Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-08 / 263. szám

WlAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A SZOLNQK MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MÉGYEI TANÁCS LAPJA II. évfolyam, 263. szám. ARA: 50 FILLER. 1957. november 8., péntek Lelkes ünnepségek Zászlók, koszorúk, egyszínű és tarka virágcsok­rok, néma kegyelet, tiszteletadás és fogadalomtétel. Ez volt az elmúlt nap, ami kor megemlékeztünk a szov­jet nép nagy ünnepéről, amikor fogadalmat tettünk: követjük a hősök útmutatását, nem engedünk abból, amit vérük árán adtak nekünk. Bizonysága volt ez a nap annak, hogy nem felejtünk. A megye minden városában, községében százak, ezrek lelkesedése, magatartása tanúsította, hogy ba­­rátáságunk,' tiszteletünk a szovjet nép iránt — örök. A vörös koszorúk, virágok pedig hűen jelképezték azt a kegyeletet, amivel az elesett hősöknek, mártíroknak tartozunk. Ünnepségek a megyeszékhelyén Szolnokon már november 5-én eresen a november 7-1 nagy ünnep hangulata érző­dött a . városban. A Városi KISZ Bizottság 50 fiatal és idős. kommunistát hívott ta­lálkozóra 6 órára a Tiszti Klubba. Akik már fogyó éle­tük nagyrészét a forradalom ügyének szentelték, s akiknek ifjú szivét hevíti még a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom lángja, együtt ültek az asztaloknál, beszélgettek a munkásmozgalomról, nagy idők hősi harcairól emlékez­tek, s tervezgettek az egyre szebben kitáruló jövőről, amiért a jelenben küzdünk. Úgy feloldódott a hangulat, hogy vacsora után zenekart kellett keríteni a nótázók kedvéért. Az egykori vörös­katonákat harcba küldő for­radalmi dalok szólaltak meg a hegedű húrjain egymásután és olyan jól eltelt az este, hogy hajnali 3-kor ért véget. A találkozót jellemzőül azzal búcsúzott az egyik idős kom­munista: — így kellett volna ezt már 1945-ben. Együtt öregek és fiatalok. Mert olyan ez a mi harcunk, mint a staféta­bot, át kell adnunk, ha kifá­radtunk, de akik átveszik, azokat meg is kell tanítani arra, hogyan vigyék tovább. Ugyancsak november 5-én, ünnepi párttaggyüléseket tar­tottak a kommunistáig Szol­nok üzemeiben, s vállalátai­­nál; Szerdán esle 7 órai kezdet­tel a Magyar Szocialista Mun­káspárt megyei és városi bi­zottsága, a megyei és városi tanács, a Hazafias Népfront és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság ünnepséget rende­zett a Szolnoki SzigLigeti Színházban. A díszünnepség elnökségében helyet foglaltak az MSZMP Központi Bizott­ságának egy tagja, az MSZMP Megyei Végrehajtó Bizottsá­gának több tagja, a városi MSZMP bizottság, a törneg- Sizervezetek képviselői, a dol­gozók küldöttei, a munkás­­mozgalom meghívott veterán­jai, közéleti személyiségek és ott láthattuk a Szolnokon ál­lomásozó szovjet csapatok magasrangú tisztjeit is. A magyar és szovjet Himnusz elhangzása után Táncsics Má­ria, a Szigligeti Színház mű­vésznője Majakovszkij ver­set szavalt. Oláh György elvtárs, a Me­gyei Tanács elnöke megnyitó szavai után Czinege Lajos elvtárs, az MSZMP Megyei VB első titkára mondott ün­nepi beszédet. Czinege Lajos elvtárs mél­tatta a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom történelmi jelentőségét, hogyan győze­delmeékedett az orosz prole­tariátus 