Tiszavidék, 1957. december (11. évfolyam, 283-306. szám)
1957-12-06 / 287. szám
A TERMELŐSZÖVETKEZETEK üitítáikie»ú íj tsz tagok a kunszentmártoni Búzakalászban Hét megye élenjáró ©iikorr épa-t ermel ©inek értekezlete Szolnokon A turkevei föld mű vessz övetkezet tánccsoportja A cibakház! földművess zövetkezet vegyeskara, Vezényel: Ördög Imre Közérdekű közlemény A Városi Tanács Kereskedelmi Felügyelősége értesíti a lakosságot, bogy az 1958. évi tejutalványok kiosztását e hé 5-én megkezdte kerületenkénti részletezésben. December e — 7-én, az I. kerület és a Kertváros, 9—10-én a II., 11—12-én a IU., 13—14-én Vl/1. és Vl/II., 20—21-én a VII., 23—2#-én a Vili., 27—28-án a IX., 30—31-én a X. kerület, Alcsl és Ugar külterületek jelentkezhetnek kedvezményes tejutalványaik kivál tására reggel 8-től délután 4 éráig. Akik a megjelölt Időpontban nem tudi&k átvenni legyeiket. adminisztrációs okok miatt esak 81-e után vehetik át. O fások Szó biokon December 5-én kezdődtek a himlő elleni védőoltások, a körzeti orvosi rendelőkben az 1 évtől másfél éves gyermekeknek. Az oltásokon a szülők idézés nélkül is megjelenhetnek gyermekeikkel. — A járványos gyermekbénulás elleni második védőoltást, amelyik gyermek még nem kapta meg, most megkaphatja decemberben minden hétfőn, szerdán és pénteken délután i—5 óráig a Megyei Rendelőintézet VII. számú kapujánál, a csecsemőtanácsadáson. A diftéria elleni védőoltások tavasszal lesznek, m; el a gyermekbénulás elleni védőoltások miatt lehetetlen zsúfolni az oltásokat. előirányzat szerint tavaszira meghaladja a hétszázat. A sertések száma a tavalyi 48- ról 167 darabra szaporodott, Ezen felül már értékesítettek 65 darab hízót, 135 kilogramm átlagsúlyban és 58 darab süldőt A szarvasmarhák száma egy évvel ezelőtt 30 darab volt. Jelenleg 64 darab. Ezenkívül a közelmúltban eladtak 4 és fél mázsás átlagsúlyban 21 darabot Ebben az évben vásároltak egy Zetert fűkaszálóval,, rendsodróval, hidraulikus ekével és hengerrel. És 24 ezer forintért egy robotmotort pótkocsival. Közel 150 ezer forintos költséggel építettek egy 200 férőhelyes sertésszállást. Az 1200 holdas tsz tiszta vagyona 1 millió 30 ezer forint. Ebből a fel nem osztható szövetkezeti alap közel 700 ezer forint. A tiszta vagyon a múlt évihez képest 650 ezer forinttal növekedett, A zárszámadás azt is elárulja, hogy a vezetők jól gazdálkodtak a munkaerővel. és a tagok nagytöbbsége a magáénak ismerte el a termelőszövetkezetet. Az elmúlt gazdasági évre 26 500 munkaegységet irányoztak elő. s csak 2Í 500 munkaegységet használtak fel. Ezáltal jelentősen csökkentették a termelési költséget. s közel 300 ezer forint megtakarítást értek el. Sokat mondanak a számok a tervteljesítésről is. Búzából — figyelembe véve a még mindig nagy terjedelmű szikeseket — 7 mázsát, őszi árpából 11 mázsát, zabból 6 mázsát irányoztak elő. Termett átlagosan 11 mázsa búza, t6 mázsa őszi árpa & 10 mázsa zab. — Ehhez persze hozzájárult a tavalyi kedvező időjárás is, de még inkább a talajjavítás, arninőségi vetőmag és a növények szakszerű ápolása. — (Digózás, illetve meszezés előtt a legkedvezőbb 'időjárás sem emelte a kalászosok termését a hat mázsa fölé). Egy-cgy tag átlagosan 300 munkaegységet teljesített. A munkaegység érteke 53 forint. Tehát a tagok átlagos jövedelme megközelíti a 16 ezer forintot, amihez hozzászámítandó a háztáji gazdaság 6—8000 forintnyi jövedelme. Elégedetten teszem le a Kyo'cmillis forint a lapál iöveielme a tuRszenimirloni Zalka Máté tsz-ben mázsa búzát, 21 mázsa árpát. 