Tiszavidék, 1957. december (11. évfolyam, 283-306. szám)
1957-12-03 / 284. szám
Pártétól a Kunszentmártoni Téglagyárban — Ahogy a párttitkár látja — SZERENCSÉM VOLT, mert aznap, hogy ott jártam a téglagyárban, a párttitkár, Varga András éppen szabadnapos volt. Különben nehezen tudtam volna vele szót váltani, ha csak nem a kemencénél keresem meg őt, ahol mint téglaégető, apja -mesterségét folytatja. Az idős Varga a tőkések idejében tanulta ki a szakmát és 25 éyig gyakorolta. — Fia, talán apjától szerette meg, hogy nyomdokaiba lépett, mindenesetre nem bánta meg. Szereti mesterségét, s nem is keres rosszul, mint égető munkás. Most elégedettebbek is a téglagyáriak, hogy rendezték bérüket, nagyobb kedvvel dolgoznak. Bezzeg, nem így régen, a tőkések idejében, — mert visszaemlékszik erre is Varga elvtárs, hisz gyermek korát szinte itt élte az üzemben. S azután ide szegődött munkásnak, de nemcsak mint egyik dolgozója a gyárnak, hanem közel 6 éve mint párttitkára is, jól ismeri az itteni életet, az embereket. Hat év nagy idő párttitkári funkcióban, különösen ha azt vesszük, hogy másutt bizony sűrűn váltakoztak a párt e tisztségében az emberek. Nem kezdő tehát e téren Varga elvtárs, s nyilván, sok olyan tapasztalattal rendelkezik, — amelyek most is segítségére lehetnek titkári teendői ellátásában. — Hogy is néz ki egy ilyen kis üzem szervezetének pártélete, ahol nem sokan dolgoznak? (Még a téglagyártás idényében is mindössze 140— 150 fővel megy az üzem). A PÁRTSZERVEZETNEK most huszonegy tagja van. Az MDP-ben kétszer ennyit számláltak, dehogy kevesebben vannak, azért nem dolgoznak rosszabbul, sőt ahogy látszik, jobban mennek a dolgok. A pártszervezet megalakításához Varga elvtárs az elsők között fogott hozzá. — Nem volt könnyű, bár az ellenforradalom nagyobb vihart nem csapott a téglagyárban, mégis többen ingadoztak, — amikor az MSZMP-be való átjelentkezésre került a sor. Már tizennyolcán iratkoztak fel, amikor kiírták a munkástanács megválasztásának dátumát, s hogy-hogy nem, öten maradtak a listán. Féltek egyesek, ha párttagok lesznek, úgy nem szavazzák meg számukra a bizalmat a munkástanácsban. Csak ez lehetett az oka, ha nem ez, mi más, hogy tizenhármán viszszaléptek. Végülis huszonegyen léptek be az MSZMP-be, olyan kommunisták, akikre a pártszervezet akkor is számíthat, ha baj van. A párttagok csaknem mind munkások, 8 egyelőre, ahogy látszik, ez így is marad. ELÉG BAJ VOLT az nekünk — mondotta Varga elvtárs, — amikor kerestük az embereket a pártba, mert a felvételnél is valamiféle tervet akartunk teljesíteni. Most. ha kevesebben is vagyunk, de csak jobb ez így. Hogy mire értette az utóbbit, nem kérdeztem. Nyilván csak arra, amit minden kommunista helyeselhet, csak azok jöjjenek a párt soraiba, akik meggyőződésből tudnak velünk együtt menetelni. Olyanok, akik megfelelnek a párttag Sággal járó követelményeknek. A párt élete a taggyűléseken zajlik, amelyeket rendszeresen megtartanak. Igaz. ezeken is inkább az üzem termelési kérdéseit feszegetik a párttagok. Nem is olyan régen, a gyár igazgatója számolt be a párttagság előtt az üzem gazdasági életéről. Pártnapokat nem szoktak tartani, a község pártszervezetének rendezvényeire járnak be. — Talárt’kezdeményezniük kelle ntynly an pártrendezvényeket is — ért velem egyet a párttitkár, — ahová a pártonkivüli dolgozókat is meghívnák, s elmondhatnák azok is véleményüket az őket érintő napi politikai kérdésekről. — Mert másképpen hogyan politizálnának a kommunisták a pártönkivüliek között? — lehet feltenni kérdésként