Tiszavidék, 1957. december (11. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-18 / 297. szám

FOLDMUVESSZOVETKEZETEINK ____ életéből ____ között, három nap alatt 3100 forintot fizettek be a rész­jegyalapra a szövetkezet tag­jai. A MEGYÉBEN Szolnokon értek el elsőnek 100 százalé­kon felüli eredményt. Az a szövetkezet hívta ki verseny­re a megyét, s megérdemlik a dicséretet. Határidő előtt 101 százalékra teljesítették a részjegy befizettetést. Sárosi Béla elvtárs, a szövetkezet ügyvezetője jutalmul részi­­vész a SZÖVOSZ IV. kong­resszuséin. Jó lesz azonban, ha tovább is végzik a felvi­lágosító munkát, mert a Cserkeszöllői földművesszö­vetkezet felzárkózott mögé­jük, s csupán 1 százalék vá­lasztja el az elsőségtől: Karcagon is eredményes munkát végeztek a szövetke­zet dolgozói.' Sütő István sza­badáru felvásárló 165 tagot keresett flel. — Felvilágosító munkája nyomán 8250 forint részjegyet adott át a szövet­kezet pénztárosának. Geszti Gyula, a ruházati bolt osz­tályvezetője is dicséretet ér­demel. Ö 130 taggal beszél­getett el, akik 6500 forinttal növelték a részjegyalapot. Sütő Istvánná baromfi fel­vásárló 4800 forintot gyűj­tött; Tiszatenyön Csajági Mi­­hályné megyei küldött 2000 forintnál több értékű rész­jegyet jegyeztetett. Nem így van azonban Alattyánon, mint fent elmondottuk. Itt Tóth Anta1 ügyvezető „ráült’’ ; a munkára. Meg is van az „eredménye“. A megyében a legrosszabbak között vannak. Nyolc és fél százalékos be- 1 fizetésük nem dicséretes do­log, annál is inkább, mert ha ..Végeznék a munkát, nem szégyenkeznének az utolsó helyen. Besenyszögö" kezdetben le­■ maradtak. Molnár Antalné, a ■ szövetkezet ügyvezetője ösz­■ szehívta a dolgozókat és a 1 vezetőség tagjait, akiktől se­gítséget kért a feladatok mi­előbbi elvégzéséhez. Meg lett a beszélgetésnél az eredrné­: nye. Az igazgatóság, fel­­; ügyelőbizottság és a bolt­bizottság tagjai a dolgozók­­’ kai együtt felkeresik a szö­■ vetkezet tagjait, akik szíve­­; sen fizetik be forintjaikat a i szövetkezetbe. A tanyasi la­­: kosságot kocsival látogatják ' mag, s elbeszélgetnek a szö­­• vetkezet életéről, gazdasági ! és áruellátást munkájáról, a ■ problémákról. Néhány nap . alatt mintegy 25 százalékkal : emelkedett a részjegvalap. ‘ fii—to. Zárszámadás a nagykörűi Petőfi Termelőszövetkezetben Mosolygós arcú férfiak és asszonyok, fiatalok és idő­sek jöttek össze a nagykörűi Petőfi Termelőszövetkezet székházába. Az évi fáradságos munka után, felvették a készpénzjárandóságot, mely 55,31 forintot tett ki munka­egységenként. A helyi pártszervezet és a földművesszövetkezet veze­tőinek javaslatára a földművesszövetkezet tekintélyes áru­­mennyiséget biztosított erre a napra. S, hogy ne kelljen a tagoknak- messzire menni vásárolni, kiállítást rendezett a székházban. A termelőszövetkezet tagjai szeretettel fogadták a gon­doskodást, s ki is használták. Rövid pár óra alatt több mint 20 000 forintos forgalmat értek el az eladók. Volt is miből vásárolni. Csak néhány tagot említünk meg. Gregor Balázs édesanyjával együtt több mint 11 000 forintot ka­pott. Kerékpárt és ruhaneműt vásárolt. Hasonlóképp beszerezte a téli holmit Májer Sándor, Pomázi Tamás és sok más termelőszövetkezeti tag. A zár­számadási elszámolás után a Petőfi Termelőszövetkezet tagjai jól sikerült bankettel zárták be az 1957-es gazda­sági évet, közös szórakozással ünnepelték az elmúlt gaz­dasági év fáradságos, de eredményes munkáját. A helyes kezdeményezés, követendő példa megyénk minden föld­művesszövetkezete részére. Keressék a kapcsolatot a ter­melőszövetkezetek tagjaival, segítsék őket ahol csak lehet, tegyék könnyebbé és eredményessé az áruvásárlást is. P. B.