12 mázsa hereüsztet, 2 mázsa 80 kiló cukrot. 1 mázsa 60 kiló rizst kapott; —■ készpénzben pedig 17 000 forintot visz haza a közeli • napokban". \ tsz-ben messzemenően gonloskodnak a munkából kiöregedett, vagy megbetegelett tagokról is. — Szociális dapra 80 000 forintot tettek 'élre Ebből az összegből 24 idős tagnak évente 2 mázsa 40 kiló búzát, 120 kiló árpát és 1200 forintot juttatnak. ízeken kívül általában 40 >lyan tag van. akik betegség, /agy más okok folytán szonális segélyben részesítenek. \ zárszámadó közgyűlésen az igyéni gazdák közül is sokan ■észtvettek. Közülük 23-an nég aznap aláírták belépési jyilatkozatukat. Talán azzal kell kezdenünk, hogy a kunszentmártoni Búzakalász Tsz-ben november 7-re lényegében minden mezőgazdasági munkát elvégeztek. Idejében földbe került az őszi gabona, s ezzel megvetették az alapját a következő esztendei jó termésnek. Az istállótrágyázás és mélvszántás is befejeződött az arra kijelölt területen. — CSupán a silózás és a dohányválogatás maradt hátra, de ez még nem késett túlságosan. hiszen a cukorgyár nemrég kezdte a répaszelet szállítását. Ez az első esztendő, amikor a szövetkezetben egyensúlyba került a növénytermelés és az állattenyésztés. Eddig ugyanis a növénytermelés volt túlsúlyban, különösen a munkaigényes. de jól jövedelmező ipari növények termelését szorgalmazta a Búzakalász Tsz tagsága. Elég jelentős területen termeltek cukorrépát, dohányuk annyit termett, hogy 150 ezer forintot kap érte a szövetkezet. A költségráfordítás mindössze 49—50 ezer forint volt, tehát a 7 hold dohányföld terméséből 100 ezer forint tiszta haszon származott, kender átlagban 40 és fél mázsás terméssel fizetett a szövetkezetben, Ezen is lesz, mintegy 110—128 ezer forint tiszta haszon, Mindez a tsz tagság keresetét emeli, amely az idén még nem olyan magas, viszont több esztendő után ea lesz az első. amikor aktívan zár a szövetkezet & rendezi adósságait. Tavasz óta minden hónapban munkaegységenként 8 forint előleget kapnak a Búzakalász Tsz tagjai. Ez nemcsak ebben a gazdasági évben volt biztosítva, hanem méginkább úgy lesz a következőkben. A szövetkezet ös=z bevételeinek több mint felét most már az állattenyésztés adja. Jelenleg a sertéshizlalás és a juhászat a legjövedelmezőbb állattenyésztési ág. A tehenészet most fejlődik Id. A következő évben már a most épülő új istállóba kerülnek a tehenek. Jelenleg ugyanis a megfelelő férőhely hiánya nehezíti a hozamok növelését, mert takarmány és szakképzett gondozó rendelkezésre áll. Jelenleg 110 tagja van a Búza kalász Tsz-nek, de már nyolcán jelentkeztek november eleje óta. akik az új gazdasági évet a Búzakalász Tszben akarják eltölteni. Szorgalmas. becsületes emberek, erősödik velük a szövetkezet • és a zárszámadó közgyűlésen már ők is mint teljes jogú tsz tagok vesznek részt. Zárszámadás Rédai István, az Ady Tsz fiatal elnöke behúzza a nyakát a gallérba, de mindamellett jólesően pillant ki az iroda ablakán. Havazik. Kövér, nagy pelyhekben hull az ég áldása, hogy betakarja a zöld vetést, puha, álomra szenderítő takaróval; Nagyon kell ez az őszi árpára — tekint rám Rédai, s hogy