1917-ben a tőkések és földbirtokosok felett. Ki­emelte a Szovjetunió Kom­munista Pártjának szerepét azokban a harcokban, ame­lyeket a szovjet nép, a forra­dalom vívmányainak megőr­zéséért és továbbfejlesztéséért folytat. Az orosz munkásosz­tály — szövetségben a pa­rasztsággal — a Lenin vezet­te Bolsevik Párt vezetésével lett úrrá a külső támadás és a szörnyű gazdasági nehézsé­gek felett. Részletesen be­szélt azoikról a hatalmas gaz­dasági eredményekről, ame­lyeket a szovjet nép az el­múlt 40 év alatt a gazdasági életben, a kultúra, a tudo­mány területén elért. A szov­jet társadalom kiállta azt az erőpróbát is, amelyet 1941- ben a fasiszta támadás jelen­tett a szovjet népnek. A má­sodik világháború, amelyet az amerikai, angol és a német nagytőke által létrehozott fa­siszta hadi gépezet azért indí­tott, hogy megsemmisítse az emberi szabadság fellegvárát a Szovjetuniót, azzal végző­dött, hozv a Szovjetunió meg szűnt elszigetelt ország lenni s ma 1 milliárd ember a szó cialista táborhoz tömörülve áll szemben a hódító, rabló imperializmussal, építi a szo­­"ialista társadalmat — mon­dotta a többi között Czinege elvtárs. Arról is részletesen beszélt, hogy a Szovjetunió 'été mit jelent a szabadságu­kért harcoló, elnyomott mil­­' lóknak. A Szovjetunió hadserege segített hazánkban is 1956 november 4-én a munkás-pa­raszt forradalmi kormány fel­kérésére az ellenforradalmat visszaszorítani. Az' ünnepség szónoka méltatta azokat az eredményeket is, amelyeket hazánkban 1956 októbere óta elértünk. Maid összefoglalta azokat a legfőbb tanulságo­kat, amelyeket a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom győzelme eredményezett az emberiség történetében. Az ünnepi beszéd alatt többször csattant fel a taps amely kifejezte a megbecsü­lést, tiszteletet és szeretetet a hős szovjet nép iránt; Ezután szólásra következet a Szolnokon állomásozó szov­jet légierő parancsnoka. A szovjet tiszt elvtárs rövid be­­-zédében ismertette a szovjet emberek munkájának ered­ményeit, majd méleg szavak­kal befejezésül tolmácsolta a szovjet elvtársak jókívánsá­gait a magyar népnek. Az Internacionáiéval véget ért az ünnepség első része. Szünet után kultúrműsor kö­vetkezett. A kultúrműsor a szolnoki kulturmunkások november 7-i készülődésének seregszem­­'éje volt. Nagy István szolno­ki költő „Két hajnal” című költeménye méltán, kapott gok tapsot. Kijutott az elismerés­ből a Városi Népi Együttes és a Fűtőház egyesített ének­kara kórusszámainak is. : Az ünnepi kultúrműsor vá­rakozásnak megfelelő két új színe Gyulai-Gaál Ferenc 1 „Szolnoki Kantátá”-ja és a Jászlain KISZ Együttes be­mutatkozása volt. Szülőváro­sunkról szóló ünnepi zenemű megnyerte a közönség tetszé­sét, s remélhetőleg elindult 'sikere felé. : Az alig egy hónapja alakúk 'jászkun KISZ Együttes sok­oldalú műsora (balett, tangó­­harmonika-trió, népi tánc melyet a rajkózenekar kí­sért) nagyszerű csattanója volt a lodtirrmösomak. Az Októberi Szocialista Forradalom 40 éves évfordu­lója valójában a magyar munkásosztály legnagyobb ünnepe volt. Ez tűnik ki ab­­bó] is, ahogyan a szolnoki üzemek ünnepeltek. papírgyár A november 7. előtli hét a munkaverseny ünnepi hetét jelentette a Papírgyárban. A gyár dolgozói 112,8 