Varga elvtárs erre azt mondotta, hogy a kommunisták összejövetelein mindig elmondják a párttagoknak, hogy erről, vagy arról beszéljenek munkatársaikkal. S az eredmény? — Hát számonkérni nem igen szoktuk a párttagoktól, hogy mit végeztek — válaszol Varga elvtárs. Időszerű kérdések tanfolyama is folyik a pártszervezetben. Itt is nem egyszer elmondják az elvtársaknak, hogy amiről tanulnak, kamatoztassák, de a beszámoltatás ifi is elmarad. — S a pártvezetőség vajon be szokott-e számolni a taggyűlésnek a meghozott határozatokról? — beszélgetünk tovább. — Ezt meg szoktuk tenni, bár írásba nem fektetjük a taggyűlésen elhangzott javaslatokat, vagy ha le is írjuk, esetenként azt mindig beküldjük a községbe a pártbizottsághoz. De hogy a számonkérésre is gondot kellene fordítani, ezzel Varga elvtárs nagyon egyetértett. A pártszervezetnek nagy segítségére van az üzem szakszervezete. Ahogy mondotta, sokszor megkeresik a dolgozók az üzemi bizottságot problémáikkal. — Igaz, utóbb a munkások kérését ?sak a pártszervezet közbelépésével tudták teljesíteni. Mi is volt ez? Az ebédlőben, ahol a munkások étkeznek, hideg volt, nemtörődömségből nem gondoltak a Kályha beállítására. Amikor a pártszervezet közbe szólt, azonnal megoldódott ez is. EZUTÁN ARRA fordítom a szót, hogy a kommunisták megállják-e helyüket a termelésben? —Ezzel nincs baj, — hangzik a válasz, de azt mondhatom, hogy üzemünkben sokkal jobban állunk a munkafegyelemmel, mint két évvel ezelőtt. Ez lemérhető termelési eredményeinken is. Gyárunk ez évi tervét már októberben teljesítette 8,700.000 darab téglát gyártottunk. Ez volt a terv. Év végéig meglesz a 10 millió A két szám különbözeiéből 60—70 darab kétszobás családiházat lehetne építeni. Most, 90 ezer darab cserép próbagyártásra készülünk. Hogy sikerül-e még, nem tudjuk? Mindenesetre azon leszünk, hogy sikerüljön. — Csak azt nem értem —, s már ezt többször szóvá is tettük, — hogy ha annyira kell a tégla a népgazdaságnak, akkor miért nem gondoskodnak elszállításáról? — Már lassan nem férünk a kész tégláktól, a kemencék körül mintegy másfél millió tégla várja további sorsát. — Hogy miért nem lehet elszállítani, én sem, de a többi téglagyári sem érti. Mi azon vagyunk, hogy minél többet termeljünk, ugyanakkor itt halmozzuk a rengeteg téglát. AHOGY TAPASZTALTAM, Varga elvtárs igen alaposan ismeri a téglagyártás csinjátbinját, otthonosan mozog az üzem gazdasági berkeiben, számon tartja az emberek gondjait, ami nem nehéz neki, mert köztük forgolódik naponta, s mint párttitkár is tudja, mit várnak tőle a párttagok, hisz évek tanították meg erre. — la. — Élénküt az élet a szolnoki Gazdakörben A Hazafias Népfront Bizottság javaslatára a szolnoki gazdakör 1957. november 24- én, vasárnap tartotta tisztújító közgyűlését, ahol elhatározták, hogy a gazdakör működését az eddigi lanyha tespedésből kivezetik és ott a mai állapotnak megfelelő működést teremtenek. Havonta, tervszerűen rendeznek mezőgazdasági szakelőadásokat és szórakoztató, kulturális, műkedvelő mulatságokat. Az ifjúság köréből kultúrgárdát szerveznek majd. amely agronómusok. pedagógusok tanításával és vezetésével a megválasztott gazdaköri vezej tőség ellenőrzése mellett mű-I« ködik. Ezek után megválasztották < az uj vezetőséget A gazdakör elnökének titkos szavazattal megválasztották a jól ismert Csapó Mátyást, ügyvezető titkárnak Lévai Jánost azonkívül még 20 vezetőség* tagot. Az uj vezetőség is elhatározta, hogy a gazdakörben a jövőben élénkebb kulturális életet teremt, ennél fogva a gazdaifjak és lányok köréből megszervezik a kultúrcsoportot. Kultúrfelelősnek megválasztották Sárossi Bélát, a szolnoki földművesszövetkezet ügyvezetőjét. A közeljövőben a gazdakörben Ezüstkalászos tanfolyamot szerveznek a gazdák részére Ezúton is kéri a vezetőség a szolnoki parasztgazdákat és ifjakat, hogy erre az Ezüstkalászos tanfolyamra minél többen jelentkezzenek. .