langyossággal töltse meg az ilyenkor, hét óra tájban még fűtetlen irodát, cigarettára gyújt és füstfelbőt ereget a fflzfaszipka mellől. Ahol a füst, ott a meleg — gondolok a szólásmondásra, de azért csak aztán kezd a hátam melegedni, miután a kis kályha is utánozza a gazdáját ... Beszédbe elegyedünk; A zárszámadásról, az elmúlt év éredpnénveiről kérdezősködöm. Rédai elvtárs készséggel felelget. majd a papírokat íselébem rakja, a hosszú, egymás alá írt számoszlopokkal. Hozzákezdek a tanulmányozásukhoz. — Érdekes képet nyújtanak. Megállapítom, hogy a mezőtúri Ady Tsz egyike azoknak 3 termelőszövetkezeteknek, ahol nemcsak a munkaegység értékét emelték magasra, ele ugyanakkor jól lerakták a továbbfejlődés alapját Is. Es ez annál is Inkább figyelembe veendő, mert a tsz szántóterületének mintegy 70 százaléka gyenge minőségű, vegyes föld. s ezért kapások termelésére nemigen alkalmas. Igaz. dieózássa) ée meszezésel már 406 holdat javítottak és ez már ebben az évben is jelentős termésemelkedétt eredményezett. De a kapások átlagtermése még mindig alatta marad a fekete földek hozamának. (Csöveskukoricából például a leggondosabb talaiművelés és növényápolás mellett is csak 10 mázsát tudtak termelni). Éopen ezért egyik fő törekvésük az állatállomány fejlesztése, vagyis annak a jövedelmi forrásnak a megteremtése. amely az istállótrágya mennyiség nagyarányú növelésével elősegíti a talajminőség megjavulását is. Emellett korszerű, mindenek előtt a növénvek ápolását és betakarítását - meggyorsító gépeket vásárolnak. A tsz állatállományának fejlődését mutatják a következő adatok A juhállomány darabszáma tavaly ilyenkor 830 volt. Jelenleg 420 és aa ■ - ■INT.-..— -■ • A TI TÁSZ közérdekű közleménye A TITÁSZ Vállalat Szolnok városi üzemvezetősége közli a város lakosságával, hogy nagyfeszültségű vonalakon és berendezéseken végzendő munkálatok miatt 1957. december 8-án (vasárnap) ‘6 óra 45 perctől kb. 7 óra 30 percig, valamint 13 órától kb. 13 óra 45 percig Szolnok városegész területére kiterjedő, továbbá 6 óra 45 perctől 13 45 percig az Alcsi kőműves kislakások, Schefcsik-telep és a Vár, valamint az Ady Endre utca, Móra Ferenc utcától a rékasi vasúti átjáróig terjedő szakasztól északi irányban eső város-részben áramszünetet tartunk. Tekintettel arra, hogy a visszakapcsolás a munkálatok befejezésétől-függően a fenti időpontnál korábban is megtörténhetik. vagy más üzemi körülmények miatt az áramszünetet el kell halasztani, ezért vezetékeinket a kikapcsolásra jelzett idő alatt is íe-* szültség alatt állónak tekintsék. Szolnok megye legnagyobb közös gazdaságában, a kunszentmártoni Zalka Máté termelőszövetkezetben megtartották az évi zárszámadó közgyűlést. A tsz 722 tagja örömmel állapította meg, hogy az elmúlt gazdasági év a szövetkezet megerősödésének az eszteiideje volt. A szövetkezet vagyona csak- • nem ötmillió forinttal növekedett, ezzel az együttes vagyon érteke elérte a 27 millió forintot. Az évi jövedelemből tetemes összeget tettek félre, ezenkívül-' terményben és készpénzben együttvéve 8 millió foiüntot osztanak ki a tagoknak. Egy-egy család jövedelme meghaladja á 25 000 forintot. Ficsor Pál, aki háromtagú családjával közepes munkaegységét ért el 44 <-* legjobb szakembereinek; élenjáró cukorrépa-termelőinek részvételével. Az ország alső ilyen táj