százalék­ra teljesítették tervüket, s így nyugodt lélekkel vehet­tek rész a november 5-én rendezet szabad pártnapon, melynek előadója Lévai elv­társ, a MÉK vezetője volt. November 7-én délután a papírgyári asszonyok nőtalál­kozót hívtak össze, s vendé­gül láttak 20 szovjet elvtárs­nőt. A baráti hangulatban le­zajlott, teadélutánon az üzem asszonyai barátságot kötöttek a szovjet nőkkel; JÁRMŰJAVÍTÓ November 6-án 6 alapszer­vezetben párttaggyűlést tar­tottak a Járműjavító kommu­nistái és munkásai. A párt­­alapszervezetek taggyűlésein osztottak ki több, mint 30 ezer forint jutalmat, összesen 276 dolgozót jutalmaztak meg. Többek között Bácsik Mihály iazánkovácsot, Kürtösi József mázolót, Csabai Mihályné ta­karítónőt részesítették 200— forint jutalomba. CUKORGYÁR A Cukorgyárban november 3-án dalosversennyel kezdő­dött a november 7-i ünnepi hét. November 4-én kultúr­műsorral egybekötött szabad pártnapot tartottak, melyen a Szolnoki Népi Együttes szol­gáltatott kultúrműsort. No­vember 6-án két ünnepi tag­gyűlésen 25 főt jutalmaztak 500—300 forinttal. Legjobban azonban arra büszkék a cu­korgyáriak, hogy Nyári Ti­bor mérnök és Seres Sándor, az „Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója’* kormánykitünte­tést, s 1000 forint pénzjutal­mat kaptak. A Cukorgyárban az ünnepi hét záró akkordja a cukor­gyári általános iskola no­vember 10-i ünnepsége lesz. VEGYIMŰVEK A Vegyiművek dolgozóinak munka versenye véget ért no­vember 7-én és ma, novem­ber 8.-án értékelik és jutal­mazzák azt. A munkán kívül 18 röpgyűlésen emlékeztek meg a szocialista forradalom­ról az üzem munkásai. No­vember 5-én, a központi gyá­ri ünnepségen 180 dolgozó hallgatta meg Hir István elő­adását, az októberi forrada­lomról. Utána 80 dolgozót 16 ezer forint jutalomban ré­szesítettek, BÚTORGYÁR A bútorgyáriak a novem­ber 7-i ünnepséget összekö­tötték a bevonuló fiatalok búcsúztatásával. A hat be­vonuló fiatal szép könyvet kapott emlékül, s azt kötöt­ték lelkűkre az üzem mun­kásai, hogy a hadseregben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom katonáihoz mél­tóan szolgáljanak. u; emlékművet lepleztek le Szo.nokon Tegnap délelőtt igen né­pesek voltak a szolnoki ut­cák, az emberek ünneplőbe öltözve a Hősök tere felé igyekeztek. A verőfényes no­vemberi nap délelőttjén fél 10 óra felé már embercso­portok vették körül az SZTK előtti parkot. Az üzemek, vál­lalatok dolgozói virágcsok­rokkal, koszorúkkal a Gólya előtt, a Beloiannisz úton gyü­lekeztek. Röviddel 10 óra előtt elő­ször a honvédség, majd a rendőrségi karhatalom s a munkásőrség díszalakulatai eltéptek a fehér lepellel bur­kolt új szovjet emlékmű elgtt. Mikorra az óra mutató­ja a tízesre gördült, az em­lékmű baloldalán felsorakoz­tak az ünneplők. Az emlék­mű leleplezése előtt Szarvas Imre elvtárs, az MSZMP szolnoki titkára mondott ün­nepi beszédet. Szavad után a ikét nemzet Himusza közben lassan, méltóságteljesen le­hullt a lepel. Az ünnepélyes pillanatot a munkásőrség díszsortüze tette még ünne­pélyesebbé. A munkás gyászinduló lágy akkordjai közepette a megyei pártbizottság helyezte el az első koszorút az emlékműre, majd a megyei KISZ bizott­ság, a városi, járási, megyei tanács, a szervezetek, üzemek, vállalatok, iskolák, intézmé­nyek