-né Kunszentmártonban ren­dezték meg nemrégen a me­gyei cukrászipar! versenyt és iparcikk kiállítást. Nagy izga­lom volt a cukrászok között. Mindenki igyekezett olyan készítménnyel résztvenni. — hogy első legyen a szép ver­senyben. Kíváncsiak voltak arra is, hogy kinek ítéli oda a bíráló bizottság a „Mesteri Oklevelet.” Kovács Károly, a kunszent­mártoni cukrászüzem dolgo­zója „Négylovas hintója” az első díjat nyerte. Ugyancsak az első helyezést érte el Baj­­tai József, a jászapáti föld­művesszövetkezeti cukrászda dolgozója is, aki az eddigiek­től eltérően újfajta választé­kos dessertekkel bővítette a cukrászipar készítményeit. Nem maradt el a tiszafüre­di cukrászda dolgozója. Uzso­­ki Miklós sem. Ő alig pár hó­napja nyitotta- meg a föld­művesszövetkezet Délibáb cukrászdáiét. s máris kivívta a vevők elismerését — Ö is olyan tortát mutatott be, — mél» méltán megérdemelte Ahogy nem szebnd terjeszteni az újságot Zárt epreskertek létesítésével megkönnyítjük a selyemhernyótenyésztők munkáját Népgazdaságunk fejlődő iparában mind nélkülözhetet­lenebbé váló hernyóselyemszükséglet biztosítása érdekében, kormányunk egyre erősebb intézkedésekkel teszi lehetővé, hogy ez az üzemág a hozzáfűződő kívánságoknak megfelel­jen. A növekvő szükséglet megköveteli, hogy selyem­­hemyótenyésztésünk a gazdaságosabb és jövedelmezőbb selyemtermelés útjára lépjen. Ennek első követelménye, hogy az eddigi eperfanevelés, ültetési, fásítási és eperfa­védelmi rendszerünket megváltoztassuk. Köztudomású, hogy a selyem tenyésztésnél, az eperfa­­lomb biztosítása okozza a legtöbb munkát. A közutakon álló eperfák többnyire távol vannak a tenyésztő közsé­gektől, tehát a tenyésztő sok időt tölt el járkálással, míg az eperfáig eljut. Számtalan példa van arra, hogy megyénk­ben a jó gubótermelő vidékeken 15—20 km-re is elmegy a tenyésztő a szükséges levélért. E mellett a közutakon álló eperfa törzse magasra nevelt, mert ellenkező esetben a koronaágak akadályoznák a közlekedést. Természetesen az ilyen fákról történő lombszedés sokkal nehézkesebb és jelentősen több fáradsággal, munkával jár. Az utak kor­szerűsítése miatt lassan kiszedik az utak mentén az eper­fákat, ezeket a fákat viszont valahogy pótolni kell. Most a Selyemgubóforgalmi Szöv. Vállalat Szolnok megyében is „zárt” epreskerteket létesít a tenyésztők mun­kájának megkönnyítésére. A zárt epreskertek előnye, hogy az eperfák alacsonytörzsűek és így a levelek szedése köny­­nyebb, s a fákat nem lepi el az országutak pora. Ismere­tes, hogy az amerikai szövőlepke elsősorban az eperfákat lepi meg, ellenük való védekezés is sokkal könnyebb zárt epresekben, mint a szétszórt eperfák esetében. 1958. év tavaszán több mint 20 kh-on kívánunk epres­kerteket létesíteni. A telepítéshez szükséges területet az állami tartalékföldekből a helyi tanács adja. örömmel állapíthatjuk meg, hogy célkitűzéseinket a tanácsi szer­vek a helyi lehetőségekhez mérten támogatják. Sajnos, előfordulnak esetek, ahol nem akarják megérteni a se­­lyemtenyósztés fejlesztésének népgazdasági jelentőségét és elzárkóznak attól, hogy epreskertekhez területet biztosít­sanak. Pl. a Szolnoki Városi Tanács mezőgazdasági osztá­lyán kérésünkön csak mosolyognak, levelünkre meg nem is válaszolnak, pedig ha megnézzük a nyilvántartásokat, megállapíthatjuk, hogy Szolnokon 90 százalékban