Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-08 / 263. szám

A lsz-ek most is megkapják a nagyüzemi felárat az egytételben eladott gabonáért

7i napokban szerény ünnepség keretében értékelték a Terményforgalmi Vállalat dolgozói, III. negyedévi munkájuk eredményét: A nyár folyamán, a legnagyobb megyék között itt volt az állami gabonafelvásárlás a legeredményesebb.

Méltán illeti elismerés dolgozó parasztságunkat azért, hogy adógabona, vetőmagkölcsön és cséplőgéprész címen fennálló tartozását időben kiegyenlítette. Jelentős az a gabonamennyiség is, amelyet a szabadfelvásárlás keretében eladott az államnak,

Az eredmények azt mutatják, hogy az új felvásárlási rendszer alapvetően bevált. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a Szovjetunió és a baráti államok nagymértékű támogatását. A tőlük kapott kenyér- és takarmánygabona segített ét bennünket a nehézségeken és teremtette meg az új felvásárlási rendszer biztos alapját, Ä vártnál jobb gabonatermés és az állam által fizetett jó gabonaár is elősegítője volt az eredményeknek.

Még nincs vége a felvásárlási idénynek. Korai lenne végleges véleményt mondani, miután még további jelentős felvásárlási feladataink vannak.

Termelőszövetkezeteink helyesen teszik — most a zárszámadások idején —, ha a tagság részére kiosztásra visszatartott feleslegeket — amennyiben az egyébként is értékesítésre kerül — egy tételben az államnak eladják.

Ez esetben a korábbi rendelkezések szerint továbbra is megkapják a nagyüzemi felárat. A tsz tag is jobban jár, mert eladásra szánt gabonájáért kedvezőbb árat kap. Az ország vetőmagja, kenyérszükséglete bőven fedezve van. Az árak stabilak, ezért helyesen teszi az egyéni termelő is, ha meglévő árufeleslegével nem vár, hanem azt eladja az államnak,

A' Terményforgalmi Vállalat és a földművesszövetkezetek dolgozói ne elégedjenek meg nyári munkájuk eredményével, használják ki az új felvásárlási rendszer lehetőségeit, kereskedjenek.

Napjaink időszerű feladata az őszi termények felvásárlása.

ömlik a napraforgó, a rizs a Terményforgalmi Vállalat és a földműveszövetkezetek raktáraiba. Bőven termett kukorica is. Jut hizlalásra, eladásra, Az állam a gabonához hasonlóan jó árat fizet a kukoricáért. Ahogy javul a kukorica minősége, csökken a víztartalma, úgy növekszik a felvásárlási ára is. Például a 24 százalékos nedvességtartalmú csöveskukoricáért a Termény forgalmi Vállalat mázsánként 122 forintot fizet. A termelők érdeklődése elég nagy. számos község túlteljesítette az előirányzatot. Ilyen többek között Kengyel, Tiszaföldvár, Ujszósz, Szajol, Tiszapüspöki stb. ■— Eredményes a kukoricafelvásárlás a megye egyéb területén is, A Terményforgalmi Vállalat és a szövetkezeti felvásárló szervezet dolgozói végezzék továbbra is lelkesen munkájukat. Év végére a kukorica, napraforgó, rizs felvásárlásban is érjenek el a gabonához hasonló jó eredményt. Megyénk parasztsága — úgy amint azt a gabonafelvásárlás idején tette — vegye ki részét az őszi munkákból is. Segítse elő az állami felvásárlási és szerződéskötési,

főleg cukorrépa szerződéskötési tervek teljesítését.

A községi tanácsok továbbra is biztosítsák a piacok nyugalmát,

Mindenkinek jogában áll háztartási szükséglete erejéig, saját céljaira kukoricát vásárolni, de nem engedhető meg, hogy egyes személyek spekulációs célból kukoricát továbbeladásra vásároljanak.

Az ilyen személyekkel szemben, ha bebizonyosodik a spekulációs szándék, eljárásit kell indítani,

Bányai János

KARCAG

termelőszövetkezeti város teljesítette kenyérgabona vetési tervét

Ebben az esztendőben többször érte dicséret a karcagi termelőszövetkezeteket és a város vezetőit. Nem is érdemtelenül. Megszilárdultak, tervszerűbben, okosabban gazdálkodnak a szövetkezetek. Jobb a munkafegyelem, mint az előző években, kiemelikedőek a termelést, és a tenyésztési eredményes is. Több karcagi tsz-ben tapasztalható, hogy jelentős lejtéseket tesznek a belterjes g.izdálkodás érdekében.