— Ugyancsak szerveznek mezőgazdasági szakelőadásokat többtermelés és állatenyésztés érdekében), valamint a szórakoztató, műkedvelő előadásokat is. Hogy ez minél jobban sikerüljön, a megválasztott vezetőség kéri a parasztgazdák támogatását. Milánóban megkezdődött a kommunista gyár.munkások országos értekezlete Milano (Tanjug) Milanóban szombaton megkezdődött a kommunista' gyárimunkások országos értekezlete, amelyen valamennyi olasz gyár kommunistáinak küldöttein kívül részt vesznek az Olasz Kommunista Párt vezető funkcionáriusai is. Az értekezleten megvitatják a gyári munkások anyagi, politikai és erkölcsi helyzetét s megszabják a párt közvetlen feladatait a munkások követeléseinek megoldásában, valamint az egész ország gazdasági helyzetének fejlesztésében, A nemzetközi élet híreiből Tovább folyna« a harcok tiniben «300CX30ÓOOOOOOOCXX>OOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOCX)OOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOűOOOOÖ /Meleg, nyíri nap van, jú—'•t- nius. Nekem bent a szobában van dolgom, a szekrénybe rakom be a frissen vasalt ruhát. Egyszer csak beállít a gyerek. — Kérem szépen a ceruzát *— mondja ártatlan esdekléssei a szemében. Én rögtön, tudom, miről van szó. A sárga csavaros ceruzájáról, amibe ma vettem új piros hegyet. Az izgatja most. A ceruza egészen modern, ha fölfelé tartva megnyomjuk, a hegy eltűnik a belsejében. — Szó sem lehet róla —* no.;Com szigorúan, de úgy látszikmégis van valami az arcomon, ami fölbátorítja a gyere', et, mert nem tágít. — Csak egy kicsit... Nagyón vigyázó7; rá — biz*osít. S valóban, most a megbízhatóság szobrának látszik. Addig beszél, míg odaadom neki. — De ha vaJarni baja leszl... — kiáltom utána fenyegetően, a büntetés jogát fönntartom magamnak. Tovább dolgozom, örülök, hogy nem zavar senki. Nem sokáig tart a nyugalom. Újra nyílik az ajtó, a (merek bejön, ácsorog, várja, hogy megkérdezzem, mit akar. — Hói a ceruza? — riasztok rá rögtön, látom az arcén, hogy valami baj ran. — Eltört a h°mie? — kérdem keménA,1~°dve. — Elveszett — mondja le•ottan. r-gcm azonnal elönt a haiát A CERUZA rag, del türtőztetem magam. Halkan \ beszélek, azon a fojtott hangon, ami mögött jövendő pofonok várják a megvalósulót. — Hol játszottál vele? ‘— A homokban — feleli. — De off nincs! — teszi hozzá gyorsan. — Honnan tudod? — kérdezem. A gyérek gyanús. Nem néz rám, és az előbbi hirtelen mondata... — Azt a ceruzát te nem vesztetted el — mondom neki az igazság mindentudó angyalaként. — Kitörted a hegyét és eldugtad. Azonnal hozd elöl Jaj, ez nem jó, mindjárt látom a gyerek arcáról, hogy hibáztam. Odamegyek hozzá, megsímocatom. — Mondd meg szépen az igazat, nem bántalak. Tudod, hogy ammkának mindene el kell mondani! A gyerek elhúzódik, most már a szemembe is mer nézni, — Elveszett — álltíja csökönyösen. Zt/tíg gügyögök neki egy darabig: a gyerek nem vall. lassan XUra elönt a düh; beszélek, beszélek, ő konokul hallnatja... Mit tegyek vele? — Elverni nincs értelme nem is akarom. Ebből a gyerekből veréssel még nem vettem ki semmit. — Koplaltatás? — Sovány, válogatós, hajlandó egész nap nem enni. Éppen rá akarok kiáltani, hogy menjen a szemem