Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-08 / 263. szám

A sütőipar BOSZOR KAN YKON YIIAJA B A N Áz üzletekben látszik az ar­cokon a kenyér vásárlásánál is, hogy miként remekelt a sütőipar. Hogy derültek le­gyeinek, annak igen nagy sora van és sok körülmény ját­szik közre. Azért mégis azt kell mondani, a legfontosabb, hogy a kenyérrel dolgozók nzlyen lelkiismeretesen vég­zik munkájukat. A legkisebb hanyagság szomorúságot, fel­háborodást vált ki a vevők­ből. Az első igen fontos lépés akkor kezdődik, mikor a ke­nyér alapanyagát, a lisztet át­veszik. Ehhez a munkához se­gíti elő a szakembereket a vállalat jól felszerelt labora­tóriuma. Suta András gyártásvezető igen régi, tapasztalt ember a maga munkájában. Jórészt rajta múlik, jó-e a kenyér, vagy sem. Bizony többször van nézeteltérése a malmok­kal, ahol átveszi a lisztet, mert ami nem megfelelő, kí­mélet nélkül vissza szállít­tatja. A mintegy 100 C00 forint értékű laboratóriumban, a kenyér „boszorkány konyhájában” ő méri, kavarja, süti a próbát. Megvizsgálja a színét, sikér­tartalmát, mely a tápérték szempontjából a legfontosabb, továbbá a nedvességét, sav­fokát, megméri a hamu-tar­talmát. Ha mindegyik ténye­ző előírásoknak megfelelő, megkapják a liszt sütőipari értékét; Szigorúan ellenőrzi, hogy a sütőteknőbe egy zsák se ke­rüljön az előzetes vizsgálat nélkül. Természetes, nem mindig elegendő a helyi vizs­gálat. Sokszor szükséges, hogy a felettes vizsgáló szerv­hez küldjék Kecskemétre és ott döntsenek véglegesen. A malomnak visszaszállított liszt viszont még nem jelenti azt. hogy egyáltalán nem lehet to­vább használni, de szükséges a hiányzó minőségi anyagok hozzáadása, vagyis a liszt mi­nőségének megjavítása. A szolnoki környéken lévő sütőipari pékségeknek is ez a laboratórium veszi át a lisz­tet. mely igen megnövel­­munkáját, azért is. mert nem csak minőségileg, hanem mennyiségileg is át kell ven­­niök. Volt is némi nézetelté­rés az utóbbi időben a szol­noki Tisza malommal, mert a zsákokban 30—40 dekával kevesebb volt s bizony sokszáz zsáknál igen komoly mennyiségre rúgott a hiány. Ma azonban már min­den rendben van, megértették ii ' - 1 i —" i.. Köszönet a kereskedelmi dolgozóknak A közvélemény előtt is­meretes, hogy a téli áruellá­tás, illetve beszerzés megja­vítása érdekében a Megyei Tanács VB Kereskedelmi Osztálya nagyméretű őszi vá­sárokat rendezett október 27—28-án Jászberényben és november 2—3-án Török­­szentmiklóson. Ebben a munkában, meüy mindkét városban sikerrel fejeződött be, része van a kereskedelmi szakma terü­letén dolgozó minden kar­­társuniknak. Részt vállaltak a feladat elvégzéséből a szak­­nagykereskedelml vállalatok dolgozói, a Szolnok, Karcag és Környéke Kiskereskedel­mi Vállalatok, és sok föld­művesszövetkezet dolgozója is. A nagy távolságok, a hű­vös idő ellenére olyan helyt­állást tanúsítottak, melyért köszönet és elismerés illeti meg őket. Az áruik szakmai élmende­­zése, bemutatása és kínálása minden igényt kielégített. Az a tény, hogy a vásárt rendező bizottság irodáiba egyetlen panasz sem érke­zett a vásárlók részéről, azt bizonyítja, hogy kereskedel­mi dolgozóink újra vizsgáz­tak szakma- és emberszere­­tetbőli Ide értjük a