Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-15 / 269. szám

A művelt, tanult ifjúságért VÉGE A NYÁRNAK, a napsütéses szép időknek, itl az ősz. Fiataljaink nyugalom­ba helyezték a kapát, kaszát, elnéptelenednek lassan a szántóföldek, az iskolákban szorgalmasan tanulnak a diákfiatalok, s a legmegfele­lőbb időszak kezdődött arra. hogy meginduljon a munka a KISZ alapszervezetekben is. Az országos KISZ értekez­let meghatározta a KISZ- tagok feladatait, elsősorban a KISZ-tagok nevelését tűzve ki célul. Minden fiatalnak * idományosan is fel kell ké­szülnie arra, hogy munkás­­államunk megbecsült tagja legyen, hogy szócsatákban, ideológiai felkészültségével is ki tudjon állni eszméink mellett. Ezért nagyjelentőségű az 1957/58-as oktatási évad be­indulása a KISZ szervezetek­ben. Az ellenforradalmat fi­zikailag megsemmisítettük ugyan, de az ellenforradalmi ideológia mételye még sok fiatal fejében fertőz. A mos' kezdődő oktatási évad fel­adata, hogy e téren rende* teremtsen; Az 1957—58-as oktatási év ben a korábbi gyakorlattól el­térően a KISZ nem szervez az egész megye területért egyaránt kötelező oktatást. A Petőfi iskolák és a szeminá­riumok helyett az idén a pótl­ekai ismeretterjesztés fő for­mái az előadások és a vitaes­tek lesznek. A KISZ szerve­zetek saját elgondolásaik sze­rint előadásokat és vitákat rendezhetnek az időszerű po­litikai, gazdasági, elméleti kérdésekről és természet tudo­­r.nnyos, erkölcsi stb. problé­mákról. A bizottságok a fentieke* ffsyelembevéve kezdték el az 1957—58-as oktatási év előké­szítését. A fiatalok érdeklődé sét és igényét figyelembevéve 12 ifjúsági akadémiát, 78 elő­adássorozatot, 13 ifjúsági es­te* és 38 kérdezz-felelek kört szerveztünk. Az alapszerveze­tek vezetői taggyűléseken döntötték el a fiatalok véle­ményét kikérve, hogy náluk milyen oktatási fonnák le­gyenek. Ennek eredménye­képpen igen sok fiatal jelent­kezett szívesen, önszántából a KISZ alaoszervezet vezető­ségénél, hogy osszák be pél­dául az előadássorozat hall­gatói közé, vagy javasolják á pártoktstás ptsó fokára. DE SOKAN VANNAK a fiatalok között olyanok is' akik nehezebben ismerik fel hogy a politika' oktatásban való részvétel a salát érde­keiket szolgálja. A KISZ szer­vezeteknek nem szabad h agy­aink. hogy ezek a fiatalok sa iát feilődés-üket hátráltassák saját érdekeik ellen cseleked jenek. A megoldás módja csak az lehet, hogy meggyőzik őke* a tanulás fontosságáról, f okos szóval elősegítik, hogy maguktól jelentkezzenek poli­­kai oktatásra. Minden erő szak, vagy a fiatalok tudta nélküli adminisztratív beso­rolás csak árt az ügynek, alá­ássa a KISZ propaganda­­munkájának sikerét. A KISZ Megyei Végrehajtó Bizottság javasolja az alapszervezetek vezetőinek, hogy az oktatási év kezdete előtt még egyszer taggyűlésen beszélgessenek a fiataloMkal a politikai okta­tás jelentőségéről, céljáról, s feladatairól. Az ifjúsági akadémiák te­matikája, az előadások össze­állítása megtörtént. Az alap­­szervezetek vezetői a temati­kák elkészítésénél figyelem­bevették a fiatalok kérését. Ennek eredményeként az if­júsági akadémiák tematikáját elég jól összeállították az ala .s arvi vezetők. Az előadássorozat temati­llájának összeállítójánál azonban igen nagy a lemara­dás, ,’:ivételt képez ez alól a kunhegvesi és a jászapáti já­rás. A járás1, városi bizottsá­gaink erre az oktatási forrná ra nem nagy eo-ndo* fordítot­tak. A lemaradást ennél az oktatási formánál fel kell szá­molni. Javasoljuk, hogy az alapszervezetekben a vezető­ség rendezzen véleménykuta­tást, tájékozódjon arról, hogy a fiatalok milyen kérdésekről