vasuta­sok, gyári munkások foglalkoznak selyemhernyótenyésztés­sel, akiknek napi munkájuk után Szajolba és Martfűire kell kimemniök levélért. Ök szinte követelik tőlünk, hogy létesítsünk epreskertet. A telepítési munkálatokat és az eperfák gondozását vállalatunk emberei végzik. A szükséges facsemetét az' erdőgazdaság biztosítja. Rontó Antal felügyelő A jászboldogházi szarvasmarhatenyésztő szakcsoport eredményeiről és terveiről Az MSZMP Politikai Bi­zottságának határozata szük­ségesnek tartja, hogy a me­zőgazdaság szocialista át­szervezése, s ezzel egyidejű­leg a termelékenység foko­zásának szempontjából, a fokozatos fejlődés lehetősé­geit magukban hordozó egy­szerűbb, átmeneti szövetke­zeti formák, termelői szak­csoportok, társulások részé­re állami támogatást bizto­sítsanak. Támogatást azon­ban csak a közös tevékeny­ségük arányában kaphat­nak. A fentiek értelmében Szol­nok megye területén a fmsz­­ek keretén belül működő szakcsoportokat felülvizsgál­ják. Felülvizsgálást a párt, a tanács, a fmsz a szakcso­porttal közösen végzi. A megyénk egyik legis­mertebb szakcsoportjának a jászboldogházi szarvasmarha­­tenyésztő szakcsoportnak a felülvizsgálása megtörtént. Ezen a felülvizsgáló, illetve kiértékelő taggyűlésen a ve­zetőség beszámolt az eddigi munkájáról,, vagyis a szak­csoport eredményeiről. Ez a szakcsoport 1953-ban alakult állattenyésztői egye­sülés néven. Az elmúlt négy Iév alatt szerződéses úton több értékes tenyészbikát és tenyészüszőt adtak át a nép­gazdaságnak. Minden évben megrendezték az állatte­nyésztő napot, amikor az el­telt idő tenyésztői munká­kat értékelték. Ez évben is szeptember 15-én rendezték meg az állattenyésztői na­pot. Ezen a bemutatón bebi­zonyosodott ,hogy jó áLaitenyésztők vannak Boldogházán; De az elért eredmények nem kielégí­­tőek. Elmondották a szakcsoport tagjai, hogy ők is látják a hibákat s annak okát is. — Ugyanis a takarmányalap biztosítása körül van egy kis hiba. Kevés pillangós takar­mánynövény területtel ren­delkeznek. Ennek orvoslásá­ra a jövő évben növelni fog­ják a lucerna vetésterületét, valamint több takarmány­borsót fognak termelni. — Ezentúl régen megoldásra váró probléma az, hogy meg­felelő tenyészbikát kapjon a szakcsoport. Igaza van Szű­rös Vendel szakcsoport tag­nak, amikor azt mondja, hogy az államnak sem kö­zömbös az, milyen apaállatot vásárol Jászboldogházáról. Köztudomású, hogy a ke­vésbé értékes apaállat egy egész környék tenyésztői munkáját és tenyészállomá­nyát teheti tönkre. Ez pedig a tenyésztői kedv csökkené­séhez vezet. E kérésük jo­gosságát alá támasztja az a tény is, hogy jelenleg 22 db tenyészüszőre szerződtek a TGI-vel. Ilyen eredményt nem tud felmutatni, egy ilyen hasonló kis község sem. A teljesítményük is olyan magas, melyet a napi tej­­mennyiség beszállítása iga­zol, hogy 4—5 község egy hét alatt nem szállít be annyi te­jet, mint Jászboldogháza egy nap alatt. Tervük az, ameny­­nyiben nagy értékű apaálla­tot kapnak, akkor párosítási tervet készítenek és annak alapján folytatják a tenyész­tői munkát. A közös tevékenység kiszé­lesítése érdekében növendék­állat nevelőtelepet, illetve is­­tálót szeretnének ti jövő év­ben építen, melynek építési költségeihez ők is megfelelő arányban hozzájárulnak. Az elgondolás az, hogy a szak­csoport a tagjaitól csökken­tett áron átveszi a borjúkat s az eladáskor kapja meg az illető tag a tenyészállatáért járó árkülönbözetet. Persze a közös alapra is biztosítják a jövedelem 4—5 százalékát. A MÉSZÖV