Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-20 / 273. szám

A SZOLNOK MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA___ II. évfolyam, 21.3. szám. AR/%: SO FUJ ER. 1951. november 20., szerda Mivel!, jómódú termelőszövetkezeti parasztsápi! EZ EDDIG JÓFORMÁN óhaj volt és célkitűzés. De most már tovább kell jutni a terveknél, értekezleteknél A mezőgazdaság előtt álló nagyszerű feladatokat, a ho­zamemelést és a mezőgazdaság szocialista átszervezésé csak megfelelően képzett, művelt emberek tudják meg­valósítani. 39 ÉV Ia’VLA Az élet problémái az űrben A filÉmiívESiZövelkezel életébő! iilllHlllllllllBlinillllllllllllHlllllllllinilHIIIIIIIllllinilllllIIIUIIIIIIIHliBllllIllllllllHIIinilHIIIHIIHBIIIIIIHIIIBIUllBIIIIlllU JÓKEDV — P A Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat „termelé­sének” igen jelentős részét hűtővagonokban külföldre szál­lítják. Eddig még jó véleménnyel lehetnek a vállalat mun­­i'áról, mert a minőség ellen reklamáció nem érkezett. S hogy nem érkezett, ez nagyban köszönhető a képen látható Vadász Gyuláné és Nagy Mária csomagotoknak, akik munka közben mindig jókedvűek és mindig pontosak. " "■ ■— ■ - ...... VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Több mint 1500 kötet politikai, szépirodalmi és mező­­gazdasági szakkönyv van a zagyvarékasi könyvtárban. Amióta az őszi hónapok beköszöntöttek, a könyvek java­része kint van az olvasóknál, mert 328-an iratkoztak be tagnak. Igen keresettek a magyar szépirodalom remekel, a régi klasszikus művek. Nagy a keletje az ifjúsági regé­nyeknek. útleírásoknak is. Szívesen olvassák Jókai, Móricz Zsigmond, Szabó Pál írásait és ez nagyon örvendetes tény. Arról tanúskodik, hogy megnövekedett a zagyvarékasi ak kulturális igénye. Annál elszomorítóbb, hogy a könyvtár látogatói között igen kevés a termelőszövetkezeti paraszt s nagyon kevesen forgatják a mezőgazdasági szakkönyveket. A MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÖNYVEKBŐL pedig megismerkedhetnének sok értékes módszerrel, a növény­­termelés és az állattenyésztés, a konyhakertészet, zöldség- és gyümölcstermelés, s az ezzel kapcsolatos kutatások leg­újabb eredményeivel. A tejtermelés növelése például a tsz-ek tehenészeteiben jelen pillanatban nem is annyira takarmány-probléma, mint inkább a szakképzettségé. Ma már van elegendő takarmány, inkább azok szakszerű ada­golásával van baj. S ezeket az ismereteket csak tanulással lehet megszerezni. Dicséretet érdemel a Hazafias Népfront mezőgazdasági szakbizottsága, mert huzamosabb időre előre elkészítette a mezőgazdasági propaganda irányelveit. Javaslatot tett a bizottság különböző oktatási formákra, a szövetkezeti és az egyéni parasztság szakmai műveltségé­nek emelésére. Bármennyire jók is ezek az irányelvek, gyakorlatban alig valósult meg belőlük valami. íme egy példa: (Idézet a tervezetből.) „Létesítsen, illetve szervezzen a Hazafias Népfront megyei bizottsága mezőgazdasági szabadegyetemet, melyen -a megye legjobb szakemberei számára egyetemi tanárok, kiemelkedő eredményt elért tudományos kutatók tartanak a téli hónapokban előadásokat a mezőgazdasági termelés fokozásának lehetőségeiről. A szabadegyetem hallgatóságát a Megyei Tanács VB mezőgazdasági osztálya válogatná össze a megye legjobb szakembereiből. Az előadás idő­pontja a téli hónapokra esne. átlagban minden téli hónap­ban egy-két előadás hangzana el novembertől márciusig Az egyetemre behívott hallgatók egy része képezné a me­gyei előadógárda magvát, akiknek feladata lenne a mező­gazdasági tudományokról az egyetemen elhangzott előadá­sok továbbadása, stb.” Nos már jócskán bennejárunk a novemberben, a sza­badegyetemnek még híre-hamva sincs hiszen a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága még csak tegnap tárgyalta illetve egészítette ki a Hazafias Népfront mezőgazdasági szakbizottsága által készített irányelveket. JOGOSAN KÉRDEZHETJÜK ezek után. mikor kez­dődnek meg azok az előadások, amelyeknek hallgatói — részben az ott szerzett ismeretek alapján — maid szélesebb körben tartanak szakelőadásokat? Most készülnek a ter­melőszövetkezeti zárszámadások, s rövidesen sor kerül a következő gazdasági esztendő terveinek készítésére. Na­gyon hasznos lenne, ha legalább a tervkészítés idején a községekben, termelőszövetkezetekben fontos mezőgazda sági kérdésekről eay-egy előadás elhanszik, A mezőgazdasági termelőszövetkezetek jelentős részé ben nincsen szakember. A tsz-vezetők egy része új nincs nagyüzemi, vezetési tapasztalata. Soknak közülük nincsen mezőgazdasági szakképzettsége sem. A kihelyezett mező gazdászi hálózat megszüntetésével a gépállomások szak mai irányítása is alig érvényesül a tsz-ekben A SZÖVETKEZETEK MEGNÖVEKEDETT önállósága nak -agyon sok hasznos tapasztalata, eredménye van. Elég -»apán ezt az idei gazdasági eredményekből lemérni. A •sz-ek és a gépállomások tágabb együttműködésének azon ban van egy. s nem is elhanyagolható árnyoldal Az. hoff'' a nagvon magukrahagyott tsz-ekben — a legiobb szándé’­­mehet!- is — kevésbé érvényesül a szakszerűség. A ren delkezé-re álló anyagi eszközöket nem mindig arra a célrr fordítják ami a közös gazdaság továbbfejlődése szempont ából a legszükségesebb Nem egv. az ellenforradalom alak eloszlott és később újjáalakult közös gazdaságban túlzót* mértékben fei’esztik a lóállomárvt, a szavasmarha-, a ser 'és-, a baromfitenyésztés, s esvéb gazdálkodási ágak rová sára. A fogatos beosztásban ugvanis sokkal könnyebb a ynnkap?v'<!o-s7Pnés, mint a tehenészetben, vagy éppen a nővén vterméléshen. Amikor a jászberényi Március 15 Tsz-ben az egyik fo aatost bngádvezetőnek választották helyette tizen is je­lentkeztek fogatosnak Még olyanok is, akik a tsz tanya­központjától több kilométerre, a városban laknak. A tehe­nészetbe viszont nem tolakodta A RÖVIDESEN MEGINDULÓ ezüstkalászos gazdatan­­foiyamok száma (251 kevés ahhoz, hogy a termelőszövetke­zeti parasztok többsége, s az egyéni gazdák jelentős része szervezett oktatásban részesüljön Más módokat kell ta 141 ni^ a rendszeres tanításhoz. Nagyon hasznosak lehetnek például a gépállomási, tanácsi földművesszövetkezeti, ál­lami gazdasági szakemberek által eey-egy fontos mező tazdíffági kérdésről rendezett viták a termelőszövetkeze 'ekhen. A^tán ügvelni kell arra i.s hogy a Hazafias Nép front mezőgazdasági szakbizottsága által javasolt néhány napos vagy hetes szakmai tanfolyamok is minél előb1' megvalósuljanak, azokon megfelelő számú hallgató legyen. ■» ka* — Sikerrel zárultak a részleges ianácsvá’asztásak Néhány nappal ezelőtt le­zajlottak a rész'eges tanács­­választások. Sok helyen ki­egészítették államhatalmunk helyi képviselőinek sorait. — Aki ezen a napon emberek közt forgolódott, meggyőződ­hetett róla, hogy legtöbb ember érdeklődött, tudni akarta, ki lesz az ő képvise­lője, szószólója. Azt is megláthatta bárki, hogy mindenki fontosnak tar­totta idejében leadni szava­zatát. A választók legtöbbje már délelőtt ellépett az urnák előtt, de a többiek sem vá­rattak magukra a kora dél­utáni óráknál tovább. Ezek a tényék, s a válasz­tás eredményét összesítő szá­mok azt mutatják, hogy bár nem vertünk vele nagy port, mégis komoly figyelmet for­dítottak főleg tanácsszerve­­ink az előkészítésre. Sokat se­gítettek a pártszervezetek és sok helyen eredményesen mű­ködtek közre a Hazafias Népfront bizottságok. Az átfogó előkészítő munka eredménye, hogy megyénkben a jogosultak döntő többsége élt állam­­polgári jogával és szava­zott. Több mint 61 ezer ember nyilvánított véle­ményt ez alkalommal. Mert a szavazatok végösz­­szege nem más, mint véle­ménynyilvánítás, állásfogla­lás a népi hatalom mellett. 