Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-12 / 266. szám

Értelmezzük helyesen a tanács tömegpolitikai munkáját

Hozzászólás Fodor Tibor elvíárs cikkéhez

ÖRÖMMEL KELL fogadni minden tanácsi funkcionáriusnak azt, ha a megyei lapon keresztül próbálunk segíteni egymáson és a tömegpolitikai munkának jobb kialakításán fáradozunk. Általában sokat beszélünk a tanács munkájáról, de keveset vitatkozunk sajtón keresztül. Helyes lenne, ha a Tiszavidék szerkesztősége a megyei lapban közzétett ..Földművesszövetkezeti oldal” mellett tanácsi oldalt is rendszeresítene. ahol a tanácsok funkcionáriusai leírnák véleményüket, vitatkoznának. Sajnos, a Megyei Tanács VB vezetői is keveset írnak a tanácsok önállóságáról, a tanács tömegpolitikai munkájáról. Pedig ez is nagyban hozzájárulna a munkánk megjavításához.

Amit Fodor elvtárs leírt a cikkében, azzal részben értek egyet. Amiről ő ír, az is tömegpolitikai munka, de véleményem szerint ott kellene kezdeni a tömegpolitikai munkát, hogy milyen az apparátus felkészültsége, szakmai és politikai téren. Mert ha az apparátus dolgozói s dolgozó parasztok apró-cseprő ügyeiben felvilágosítást tudnak adni a törvény határain belül, vagy ismertetik a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány által kiadott jogszabályokat, határozottan kiállnak a párt határozatainak végrehajtásáért — vagy azon igyekeznek (főleg a végrehajtóbizottság vezetői), hogy a tömegek között legyenek és a felvetődött problémákra a választ megadják, megismertetik a tanácstagokkal a kiadott fontosabb jogszabályokat, — hogy választ tudjanak adni

választóiknak, *— ezek mind olyan problémák, amelyeknek megoldása során szélesedik a tanács és a végrehajtóbizottság tömegpolitikai kapcsolata, javul a tömegpolitikai munka.

Fodor elvtárs azt írja, hogy az egyik községben háromhetes segítővizsgálatot tartottak. Ezt a magam részéről nem tartom helyesnek, mert minden községi vezetőnek és minden tanácstagnak ismerni kell a dolgozók problémáit, mert ha jó a tanácstagság és aktívan résztvesz a tanács munkájában (megtartják a fogadóórákat, a beszámolókat), akkor ismeri is és ehhez nem kell felsőbb szervi segítségvizsgálat A jelen időszakban sokat legyünk az emberek között és beszélgessünk a párt és a kormány haározatainak végrehajtásáról

AKKOR Jö a tömegpolitikai munka, ha a dolgozók által javasolt és a tanács által elfogadott községfejlesztési terv, vagy az éves költségvetés maradéktalan végrehajtást nyer. Akkor van tekintélye a tanácsnak, akkor bátran mernek a dolgozók javasolni és jobban meglátják a hibákat és azt határozottan fel is vetik a tanácstagoknak.

A jó tömegpolitikai munka egyik alap követelménye az, hogy a helyi tanácsok hatáskörét gyorsan és határozottan rendezzék.

Ki kell kérni több községi végrehaj főbizottság vezetőinek véleményét a hatáskörök leadásáról. Az alulról jövő^ kezdeményezést figyelembevéve, ki lehetne alakítani egy olyan módszert, amely alapját képezné a tömegpolitikai

munka megjavításának. Azonban sokat lehetne tenni helyileg is. Például a múlt esztendőben a községben az árokrendezési munkák végrehajtása volt a fő feladat. Bevezettük azt a módszert, hogy egy-egy út, vagy vízlevezető árok elkészítése előtt kikértük az ottlakók véleményét és ahogy ott eldöntöttük, — úgy készítettük el.

Meg kell említeni a Törökszentmiklósi Járási Tanács Végrehajtóbizottságának — munkastílusát. Véleményem szerint ahogyan most segítenek, az jó. A járási tanács dolgozói — ha kijönnek — megbeszélik a községi végrehajtóbizottság vezetőivel a problémákat és utána segítenek is azok megvalósításában. De közvetlen, vagy közvetetten nem avatkoznak bele a község munkáiba. Gyakran járnak a községbe a járási tanács vb. vezetői és a helyszínen nyújtanak segítséget munkánkhoz.