vendéglátó­­iparban dolgozó kartársain- Iket is, akik a maguk mun­katerületén a vendégek ellá­tásáról gondoskodtak. Köszö­­netünket kell kifejeznünk a kisipari termelőszövetkeze­teknek is, hiszen jó minő­ségű áruikikal az áruválasz­ték szélesítésében, szolgálat­­készségükkel álltait a vá­sárlók rendelkezésére. Köszönetünket fejezzük ki továbbá a vásárrendezésben segítséget nyújtó városi ta­nácsok végrehajtó bizottsá­gainak, a közrendészetet biz­tosító elvtársaknak azért, hogy becsületes munkájuk­kal hozzájárultak megyénk lakosainak jobb ellátásához, a kitűzött feladat sikeres végreha j fásához. Kalocsai Béla, MT kerask. oszt vezető'. egymást a lisztes emberek, minden külső beavatkozás nélkül. Megy is most a munka ren­desen és ezt a vásárlók is megérzik, mert valóban ja­vult a kenyér minősége. De azért nincs olyan jó. amit valami hiba ne kísérne, így van ez a laboratórium­ban is. Igen fontos volna a felszereléshez a propán-bután gáz és itt a tanácsnak kell segíteni. A vizsgálatoknál ezt az igen fontos fűtőanyagot most nélkülözi a laboratórium és nehézkes, nem elég gyors a kísérlet. Az új búza minősége is ér­dekel bennünket, mert már sokat hallottuk, hogy jobb mint a tavalyi, de viszont azt is hallottuk, hogy rosszabb Mi az igazság, kérdezzük a gyártási vezetőt? — Meg kell mondani — ad­­ia a felvilágosítást Suta elv­társ — az idei búza ’bizony minőségileg magasan felülmúlja az előző évek terményét. Ál­­tglában azt mondhatjuk, 99 százalékig megfelel a köve­telményeknek. Az előző évek gabonájának hibája volt. hogy az aratás és cséplési idő­szakban sók eső volt, s ned­ves a gabona; A raiktárbar bemelegedett ■ és így csök­kent a sikértartalma, mely­nek következtében romlott a kenyér minősége is. De tervei is vannak a sütő­iparnak, még pedig nem is olyan elvetni való tervek igyekeznek a dolgozók igé­nyeit kielégíteni és ezért be­tervezték a dióscsiga, kifli é~ hajtott készítmények rendsze­res gyártását a mákosok mel­lett. —a—b— —-------------­A közlekedésről A Belügyminisztérium Szol­nok Megyei Közlekedési Osz­tálya előadást tartott a kis­újszállási kulturotthonban. Délelőtt a gyermekeknek, es­te a felnőtteknek. Mind a két délelőtti előadásra zsúfolva volt a terem. Az előadó is­mertette a közlekedés főbb szabályait. Olyan érdekfeszí­tően beszélt, hogy még a leg­­makrancosabb gyermek is úgy hallgatta, mint a mesét. A szabá’vok ismertetése után elsötétült a terem és a gyer­mekek örömére kezdődött a vetítés. Rajzos mesefilm és több kis film mutatta be, mi­lyen következményei lehet­nek a szabálytalan és figyel­metlen közlekedésnek; Sajnos, a felnőttek részére tartott előadásra nagyon ke­Kislányok vizsgáján AZ EGYIK kislánynak ak­kora kötés van a fején, mint egy sapka, a másiknak a ke­­zefejét borítja be a fehér géz, a harmadiknak az orrát fedi kötés, a negyediknek pedig épp most teszik a „törött” karját sínbe. Bármerre né­zünk a teremben, csupa „sé­rült" kislányt látunk. De azért nem kell megijedni, hiszen a „betegek” arca paj­kos, csillogó szeme elárulja, hogy nincs semmi bajuk, egészségesek, jókedvűek. — Csupán kicsit izgatottak, csak úgy. mint pajtásaik, akik ápolják, kötözik őket. Az izgalom érthető, hiszen vizsgáznak. Hat. héten keresz­tül tanulták a Szolnoki Abo­­nyi úti iskola VII., Vili. osztályos leánytanulói az If­júsági Egészségvédelemre Kész tanfolyamon az elsőse­gélynyújtást. S most tudá­sukról adnak számot. Joli néni — vagyis Meny­hárt Józsefné, a Vöröskereszt városi szervezetének vezető­ségi tagja, a tanfolyam ve­zetője egymásután teszi fel a kérdéseket, s a kislányok szinte egymással versenyezve jelentkeznek. AH szót kap, szépen, értelmesen mondja el, mik az elsősegélynyújtás feltételei, az élet, vagy a ha­lál biztos ielci. KUBIK ÉVA a hajszáleres, vivőeres és ütőeres vérzés­ről beszélt. Magyar Mária el­mondta, hogyan kell az ütő­eres vérzésre szorító-kötést alkalmazni. Fancsali Rozália. Sárkány Klári, Szalma Má­ria és Szűcs Andrea a vörös és fehér ájulásról mondta el a tudnivalót, s azt, hogy mit kell tenni ilyen esetben az elsősegélynyújtónak. A továb­bi feleletekben szó volt a mesterséges lélegeztetésről, az égésről, fagy ősről, a seb­ellátásról és mindazt, amit elméletben tanultak a kislá­nyok, a gyakorlatban is be­mutatták. Ezért volt a sok bekötözött kezű, fejű kis „beteg" a teremben. Minden túlzás nélkül el­mondhatjuk, hogy a résztve­vők sikeresen sajátították el a tanfolyam anyagát, s ha szükség lesz rá, segíteni tud­nak pajtásaikon, embertár­saikon. Erre' kérte fel őket felszólalásában Pintér Bé­lám?, a Vöröskereszt városi szervezetének titkára is. aki beszélt a pajtásoknak arról, hogy kormányunk mennyi összeget fordít az egészség­ügy fejlesztésére. — Kérte a kislányokat, legyenek iskolá­juk egészségőrei. Ezután a jók között is a legjobbak meg jutalmazására került sor. Menyhárt József­né adta át a Vöröskereszt ajándékkönyvét Kállai Judit, Sipos Mária, Szűcs Andrea, Bálint Mária. Juhász Margit és Sándor Mária patásoknák. KEDVES EPIZÓDJA volt a vizsgának az, amikor Szűcs Andrea saját maga és pajtásai nevében megköszönte Jolii néninek, hogy szeretettel, tü-\ retemmel tanílgatta őket. —! Megígérte: az itt tanultákat\ szükség esetén a gyakorlat-l ban gyümölcsöztetik. t Wi.Ki vesen jöttek el. Jó lett volna pedig, ha a sok figyelmetle­nül közlekedő, a szabályokat be nem tartó kerékpáros és motoros, végighallgatta, illet­ve nézte volna az előadást. Gyönyörű őszi vasárnapra virradtunk a nyulászati idény első napján. A falvak, váro­sok szélén izgalommal gyüle­keztek a vadászok, s talál­gatták: vajon milyen lesz a szerencse, hogy indul a sze­zon? Bár én nem vagyok vadász, de engem is elfogott az izgalom, mikor Réti Gyu­lával, a megyei vadász-fel­ügyelővel útnak indultunk Kisújszállásra, a Petőfi Va­dásztársaság körvadászatára. Horváth István vadászmes­ter utasítására elindult a két szárny. — Egy vadász, egy hajtó, igy követték egymást szabályos távolságra a vadá­szok. A kör lassan bezárult. A tapsifülesek csodálkozva néztek bennünket. Mintha kérdezték volna, vajon mit akarnak ezek az emberek? Néhány perc múlva megkap­ták a választ. Elhangzott az első lövés. Bizony, ennek már fele sem tréfa, az öregebb nyúlok tudták, miről van szó és igyekeztek olyan he­lyet keresni, ahol sértetlenül kijuthatnak a körből. De nem így a fiatalok. Azok ész nél­kül rohangáltak és ez lett a vesztük. Felénk *i.s rohant egy „szőrhuzatában". — Szom­szédom