Tiszavidék, 1957. december (11. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-01 / 283. szám

1

HEGYINK FELFEDEZÉSE

Kepxöművéttxeí

K Tóth Pál:

ŐSZI POÉMA

'Az elmúlást csak énekelje

[más,

én az életet köszöntöm — az őszi lombok rőt aranyával, mely zlzeave száll, ha kőd jön, de virít is, mint kacér

[szivárvány és magasztal — dús színekkel

— mindent, mi élő ezen a

[földön.

Az elmúlást csak énekelje

(más,

nekem az ősz tiszta otthon, derű, fény, érzések sodra, árja és vér — bennünk hadd

[buzogjon! — termés, az élet, munkánk

(szüretje,

lakodalom, dudák hangja.. Nekem az ősz örök tanulság: hitünk soha ki ne fogyjonl

Az elmúlást csak zengedezze

[más,

fáradt szívemet kitárom és belézúdul mindig új öröm, s győz a röpke perc-halálon.

Traktoron

A feldübörgő moraj-zajban ♦ [hallom*

Dobogni a gép lüktető szívét* Alattam reszket, tombol * [dübörgő hangon,} Húzva nehéz, fényesvasú ekét. *

«

Barázdát tép a barna föld i [húsából,*

Omlik nyomán a gazdag | [televény. * Gördülve az eke széles } [vasáról,»

A * . w, v * j * , , ♦ VÍDOVSZKY BÉLA festő.

Agyat talál barázda fenekén * „

t született 1883-ban, Gyomén.

Eltévedt, kósza göröngyök , Tanulmányait a budapesti főigörögnek, } iskolán végezte. Mesterei:

HŰTLENSÉG

Hűvös hideg, de zsendülő estén, Mással sétált már a csalfa kis Hclén, Szó nélkül, becsapva faképnél hagyott. Körül a csöndes táj szívemre fagyott. Lelkembe ropogós hideg mart belé,

S ők karöltve mentek parázs-fény felé.

Szép Jenő

■

HÍREINK

Tépett gyökér jajong, —

[halálba dől;

Letiprott kórók zizzenve

[felnyögnek,

S a földbe bújnak a vas[szörny elől.

Révész Imre, Nadler Róbert, Edvi Illés Aladár, később Ferenci! Károly töl tanult. Járt Münchenben, Párizsban, tanulmányutat tett Olaszországban is. Párizsi tartózkodása után csatlakozott a szolnoki művészkolóniához. Sok időt töltött itt és tette gazdagabbá az alföldi tájkép-festészet haf gyományait.

A gép halad serényen, és

[nyomában

Barna barázdák száma

[sokasul.

Friss hantokon pára-köd

[remeg lágyan,. _

... „ ... * *. . . ♦ ERŐSEN NATURALISTA

Mire a tájra alkonyat borul.?

Bácsi Sándor } beállítottságú festő. A „Pityo «című tájképe is bizonyítja * (lásd a fenti képet), hogy aprólékos részletességgel fest meg egy fatörzset, a víz anyagszerűségét, két parton elterülő gyep tökéletes visszaadását. Képein látszik, hogy tárgyiasságból indul ki. a tárgyak részletes megoldásával. Mindenféle forma bontástól távol tartotta magát. Egy nyugodt szemléletű ember képei a gyengéd lírai lelkületről, színérzékről, megfigyelőkészségről tesznek tanúságot. Nem virtuóz ecsetvonások és pillanatnyi ihletnek az eredményei. Tökéletes egység uralkodik képén, a részletek is egymásnak alá vannak rendelve Kár, hogy a festő nem folytatta a tájképsorozatot, helyettük enteriőr (szoba-belsők) Walkottatták művé ri elképzelését. Vidovszky Béla te— A PEDAGÓGUS SZAKSZERVEZET Jászszentandrási Szervezete és a Jászapáti Művelődési Csoport 1957. december 8-án, vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel a jászapáti járási általános iskolák elsőtagozatos tanulói számára szavalóversenyt rendez a jászszentandrási kultűrotthonban. A szavalóverseny az Arany, —- Ady, — illetve a közelgő József Attila évfordulókkal kapcsolatosan kerül megrendezésre.

— A Szolnoki Verseghy Gimnázium irodalmi önképzőköre ismét folytatja működését. Amint már megírtuk, a héten nyitották meg az általuk rendezett Ady emlékkiállítást. Kis sokszorosíhetsége pedig tájképein nyíl-* vánul meg maradéktalanul, x

NEMESI KÚRIÁK, úri szóbabelsők. finom csendéletei specialistája. Ezeket festi légszívesebben önmagából kiinduló őszinteséggel, naturalizmussal. Hangulatos előadásnak és gondos anyagszerűségük folytán érdemesek az emlékezetre. Fő problémája a tér éreztetése, távlati hatással. anyagszerűséggel, rajzkészséggel és előkelő szfhhangulattal oldja meg a tárgyiasság szellemében ugyan, de'választékosam képeit.