szeretnének előadást hallani, s ennek alaoián állítsák ösz­­sze az előadássorozat temati­káját. Az összeállított és a taggyűlés által elfogadott te­matikát az alapszervezetek vezetői függesszék ki. hogy s ‘latalok tudiák, mikor mi­lyen kérdésről lesz előadás az alanszervezefben. A KISZ OKTATÁS egyik igen kedvelt formája a Kér­dezz—felelek kör. Több alap­­szervezetben volt már foglal­kozás, igen nagy érdeklődés mellett. A kérdések elárul­ták. hogy -a fiatalokat mi ér­dekli, mire szeretnének vá­laszt kapni. Sok helyen azon­ban akadályozta a Kérdezz— felelek körök munkáját az hogy a kérdések összegyűj­tése, nem megfelelően történt Javasoljuk: az alapszerve­zetek vezetősége kísérje fi­gyelemmel, hogy a fiatalok milyen kérdésekre szeretné­nek választ kapni és ezt kö­zöljék a járási, városi KISZ bizottságokkal. Egyes alap­szervezetekben igen bevált a Kérdezz—felelek ládák fel­állítása. A fiatalok ezekbe a ládákba dobják be a kérdé­seiket, aláírások nélkül. A kör foglalkozása előtt az alapszervezetek vezetői a kér­déseket 4—5 nappal előbb ki­szedik és eljuttatják a KISZ bizottságokra, ahol ennek alapján kiválasztják a meg­felelő előadókat. Helyes len­ne, ha a középiskolai KISZ szervezetek, bizottságok min­den középisk ólában Kérdezz—* felelek kört szerveznének, t Véleményünk szerint ez az» oktatási forma elősegíti aj középiskolás fiatalok nézeted-* nek tisztázását, a fejekben» a „rendcsinálást”. ♦ Az oktatási év kezdeténél? minden KISZ vezetőnek tisz-? tán kell látni azt, hogy az* 1957/58-as oktatási év csak? akkor lesz eredményes, ha a» KISZ tagok mellett a fiata-? lók ezreit vonjuk be a KISZ j Oktatás különböző formáiba.? Ebben az oktatási évben* nagyon nehéz feladat vár azt előadókra, a propagandisták-? ra. A gyakorlati élet. a fia-t talok rengeteg sok bonyolult? kérdést vetnek fel, amelyre* a propagandistáknak választ? kell adniek. A járási, városit KISZ bizottságok mellett? megalakultak az előadói cső-* portóik, amelyek irányítói,? vezetői lesznek az adott te-» rület propaganda munkájá-? nak. Az előadói csoportok* feladata, a különböző elő- J adások kidolgozása, meglar-j tása, a felmerült elméleti? kérdések tisztázása. Az elő-? adói csoportok csali akkorj tudják eredményesen megöl­­dani feladatukat, ha rend­szeres kapcsolatot tartanak a KISZ alapszervezetekfiel, ha rendszeresen összeülnek és megbeszélik a tapasztalato­kat. Az előadói csoportok még az oktatási év kezdete előtt jöjjenek össze, beszéljék meg a tennivalókat. Osszák el egymás között az előadá­sokat, s .kezdjenek hozzá az előadások kidolgozásához. FOKOZNI KELL a tanu­lást népszerűsítő felvilágosí­tó munkát, s ennek segítsé­gével érjük ei, hogy a kiszis­­ták és a szervezeten kívüliek ezrei önszántukból vegyenek részt a KISZ. vagy a pártok­tatás valamilyen formájának munkájában. Bence Ernő KISZ MB Agit. Prop. Utk. 'TT7TTTTTTTTTTTTTTTTTTTT7TTT7rTTV7TTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTtTTTTTT’rTTTTV7» AMI A TARSOLYUKBA KERÜLT Kis asszonycsoport tanács­kozott a minap a megyei nő­tanácsnál. Kevesen voltak, mégis sokáig elvitatkozgat­tak. Törték a fejüket az asz­­szonyok, hogy mit is rakja­nak útravalóul a tarsolyukba. Nem könnyű dolog küldöttek­nek lenni, hisz nekik kell majd képviselniök Szolnok megye asszonyait a novem­ber 16-án kezdődő Országos Nőkonferencián. Érzik, hogy megbízatásuk sokra kötelezi őket. Nem elég csak hírt vin­ni Budapestre az ország min­den tájáról összesereglett asz­­szonyok tanácskozására me­­• gvénk asszonyainak munká­járól, hanem szólni kell ott a gondokról — bajokról is. S ezért tartott