell változtatnia a pásztornak is nyugvőhelyét. A fentiekben ismertetett tennivalók egyrósze téli feladat, Másrészük kora tavasz- szál kihajtás előtt vér megoldásra. Ajánlatos azonban azokra már most felkészülni, *.©gy ne késsünk el vele. ■ " ■' in i . Új háztartási kisgépek A kereskedelem az idén számos uj háztartási kisgéppel könnyíti meg a háziasz- szonyok munkáját. Többek között megkezdik eddiginél korszerűbb kivitelben készült könnyű és kisalakú, de nagy hatású porszíVógépek árusítását. Korszerű, teljesen zárt, sütővel ellátott elektromos tűzhelyek is lesznek az üzletekben. Az eddig ismert mo- sógéptipusokoh kívül újabb három-négyféle kerül forgalomba. Közöttük zománcozott üstü és centrifugával egybeépített is. Forgalomba hoz a kereskedelem kompreszoros hűtőszekrényeket, kézzel hajtható burgonynhámozó készülékét. háztartási paSszirozó éi szeletelő gépet. Bavátaínk éleiéből — . ■ ■ ■■ ,mm,\u,tu' .....—— Ba d Elster — a dolgdztyU gyógyfürdője A Német Demokratikus Köztársaság legnagyobb és legszebb gyógyfürdője Bad E'ster. A Fehér Elster bájos völgyében, gyönyörű erdők és mezők közepette fekszik. Elegáns fürdő és üdülőberendezéseivel 1945-ben tóképpen a gazdagok fürdőhelye volt, a földbirtokos nemességé és a magasrangú állami hivatalnokoké, akik a költs :ges itt-tartózkodást megengedhették maguknak. Csak a fasizmus szétzúzása után, 1947-ben válthatott Bad Elster a dolgozók fürdőhelyévé. Ma Bad Elster fürdővén- dégeinek 90 százaléka dolgozó, akiknek gyógyüdültetését a társadalombiztosítás fizeti. Évente 24 ezer munkást és alkalmazottat gyógyítanak itt többhetes kúrákon. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya 1952 óta 8 5 millió márkát költött az állami fürdő kiépítésére és szépítésére. 16 szanatórium és gyógyintézet, mintegy 100 üdülő korszerű ivókutak és fényű őem berendezett fürdőhelyiségek, gyönyörű, ápolt kertek és sok jó kulturális intézmény szolgálja a betegek gyógyulását. Min alapul Bad Elster rendkívüli gyógyító halása? 16 forrás van itt. ezeknek vizét részint ivókúrákra, részint gyógyfürdőikre használják fel. Az elsteri források nátriumot, káliumot, mangánt, kalciumot, magnéziumot és más anyagokat tartalmaznak, amelyek jó hatással jlpl 4 A „Kari—Marx—Hol vannak a vérkeringésre és, az anyagcserére. Az államilag alkalmazott orvosok minden beteget lelkiismeretesen megvizsgálnak és egyénileg rendűik el mindenki ek a számára szük-éges ivókúrákat és fürdőket. Pezsgőfürdőt, iszapfürdőt, masszázst és különböző diétákat alkalmaznak, hogy a szív- és v ér- keringési zavarokat, reumát női.bajokat és egyéb betegségeket eredményesen gyógyítsák. Az iszapfürdőkhöz természetes iszapot használnak fel. amelyet a közelben nyernek és e célra szolgáló nrgy borenedezéssel 40 fokra hevítik fel. A víz alatti torna céliára külön medencék szolgálnak. Ultrahang és ultrarövidhullámú kezelésre js , -ettek ' "l: Rád Elster lesna.sryobb szanatóriuma. megvan mindéit lehetőség. A fürdőüzem gőzellátására az utóbbi év-űrben nagy távfű-* tőmű létesült. Mindezekről az érd-kében végzett „üz.men belüli1' munkáról mit sem tud a für» dőverd'.'g. Annál jobban látja és élvezi azonban a gondos ápolást, a kényelmet és a szép környezetet. Ahová csak pillant, mindenütt gyönyörű virágágyakat lát, kora tavasztól késő őszig gyönyörködtetik a szemet a tarka virágok. Különösen pompás a fürdő rózsákért;e. A parkon túl sűrű fenyőerdők zöldéinek és árnyas sétára csalogatják a gyóryulótat. Testileg és szellemileg fei- üdülve, hálásan