VIDOVSZKY BÉLÁT a

„Pityó” c. képével az alföldi táj képfest Mc legjobbjai közé sorolhatjuk.

B. Székely Júlia

xsootaooüooooooDjooooa^^

Néhány szó a Tiszavidék irodalmi mellékletéről*

Szilágyi Miklós, DeDrecen. Kis tárcája a lap valamelyik számában napvilágot fog látni. Meglátásom szerint erre kell vennie az útját. Két verse is fejlődést múlat, de ■ verabeli anyag torlódása miatt megjelenésüket nem Ígérhetem.

„Rezignáció“, Jászberény. Két verse közül az „Uj remények felé'* a jobbik, de érdekes és figyelemreméltó a másik is. Sor fog kerülni rájuk,

Sarkady Sándor, Kisújszállás. A Lermontov vers orosz szövegét megkaptam. A fordítást sikerültnek tartom. Küldjön máskor Is. Mind fordításait, mind eredeti verseit szívesen olvasom. Korlátozott lehetőségeink miatt a megjelenés idejét nem tudom.

Szép Jenó, Szolnok. Ady emlékezetére írt versében jó a gondolat, de stílusában — bár Igyekszik követni mesterét — nem találja el a megfelelő hangot. A „vagány, „vanyadt", „karakán” szavak túlságosan „vagányul“* hatnak egy ilyen természetű versben. Ragrlmeivel sem tudok megbarátkozni. Kuriózumként — bár fenntartással — közöljük „Egy bírálat margójára*“ c. versét. Próbai on egyszerűbben írni, s Adytóí azt elsajátítani, „mi benne örök. az Eszmét“*.

Tóth Miklós, Törökszentmik- 1Ő6 Beküldött versei árulnak el némi versérzéket. Nagyrészük azoban sablonos utánzás. Jó pillanatképnek tartom: „A költőnő lT‘‘ című versét. Stílusa Inkább az Ilyen természetű írások Irányában biztatnak eredménnyel.

dalom lényegében ugyanazokkal a betegségekkel bajlódik, mint egész irodalmunk, csak talán kevéssé gondos orvosi felügyelet mellett.

Arculatára sajátos kettősség nyomja bélyegét: törekvés egyfelől a mai élet számos problémájának megértésére és ábrázolására, ezzel párhuzamosan pedig elfordulás az élettől, olyan Írói magatartás kialakítása, amely lényegileg annyit és úgy ítész észre a valóságból amennyi és ahogy az írónak megfelel.

Ez a kettősség furcsa módon nemcsak tartalmilag, hanem műfajilag is jelentkezik: az elbeszéléseket jóval több és erősebb szál fűzi a „valódi világhoz”, mint a költészetet, holott az utóbbi sokkal élénkebben és Icözvetlenebbül tudna rezonc" 'a külvilág számos jelenségére. Ezzel természetesen összefügg a közvetlenül politizáló irodalom kérdése is. Jórnéhány novella (Fóti Pál: Viharban, Tisztítótűz; Gyomai György: Lakodalom; MiMer Ferenc és Busi Vince írása) közvetlenül politikai témához, az ellenforradalom egy egy epizódjához nyúl, ha nem is minden esetben mű vészi színvonalon, ám minden esetben tiszteletremélté szándékkal és bátorsággal.

A versek — a szemlélő minden jóindulata és akarata ellenére — azt a látszatot keltik,, mintha a szolnoki költők — egyes kivételektő eltekintve — valamiféle sokéves mulasztást akarnának pótolni a szerelem és a tiszai táj felfedezésének területén Ezek a versek azonban alig adnak valamit mindahhoz, amit a magyar irodalom e téren már létrehozott. Nem tudjuk, hogy a sematizmustól való félelem miatt h&tráltak-e a szolnoki költők az ellensematizmus karjaiba, vagy egyszerűen csak a po* litikai témák iránti közönyről van szó. Bármiként áll is a dolog, ezek a tendenciák azt eredményezik, hogy a költők, lemondanak az emberi lélek alakításának lehetőségeiről.

Természetesen nincsen szó arról, hogy az elmúlt évek hibás gyakorlatának folytatásaként olyasmit kellene megkövetelni valakitől, ami' j művészi formába nem képesI

megoldani. Ám meg kell taélni a segítség megfelelő tormáit ahhoz, hogy a költők áttörjék a külvilágtól őket elválasztó vattaburkot.

