Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-16 / 270. szám

ELEJEI MENTEITEK a szolnoki rádióamatőrök A segélykérésre Kaliforniából is érkezett gyógyszerküldemény .Az orws tehetetlenül csap­ta össze kezét. — Sajnos, ezzel a beteg­séggel szemben pillanatnyi­lag tehetetlenek vagyunk. — A kollégák szintén merően néztek a betegre. Az egyik — a nevére már nem emlékszem i— alig hallhatóan megje­gyezte: Valahol hallottam, hogy van egy új injekció, a Terop­terin. Ez még segítene, csak sajnos, ezt külföldön gyárt­ják, s nehéz hozzájutni. Bogdándi doktor felfigyelt: — Teropterin? — kérdezte szinte magától. — Ha ez meg­mentheti a beteg életét, min­den körülmények között meg kell szerezni. — Megkezdő­dött a lázas hajsza a Terop­terin injekció után, amelyben egy ember életének megmen­tő jét vélték. — A szolnoki gyógyszertárakban még nem is hallottak ilyen nevű injek­cióról. Valaki azt ajánlotta, próbálják meg külföldről be­szerezni. De hogyan? Az egyik orvosnak eszébe jutott, hogy van Szolnokon egy rá­dióamatőr klub, s a rádió­amatőrök talán segítenének. Szentesi Győző, a rádiőklub vezetője szívesen vállalko­zott. — Megpróbáljuk leérem, megpróbáljuk. Az amatőrök néhány rövidhullámú készü­léken szétrepítik a világba a segélykérést, s ha valaki meghallja, bizonyára segít. — Azzal letette a kagylót, s vagy hárman azonnal a rá­dió mellé ültek. Az egyik ké­szüléknél a klub legfiatalabb tagja, Szőke István, a Gép­ipari Technikum negyedéves hallgatója adta le a rádiósok körében használt morse jele­ket, majd keltés angol nyelv­tudással lépett az éterbe, s elmondta tízszer, húszszor, százszor egymásután: — Adjatok Teropterint egy haldoklónak. S a szolnoki rádióamatőrök segélykérését a világon több rádióamatőr felfogta, aki tu­dóit, segített, aki nem, az pedig továbbított. Másnap délelőtt a berlini magyar kö­­vetség telefonon kereste a szolnoki kórházat. Bogdándi doktort kérték a telefonhoz. Bogdándi megerősítette a rá­dióamatőrök kérését, s el­mondta, hogy egy szolnoki lakos, Balajti Antal életéről van szó, akin már csak ez az injekció segíthet, Épp ezen a délutánon in­dult haza a berlini magyar követségről az egyik képvi­selő repülőgéppel, aki szemé­lyesen hozta magával a két ampulla injekciót. Mikor Bu­dapestre érkezett, a Ferihegyi repülőtérről egy alkalmi gép­kocsival küldte tovább a gyógyszert a szolnoki mentő­­állomásra. Onnan mentőautó­val vitték a kórházba az in­jekciót. A segélykéréstől szá­mított 24 órán belül az or­vosok rendelkezésére állt az életmentő gyógyszer. A történet nem lenne egész, ha nem mndanánk el azt a határtalan segíteniakarást, mely ebben az életmentésben megmutatkzott. Egy svájci magánrádióamatőr felfogta a segélykérést. Néhány nappal később megérkezett tőle egy ampulla Teropterin. — Még ezek után is továbbította a jelzést, amelyet egy kalifor­niai rádióamatőr is felfogott Az szintén küldött egy am­pullát. Ezen kívül hallotta a jel­zést egy müncheni ember