99.5 százaléka a szavazók­nak elfogadta, megválasz­totta a jelölő gyűléseken ja­vasolt személyeket. Ezidáig szép sikere, méltó elismerése a felvilágosító elő­készítő munkának. De a do­log neheze eztán jön. s az elő­készítők átadják heiyüket a tevékenykedőknek, az újon­nan választott tanácstagok­nak. Az ő munkájuk, maga­tartásuk szabja majd meg, hegy a választók érdeklő­dése, segítőkészsége tovább fokozódik-e, növekszik-e, vagy sem. Az uj és régi ta­nácstagjainktól függ most már az, hogy a lakosság most felkeltett érdeklődése vissza ne essen: Nehéz, de szép és hálás dolog lesz ennek az aktivi­tásnak magatartásáért fára­dozni. Sok sikert, nagy akaratot kívánunk ehhez tapasztalt és kezdő tanácstag elvtársak! Csiphever ö tanfolyamot szervez a naayiváni nő tanács Nagy Ivánon az asszonyok és lányok közül jónéhányan is­merik a csipkeverés forté­lyát. Többen most is dolgoz­nak. a Háziipari Szövetkezet kunmadarasi telepére. Ez adta az ötletet a helyi nőta­nácsnak, amikor azt kutatta, hogy biztosíthatna munkát, keresetet az asszonyoknak és lányoknak a téli hónapokban. Sokan kedvet éreznek a csip­keveréshez, de az visszariasz­totta őket, hogy Kunmada­rasra kell menni anyagért, a oda kell a kész munkát szál­lítani. „A legközelebbi időkben nekünk milliókat kell a ze­néhez vezetnünk és ehhez jó zenészek és tanítók százaira, ha nem ezreire van szüksé­günk'’, — írja egyik cikké­ben Kodály Zoltán, nagy ze­nei tanítónk. E sorok széllé méhen rendezte meg a Szol­noki Állami Zeneiskola zenei estjét, november 18-án este a Móricz Zsigmond kultur­­házban. A világ egyik legnagyobb zeneművésze, a zongora egye­dülálló komponistája, a test­véri lengyel nép büszkesége: Frede'rik Chopin művészi emlékének áldozott ennek az estnek a megrendezésvei a CU&pitv-c&t Zeneiskola és szerzett egyút­tal újabb híveket a nemes, klasszikus zenének. A zenei műsor előtt a nagy zeneköltő- küzdelmekkel teli és eredményekben igen gaz­dag életútját és alkotásait is­mertette Bakki József, az iskola igazgatója. A zenei műsorban Mezriczky Lajos művész-tanár tizenhat Cho­­pin-művet adott elő zongo­rán, megcsillogtatva művész) tehetségét, a művek monda­nivalójának igaz, hű inter­pretálásával és bravúrtechni­­kájával, amelyek főleg a „Sturm etude” és a „Forra-1 dalmi etude.” eszmei mon­danivalójának élményszerűen emberi közelségbec hozásával érték el tetőpontjukat. Érdekessége volt a műsor­nak, hogy annak■ keretében hegedűre átírt Chopin dara­bokat is hallhattunk Czeglédi Mária művész-tanár kiváló előadásában. Az egyes számok után fel­csattanó lelkes tapsok bizo­nyították hogy a Zeneiskola rendezvényét hálásan fo­gadta, megértette és élvezte a hallgatóság. CSONTOS SÁNDOR A közelmúltban a nötanács titkára és egy csipkeverés­­hez értő asszony felutaztak Budapestre a Háziipari Szö­vetkezet központjához annak elintézése végett, hogy Nagy­­ivánon is legyen telep, ahová a nők bedolgozhatnak. Ter­vük az, hogy tanfolyamot in­dítanak, ahol a résztvevők megtanulják a csipkeverés művészetét. Budapestről még határozott választ nem kap­tak, de a mintadarabok lekül­­dése azt sejteti, hogy támo­gatják a nötanács kezdemé­nyezését és foglalkoztatni fogják a nagyiváni csipke­verőket. N, Ki PillanntkéDpk | lllltllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllflliillllllllllllliillllllllii AZ ORSZÁGOS jN< IKON FERENCI ÁRÓL ödös, borús reggel volt a pénteki. De igazat. senki sem törődött a kis asz szonycsoportból az időjárás­sal. Esni fog, nem? ... Kinél volt eszében? — Pontosai, érkezik-e a debreceni gyors' — Itt vagyunk