Tiszavidék, 1957. december (11. évfolyam, 283-306. szám)
1957-12-18 / 297. szám
FOLDMUVESSZOVETKEZETEINK ____ életéből ____ között, három nap alatt 3100 forintot fizettek be a részjegyalapra a szövetkezet tagjai. A MEGYÉBEN Szolnokon értek el elsőnek 100 százalékon felüli eredményt. Az a szövetkezet hívta ki versenyre a megyét, s megérdemlik a dicséretet. Határidő előtt 101 százalékra teljesítették a részjegy befizettetést. Sárosi Béla elvtárs, a szövetkezet ügyvezetője jutalmul részivész a SZÖVOSZ IV. kongresszuséin. Jó lesz azonban, ha tovább is végzik a felvilágosító munkát, mert a Cserkeszöllői földművesszövetkezet felzárkózott mögéjük, s csupán 1 százalék választja el az elsőségtől: Karcagon is eredményes munkát végeztek a szövetkezet dolgozói.' Sütő István szabadáru felvásárló 165 tagot keresett flel. — Felvilágosító munkája nyomán 8250 forint részjegyet adott át a szövetkezet pénztárosának. Geszti Gyula, a ruházati bolt osztályvezetője is dicséretet érdemel. Ö 130 taggal beszélgetett el, akik 6500 forinttal növelték a részjegyalapot. Sütő Istvánná baromfi felvásárló 4800 forintot gyűjtött; Tiszatenyön Csajági Mihályné megyei küldött 2000 forintnál több értékű részjegyet jegyeztetett. Nem így van azonban Alattyánon, mint fent elmondottuk. Itt Tóth Anta1 ügyvezető „ráült’’ ; a munkára. Meg is van az „eredménye“. A megyében a legrosszabbak között vannak. Nyolc és fél százalékos be- 1 fizetésük nem dicséretes dolog, annál is inkább, mert ha ..Végeznék a munkát, nem szégyenkeznének az utolsó helyen. Besenyszögö" kezdetben le■ maradtak. Molnár Antalné, a ■ szövetkezet ügyvezetője ösz■ szehívta a dolgozókat és a 1 vezetőség tagjait, akiktől segítséget kért a feladatok mielőbbi elvégzéséhez. Meg lett a beszélgetésnél az eredrné: nye. Az igazgatóság, fel; ügyelőbizottság és a boltbizottság tagjai a dolgozók’ kai együtt felkeresik a szö■ vetkezet tagjait, akik szíve; sen fizetik be forintjaikat a i szövetkezetbe. A tanyasi la: kosságot kocsival látogatják ' mag, s elbeszélgetnek a szö• vetkezet életéről, gazdasági ! és áruellátást munkájáról, a ■ problémákról. Néhány nap . alatt mintegy 25 százalékkal : emelkedett a részjegvalap. ‘ fii—to. Zárszámadás a nagykörűi Petőfi Termelőszövetkezetben Mosolygós arcú férfiak és asszonyok, fiatalok és idősek jöttek össze a nagykörűi Petőfi Termelőszövetkezet székházába. Az évi fáradságos munka után, felvették a készpénzjárandóságot, mely 55,31 forintot tett ki munkaegységenként. A helyi pártszervezet és a földművesszövetkezet vezetőinek javaslatára a földművesszövetkezet tekintélyes árumennyiséget biztosított erre a napra. S, hogy ne kelljen a tagoknak- messzire menni vásárolni, kiállítást rendezett a székházban. A termelőszövetkezet tagjai szeretettel fogadták a gondoskodást, s ki is használták. Rövid pár óra alatt több mint 20 000 forintos forgalmat értek el az eladók. Volt is miből vásárolni. Csak néhány tagot említünk meg. Gregor Balázs édesanyjával együtt több mint 11 000 forintot kapott. Kerékpárt és ruhaneműt vásárolt. Hasonlóképp beszerezte a téli holmit Májer Sándor, Pomázi Tamás és sok más termelőszövetkezeti tag. A zárszámadási elszámolás után a Petőfi Termelőszövetkezet tagjai jól sikerült bankettel zárták be az 1957-es gazdasági évet, közös szórakozással ünnepelték az elmúlt gazdasági év fáradságos, de eredményes munkáját. A helyes kezdeményezés, követendő példa megyénk minden földművesszövetkezete részére. Keressék a kapcsolatot a termelőszövetkezetek tagjaival, segítsék őket ahol csak lehet, tegyék könnyebbé és eredményessé az áruvásárlást is. P. B.