Ami a költők és egyáltalán

az írók nevelését illeti, talán segítséget nyújtana állandó, vagy időközönként visszatérő kritikai rovat, mely elsősorban az irodalmi mellékletben megjelent művek eszmei és esztétikai elemzésével foglalkozik. —- Ez ma hiányzik a lapból.

Érdeme viszont a „Bontakozó szárnyak ° című „aU rovat”, mely rendszeresen közli a még nem ismert nevű fiatal írók írásait. Ügy véljük azonban, nagyobb öröm lenne a szolnoki fiatalok számára egy-egy írásuk megjelenése, ha a kiválogatás munkáját igényesebb szempontok irányítanák.

Az elmondottakból az következik, hogy a Tiszavidék — egyes fogyatékosságaitól eltekintve — hasznos és eredményes munkát végez, egyebek között azzal, hogy olyan írókat szerepeltet, mint Főtt Pál, Gyomai György, Müller Ferenc, Hatvani Dániel és mások, (akiknek írásai bíztató reményekre jogosítanak), egyúttal elősegíti a Szolnok Megyei irodalom további gazdagodását is. Gv. I.

Élet és Tudomány, 1957 nov. iá,

„vidékből” meríti az új erőket — csak megerősíti őket abban, hogy érdemes küzdeni a nehézségekkel.

SZERETNÉNK megragadni az alkalmat és még néhány gondolatot fűzni mintegy kiegészítésképpen az Élet és Irodalom Cilikéhez. Elsősorban is azt, hogy a cikk főleg az irodalmi melléklet induló szakaszának írásait tétté mérlegre a rendelkezésükre álló újságpéldányok alánján. Kívánkozik tehát ide az a megjegyzés, hogy azóta már a költők is jelentkeztek néhány figyelemreméltó alkotással. Külön is kiemelnénk a fiatal és harcostollú Nagy Istvánnak az utóbbi egy-két hónapban megjelent verseit, s a november 7-i pályázaton elért sikeres szereplését, A prózaírók felsorolása is kiegészítésre szorul, hiszen azóta Is többször jelentkeztek új írásokkal Császtvay István, Btró László, stb. Kicsit korrigálni is szeretnénk a jelzett cikken, mert mi pl. Müller Ferencet inkább a „bontakozó” jellegű írások szerzőihez sorolnánk. De ez mit sem változtat a cikk lényegén, amellyel alapiábanvéve egyetértünk, mind tanácsait, mind kritikai megjegyzéseit illetően

Reméltük, hogy az Élet ér Irodalom cikke csak az ,első .ecske” volt, amelyet követ majd több is. Foglalkozzanak még többször, még nagyobb szeretettel a üdéken élő írókkal, költőkkel, s akkor az ő irodalmi munkásságuk nem csak az országos irodalom esetleges utánpótlása lesz hanem szerves kiegészítője, eleven színfoltja a mind: . kc.i . .agyar irodalomnak,

=5 í. v. — '

tott „újságot” is készítenek, amelyben közlik a szárnypróbálgató fiatalok írásait, az önképzőkör híreit, de rejtvényekkel (irodalomtörténeti kérdések, stb.) is szórakoztatják, illetve nevelik az ifjúságot A kis.házi újságot tréfás csipkelődő írások is színesítik. Érdeklődéssel várjuk az önképzőkör további munkájáról szóló híradásokat

FELHÍVÁS

Kérjük a kulturotthonok és iskolák irodalmi szakköreit, hogy adjanak életjelt magukról Küldjék be szerkesztőségünkhöz a hirekßt s a színvonalasabbnak tartott írásokat. A jövőben az irodalmi szakkörök munkájával is szeretnénk foglalkozni.

Irodalmi körökben általában hajlamosak olyan vélekedésre, hogy igazán jelentős irodalom csak a fővárosban van, s hogy a vidéki irodalom a budapesti mellett úgyszólván számba sem jöhet. Tagadhatatlan, hogy legjobb íróink zöme Pesten él. de nem vitatható az sem, hogy a fővárosi irodalom (s ezt nyugodtan országosnak is nevezhetnénk) vidékrő szerzi azt az utánpótlást, mely nélkül egy még oly jó irodalom is mihamar elsatnyulna.

Ebből a szempontból tekintve tehát korántsem közömbös az a szerep, melyet megyei lapjaink töltenek be irodalmi mellékleteiken keresztül, új tehetségek felfedezésével, a meglévők tehetségének féltő gondozásával.

