Tiszavidék, 1957. december (11. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-08 / 289. szám

Hozassál ás: líra a hisúfszállási Új Élet Termelőszövetkezet tagja vagyok című cikk vitájához Tőrös István elvtárs álta! elindított vita nagy érdeklő­dést keltett városunkban, el­sősorban az említett szövet­kezetben. Véleményem sze­rint az ilyen viták igen hasz­nosak lehetnek, és a jövőber szorgalmazni kell. Az ellenforradalom nemcsak az Űj Élet Tsz-ben. hanerr más szövetkezetben is igyeke­zett zavart okozni. Az ellen­séges erőknek az volt a cél­iuk, hogy a meglévő tsz-eket szétzüllesszék. Ezt azonban nem sikerült mindenütt elér­niük. Bizonyítja, hogy váro­sunk területén 1956-ban 7 me­zőgazdasági tsz volt és jelen­­'eg 3 van. Igaz. hogy sok be­­'sületes dolgozó paraszt hagy­ta el a tsz-éket, de ezek az emberek sem arra törekedtek, hogy egyénileg gazdálkodja­nak tovább, hanem a szövetkezés alacsonyabb formáját választották Előfordultak azonban olyan esetek, mint az Űj Élet Tsz­­ben, ahonnan becsületes dol­gozó parasztokat, elvhű kom­munistákat kizártak, csupán azért, mert meglátták a hiá­nyosságokat és élesen bírálták a munkafegyelem lazítóit Ezek a forrófejű emberek akik abban az időben támo­gatták azt az elgondolást hogy becsületes kommunistá­kat kizárjanak a tsz-ből, ms más véleményt alkotnak. A? élet bebizonyította, hogy azok­nak az elvtérsaknak volt iga­zuk, akiket azért zártak ki e szövetkezetből, mert jogosar követelték a munkafegyelem megszilárdítását, mely a tsz fejlődésének alapvető ténye­zője. Így került vissza az Űj Élet Tsz-be Tőrös István, Daku István és még több elvhű kommunista. A visszakerülés után Tőrös elvtárs meglátta mi még a hiba a szövetkezet­ben. Abban egyetértek Tőrös elvtárssal, hogy a kukorica terméseredménye valóban na­gyobb volt a Ságvári Tszcsé ben. mint az Űj Élet Tsz-ben. Azt viszont helyes lett volna megírnia, hogy a kilépés al­kalmával a Ságvári Tszcs tag­­iai olyan földet kaptak, amely 1953-ban holdanként 250 má­ssa istállótrágyát kapott. Ilyen 'öldön könnyebb jól gazdál­kodni. Az igazság kedvéért el kell mondani azt is, hogy a növényápolásban valóban 'óbb munkát végeztek a Ság­vári Tszcs tagjai. Viszont jobb munkaszervezéssel az Űj Elet Tsz-ben is magasabb lett vol­na az eredmény. Cukorrépá­ból például holdanként 157 mázsa termett. Búzából 10,6 mázsa lett az átlag. Büszke le­het az Új Élet Termelőszövet­kezet tagsága arra is, hogy a Nagykun napok mezőgazda­­sági kiállítása alkalmával borsójuk első díjat nvert. Tőrös elvtárs a vitában em­lítette a vezetés kérdését és a munkaszervezet kialakítását. Teljes egészében igaza van abban, hogy az elnök és az ngronómus jó a szövetkezet­ben, és meg is tudják oldan' feladatukat. A vezetésben az a hiba, hogy a megválasztott igazgatóság tagjai nem segí­tik kellően az elnököt. Volt olyan igazgatósági .tag, aki még egyetlen igazgatósági ülé­sen sem vett részt, Mindezek a mezőgazdasági osztály sze­­meláttára történtek és szá­munkra ez nagy tanulság Valamennyiünknek, nagyobb segítséget kell nyújtani a tsz­­ek működéséhez. Igaza van abban is Tőrös elvtársnak, hogy egy brigád­vezető kevés. A helyes mun­kaszervezet kialakítása szem­­oontjéból az Űj Élet Tsz-be egalább két növénytermelési brigád kellene. Helyeslem a 3—10 főből álló munkacsapat •zervezését is. mert így a mun­ka irányítását jobban kézben 'ehet tartani és ezáltal szilár­dul a munkafegyelem. Az