-né Kunszentmártonban rendezték meg nemrégen a megyei cukrászipar! versenyt és iparcikk kiállítást. Nagy izgalom volt a cukrászok között. Mindenki igyekezett olyan készítménnyel résztvenni. — hogy első legyen a szép versenyben. Kíváncsiak voltak arra is, hogy kinek ítéli oda a bíráló bizottság a „Mesteri Oklevelet.” Kovács Károly, a kunszentmártoni cukrászüzem dolgozója „Négylovas hintója” az első díjat nyerte. Ugyancsak az első helyezést érte el Bajtai József, a jászapáti földművesszövetkezeti cukrászda dolgozója is, aki az eddigiektől eltérően újfajta választékos dessertekkel bővítette a cukrászipar készítményeit. Nem maradt el a tiszafüredi cukrászda dolgozója. Uzsoki Miklós sem. Ő alig pár hónapja nyitotta- meg a földművesszövetkezet Délibáb cukrászdáiét. s máris kivívta a vevők elismerését — Ö is olyan tortát mutatott be, — mél» méltán megérdemelte Ahogy nem szebnd terjeszteni az újságot Zárt epreskertek létesítésével megkönnyítjük a selyemhernyótenyésztők munkáját Népgazdaságunk fejlődő iparában mind nélkülözhetetlenebbé váló hernyóselyemszükséglet biztosítása érdekében, kormányunk egyre erősebb intézkedésekkel teszi lehetővé, hogy ez az üzemág a hozzáfűződő kívánságoknak megfeleljen. A növekvő szükséglet megköveteli, hogy selyemhemyótenyésztésünk a gazdaságosabb és jövedelmezőbb selyemtermelés útjára lépjen. Ennek első követelménye, hogy az eddigi eperfanevelés, ültetési, fásítási és eperfavédelmi rendszerünket megváltoztassuk. Köztudomású, hogy a selyem tenyésztésnél, az eperfalomb biztosítása okozza a legtöbb munkát. A közutakon álló eperfák többnyire távol vannak a tenyésztő községektől, tehát a tenyésztő sok időt tölt el járkálással, míg az eperfáig eljut. Számtalan példa van arra, hogy megyénkben a jó gubótermelő vidékeken 15—20 km-re is elmegy a tenyésztő a szükséges levélért. E mellett a közutakon álló eperfa törzse magasra nevelt, mert ellenkező esetben a koronaágak akadályoznák a közlekedést. Természetesen az ilyen fákról történő lombszedés sokkal nehézkesebb és jelentősen több fáradsággal, munkával jár. Az utak korszerűsítése miatt lassan kiszedik az utak mentén az eperfákat, ezeket a fákat viszont valahogy pótolni kell. Most a Selyemgubóforgalmi Szöv. Vállalat Szolnok megyében is „zárt” epreskerteket létesít a tenyésztők munkájának megkönnyítésére. A zárt epreskertek előnye, hogy az eperfák alacsonytörzsűek és így a levelek szedése könynyebb, s a fákat nem lepi el az országutak pora. Ismeretes, hogy az amerikai szövőlepke elsősorban az eperfákat lepi meg, ellenük való védekezés is sokkal könnyebb zárt epresekben, mint a szétszórt eperfák esetében. 1958. év tavaszán több mint 20 kh-on kívánunk epreskerteket létesíteni. A telepítéshez szükséges területet az állami tartalékföldekből a helyi tanács adja. örömmel állapíthatjuk meg, hogy célkitűzéseinket a tanácsi szervek a helyi lehetőségekhez mérten támogatják. Sajnos, előfordulnak esetek, ahol nem akarják megérteni a selyemtenyósztés fejlesztésének népgazdasági jelentőségét és elzárkóznak attól, hogy epreskertekhez területet biztosítsanak. Pl. a Szolnoki Városi Tanács mezőgazdasági osztályán kérésünkön csak mosolyognak, levelünkre meg nem is válaszolnak, pedig ha megnézzük a nyilvántartásokat, megállapíthatjuk, hogy