Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-07 / 262. szám

# ; FORRADALOM SZÜLÖTTE *

S

A nők egyenjogúsága a Szovjetunióban

Irta: MARIJA JANCSUK,

J Kreml — a szovjet ország ideg- C'r központja — tulajdonképpen 27 hektárnyi, kilenc méter magas kőfallal és őrtornyokkal körülvett terület, a főváros egyik legrégibb városrésze. Épületei, templomai különböző' időkben készültek, múzeuma egy fél évezreddel fordítja vissza az idő kerekét. Az ódon emlékek között, mintha Nagy Péter. Borisz Godunov, vagy Rettenetes Iván lépne elő az orosz nép történetének megsárgult lapjairól.

Valamikor ők is itt jártak ezeken a köveken, ahova mi, magyar túristák fordultunk be a Borovicska torony átjárója alatt. Négy évszázaddal ezelőtt készült ez az építészeti remek, aminek hatalmas tölgykapuján szünet nélkül áramlik a nép. Nevét állüólag a fenyvestől kapta, ami 450 évvel ezelőtt ezen a helyen állt Moszkva szivében.

A Kreml területére egyébként nem kell belépő. Szabadon jön-megy a moszkvai nép. a jó kilátás — az emlékek minden nap tízezrével csalogatják ide az embereket: túristákat, szabadnapos munkásokat, sétálgató öregeket, hosszú sorokban kígyózó pionír csoportolcat, egymáshoz simuló szerelmespárokat.

Jó is itt járni, ahol néhány évtizeddel ezelőtt még Lenin léptei kopogtak, jó innen lenézni a városra, ahonnan Sztálin is csendesen eltűnődve tekingetett a milliós metropol utcáira, jó is volna elkapni Hruscsov elviárs rarátságos tekintetét, amint levett kalappal mosolyogva üdvözli gépkocsijából, jaki köszönti őt.

Legtöbb láti:ányosságot idegen számára mégis kétségtelenül a Kreml múzeum nyújtja. Ide már kaptunk belépőt, emléknek valót: merített-fényezett papíron, a Kreml tusrajzával. Bejárni, áttanulmányozni egy hét is kevés volna. A felületes impressziót papírra vetni, vétek. Amit itt látni, azt nem képes híven visszaadni sem a toll, sem a festő ecsetje. Ezt látni kell, nézni nagyon sokáig, hogy egy életre beivódjon emlékeinkbe a gyűjtemény mesés gazdagsága, szemkápráztató szépsége, művészi tökéletessége.

(It vég vitrinekben szinte kilométer ' ö hosszan sorakoznak az orosz nép történelmének dokumentumai. És micsoda gazdagságban. Mihály Fedorovics trónszéke 13 kg színaranyat tartalmaz, Alexej Mihajlovicsét 1000 gyémántkő díszíti — emellett anyaga is elefáncsont. Az örmény kereskedők ajándéka.

Teljes épségben áll az 1682-ben trónralépett 15 éves Iván és 10 éves Péter uralkodók kettős trónja. 300 kg ezüstöt használt fel díszítésére az ismeretlen mester. Ennek a trónnak egy különleges tartozéka volt, a „hátsó fülke”, melynek lefüggönyzött ablaka közvetlen a gyerekarcok feje tőié esett. Ebben a kis fülkében nővérük, Zsófia üldögélt a trónolás ideje

alatt és súgta az ifjaknak, hogy mit kell mondani egy-ejy fogadáson megjelent követnek — sőt figyelmeztette is őket, ha netalán nem uralkodóhoz méltóan viselkedtek, a pajkos cárok.

Láttunk igazgyönggyel végigvarrt lótakarót, 2000 igazgyönggyel díszített papi stólát tömegével, 500 papagáj lenyúzott bőréből varrt takarót, 5 kilós aranytálakat, kelyheket, vertarany szamovárokat, aranyozott hintákat és ki tudja még mi mindent. A gazdag felhalmozott cári pompa mellett szinte öröm volt látni egy takarékos uralkodó hagyatékát: Nagy Péter maga eszkábálta csizmáját, használati tárgyait, felesége kopottasig viselt ruháit.

Ebben a rendkívüli gazdag múzeumban, — melynek üvegszekrényeiben tonnaszámra csillognak az aranyékszerek, s a nap sugarai szégyenkezve törnek meg a rubinkövek sziporkázó halmazán — egyszerűségével és szerénységével kitűnik egy kis sarok, ahol valaha Lenin dolgozott és lakott. Lenin, mint a népbiztosok tanácsának elnöke 1918-ban költözött e helyre. Ablakai a volt szenátusi térre és a Trojocska toronyra néznek. Az íróasztalon olló, amellyé’ Iljics a hozzá intézett leveleket vágta fel. egyszerű írókészlet, olyan, amilyet bármelyik írogató ember használ.

s egy villanylámpa. A lámpaernyö alatt két gyertyatartó látható. Moszkva annakidején gyakran maradt villanyáram nélkül. A lámpa mellett Dimitrov Leninnek küldött ajándéka: egy bolgár—francia szótár. Az ablaktól balra egy dúslevelű pálmp díszeleg, melyet annakidején Lenin ápolgatott, öntözgetett. A falakon térképek, a szovjet állam térképei, azokkal a régi arcvonaljelzésekkel, amelyeket Iljics maga igazított ki minden reggel piros ceruzával a harctér helyzetének megfelelően. A háttérben angol, francia, német lexikonok, szótárak,. Marx, Engels müvei. Plechanov, fíjelinszkij s más szocialisták, utópisták müvei egy könyvszekrényben.

z íróasztal mellett egy másik, valamivel nagyobb, mely mellett Lenin vendégeivel beszélgetett el.

S mindezt‘ az íratlan történelmet, a szovjet nép legdrágább emlékeit övezik, fogják körül a kilenc méteres falak. A pirostéglás, hatalmas vastag falak, a Szpaszki torony, mely előtt valamikor akastztófák inogtak, szerzetesek árulták százakkal ezelőtt a. szentképeket, varázsszereket, kegyszereket.

Ma a modem XX. századra néznek a falak a tornyok átjárókapui. A Vörös térre — az embertömeget patakzó Gurwm áruházra, a palotasoraival lenyűgöző Gorkij sugarúira, a csendesen folydogáló Moszkva folyócskára.

PALATWUS ISTVÁN

A KREMLBEN

'■»OKKSKSCKSClSafcSK

SZOV‘-KAZAHSZTAN-■ .. .rsaságolc sorában a terület nagyságát

feleinhJ0Veníl leráció után Kazahsztán áll a második hpiv ?rosási országnak nincs egyetlen olyan szöoi f ye”' , Péntek volna a Nagy Októberi ForradalíurTm-1 ’if1j-jSdálatos átalakulások. A kazahok rövid Zl ^'t tették meg az utat a középkorból a RZAoTáu,TM fagyva a kapitalizmust. Kazahsztán felviráü/áS'íhsnbí^gJlagJ'ol>b a kommunista párt

j, . fejlett szocialista iparral rendelkező köztársaság8 AZezer nagyüzem építésében, az új iparágak megteremt* n> a mérhetetlen természeti kincsek kihasználás-'^ az orosz nép a testvéri köztársaságok népei 5,.jri€Sits0g€t nyújtottak Kazahsztánnak.

Kara'^a szénbányái, a réztermelő Balhas, az olajat ontó Ftr<! 32 ércéről híres Tekeli és Temur-Tau — a kohászok 'osa — mindez a szovjet ötéves tervek szülötte.

A /társaság iparosítását mindennél jobban tükrözik a népjéasági beruházások adatai: az első ötéves tervben a íjazás összege alig haladta meg a másfélmilliárd rut az összeg a negyedik ötéves terv éveiben megtízszei.jx3ött, a jelenlegi hatodik ötéves tervben pedig a berut]asok összege Kazahsztánban eléri a 78 milliárd rubelt.

i forradalom előtt Kazahsztánban mindössze köi-ülb0t 20 000 munkás volt. Ma csupán a karagar.dai terület jpi üzemeiben csaknem félmillió munkás dolgozik. A P>ek mellett és a tárnákban művelt, szakképzett emberek Anyítják a legbonyolultabb nagytermelékenységű gécket.

Kazahsztán ipara évről évre növekszik. Rövidesen olyan óriások állnak csatasorba, mint a Szokolovszk— Szárbaj-i ércdúsító, ahonnan a napokban került ki az első érc, a karagandai kohóművek, a pavlodari kombájngyár, a buhtarmlnszki vízierőmű, az ekibásztuzi ős Kusmuruni új szénlelőhelyek.

Hatalmas változások mentek végbe a mezőgazdaságban is. Kazahsztánban vannak olyan földek, amelyek a gabonatermelő munkáját százszorosán visszafizették. A földek többségéről azonban azt tartották, hogy fabatkát sem ér. A tudósok számításai szerint 1903-től 1913-ig Kazahsztánban az átlag gabonatermés hektáronklnt 5,1 mázsa volt, míg Oroszországban 7,5 mázsa;

A kolhozfalvak dolgozói nagy gondossággal, buzgalommal használják ki a földet. Alekszandr Szemjonovics Orlov, az egykori béres, majd vörösgárdista alakította meg Kazahsztán déli részén, az Éhség-sztyeppén a „Pahta-Aral” nevű gyapottermelő szovhozt. Annak idején valóban ez volt a végtelen sztyeppén az egyetlen „gyapotsziget”. Ma pedig már e szovhoz földjei mélyen a hátországban vannak az Éhség-sztyeppe meghódításáért folyó harc első lövészárkaihoz viszonyítva. Ugyanígy honosodott meg a kazah földön a cukorrépa és a rizs, a dohány és a szőlő, a szezánfű és a szafroi, valamint a többi élelmiszer-, ipari- és gyógynövény.

1953-ban Kazahsztánban 7 millió hektárt vetettek be. Ugyanekkor óriási sztyeppéi feketeföld-területek parlagon hevertek. A sztyeppéi szűzföld kihasználása lehetővé telte, hogy az országban rövid időn belül megoldódjék a gabonaprobléma.

A szűz- és parlagföldek meghódítása a szocialista Kazahsztán történetének új, dic6ő fejezete. 1956-ban a köztársaságban a bevetett földek mennyisége elérte a 27 millió hektárt. Csupán búzát 18 millió hektáron vetettek. Kazahsztánból egymilliárd púd gabona került az állami magtárakba. Ezt a történelmi jelentőségű győzelmet juttatja kifejezésire az a tény, hogy a Kazah SzSzK-t Lenin renddel tüntették ki.

Kazahsztán lett a Szovjetunió legfőbb éléstára. A gabonatermelés terén három esztendő alatt megelőzte Ukrajnát és csupán az OSzSzSzK mögött marad el.

A szűzföldi telenesek sikerei szárnyakat adtak az állattenyésztőknek, akik szilárd takarmánybázist teremtenek a közös állatenyésztés gyors fellendítése érdekében. A szovhozok munkásai és a kolhozparasztok saját ügyüknek tekintik, hogy a párt és a kormány felhívására a fő állattenyésztési termékek termelése terén utolérjék az Egyesült Államokat.

1 "

• Negyven év történelmilei 1 í nem nagy idő, de a szovjei " • nők életében óriási haladási 1 : jelent.

• A cári Oroszország ezen c ' • téren is súlyos örökséget ha‘: gyott a fiatal szovjet állam’ j ra. A nőknek mindössze 12.1 ' ; százaléka tudott írni, olvasni

• Ha dolgoztak is, jóval hevej se bb bért kapta, mint a fér■ : fiák. Jogtalanság, megalázta■: tás, rabszolgasors — ez voll : • a nők osztályrésze a cári i ; Oroszországban.

■ : Mindezt meg kellett vdltoz■ s tat ni. A szovjet állam else

■ • dekrétumai között szerepeli í az a törvény, amely emberi

■! jogokat biztosított a nőknek J A politikai, gazdasági és pöl• gárjogok területén egyenjogú; sitotta a nőket a férfiakkal —

. J *' ez nem jelentett puszta : szólamokat.

i ; Az állam és a szakszerve■ * zet a nők részére speciális i • iskolákat létesített, ahol szak'•; mát tanulhattak. Különféle

• intézmények segítették őket ; gyermekeik nevelésében. — 2 Egyre többen állami és tár• sadalmi vezető posztokra ke- 5 riiltelt.

• S elmúlt 40 esztendő. Ezl idő alatt a szovjet nők egész

• nemzedéke fejezte be a kö; zép- és elsőfokú iskolákat.

! Tavaly a hallgatók 52.3

• százaléka nő volt. Az iskolák : elvégzése után a termelés ve• zető posztjaira kerülték. Jej lenleg a Szovjetunióban 480 ! ezer női mérnök és technikus j dolgozik. Anasztaszja Maka- 5 róva például a moszkvai

• „Bolsevik" gyár igazgatója. S A tbiliszi fonó- és szövökorh• binátot Jevelina Tavadze i mémöknő vezeti.