hosszan a vi­ta. A nőtanácsok milyenfaj­ta munkájáról adjanak szám­vetést? — hisz csakúgy, mint másutt, megyénkben is sok értékes eredmény született a nőtanácsok szorgalmas asz­­szonyainak fáradozása nyo­mán. Pedig, de nehéz is volt az ellenforradalom után ..., mégis minden megfélemlítés ellenére mindenütt akadtak bátor asszonyok. akik elkezdték a nőtanácso­kat szervezni. Ök voltak azok, akik bátorították a félőket. az asszonyok közösségébe hív­ták azokat, akikről úgy gon­dolták most is lehet rájuk számítani, csak kopogtatni kell ajtajukon, mert még bá­tortalanok. S egyre nőtt min­denütt a lelkes asszonyok tá­bora, hogy már többen vol­tak megalakították nőtaná­csukat s így szervezetten munkához kezdtek. Nem. — nem miveitek világra szóló dolgokat ezek a nömunkások. de nincs is okuk a szégyen­kezésre. Sokat segítettek ők ellenforradalom okozta se­­^ek gyógyításában. Hol okos bsszonyi szóval, hol érző szi­vükből fakadó tettekkel si­ettek a bajokat orvosolni. S ezért kell az eredmények­ről is szólni, mi is megtet­tük a magunkét. — nem di­csekvésképpen. hanem hát, hogy tudjuk hol tartunk. De főképpen azt tegyük szóvá — határozták el a küldöttek, — amiben segítséget várunk. — Mert bizony vannak még olyan fájó pontjai az asszo­nyoknak. amelyeket nem sza­bad elhallgatni. S egyedül hiába, nem tudunk velük megbirkózni. S rakták sorra a> tarsolyba: .... a nők egyenjogúsága ke­rült be elsőnek. — Bizonyára mások is tolmácsolják majd erről az asszonyok panaszait, de közülünk valaki erről be­­szplíen javasolta FEHÉR TM­­RÉNÉ Karcagról. Sok még az értetlenség, ha firtatni kezd­jük miért nincs női brigádveze­tő, munkacsapatvezető a termelőszövetkezetekben, hogy az elnöki posztról ne is szóljak. Azelőtt is kevés volt a nők száma a vezetésben, de az el­lenforradalom után különö­sen megcsappant. Azután nrért biráliák el másképen a nőket, mint a férfiakat, ha a jogok­ról van szó? Bizony megesik, hogy a csa­ládfenntartó asszonynak, aki becsülettel dolgozik a tsz­­ben, kevesebb háztájit mér­nek ki. mint a férfiaknak. — csak azért, mert nő az illető, — toldja meg HORVATH GYÖRGYNÉ Jászárokszállás­­ról. S mindegyik küldött bó­logatott: így van az, így igaz. Sok jel még arra mutat, — nincs rendben minden a nők egyenjogúsága körül. Megbíz­zák FEHÉR LAJOSNÉT ké­szüljön rá alaposan, ismertes­se majd erről az asszonyok tapasztalatait. Mi legyen a következő, ami a tarsolyba kerül? Az anyák gondjai a gyermeknevelésnél, vagy, hogy a falusi asszonyok második műszakján hogyan tudnánk segíteni? — latolgatják az asszonyok. Azután sorra hangzanak el a javaslatok, hogyan végezze a nőtanács munkáját a tanya­világban lakó nők között. — Vagy elmondjuk a családok javaslatait a Nőkonferenci­­ón, hogy építsenek most inkább egy szoba konyhás lakásokat, mert ez nagyon sok család la­kás problémáját segítené meg­oldani? Lchetne-e mosógépeket el­sősorban a sokgyermekes csa­ládoknak részletre vásárol­ni? * Hogyan lehetne enyhíteni az olyan anyák gondjain, akik­nek fia vagy leánya kikerül a nyolcosztályból s nem nyer felvételt a középiskolába — esetleg nem is akar tovább tanulni. — ipari tanulónak sem tud elhelyezkedni, vi­szont dolgozni szeretne vala­hol. de mivel még a tizenhat évet nem töltötte be, így se­hol nem kap munkát? — Ér­demes-e a nőtöffiácsoknak a Háziipari Szövetkezetek háló­zatának kiterjesztését kérni, hogy az asszonyok férjük ke­resetét, — ahogy ők szokták nevezni. — a konyhapénzzel pótolják? .... hát igen nehéz volt választani. Mert az itt fel­soroltak is mind olyan asszo­­nyi problémák, hogy egytől-egyig szót érdemelnek De