A Tiszavidék, Szolnok megye lapja, láthatólag igyekszik komolyan venni ezt a feladatát, s ha eddig különösen kiugró eredményeket nem is ért el, mindenesetre menvetette a megnyugtató kibontakozás alnvjait. — Ha mégis néhány kritikai meg- I- ~i :~~st fűzünk <— melléklet r. inkájához, az abból fakad, bogit számunk;-r sem közömbös: hogyan és müven tehetségeket nevelnek xazánk egyik vagy másik tidékén.

Felületes szemlélő előtt {<■ mihamar világossá válik. | íogy a Szolnok megyei iroKemény Erzsébet, cejjiea. ver- j sei színesek, eredeti ízűek. Gon- j dolati jellegük az atlag fölé erne-^ li őket. Formájukban is változa-j tos — legtöbbször jó ritmusú —5 versei közlésre valók. Ügyesen j olvasztja magaba és oldja tel új-J ból azt, amit Aranytól. Cöoko-3 naitói s a többiektől tanult. Pró-3 zája is elevennek tűnik. „Két ha- 3 za között4* e. írása valószínűleg ^ helyet íog kapni.

Sándorfi János, Jászberény. —3 Venseinek hangja, stílusa parla-3 gias. Népdalutánzatai csakúgy, mint más versei erőltettek, ne- j hezkesek, régiesek vagy fráziso-3 sak. Prózájában lenne megjele- 3 nítő erő. de szándékosán keresi * a naturalista, visszataszító jelen-ségeket Az ,,Omta.sztás*‘-t érdé- * mes lenne íróibb kézzel átdol- 3 gozni. Az alakokat kifejezőbb 3 vonásokkal jellemezni, emberibb 3 módon megoldani. A „Halastó** J c. elbeszélést sematikusnak ér-: zem. 2

1

Somogyvári Imre. Karcag. Egy: verséből nehéz . messzemenő kö-; vetkeztetést levonni. A vers J megoldása átlagos, nem sokat ■ mond. Némi készség jele látszik.»

Tóth G. József. Az átdolgozást; figyelembe vesszük. J

Liget! Szilveszter. Kiábrándult 3 verse nem mond újat.

Bíró Ferenc, .Tászladány. Az: egyénileg gazdálkodó, majd ai tsz-be lépő paraszt történetét na- . gyón kezdetleges formában és sematikus megoldással dolgozza fel. így nem hat mozgósító erő- , vei a vers Tanuljon, olvasson 4 sokat, inkább magának vagy a közvetlen környezetének írjon. ;

(Szurmay) T

SZERKESZT dl ÜZEMETEK

n .. . I.•, 1-1 - _ l,*lc Ucmúmr ErífiíhAt. Í*!#*5/1ÓCÍ. t

j Örömmel fogadtuk az Élet és Irodalom hasábjain : megjelent méltató megjegyzést, amely rövid elemzéséi ■adja irodalmi mellékletünk eddigi munkájának. Ha nem i is lép fel a teljesség igényével, mégis a leglényegesebb pons tokon helyesen mutat rá a melléklet erényeire, hibáira s !ez tanulságul szolgál számunkra.

Irodalmi mellékletünk megjelentetésével az a cél vezérelt és vezérel bennünket, hogy segítsük a megyében az 5 irodalmi élet kibontakozását, egyengessük a háladószel- I lemű írogató emberek útját, könnyítsük a szárnypróbál; e tárt, ápoljuk az egészséges, és nyesegessük a ferde hají fásokat. Nincsenek túlzott vágyaink, tudatában vagyunk annak, hogy a lapunk köré tömörült kis írócsoport mire ; képes a jelen pillanatban. Sok még a „műhelygond”, sőt j~ amint a kritika is említi különösen a költőknél — a ■ témaválasztással is akadnak problémák. De nem is becsültjük le azt az erőt, amit a megye toliforgatói képviselnek. Külön örvendetes számunkra a prózaírók szép fejlődése s az a tény. hogy szinte az első perctől fogva pártos, bátorhangú írásokkal, érzelmekre ható novellák, tárcák megírásával segítettek itt a megyében a közvélemény alakításában. Dicsérendő az az őszinte és fáradtságot nem ismerő igyekezet is, amellyel napi munkájuk mellett — hiszen egyikőjük sem „hivatásos” író, oly nagy lelkesedéssel^ hivatástudattal végzik a „lélek mérnökeinek” nehéz mimikáját. ügy gondoljuk, hogy az Élet és Irodalom cikke — ; amely hangsúlyozza, busy ftz országot» Íred alom mindig a