• A Szovjetunióban az ipar; ban foglalkoztatott munká• sok és hivatalnokok 45.5 szá; zaléko nő. A nehéz és egész: ségre ártalmas munkáktól el• tiltják a nőket. Különösen

• nagy gondot fordítanak az S anyavédelemre: a nőket ter’ hességük negyedik hónapjáj tói kezdve nem oszthatják be

• éjjeli munkára, vagy túlórára; Az üzem vezetősége köteles 5 a terhes asszonyokat a leg• könnyebb munkára helyezni, j de ugyanakkor régi beosztá: sának megfelelő átlagos fizeti test folyósítani. A dolgozó t anyának az ebédidőn kívül t minden három órában félóra szünet jár, hogy táplálhassa j gyermekét.

A nők részvételének a tár- sadalmi életben egyik fontos 5 előfeltétele, hogy az állam sei. gítséget nyújtson a gvermek- nevelésben. Ezt a célt szol- gálják a különféle bölcsődék,- óvodák, napközi otthonok, t technikai körök és sporttele- i pék. Tavaly kezdték meg

működésüket az iskolai internátusok is, amelyekben a j gyerekek teljes állami támot gatást élveznek. Az anya te■ hát nyugodtan végezheti munkáját, tudja, hogy gyer~ meke jó kezekben van.

A Szovjetunióba érkező _ külföldi küldöttségek gyakran i érdeklődnek aziránt, milyen szakmában dolgozik a legtöbb nő. A válaszokból kiderül, hogy a nők közül a legtöbben a pedagógus hivatást ‘ választották. A szovjet peda- 3 gógusok 70 százaléka nő. t Azonban más f o g l alko_ zást ágakban is megállják a helyüket. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők 66 szá- zalékát alkotják nők. A jogászok között 31 százalékban

. találhatunk nőket.

, A választás és a választhatóság joga — az egyik legnagyobb bivmány, amelyet a szovjet állam a nők részére ; i biztosít. Jelenleg a Szovjet- unió Legfelső Tanácsa kill-1 dőlteként 348, a szövetségi ] és autonóm köztársaság leg-;

' felső tanácsaiban pedig 2300 j > nő dolgozik. Több mint fél- \ j millióan vesznek részt a vá- j rosi és területi szovjetek! . munkájában. j

I I

Nagy megbecsülésnek ör-!

• vendenek a női tudósok is.;

• Nagy felfedezések, találmá-\

■ nyak fűződnek a szovjet nők; neveihez. A Szovjet Tudómé- | nyos Akadémia például a je- I lenkori algebra legjobb tudó- i

■ mányos munkájáért alakított ]

■ „Csebotarjcv” kitüntetést el- j . sönek Olga Olejnyika pro- <

fesszomak nyújtotta át. A \ Szovjetunióban jelenleg atu-\

■ dományos munkatársak 36 j : százaléka nő. Csupán a Szót;- j

■ jet Tudományos Akadémia |

• különböző intézményeiben 11 '

■ női akadémiai levelezőtag. | . 741 doktor és 2121 kandidá-l i tus dolgozik.

E néhány adat is szemlél- j , tetően bizonyítja, hogy a j

• nők élete a Szovjetunióban j alapvetően megváltozott. I

SZOVJET KIRGIZIA

Irta: A. SZUERKVLOV, a Kirgiz SzSzK mini sztertanácsának elnöke.

•

; Az Októberi Szocialista J Forradalom előtt Kirgizia a

• kisipar országa volt. Termé- I szeti kincseit nem aknázták S ki megfelelően. Most Kirgi! zia — sokágazatú, fejlett ; iparral rendelkező ország. — j Mintegy 500 nagyüzem és

• gyár minden 8 napban annyi

• árut termel, mint amennyit ! a Forradalom előtt Kirgizia ! egész ipara egy év alatt. Ta; valy az ipari termelés 42-szer j szárnyalta túl az 1913, évi

• színvonalat.

i A cári Oroszországban még j alapvető gazdasági ágaza; tunikát, az állattenyésztést is ! primitív eszközökkel folytat- S tűk. Teirmékenyföldű völ{ gyeinkben, síkságainkon nagy