hi­telakción keresztül segíti elő ezt a nemes kezdeményezést. A szakcsoport a növendék­állat nevelés sikere érdeké­ben az abraktakarmánynö­vények és a siló kukoricave­iéi területét növelni kíván­ja. F. L. A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátó­­ipari Dolgozók Szakszervezete nyugdíj szakosztályt hoz létre A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendégjátóipari Dolgozók Szolnok megyei bizottsága nyugdíjas szakosztályt kíván létrehozni. A szakosztály a ; nyugalombavonult. szervezett dolgozók problémáival, jog­védelmével foglalkozik majd , behatóbban. ; ' A szakszervezet megyei bi­zottsága kéri a megyében la­i'd nyugaiomoa vonult es a KPVDSZ-hez tartozó nyug­díjasok jelentkezését, szemé­lyesen, vagy levélben. A levél­ben jelentkezők, lakcímüket, tagkönyv számukat és a^ utolsó munkahelyeiket kö-j zöljék. Cím: Szolnok, Ságvárj út, 14 sz„ I. em. 20. Szenes Ottóné Szolnok ! Ahol jó a kapcsolat a termelőszövetkezettel, jól halad a részjegybefizetés A SZÖVOSZ IV. Kongresz­­szusa tiszteletére megyénk földművesszövetkezeteinek aktivistái, vezetőségi tagjai és dolgozói felajánlották, hogy a í-észjegybefizetést meggyor­sítják. Többen értek el pár nap alatt is már kiemelkedő eredményt. Tiszavárkonyban pL a Petőfi Termelőszövetkezet és a földművesszövetkezet kö­zött jó kapcsolat épült ki. Bori Pál élv társ, a termelő­­szövetkezet elnöke is tagja a földmüvesszövetkezetmek, s ezáltal ő is bekapcsolódott a részjegy megduplázásáért in­dított mozgalomba. Deák Fe­renc József földművesszövet­kezeti ügyvezetővel megbe­szélték, hogy a termelőszö­vetkezet 5 mázsa búzát ad át a felvásárló helyen, s an­nak ellenértékét a részje­gyekbe helyezi; — Megéri — mondotta Bori elvtárs, hiszen az elmúlt év­ben is 900 forint értékű visz­­szatérítést kaptak. Még na­gyobb eredményeket mutat­­ha Inának fel, ha minden terményféleséget a földmű­­vesszövetkezetnek adhatná­nak el, de ezt nem tudják megtenni, mivel a Pestme­gyei Terményforgalmi Vál­lalat jóval1 drágábban veszi meg a terményeket. Jó lenne, ha a SZÖVOSZ megvizsgál­ná eeit a lehetetlen állapotot és minden téren azonos fel­tételeket .biztosítana a föld­művesszövetkezetek részére; El kell még mondani azt is, hogy B; 'i elvtárs javasla­tára a Petőfi Termelőszövet­kezeit tagjai, — akik közül hetvenhaton tagjai a földmű­vesszövetkezetnek is, vállal­ták, hogy részjegyük meg­duplázására személyenként 25 kiló búzát adnak át; Más helyeken, mint pél­dául a jászladányi földmű­vesszövetkezet ruházati bolt­jának dolgozói versenyt in­dítottak egymás között. Szép eredményeket ért él Horváth Ernő, a bolt dolgozója, aki naponta 30 részjegyet és új tagot szervezett be. Minden szövetkezeti dolgozó példát vehetne Horváth Ernőről. Vezsenyen a Tiszakanyar Termelőszövetkezet 300 fo­rintos részjegyét 600 forintra emelte. A tanács dolgozói is megduplázták a befizetett részjegyet. Tiszajenőn ez év január 1-én 34.780 forint volt a részjegyalap. Ez az összeg 12 hónap al tt csak 4600 fo­rinttal emelkedett. A IV. kongresszusra tett vállalás idején december 10—12-ike Cukláríb éti iftUcíkk UidilítcU wo-ít volna az első helyezést. De nemcsak a fenti cukrászok voltak jók. Berta Ferenc, Go­­mola János cukrászok olyan gyümölcs és virág-kertet va­rázsoltak marcipánból és cu­korból, hogv a kiállítás láto­gatói és vásárlói a legna­gyobb elismerésben részesí­tették. Jó munkájukért a II. dijat kapták. Sokat lehetne még írni a kiállításról, hisz a 106 féle süteményféleség, a 25 féle torta a cukrászipar