gondolnak virsza a do’gozók gyógyüdü- lésük szép heteire. Mégegywzer a LOTTO sorsolásról UHU ÍR 22 1 fertfa Vmcé A Nap kél: 7.22 h-kor. nyugszik 16.29 h-kur. — Január 23-án Szolnokon a KerekedeLmi Pénzügyi és j Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága szakszervezetük második kongresszusának műnk járói, határozatairól beszámoló nagygyűlést tart a Megyei Tanács dísztermében. — 450 hallgató jelent meg Karcagon a Hazafias Népfront által rendezett béke nagygyűlésen. — Téglából, mészből, cementből az idén valamivel több jut a lakosságnak, mint az elmúlt esztendőben. A családi házak építéséhez már most beszerezhetők a szükséges anyagok. — Január hó 26-án Orvosi Konferenciát rendez a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat és a Magyar Szovjet Baráti Társaság a Verseghy Gimnázium nagytermében. — Közel kétezer darab vízi gerinctelen állatot és halat küld a Szovjet Tudományos Akad mia Zeológiai MúJ. Jm;*' zeufna a Magyar Természettudományi Múzeutnnak. Később újabb ilyen küldemény Jm várható. Mint ismeretes, az elmúlt pénteken Szolnokon, a Szigligeti Színházban tartotta a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság a Lottó húzását. Most az alábbi két képpel mégegyszer felidézzük a sorsolás perceit. Az érdeklődők egyik csoportja, az emeleti páholyból figyeli a sorsolást, de találatuk nekik sincs. Balkézzel húzta Kö- hidi László tanár a számot, s csodák csodája, — eltalálta a 13-ast. FEKETE FIUK köMtyíí zenekari hanqnenenise Színház művészei is. S bár jó volt a hétfői műsor, legalábbis az utolsó előadás közönsége, legtöbb alkalommal, csak udva riasdn tapsolt. Sok volt egy kicsit a modern melódiákból, egyszerre ennyi. Ez nem szubjektív megállapítás, többek véleménye is. Ügyesebb, szórakoztatóbb lett volna ez a műsor, ha köz bsn láthattunk, hallhattunk volna vidám jeleneteket, esetleg öt letes konferansziét é- egy jóhangú énekes nőt is. Vehet, ho<vi túlságosan sok ki I rránság, de evv”; tar szükség van, mert mint a hétfői példa is mutatta, a másodi'- részben elfásult a közönség és ezen még n csinos műsorbemondó, viszonylag rossz szövege sem segített. Az eó'ríiiíes meg felelt a várakozás'-ak. Egy énként való ban művészei a jezz-mu- zsikának és összességükben keresni kell hasohlöt. Vérükben van ai ütem, fejükben a dallam és remekül megértik emimé st. Még a jó énvíit- tc.shől is kie'veV-edett a pisstonos. aki várat len művészettel ke eclfe. ha-'rs-erét. Bá mvlrfha pifett a zűi a dobos hihetetlen rit- musérzéke. Hozzájuk méltóképpen csatlakozott a többi négy ts. Egyszóval a néger jazz-egyiittes igazolta jó híreévét, túlra tói mentes játékuk elismerésre méltó. Gon- delypt, most az a. vér lemérniük, hogy mégis, miért írtam a bee vezetőben azt a sok rosszát? Nem róluk írtam, nem ők a hibásak, h-vem azok, akik így állították össie » mvS'otl. XJg>i vélem, bár lehet, hrrgy nincs ige- z~m, a jazz-muzsV - - ban is van semeti - miis. (hz) Hétfőn este három ; alkalommal is, impo- ; zárts tömeg igyekezett ! a Szigligeti Szív ház ; félé, hogy vaeghall- I gassa a londoni BBC- I rádió és televízió úi- ’ lághírű néger jazz- f együttesének másoltát. Kicsit kesém iés l szájízzel vettem tudomásul — anélkül, t hogy leértékelném a [ néger fiúk művésze- t tét —, hogy a szin- | ház öreg falai között tmár régen volt ilyen | tolongás. Pedig hú f művészetről beszé lünk — függetlenül minden részrrhajlás- í tói — ilyen és ennél íi.iobb előadást, persze más műfajban, pro- * dukáltak a Szigligeti