lyen munkaszervezet kialakí­tása Után nem fordulna elő az, ami idáig megtörtént a tsz-ben, hogy részben a veze­tés és egyes emberek rossz hozzáállása, nem utolsó sor­ban munkatorlódás miatt 108 kát. hold gabona kombájn szalmája még a föld Végén be­­kazlazásra vár. Véleményem szerint ha jobb a munkaszer­vezés, a cséplés után a gépál­lomási szalfnalehordóval a föld végére gyűjtött szalmát már régen be lehetett volna kazlazni. Mérhetetlen nagy kár származik ebből a mu­lasztásból. Egyrészt, mert ne­hézségbe ütközik az almozás, másrészt a tsz-ta gokat egyé­nileg is károsodás érte a mun­kaegységre 1áró szalmajutta­tás tekintetében. Mindezen hibák ellenére az Űj Élet Tsz-ben igen komoly javulás van. Ezt bizonyítja az is: a tsz tagjai nem arra tö­rekedtek, hogy mindent ki­osszanak munkaegységre, ha­nem jelentős összeget fordítottak a szövetkezeti vagyon gyarapítására Igaz, hogy 28 forint lesz a munkaegység értéke, de a tsz* tagság általában meg Is van elégedve, hiszen évek óta ilyen zárszámadás még nem volt. Ezzel szemben 309 594 forinttal növelték további gya­rapodásuk legfőbb biztosíté­kát, a közös vagyont. ttácz elvtárs, az Űj Élet Tsz könyvelője szintén hozzá­szólt a vitához. Megemlíti, hogy az Oj Élet Tsz-ben 5 fo­rintba került egy liter tej elő­állítása. Ez valóban így igaz. Kár, hogy ezt a hibát csak most tárja fel. A könyvelőnek már jóval előbb figyelmeztet­ni kellett volna az igazgató­ság tagjait, hogy drága a tej eiőáÜlítása. Azt is észre kel­lett volna venniök, hogy nyá­ron a legelőn 28 fejőstehén mellett három tsz-tag pász­­torkodott. Véleményem sze­rint ez is növelte a tej előállí­tási árát. Eddig az ésszerűtlen takar­mányozás és a gondozás hibái ségeit. Ma már más a helyzet. Olyan mezőgazdász került a szövetkezetbe, aki maga is szereti az állatokat és érti a dolgát. Megfelelő szakirányí­tás, jó gondozás, ésszerű ta­karmányozás mellett az Űj Élet Tsz-ben is minden lehe­tőség megvan a tejtermelés költségeinek csökkentésére, a hozamok emelésére. A vitában felmerült az ál­lattenyésztési felelős szerepe is. A mezőgazdasági osztály főállattenyésztője már felhív­ta a tsz vezetők figyelmét ál­lattenyésztési felelős beállítá­sára. Az ellenforradalmi ese­mények után sokan olyan vé­leményen voltak, hogy nin­csen szükség növénytermesz­tési brigádvezetőre, agronó­­musra. állattenyésztési fele­lősre. örvertdets dolog, hogy ma már pontosan azok szor­galmazzák ezeknek a beosztá­soknak betöltését, akik koráb­ban ellenezték. A kisújszállási tsz-ekben is emelték a tejtermelés költ- egy kivételével ma már mindenütt van mezőgazdász, pedig senki sem agitálta a tsz­­tagokat, hogy alkalmazzanak szakembert. Minden szövetke­zet maga kérte: adjon a váro­si tanács mezőgazdasági osz­tálya segítséget, hogy minél előbb jő szakember kerüljön hozzájuk. Befejezésül annyit szeret­nék megállapítani, hogy az Űj Élet Tsz-ben fennálló hiá­nyosságokat rövid idő alatt meg lehet szüntetni. És ebben elsősorban a kommunisták­nak kell kezdeményezőknek lenniök. Ilyen vonatkozásban van is kezdeményezés az Űj Élet Tsz-ben. Az ő erejük azonban nem elgendő. A tsz egész tagságának — nem kü­lönben a városi párt- és ta­­nácsszerveknek ■— is nagyobb támogatást kell adniok a szö­vetkezet megszilárdításához. A vitából a város vezetői,' a mezőgazdasági osztály dolgo­zói is levonták a tanulságot. B. Nagy Lajos, a Kisújszállási Városi Tanács VB Mezőgazdasági Osztály Vezetője. KömEsm EFFEL: „AMIKOR AZ ÁLLATOK BESZÉLTEK" C ALBUMÁBÓL — Nem szégyened imqad, olyan plszxos vagy, mint egy ,.. egy .., Szurtos Peti! — imádlak! — Igazán? Az életunt. Szmoking hócslzmávall Effei, Jean: AMIKOR AZ ÁLLATOK BESZÉLTEK (Ma­gyar Helikon). Kb. 930 a., félv ászon kötélben 19.