VÉGEZETÜL azt javaslom Megyei Tanács VB. vezetőinek, hogy ha mód van rá. hívják össze a községi tanácsok vb., és a járási tanácsok vbtitkárait és ott a hatáskörök, a tömegpolitikai munka sikeres megvalósításához adjanak segítséget. A tanácsok vb.-vezetőinek javaslatát figyelembevéve talán sokkal határozattabban fognánk hozzá a tömegkapcsolatok kiszélesítéséhez és gyorsabban tudnák a tanácsok betölteni azt a funkciót, amelyet pártunk megszabott.

ANTALI ERVIN

TiszapüspÖki,

tanács vb-titkár.

Szökés a földről

Külön veszélyt jelentenek a rakéta üzemanyagának rádióaktív kisugárzásai, amin különleges pajzsokkal igyekeznek segíteni;

A VISSZATÉRÉS..

Hogyan tér vissza az űrhajó a Földre?

Elméletileg külön rakétamotort használhatnánk erre a célra, amely az ellenkező irányba húzó erővel csökkentené a rakéta sebességét. Az ehhez szükséges üzemanyag azonban olyan óriási megterhelést jelentene, hogy nem tudnak hozzá élég nagy rakétát készíteni;

Az űrhajó sebességének csökkentésére másik módszer a levegő ellenállásának felhasználása. A súrlódási hő azonban lehetetlenné teszi, hogy ejtőernyőt használjanak, mm az pillanatok alatt elégne. (Hasonló lenne a helyzet a mesterséges bolygóról kirepülő űrhajónál is).

Érdekes elképzelés a „vitorlázó űrhajó”. Ez feljut az atmoszféra legmagasabb rétegedbe és a levegő ellenállásának fékező hatása következtében egy idő múlva ismét visszatér az alsóbb rétegekbe. Vitorlázó manőverek révén elkerüli, hogy leszállás során túlságosan felmelegedjék. Ahogy sebessége csökken, a szárny-„csökevények’“ egyre kevésbé elegendőek a sáklórepüléshez; ekkor „kiterjeszti’* behúzható szárnyát. Ha ez a berendezés a zuhanás sebességét teljesen közömbösítette, a vitolázó rakéta néhány óra után biztonságban leszáll;

Ugyanezt az eljárást követhetik akkor, amikor űrhajósok visszatérnek a Földre valamelyik űrállomásról. Ebben az esetben a „vitorlázó űrhajót' kiskapacitású rakétamotorral kilövik az állomásról, az állomás mozgásával ellenkező irányba.

IRÁNY! A HOLD!

Az első lépés a bolygóközi utazáshoz mesterséges bolygó, „ür-állomás” építése. Ezt

a Földön összeállítják és kipróbálják; aztán szétszedik és több részletben rakétákkal IjiiíKrik. Amikor az első hátóm-négy emeletes rakéta már pályáján kering, utána küldik a másodikat, harmadikat,

stb; A rakéták együttesen alkotják az űrállomást, üzemanyagraktáraival, laboratóriumaival, műhelyeivel. — Mindezeket kondicionált levegővel kell ellátni és légmentesen elzárni;

Külföldi HUeU !

'Nizza (AFP). Pierre Lépineí

professzor, a gyermekbénu-S lás elleni francia szérum fel-; találója szombaton este* Nizzában megnyitotta a fc-x-í madik <*rvo®kongresvos*, —’ Megnyitó beszédében többek 1 között hangoztatta: 5

,A gyermekbénulás elleni: francia oltóanyag kiállta a! hatékonyság próbáját, s ered-: ményessége legalább akkora,l mint as amerikai szérumé".; 1957 tavasza óta 262.000 gyer-j meket oltottak be. A beol-S tott gyermekeknél egyetlen-: egy paralitikus gyermek-: bénulásos eset sem fordult;

elő. •

•

London (Reuter). A People; című angol lap vasárnapi; számában feltűnést keltő cím! alatt 50 ezer font jutalmatj ígért „az első embernek, aki j a holdba ér", — és visszatér*

a földre. ;