hát bizonyára mások is akarnak szólni a Nőkonferen­cián, nemcsak a Szolnok me­­gveiek. így végülis úgy dön­töttek. hogy a gyermekneve­lést válasszák. Ennél HOR­VÁTH GYÖRGYNÉRE esik a választás. Ö fog majd erről beszélni. Ksz mint pedagógus, solyba került... Megjegyzik a küldöttek emlékezetükben, hogy ha majd erre is sort ke­rítenek, úgy ők is felfigyel­jenek rá, gazdagodjanak ta­pasztalatokban. Hátha másutt már előbbre vannak és a Szolnok megyeiek tanulhat­nak tőlük De ök ilyen céllal is indul­nak útnak. Tanulni és vitat­kozni. Véleményeket cserél­ni a nőmozgalom jövőjéről, teljesíteni azt a megbízatást, amelyet a nőtanácsokban az asszonyoktól kaptak. Hogyha visszatérnek az asszonyok or­szágos tanácskozásáról nyu­godt lelkiismerettel elmond­hassák a nőgyűléseken: — „eredményes volt küldetésünk olyan útravalót kaptunk, — amellyel hosszú ideig nyugod­tan. de keményen dolgozha­tunk.” — la. — Az jEgyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának* HommarsUjöid úrnak KE WYORK A Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsának 1957. november 13-án megtartott ülése a megye 07 000 szervezett munkása nevében a legmelegebben támo­gatja az algériai dolgozók és az algériai nép hősies harcát Algéria függetlenségéért. Ünnepélyesen követeljü k az algériai nép függet­lenségének azonnali elismerését a francia kormány ré­széről, valamint a gyarmati háborúnak beszüntetését, amely csak egv maroknyi nyerészkedő és kizsákmá­nyoló érdekeit szolgálja. Elítéljük azokat a barbár kínzásokat és elnyomó mód szereket, az alapvető sza­badságjogai védelmében felkelt néppel szemben alkal­maznak. Kérjük, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése az algériai vitába a következő határozatot hozza. 1) az algériai nép nemzeti függetlenségének azon­nali elismerését a francia kormány részéről és tár­gyalások magkezdését a Nemzeti Felszabadítás! Front képviselőivel, hogy lehetővé váljék a francia csapatok kivonása Algéria területéről. 2) az algériai nép és az.algériai dolgozók ellen al­kalmazott kínzások, kivégzések, barbár elnyomó módszerek megszüntetését, valamint az összes be­börtönzött vagy internált dolgozók és hazafiak azon­nali szabadonbocsájtását. 3) a szakszervezeti és demokratikus jogok meg­erősítését és szabad gyakorlását, az algériai szak­­szervezetek és más demo iratikus szervezetei ellen irányuló tiltó rendelkezések és megkülönbözteté­sek hatálytalanítását. Nemzeti függetlenséget és békét Algériának! A SZAKSZERVEZETEK SZOLNOK MEGYEI TANÄCSÄNAK ÜLÉSE Az SZWl ülésének felhívása A Szakszervezetek Szolnok Megyei Tanácsának ülése fel­hívással fordul a megye va­lamennyi üzemi bizottságá­hoz, hogy november 20-ig mindenhol tartsanak ropgyű­léseket a függetlenségéért és a szabadságáért harcoló al­gériai nép mellett. A Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsülése A sziriai külügyminisztérium politikai osztályának vezetője fogadta az Egyesült Államok damaszkuszi ügyvivőjét Damaszkusz (Uj Kínai. Asha, a sziriai külügyminisz­térium politikai osztályának vezetője magához kérette az Egyesült Államok damaszkuszi ügyvivőjét. A megbeszé­lésen a november elején tartott NATO-hadgyakorlatok ügyében küldeti sziriai jegyzékre kapott amerikai válasz­ról volt szó. Asha közölte az ügyvivővel, hogy Szíria poli­tikája továbbra is az, hogy nem csatlakozik tömbökhöz. Asha visszautasította azt az állítást, hogy Szíria poli­tikája külföldi államok függvénye. Szíria mélységesen bí­zik politikájában, amelynek célja: megvédeni az arabok méltóságát és függetlenségét. Asha végül felhívta az Egyesült Államok