Az általános eredmények mellett azonban van néhány olyan tényező is, amiért külön dicséret illeti a karcagiakat, a pártbizottság, a tanács, a termelőszövetkezetek vezetőit, a tsz-tagokat, gépállomási dolgozókat egyaránt. Itt van például a cukorrépa termelési szerződésből és. Míg Szolnok megye más részein igen vontatottan, s nehezen halad ez a munka, a karcagiak már hetekkel ezelőtt túlteljesítették a szerzőlési előirányzatot, s javában folyik az istállótrágyázás, mél jászán tás a cukorrépa alá,

A másik igen jelentős és dJ..... .mi. in

eséretreméló esemény, hogy i város november 6-ra teljesítette őszi kenyérgabona vetéstervét: Ezzel a kacaglak eleget tettek a nagy ünnep tiszteletére tett felajánlásuknak is. Nem kis dolog ez, mert a búzavetés sok más egyéb tennivaló gyors befejezését követelte, így például a kukoricaszár betakarítását, a cukorrépaszedést, stb.

A karcagiakról méltán példát vehetnek Szolnok megye más részein is, különösen a kunhegyes! és a szolnoki járásban, mert ezeken a helyeken még igen sok búzavetés van hátra. November elején vagyunk, amikor már nem sokáig lehet számítani kedvező időre. Már így is jóval több magot kell tenni a földbe, mint október közepén, hogy meglegyen a szükséges növényállomány; Ilyen szemmel nézve a karcagiak igyekezetét, még sokkal értékesebb a munkájuk, mert a kenyérgabona vetésterv teljesítésével más városokkal, járásokkal szemben jelentős mennyiségű gabonavetőmagot is megtakarítottak,

!<>• i i i ■■ .. .

A tudományos munka felvirágzása

A Kommunista Párt és a szovjet kormány óriási gondot fordít 6. tudomány fejlesztésére, vívmányainak műszaki, gazdasági és kulturális felhasználására,

A Szovjetunióban ma a forradalom előtti 289 tudományos intézmény helyett 2756 ilyen intézmény működik, 9.5-szer több, mint annakidején, — A tudományos munkatársak száma 1956-ig az 1914. évi 10.200-ról 239.900 ra emelkedett (25.5-szeraséne), 1939-től 1955-ig 2.3-szeresre emelkedett a tudományos munkatársak száma, s ezen belül a kirgiz nemzetiségűeké 7.8-szeresre, a tkazah nemzetáségűeké 4.3- szeresre, az üzbég nemzetiségűaké 3.4-szeresre, stb.

A tudományos munkatársak közül 1956-ban 9800-nak volt doktori és 85.700-nak kandidátusi címe; Az aspiránsok száma 1940-től 1956-ig 4.3-szeresre nőtt; 1956-ban 11-szer többen tettek le az aspiraturát termelőmunkájuk félbeszakítása nélkül, mint 1940-ben,

Qlíq,ij,wi a

„CSÓK.OS

ASSZONY"

SLZ&itplal közül

Mint nemrégen már Urvil adtuk, holnap este kerül bemutatásra a Szigligeti Színház új műsora, a „Csókás asszony”. Erről a darabról, elöljárójában elárulhatunk annyit, hogy kedves, könnyű, vidám, zenés-operett. A történet a Józsefvárosban, a Nagytemplom utcában kezdődik, majd báró Tarpataky kastélyában folytatódik és

*=» A „Csókos asszony“ kimaradt a felsorolásból. Vagy talán a „stb.”-ük között van? —• kérdeztem.

— -Ügylátszik, nem figyelt az előbb, mert említettem, hogy minden operettet nagyon szeretek. Így természetesen a „Csókos asszony”-t is és úgy készülök a bemutatóra, hogy ne okozzak csalódást.

húsz János már 26 éve szinész. Szereti a jó szerepeket, élvezettel játszik a színpadon. A 26 év alatt sokféle figurát megformált és most azt szeretném megtudni, hogy melyik volt számára a legemlékezetesebb.

—, A „Nem élhetek muzsikaszó nélkül". A darabban Balázst formáltam meg és ami az emlékezetes, hogy

Próba, még „civilben”* A képen balról jobbra Kompóthy Gyula, Karácsonyi Magda és

végül ismét visszatér a Nagytemplom utcába. A darab folyamán ismerős dallamok csendülnek kedvenceink ajkán, s o közönség mit tehet? Tapsolni fog, nagyon sokat és szívből, így köszöni meg az üdítő szórakozást, a sok jó alakítást.

