Tiszavidék, 1957. december (11. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-19 / 298. szám

* A

TúÁwldék GÁZ DA-ROVATA

December 28-ig marad érvényben a mázsán kén ti 20 Ft-os felár

Ismeretes, hogy a termelőszövetkezetek, tszcs-ék, — ha az államnak egy tételben legalább 150 mázsa kenyérgabonát adtak el — a rendes vételáron felül mázsánként 20 forintos felárat is kaptak. Az Élelmezésügyi Minisztérium nemrég megjelent rendelete szerint ez a kedvezmény december 28-ával megszűnik.

A termelőszövetkezetek. — tszcs-ék december 28-ig még részesülhetnek ebben a kedvezményben, ha legalább 150

mázsa kenyér, vagy takarmány gabonát adnak el az államnak.

Ugyanez vonatkozik a tsz-tagok terményjárandóságának értékesítésére is. Mód van arra, hogy több termelőszövetkezet. illetve tsz-tag öszszefogion, hogy a 150 mázsás alsó határt elérje, s egy szövetkezet nevén értékesítsék a töredék terménymenynyiségeket .Így kisebb tételek esetén sem esnek el december 28-ig a felártérítéstől.

Készüljünk fel a hófogásra

A téli hónapokban sem szabad magukra hagyni szántóföldjeinket. A termés sorsát egyéb körülmények mellett, legtöbbször a csapadék, a víz dönti éL Ezért fontos, hogy *a téli nedvességből minél nagyobb mennyiséget tároljunk a tavaszi és a nyári hónapokra, hogy a növények a kritikus nyári időszakot átvészelhessék. A téli csapadék-tárolásra igen alkalmas módszer a hófelfogás. Megfelelő akadályok, pajzsok segítségével a kijelölt területen meg tudjuk fogni a havat. Olvadáskor a lehullott csapadék ott szivárog a talajba, ahol leesett.

Különösen nálunk, a Nagykunságban van ennek nagy jelentősége, ahol a legkevesebb a csapadék. A hófelfogásra deszkából, lécekből, nádból, cirokból, vagy napraforgószárból lehet másfél, két méter széles, egy niéter magas, úgynevezett pajzsot készíteni, s azokat az úralikodó szelek irányára merőlegesen még a hó leesése előtt helyezzük el, 5—6 darabból álló csoportokba. Egy-egy csoport között legyen 25—30 méter távolság. Azok a jJ&jzsok válnak be legjobban, amelyeket hézagosán készítenek, mert a túltömött akadályok mögött a hó buckaszerüe'n rakódik le. A hézagos akadályok elősegítik a hó egyenletes lerakódását.

irtsuk as őssi vetések kártevőit

Ebben a hónapban a szántóföldi kártevők közül a csócsároló, a mocskospajor és a mezei pocok megjelenésére és kártételére számíthatunk. A mocskospajor a fagyok beálltáig pusztít, a csócsárolót inkább a hó zavar-!

Ja. A mezei pocok a kemény tél

beálltáig tesz kárt a vetésekben. A csócsároló ellen Agritox-szal, a mocskospajor ellen Hungária Matadorral védekezhetünk. — A mezei pocok irtására az Arvalinos csalétek a legalkalmasabb.

Óvjuk a burgonyát és a takarmányrépát a rothadástól

Védjük a beázástól a szálast akar mány kaziakat

Itt az utolsó alkalom, hogy a széna, takarmányszalma kazlakat megóvjuk a beázástól. Azokban a tsz, vagy egyéni gazdaságokban, ahol idáig erre nem került sor, ezekben a csapadékmentes napokban végezzék el a széna- és takarmányszalmakazlak tetejezését. Egy másfél méter vastag szalmaréteggel borítsuk be a kazlakat és másfél, két méterenként kössük le. Kötésre drótot ne használjunk, mert a drótdarabok a takarmány közé keveredhetnek és az állatok gyomrába jutva súlyos betegséget, vagy elhullást idéznek elő.