ügyvivőjé­nek figyelmét arra a tényre, hogy a török csapatösszevo­nások a sziriai határok mentén még mindig nyugtalansá­got keltenek, s Törökország provokációs magatartása a török hivatalos nyilatkozatok ellenére fokozódott. Mint mondotta: „a feszültség csak úgy enyhíthető, ha Török­ország visszavonja csapatait a sziriai határról”. KÜLFÖLDI HÍREK NewYork (TASZSZ). Az United Press hírügynökség tudósítója jelenti, hogy a djokjakartai (Közép-Jáva) községi választásokon végle­ges, de nem hivatalos adatok szerint a Komunista párt je­löltjeire száznegyvenhárom­ezren, az Idonéz Nemzeti Párt jelöltjeire hetvenkétez­­ren, a masumi muzulmán párt jelöltjeire pedig körülbe­lül ötvenezer szavazatot ad­tak le. London (MTI). A Glas­gow Herald írja: Magyaror­szág beverekedte magát a labdarúgó világbajnokság 1958-ban megtartandó döntő­jébe. Ez önmagában fényes és elismerésre méltó teljesít­mény, mivel a néhány éve annyira híres magyar csapat a tavalyi események folytán felbomlott. Manchester (MTI). An­toni Zapotoczky csehszlovák köztársasági elnök halála mi­att elmaradt a szerdára terve­zett Manchester United — Dukla Prága labdarúgó Eu­rópai kupa mérkőzés. MEGŐRIZZEK EMLEKE1! De hát bizonyára mások is f akarnak szólni a Nőkonferen- } cián, nemcsak a Szolnok me- i gveiek. így végülis úgy dön- 5 töttek. hogy a gyermekneve­lést válasszák. Ennél HOR­VÁTH GYÖRGYNÉRE esik a választás. Ö fog majd erről > beszélni, Ksz mint pedagógus,(5 mint nőmunkás jól ismeri a ) gyermeknevelés problémáit. [ De a többi javaslat is a tar-2 Nam t'i Ui n <i ~rái, liagy be1eg. Nem hallottam, amikor a rádió szétsugá­rozta az éterben halála hírét. Reggel a megszokott mozdulattal vettem kézbe az újságot, s valósággal megdöbbentem, ami­kor olvastam: Meghalt Antonin Zápotocky. Még egy hónapja sines, hogy nyolc, felejthetetlenül szép napot töltöttem Prá­gában. Ekkor két alkalommal is jártam a királyi vár környékén,. ahol a kormány székel. Láttám a Csehszlovák Köztársa­ság nemzeti zászlaját magasan a vár fe­lett lobogni, ami azt hirdette, hogy a köz­­társasági elnök Prágában tartózkodik. Zá­potocky elvtárs ekkor még dolgozott. Ta­lán megrokkant egészséggel, egyre fogyó testi erővel, de törhetetlen akarattal irá­nyította az ország sorsát, s az évtizedes harcokban szerzett tapasztalatával egyen­gette az utat, amelyen haladva a cseh­szlovák nép még boldogabb, szebb életet teremt magának. Most, a nemzeti lobogó mellett fekete zászlót lenget a szél. Prága és a többi csehszlovák város házait gyászlcplak bo­rítják. Az üzemek munlcásai, a falvak dolgoskezű parasztjai, a tudomány műve­lői, terjesztői s az egész nép gyászol. Fájó szívvel búcsúzik szeretett vezetőjétő'. aki­nek forradalmi szellemét, a munkásosz­tály. a szocializmus ügyének győzelmébe vetett hitét sem az Osztrák—Magyar Mo­narchia börtönei, sem a hitleri Gestapo koncentrációs táborában töltött hat év nem tudta megí rni. Csehszlovákia felsza­­. badulása után is fáradhatatlan dolgozott a nép ügyéért, a szocializmust éviid orszá­gok barátságának elmélyítéséért. Amis: olvastam a gyászhírt. fel­ötlött emlékezetemben, hogy azok a csehszlovák emberek, akikkel beszélget­tem, milyen figyelemmel, igazi baráti sze­retettel érdeklődtek a magyar nép sorsa felől. Jól tudták, hogy egy évvel ezelőtt az ellenforradalom vihara pusztított ha­zánkban, a mély sebeket hagyott. Ezek begyógyításában segített a csehszlovák nép, s kiváló vezetnie Zápotocky elvtárs is. A gyász be műnket is érint. Oszto­zunk a csehszlovák nép fAidáiméban és megőrizzük Zápotocky elvtárs emlékét. Nä K. I

Next

/
Thumbnails
Contents