Szolnokon 90 százalékban vasutasok, gyári munkások foglalkoznak selyemhernyótenyésztéssel, akiknek napi munkájuk után Szajolba és Martfűire kell kimemniök levélért. Ök szinte követelik tőlünk, hogy létesítsünk epreskertet. A telepítési munkálatokat és az eperfák gondozását vállalatunk emberei végzik. A szükséges facsemetét az' erdőgazdaság biztosítja. Rontó Antal felügyelő A jászboldogházi szarvasmarhatenyésztő szakcsoport eredményeiről és terveiről Az MSZMP Politikai Bizottságának határozata szükségesnek tartja, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése, s ezzel egyidejűleg a termelékenység fokozásának szempontjából, a fokozatos fejlődés lehetőségeit magukban hordozó egyszerűbb, átmeneti szövetkezeti formák, termelői szakcsoportok, társulások részére állami támogatást biztosítsanak. Támogatást azonban csak a közös tevékenységük arányában kaphatnak. A fentiek értelmében Szolnok megye területén a fmszek keretén belül működő szakcsoportokat felülvizsgálják. Felülvizsgálást a párt, a tanács, a fmsz a szakcsoporttal közösen végzi. A megyénk egyik legismertebb szakcsoportjának a jászboldogházi szarvasmarhatenyésztő szakcsoportnak a felülvizsgálása megtörtént. Ezen a felülvizsgáló, illetve kiértékelő taggyűlésen a vezetőség beszámolt az eddigi munkájáról,, vagyis a szakcsoport eredményeiről. Ez a szakcsoport 1953-ban alakult állattenyésztői egyesülés néven. Az elmúlt négy Iév alatt szerződéses úton több értékes tenyészbikát és tenyészüszőt adtak át a népgazdaságnak. Minden évben megrendezték az állattenyésztő napot, amikor az eltelt idő tenyésztői munkákat értékelték. Ez évben is szeptember 15-én rendezték meg az állattenyésztői napot. Ezen a bemutatón bebizonyosodott ,hogy jó áLaitenyésztők vannak Boldogházán; De az elért eredmények nem kielégítőek. Elmondották a szakcsoport tagjai, hogy ők is látják a hibákat s annak okát is. — Ugyanis a takarmányalap biztosítása körül van egy kis hiba. Kevés pillangós takarmánynövény területtel rendelkeznek. Ennek orvoslására a jövő évben növelni fogják a lucerna vetésterületét, valamint több takarmányborsót fognak termelni. — Ezentúl régen megoldásra váró probléma az, hogy megfelelő tenyészbikát kapjon a szakcsoport. Igaza van Szűrös Vendel szakcsoport tagnak, amikor azt mondja, hogy az államnak sem közömbös az, milyen apaállatot vásárol Jászboldogházáról. Köztudomású, hogy a kevésbé értékes apaállat egy egész környék tenyésztői munkáját és tenyészállományát teheti tönkre. Ez pedig a tenyésztői kedv csökkenéséhez vezet. E kérésük jogosságát alá támasztja az a tény is, hogy jelenleg 22 db tenyészüszőre szerződtek a TGI-vel. Ilyen eredményt nem tud felmutatni, egy ilyen hasonló kis község sem. A teljesítményük is olyan magas, melyet a napi tejmennyiség beszállítása igazol, hogy 4—5 község egy hét alatt nem szállít be annyi tejet, mint Jászboldogháza egy nap alatt. Tervük az, amenynyiben nagy értékű apaállatot kapnak, akkor párosítási tervet készítenek és annak alapján folytatják a tenyésztői munkát. A közös tevékenység kiszélesítése érdekében növendékállat nevelőtelepet, illetve istálót szeretnének ti jövő évben építen, melynek építési költségeihez ők is megfelelő arányban hozzájárulnak. Az elgondolás az, hogy a szakcsoport a tagjaitól csökkentett áron átveszi a borjúkat s az eladáskor kapja meg az illető tag a tenyészállatáért járó árkülönbözetet. Persze a közös alapra is biztosítják a