A széna hőmérsékletét — akár kazalban, akár pajtában raktározzuk — mindig kísérjük figyelemmel, nehogy befülledjen, vagy megromoljon. A kazal hőmérsékletét erre a célra készített hőmérővel, vagy ennek hiányában 2—3 cm. átmérőjű gömb vasruddal ellenőrizzük. Ha azt vennénk észre, hogy a kazal hőmérséklete 50 C fok fölé émelkedett, vagyis ha a gömb vasat megfogjuk és kezünk már nem állja melegét, azonnal bontsuk ki a kazlat, hogy kiszellőzzön. ^

Oásátmaptáu

Országos állat- és kirakodóvásárok: Dévaványa — Január 20; Gyöngyös — január 27; Heves — január 20; Jánoshlda — január 31; Jászalsószentgyörgy — január 11; Jászapáti — Január 10; Jászberény — január 27; Jászdózsa — január IS; Jászfényszaru — Január 1; Jászladány — Január 20; Kondoros — Január 10—20; Kötőlek — január 28; Kunmadaras — január 6; Mezőberény — január 5—6; Mezőtúr — január ll;Nagykáta — január 27; Öcsöd — január 13; Tiszafüred — január I; Tiszasüly — január S.

Mikor adják át a közönségnek?

1956-ig Jászapáti község mozija tisztaság és egyéb szempontból kritikán aluli volt. Az illetékes szervek az akkori Néplap Szerkesztősége egyik cikke nyomán hozzáfogtak a filmszínház átalakításához. De sajnos úgy néz ki, hogy ez inkább Luca szék lenne, mint mozi, mert jelenleg már fel is van öltöztetve (tatarozva, stb.), csak nem üzemképes. Volt egy terminus. 1957 augusztus 20, majd november 7-ne Ígérték, aztán december 7-re. A befogadóképességgel meg vagyunk elégedve, csak most már az a kérdés, hogy a valóságban mikor adják át a közönségnek, mikor kerül sor arra, hogy ebben a moziban filmet is nézhessünk.

Pencz Andrá6 Jászapáti

Fiatalok jelentkezzetek építőipari tanulónak!

Jelentkezni lebet kőműves, ács, szobafestő ipari szakmákra. Jelentkezési korhatár: 15 töl 17 életévig. Jelentkezhet minden fiatal, ki á VIII. általános osztályt eredményesen elvégezte. Jelentkezni lehet március 15- ig. — A tanulók téli, nyári munkaruhát, bakancsot, — tanulmányi eredménytől függően ösztöndíjat kapnak. Ösztöndíj: I, évben havonként 12#.— Ft-tól 170.— Ft- lg, II. évben havonként 170.— Ft-tól 310.— Ft-lg. — Vidéki tanulók otthonban nyernek elhelyezést — Jelentkezni lehet levélben vagy személyesen a szolnoki Mü. M. 605. sz. Iparitanuló Intézet igazgatóságánál Szolnok, Petőfi S. u. 3., — valamint a Szolnok megyei és a megye területén lévő járási és városi tanács munkaerőgazdálkodási osztályain.

ISTEN ÉS EMBER ELŐTT

Esküvőre zúgnak a harangok. A rommálőtt városka templomában most fogad őrök hűséget egymásnak Martin Lenz ügyvéd és menyasszonya, Maria. Martin világtalan, a háborúban vesztette el szemevilágát, de Maria egy cseppet sem találja visszataszítónak. Nagyon szereti, tiszteli férjét, akivel a háború legborzalmasabb időszakában ismerkedett meg. Maria a háború előtt férjnél volt. Boldogságban ék Georg Jäger oldalán, de a háború könyörtelenül beleszólt életükbe. Lakásukat bombatámadás érte, elpusztult kislánya, s férjéről hamarósa n hivatalos értesítés jött, hogy hősi halált halt. Ilyen egyedül, kifosztottan találkozott Martinnal, aki új értelmet adott életének, s akinek ő jelentett boldogságot.

Néhány év telt el. . Az első férj előkerül, megtudta, hogy felesége él, hozzáutazik. Az asszony választás előtt áll. S hogyan dönt?

A volt házaspár a törvényszék folyosóján találkozik egymással. Maria szinte rószszül lesz a váratlan izgalomtól. így telik el egész napja. Georg megjelenéséről nem szól férjének, a vak ember mégis rosszat sejt. De Maria nem hagyja el, nem szánalomból, mint ahogy Martin gondolja. Az asszony igazán szereti, munkájuk is összeköti őket, s mindkettőjilkneii szükségük van egymásra.

A Vörös Csillag mozi legközelebbi műsora.

V szolnoki f

Szigligeti

SZÍNHÁZ

MluSORA;

dec. 19. csütörtök este 7 6}

A MOSOLY ORSZÁGA

NEMÉNYl LILI vendégfelléptével dec. 20, péntek este 7 órakor: A MOSOLY ORSZÁGA NEMÉNYI LILI vendégfeljtéptével dec. 21, szombat este 7 óra: A MOSOLY ORSZÁGA NEMÉNYI LILI vendégfelléptével

Á prizmázott, vagy pincében tárolt burgonyában többféle kórokozó idézhet elő rothadást. A száraz rothadásra az jellemző, hogy a pusztuló burgonyagumó szövetei száraz, morzsalékos, barna színű anyaggá esnek szét A nedves rothadáskor a gumó belső része megpuhul, pépszerűvé válik és bűzös szagú lesz. A rothadási folyamatok rendszerint akkor lépnek fel. ha a szedésnél nem tartottuk

meg a növényvédelmi rendszabályokat és a hőmérséklet a prizmában, vagy a pincében plusz 8 C foknál magasabbra emelkedett. Azt kell tehát megakadályoznunk, hogy a burgonya bemelegedjék.

A prizmázott répa betegségei közül legáltalánosabb a fehér rothadás, amelyet penészgomba okoz. A védekezési rendszabályok itt is ugyanazok, mint a burgonyánál.

Túrkevétől — Helsinkiig

Védekezzünk a zsizsik ellen

A bab-, borsó- és lencse-zsizsik

terjedőben van hazánkban, s elsősorban, mint raktári kártevő jelentkezne. Állandóan figyeljük a terményt és ha a zsizsiket észrevesszük, a zsizsikteleníiő gázkamrát vegyük igénybe. Az étkezésre, vagy vetőmagnak tárolt babot, borsót, lencsét télen szeles, hideg helyen, nyitott padláson, vagy zsákban eresz alá felakasztva tartsuk, mert a zsizsik melegigényes rovar, és a mi hideg teleinket nem igen bírja. Ha nagyobb mennyiségű magot raktárban tárolunk, akkor a hideg téli napokon lapátoljuk át, így a hideg hatására a bab, borsó, stb. zsizsik elpusztul.

i

'W( ntetó&&kda6á#í ttk&l&konJtp&U

A Mezőgazdasági Könyv- és Folyóirat Kiadó Vállalat a Közelmúltban több .értékes mezőgazdasági szakkönyvet jelentetett meg, melyekre ezúton hívjuk fel olvasóink í Így elmét.

Az állaimi gazdasági, termelőszövetkezeti és egyéni gazdaságok baromfitenyésztői számára igen hasznos útmutatásul szolgál Báldy Bálintnak „A baromfi tenyésztése” - című szakkönyve. Ez elsősorban a gyakorlati munkáról tájékoztatja az olvasót, megmagyarázza, nj-ilyen a korszerű baromfiól, udvar, kifutó. Hogyan'Tartsuk, gondozzuk, keltessük, neveljük, takarmányozzufe ca baromfit. Ismerteti a betegségeket és az ellenük való védekezést.

A „Mezőgazdák talajművelési és tárgyalási útmutatója” című könyv mezőgazdászoknak, brigádvezetőknek, egyéni gazdáknak is hasznos tájékoztatásul szolgál. Ismerteti a talajművelési, trágyázása, talajtani, talajtérképezési és növényláplálkozási kérdéseket. Bessenyei Zoltán szerkesztésében megjelent „Zöldségnövények termesztése” című szakkönyv közérthető módon tárgyalja a zöldségtermesztés ismereteit. Nemcsak a kezdőknek szól, hanem jó szolgálatot tesz a gyakorlott kertészeknek, a háztáji kertek művelőinek, s az üzemszerűen termelő kisebb-nagyobb szövetkezeti, vagy állami gazdasági kertészeteknek. Tárgyalja többek között a korai és kései burgonya, a csemegekukorica, a szamóca és a gomba termelését is.

„A házkörüli állattartás” című, számos rajzzal illusztrált könyv kérdés-felelet formájában tájékoztatja az olvasót a takarmányozás, az állategészségügy, a baromfi, sertés és szarvasmarhatartás, a kecske- és házinyúltenyésztés. a méhészkedés legfontosabb tudnivalóiról. Igen jól használhatják a könyvet az állami gazdasági és termelőszövetkezeti állatgondozók is.