•

Kairo (TASZSZ) Oman; kairói képviselője nyilatko- 5 zatot tett közzé, amelyben: közli, hogy Dzsebel AI Ah-; dar térségében kemény har-; cok folynak az országba be- • tört angol csapatokkal. Az j omani nemzeti ellenállási j erők határozott ellenállást j fejtenek ki. Az omani Imám; kairól irodájának jelentése* szerint visszavonulásra kény-j szerítették azokat a brit csa-i patokat, amelyek megpróbál-* tak behatolni Omanba a zöld j hegység vidékére. A brit erők * tiz halottat és negyven fog-:

lyot vesztettek. ;

•

London (TASZSZ). A Ion-* doni Royal Festíval-hallban • ünneoélyesen megnyitották az! angol—szovjet barátsági hó-! napot; 3

Párizs (Reuter). Félix Gail-i

lard kormánya szombaton;

este újabb takarékossági tér-;

veket jelentett be. Százmii-;

liárd frank összegben új adó-;

•

kát vetnének ki, ugyanekiko-í

ra összeget kerületi takaró-;

koskodás révén szeretné az 1

•

állam megtakarítani és 12 hó-; napra betiltana minden olyant javaslatot a nemzetgyűlésben,’ amelynek megvalósítása ki-í adással jár. A kormány jóvá-* hagyta ezeket az intézkedő-: seket.

JÓL SIKERÜLT irodalmi est zajlott le szombaton a József Attila kulturotthonban a Pedagógus Szakszervezet, a Magyar Szovjet Baráti Társaság pedagógiai szakosztálya és a megyei írók közös rendezésében. Az irodaimi est egyik jelentős állomása volt azoknak az ünnepi megemlékezéseknek, amelyeket Szolnok város dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére rendeztek. — A szép számban összegyűlt nevelők kíváncsian várták az alkalmat, hogy személyesen, az élőszó közvetlen varázsa révén is megismerkedhessenek megyénk Íróival és költőivel, akiknek írásait már a Tiszavidék Irodalom-Művészet rovatában megismerték és megszerették.

De íróink is fokozott gonddal készültek erre az esetre, hiszen a megye több helységében megrendezett hasonló irodalmi estek után úgy érezték, műértő és kritikus közönség előtt kell tehetségüket bebizonyítaniok.

Az Irodalmi estet Borbély Mihály, a Pedagógus Szakszervezet szolnoki bizottságának elnöke nyitotta meg, majd Bajtai Károly, a Városi Tanács VB elnöke mondott rövid, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségét méltató bevezetőt. A nagy tetszéssel fogadott szavak után Biró László „Negyvenévesek” és F. Tóth Pál „Lenin emlékezete” című versét mondta el Iványi József, a Szigligeti Színház művésze. Mindkét vers a nagy évforduló jegyében született, mégis érződött, hogy két különböző költői egyéniség alkotása. Biró László nevét eddig csak prózai írásaiból ismertük, de most ezzel a versével is bebizonyította, hogy nem idegen számára a vers kötöttebb formája sem. — F. Tóth Pál halk. elmélkedésre hajlamos költői egyénisége Lenint, az emberiség nagy gondolkozóját állította elénk sikerült költői képben.

Fóti Pál „Édesanyám” című elbeszélését Győri Ilona művésznő olvasta fel. Fóti Pál novelláit a gazdag lélekrajz, mély líraiság, pártos állásfoglalás jellemzi. Ebben a novellájában édesanyjának állít megható emléket. A nagy terjedelmű elbeszélés két önálló novellává lenne bontható. Megérdemelt sikert aratott Gyomai György „Guba János” c. novellája is. A paraszti élet kitűnő megfigyelője, a részletrajzok mestere

JP

Ne sértsen meg bennünket borravalóval öntudatos dolgozók vagyunk!“ j

Tj* jaj, hol van már a tavalyi hó. Manapság, csak a Ludas Matyi karikaturistáinak ötletei lehetnek az ilyen föiiratok, s ott is a „Meglepő tábla” sorozatban. Mert el sem lehet képzelni, mily végzetesen meglepődnék az ember, ha még mindig e figyelmeztetésekkel találkozna mondjuk az étteremben, a fodrászatban, az üzletekben, sőt a hivatalokban is.