elöl, amikor változik a helyzet, erősítést kap. Bejön az apja. Megáll, körülnéz; bőszítöen nyugodt, *— Miért bántod ezt a szegény gyereket? — kérdezi. Én gyorsan előadom a tényállást, ö a gyerekhez lép, megfogja a kezét. —- Na, gyere — mondja —, majd apuka segít megkeresni azt a huncut ceruzát. — így kell! — néz rám diadalmasan s vonulnak kifelé. Megyek u*ának. látni akarom. mi történik. Előhozzák a gerebiyét, mennek a homokhoz Az aim módszeresen, egy millimétert nem hagivm ki, kaparja a homokot. A gyerek nézi. komoly érdeklődéssel. Mert azért sohasem lehet tudni! Mennyi csodálntos dolog non a mesékben is ... Nekem most már csoknayan kedvem volna mcgcibálni a taknyost. Határozottan érzem, hogy a gyerek tudja, hol van a ceruza. — Unván, hagnd abba! — szólok rá az gojára, persze, ger^hlvéz tovább. A ceruzát n»ki kell megtalálnia! — Nincs. — Hiába nincs. Én megyek dolgomra, a gyerek az apjához szegődik. Egész délután a műhelyben Rabat (AP). Ifniből érkezett hírek szerint a marokkó) felszabadító hadsereg egységei közölték, hogy a spanyol repülőgépek, hadihajók és katonák állandóan támadjál? őket. A spanyol harci repülőgépek bombázták Rio de Oro falvait. Fennáll annak a veszélye, hogy az Ifni határon összecsapnak a regulári marokkói csapatok és a spanyol katonák. ' * Párizs (AFP). Ifni térségében tovább folynak a harcok anélkül, hogy tiszta képet letetne kapni a hadműveletek helyéről. A Spanyol Hadügyminisztérium közleményt adott ki, amely a többi kötött így hangzik: „Ifni térségében a helyzet a spanyol csapatok számára kedvezően alakul: a tiliuini hadállást felszabadítottuk, a katonák küzdő szelleme csorbítatlan. A légi és tengeri erők hatékonyan támogatják a szárazföldi csapatainkat.“ 4z amerikai imperialisták új hadjárata a nyugateuröpai országok nemzeti szuverenitása elten — a Pravda szemléje Moszkva (TASZSZ), — A NATO-t nagy belső ellentétek rázkódtatják meg s ezek egyre élesebb jelleget öltenek, — írja a vasárnap' Pravda nemzetközi szemléjé ben. Az Egyesült Államok egyre nehezebben tudja féken tartani NATO szövetségeseit — állapítja meg a lap Washingtonnak ilyen körülmények között közelednie kellett Angliához, meg kellett szerezr;e támogatását, bizonyos mértékig meg kel’ett osztania „a brit orc*z lánnál" az atlanti koalícióban lévő hegemóniáját. Az Egyesült Államok ag-esszív körei igyekeznek elfojtani a szerződés más résztvevőinek minden ellenállását — folytatja a Pravda — s most új hadjáratot folytatnak a nyugateurópai országok szuverenitása ellen, arrkénysizeritik őket, engedjék meg az Egyesült Államoknak, hogy területükön ame rikai rakétafegyvereket tartson. Következésképpen állapítja meg a Pravda *— arra gondolnak, hogy a tömb minden résztvevője függjön az Egyesült Államoktól és Mzonyos mértékig Angliától, mert ezeknek a hatalmaknak a NATO keretei között monopóliumuk van az atomfegyverre, s bitorolják azt a ;ogot, hogy maguk döntsék el a rakéta- és az atomháború kirobbantásának kérié'ét. A Pravda megállapítja, hegy az Egyesült Államok, ánglia, Franciaország és Nyugat-Németország között túl a harc a NATO parancsnoki állásaiért, s ezt írja: — Ha figyelembe vesszük, hogy a NATO-ban való iralomért vivott harc össze'onódiís azzal az elkeseredett ’er-engéssei. amelyet e négy ■’rszág monopóliumai az ■’zsiai és afrikai uralomért Vvlytanak, úgy nem nehéz -negiátni. hogy lén vedében a 'TATO egész rendszere küö.