Tiszavidék, 1957. december (11. évfolyam, 283-306. szám)
1957-12-08 / 289. szám
SA téma az utcán hever Halódik csinos SZATIRIKUS OLDAL 1957. december A Kakas csípése nyomáti Ami a lénye- Gyermekszáj t:.-.. az 1957 október hóban megjelent Jász-Kun Kakas'j szatirikus oldal harmadik csípésében szereplő szászberekig postahivatal épület átalakítási ügyében a vizsgálatot meg-8 tartottam. Megállapítottam, hogy az átalakítási munkála-8 tok megkezdésének határideje előre nem látott akadályokg miatt húzódott el. A munkálatokat azonban a jászapátia Építőipari Szöoetkezet 1957. október hó 25-én megkezdte ési <-• szerződés szerint 1957. december 15-ig be is kell fejeznie.S Az épület tetőzete már rendben van, a postahivatala dolgozói fűtött és védett helyiségben dolgoznak. Mindeng adottság megvan arra, hogy a szövetkezet a szerződés értelmében 1957. december 15-re, de legkésőbb december 30-ra\ helyiséget, hanem a hivatalvezetőg teljesen elkészítse, beköltözhetővéf nemcsak a hivatalos szolgálati lakását is tegye.’' Nyilas Miklós postaműszaki igazgató, Debrecen] Jutalmakat osztottak egyik szervünk megyei küldöttértekezletén. Az előadó világéletében nem volt szószátyár ember. A szóbanforgó értekezleten is csak a lényeges dolgokat mondta el. Osztotta pedig a jutalmakat efféleképpen. — Rcketye Kázmér, 1000 forint és a velejáró kitüntetés. — Törekvő Oszkár 500 forint és a velejáró oklevél. Nos, hát ki mondhatná, hogy anyagias szellemű verseny folyik a vállalatnál? Elvégre a pénz mellé még kitüntetéseket cs okleveleket is kaptak a dolgozók!,.. Katika négyéves. S mint i afféle nagylány igen komolyé érdeklődést tanúsít a fi’»m} iránt. Nem régen vasárnapi délelőtt szokás szerint a mo- \ ziban üldögélt apukájával, s í kerekre nyílt szemmel figyel- j te a gyorsan pergő film ese-lj ményeit. Egyszerre csak ko-rom fekete néger jelent meg a vásznon. Katika nézte, nézte ^ (persze nem azért, mert híres • sportoló, hanem a színe volt í neki furcsa) s csilingelő han-J gocskája váratlanul megtörte j a csendet: Nézd Apu! Ez aj bácsi sok fekete bokszot evett í gyerek korában. (ka-ti)) § Azaz, jelen esetben a pádon ül. A fenti kép még akkor készült, amikor jobb idő jár ta. Ügy véljük, most már nemigen szunnyadna el még a képen levő sem spicces állapotban, a szabad természet ölén. A Kakas csípje meg... ... a szolnoki Ol'OTÉTIT-bolt vezetőjét, amiért nem javíttatja meg az üzletben az ajtómögötti padozatot és ezért a vevők nem belépnek a boltba, hanem bebuknak. ... a TITÁSZ-t, amiért a városi hálózatban oly nagy a feszültségesés, hogy Szolnokon a Ságvári út elején az első öí házban nem lehet vasalni, mosógépet használni és rádiót hallgatni. ... a 60-as számú Csemegeboltot, mert hetek óta nem kapható Kossuth cigaretta. , ... a Könyvterjesztő Vállalat központját, mert a bizományi könyvárusokat addig nem látják el új könyvekkel, míg a régieket el nem adják. ... a Városi Vízművek igazgatóságát, mert még mindig nem fonatta be a nyilvános kutakat, holott a hőmérő higanyszála már régen a nulla fok alá süllyedt. ... a szolnoki 1-es számú postahivatalt, mert a levélgyűjtő és hulladék-láda teljesen egyforma, s ha valaki nem olvassa el szórakozottságból a feliratot, feladandó levele esetleg a szemétdombra kerülhet. Eszírld vagy „ezt-rád“? MeuEsseH, oagy legalább is NOSOtyOQION A „VIDÁM KOPORSÓBAN^ Vendég a csaposnak: Adhatok egy jó tanácsot, hogyan mérhetne ki több sört. ??? Adjanak kevesebb habot. SZOKÁS MANAPSÁG Apa a fiához: Miska, hová telted te azt a levelet, amely az asztalomon feküdt? — Feladtam a postára. — Szamár. Hiszen cím sem volt ráírva. — Azt hitiem névtelen lelát. A SZOLNOKI AUTÓBUSZON (Az állomástól jövet). Telt kocsi, ügy nő felszáll. A férfiak mind ülve