1 területek hevertek niűvelet• lenül. Ma már ezeken a te! rületeken is barázdákat szánt

2 az eke. Kolhozföldjeinken } több mint 11.000 traktor, ; sokezier kombájn és mező• gazdasági gép dolgozik. Ter• mőfcerülétünk megkétszerező: dött, az ipari növénvek alá 2 pedig majdnem 5-ször annyi S földet vetettünk be. mint az; előtt. Mindez terméseredmé• nyeinken is meglátszik. A cu- S korrépa terméshozama tekin- 2 tétében tavaly az első helyet S foglaltuk el a Szovjelunió• ban. Hektáronként állag 374

• mázsás termést értünk el.

; Továbbfejlesztettük népgazdaságunk vezető ágaz-atát,

• az állattenyésztést is. Növel• lük az állatok hozamát. A {népgazdaságban elért sike{reink elismerésekéopen. a

• Kirgiz SzSzK-t Lenin rendj del tüntették ki.

{ Népünk a nemzeti kultúra 5 és művészet megalkotójának

• vaílhatja magát. Az Októberi

• Forradalom előtt a kirgizek ! nem rendelkeztek saját írás- i beliséggel. —Ma már anva{ nyelvükön olvashatjuk a leg| kiválóbb orosz és külföldi j írók alkotásait, ötvennyolc ! újság és 2 folyóirat jelenik ! meg kirgiz nyelven.

• Az örök hó biroda mában

I

! Kétezcrhétszáz méter ma! gasan a tenger szintje fölött,

• az örök hó birodalmának ha! tárán találhatjuk a Kirgiz ! SzSzK Tudományos Akadé- i imájának fizikai és geográj fiai állomását. Ez az állo> más is résztvesz a Nemzett közi Geofizikai Év kutatásaiban.

í Ütak és felhők között

> Még 30 évvel ezelőtt egész ! Kirgiziában mindössze 25 km | olyan út volt, amelyet asz| falttal vagy kővel borítot! tak. Jelenleg 2000 kilométernyi korszerű autóutat borítanak a legfinomabb aszfalt burkolatok. Soktízezer kilo méternyi utat tettek teljesei járhatóvá.

Ott, ahol azelőtt még járn sem lehetett, most napont; mintegy 200.000 utast és 101 ezer tonna árut szállító gép kocsioszlopok követik egy mást;

A hegyek csendjét néh; robbanás veri fel: új utaka építenek. Mintegy 3000 mé tér magasban törnek ikeresz tül az útépítők a Kirgiz Altájon. Hamarosan már olvashatjuk az útjelzőtáblákon hogy ez az út Frunzebó Ősig vezet.

Fény a hegyekben

Felismerhetetlenségig megváltozott a kirgiz táj. Elektromos távvezetékek szelik át a magas hegyeket, mélj völgyeket. Kile-ncvenkét vízierőmű. 14 hőerőmű ad áramot, amelyeket mind a szovjet hatalom éveiben építettek. Az erőműveik 770-szei annyi energiát szolgáltatnak mint 1928-ban;

Az ötödik ötéves terv végén Kirgiziában már 201 villamosított kolhoz, 79 gépállomás és 36 szovhoz működött.

A következő években még 35 falusi vízierőművet építenek és újabb 202 kolhozt villamosítanak.

Az életet adó viz

Kirgizia nagyszámú hegyifolyóit már régen felhasználták öntözésre. Mégis csak egészen kis terület kapott vizri, mert az öntözési rendszer rendkívül primitív volt.

A mezőgazdaság kollektivizálása után nagy öntözési rendszereket és hidrotechnikai berendezéseiket építettek. Jelenleg az öntözési hálózatba 1.7 millió hektárnyi föld tartozik, vagyis 3-szor annyi, mint 1917-ben. A hatodik ötéves tervben 115.000 hektárnyi területen új öntözéses hálózatot építenek ki.

Tudományos központ

A Kirgiz Tudományos Akadémia 1954 decemberében alakult. Három tagozatra oszlik, mely 10 intézetet, 5 osztályt, 1 botanikus kertet, 2 kísérleti állomást és 2 múzeumot foglal magában. Az Akadémián 13 akadémikus és 13 levelező tag végzi kutatásait. A tudományos intézetekben összesen 750 munkás társ dolgozik, s köztük doktort és 108 kandidátust találunk.