is, aki néhány nappal később a következő levél kíséretében küldött két ampulla Terop­terint: „Igen Tisztelt Uraim! Egy rádióamatőr által kért Teropterin gyógyszert mellé­kelten küldök. Amennyiben szükség lenne még speciális gyógyszerekre, készséggel ál­lok rendelkezésükre, ha azt a lehetőségeink megengedik. Megkülönböztetett tisztelettel: H. KR1STQN'* A ritka külföldi gyógyszer megmentette Balajti Antal életét. A kórház és a hozzá­tartozók a rádióamatőrök ön­zetlen segítségét levélben kö­szönték meg. íme, az emberi szeretet, a segíteniakarás legszebb pél­dája. r— csikós —* . ...................... ■ H-I-R-E-K A Nap kél 6.49 h-kor, nyugszik 16.08 h-kor. Köszöntjük az Ödönöket; — Tisztújító választást tart december 4-én, szerdán a Művészeti Dolgozók Szak­­szervezete Szolnokon; ■— A vásárhelyi MEK eb­ben a hónapban 250—300 va­gon vegyeszöldséget, fejes­­káposztát, karfiolt, sárgaré­pát, gyökeret ad át a belke­reskedelemnek. jteel egy­idejűleg exportra Wszállit. — Cibakháza újtelepi ré­szén 000 méter hosszú beton­járda építését kezdték meg. 111 ........... «-> Tiszakürtön a következő évben körülbelül 700 ezer forintot fordítanak község­fejlesztésre. — November 7. tiszteletére ünnepi estet rendezett a ve­­zsanyi Háziipari Kosárfonó Szövetkezet vezetősége. Ez alkalommal megajándékozták a 73 éves R. Szabó Gyulát és három munkatársát. — Egyénenként 300 forint pénz­jutalomban részesültek. — A szputnyik Il.-ről és a Dajka kutyáiéi dokumentum filmet készítettek a Szovjet­unióban, mielőtt felrepítették a világűrbe. A film kópiája már megérkezett Budapestre és rövidesen vetítik a ma­gyar mozikban is. ejnye,,. Szavamra mondom, ritkán látni olyan mulatságos ki­rakatot, mint amilyen a kunszentmártoni Edény, Üveg és Porcelán Szaküzleté. Hogy miért? Azért, mert sokáig el lehet szórakozni azon, hogy melyik árcédula hova tarto­zik. így például az árcédulán ez áll: Zsebkés 50 forint, s mellette egy fagyialtos tálat lehet látni. Vagy egy másik: Konzervnyitó 16 forint, s csodák csodája hatalmas alumi­nium tál van mellette. Turistádéhoz ÍR forint, mellette egy húsklopfoló van. Tejesikanna 29 forintért, csak, sajnos, ilyent az egész kirakatban nem lehet találni. Vegyenek annyi fáradtságot ennek az üzletnek a ve­zetői, hogy megnézzék a mellettük lévő játék- és kultur­­cikk üzlet kirakatát, ahol szépen, sorrendben, ízlésesen vannak elhelyezve a babái?, mackók, s játékok. — csf — A Szovjet Film Ünnepe képrejtvénypályázata IggSflIJ' Lapunk október 25-étól .4 hétig minden számban közii eey szovjet színész, vagy szí­nésznő számmal megjelölt fényképét. Egyidejűleg kö­zöljük a képpel azonos szá­mú megfejtési szelvényt is; A négv héten át közölt szel­vényeket vágja ki és kitöltve gyűjtse össze. A 24. szelvény után valamennyit együtt küldje be a MegyeJ Mozi« üzem) Vállalathoz. (MOKEP Szolnok, Irodaház, III« eme­leti Figyelem! Csak a lapból kivágott szelvény érvényes! N X Üli EMÍ NYÉK; oiozijegyszelvény l. díj 