Karácsonyi Magdával az öltöző folyosóján találkoztam. A színház ügyeskezű fodrászánál volt és éppen fürödni készült. Karácsonyi Magdát a színpadról már ismerjük, a „Mézeskalács•’ ' című daljátékban gyönyörködtünk kedves hangjában, szépségében. Most, a „Csókos asszonyában ő lesz a csókos asszony, azaz Katóka, aki tehetséges kislány, a báró felfedezi és segít egy színházi szerződés megkötésében. A színésznő a színpadon színésznőt játszik. Ugye, milyen érdekes? Ez is a művészek hivatásának sokrétűségét bizonyítja. No, de már eleget fecsegtem, beszéljen Karácsonyi Magda is:

— Melyik városban játszott, mielőtt Szolnokra szerződött volna? £

— Szegeden töltöttem el huzamosabb időt, s onnan jöttem ide. Nagyon szeretem az operettet, különösen a klasszikus nagyoperetteket, azokban minden szerepet szívesen játszom. Kedvenceim a „Luxemburg grófja”, a „Csárdáskirálynő’’, „Három a kislány” és még egy pár, az előbbiekhez hasonló.

Juhász János

Nem fog csalódást okozni, ebben biztos vagyok. Ezt már nem mondhattam meg Karácsonyi Magdának, mert elváltunk, most így pótolom a mulasztást,

Csornai Irént, becenevén Csirikét, szintén jól ismeri a közönség. —: A „Dunaparti randevú”-ban mint Julika mutatkozott be, majd az „Egerek és emberek’* című darabban Curlyné szerepében tapsoltunk neki. Az elmúlt hét közepén Csirike beteg lett és egy pár napig nem láttuk a színházban. — Az „ázsai" őt is meglátogatta és bizony, izgultunk, hogy mi lesz, ha nem gyógyul meg. De a „mi lesz”-ből nem lett semmi, mert Csornai Irén három nappal ezelőtt megjelent a próbán és így a „Csókos asszony”-ban ismét a színpadon látjuk. — Csirike Győrben játszott idáig, nyolc éve dolgozik színpadon,

Somogyi Erzsivel dolgoztam egy színpadon, Báró Tarpataky fogurája nem ismeretlen számomra, nagy kedvem van hozzád

S utoljára, de nem utolsósorban, az operett Kubanek Tóbiásától, azaz Kompóthy Gyuszi bácsitól kérek egy pár szót.

— Kedves Gyuszi bácsi, hosszú pályafutása alatt találkozott-e már a „Csókos asszony‘‘ valamelyik szerepével? —— tettem fel a kérdést.

Gyuszi bácsi elgondolkozott egy kicsit, emlékezett, majd válaszolt:

*— Igen, találkoztam. Nem is egy, hanem több szereppel. 1926-ban a budapesti Városi Színházban — most Erkel Színház — tűzték először műsorra a „Csókos aszszonyt”. Én voltam a Dorozsmai Pista, azaz a bonviván. Nagy sikere volt akkor is a

Sándor bácsit a „megyéhöz“ jelölték

B. Molnár Sándor kint lakik az ószöllái részen, mész-, sze Tiszaföldvár központjától. Délután három óra lehetett, amikor benyitottam Petőfi út 10 szám alatti lakása kapuján. Nem volt otthon. Azt mondták; vagy a tanácsnál van, vagy a bikaistállónál.

Majd megtalálom Valahol, gondoltam, s elindultam visszafelé. Nem gyalogoltam többet háromszáz méternél a széles betonjárdán, amikor valaki megszólalt mögöttem:

r— Az elvtárs biztosan engem keres,

— Ha Molnár Sándor, akkor igen — válaszoltam.

Már nyújtotta is kezét. Bemutatkozott. Eddig csak

annyit tudtam róla. hogy a tanácstagi jelölőgyűlésen

egyhangúlag elfogadták. Voltak választók szép számmal, körülbelül 130—140-en, de ellenvetés nem akadt, =— így Sándor bácsi a- 72-ik megyei körzet jelöltje lett.