— Ft egész vászonkor és ben számozva 27,—* Ft Állatokról szólnak Effei rajzai: a kiscsikókról, a tyúk­­anyóról, őzikékről és nyulakról. Ezek az állatok cseleksze­nek, beszélnek — élnek. Nem tehet róla a szerző, ha netán egyik vagy másik embertársunk jut róluk az eszünkbe, vagy ha olykor önmagunkra is ismerünk. . gó tea mellett, s amikor a hafmóníkás ujjal vidám ke­ringőbe kezdenek, a türel­metlen lábak veszik át a „Szót." Vendégek is vannak, más üzemek fiataljai, akik hamar megbarátkoznak az itthoniak­kal. A lányok csinosak és ked­vesek. A fiúk udvariasak. Mindenki jól érzi magát, s én egy lágy tangó melódia hevében elhatározom, más­kor is eljövök ide. Nemcsak az unalmas téli estéket űzi el, hanem kellet mes szórakozást is nyújt egy jólsikerült tea-est. Pécs János Pontatlan patika A Gólya tőszomszédságá­ban lévő gyógyszertár reggel nyolc órakor nyit; — leg­alábbis ezt állítja a kirakatá­ban elhelyezett tábla. Mint 5 naív náthás, szombaton reg­­b gél nyolc óra egy perckor már ■ ott toporogtam előtte abban a ■ hiú reményben, hogy nyolc 5 óra kettőkor lenyelhetem a 5 hőn áhított Istopirin-taolettá- S kát. Juhokat megszégyenítő " türelmem nyolc óra negyven S percig tartott, mikotris Isíopi­* rih nélkül, de fokozott meg­■ hüléssel átballagtam á Gó­­» lyába.,. Ha esetleg a gyógy­■ szertár dolgozói azt hinnék, * hogy a patikával szemben " felállított óra valóban a pon­­» tos időt mutatja, úgy beteg í embertársaim érdekében köz-A többiek segítségével egy J'X fiatal, nyurga férfi má­szott fel az utca szélén álló, alacsonytörzsű akácfára, Len­­színű üstöké, akár a szélcibál- Ui széna boglya, teteje terült szét a koponyáján. Hátracsa­­oott homloka alatt mély üreg­ben nieglüpiiló koromfekete szempár villogott, Gémnya­­kán ádámcsutka ugrándozott le 8 fel, mintha amerikai tán­cot járna örömében a pál­mákkal díszített nyakkendő kötésén. Bényi hadnagy ki­tiltotta az ablakot, pisztolyá­val megfenyegette a keszeg ifjoncot. Leugrott a fáról az illető és ordítozva tűnt el a tömegben. — ezredes úr csemetéje — inondta a párttitkár. —­­Huszonkét esztendős, de négyszer ült már börtönben apásért. Az apukája most is Szegeden üt. Tavaly nyáron 'túszezer forintot sikkasztott. Deresbajuszú. pocakos férfi tpett ki a hangulatot irányi­­ók csoportjából. Kucsmás fe­et hálraszegte, s fürgén, két kezét szaporán lábalva, köze­­■edett a kapuhoz. Az ablak­nál olddlt fordult, jobb kar­iával nagy kört irt a levegő­be. Azután megszólalt: '—• Felszólítom az urakat, az :lt lévő magyarok nevében, s egyúttal azok nevében is, o '■)'< majd csak ezután érkez­nek ide... Szóval, utasítom az urakat, tegyék le a fegy­vert, haladéktalanul. Paran­csom megtagadása esetén — és ezt jól véssék ám a felük­be — kénytelen lennék önö­ket a tisztelt polgárság itélő­­ozéfe# elé állítani. — Mondja meg nekik vilá­gosan Zsadányi uram, hogy ha ellenkezni merészeinek, őket is odajuttatjuk, az áfá­sok mellé — harsogta egy ma­­dár’-énfi. b-ít-ecses térfiú. — Hallják? — nézett felénk löm: tévednek. Az említett reggelen ugyanis az óra egyik felén 8.35, a másikon 5.40 volt az idő. Náthás-rekedten elsut­­togott javaslatom: igazodja­nak a gyógyszertáriak is a rá­dió pontosidőjelzéséhez, csak­úgy mint a bosszús. — borváró —« NAGY BIZSU — divcdékvzu-VAsAlt december 2-től 15-ig a Szohloki ÓRA­­ÉS ÉKSZERBOLTBAN, Kossuth Lajos u. 25. Ajántlékozz&n: DIVATEKSZERT! >JUOOOOG^GOUCXKJCXXXXA KJkt.)k3.sji • A AJJXAXAAJL Tollhegyen *VTV*'«TT*tfTVT?rTTI>T^T>T?hTTTTVTTT*'*« „GYERMEKHAJVAGAST SZOMBATON NEM VÁLLALUNK!