100 db II. díj 80 db Hl. díj 40db IV. díj (10 díj) 20 db V. díj (50 díj) 10 db A mozi jegyszel vények be­válthatók 1958. december Sí­ig a megye minden fümsztn­­házában bármely filmhez. Beküldési batáridő: 1957 november 30. Értékelés: 1957 december 31-ig. — A nyertesek neveit újsáPtmk közli; I—‘ 00 A Szovjet Film ünnepe keresztrejtvény pályázata A színész neve: Melyilc filmben látta: A beküldő neve és elme; »TffTT»Y?YT1'YY»YWYYTTYTYYyTTYfYT'fTTYYYYYTTYTyVYTYYTTTmfYff,mTYTTYTTYTYYY»»TT»Ty»T»»1 A földmüvesszövetheseti részjegyekről Késő a bánat Jászberényben =— Január elsején 139 ezer 481 forint 84 fillér volt a szö­vetkezeti részjegyek értéke Jászberényben; ma 161 ezer 103 forint 84 fillér, — tájé­koztat a jó adminisztrátor pontosságával Varga István­ná — Örömmel állapíthatom meg, hogy az fmsz tagságá­nak egy része, dolgozói pedig kivétel nélkül megértették az új részjegyek jegyzésének fontosságát. Molnár Jánosné bedolgozó, Szabó László íel­­ügyelőbizottsági tag, Ambras József elnök például nem­csak megduplázták, hanem megnégyszerezték régi jegy­zésüket. Sajnos, még mindig vannak olyanok, kiknél fel­­világosító munkánk süket fü­lekre talál..; — Szerencsére nem sokan, — emeli fel ujját az imént említett Szabó László. — Ez­­évben szövetkezetünk 223 új taggal erősödött. Tudja, az valahogy úgy van, — folytat­ja elgondolkozva, — hogy sej­tem én, kiknek nem akaxózik jegyezni.;; •— Mondja csak, Szabó bá­csi, mondja! —• Hát javarészt azoknak, akik saját hibájukból csalód­tak a visszatérítésben! Ne­hogy azt liigyje ám, hogy adósak maradtunk a kamat­tal, vagy nem osztottunk visz­­szatérítést! Nem úgy gazdál­kodik ám a berényi fmsz! Az idén 140 ezer forintnyi visszatérítést fizettünk ki azoknak, kik a mi boltjaink­ban vásároltak, s könyvükbe be is íratták a vásárlást. — Tavaly novemberben mifelénk is akadt, aki úgy menekült a forinttól, mint­ha tüzes volna, s már a bő­rét égetné. Az ilyeneknek édes-mindegy volt, mit vesz­nek, csak vegyenek... Hát persze; a nagy ribillióban — amit maguk idéztek elő! —4 egy sor nem sok, annyit sem írattak be a könyvükbe... Hamiskásan elhúzza a szá­ját; de mosolya nem gúnyos, nem kárörvendő. A bölcsek mosolya ez, mely akkor tű­nik fel az ajkakon, ha az em­beri gyengeség maga-magát bünteti meg.;; Ebé, ami a miénk? | Moziépfü Kezes, VAGY LVCASZ Furcsállom, hogy ezt a különösnek ható kérdést még senki sem tette fel a tiszapüspöki Üj Elet tsz tagjai közül.; i Pedig gondolom, ha feltette vol­na, a válasz bizonyára csak az lett volna; Nem! Olyan gazdag lenne az Üj Filet, hogy kidobhat fcb. ezerkétsfzaz forintot a zsebéből? Nem valószí­nű. Olyan nagy a terü­lete, hogy nem veszik észre: négyszáz négyszög­öl cukorrépa még műi­dig berni árválkodik a földben, „várva“’ a fa­gyot? .. s) Ezt sem hihe­­tem, hiszen köröskörül ott bamállik a mély­szántás; csak ezen a ki­csinyke területen szomor­­kódnak, fonnyadoznak a répalevelek. Kárt Okoz a tsz magának hanyagsá­gával, kárt a gépállomás­nak, mely kénytelen liesz ezért a kis földdarabért újra kivonulni gépeivel, s mindezeken keresztül kárt okoz a közösségnek. Ám sértődjék meg, akj akar, mégis fel kell ten­nem a kérdést: Miért van a tsz-niek vezetősé­ge. miért van elnöke, sőt! tagsága, ha arra is restek, hogy kiszedjék a földből a termést? — borváró — <YTYTYTYTTTTYYYYTYYYYYYYYYYYY* t>ze „Egyezményes munkaerőcsábítás" a Kengyeli Építőipari Ktsz ós a -ászjékcha mi Fmsz közöli ► KÉSZSÉGESEN hozza Gi­► zike az ízletes ebédet, a za­­£ matos bort a jászjákóhami ► íoldművesszövetkezet étter­► méhen, s ami igen fontos: ► nem is számol érte sokat. A £ jóllakott utasember csak a £ kétesillatú Kossuth első £ «kukkjának ködében pillant £ körül a helyiségben. Jobb is £ így ... Bizony, a környezet £ semmiképpen sem méltó a £ jó ellátáshoz, melyben itt £ Jászjákóhalma számos dol- Cgozója részesül naponta. Fes £ tétlen az új, kopott a régi £fal; mély árkokban húzódik £ mindkettőben a nemrégiben ► behelyezett új vitlanyveze­­£ ték. A „miért”-re Kovács ► Sándor üzletvezető adja meg ► a választ: ► — Furcsa sora van ennek, ►— mondja —, látszik, nem ► tudja, bosszankodjék-e, ne­­£ vessen-e. Mint. örök optimis­­£ta: a mosolyt választja. — £ Régen ebben -a helyiségben £ volt a mozi. Épül az ország, t jogosan növekednek a kultu­­£ ralis igények is. Ha kitekint ► a bejáratból, láthatja az új £mozá építkezését. Az fmsz el­határozta, hogy étterme' ► megnagyobbítja, átalakítja £ kicsinosítja. Nem is kellet4 £ ehhez sok munka: mindösz­­.► I»» egy közfal, három ké­mény felhúzása és három­négy ajtó beillesztése volt a feladat. Mivel a szomszédos munkát a Moziüzemi Válla­lat. a Kengyeli Építőipari Ktsz-szel végeztette, a felvo­nulási költség ok megtakarítá­sára mi is a kengyeliekkel vettük fel a kapcsolatot. A Ktsz elnökével meg is egye­zett a fmsz, sőt a bank útján pénzt is utalt át annak folyó­számláiéra ... MINDEZ JÜNIUSBAN tör­tént. Az üzletvezető elvtárs becslése szerint az egész munka elvégezhető lett vol­na legrosszabb esetben is egy hét alatt. — Azám! Ha csinálták volna! — kapcsolódik be­szélgetésünkbe Gálfi Géza, s MÉSZÖV műszaki előadója — Nekünk ugyanis munka­időn túl dolgoztak volna ugyanazok a kengyeliek, kik a mozit építik. Nem haladtak egyikké] sem; ami nem cso­da, hiszen egy héten három napnál többet aligha fogla­­'atoskodtak. ; : A Moziüzemi Vállalat eköz­ben arra az álláspontra he­lyezkedett. hogy ő moziépü­­'etet rendelt, nem pedig — 'ucaszékét; s erélyesen meg­sürgette a Kengyeli Építő­ipari Ktsz-t, A jogos sürge­tésnek egészen meglepő ered­ménye lett: A Ktsz körülbelül egy hó­nappal ezelőtt feljelentést tett az fmsz ellen — munka­­erocsá bítás címén! A TÖRTÉNTEK ETÁN a MÉSZÖV a béke kedvéért lemondott arról, hogy a Ktsz folytassa a piszmogást. majd úgy határozott, hogy az épít­kezést ú. n, „házilagos mun­kával” fejezik be. A ko­molytalan feljelentés ügyé­ben eddig még nincs döntés. — Mikor lesz ezek