értekezletén a cu koriépa-termelés jövőévi előkészítésének a tennivalóit vitatták meg. Csáki Istvánnak, a Megyei Pártbizottság másodtitkárának a megnyitó szavai utón Sági Vilmos élelmezésügyi miniszterhelyettes tartott tájékoztatót a cukorrépa szerződéskötés jelenlegi helyzetéről és a további sürgős tennivalókról. Tájékoztatójában többek között elmondotta, hogy hazánkban az utóbbi években jelentősen megnőtt a cukorfogyasztás. Évente országos átlagban 24 ezer to gon cukorra van szükség. ami azt jelenti, hogy egy főre 26 kiló cukor esik. A megnövekedett cukorfogyasztásból automatikusan következik a cukorrépa termelés fokozása. A tények azonban nem ezt bizonyítják. Az utóbbi nyolc év alatt az idén volt a legkevesebb a cukorrépa vetés, amely egyúttal a következő tennivalókat is megmutatja. Az országban a jelenlegi szükségeletet figyelembevéve 180.000 hold vetésre van szükség. Ennek a területnek eddig még csak a 80 százalékát szerződték le, 20 százalékot még ezután kell a termelőknek pótolni. Sági Vilmos ezután példáikkal bizonyította a cukorrépa termelés jövedelmezőségét. Elmondotta például, hogy a tótkomlós! Haladás Termelőszövetkezetben az idén 70 hóid or, termeltek cukorrépát és 127 vagonnál takarítottak be. Ezért a mennyiségért az átadáskor 224.000 forintot, 25.590 Idlő cukrot. 8400 mázsa répaszeletet és nagyobb mennyiségű melaszt kapott, A szövetkezet úgy határozott, hogy a jövőben 100 holdon termei cukorrépát. Hasonló a helyzet a földeák! Dózsa tsz-ben, ahol jövőre ugyancsak megkétszerezik a cukorrépa termő területet. Hangsúlyozta, hogy a .termelők jelentős kedvezményeket kapnak az államtól. A leszerződött területre eddig 240 forint helyett holdamädnt 1120 forint előleget adnak és részükre műtrágyát is korlátlanul biztosítanak. Arra kérte a jelenlévőket, hogy a megadott lehetőségekkel élve töreked ienek arra, hogy a termelőkkel megismertessék a cukorrépa-termelés népgazdasági fontosságát és jövedelmezőségét. A szolnokihoz hasonlóan a következő időkben az ország többi részén is tartanak tájértekezleteket a cukorrépa termeléshez. A közel ötszáz résztvevőből többen szólaltak fel és hangsúlyozták; mindent elkövetnek azért, hogy a cukorrépa szerződégkötésii előirányzatot . teljesítsék és az ország zavart a1 an cukorellátását biztosítják. A tanácskozás résztvevőinek egyrésze dé’ntán a Cukorsvártv) látogatott el, ahol a feldolgozás folyamatait tanulmányozták. Darabválasztásban jelesre vizsgázott a kisújszállási kultúrotthon A kisújszállási kultúrotthon színjátszó csoportja a közelmúltban nagy sikerrel mutatta be James Gow; Mélyek a gyökerek című 3 íelvonásos színművét. A darab Választásénál nagy feladatra vállalkoztak a színjátszók, de megoldották. A Mélyek a gyökerek című dráma ma is élő valóság, az amerikai imperializmus négerüldözése elevenedik meg a színpadon. Bár a téma már 10 évvel ezelőtt sem volt új, a kisújszállásiak újra műsorra tűzték. Ennek legfőbb indító oka a2-.vo.lt, hogy ismételten leleplezzék e darabon keresztül is azt a faji gyűlöletet, amelyet a dollár-milliomosok szítanak a négerek ellen. A színiátszók sikeresen oldották meg nehéz feladatukat, és ebben nagy segítséget kaptak a Szolnoki Szigligeti Színház kiváló művészétől, Bálint György elv« társtól. Az Élelmiszeripari Ministerium, a SZÖVOSZ, valamint a Szolnok megyei