Tiszavidék, 1957. december (11. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-20 / 299. szám

II évfolyam. 299. szám \RA: U PIH ER 1957. december 20. péntek. Törődjenek a kulturális elettel is a pártbizo Mit mutat a mérlegí ítéletet hirdettek a tiszajenői gyilkosok felett WLAQ ekOLbJAKJAI EQYESOUETtKJL * A SZOLNOK MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Dohányválogatók {Vad Rózsa, Hodos Julianna és Csathó Ilona a téli napokat lis a közök gazdaságban tölti. Hat és fél hold dohánya vo't *a mezőtúri Petőfi Tsz-nek. Annak a termését válogatják, szín és nagyság szerint. Egymillió 900 ezer forint értékű beruházása karcagi Len in Isz-ben n A napokban tartotta zárszámadó közgyűlését a kar­cagi Lenin Tsz tagsaga. Bártfai Sándor elnök beszámoló­jában örömmel emlékezett meg az Április 4. Tsz-nek a Lenin-hez való csatlakozásáról. Beszéde során elmondotta hogy a 452 tagú, 7 ezer 300 kh-on gazdálkodó szövetkeze' az elmúlt gazdasági évben összesen 1 millió 900 ezer fo rint értékű beruházást eszközölt. Az összegből 500 ezer forintot új, 50 férőhelyes tehénistálló létesítésére, gépesí­tésre pedig 800 ezer forintot fordítottak. Harminc új tag jelentkezett a Lenin Tsz-be, kik közű! kettő jelentkezését visszautasította a tagság, mondván „vándormadarakra nincs szükségünk!” Az új tagok közü' többen léptek földdel a közös gazdálkodás útjára, így pél­dául Mészáros István 8 kh-t, G. Szabó István 11 kh-t viti be a szövetkezetbe. Egy munkaegység értéke 38 forint 80 fillér volt; jövőre többet szeretnének elérni. Elmek érdekében fokozzák az állattenyésztést; két, egyenként 130—100 férőhelyes úi szarv asm arháistállót ép i lenek. A több’.et-takarmánymeny­­nyiség biztosítására újabb 250 holdon termelnek öntözéses vörör ierét, -too kh-on pedig lucernát. A pártbizottság részéről Papp Imre elvtárs köszöntötte a tsz dolgozóit, üdvözölte az új tagokat, s kívánt valameny­­nyiüknek eredményes, jó munkát a most következő gaz­dasági évre. — b. z. — Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka : A lissamenti Vegyiművek teljesítette éves tervét T •— Mucsányi Kálmán elvtárs, a Tiszamenti Vegyi­­t művek párttitkára telefonon jelentette: j — Üzemünk, a Tiszamenti Vegyiművek december • 18-áu. szerdán este 7 órakor teljesítette 1957. éves 2 tervét • A megye ipari és mezőgazdasági dolgozói ebből az » alkalomból erőt, egészséget további sikerket kíván­• nak a kénsavgyár minden dolgozójának. Az országgyűlés, amelyet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány alapján új ülésszakra összehívott, csütörtökön megkezdte tanácskozását. Résztvett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány el hoke, dr. Münnich Ferenc a kormány első elnökhelyettes?. Antos István, Biszku Béla Czottner Sándor, dr. Doles chall Frigyes, Dögéi Imre, Kisházi Ödön, Kovács Imre. Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Révész Géza, Tausz JáiWS, Trautman Rezső, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést 11 óra után néhány perccel Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. (MTI). Rúnái Sándor beszéde — Az országgyűlés máju­si és júniusi ülésszakán egy­öntetű bizalom nyilvánult meg pártunk és kormányunk iránt a megtett intézkedések nyomán. Az azóta eltelt idő alatt dolgozó népünkben — a konszolidációban elért újabb eredmények nyomán tovább erősödött a bizalom pártunk és kormányunk iránt — Ez az egyetértés tette le­hetővé. hogy a törvényes rend helyreállítása, államéle­­tünk konszolidálása terén újabb és újabb eredményeket értünk el. Az országgyűlés nevében köszönetét mondok dicső munkásosztályunknak. dolgozó parasztságunknak és az eredmények elérésében közreműködő értelmiségnek. — mondotta Rónai Sándor, majd igy folytatta: — Eredményeinkben benne van képviselőtársaink mun­kája is. A képviselői beszá­molók. a fogadónapok, a me­gyei képviselőcsoportok rend­szeres ülései — mind köze­lebb vitték pártunk és kor­mányunk célkitűzéseit dol­gozó népünkhöz. Államéletünk további de­mokratizálását bizonyítja, hogy a júniusi ülésszak óta az országgyűlés állandó bL zottságai 28 ülést tartottak, amelyeken a törvényjavas­latok és a törvényerejű rendeletck megvitatása mellett számos közérdekű kérdést is megtárgyaltak, — mondotta, maid a nem­zetközi helyzetről, a béke­harcról szólva emlékeztetett arra, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom negy­venedik évfordulója alkalmá­ból a Szovjetunió Legfelső Tanácsa felhívással fordult a világ dolgozóihoz, politikusai­hoz és közéleti személyiségei­hez, a tudomány és a kultúra képviselőihez, valamennyi ország parlamentjéhez és kormányához, a béke megvé­dése és biztosítása érdeké­ben. — Javaslom a Tisztelt Or­szággyűlésnek — folytatta. — hogy tárgyaljuk meg ezt a felhívást és foglaljunk állást ebben, a dolgozó népünk sor­sának alakulását, az egész vi­lág jövőjét alapjaiban érintő kérdésben. Erre kötelez ben­nünket népünk békevágya és elszánt békeakarata, de köte­lez az is. hogy országgyűlésünk az elmúlt években is betöltötte azt a feladatát, amely a beke biztosításában reá hárult. Ebben a szellemben járt el már akkor, amikor tör­vényt hozott, amely a nép el­len elkövetett főbenjáró vét­ségnek minősített mindenne­mű háborús propagandát A béke ügyének szolgálata ve­zérelte országgyűlésünket — 1955. március 1-én hozott ha­tározata alkalmával is. ami­kor egyhangú lelkesedéssel tette magáévá a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a par­lamenti küldöttségek cseréié­re. a népek közötti baráti kapcsolatok és együttműkö­dés fejlesztésére, a béke meg­szilárdítására vonatkozó ja­vaslatát. Ezután megemlítette: szá­mos parlamenti küldöttség járt hazánkban, s hasonlóan több magyar parlamenti de­legáció látogatott az egyes országokba. Ezek a küldöttsé­gek személyesen is meggyő­ződhettek békepoljtikánk épí­tésében elért sikereinkről. Megemlékezett a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Makó László és Pollák Ferenc or­szággyűlési képviselőkről. —■ . ükét jegyzőkönyvben örökítették meg, s a képvise­lők egyperces felállással adóz­tak az elhunytak emlékének. (Folytatása a 2.-ik oldalon) Miért kellenek az üzemi tanácsok? Békegyűlések lesznek vasárnap A Hazafias Népfront Jász fény szaru’ Bizottsága vasár­nap délelőtt békegyűlést rendez amelynek előadója Árvái István elvtárs, az MSZMP jászberényi pártbizottságának titkára. J ás7.árok6zálláson a vasárnapi békegyűlés előadója Váczi Sándor elvtárs, országgyűlési képviselő lesz. A Szolnoki főtanács karácsonyi programjából Furcsa, de nem ritka kér­dés ez az utóbbi időben. Egy­néhány murkásember, — de még funkcionárius is úgy van vele, hogy üröm az örömben, mely az ellenforradalomban legalizált munká-tanácsok rendeletszerű megszüntetését követte. Az ellenvetés főleg két for­rásból táplálkozik. Az egyik ilyen fejteget?, oda lyukad ki, hogy az üzemi tanácsok léte ilyenformán az ellő for­radalom elismert követelése, az akkor életrekeltett mun­egyik érvelést sem fogadhatjuk el. Akik az elmúlt évben figye­lemmel kísérték a közéletet emlékeznek rá, hogy az MDP 1956 júniusi határozatában már felvetette az üzemi de­mokrácia kiszé esítésének kéidesét s erre vonatkozóig határozatot is hozott. Ennek nyomán a szakszervezet ja­vaslattervezetet dolgozott ki egy üzemi tanács ,zerű intéz­mény életrehívására és véle­ménykérés végett le is küld­ték egyes szakmák, területek elnökeihez. Tehát szó sincs arról, hogy az ellenforradalom valami­féle követelésének engedve, hozták volna az üzemi taná­csokról szóló rendeletét. A valóság az. a demokrácia szé­lesítésének folyamatát e téren meggátolta az ellenforrada­lom s most a konszolidáció után újra lehetőség vált ha­tározott intézkedésre. A munkástanácsokat való­ban az ellenforradalom hívta életre maga képére, hasonla­tosságára és javarészt saját kádereiből — nem a demok 1 az üzemi demokráciát szélesíteni akarjuk, December 21-én (szomba­ton) délután 4 órai Kezdettel a Szolnoki Nötanács kará­csonyfa-ünnepélyt rendez a Közalkalmazoi'ak József At­tila Kjltúrh*~<,-oi- Az ünne­pélyen műsorral is kedves­kedik a nótanacs a rész vevő gyermekeknek és felnőttek­nek. A karácsonyi műsoron a többi között a követ« ező számok szerepelnek: a Thö­köly úti iskola Szülői Mun­kaközösségének gyermekmű­sora. a Jaszkun KISZ Együt­tes rajkó zenekarának sza­mai, a Baross úti isikoia tanccsoporíjanak táneszamai. Ezenkívül fellépnek még K. Tóth Lenke írónő. Kadar Ágoston mesemondó, a Me­zőtúri Földművesszövetkezet eiterásasszonva. i Törökszent­miklósi Földművesszövetke­zet tanccsoportja a Szigli­geti Színház művészei — o bánáti Gaj községben iizembehe verték Dél-Bánat legnagyobb kapacrásu és legkorszerűbb szivattvú-tele­­pét. Az új szivattyú-telet mintegy 3500 hektár szántó­­területet szabadit meg az Időnként feltörő talajvíztől. táncszámaikkal és még sokar masok. 22- én. vasárnap délután 4 óraj kezdéssel a Varoßi Ta­nács VB. kultúrtermébe a nőtanács és a Vöroskeresz műsoros délutánra hívta mt­­a városban élő elhagyót öregeket, akiknek itt nvúit­­iák át a Vörökereszt kará­csonyi ajándékcsomagjait. 23- an, hétfőn a nőtanács brigádjai ellátogatna« a Tű dőkórbázba és a ' vei Kór házba hogy az ott dolgozó szülök gyermekeinek és a kórház kis betegeinek kara csonyi ünnepségeket rendez zenek és felv: dítsák a kórház kis lakóit De felkeresik e napon a Szo­ciális Otthont is hogy elv> gyék a nőtanács karácsony köszöntőié és a Vörös!?eresz ajándékai a Szociális Otthor lakóinak is. Mo-t folyik a kovini szi­vattyú-telep korszerűsítése ppugy mint a szkorenováci elep" is. E két szivatryu-te­­ep együttesen 5000 hektár szántóterület talajvíz-levezc­­téset biztosítja, — szárazság idején pedig 2000 hektár szántóföldet láthat el vízzel. méghozzá intézményesen. Az eddigi szervezeti forma azon­ban már nem biztosíthatta kástanácsok utódja. — Mint ilyenre, természetesen semmi szükség nincs. Márcsak azért sem. mert néhány döntési jogánál fogva akadályozza az egy zemélyi vezetés elvének korlátlan érvényét, osztozik a szakszervezet jogaiban stb. A másik nézet inkább a dema­gógiában, jobboldali revizio­­nizmusban fogant. Képviselői szerint sóhivatal lesz, egy szerv a többi között, mely nem léphet fel úgymond a „dolgozók jogos követelései­ért”. Természetesen rácia kiszélesítésének céljá­val. hanem csupán politikai harci célzattal. Erre egyébként minden üzem­ben emlékeznek is még. Ki­sebb gondjuk is nagyobb volt mint a termeléssel, a mun­kásokkal törődjenek, ha erre céljaik eléréséhez nem volt szükség. Nyilván ezen az alapon nem lehet semmi rokonságot vagy leszármazottságot sem ráfog­ni az üzemi tanácsokra. Ezek