stb. helyezték el koszo­rúikat. A szovjet helyőrség képvi­selői több koszorúval rótták le kegyeletüket a II. világhá­borúban elesett hős baj tár­saik iránt. Az új emlékmű le­leplezése után a jelenlévők a Tisza Szálló melletti szovjet emlékműhöz vonultak, ame­lyet szintén megkoszorúztak. Mezőtúron Mezőtúr dolgozói 6-án este a városi tanács nagytermé­ben ünnepelték meg a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 40. évfordulóját. A dísz­­elnci’xiség tagjai között voltak P. Szabó János, Csuka Lajos. Kötél Imre 19-es vöröskato­nák, valamint Szilágyi Bálint­­né, a régebben elhunyt direk­tóriumi tag özvegye. Máté Lajos, a városi párt-végrehaj­tó bizottság első titkárának ünnepi beszéde után Pavluska Péter, az állami gazdaság igazgatója átadta a 19-esék­nek a városi párt-végrehajtó bizottság ajándékát* az ötágú csillagot, a vörösse'lyem zász­lót. A 19-esek nevében P. Sza­bó János elvtárs vette át. — Megfogadjuk — mondta —, hogy ezt a zászlót életünk vé­géig megőrizzük és tisztán ad­juk át a jövő nemzedéknek. Nem engedjük, hogy mégegy­­szer ellenforradalom szennye érintse. Az első szalagot özv. Szilá­gyi Bálintné zászlóanya kö­tötte a 19-esek zászlajára. Utána a pártbizottság, a ta­nács, a honvédség, a KISZ és egyéb szervezetek és közüle­­tek képviselők ^ kkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkAkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkk^ 1. ' í 3 MAI SZAMUNKBÓL S 3 ...........ln............i.Ilin.m i.Iliin....*t......................... u.»w""*rn ^ 3 Értelmezzük helyesen a tanács | tömegpolitikai munkáját íj í CSALÁDI KÖRBEN 3-«* -41 5 A Szolnoki Dózsa nyerte í 3 a nemzetközi vízilabda-tornát 3 A városi párt-végrehajtc bizottság nevében Kötél Imre elvtárs, a városi párt-végre­­hajtó bizottság tagja vörös­selyem zászlót adott át a KISZ-nek, amit a fiatalok ki-Kunhegyesen Kunhegyesen 59 koszorút hoztak a küldöttek és helyez­tek el a szovjet hősi emlék­műnél. Ugyanekkor leplezték le Gajdén Imre sorköteles ka­tona emléktábláját, aki 1956 október 30-án, a budapesti pártház védelménél hősi ha­lált halt. Az emléktáblát a KISZ javaslatára állíttatta a községi tanács, Ezen a kegye­letünnepségen több mint ez­ren voltak jelen. A járáshoz tartozó községek kiszistái is elhozták koszorúikat. Emlék­­beszédet Bohács Antal, já­rási KISZ-titkár mondott. Ott voltak az elesett hős szülei és testvérei, valamint szovjet elvtársak. Szem alig maradt szárazon, amikor a szabadság hőseire, mártírjaira emlékez­tek. Kísúszálláson az MSZBT rendezvénye előz­te meg néhány nappal az ün­nepet. Szovjet vendégek láto­gattak el a városba, s a város nagyüzemi gazdaságaiba Ezen a találkozón resztvettek azok az idős kisújszállási har­cosok, akik annak idején szemtanúi, segítői voltak a szovjet hatalom születésének. Az évforduló napját meg­előző estén a városi kultur­­otthonb'an tartott megemléke­zésre sokan elmentek. Nem maradt nemhogy szék, de még egy talpalatnyi hely sem üresen. Az állami gazdaságok leg­jobbjai jutalmat kaptak ezen a napon, a Csorbái Állami Gaz­­iaság dolgozói több rpint 10 ezer forintot. Délután és este a város -zínjátszói és tánccsoportja szórakoztatta az ünneplőket, este pedig