tanács mezőgazdasági osztálya csütörtökön tanácskozást tartott Szolnok, Békés, Csongrád, Heves, Pest, Bács-Kis* * Kun és Nógrád megye csupán annyit mond, nézzem meg kamráját, hogy ha nem restellem. Búzából 30 mázsát kaptak ketten a2 asszonnyal, s 19-et árpából. Ök pedig mór hatvanon is felül járnak az esztendők dolgában. Nem bírnak az ifjúsággal nagyon vetélkedni. Bus! Vince Mezőtúr-------------------— ■ ——— zárszámadás iratait. De amint látom, nemcsak én vagyok itt elégedett, hanem Kocsis István elvtárs is. aki szemben ül velem az asztalnál és igencsak bizonygatja, hogy az ő tsz-ük a másodiknak van ugyan kimondva, de ha jő! megnéznénk, elsőséget érdemelne. Szabó Sándor nem vitatja az elsőséget, 6 f Nagy sikerrel szerepeltek a földmű vessző vetkezeti kultűrcsoportok ’ „Szeretettel meghívjuk a i földművesszövetkezetek kül- ■ j döttgyűlése alkalmából meg- ( ’ rendezésre kerülő megyei k kulturális seregszemlére’’ — ' . olvashattuk a meghívóról. — : Nem bántuk meg, hogy el- : nentünk, mert olyan szép és változatos műsorban gyöíyörködhettünk —Szolnokon, i József Attila Kulturotthon>an, — melyet jóidéig nem elejtünk élj A földművesszövetkezeti tagokból, vezetőkből és dolgozókból élefcrehívott falusi kulturegyesülefcek tudásuk legjavát nyújtották. Eredményük azért is elismerésre méltó, mert napi munkájuk után sok esetben fáradtan vesznek részt az összejöveteleken, próbákon. Nehéz választani, hogy a kulturális seregszemlén kik szerepeltek a legjobban. Ez esetben meg kell nézni a helyi adottságokat, s azt is, hogy némelyik csoport alig kéthónapos „múltra” tekinthet csak vissza, pl a karcagiak és á tiszapüspökiek. Ezeknél már azt is eredménynek kell elismerni, hogy eljött dk. Azonban nem kellett szégyenkezniük. A tiszapüspökiek Szatmári leánytáncukkal, a karcagiak pedir a Pusztafalusi tánc bemutatásával megérdemelt tapsol kaptak, Jól ösezieszokott és begyakorolt mozgásokat, ritmusokat mutattak be a turkevei és a törökszentmiklósi táncosok. A turkeveiekndk a karcagi páros és a turkevei páros’ táncot többször kellett ismételni a közönség kívánságára. Méltán érdeméi dicséretet Madarász Károlyné a turkevei és Tóth Sándor a törökszentmiklósi együttes vezetője. — Mindkét csoport több esetben szerepelt már országos rendezvényeken is. Szép dallamokat énekeltek a cibakháznak. Az ötvenöt tagú énekkart jól vezényelte Ördög Imre. Különösen nagy sikert arattak a „Dal a hazáról“ és Az éj messze tűnt” című énekszámokkal. Az egyéni számokban Metzger Imréné, a mezőtúri földművesszövetkezet kuliturcsoporriának tagja cíteraszólőval és népdalaival a régi falusi estéket varázsolta vissza a terembe, Aranya László pedig szintén Mezőtúrról, Kárpát! Zoltán: „Az örök anya” c. versét szavalta el érzéssel. Nagy M. Ferenc, a MÉSZÖV dolgozója Mozart: Bőlcsődal-át hegedülte. Nagy sikert aratott és igen sok tapsot kapott tangóharmonika számaiért a kis 6—7 éves Bujtás Péterke, a kunhegyesi kulhírcsoport tagjai A megérdemelt tapsokon kívül, melyben a vendégek részesítették az együtteseket, — a MÉSZÖV díszoklevéllel és pénzzel jutalmazta a csoportokat. A MÉSZÖV Igazgatósága nevében Fehér Lajos elv társ köszönte meg a szövetkezeti tagoknak, vezetőknek: és kulturcsoportoknalk azt a fáradhatatlan mun' kát, méllyel a falusi kultúra emeléséért, a lakosság neveléséért fáradoznak, F. L.