“... fiúk megnyitását miért nem akarják elvállalni szomba­ton, azt nem ér­tem. Azzal sincs több baj, mint — mondjuk — egy 70 éves emberrel. A hitelesség ked­véért meg kell mondanom, hogy az én fiamat meg­nyírták ugyan az I. kerületi fodrász­nál, de a tanuló, aki a műveletet végezte, megje­gyezte: öcsi más­kor szombaton ne gyere és a figyel­meztető táblára mutatott. Össze­húztunk a fiam­mal és azon kun­cogtunk, hogy a fodrászfiú nem ige ti volt még any­­nyi idős se, mint az én második ke­­reskedelmista fiam. Ugyanaznap azonban az osz­tálytársát ezzel az indokolással el ia küldték egy má­sik fodrászüzlet­ből. Az lenne tehát a kérésünk az illeté­kesekhez, hogy azt is írják ki: milyen idős és milyen testmagassá gú egyénekre vonat­kozik a fenti ren­delkezés. Mert a lizenhatéves „fia­talembereknek” — még ha kisterme­­tűek is — sérti az önérzetét, ha szombati napon a meg nem nyírható gyermekek ke?­­sorolják őket. P. * ..Barneváli“ é jszaka Zsadányi ijir. — Polgártársaim a felaggatott ávósok sorsát ígérik önöknek... Szóval, vagy a fegyvert teszik te azonnal, s ez esetben megkí­méljük a bőrüket, vagy... szóval kifordítjuk önöket a becses irhájukból... Vá­laszt kérek három percen be­lül. t/ iabálva, ordítozva helye­­seit a vezércsapat. Bal­ták, hosszú kések, kalapá­csok, pisztolycsövek villantak meg a kezekben. Bényi dühbzgurulva szi­szegte: — Belétek eresztek, istenit az anyátoknak. — Várjunk! — szólt Kenye­res elvtárs. — A tömegben ártatlanok is vannak. Félre­vezetett munkások és dolgozó parasztok... Talán így is, Vér ni. .ül is rendet tudunk te­remteni. Felmegyek az eme­letre, beszélek Goda élvtárs­sal. Mögöttünk sarjkbas nyi­­kordult. Goda százados lépett ki az ajtón, könnyfakasztó gránátokkal kezében. A párt­­titkár elébe sietett. Kis ideig halkan beszélgették, Kém ér­tettük szavukat az utcai lár­mától, de hogy mindjárt tör­ténik valami, ezt a bajusz vi­lágosan elárulta, amelyet a pödörgetés szép pörgére for­mált. S valóban: parancsno­kunk riasztó tüzet vezényelt. A géppisztoly csövek az ég bársonyán, meredtek, hogy a következő pillanatban tudtá­ra adják Zsadányi líráknak: a népi fiai vagyunk s meg­véd jiik a névét, ha kell, az életünk áfán is. S ekkor, mindössze egy másodperccel a ravaszok meghúzása előtt, kézigránát robbant a kapu­ban. A szeNerepülő szilán­kok kiverték az ablaküvege­ket. Aztán golyósorozat f ii -tyült el fölöttünk, s apró, fé­keié lyukak jelentek meg nyomában az épület párká­nyán. — Lejebb húzódni! — kiál­tott Ruzsinkó. — A szembén lévő ablakból tüzelnek. ■— Riasztó sorozat a levegő­be! — hangzott a százados parancsa. Két perc alatt kiürült a ta­nácsháza. előtti tér. Sapkák, kalapok, szúró és vágó szer­számok, eldobált lőfegyverek tarkították a letaposott, mocs­kosszürke havat. A kapu előtt, a vezércsapat előbbi fő­hadiszállásán, fényes csizma sóhajtozo.t hűtlen párja után. De akadt ott töltőtoll és me U- zsebet díszítő angol ceruza, különleges külföldi öngyújtó és Egyenesszárú amerikai pipa. És papírtáblák, a rájuk fes­tett jelszavakkal.. > b ehol egy lélek a láthatá­^ nm belül. Csend van. Csak mi beszélgetünk, karha­­talmisták, fegyveres munká­sok, rendőrök. Egyik-másik megkönnyebbülten mosolyog. Ezt a csatát is megnyertük. Bár ezzel még nincs vége a harcnak. Az ellenség még szabadon garázdálkodik. Lá­zit, úseit, rémhíreket terjeszt, a nép ellen szervezkedik. Az ellenséget széjjel kell lapos­­mink, mint a pondrót, mint a falánk, kártékony férget.., Bényi hadnagy megragadja a káromat. A piactér egyik sar­kára mutat. Kisebb csoport közeledik, Tizenöt-hiísz ember. Kezük­ben bot, kalapács, meg-meg­­csillanó balta. Előttük három rlmáhkodó, elöregötnyedt alak. Nagykabát nélkül, nyá­­ridsan öltözködve. Egyikük fél csizmává!. Zsadányi úr. a fővezér. Aztán a pálmákkal díszített vyakkendős ifjú. Meg az a mádáfképü, aki nekünk i az ávósok sorsát ígérte. Jaj-! gatnak, könyörögnek, eskü-! döznek a menyország minden ■ szentjére, hogy őket csak a ■ véletlen sodorta ide ... Köny- ■ nyeznek, mint a prédát elsza- J lasztó krokodil. Szélesvállú, idős munkás [ vágódik elébünk. Kihúzza ■ magát katonásan. Pozsgás ar- \ cán diadalmas, büszke mo-1 soly. — Elcsíptük a három jóma- ■ darat. A Körös felé vitték a « büdöset. Kenyeres elvtárs kezet • nyújt az emberelcnek. — Hát ti hol a fenébéh kő- 5 száltatok? r — A hátországban, az ellen- £ ség felvonulási területén — ■ nevetnek a jövevények. — « Partizánkodtunk. — Amint látom — szól Go- ; da százados — megtépték az ; elvtáfsak a madarakat. Talán jj azért, hogy meg ne izzadja­­nak és le ne páljon róluk 0, íi toll? — Ijedtükben megvedlettek I — mondják az emberek. — ■ Futás közben ledobálták Ina- £ gukról a felső gúnyét, O ekísértük Zsadányi úré- * ü kát. Aztán járőrbe in- S dúltunk. Négy géppisztolyt, ■ tizenhat kézigránátot s több- ■ száz töltényt szedtünk össze j aznap délután. S hat jómada- “ rat, a Zsadányi úr falkéjábót. | Tolla ugyan csak kettőnek £ volt: Öerekszászi és. Ujfatusi £ csendőrőrmester uraknak. E S”ép, zöldes színben csillogó » tollak, az előszedett csendőr- S csókát díszítették. A többiek j — Sziklahegyi főtanácsos. Kő- ■ rösparthy hajdani földesúr, Makogó és StXilai kulákok — j tollat még csak azután akár- * tak szerezni, de azt is csak 5 azért, hogy légyezgemék vele 3 ít cselédet, aki majd a bírta- 3 kukon aörnyedezik .., — hirdeti a tábla a férfifodrász üz­letekben jó>L lát­ható helyen. Arra lennék kíváncsi, hogy életkor vagy testmagasság szá­mít-e itt is, mint az autóbusz vi­­teldijnál. Mert úgy képzelem, hogy aki ezt a rendelke­zést hozta, az a két-négyéves ki­csiny gyermekekre gondolt, akik sír­nak, türelmetlenek és akikkel lénye­gesen több időt kell eltölteni a fodrásznak. És ezt az amúgy is túl­zsúfolt szombati napra nem vállal­ják. Ez természe­tes és érthető. De hogy tizenhat éves 71 A kihalt, megtépázott fákkal szegélyezett utcán, — olykor végig süvít a hűvös decembert szél. A sétányokat, a meghitt kedves kis padokat elkerülik az emberek. Hideg van ... Ám vessünk egy pillantást a Törökszentmiklósi Barom­fifeldolgozó Vállalat KISZ szervezetének klubhelyiségé­be, ahol (kivéve a fűtött kály­hákat) nyoma sincs az időjá­­rásvóltozásnak. A zöld ágak­kal díszített fehér asztalokon ízléses teáscsészék, süte­ménnyel megrakott tányérok sorakoznak. S az asztalok mellett megannyi vidám arc. Fiatalok, fiúk, lányok ismer­kednek, nevetgélnek a párol-

Next

/
Thumbnails
Contents