a szárnyukat bontogató szer­vezetek a munkás-paraszt hatalom szülöttei. Miért kellett mégis létre­hozni — kérdezhetnénk —, hiszen nincs autonóm, függet­len szervezetük más sem ki­felé. sem befelé, mint a szak­­szervezet? Ez viszont addig }s megvolt és többé-kevésbé szervezte és lehetővé tette, hogy a munkások beleszólja­nak az üzem életének irányí­tásába. problémáiba. Ez valóban így van Azon­ban éppen arról van szó. hogy rzj a beleszólási lehetőséget ezt. Ha a szakszervezet, illet­ve az üzemi bizottság kapná meg azokat a logokat, amiket most az üzemi tanácsok — tekintve, hogy túlnyomórészt gazdasági feladatokról van szó —. a szakszervezet mun­kája eldeformálódna, a ..szak­­szervezeti ielleg” rovására menne. Ezenkívül azt sem mondhatnánk, az üzem össz­­dolgozóinak meg van adva bizonyosfokú döntés, ellen­őrzés és iavaslattevés joga. mert tudvalevőleg nemcsak szervezett, hanem szervezet­ien munkások is dolgoznak az üzemekben, méghozzá tel­jes joggal. Az üzemi tanácsok intéz­ménye feltehetően (mert még tapasztalatok nincsenek) ered­ményesen oldja meg azt. hogy a szakszervezet irányításával, de munkájának eldeformáló­­dása nélkül, szervezetten, de az ossz dolgozók választott képviselőinek bevonásával gyakorolja iogait. Felépítés, működési elve tehát logikus, igen körülte­kintően állapították meg. Persze ettől függetlenül le­hetséges az. hogy nem min-A munkások közül akik idegenkednek, két meggondo­lásból teszik Vagy azt mond­ják. hogy ez az üzemi ta­nács majd megvalósítja a munkástanács programját. — amiből nem kérnek. Vagy azt. hogy „úgysem funkcionálhat, mert az igazgató hatásköré­nél fogva kezébentarthatja őket.” Épp az előbbiekben ki­fejtettek alapján törvényes és iogszerü működés esetén egyik eset nem fordulhat elő. A demagóg jellegű ellenve­tés cáfolata nyilvánvaló. Onnan ered. hogy egyes urak újból az üzemben szeretnék megvetni a lábukat, s búi tó­gát ni, szervezkedni óhajtaná­nak munkásálarcban a néo­denki szívesen látja. Éa van erre tapasztalat. Ha nemis elvi okokból, de szűk hivata­li érdekekből idegenkednek néha. Pl. az üb. elnökök közül egyesek úgy vélekednek, hogy csak növeli munkáju­kat, emellett a hatáskört is szűkíti, mert megosztja. Per­sze valójában bővíti, mert az ÜB-nek legjobb esetben az igazgatóval szemben csak „egyetértési” joga volt. Most. mint az üzpmi tanács elnö­kének (mert hivatalból az ÜB. elnök az) számos dönté­si joga van. Néhány vállalati vezető szintén hatáskörszűkítéstől fél. Tényleg, az üzemi taná­csok sok tekintetben lehetet­lenné teszik a „kiskirályos­­kodást”. Ahol azonban eddig sem volt császárkodás, ott nincs mitől tartani, merthi­­szen a rendelet úgy jött lét­re, hogy íigvelembevették. sőt. ráépítették az egyszemé­lyi vezetés, tervgazdálkodás, állami gazdasági irányítás el­veire. Nyilván jogszerint hatalom, a dolgozói? állama ellen. Ennek csak egy szerény leple a vélemény: hogy az üzemi tanácsok nem léphet­nek fel a dolgozok követelé­seiért Minden esetre, akár innen, akár onnan, akár ellenség­től. akár tudatlanságból ered az ellenvetés, egyformán ká­ros. Végül is egy célt szolgál az ellenség fő harci módsze­rét. most. hogy „bojkottálja az üzemi tanácsokat.” Nem kétkedni és elmélete­ket gyártani kell most. hanem úgy nekifogni az üzemi ta­nácsok szervezésének, politi­kai előkészítésének, hogy az mindenképpen sikeres legyen s jól működjön. P 1 Uzenibehelyeztéb Dé-Bánát leanagryobt* «zivaityútelepét ezek közül egyiket sem sérthetik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents