Tiszavidék, 1957. december (11. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-12 / 292. szám

Határszemle a jászapáti járásban Egy jubiláló színész szép emlékeiből AHOGY A TEREK, a szobrok és szép épületek hozzátartoznak egy-egy város arculatához, így varrnak emberek is, aki­ket annyira a megszokott környezetükhöz tartozónak érzünk, hogy nehezen tudjuk nélkülük elképzelni a városit, szűkebb pátriánkat. Ilyen ember — vallják a szol­nokiak — Kompóthy Gyula bácsi is. A hozzám hasonló „bevándorolták” úgy fi­gyelnek fel rá, lvogy valaki egyszer azt mondja nekik az utcán: — Nézd csak, ott me"y a Gyuszí bácsi! S akkor végigmérjük zömök, tekinté­lyes alakját és találgatjuk, vajh ki is lehet az a Gyvszi bácsi. Persze restelijük el­árulni, hogy nem isme juh őt. Aztán egy­szer csak véletlenül felfedezzük a színház előcsarnokában, majd mintha a színpadon is látnánk... Hát így valahogy, így kez­dődik az ismerkedésünk a város Gyula bácsijával, Kompóthy Gyulával. És kezd­jük találgatni, hogy mit is szeretnek rajta bonvívánnal, akinek neve pár evtizéd­del ezelőtt — olyan közismert és sokat emlegetett volt a fővárosi színpadokon. Hej, ha az az album beszélni tudna 1 De még így is, a képek nyelvén sok min­dent elárul. Látjuk Kompóthyt, mint ifjú „kadétot?' színészi pályája kezdetén, itt van Honthyval a Városi Színház Asszony­kám c. előadásán, Berkyvel a Tatárjárás­ban, BiÜer Irénnel a Három gráciában, Kiss Ferenccel együtt a Sasfiókban, Pe­­rényi Sárival a Hamletben, majd a Csó­kás asszony bonviván jaként (partnerei Honthy, Somogyi Nusi, Hegedűs Gyula, Kabos ...), ajánlások, dedikációk, köszönő sorok —■ Lehár Fér énétől (a Három grácia 100. előadása alkalmával), Péchy Erzsitől, stb. Együtt Csontossal, Eisemannal, Kom­­lós Vilmossal... S egykorú színlap: Bajor Gizi, Kompóthy, Ladányi... a Nórában. Szép, sőt gyönyörű emlékek, csak kevesen mondhatják mindezt magukénak. Ugyan-1 Melegedni, beszélgetni tér­tem be Fügedi János elvtárs irodájába, s lám, mi lett be­lőle? ... Újságcikk. Mégpe­dig olyan, melyet — de azért tessék c?ak elolvasni! — ta­nulságosnak szánok. Az fmsz részjegy-jegyzésének kérdése került szóba. Nagy meglepe­tésemre kiderült, hogy an­nak a 28 ezer 576 Ft-nak nagy részét, mely eddig be­folyt, az egyéni gazdák fizet­ték be a közösbe. Hát ne lennének tsz-ek Jászapáti­ban? ... —■ Vannak! —» erősíti az fmsz agronómusa, ki egyben párttitkár is. — Csakhogy eddig még nem került zár­számadásra a sor. Nem ké­telkedem abban, hogy a sok­százezer kifizetésre kerülő ▼▼TTTTTTTTTrTTVTVTVTfTTVTVTV» ,yfe flénk, tie de ab eleiedet tátika, (ceti {ibethl ,l edák Sári és Komoóthv Gyula a Pomuadur előadásán a Fővárosi ODerettszínházban. forint egy részén részjegyet ? vált a tagság. Kiderül az is, mi lankaszt- , ja a jegyzési kedvet: az el- ; múlt esztendőben 125 ezer forinttal károsították meg ; lelkiismeretlen sikkasztok az ; fmsz-t. így a nyereségvissza- < térítés nem tett ki többet 1,4 < százaléknál. A bűnö-ök közül ! Borbás részlegvezető két i évet. Borbély üzletvezető kő- ] zel másfelet. Medvecki rész- I legvezető 10 hónapot kapott, i Fügedi elvtárs nem akarja j ugyan utólag sem befolyá- ] solni a bíróságot, de az ítéle- i teket túlságosan enyhének ; találja. —- Megkapták büntetésü- : két azok is, — mondja kér­désemre, — kik elmulasztot­ták az ellenőrzést. Galamb üzemágvezető pl. hét hónap börtönbüntetést kapott. Ta­nultunk a történtekből. Cse­csei János cukrászdavezetot, ki saját gyártmányait árusí­totta az fmsz által fenntartott boltban, leváltottuk. — Kiss Kálmán pincemestert, ki az ellenforradalom egyik leg­hangosabb prókátora volt, elküldtük. Megtudtuk, hogy a kom­munisták vették kézbe a jegyzések dolgát, mikor lát­ták, hol szorít a cipő. Elmon- : dották a tagoknak, hogy az ellenőrzést megszigorították, a közösségbe beleilleszkedni nem tudó elemeket kizárták, j hogy elejét vegyék kértevé- ! sü’ lek. Szólották az fmsz j terveiről is: a szövetkezet j hét új vetőgépe fölé színt j akarnak emelni, s új teher- í gépkocsit kívánnak beszerez- j ni, mellyel a nyár folyamán | ol” jól bevált „kisvásárokat” i folytatni lehet. — Példájuk | nyomán az fmsz dolgozói : ebédidejük egy részét, vala- : mint a szombat délutánt és i a vasárnapot a jegyzés ügyé- j nek szentelték. Lédeczi Jó- i zsef boltvezető és Demény i István pártveztőségi tag na- ; ponta 10—12 jegyzért ért el. ; A párttagok kezdeményezése i nem volt hiábavaló: az utol- i só négy napban a jegyzések j összege 8 ezer 75 forint volt. j r— b. z. — ; Együtt a lakossággal Zagyvarékas dolozói becsü­lettel fizették és fizetik most is a községiéjlesztósi hozzá­járulást. Különösen azóta, mióta a tanács végrehajtó bizottsága a befutó összegűéi olyan munkákat végeztet el, amit legjobban kért a lakos­ság. Betonjárdából 6 és félezer négyzetmétert építettek, leg­többet, 3 és félezret ezévben. Külön élelmiszer-piacot léte­sítetted A halárban egyik fo’-gahnas foidutat megjaví­tották, feltöltöttek 10 ezer forintos költséggel. A község belterületén is több utcát rendbehoztak, feltöltöttek. A vasútállomás igen mesz­­sze van a községhez. Pedig naponta négy-öiszáz ember jár innen Szolnokra dolgozni. S csak ők tudják igazán ér­tékelni azt az 1000 méternyi baton járdát, amit már a vas­útállomásig megépítettünk. Nem kel most már az or­szágúton járni, ahol — ha sár volt — a gépkocsivezetők nem egyszer akarattal is összecsapkodták a járókelők ruháját; Moistt készül nálunk a köz­ségfejlesztés 3 éves terve. — Ennek összeállítására alakult egy bizottság, amely javasla­tait már összesítette s a vb. élé terjesztette. A vb. jóvá­hagyta s a decemberi tanács­ülésé a végleges döntés. A tervben szerepel az ez­évben épített híd feljárójának kijavítása, a legelőn egy fe­­dtta karám megépítése, a temető bekerítése. Bővíteni akarjuk a villanyhálózatot 3 ezer méterrel s a kis&zögi sporttelepen zuhanyozót szán­dékozunk építeni. Javítani kell tovább a dűlőutakat, s pénz kell a kultúrotthon, a bölcsőde, az óvoda támogatá­sára. A lakosság most már tudja, hogy amit befizetnek, azt arra fordítja a tanács, amire legjobban kell. A munkában a jelenlegi időjárás miatt gá­tolva vagyunk, de a tartalék­­anyagok beszerzéséről nem feledkeztünk meg. Van fo­lyamkavicsunk, cementünk, s egyéb anyagok beszerzéséről is gondoskodunk már most. S ha 1958 tavasza közelít, kezdjük a munkákat; A dolgozók azonban nem­csak a közsógféjlesatésd hoz­zájárulást fizetik szorgalma­san, hanem adófizetési köte­lezettségüket is tudják. Köz­ségünk adótervét december elsejéig 86 százalékra telje­sítette. Pedig most nem al­kalmaztunk semmiféle kény­szerítő módszert. Az emberek a maguk jószántából jöttek, s rendezték a befizetést. S ezt minden túlzás nélkül te­kinthetjük a kormány iránt érzett és tanúsított bizalom­nak; Faragó Imre, Tóth Boldi­zsár, Bálint Kálmán, ifj. Kiss Imre, D. Varga József még szeptemberben, októberben és november elején rendezték adójukat. A község lakosságának nagy többsége becsületesen teljesítette kötelezettségét. A tanács végrehajtó bizottsága ezt úgy viszonozza, hogy még körültekintőbben dolgozik, még többet te— árért, hogy amire erőnkből. tehetségünk­ből telik, minél élőbb me­­teremtsük, hogy szebb, ké nyelmesebb legyen. Három János. köze, előadó. Zagyvarékas, annyira ezek a „bennszülött” szolnokiak. Látjuk, mint a Gyertyafénykeringő félté­keny férjét, a Mosoly országa Csang-ját, a János vitézben mint francia királyt, az Ócskavas nagyban című darabban Hedges szenátorként, 6 a Mézeskalács csizmadiája és a Csókás asszony Kubanek hentese... És így lassan, ezekből a figurákból is ösz­­szetevődve kirajzolódik előttünk Kom­­póthy Gyula alakja, 'gy ahogy a szolno­kiak szívében él, kedvesen, derűsen. De egyik-másik darabból érezzük azt is, hogy több egyszerű nevettetönél. Meghökkent bennünket, mint pl. C sang bácsi szerepé­ben, ahol mozdulatai, szavai mögött az egész régi kínai társadalom kaszt és osz­­tálykorlátai érződnek, az udvarias máz mögé bújtatott gyűlölet és harag, sőt ke­gyetlenség is. És ilyenkor azt gondoljuk: „Kár, hogy ennyire beskatulyázzák a szol­nokiak saját kedvenceiket!” (Nem csak Kompóthy az egyedüli!). Csak nevetni sze­retnek gesztusaikon, pedig az igazi művész néha mást is szeretne, megrázni, megdöb­benteni és elgondolkoztatni az embereket Azután egyszer összeakadunk Gyula bácsival egy rázós teherautóból eszkábált buszon, Törökszentmiklósra menet és azon izgulunk együtt a kis társasággal, vajon sikerül-e majd az irodalmi ankét? Más­kor, egy ünnepi esten, az öltözőben lát­juk, amint félrevonulva olvasgatja az elő­adásra szánt novella szövegét. Láthatóan drukkol, pedig ki tudja, hányszázadszctr lép már színpadra. Megismerjük, hogy a magánéletében milyen szerény, s milyen kedélyes jóbarát. Megszeretjük. S ha is­merős jön hozzánk, az utcán sétálva már mi is így hívjuk fel rá a figyelmet: — Nézd csak, ott megy a Gyula bácsi! — s fölényesen mosolygunk, ha az illető tanácstalanul néz ránk. Hát igen, mi már ismerjük őt, legalább is azt hisszük, pedig., PEDIG MÉG MINDIG nem ismerjük. Elképzelésünkben a korosabb, a 60 év kö­rüli Gyula bácsi él. Hanem van ám egy másik Kompóthy Gyula is! Az, amelyik ma már csak egykori újságkivágásokból, fényképekről, színlapakról lép elénk. S ez a másik, a fiatalkori Kompóthy sem ke­vésbé érdekes, sőt, számos meglepetést tar­togat számunkra. Mert ' i hinné, hogy a mi Gyula bácsink azonos azzal a fiatal csak érdekesség: képek egykorú filmek­ről (a néma filmek hőskorából), Becsben, Münchenben, Budapesten készült filmek Kompóthyval. Ez is ltedves emlék, ÉS MINDEZEK birtokosa, tulajdonosa mit csinál jelenleg, hogy van megelégedve mostani életével? Beszélgettünk, De már a színlapakról is tudtuk, 13-án lesz egy jubileumi előadás a szolnoki Szigligeti Színházban a tiszteletére. Most 60 éves, és 38 éve színész, nyolc éve él Szolnokon. Már nyugdíjba mehetne, de melyik szí­nész ismeri ezt a szót? Amíg játszani bír, játszani akar, hiszen ez az életeleme, ez volt gyermekkori vágya és ma is ez tölti be életét. Nyáron gamdozgatja a kis ker­tet a lakása előtt, szereti a virágokat, a könyveket — sokat olvas, nem já/r szóra­kozóhelyekre, szép, szolid élete példája lehetne» sok fiatalnak. Kedvenc szerepe, Hauptmann: Naplemente előtt c. drámá­jának Clausen tanácsosa (éppen most ké­szítenek belőle filmet Hans Alberssel a főszerepben), ezt szeretné egyszer majd eljátszani, talán lesz alkalom rá. Nagyon szeret — s szeretne — utazni, és panasz is csak egy van, ezzel kapcso­latos: kapták vasúti fálárujegyet a ta­vasszal, majd el is vették tőlük azzal, hogy nekik nem jár. „Hát ennyit nem ér­demiünk meg?” r- kérdezi egy kicsit megbántva. S MIT ÜZEN a kedves közönségnek, barátainak? Ezt mondja: — Játszani szeretnék, nem szeretnék eltemetkezni, visszavonulni. És néha pró­zát is, ha lehet! a színészetben az a szép, hogy mindig újat tud adni. Szívesen taní­tom a fiatalokat •— ha igénylik.,, teszi hozzá valami csendes rezignációval, ami­ben nagyjából az is jnne van: a sikert, a későbbi szép emlékeket nem adják in­gyen, meg kell azért küzdeni, dolgozni, s nem szabad restelleni a tanulást az idő­sebbektől, tapasztaltabbaktól, hiszen a színész élete végéig folyton tanul, tanul és alakít... És néha emlékezik, mint most a mi Gyula bácsink is, aki csak nekünk „bácsi", de ő még fiatalnak érzi magát. Megőrizte fiatalnak derűs kedélye, em.be rszeretele. Maradjon is az és játsszon még so­káig, a szolnoki közönség örömére. F. TÓTH PÁL R)ooooooooocsooooc>ocxxxx3ooc>oopcx3cxx3oooooooc)ck3oa»öoooooocí0{x>oocoooooooooooooooooocoooc5coooocooooooooooooooooooocoooooooooooc Textilanyag ricinusból Az egyik olasz múselyem­­gyár a nemrégen megtartott olasz árumintavásáron bemu­tatta a ricinusból készült textil anyagot. Az újtípusú anyag súlya rendkívül mi­nimális. — Az új an> ágból igen tartós harisnyákat, fe­hérneműt, fürdőruhákat le­ltet készíteni, JÖ KIFOGÁS New Orleansban egy ren­dőrtisztnek eltűnt az autója, amelyet később este egy park elhagyott részében fedezett fel. Nem volt üres, két fiatal párocska szerelmeskedett benne. Azzal védekeztek, —• hogy csupán a „szputnyikot” figyelték. AMERIKA — A HÁZI­ÁLLATOK PARADI­CSOMA? A legújabb háziállat-sta­tisztikai adatok szerint Ame­rikában 23 millió kutyát, 28 millió macskát, 24 millió tör­pepapagájt és több mint 600 millió trópusi díszhalat tar-, tanak. | a jászapáti j járásban nö­vénytermelési szempontból eredményes volt az 1957-es gazdasági év. A Véiemd Endre Tsz 223, a jászapáti Alkat­­mén.' Tsz 201 mázsás átlag­termést ért el cukorrépából. Az egyéni gazdák járási át­lagban holdanként 120 má­zsa cukorrépát termeltek. — Valószínűleg ez az oka an­nak is, hogy húzódoznak a cukorrépa szerződéskötéstől. A termelőszövetkezetek 440 holdra szerződtek és ezzel tel­jesítették az előirányzatot.— Ennyit kívánt tőlük a nép­gazdaság. — Az egyéni gaz­dák azonban még 450 hold cukorrépa termelési szerző­déssé! adósak. Az őszi mélyszántás gya­korlatilag befejeződött a já­rásban. Az egyéni gazdák is sokkal nagyobb területet szántattak fel, mint az előző években, tehát a kapásnövé­nyek — különösen a cukor­répa — termelésére jobbak az előfeltételek, A jászapáti járás területén csupán 1—2 helyen és ott is néhány holdnyi parlag-föld van, amelyet tavasszal kény­szerhasznosítás útján művel­teinek meg a tanácsok. | jói, fizetett | a kukorica. A jászladányi Béke Tsz-ben 26.6 mázsa, a jászapáti Al­kotmány Tsz-ben 25 mázsa lett a termésátlag. Az egyé­niek földjén átlagban 16—18 mázsa termett. A szövetke­zetek, a lényegesen magasabb terméseredményt az istálló- és műtrágyázásnak, vala­mint a kártevők elleni szak­tmKwww&wwwwwmvwwrmmmwmmmmvím ; Tanultunk a magunk kárán 4 szerit védekezésinek köszön­hetik; A járás szövetkezeted és egyéni gazdái általában elé­gedettek a két gépállomás munkájával. Csupán a rizs­­telepek szántása maradt ed, különösen, ahol a kései le­csapódás miatt nem száradt ki annyira a talaj, hogy szántani lehessen. Meg aztán nagyon hiányzanak a gép­állomásokról a lánctalpas taktorok; A termelsaövetíkezetek egy­re jobban felismerik az ál­lattenyésztés fontosságát. — Hogy elegendő takarmány legyen, az új gazdasági év­ben 300 holddal növelik az öntözéses takarmánytermő te­rületet. Jászkiséren és Jász­­alsószentgyörgyön megkezdő­dött a legelők istáUátrágyá­­zása, s tavasszal a műtrágyá­zást is elvégzik. | 1958-ban | mintegy 200 hold­dal csökken a járás vetés­területe. A vetésforgó alkali mazása folytán, a kikapcso­lásra kerülő rizsföldéken vö­­rösherét és egyéb pillangós takarmányféüét vetnek. Em­lítésre méltó jjteg, hogy a jászapáti járág^terméiőszö­­vetkezetei és egyéni gazdái befejezték a fiatal gyümölcs­fák bekötözését és a szőlő­fedési munkáikat. Az elmúlt év folyamán a tiszafüredi járás földműves­szövetkezetei szerződéseket kötöttek a termelőkkel. Azit a körülményt, hogy ezek a 6zerződéékötések pénzeiőle­­gek folyósításával járnak, egyesek -jogtalan pénzszer­zésre használták féL Most se pénz, se posztó. Se a szer­ződött hízotüiba, naposcsibe, toll, stb. nem lett leszállítva, de nem akarják visszafizetni a felvett előlegeket sem. A föddművesszövetkezatek nem hagyják annyiban a dolgot, s felelősségre vonják azokat a nagyiványi, tiszaszöllősi, ti­­szaörsd termelőket, akik a felhívás ellenére sem adták vi5sza a szövetkezettől felvett előlegeket. Nézzük csak, hogy fest ez a dolog közelebbről Például id. Kálmán Imre rizsfflegelőre 4000, libahízlalásra 1300, na­poscsibére 200 forintot vett fel, s nem áltatja visszafizet­ni tartozását. A fia, ifjú Kál­mán Imre is hasonlóan sze­degetett fel pénzt és házal épített, de a visszafizetésre nem gondol , A rendőrség nyomozza eze­ket a bűncselekményeket, mert a szövetkezieti tulajdon nem csáki szalmája, amit mindenki szabadon húzhat széjjel. Az említett községekben a becsületes temelők vissza­fizették a felvett előlegelkiet, (ha nem termeltek is valami oknál fogva), mert tudták, hogy ez a pénz nem az övék. Azoic pedig, akik felhívás el­lenére sem egyenlítették ki a tartozásukat, a csalással felvett előlegekért bíróság előtt felélnek és amellett a tartozást is meg kel fiizet­­niök. Nem lehlet azt eltűrni, hogy se hízott libát, se tollat, se csirkét, ee pénzt ne lásson a szerződés után a szövetkezet. Id. Kálmán Imre és társai ügyében a nyomozás lefolyt, az iratok a járási ügyészsé­gen vannak és sorrakerülnek a többiek is. Dr. Tóth Lajos, [ fmsz. jogi tanácsadó, % Tiszafüred.

Next

/
Thumbnails
Contents