-iféle „ellentétek csomóiból“ áll. A Szovjetunió jegyzékben juttatta el a külföldi államokhoz a Legfelső Tanács fubiláris ülésszakán kiadott felhívást Moszkva (T.A SZSZ). A Szovjetunió kültígyminlszté duma jegyzéket juttatott el s Moszkvában működő külföld di’-" máciai képviseletekhez mellékelve ennek a felhívás nak a szövegét, am.lyet - Szovjetunió legfelső Taná csánal: 1957. november 6-i ülésszaka intézett a világ dolgozóihoz, politikai és közéleti '■zemélyisé rit-ey, tudományos "'s kulturális dolgozóihoz, paramentjeihez és kormányaihoz. A jegyzék kéri a diplomával képviseleteket, juttassák V. a fe1 hfvá«* országuk parlamentjéhez és kormányához. =1 Karcsú úiiak fehér billentyűk M£RKUteSFÜR£Ol ejnteK van, nem játszik, csak ül komolyan. Estefelé mégis bevetődik aj verandára. Figyelem, mit esi nal. Látszólag semmi érdekeset. Jön, megy. A verandán áll egy rozzant tük h-állvány akörül forgolódik. Elkapom á pillantását, melyet lopva vetj az egyik sarkára. Odamegyek hozzá, mostí már egészen lehiggadva, nagyon szelíden, de nagyon ha-j tározóban azt mondom neki.-, — Kisfiam! Tudom, hol a| ceruza. Vedd elő! gyerek nem szól, de c * azonnal engedelmeskedik. Benyúl a belső sarokban lévő lomok közé s előhúzza a ceruzát. — Miért tetted? ■— kérdezem szomorúan. — Kitö-tem a hegyét — i mondja sötéten és várja ai verést. Én csak úgy, próbaképpen lefelé fordítom a ceruzát: megnyomom. A hegy megvan, sértetlenül hullik a tenyerem-§ be. A gyerek nézi. egy pilla-' na* alatt átlátja a helyzetet, arca Iá; oolni kezd, szemkönnyekben fénylik. Háláló sa-n széguelli magát. Én rámosolygok, egész iránta érzett anyai szeretetem, benne világi* ehfy>-n a mosoiyban. — Soha többet? — kér de zent. ^ Ö fölnéz rám, s boldogan 5 fölszahadnltan suttogja; — Soha! i KEMÉNY ERZSÉBET Felnőttek már sokszor megcsodáltak olyan fiatal fiúkat és lányokat, akik különliegetehetsógülk révén valami meglepőt, szépet adtak a művészietek területén. Valóban, kedves és nagyszerű dolog a2, ha egy gyermek, fiú vagy lány, a színpadon, képzőművészetben, zenében felzárkózik a felnőttekhez és művével, játékával, előadásával felejthetetlen élmény* nyújt. Ezek a gondolatod nem maradhattak el most amikor két turkevei kislányról írok. Nem zsenik, és csodagyermekek az igaz. de leüfcések és értik, amit csinálnak. Az egyiket Finta Ilonának hívják, a másikat Kelemen Magdának. —Ketten együk összesen 30 évesek, szökés barnák, arcuk kedves, szimpatikus és nagyon szeretik - zenét. A turkevei gimnázium tanulói és most egy „esztrád műsorra készülnek. A gimnázium rendezi ezt a műsor* ahol zerueszámok és próza jeleneteik szórakoztatják máj' a nézőket. Az „esztrád1’ műsort azért rendezik a gimnázium tanulói, hogy a bevételből megfelelő alapot teremtsenek egy komolyabb darab bemutatására. Tervük szerint később be szeretnék tanulni a Csóknak próbája című történelmi vígjátékot is, amelyet azután többször előadnának. Dicséretes ez a ‘örekvés cs hasznos, remélhető, hogy követőre talál a meevében több iskolánál Is. Finta Ilona ■ és Kelemen Magda a kultúrotthon veze'őjének. Nagy Antalnak felügyeletével most. az „esztrád” műsorra készülnek. Ebben 'öbbek közt önálló tangóharmonika szám is szerepel, amelyet ők adnak elő. valamint egy keringő fantázia "áncszámot kísérnek. Szorgalmuk nagy és élvezettel oróbálnak. — Délutánonként "zép hajuk aruckra hull. 'igyelmüik feszült és egyre rebben, jobban hanezanak fel a Herkules-fürdői emlék smert. kellemes melódiái. — Karcsú ujjaik játékosan futkároznak a fehér, fekete bil’emtyűkön és amikor valaki "'ézi őket, biztosra veszi, hogy sikerük lesz az előadáson. (hz) Esténként L * ♦ * f szórakoznék i { .CDIÉ tő mellett a Keimet! Éttereiben!