Már beszélgetésünk elején megállapítottam; legnagyobb öröme, ha embertársaiért tehet valamit, segíthet panaszaik orvoslásában. Elárulta, hogy három éven keresztül, 1951—54-ig a tiszaföldvári tanács VB elnökhelyettese volt, 1954 októbere óta pedig a legeltetési bizottság elnöke. Sándor bácsi tehát hosszú évek óta a közért dolgozik. Neve ott szerepel a Szabad Nőd Termelőszövetkezeti Csoportot alakítóké között, ahol két évig mint elnökhelyettes működött;

— Aztán, ha a választáson is Sándor bácsira szavaznak, s megyei tanácstag lesz, vannak-e már tervei elgondolásai a jövőre vonatkozólag? — adtam fel az első kérdést,

Összeráncolta homlokát, egy kicsit gondolkozott, A választ már mosolyogva mondta:

— Hát, első feladatomnak tekintem a körzetem problémáinak kutatását. Meg kell ismerni, s össze kell gyűjteni a lakosság kéréseit, panaszait. Aztán, természetesen ezek orvoslásáról kell gondoskodni. Úgy gondolom, ha választóim bíznak bennem, akkor kötelességem mindig, mindenhol szíwel-lélekkel képviselni érdekeiket. Nyilvánvaló, a párt- és a kormányhatározatok betartása mellett. Ha a lakosság olyasmit kér, ami törvénybe ütközik, akkor meg kell magyarázni, hogy arra ne számítsanak:

— Mégis, nem akad errefelé olyan probléma, amely a lakosságot Is leginkább foglalkoztatja, s amelyről már Sándor bácsi is tud?

— Van ilyen. Számtalan probléma vetődik fel a községfejlesztés terén is. Vannak hiányosságok a közellátásban. Ezért jónak látnám felvenni a kapcsolatot a földművesszövetkezettel. No, de ígéreteket előre nem akarok tenni, hiszen annak semmi értelme:

Mielőtt elbúcsúztam volna, megragadtam az alkalmat, hogy széttekintsek házatáján. Láttam, hogy rakományait a legnagyobb gondossággal 'kezeli. Egyszerű kis lakása kívül-belül gondozott, tiszta. Ez rávall.

Tiszaföldváron ismeri őt mindenki. Fiatalok, idősek, mind csak „Sándor bátyám’Vnak szólítják. Úgy gondolom, nem vagyok elfogult, ha benyomásaim alapján megállapítom: a földváriak jól jelöltek, amikor egyhangúlag elfogadták B. Molnár Sándort, a mindenki Sándor bátyját* Rapi _Miklós

Rica Maca cs Kubanek páros jelenete. Csornai Kompóthy Gyula

Irén és

Melyek azok a darabok,

► amelyekben élvezettel ját► szik? — kérdeztem tőle.

— A drámákat és a klaszszikus vígjátékokat szeretem.

— És persze, az operetteket is — vetem közbe.

— Igen, az is kedvenceim közé tartozik. Most a „Csókos asszony”-ban Rica Macát ala► kitöm. Kedvelem a figurát

► és nagyon örülök annak, hogy

► Varga Dódéval játszhatom.

► Ritka jó partner, bő humora

► van. s

Sí— Mi lesz szombaton este? — faggatom.

— Hogy mi lesz? Majd „ meglátja — s máris búcsúra \ nyújtja a kezét, í Igaza van Csirikénck, holnap este majd meglátjuk.

Ügy hiszem, Juhász Jánost sem kell bemutatni. Az „Egerek és emberek” sikert aratott Lennie megszemélyesító► jét most, mint báró Tar~ patakyt láthatjuk viszont, Judarabnák, 240-szer mutattuk be. Akkor báró Tarpatnakyt Hegedűs Gyula, Katókát Honthy Hanna, Rica Macát Somogyi Nusi, Kubaneket pedig Kabos Gyula játszotta. Elképzelheti, hogy emlékezetes marad számomra, míg élek, ez az operett. Azóta nemcsak mint Dorozsmai, hanem sorrendben, 1945—46— 47-ben báró Tarpatakyt játszattam, és most Kubaneket. Szeretem a figurát és élvezettel formálom meg ■.— fejezte be Gyula bácsi.

Négyen a „Csókos asszony” szereplői közül. Mind a négy tehetséges, kedves, rutinos színész, akik szeretik a színpadot, a közönséget. Holnap este viszontlátjuk őket és a közönség is bebizonyítja soksoí: tapssál, hogy szereti a szívvel játszó művészeket.

H1MER ZOLTÁN