Megjelent a Magyar Mezőgazdaság 1958. évi zsebnaptára

A Magyar Mezőgazdaság című megfelelően kibővítették többek szaklap mar több éven át jelen- között a törzskönyvezés anyaidén meg zsebnaptárt. Elűző ki- gát, újszerű és könnyen átteadssai is nagy sikert értek el a kiüthető táblázatokban foglalták tsz-tagok, brigádvezetők, egyéni össze a növényvédelem és az álparasztok, gyakorló agronómu- lateaészségügy legfontosabb tudsok és mezőgazdasági szaktiszt- nivalóit.

viselők körében. A zsebnaptár A Magyar Mezőgazdaság 1938-as I93íí-as kiadásánál figyelembe zsebnaptára, valamint a fentebb vették azokat a kívánságokat Is, ismertetett mezőgazdasági szakamelyeket az olvasók közöltek a könyvek megvásárolhatók az Álezerkesatőblzottsággal. *■ Ennek laml Könyvesboltokban*

egy félévszazaddal

ezelőtt bizony még az is nagy dolog volt, ha valaki elhagyva fatornyos faluját, a szomszédos községbe, vagy városba látogatott el. No de, ez n.ár régen volt, egészen más Ja helyzet manapság. Dolgom Jván az ország másik végében? Nem tesz semmit. Repülőgépre ülök, jövök és megyek. Esetleg a szomszédos országokba? Ugyanazt csinálom, '"'hát a távolság lassan megszűnik létezni, beülök egy mesebeli vasparipába és hipphepp, ott vagyok, ahol akarok.

Persze, a fentiek túlzásnak is mondhatók, de ismerjük el, nem sok választ el már tőle bennünket. Egy olyan korban, amikor a tudósok azzal a gondolattal foglalkoznak, hogyan juthatnának el a leg♦rövidebb úton a Holdba, a

♦ Föld körüli utazások már ♦nem is nagyon számítanak

♦ különlegesebb eseménynek. S Jha le ih kicsinyítettem a Föld

körüli utazásokat, azért valljuk meg őszintén, mégis megdobban a szívünk, ha arról van szó, hogy közelebbi, vagy távolabbi országba utazha;t nk.

Éppen erről beszélgettem Simon Józseffel is, a Turke♦ vei Fmsz. ügyvezető el- J nőkével. Alig egy hónapja,

♦ hogy visszajött egy olyan útiról, amelynek kilométerszá- Jma többezerre tehető. Simon {József középmagas, sötétbar- 2 na hajú bajuszos ember. Amidkor felkerestem és arra kéretem, hogy beszéljen szép út- J járói, mondhatnám minden

♦ dolgát félretette és szívesen beszélt úti élményeiről. November 6-án indultak Buda-» pestre Turkevéről. Talán le »-■m lehet írni azt a belső izgalmat, amely láztoan tartotta az -gyszerű embert. Hogyisne: repülőgépen utazni, Ausztrián, Németországon, Dánián keresztül valahová északra, nagy élményt ígért.

S AHOGYAN MESÉLTE,

‘tréfásan megjegyezte, hogy »bizony amikor a gépmadárral [a nagy tenger fölé értek, s [lenézett, elszorult a szíve. Mi [lenne, ha most iepottyaatűnlt

gondolta magában, s közben a csizmaszárat méregette, hogy „elég magas lenne-e”. De hagyjuk a tréfálkozást hadd beszéljen Simon József, akit azért küldött ki államunk a távoli Finnországba, hogy megnézze az ott élő szövetkezeti emberek életét, helyzetét, munkáját, tapasztalatokat cseréljen.

— Mikor indultaik útnak Budapestről? — kérdeztem^

— Delegációnk november 7-én 3 óra 10 perckor indult a budapesti Ferihegyi repülőtérről, Szép napsütéses idő volt, és mint „kezdő repülők”, szorongó érzéssel figyeltük a távolodó földet. Vajon mikor érünk Helsinkibe? Első állomásunk Bées volt. A magyar területen szép tiszta időben szállt a gép, de később, amikor az osztrák Alpok felett haladtunk, a sűrű felhők miatt gépünk 3000 méter fölé emelkedett. Bécset elhagyva, ismét kitisztult a levegő és a repülőgépről végigtekinthettünk a gyönyörű tájon, nézhettük a kéklő Dunát, a nagyobb városokat. Másfél óra repülés után Düsseldorf fölé érkeztünk. Itt ért bennünket az első nagyobb meglepetés, amikor a szárazföldről a tenger fölé suhantunk. Egy kicsit bizonytalanul éreztük magunkat, hiszen delegációnk többsége korábban nem látott ilyen nagy vizet és megborzongott attól a gondolattól, hogy mi lenne, ha éppen a tenger felett érne valami baj. Később láttuk, hogy kételyeink alaptalanok voltak, mert manapság sokkal biztosabb közlekedési eszköz a repülőgép, minthogy félni kelljen.

— Töltöttek el időt ebben q nagy városban?