Pedig az idősebb generáció, emlékezhetik még rá, hogy úgy az 1947—48-tól 1954—55-ig terjedő időben ott csüngtek a kis táblácskák a szolgáltató (általában szépészeti), s a vendéglátóipari üzemek falán.

S aztán megváltozott, revízió alá vétetett a zsúfolt dekorálás hallgatag eszméje, a felesleges, ízléstelen dekorációs anyagok lekerültek a falról, egyszerűbben, puritánabbul díszítik az éttermeket, fedrászműhelveket napjainkban. Legelsőnek is nélkülözik az olyan díszítő elemeket, mint a címben szereplő felirat is.

Szóval, lomtárba kerültek ezek a mondások, s velük együtt az a ,,szektás szellem’’ Is, mely előidézte, kiprovokálta létüket.

Hern tudni pontosan mikor, de megkezdődet a borravalósdi. A burzsoá erkölcs halottaiból feltámadt Borravaló-gyermek fejlődésére nem lehet panasz. Egyetlen anya sem dicsekedhet fiának olyan arányú növekedésével, mint ahogyan Korrupció mama Borravaló csemetéjének szép eredményeivel. Rövid idő alatt az emberek feje fölé nőttek ők ketten.

Mégpedig olyannyira, hogy ma már nem Is számít egész embernek, de egész vendégnek egyáltalán nem az a halandó, aki megpróbál nélkülük élni. Ezt a folyamatot társadalmi megosztódás is kísérte természetesen. Két részre szakadt az emberiség: Borravalós Vendégekre, és csak úgy szimpla, „haszontalanvendégekre’’. ' A két „osztályt’’ könnyen meg lehet különböztetni egymástól.

A Borravalós Vendéget előzékenyen köszöntik, ha betér a vendéglőbe, ha egy duplát iszik a presszóban, ha borotválkozni akar. vagy bárhová is menjen. A pincér pillanatokon- belül ott terem, a fodrásznál nem kell sokat várnia, megtörßoravalos Vendég Csák szemének

életmódot élnek • A borbély Itt-ottj az eladó hűvös J

ténik, hogy a „haszontalant endégre” rá-; szólnak, ha a székbe ül:

— Bocsánat, nem ön következik, ha-:

nem Borravalós kartárs. ;

A „haszontalanvendég” bizonyíthatja,* ő a soros, a borbély inkább nem borotválj senkit, de azt nem engedi meg, hogy Bor-: ravalós Vendég más székébe üljön.

mehet bárhová. 3 egy intésébe k'e-3 rül, vagy még abba sem, hiszen ismerik, s; előkerül a pult alól a „Jövő héten talán í jön" hiányáru, idejében elkészül a cipője, í simán elintézik ügyeit, 3

Merőben ellentétes „haszontalanvendégek”. kapkod le szőrzetükből, udvariassággal biztatja:

— Minden percben várjuk, tessék talán a jövő héten benézni.

A pincér elnézően csillapítja:

— Ne türelmetlenkedjék, kérem, Sör kerül magára is.

Ügyei bonyodalmasak, elintézhetetlenek, megrendelt ruhája, cipője késhet akármeddig is.

Ám, van még egy harmadik réteg akikről kevés szó esett eddig, akik felnézik az emberből a borravalót, ők is átalakulási időszakot vészeltek át. Ma már így nyilatkoznak, ha valaki keresetük felől érdeklődik:

— Fizetésem Y, plusz a borravaló havonként Z forint.

Mire eddig eljutottak, nyilvánvalóan szervezeti regenerálódás történt velük. Az öt érzékszerv mellett kifejlődött a hatodik. A jó fodrász, az élelmes kereskedő, a belevaló pincér a vendég öltözködéséből, rendeléséből, beszédmodorából meg tudja állapítani, mi várható ki belőle.

S végül — miután koromhoz és borravalómhoz mérten eleget fecsegtem — hadd mondjak még el valamit. Kis humo reszkem címétől ne ijedjen halálra senki, egy bőséges és zsíros vacsora után álmodtam csupán. Ne tessék félni, más az álon és más a valóság. A valóság az, hogy ma már szerencsére megérdemelt helyére, a temetőbe száműztük a borravalót-elutasító feliratokat, s szellemüket egyaránt.

