Tiszavidék, 1957. december (11. évfolyam, 283-306. szám)
1957-12-10 / 290. szám
VJLAG PROLETÁRJAI EGYESOUETEKl II. évfolyam, 290 szám. Ara. so fillér. 1957. december 10. kedd. Ma:_______ A kollektív vezetés tapasztalataiból «1 Vasárnapi sportereAmanyck % Egy huruzs ó asszony üze mei hím Ity/ácakat akciónk Az utóbbi hetekben | — tekintve, hogy közeledik az évvégi számadás — sok ember érdeklődésének középpontjába került a vállalati nyereségrészesedés. Talán annyira is, hogy ennek egyik feltétele és szülóanyja az önköltségcsökkentés és takarékosság kissé háttérbe szorult. Pedig mondani sem kell, hogy enélkül mégcsak gondolni sem lehet a jólét további növelésére és hazánk gazdasági megerősödésére. Mielőtt a tizenharmadik havi fizetést, vagy annak egy részét kifizetnék megyénk vállalatainál—érdemes egy pillantást vetni arra is, mennyiben szolgáltak rá üzemeink a részesedésre, takarékossággal, a gyártási költségek leszorításával adtak-e alapot „reális” lehetőséget a részesedési-e? Maga a nyereséges, ügyes gazdálkodás ténye csaknem minden vállalatunknál vitán felül áll. Oly annyira, hogy a nagyobb üzemek közül keresve sem lehet találni olyant, amelyik elért és kimutatott pénzügyi eredményei alapján ne kecsegtetné dolgozóit (természetesen jogosan) legalább egy-két heti nyereségrészesedéssel. E tekintetben — van bizonyos párhuzam a termelés és a rentábilitás között. így pl. akkumulációjával jól áll a Tisza Cipőgyár, Mezőgazdasági Gépgyár, téglagyárak, Vegyiművek és több más üzem. Érdekes azonban, hogy az önköltségek csökkenése és a vállalati nyereség között már koránt sem lehet ilyen szoros összefüggést találná, pedig ez volna a helyes módszer. Mindenekelőtt le kell szögezni hogy a megyénkben gyártott fontosabb nyersanyagok és árucikkek önköltsége nagyrészt csökkent. NÉHÁNY PÉLDA ERRE:| A Tiszamentl Vegyiművekben gyártott kénsav tonnája a harmadik negyedévben több, mint 30 forinttal került kevesebbe, mint egy évvel előbb. A cellulózé tonnánkénti önköltsége 360 forinttal, a fűszerzsák papír tonnájáé 83 forinttal, stb. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy közben a bérköltségek a rendelet szerinti munkabéremelésekkel nőttek. Hogy ez még sem lát— 6Z°tt meg a ráfordításokon, sőt lejjebb szálltak az összköltségek — nyilván csak úgy volt lehetséges, hogy javult a fajlagos anyagfelhasználás, csökkent a selejt, javult a minőség. Kár és sokat veszít a kimutatott gazdasági eredmény értékéből az, hogy a reális gazdasági alap nem mindenhol ilyen könnyen kimutatható. Sőt, van egy sor olyan üzem, amelyik magasabb önköltséggel dolgozik a tavalyinál, mégis tekintélyes summanyereséget mutathat fel Legvilágosabban talán a tég'agyárak példáján lehet ezt kimutatni, de koránt sem azért vesszük pont ezt, mintha egyedülálló lenne, vagy kétségbevonnánk okos gazdálkodását. Itt az 1000 darab kisméretű falitégla előállítására a tavalyi 41 forint helyett 58 forint bért és a tavalyi 168 forint^ helyett 173 forint értékű anyagot használtak fel. Az önköltség tehát tekintélyesen nőtt, méghozzá nem is csupán a jogos béremelés miatt, hanem amúgy is. Ettől függetlenül a vállalati nyereség megközelíti a két és félmillió forintot. Hát ez, hogy lehet? — kérdezhetnék. A VÄLAS71H közügyekben jártas emberek előtt világos. Úgy, hogy az állam ebben az évben ártámogatást adott a vállalatoknak. Az előbbi esetben nem kevesebb, mint ötmilliót. Ezekből az összegekből a vállalatok tekintélyes részé még akkor is fedezhette többletkiadásait, önköltségnövekedését, ha nem erőlködött azon, hogy behozza valahol a különbözetet. Sőt nemcsak, hogy a veszteséget fedezhette, hanem még nyereségre és terven felüli nyereségre is maradt belőle. Szépítés és az ünneprontás szándéka nélkül megmondhatjuk, hogy az állam közvetlen anyagi segítsége nélkül, most a megye üzemeinek tekintélyes részében nem lehetne szó nyereségvisszatérítésről, sőt nyereségről sem Azért nem, mert sok helyen a könnyebbik ellenállás vonalát keresve, nem ésszerűbb eljárásokkal, újításokkal, önköltséggel és takarékossággal próbálták előteremteni a ti(Folytatása a 2. oldalon) Készül a zárszámadás esemény színhelye lesz néhány up múlva _ turcevei Dózsa Népe Termelőszövetkezet. Előreláthatólag december 15-én megtartják a zárszámadó közgyűlést. A vezetőség készül a gazdasági beszámolóra hogy a tsz-tagság nyilvánossága előtt vitassák meg az lr"6—57-es gazdasági év eredményeit. Képünkön Tóth Kálmán agronómus és Rácz János könyvelő a mérleget állítja össze. Euifonesfen vendíszerepe a ur m Uh tcnccsoportia A turkeveá FMSZ húsz | tagú tánccsoportja is fellép i december 18-án a Budapesti j Erkel Színházban, a földművesszövetkezetek IV. or- i szágos küldöttértekezlete ai- j kaiméból. A tánccsoport tagjai szór- \ f lmasan tanulják a karcagi [ és túrkevei csárdást, hogy j tudásukból minél többet ] nyújthassanak a fővárosban ! is. Ez alkalommal vidéki | együtteseink közül fellépnek | még: a mátészalkai FMSZ j cigánycsoportja és az abonyi I földmű vessző vetkezet tánc- ! csoportja. A főpróba sikerült... Bugacon jártak a jászsági iflú állattenyésztők | a kisz~| országos küldöttértekezlete szünetében beszélgetni kezdett Káldi Katalin, a jászapáti járási KISZ bizottság titkára, Horváth Ignác kecskeméti járási KISZ titkárral. — Arról esett szó, mennyiben veszik ki részüket a fiatalok mindkét járás területén a belterjes mezőgazdaság kialakításából. S aztán megegyezés jött létre, miszerint a jászsági ifjú állattenyésztők tapasztalatcserére mennek a Bugaci Állami Gazdaságba, az ottani korszerű állattenyésztést tanulmányozni. December 7-én és 8-án került sor a látogatásra. Huszonegy ifjú állattenyésztő indult el a Jászságból, a tiszasülyi és a pusztakürti Állami Gazdaságból Bugacra. A Bugaci Állami Gazdaság KISZ szervezete és a gazdaság vezetősége már várta őket. A kétnapos vendéglátás idején a jászsági fiatalok megtekintették a Bugaci Állami Gazdaság baromfitsnyészetét. Bizony, elcsodálkoztak az ország második legnagyobb baromfi telepének látnivalóin. Tizennyolcezer baromfit tenyésztenek Bugacon, s ebből hatezer törzsáUatuk van. 92 fillérbe kiérti! egy tojás előállítása nagyüzemi módszerekkel, amit 1.50 forintért tudnak értékesíteni. Erdlekes tapasztalatokra tettek szert az állatférőhelyek építkezéseinél. A juhállomány hodályát például olcsó náddal fedték be, ami télennyáron. egyaránt szellős, s így a juhok gyapja nem megy tönkre. A hodály mindkét végén akkora kapu van, hogy a trágyát lófogattal hordják ki rajta. Ahol ötpercenként fezül étik egy gyermek Fj avriák a szee/snyi művelődési onhont ] Üj kulturális létesítmény* nyel gazdagodott Szelevény. , Szombaton este ünnepélyes « kieretek között, a járásig tanács művelődési előadójának és a község többszáz lakosának jelenlétében adták át rendeltetésének az új művelődési otthont. A szelevényiek büszkék lehetnek erre a létesítményre, mert nemcsak a Tiszazugban, hanem másutt is keresni kell hasonlót. Különösen az el ism erésreméltó, hogy nem vártak felsőbb segítségre, hanem összefogva, társadalmi munkával építették fel a művelődési hazat. — Reméljük, hogy ez rövidesen második otthona lesz a szelevény leknek. A művelődési ház avatásán nagysikerű kulturműso' és hajnalig tartó táncmulatság volt. A MEDOSZ járási kulturotthonának színjátszói mutatták be 450 főnyi közönség előtt a Gyertyafémykeringö című darabolt; T2r2!s$z:is'iií¥éssn - TEL ELEIEN | SOKAT TANULTAK | a jaSZ-sági ifjú állattenyésztők a tehenészet részlegénél. — Elmondták az állami gazdaság vezetői — akik valamennyien fiatal szakemberek —, hogy a legkifizetődőbb, ha jól tejelő egyedeket állítanak be, még akkor is, ha nagyobb befektetést igényel. Kétnapos tapasztalatcsere után közösen értékelték a látottakat a két állami gazdaság fiataljai, s mindannyian őrülteik, hogy résztvehette'k, s tanulhattak a fiatal állattenyésztők találkozóján. Egyben megállapodásokat is kötöttek, hogy a jövőben levélben és további kölcsönös látogatásokkal segítik egymás tapasztalatait felhasználva a belterjes állattenyésztés kialakítását* hírlik a környéken, hogy itt jelenleg mindent lehet kapni, gondolok a téli szezon idején legszükségesebb és legkeresettebb árucikkekre. Hogy valóban így van-e? Lépjünk csak közelebb a tűzhöz. Kopogtassunk be a városi tanácson, Cselleng elvtárs ajtaján. Egy kereskedelmi felügyelő biztosan tud valami közelebbit mondani az áruellátásról, hiszen naponta járja az üzleteket, raktárakat. — A legkisebb túlzás nélkül mondom, — tájékoztat — van áru bőven, úgy ruházati mint vegyesáruból. Van olyan idő zak, amikor a kisebb méretű cipők (35 — 36 — 37-es) hiányoznak üzleteinkből, de ez sem általánosítható. Nincs probléma a disznóvágási szezon ideje alatt nélkülözhetetlen árucikkekkel sem. Rizs, só, bors, félédes, édes és erős paprika annyi áll a vásárlók rendelkezésére, amennyi éppen szükséges. Bárki vásárolrTVTTVTTTTTTVTTTTVTYTTVYTVYTVVTTVTTTTTTTTTTTTVTVTTTTTTVTVTV Északin vendápzeieisl a J:sz!bb KISZ Epiiües Nem tartozik legszebb vidéki városaink sorába Törökszentmiklós, de egyike azoknak, amelyek legtöbbet fejlődtek felszabadulásunk óta. — Mezőgazdasági technikum, gimnázium, s a Hunyadi utcában egy általános iskola épült. Ez magában nagy eredmény, Gazdagodott a város egy szülőotthonnal, bölc üdével, s két kollégiumi épülettel. Nem beszélve a vízellátás határtalan javulásáról. Amíg 45 előtt kilenc kútat számláltak, ma körülbelül huszonhárom ontja vizét a város területén. Szinte öröm nézni az élet pezsgését e sokat fejlődött régi vidéki városban. Délelőtt legforgalmasabbak az utcák. A koráreggeli órákban egyensapkás diáklányok, diákfiúk kopognak végig a fagyos betonjárdán. Nyolc óra után, egészen délig, kosarakat, batyukat cipelő nénikkel — vidékiekkel, tanyasiakkal — találkozik lépten-nyomon az ember. Vásárolni járnak Törökszentmiklósra, mert úgy Vasárnap, december 15-én Jászapátin vendégszerepel a Jászkun KISZ Együttes. Az első vidéki turné alkalmából új műsorszámokkal lép a közönség elé az együttes táncfeara, rajkózenekara, tánczenekara. Az együttes műsorán szerepel Strauss: Déli rózsák balettkeringője, balettszólóban, A harmonikatrió, a „Három jóbaráttal’’ és a „Keleti esküvővel“ mutatkozik be Jászapátiin. A népi tánckar a Nagykunsági párost, a Cigány táncot és más Szolnok megyei táncokat mutat be. Az együttessel utazik Gabika, a 8 éves cimbalomművész, s az együttes több kiváló szólistája, Uj rizstermelő szakcsoport alakult Öcsödön Korábban már, hírt adtjink arról, hogy az öcsödi határban 40 hold állami taijalékföldön tizenhét dolgozó paraszt rizstermelő szakcsoportot alakított. A példa követésre talált. Egy másik társulás is van alakulóban, amelyet ugyancsak rizstermelés céljára létesítenek. A szakcsoport tagjai az új gazda*sági évet már közösen kezdik. Két héttel ezelőtt a szántóföldek kimérését megkezdték* hat korlátlan mennyiségben; Számadatokat fölösleges írni, mert ezekből az áruféleségekből annyit kap egy-egy üzlet, amennyit rendelnek. S ez a tájékoztatás megegyezik a vásárlók véleményével. A múlt években volt, ma nincs tüzelőhiány a városban. Jelenleg 70—80 vagon szenet tárol a tüzéptelep. Az elmúlt években, így tél elején — de előfordult, hogy később is sorban állt a lakosság szénért, fáért. Ezen a télen erre nem kerül sor* Ugyancsak jó a város épületanyagellátása, a tetőfedők kivételével. Nézzünk szét a gyermekeket ilyentájt legjobban érdeklő területen, a játékok birodalmában, © • a Játékszerboltban. A kiszolgálók panaszkodnak: annyi játékszert kaptak az utóbbi időben, hogy lassan „nem tudják hová rakni.” — Megtelt a raktár. A polcok roskadoznak a tehertől. A kicsiny kirakatot igyekeztek ötletesen, „kihívóan“ elrendezni. Szinte kínálgatják magukat a különböző „életkorú” játékbabák, a különféle csillámló fenyőfadíszek. Csábítóan fehérlenek a kis zongora billentyűi a kirakat üvegén keresztül. S talán éppen az a kisfiú kapja meg ajándékul. aki velem együtt gyönyörködött benne, s aki azt kérte anyukájától: ha szól is a kis zongora, azt vegye meg neki karácsonyra. 4—rapi — NATO-éríchczlct 1958, márciusában? LUXEMBURG (AP). Paul Henri Spaak, a NATO főtitkára szombaton Luxemburgban egy sajtóértekezleten kijelentette, hogy 1958 márciusában NATO értekezletet szándékozik összehívni a NATO katonai politikájának: megfontolásárai