valameny­­nyien? — röpködtek a kér­dések a levegőben. — A cipő­­lobozokra vigyázzatok! — Milyen dobozokra? — Hát imit a nőkonferenciára vi­zünk. A tiszacipőgyári asz­­szonyok ajándéka van benne 7 Gyermekváros lakóinak — s újra összeszámolták, meg "an-e mind az öt. Az asszo­nyok izgatottan várakoztak Nemcsak a küldöttek, de a kísérők is. Mert a szolnoki nőtanács asszonyai közül jó­néhányan kijöttek az állo­másra, hogy ott legyenek a Pillanatnál, amikor a megye asszonyküldöttei a vonatra szállnak s kiaördül velük a gyors Pest felé, hogy az asz­­irányok parlamentjébe vigye őket A gyors percnyi pontos­­■ágagl berobogott. Kézszori­­‘ is. agy egtj szá.l fehér kri­zantém a küldötteknek az >'thcmmaradottaktól. — Az­­'án jó munkát végezzetek — hangzik utolsó figyelmezteté­sül, s már indul is a vonat utasaival Budapestre. * zokatlan látványban le­hetett részük az Or­­szágház tájékán sétálgató pestieknek péntek délután. Az Országház előtti térre rendre érkeztek a nagy Ika­rus autóbuszok, hozták uta­saikat a nőkonferenciára. — Asszonyok, asszonyok min- Idenütt csak asszonyok, akik két napra birtokukba vették ez Crszágház öreg falait, hogy megtanácskozzák a nőmozga­­lom jövőjét, beszélhessenek nőtársaik öröméről és gond­jairól. Megilletődve lépked­tünk a bordó, süpppedö sző­nyegeken, a történelmet me­sélni tudó falak között. Mert, kik jártak itt, nem is olyan régen, jó néhány évvel ez­előtt? A föurak, a gróf Ap­­ponyiak, a herceg észt er há ­nyák, a fekete reverendát mindszentyek, a báró iveisz­­rriwifrédek. .. S 1956 októbe­rében újra csattogtak a fi nyes csizmák sarkantyúi o folyosókon, újra a „kérlek clássan‘> kezdett a. divatba jönni. Most mégis miénk az országház. A Ganz-gyári mun­kás nőé. a vaskúti paraszti asszonyé, a jászárokszállási falusi tanítónőé. S az asszo­nyok az elfogódottság érzésé­től megszabadulva otthono­san mozogtak a fényes ter­mekben, kart-karba öltve be­szélgetve sétálgattak a Parla­ment folyosóin, f) élután, pontosan kettő kor megkezlődött a konferencia. Mire harmad­szorra megszólalt a küldötte­ket terembe szólító csengő már mindenki a helyén volt Jegyzettömb a küldöttek előtt, ceruza a kezükben, s rótták a sorokat. Ha egy kíváncsi csak úgy érdeklődni beku­kucskált a terembe, érdekes képet vihetett emlékül az asszonyseregről. Hol itt, hol ott villant fel egy-eau ősz fej. Népviselet is tarkította az asszonyok öltözékét. Bár a nők ruhájáról már nem na­gyon lehatott kitalálni: fa­­l'.'Től, vagy városból jöttek A foglalkozásukat pedig ép penséggsl nehéz lett volna megítélni a külsejükről Nyu­godtan mondhattam volna r 7 Szabolcs megyei tsz asz szonyra, hogy városi ha nem hallottam volna tőle. hogy mielőtt elindult Budapestre zárszámadás volt a termelő­szövetkezetükben, mely csa­ládja számára 35.000 forint készpénzt jelentett. Sötétkék kosztümjében, hullámos ha­jával igazán nem árulta el, hogy a földön dolgozik. Hogy ki kicsoda, ez a beszédéből, a problémáiból derül ki. '— Mert volt, aki a munkásnők­ről szólott, más a paraszt­asszonyok életét ecsetelte, s akadt, aki a háziasszonyok, az anyák gondjait tolmácsol­ta. a nőkonferenciának. * fsak asszonyok voltak ott? Nem! Férfiak is. Eljöttek a párt vezetői is. Kállai Gyula, Kis Károly, Marosán György, Somogyi Miklós és Komócsin Zoltán elvtársak is resztvettek a nők tanácskozásán. Hisz az asszonyi gondok beletartoz­nak az ország gondjaiba, ba­jába, a családok örömei a nagy közösség eredményeibe. S ezért hallgatták figyelme­sen az ország vezetői a nö- JcomferenCia vitáiét, mert a mindenné ' élet Uilttelett ott sz asszowi/ok okos gondolatai­ban, megszívlelendő javasla­taiban és sokszor, a felelős­séget magukról nem elhárító bírálataiban, —I. a, —

Next

/
Thumbnails
Contents