— borzák —

SZÉP HIVATÁS,

öiömtdi munka

A jászjákóhalmi községi tanács irdajában találkoztam Csíkos Katalin védőnővel. Az első látásra még iskolás lánynak nézi az ember. A beszélgetés alapján derül ki, hogy a fiatal külső értékes, komoly embert takar.

Megkértem mondja el, ■— miért választotta a védőnői hivatást, s mióta dolgozik a községben?

— Tanítónő szerettem volna lenni. A felvételkor a sok jelentkező közül nem kerültem a szerencsések közé. S ekkor úgy éreztem, hogy a gyermekeket ezen a pályán is megtalálom. Nem bántam meg, hogy védőnő lettem. E? év januárjában kerültem a községbe.

— Mennyi gyermeket látogat meg egy hónapban? —*

— Idáig 3 éves korig 170

család gyermekéhez jártam. Mivel a szülések száma nem emelkedik, így a látogatás az iskolás korig terjed.

Csak ennyit jegyeztem fel a vele való beszélgetésből, hogy rögzíthessem a szülék részéről elhangzott véleményt is. Szeretettel beszélnek róla, munkájáért megbecsülik és a családjukhoz tartozónak tekintik. Hivatása iránti szeretetét, odaadását a felsőbb szervek is elismerik. Október 1-fől kezdve „járási vezető védőnő'-nek nevezték ki, ami azt jelenti, hogy a jászberényi járáshoz tartozó védőnők, szülésznők, gyermekgondozók munkáját ellenőrzi.

Csíkos Katalin 21 éves korára munkáján keresztül szép eredményeket ért el, példaképe lehet a hasonló korú fiatal lányoknak.

G, K,

Gyomai György. A novella konfliktusa a szövetkezet út* jára lépő férj és a régihez ragaszkodó feleség nézeteltéré• séből fakad. A megnyugtató megoldás nem hat sematikusan. Iványi József előadásá. ban jól érvényesült a nőve11-» mondanivalója.

Kedves történetet foglalt versbe K. Tóth Lenke „Gyena” című kis írásában Győ* ri Ilona meleg hangjának tolmácsolásában mindenki szívébe fogadta a nagy háború viharában hozzánk sodródott derűs lelkű kis szovjet gyereket. A hűség énekének nevezhetném Nagy István versét, !rA zászló dicséretét’'. Nagy István verseinek belső ereje, kifejező képei, találó hasonlatai, szilárd helytállása emelték megyei költőink élvonalába. Kemény önképzések, célratörő akara' tának s nem utolsó sorban tehetségének köszönhető, hogy a november 7-i irodalmi pályázaton ő végzett az első helyen. Kár, hogy ennek a versnek hangját, hangulatát nem sikerült teljesen megragadnia a verset előadó Iványi Józsefnek.

Két alanyi vonatkozású vers szerepelt még a műsoron: Lukácsi László „Ha válni kell’ és Donkó László „Verseim elébe” c. költeményei. Donkó László a megye távolabbi részén teljesíti nevelői feladatát s kevesebb lehetősége van a szorosabb kapcsolat kialakítására az írócsoport tagjaival. Ennek ellenére állandó figyelemmel kísérik fejlődését, ennek kifejezője v lt mostani szereplése is.

A műsor befejező száma Rossi Károly „Jóakaratú segítség” c. humoros írása volt a szerző előadásában. Rossi Károly ugyan ceglédi, mégis szívébe fogadta őt és írásait is a szolnoki közönség;

AZ EST HANGULATÄT, színét nagyban emelték a Mezriczky-házaspár művészi zeneszámai, s kedves volt Varga Viktória összekötő szövege is.

Az irodalmi est minden nézőnek kellemes szórakozást nyújtott s gondolatokat ébresztett. Többek között azt is, hogy nagyon helyes dolog lenne a megye más helyén is hasonló, írókat és pedagógusokat egymáshoz közelebb hozó találkozókat rendezni. Hiszen mind két hivatás a maga sajátos eszközeivel azonos célt szolgál: az új típusú, szocialista ember nevelését;

— Szy >—

: Megyénk íróinak

jcs Szolnok pedagógusainak találkozója

Irodalmi est a József Attila kultúrotthonban