kapta a puskát, én meg a fényképezőgépet és durr. A nyuszi, mint a lég­­tornász, felugrott, a levegő­ben bukfencet vetett és élet­telenül terült él a földön. Sajnáltam, szegényt, de ez a Melyik filmben látta? mnmimiiiiiimniiimmiiiiiiiinuniiiimiMmimntiiimiiiimiiiiiiiiMiik A Szovjet Film ünnepe képrejtvény pályázata Lapunk október 25-étől 4 hétig minden számban közli egy szovjet színész, vagy szí* nésznő számmal megjelölt fényképét Egyidejűleg kö­zöljük a képpel azonos szá­mú megfejtési szelvényt is? A négy héten át közölt szel­vényeket vágja ki és kitöltve gyűjtse össze. A 24. szelvény után valamennyit együtt küldje be a Megyei Mozi­üzemi Vállalathoz; (MOKEP Szolnok, Irodaház, Híj eme­let.) Figyelem! Csak a lapból kivágott szelvény érvényest NYEREMÉNYEK: 1 mozljegyszelvény I. díj 100 db II. díj 80 db | III. dij 40 db IV. díj (10 díj) 20 db V. dij (50 dij) 10 db A mozijegyszelvények be* válthatók 1958. december 31- ig a megye minden filmszín­házában bármely filmhez; 1 Beküldési határidő: 1951 november 3”. Értékelés: 1957 december 31-lg; — A nyertesek neveit úisámmk közli; 12 A Szovjet film Ünnepe kénre it von, ........... A színész nevei Melyik filmben lattat / £» ü rÍTT . A beküldő neve és elme: sctílod Jászszentandrás és Tamaörs köz­ségek mindössze 10 kilométer távol­ságra fekszenek egymástól, mégis egy megye választ­ja el őket. A he­vesi Tamaörs és a szolnoki Szent and - rás pedagógusai úgy határoztak, hogy ledöntik ezt a megyehatárt és kapcsolatot terem­tenek egymással. Egy derűs októ­beri napon „hadat üzent” egymásnak a két község úttö­rőcsapata. Az „üt­közetet’’ a közös határon fekvő . norr Jsq amdrási igazgátófc; valamint a leél’ tantestület tagjai érezték, hogy hasz­nos volt a találko­zó mind pedagó­giai, mind barát­sági szempontból. A jászszentand­­rási pedagógusok elhatározták, hogy a találkozót meg­­ismé'Iik, most már otthon, november 9-én. (Amint jfír­lik, a tapasztalat­■ i‘>gi csere után disznói r: toros vacsorán lát-' ják vendégül ‘á tarnaörsi nevelő-­­ke*.) Guba Bétoi í ................................. Több az építőanyag Az utóbbi időben sokat pa­naszkodtak főleg az építkezni szándékozók és építkezőit, hogy kevés az anyag. Különö­sen nehéz volt a tetőfedő áru, oala és cserép beszerzése; Most ez a gond enyhül. Több újabb szállítmány érkezett a megyébe, amiből elsősorban a megkezdett építkezéseket fe­lezik be. Azok, akik OTP- kölesön útján építenek, első­sorban kapnak anyagot, ha a helyi tanács a munka állását igazolja. Mindekenelőti azok kérjenek igazolást, akik már a falakat felhúzták, gerendá­kat felrakták, s csalt a csere* oezég hiányzik; ’ ^ Van most már bőven tégla,­­építő kő, a gerenda is több, mint volt. Tárolási nehézség van a mésszel és cementtel. Tanácsos lenne azoknak, akik u jövő év folyamán akarnak építkezni, mór most besze­rezni ezt az árut. A mész be­oltva jól eláll addig s gazda­ságosabb vele az építkezés; Nyúllesen Kisújszálláson természet rendje. Amikor a kör szűkült, elhangzott a va­dászmester parancsa, hogy befelé lőni tilos. Ez azt je­lentette, hogy csalt arra a nyálra volt szabad lőni a va­dászoknak, amely kitört a körből. — Rövid óra alatt a 30—35 vadász 70 nyalat lőtt. A gyülekezőnél feltűnt, hogy a vadász-felügyelő vizs­­laszemekkel nézi a vadászok puskáját. Hol egyikét, hol másikét kérte el. Az egyik puskából két töltényt vett ki. Majd visszaadta a puskát és az illetőnek ki kellett állni a vadászatból. Kérdeztem, hogy miért?... Ekkor mond­ják, hogy töltött puskával tilos gyülekező helyre men­ni. Könnyen baleset szár­mazhat az ilyenből. Igazuk van és ez így helyes. Vigyáz­ni kell egymás testi épségére. Míg a cigaretta-szünet tar­tott, alkalmam volt beszél­getni a vadászokkal. Munká­sok, meg parasztemberek. Olyanok, mint Szöllősi Lu­kács, Fodor Imre, Nyikos Károly, Nánási Áron. kik termelőszövetkezeti tagok, vagy lehetne sorolni a töb­bieket is. Olyan emberek, akik a múltban csak hajtők lehettek az ilyen körvadá­szatokon. A vadászat szép és nemes sport, De ezt is csak módiá­val kell űzni. Mi lenne — mondották —, ha ma meg­ennénk a holnapi, vagy jö­vő évi húsadagot is? Terv­szerűen, jó gazda módján gazdálkodnak és vadásznak. Az idén 700 lőtt nyulat, 600 élő nyulat, valamint 100 fá­cánkakas lövést, illetve elfo­gást terveztek. így jut is, marad is. A téli időszakra már most gyűjtik a vadele­­ségeli, hogy éhen ne pusztul­janak a nemes vadak. Készí­tik az etetőket, állandóan irtják a ragadozókat. Gazdál­kodásukról sok vadásztársa­ság példát vehet. Mint ilyenkor szokás, elő- Icerülnek a vadászmesék, tré-Tépik valahol a kacsát, i Dunnatokba, párnatokba A múltkor ám csuda tön Amit, ha megtud az áss. Bár a kacsa nem volt be' Mégis elúszott a pelyhe. Kész patronra, puskaporr Azóta az élelmes vadászna, Hát bizony, az ilyen elő­fordul. Az asszony tudta nél­kül a vadász „meglovasít'‘ valamit a háztól és töltényre költi az árát. Több, mint 1000 vadász lövi a nyulat január 19-ig. A szezon kezdetén nem ki­fák. Debreczeni Lajos bácsi már 34 éve vadászik. Közel 1500 nyulat, több mint 1000 fácánt lőtt eddig. Mondják is neki a vadászok, hogy ezek mind ott lesznek a temetéséru Nem mondom, szép díszkísé­ret lenne, ha a nyulak és a fácánok katonás rendben kö­vetnék. No, de ettől még tá­vol van Debreczeni bácsi, mert ma is felveszi a ver­senyt a fiatal vadászokkal^ Pedig már 64 esztendős. Jó­nás Lukács ma már nem va­dászik betegsége miatt, de tiszteletbeli tagja a vadász­­társaságnak. Azelőtt is és most is ő a társaság poétája, ö szokta humoros formában fejükre olvasni a vadászok hibáit, baklövéseit, ő mondta el a következő esetet Jani Endre vadászról: yűlik a toll és a pehely, I készen van neki a hely. j int, e körül a toll körül, or.y, bíz’ isten megőrül, ne. Úszott bizony mi másra: i, fojtásra. ■ vígan szól a puskája. vánunk nekik szerencsét bár nem babonásak — csu­pán azt kérjük, hogy úgy, mint a kisújszállási vadász­­társaság, a jó gazda gondos­ságával kezeljék vadászterü­letüket. j f yAGÁSI KÁLMÁN J fP(L(Lag,&q.iLs (alALkazó i; „Fütyürű” erdő­ben vívták meg, majd utá-ia az út­törők maguk ké­szítette birkapapri­kással vendégelték meg egymást. A barátságot még jobban megpecsé­telték, midőn a tarnaörsi nevelők a szentandrásiakat a következő héten meghívták egy rö­vid pedagógiai esz­mecserére és az azt követő hosszú barátságos vacso­rára. Dékány Lajos tarnaörsi és Mol­nár István szent-

Next

/
Thumbnails
Contents