jövedelem 4—5 százalékát. A MÉSZÖV hitelakción keresztül segíti elő ezt a nemes kezdeményezést. A szakcsoport a növendékállat nevelés sikere érdekében az abraktakarmánynövények és a siló kukoricaveiéi területét növelni kívánja. F. L. A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete nyugdíj szakosztályt hoz létre A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendégjátóipari Dolgozók Szolnok megyei bizottsága nyugdíjas szakosztályt kíván létrehozni. A szakosztály a ; nyugalombavonult. szervezett dolgozók problémáival, jogvédelmével foglalkozik majd , behatóbban. ; ' A szakszervezet megyei bizottsága kéri a megyében lai'd nyugaiomoa vonult es a KPVDSZ-hez tartozó nyugdíjasok jelentkezését, személyesen, vagy levélben. A levélben jelentkezők, lakcímüket, tagkönyv számukat és a^ utolsó munkahelyeiket kö-j zöljék. Cím: Szolnok, Ságvárj út, 14 sz„ I. em. 20. Szenes Ottóné Szolnok ! Ahol jó a kapcsolat a termelőszövetkezettel, jól halad a részjegybefizetés A SZÖVOSZ IV. Kongreszszusa tiszteletére megyénk földművesszövetkezeteinek aktivistái, vezetőségi tagjai és dolgozói felajánlották, hogy a í-észjegybefizetést meggyorsítják. Többen értek el pár nap alatt is már kiemelkedő eredményt. Tiszavárkonyban pL a Petőfi Termelőszövetkezet és a földművesszövetkezet között jó kapcsolat épült ki. Bori Pál élv társ, a termelőszövetkezet elnöke is tagja a földmüvesszövetkezetmek, s ezáltal ő is bekapcsolódott a részjegy megduplázásáért indított mozgalomba. Deák Ferenc József földművesszövetkezeti ügyvezetővel megbeszélték, hogy a termelőszövetkezet 5 mázsa búzát ad át a felvásárló helyen, s annak ellenértékét a részjegyekbe helyezi; — Megéri — mondotta Bori elvtárs, hiszen az elmúlt évben is 900 forint értékű viszszatérítést kaptak. Még nagyobb eredményeket mutatha Inának fel, ha minden terményféleséget a földművesszövetkezetnek adhatnának el, de ezt nem tudják megtenni, mivel a Pestmegyei Terményforgalmi Vállalat jóval1 drágábban veszi meg a terményeket. Jó lenne, ha a SZÖVOSZ megvizsgálná eeit a lehetetlen állapotot és minden téren azonos feltételeket .biztosítana a földművesszövetkezetek részére; El kell még mondani azt is, hogy B; 'i elvtárs javaslatára a Petőfi Termelőszövetkezeit tagjai, — akik közül hetvenhaton tagjai a földművesszövetkezetnek is, vállalták, hogy részjegyük megduplázására személyenként 25 kiló búzát adnak át; Más helyeken, mint például a jászladányi földművesszövetkezet ruházati boltjának dolgozói versenyt indítottak egymás között. Szép eredményeket ért él Horváth Ernő, a bolt dolgozója, aki naponta 30 részjegyet és új tagot szervezett be. Minden szövetkezeti dolgozó példát vehetne Horváth Ernőről. Vezsenyen a Tiszakanyar Termelőszövetkezet 300 forintos részjegyét 600 forintra emelte. A tanács dolgozói is megduplázták a befizetett részjegyet. Tiszajenőn ez év január 1-én 34.780 forint volt a részjegyalap. Ez az összeg 12 hónap al tt csak 4600 forinttal emelkedett. A IV. kongresszusra tett vállalás idején december 10—12-ike Cukláríb éti iftUcíkk UidilítcU wo-ít volna az első helyezést. De nemcsak a fenti cukrászok voltak jók. Berta Ferenc, Gomola János cukrászok olyan gyümölcs és virág-kertet varázsoltak marcipánból és cukorból, hogv a kiállítás látogatói és vásárlói a legnagyobb elismerésben részesítették. Jó munkájukért a II. dijat kapták. Sokat lehetne még írni a kiállításról, hisz a 106 féle süteményféleség, a 25 féle