maradnak, csak egy nagyhajuszú öreg bácsika kel fel, hogy helyet adjon. — Kösznöm, de nem akarom az egyetlen illemtudó embert a helyétől megfősz- g tani. § • SZÓRAKOZOTTSÁG Hű az áldóját, ma délelőtt Felgördült a függöny. Ba-jí lassa Imre irodalmi és zene-3 történeti ismertetést mon-? dott. Tökfilkó, általa mégha-? tározott időközökben három-? szór nagyot ásított, májd^ megjegyezte eléggé hallha-g tóan: — Nem sírni, meg aludni? jöttem én ide. Gondoltam én: bár sírva | aludna ez idő alatt otthon.? Figyeltem tovább a műsort, § elmélyülten hallgattam Mo-j zart, Verdi, Puccini művei-§ nek tolmácsolását. Hirtelen? felijedtem gondolataimból. —ti Hahota nagyot nevetett, előt-g tem ismeretlen ok miatt. —8 Ügy gondolom, ő maga sem ■ tudná megmagyarázni, miért, j A harmadik, negyedik műsor-? szám után már egyáltalán; nem figyelték az előadást. 3 összebújtak, s beszélgettek,? eléggé hallhatóan. Tökfilkó? csevegett az uj cipőjéről, —jj morgolódott, mert az egyik-8 nek kissé félre áll a nyelved (Hahota, kacagott). Aztán —p ami nem utolsó dolog, —| morfondíroztak a bolygó ku-s tya jó sorsa felett, megálla-g pították róla, hogy jelenleg ős uralja a világűrt. Hahota (bo-8 csánat) röhö .. .gészett Én meg hol Lakatos Gab-| riella balettművészetében \ gyönyörködtem, hol pedig? Hahota füléig nyúló száját fi-8 gyelgettem. Hol Básti Lajos? arcát vizsgálgattam, hol meg? Tökfilkó badar beszédét hail-8 gattam. S érdekes, „elegedet-'« ten” távoztam a színházból.? Lehet csodálkozni? Hiszen? nem minden földi halandó-^ nak adatik meg, hogy egy-? szerre, egy belépőjeggyel két§ előadást hallgasson?! mi—ki. t Óköljog szerint... Néhány nappal ezelőtt megdöbbenve tapasztaltam Turkevén, hogy az emberek hihetetlenül rossz, ócska ruhában járnak moziba. Az első pillanatban csodálkoztam, s kérdően néztem barátomra. — Ugy-e nem tudod miért van ez? Majd később megtudod, s azzal elindult velem a mozi bejárata felé. A szűk kis előcsarnokban — tekintettel a téli időjárásra —, mint a sóshering taposták egymást az emberek. — Most már értem — szóltam barátomnak. — Dehogyis érted. Az üzletekben is sokan vannak, mégis elmennek ünneplőben. Az igazi ok csak akkor derült ki, amikor megszólalt a csengő és a nézőtérre engedték a közönséget. Életemben először ekkor sajnáltam, hogy nem volt nálam fényképezőgép. Ka itt készítek egy felvételt, bármilyen címet adhatok ennek a képnek. Például: pankráció, aki bírja marja, ököljog szerint stb., stb. * S az egész miért? Azért, mert a Szolnok megyei Moziüzemi Vállalat „jóvoltából” eltörölték a számozott ülőhelyeket, s mindenki oda ül, ahová erejéből futja... — látó — * ♦XlOOCXXXXkjOOGCOOOGOOOODOOOOOOOOOO'OGOCOOOOOOOOOOOOOOOOOŰOOűüCOOÓOI Szputngih dolgon Valahol Amerikában . . . MÉG ŐK IS TUDJAK volt az esküvőm és megfeledkeztem róla. Most már csak meg-NÉMELY KULTUROTTHONBAN — Voltál tegnap a Kultúr- arra vagyok kíváncsi, otthonban? A Bihari Jóska a tartották-e nélkülem• begedüt húzta, a fia a nagy- * bőgőt, a másik tia meg a kisbőgő t. — Az ám, a hallgatóság meg a rövidebbet húzta. VÁLTOZNAK AZ IDŐK 1910: — Nem szégyelled magad Jóska, mindig a lányok után szaladgálsz? — Hát tehetek én róla, ha nem állnak meg. 1956: — Nem szégyelled magad Juci, mindig a fiúk után szaladgál-í? — Hát tehetek én róla, ha nem állnak meg. A VÉNLANY ÍZLÉSE — Kartársnő, melyik kedvenc színdarabja? — A vénylány elpirulva: ' „A Kérők.”