után méltó helyisége az fmsz-ét­­terenmiek? — kérdezzük. — A munka befejezéséhez szükséges 5—6 ezer forint rendelkezésünkre áll — mond­ja Kovács Sándor elvtárs. — Engedélyünk alapján magán­­kisiparosokkal tárgyaltunk, így minden reményünk meg­van arra, hogy legkésőbb karácsonyra kulturált kör­nyezetben — esetleg zenével •— fogadhatjuk vendégeimket. Feltéve, ha' megkapjuk a ssa­»-*.00 *-* yf t A MAGUNK RÉSZÉRŐL őszintén kívánjuk ezt, s re­méljük, hogy a zeneengedőly körül nem lesz olyan feles­leges huzavona, mint volt az építéssel. —h - z. — szimplák, közön-sé­­gesek. És mégis megfelel az ifjú­ságnak, csak az érdekli őket: ami frankó, ami állati. Ne műértő sze­mével állapítsd meg, hogy jő bőr, hanem kissé esz* tétikusan, győ-* nyőrködve, meglá­tod, hogy egysze­rűen csak szép .. j S a barátnők, is megértik, hogy a kívánatos ruha csinos és nem fel­tétlenül frankó és a. fiú is elég, ha egy kicsit kedves, nem szükséges, hogy az egész tár­saság úgy ismerje, hogy „jó balek”k 1%J em csenge-1 nek-e kelle­mesen az ilyen szavak: szép, ked­ves, helyes és mennyi minden ki­fejezhető velük. Ne törődjetek vele, hogy már egyszer félre dobiák őket, írjátok le, tanuljá­tok meg újra, ha­marosan megszok­nátok ismét az ér­telmesebb és fino­mabb szavak hasz­nálatát ... r— arnói u — Melyik filmben látta? iinniimiiinimummMiiiiiuiiiimiiimnniuiMimiiniiunmiiHiiimitiiii m m 111 11 Imi a szüánm'áól kimaradt — (meglepve): Nem rossz! (szemtelenül) Jó bőr! (sunyin) Isteni lábak! ' De a leányok is megszokták, hogy a partnerük „jó balek”, s az új ru­hájuk csak akkor sikerült, ha a meg­hitt barátnő is ki­jelenti, hogy „cso­da. frankó”. S nem értem, hogy egy szórakoz­tatóan kellemes film, miért „állati jó”. B,' zek valóban ötletes sza­vak, becézik is, féltve őrizgetik, módosítják, még fokozzák is. így lett a csinosból rendes, nagyon rendes, 02 állatiból csodálla­­tias. Frankó, rendes, állati, más kifeje­zések. sajnos, nin­csenek szegény szókincsünkben.., S nem kapna, he­lyet akkor sem, ha négyszer olyan vas­tag lenne a szótár. Pedig olyan ta­láló három szó, sok minden kifejezhető velük. Jóság, érze­lem, gondolatok, ha ugyan léteznek, akkor is nagyon KT isvárosi, tele­­füstölt étte­rem asztalánál epésen fakadt ki a velem szemben ülő idős bácsika .. — Borzasztó ké­rem, borzasztó! A mai fiatalságból teljesen kihalt a szépérzék... Ezt nem lehat csodálni, mert ezekben a homá­lyos, rosszul vilá­gított, apró ven­déglőkben épp oly visszataszítóan hat az ifjúság egy-egy elejtett „jazz” megjegyzése, mint a színházakban, vagy pompás, fényűzően megren­dezett estélyeken. Ma már igen rit­kán halljuk azt a halk, diszkrét meg­jegyzést, hogy: — „Milyen bájos hölgy”, még rit­kábban, hogy: — „Szép leány". Egészen más jel­zők találtak he­lyettük és nem hi­szem, hogy ezen kifejezések tényleg betöltenek a bájos jelzők helyét. Miért rendszerint így kiáll fel az ifjú, ha az utcán megpil­lant egy leányt

Next

/
Thumbnails
Contents