torta a cukrászipar fejlettségét mutatta. A dísztorták között megtalálható volt Mórciz Zsigmond: Légy jó mindhalálig c. könyvének illusztrációja. A helyi földművesszövetkezet a cukrász kiállítást öszszekötötte egy iparcikk vásárral, ahol bútort, szőnyeget, villamossági cikkeket, — méter és kötött árukat hoztak forgalomba. Sok menyasszony vásárolt vásznat, rádiót, szövetet és olyan cikket. melyre a háztartásában szüksége lesz. T. S. Levelet kaptunk Jászszentandrásról, írója panasszal fordult hozzánk, melyben elmondotta, hogy a községi vasboltban Trisói és zseblámpaelemet vásárolt. A fizetésnél a kiszolgáló két darab Tiszavidéket adott át, mondván, hogy aki elemet vesz, újságot is vinnie kell Levélírónk a továbbiakban megjegyezte azt is hogy ő nem tiltakozik az újságvásárlás ellen. Tudja hogy a szövetkeze: tek és a megye . életéből íródott cikkek olvasása , hasznos és tanul■ sávos. Csupán az i nem helyes, hogy \ egy vevőnek két ■ darab újságot is ■ adnak, s az mind- kettő még októberi ■ szám. , Igaz. hogy ez a i jelenség nem álta■ lános, de itt is . szeretnénk kérni a földművesszövet■ kezetek dolgozóit, , ne erőszaklcal és árukapcsolással ■ terjesszék a lapot. , Felvilágosító mun■ kával magyarázzák meg a szövetkezet tagoknak az újság olvasás jelentősé gét. Sok olyan dől gozó van a megye ben, mint pl. a ti szafüredi Ruházat szaküzlet vezetője Győri László elv társ és Oláh Ká rolyné, Négyes Irén, Ferevcz Mar git eladók, aki1 naponta 35—40 Ti szavidéket adna) el. Vegyenek pél dát az ilyen dolgo zóktól a Jászszent andrási Földmű vesszövetkezet Vasboltjának el adói is. W ' ' ' Jól sikerült a jászberényi méhész továbbképző tanfolyam Egyhetes méhész tovább- I :épző tanfülyamot szervezett 1 'ászöerényben a Megy ei Ta- i íácsi, a Szolnok megyei sző- 1 ’etkezeti szakbizottsággal. A ; néhész szakcsoportok, terme- i őszövetkezetek, állami gaz- i laságolc és a szakcsoporton < : ívű 11 méhészek vagyonának akozott védelme érdekében , 'ált szükségessé az egészség- j igyiek kiképzése. > A-tanfolyamat Fehér Lajos 1 ilvtárs, a MÉSZÖV igazgató- ] ági tagja nyitotta meg, itána dr. Őrösi Pál Kossut Ilii j as professzor a „Költésrotíadás elméletéi'ől” címmel ártott magasszínvonalú előidást. A tanfolyamon hetvenné;yen vettek részt, akik rézére az ország minden részéül tizenkilenc előadó tartott ilőadást. Több méhésznő is lelyet foglalt a hallgatók köött A tanfolyamot más megyék ‘őrületéről is állandóan átogatták, így a részvevők .zámát 140—150 főre lehet besütni. A Mezőgazdasági Szakisko,a vezetői nagymértékben rozzájárultak a tanfolyam sikeréhez. A záróünnepélyen megjelent Kőltai Pál, „ Méhész c. lap felelős szerkesztője, Kocsics Sándor az OMSZK igazgatója, Lévai Zsigmond, a MÉK igazgatója, Bakó Kálmán kongresszusi küldött. A méhészek szaktudásukat ás a tanfolyamon tanultakat nemcsak saját méhészetükben tudják gyümöäcsöztetni. A téli oktatásokból is kiveszik majd részüket. Kunszentmártonban pl. már járási értekezletet tartottak, ahol az egészségvédelmen kívül megbeszélték a téli pihenő alatti oktatás jelentőségét. Az öcsödi méhészszakcsoport elnöke bejelentette, hogy az oktatás után záróünnepélyt rendeznek méhész-bállal összekötve. A kunszentmártoni járás méhész szakcsoportjának munkáját, melyben nagy része van a földművesszövetkezet ügyvezetőjének is, példaképül állítjuk, s követendőnek ajáljuk a méhész szakcsoportok tagjai elé. Tóth Sándor szaktitkár Szolnok