—* Igen, de nem sokat. Ködös, borult idő volt. amikor leszálltunk és bementünk a váróterembe.

Élményt jelentett itt a3 hogy nagyon sokfajta ^entzetíségű ember fordult meg a váróteremben. A sokféle nyelv a bábeli zűrzavar hatását keltette. —

— Mikor folytatták útjukat?

— Mint már előbb is említettem, kevés időt töltöttünk el a repülőtéren, gépünk isimét a magasba emelkedett és néhány óra múlva már Dániában, Koppenhágában szállt le velünk. Este volt. Néhány perc alatt bent voltunk a dán főváros szívében, ahol szinte káprázott a szemünk a sokszínű neonfények ragyogásától. Gyorsan leraktuk csomagjainkat szállodánk portáján és siettünk az utcára, ismerkedni a nekünk szokat- 1 n ragyogással. Nagy volt a fény, de hamarosan rájöttünk, hogy hasonlóan nagy az árnyék is. A finom szövetruhákkal telirakott kirakatok előtt erősen viseltes és rongvos-ruhájú férfiak álltak, rosszkinézésű nőkkel részeg matrózok alkudoztak. Az állandóan változó színű neonreklámok és villanyújságok hol ezt, hol azt propagálták. Az egeiken valamelyik részvénytársaság az általa árusított nylon kombinéra hívta fel a figyelmet, a másikon a rzoeiál demokrata párt hirdette programját.

DE SZEMLÉLŐDÉSÜNK nem tartott sokáig, hiszen fáradtak voltunk a repülőúttól és visszatértünk szállodánkba. Szobánk asztalán két darab biblia is feküdt, a falon pedig félmeztelen nőt ábrázoló kép lógott. Nekünk, magyaroknak kissé szokatlan volt ez a párosítás, de mivel — gondoltuk — ez a dán szállodatulajdonosok belügye, mosolyogva vettük tudomásai!. sem az egyik, sem a másik nem zavarta álmunkat. Annál inkább zavart bennünket az, hogy a szálloda zaja a folyosókon az éjszaka folvamán sem szűnt, ajtóosaokodások és egyebek voltak hallhatók;

— R'’díW azonnal továbbfolytatták útjukat?

— Nem. Kissé álmosan, de már korareggel ismét az utcán voltunk. Neonfénvek ragyogása, nélkül is érdekes és szép város Koppenhága; Á

1 város a tenger mellett fék* 1 szik, sőt a víz majdnem ke■ resztül szeli. A hajók a város közepéig is beúsznak. Ut’ cái szépek és nagyon tiszták, rendkívül forgalmasak, pen■ get eg autó és még több ke: rékpár van. Viszont villamos

• kevés, s azokon is csak né■ hány utas. Az egyik hivatal ' előtt nézegettük a sok két: kerekű járművet, s bizony

azok állapota na gvon kopott 1 volt. Ha egy kicsit ironikus ‘ lennék, azt jegyezném meg, hogy talán a dón munkások és a kis- tisztvi sei ők az ócska és kopott kerékpárokat kedvelik, de az is lehetséges, hogy ’ nincs pénzük újat vásárolni

— Tudna valamit mondani

1 a dán munkások helyzetéről? , — Hát túl sokat nem, de

| azért valamit elraktam a tar. sólyomba. Amit megtudhat| tam. a következők voltak. Keresetük 40 százaléka adó. Ä

| 13—14 éve9 leánygyermekek j éj jelt portások, a vidékről felkerült lányok közül — amint - mondják — sok a prostituált;

— Magyarokkal nem talá I’ kozott? *

— tíe igen. Nagy harc fot lyik a magyar disszidensék és

■ a dán munkások között a megélhetésért. Több olyan

■ eset előfordul, hogy amikor a magyar dhszidens dolgozni

. akar a gyárban, annak do1 gőzéi leteszik a munkát -és né• m,a sztrájkot tartanak a ma' gyúrok befogadása ePen.

| ALTALÄBAN NEM kedvelik a Dániába szökött ma. gvarokat. Hidegen kezelik . őket. s így helyzetük a követ■ kezűképpen néz ki: az alvilági nőknek nagy százalékát

. magvarok teszik ki. A fiatalokat 18 éves korig iskolába vitték, akik elhagynál? az iskolákat és saját elgondolásuk szerint dolgoznának, ha lenne munka részükre. Míg a dán munkád hetenként 300 ! koronát keres, addig egy jr n- 1 gyár lakatos 25ő et.

; (Folyt, köv.)

v Himer Zoltán