. * \ MEMÓRIA ; — Emié leszel Ede az eljegyzésünkre, az első csók, a h Advilág... — Hogyne, drágám, azóta se ettem olyan finom ser- § téskarmanádlit, mint akkor este. — Azonnal letartóztatni! Mit bámul provokátort — Hallotta, kolléga, jó — ??? — Az MTE a Kinizsivé 1 játszik meccs lesz ma Szolnokon. öococűcoooo<xx»öooooűöOoocK>cxxxx)copooocicxx>c)ooooooooo<x>oooooooocxxxxx Ifyif. i&sottass!... TOK Hl. hÓ cs neje Színházba általában olyan emberek járnak, kik szeretik, értékelik a művészeiét. Mivel én is ezek közé sorolom magam, elmentem hétfő este a szolnoki theátrumba. És csodák csodája, két előadást hallgattam egyszerre. Hogyan? — Az előttem lévő sorban ülő Tökfilkó és neje, Hahota párhuzamos műsorszamokat szolgáltatott. * I. Azt még cmk meghallgatja az ember fejcsóválds nél,.iH, hagy a 2000 évvel ezelőtt cít görögök ügyes-bajos dolraikban nem a rendőrséget, hanem — például a ‘ közkedvelt delpho-i jósdát keresték fel; de 1957-ben ilyesmit .lallaiii törökszenmiklósi vi:-anylatban: szinte hihetetí ,i. Pedig megesett; mégpecíu ne.a is olyan régen.-.. A kárvallott nevét meg :m írom, mert tartok tőle, hogy a jövő évi disznóöléskor ,.em küld kóstolót. Idén, ha karna, sem tehetné, mégjiedig azért, mert ismeretlen legesek ,rjóvoltából” szárny- i -kelt a hízója, s oly meszsze szállt, hogy mindmáig nem sikerült a nyomára bukkanni. A balszerencsés sertés-tulajdonos az üres ól láttán nem a rendőrségre sietett, hanem elballagott vagy 73 .ilomeverre: Kengyelre. — Ott meginterjúvolta a helybeli „jós”-t: lei is lett légyen disznólopás tettese. Mit mondott, mit se a nagytekint éh ni férfiú, nem tudom. De azt tudom, hogy a komoly törökszentmiklósi rendőrök sem állották meg mosoly nélkül a kárvallott beszámolóját, aki két hét elteltév’l mégiscsak elment a kapitányságra felielentést tenni. így jár az, aki csaló utján keresi a tolvajt.. s Móra Ferenc kisértése VAN ANNAK már jópár évtizede, hogy a legnagyobb nevető magyar, szegedi múzeumigazgató korában megírta a „Mihály folyamatbatétele” című humoros írását A ma olvasója is jót derül azon, milyen bonyodalmat okoz az egyszerű tanyasi embernek a magyartalan nyelvezetű burzsoá közigazgatás kirohanása, miszerint, ha Mihály nem tesz eleget kötelezettségének, úgy végrehajtási tesznek folyamatba ellene. A szegény tanyasi Mihályt a hideg leli attól a gondolattól, hogy öt a folyóba mártogatja a hatóság. MONDOM, a derűs fordulatokat kedvelő olvasók kedvencévé vált Móra Ferenc e humoreszkje. Legfőképpen mégis a közigazgatásban dolgozó elvtársainknak kellene sokat forgatniuk „Mihály folvamatbatételét.’ Például a legsürgősebb ajánlott olvasmányként ajánljuk a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága I. Pénzügyi Osztálya figyelmébe. ÖK ADTÄK ki ugyanis a közelmúlt napokban azt a felhívást, melyből az alábbi, magyarosnak aligha nevezhető kifejezést idézzük: ... „A tartozásaikat haladéktalanul rendezzék (a késedelmes fizetők — a szerk.), mert ellenkező esetben a végrehajtási eljárás lesz folyamatba téve.” Szó se róla, most az egyszer rendre tanítják a késedelmes fizetőket, ha a Pénzügyi Osz: tály betartja Ígéretét, s ilyen . kemény tél idején folyamatbe teszi őket. Brrr... >— bL — Tarkaestet rendezett egyik i megyei kultúrcsoportunk. A : műsorközlő néhány kedves szó után bejelentette: — Most pedig, kedves kő- , zönségünk, megkezdjük esztrárl-műsorunkat! Érces hang kiáltott fel váratlanul a nézőtérről: — Esztrád??? Hát az mi legyen?! A konferanszié nem jött zavarba: — Azért esztrád, mert helyettem ezen a helyen Kiss Jóskának kellene állnia__ Utolsó pillanatban tudtuk meg, hogy benáthásodott, — )tthon maradt. A kultúrosok zgatottan kerestek helyettest, ; rám esett a választásuk... Vlit tehettem volna a túlerő :llen, mely ellenállhatatlanul ;uszkolt a függöny felé?.... Vlielőtt kipenderítettek volna de, Önök elé, sebtében megkérdeztem: Mit mondjak tuajdonképpen a) közönséglek? Ekkor— kérem — a' merénylők kórusban rávágiák: „Ezt-rád” bizzuk... így lett az esztráaból *— — „ezt-rád” valahol Szolnok megyében... ,w * —— b. z. —■