fejlettsé­gét mutatta. A dísztorták kö­zött megtalálható volt Mórciz Zsigmond: Légy jó mindhalá­lig c. könyvének illusztráció­ja. A helyi földművesszövet­kezet a cukrász kiállítást ösz­­szekötötte egy iparcikk vá­sárral, ahol bútort, szőnye­get, villamossági cikkeket, — méter és kötött árukat hoz­tak forgalomba. Sok meny­asszony vásárolt vásznat, rá­diót, szövetet és olyan cik­ket. melyre a háztartásában szüksége lesz. T. S. Levelet kaptunk Jászszentandrásról, írója panasszal fordult hozzánk, melyben elmondot­ta, hogy a községi vasboltban Trisói és zseblámpaele­met vásárolt. A fi­zetésnél a kiszol­gáló két darab Ti­­szavidéket adott át, mondván, hogy aki elemet vesz, újsá­got is vinnie kell Levélírónk a to­vábbiakban meg­jegyezte azt is hogy ő nem tilta­kozik az újságvá­sárlás ellen. Tudja hogy a szövetkeze­: tek és a megye . életéből íródott cikkek olvasása , hasznos és tanul­■ sávos. Csupán az i nem helyes, hogy \ egy vevőnek két ■ darab újságot is ■ adnak, s az mind­­- kettő még októberi ■ szám. , Igaz. hogy ez a i jelenség nem álta­■ lános, de itt is . szeretnénk kérni a földművesszövet­■ kezetek dolgozóit, , ne erőszaklcal és árukapcsolással ■ terjesszék a lapot. , Felvilágosító mun­■ kával magyarázzák meg a szövetkezet tagoknak az újság olvasás jelentősé gét. Sok olyan dől gozó van a megye ben, mint pl. a ti szafüredi Ruházat szaküzlet vezetője Győri László elv társ és Oláh Ká rolyné, Négyes Irén, Ferevcz Mar git eladók, aki1 naponta 35—40 Ti szavidéket adna) el. Vegyenek pél dát az ilyen dolgo zóktól a Jászszent andrási Földmű vesszövetkezet Vasboltjának el adói is. W ' ' ' Jól sikerült a jászberényi méhész továbbképző tanfolyam Egyhetes méhész tovább- I :épző tanfülyamot szervezett 1 'ászöerényben a Megy ei Ta- i íácsi, a Szolnok megyei sző- 1 ’etkezeti szakbizottsággal. A ; néhész szakcsoportok, terme- i őszövetkezetek, állami gaz- i laságolc és a szakcsoporton < : ívű 11 méhészek vagyonának akozott védelme érdekében , 'ált szükségessé az egészség- j igyiek kiképzése. > A-tanfolyamat Fehér Lajos 1 ilvtárs, a MÉSZÖV igazgató- ] ági tagja nyitotta meg, itána dr. Őrösi Pál Kossut Il­ii j as professzor a „Költésrot­­íadás elméletéi'ől” címmel ártott magasszínvonalú elő­­idást. A tanfolyamon hetvenné­­;yen vettek részt, akik ré­zére az ország minden részé­ül tizenkilenc előadó tartott ilőadást. Több méhésznő is lelyet foglalt a hallgatók kö­­ött A tanfolyamot más me­gyék ‘őrületéről is állandóan átogatták, így a részvevők .zámát 140—150 főre lehet be­sütni. A Mezőgazdasági Szakisko­­,a vezetői nagymértékben rozzájárultak a tanfolyam si­keréhez. A záróünnepélyen megjelent Kőltai Pál, „ Mé­hész c. lap felelős szerkesztő­je, Kocsics Sándor az OMSZK igazgatója, Lévai Zsigmond, a MÉK igazgatója, Bakó Kál­mán kongresszusi küldött. A méhészek szaktudásukat ás a tanfolyamon tanultakat nemcsak saját méhészetükben tudják gyümöäcsöztetni. A té­li oktatásokból is kiveszik majd részüket. Kunszentmár­tonban pl. már járási érte­kezletet tartottak, ahol az egészségvédelmen kívül meg­beszélték a téli pihenő alatti oktatás jelentőségét. Az öcsö­­di méhészszakcsoport elnöke bejelentette, hogy az oktatás után záróünnepélyt rendez­nek méhész-bállal összekötve. A kunszentmártoni járás mé­hész szakcsoportjának mun­káját, melyben nagy része van a földművesszövetkezet ügyvezetőjének is, példaképül állítjuk, s követendőnek ajáljuk a méhész szakcso­portok tagjai elé. Tóth Sándor szaktitkár Szolnok

Next

/
Thumbnails
Contents