hálóztak, szóra­koztak, mulattak a fiatalok. Turkeván tegnap reggel zenés ébresztő volt. Koszorúzás után a teme­tőben három 1919-ben mártír­halált halt elvtárs síremlékét leplezték le. Este a kultur­­otthonban ünnepi nagygyűlés volt, után a kultúrműsor.' A tsz-ek a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 40. év­fordulójának tiszteletére vál­lalást tettek. A Búzakalász Tsz vállalt határidőre befe­jezte vetési tervét. Nyomában van a Dózsa, Uj Élet, Tán­csics és a Zöldmező Tsz ha­­m'arosan befejezik vetési ter­vüket; Törökszenfniiklóson Törökszentmiklóson a járási kulturház nagytermében a városi párt-végrehajtó bizottság és a Ha­zafias Népfront rendezvényén többszáz meghívott dolgozó vett részt. Mere Péter elvtárs, a Hazafias Népfront városi elnökének megnyitója után Papp István elvtárs, — aki Oroszországban személyesen is résztvett a forradalmi har­cokban — tartott ünnepi beszédet. 7-én délelőtt a város párt-, tömegszervezetei és válla­latai, valamint intézményei több mint 100 főnyi csoportja megkoszorúzta a szovjet hősi emlékművet. A megemléke­zés virágai beborították az emlékművet. Kunszentmártoniján Kunszentmártonban 6-án este közel ezer ember hall­gatta meg Kardos Balázs elvtárs ünnepi beszédét. Közben sokszor harsant fel a taps népeink barátságának éltetésére. A beszéd után kedves műsort produkált az úttörő zenekar, s a menyecskekórus forradalmi dalokat énekelt. A járás többi községében is méltóan ünnepeltek. TiszakürtÖn Barta ' István, az MSZMP községi vezetőségének tagja beszélt ar­ról a segítségről, melyet már háromízben — 1918, 1945 és 1956-ban — nyújtott nekünk a Szovjetunió. A fiatalok sok helyen színes műsort adtak, s utána maguk is vidáman szórakoztak, virslivacsora és hasonlók között. Karcagon Szerdán este 6 órakor tartották Karcagon a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 40. évfodulójának ünnepsé­gét a Rákóczi Kulturotthonban. A díszelnökségben helyet foglaltak a szovjet hadsereg küldöttei is. A munkásőrség zenekara eljátszotta a magyar és szov­jet Himnuszt; Szentesi László, a tanács VB-elnök meg­nyitotta az ünnepséget, majd Kovács István elvtárs, az MSZMP titkára mondott ünnepi beszédet. Utána az egyik szovjet tiszt elvtárs üdvözölte az. ünnepség résztvevőit. Majd a jelenlévők végignézték a „Puskás ember” c. szov­jet filmet. Tegnap délelőtt pedig élővirág esi vöröszászló-crdőbcn díszelgett Karcag. Hetven koszorút helyeztek el a szov­jet hősök emlékművénél. Virággal hintették tele a II. vi­lágháborúban elesett szovjet katonák sírját a városi teme­tőben. A karcagpusztai határban pedig egy névtelen, 1919-es vöröskatona sírját virágozták fel. A tsz-ek többsége munkával köszöntötte e napot, Mimire már régen készültek; A Béké-ben úgy igyekeztek, hogy tegnapra befejezzék az őszi tennivalókat. Sikerült is. Elvetették búzájukat, felszedték a cukorrépát. Takarmány­ról is gondoskodtak, hogy legyen a jószágoknak. így a sza­badság s a biztos jövő felemelő érzésével köszöntötték neri vember 7-ét, ‘örő lelkesedéssel fogadtak; Mezőtúron tehát kétszeres zászlóbontás volt november 6-án. A zászlók alatt öregek és fiatalok kemény lépésekkel haladnak tovább. 1 matan

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents