Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-05 / 260. szám

Sok kimondhatatlan kérdésre

kaptak választ

Alkonyodig. Kigyúl a fény a karcagi Tanácsháza nagytermében. Fénylő, nagy ablakszemek világítják meg az erre igyekvő asszonyok útját.

Mit csinál a Városi Vöröskereszt, hogy a karcagi asszonyok, akik bizony — valljuk be — elég nehezen mozgathatók, ilyen széfjén gyülekeznek.

Hegedűs elvtársnő, a vezető kicsit elmosolyodik erre a kérdésre, s igen szerényen mondja:

— A Magyar Vöröskereszt újult erővel visszatér hagyományos feladataihoz.. Majdnem ezer a vöröskeresztesek száma a városban. Igaz, több is lehetne!!;.

Jól képzet! aktíváink vannak,

akik a kórházakba is bejárnak, hogy nagyobb gyakorlatot szerezzenek. Mikor már elég jártasságuk van az egészségügyi dolgokban, a termelőszövetkezetekben egészségügyi felelősök, titkárok lesznek; Természetesen, ez társadalmi munka. Az a tervünk, hogy ebben az évben a termelőszövetkezetek egészségügyi helyzetét megjavítjuk. Sok ott a teendő.

Minden iskolában működik Ifjúsági Vöröskereszt Szervezet. Az a célunk, hogy már az első osztálytól kezdve a gyerekeink megtanulják, megszokják az egészséges életmódhoz elengedhetetlenül szüksége® teendőket; tisztálkodást. fogmosást, kézmosást szellőztetést. Később megtanulják az elsősegélynyújtást kötözést, betegszállítást.

Van egy vöröskeresztes csoportunk az úttörő állomáson is. Azokat különösképpen szeretem. Úgy “foglalkozom velük, hogy kedvet kapjanak az egészségügyi pályára. Úgy nézem őket, mintha a jövő ápolónői, orvosai ülnének előttem.-.; Harmincán vannak, 12—15 évesek, ök már magasabb egészségügyi kiképzést kapnak. Kórházakba, laboratóriuniokba látogatnak el. majd a2 ‘év folyamán::: Ezek a pajtások lesznek a nyári úttörő táborokban az egészségügyi felelősök. Több előadást is tartunk a tél folyamán;

Nem folytathatjuk a beszélgetést, mert megérkezik az orvos.

A terem elcsendesül; Minden asszony várakozóan tekintett fel. Vajon kap-e kérdéseire feleletet?

A kíváncsiság, az érdeklődés. de legtöbb asszonyt a tudnivágyás hozta erre az előadásra.;; a vágy, hogy megfejtse a benne régóta motozó kérdéseket. Mert

nagyok az asszony! problémák

Sokszor nem akarunk, nem merünk roLulk beszélni, még legjobb barátnőnkkel sem. Most itt, talán:.»

Dr. Volosin Antal szülész és nőgyógyász több, mint két órás előadásában sok homályos kérdést megvilágított. Beszélt a házasélet zavarairól, —

Meddőségről. Magtalanságról. Születés szabályozásról. Arról, hogy a terhesség megszakítása nem veszélytelen. Meggondolandó! Az első terhességet ne szakítsa meg egy aszsízony sem!

Az előadás után nem kellett buzdítani a hallgatóságot, írásban beadott kérdések sorakoztak az asztalon — persze csak névtelenül — s a kérdezők meg is kapták mindjárt a feleletet;

Jó kezdeményezés volt ennek az előadásnak a megszervezése. Az a 300 asszony, aki ott összegyűlt, mind vitt magával valamit az előadásból. Az idősebbje talán csak egy sóhajt, hogy ha 6 hallhatott volna fiatalabb korában ilyen kérdésekről, hej, de másként alakult volna asszony! élete... Az ifjabbak meg hasznosíthaják, hasznosítják is az ott hallottakat:

Követhetnék a megyében, különösen a kisebb falvakban, de mindenütt a karcagi Vöröskereszt szervezet példáját.- Komoly, felvilágosító előadásokkal egészségesebbé, boldogabbá tehetnénk asszonyaink, családjaink életét.

fe=? CjlílCL

Constanta tartományában teljesen befejeződött a mezőgazdaság kollektivizálása

Október 19-én a romániai Tu'.cea rajonban lévő Chilia Veche község eddig egyénileg dolgozó parasztjai is beléptek a kollektív gazdaságba, s ezzel a Constanta tartományban teljes egészében befejeződött a mezőgazdaság kollektivizálása. A több mint 100 ezer családot alkotó Constanta tartományi dolgozóparasztok 334 kollektív gazdaság 575 ezer hektár földjén gazdálkodnak.

Az űjszaszíak érdeke

Ujszász községben ís folynak a tanácstagi beszámolók, ahol a lakosság nyilvánosan megtárgyalja a községfejlesztési terv keretében, az elkövetkezendő esztendőkben megvalósítandó feladatokat, Ez így volt az elmúlt évben is. S mosit, hogy a községi tanácsnál az 1957. évi terv végrehajtását vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a tervben szereplő munkák közül, a betervezett 910 méter betonjárda készítése 70 700 forint értékben, s három artézi kút körülkerítése 6000 forintos költséggel elkészült.A tanács a további munkákat csak úgy tudja elvégeztetni, ha a lakosság a községfejlesztési hozzájárulás összegét befizeti, mert e kötelesség teljesítésében a község lakói nem a legjobban állnak. Az elmúlt két évről 145 000 forint, ezévről pedig 68 000 forint hátralékuk van.

Példaként kell megemlítenünk a község iskoláiban dolgozó 50 pedagógust, akik — attól függetlenül, hogy a rendelet előírja, hogy a kizárólag bérből és fizetésből élők (amennyiben házadó fizetésére nem kötelezettek) községfejlesztési hozzájárulás fizetései'« nem kötelezhetők — személyenként 30 forinttal járultak hozzá a községfejlesztési alaphoz, v.

Ahhoz, hogy a most folyó tanácstagi beszámolókon elhangzott javaslatok valóra váljanak, az elmúlt évi s az idei hátralékot a lakosságnak rendeznie kell. A beszámolók is akkor lesznek igazán eredményesek, ha a lakosság azt is megtárgyalja, hogy a községfejleszté&i hozzájárulás befizetése mellett, milyen társadalmi munkával tudja hatványozni a község építését,

szépítését;

G. K. =

vujiiaaaaiaaaiaíaiaáAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAáAAAAAAAAAAAAAAAAAAA

fi Szovjetunió Kommunista Fártja Központi Bizottsága plénumának határozata a szovjet hadseregben és flottában végzett pártpolitikai munka megjavításáról

t-.-.A FORRADALOM előestéjén töltöttem be tizennyolcadik évemet, *— a cseljabinszki reáliskola utolsó osztályába jártam. De amikor megkezdődött a forradalom, nemcsak a tanulás, hanem minden más ügyem, még a szívügyem is — háttérbe szorultak, elveszítették érdekességüket; Világos volt: óriási esemény megy végbe a szemem előtt, olyasmi, amiért Oroszország haladó emberei energiájukat, sokszor életüket áldozták.

A cárizmus három évszázados elnyomása után új fejezet kezdődött hazám történelmében. Ez abban is kifejezésre jutott, hogy a kétfejű sast mindenhonnan leszedték és vörös zászlókkal cserélték fel, a régi rendőrséget feloszlatták, a városok terein, a pályaudvarokon, az emlékművek előtt állandóan gyűlések voltak és ennek a különös tavasznak szinte a levegőjében is érződött a nagy változás.

Nálunk,- Cseljabinszkban a szovjet épülete egy emelkedésen állt, s ma úgy látom, hogy nem véletlen emelkedett a város fölén,

A szovjet plenáris üléseit a szekciók, bizottságok és pártfrakciók ülései váltották fel. S ha éppen semmiféle ülés, vagy gyűlés nem volt, az előcsarnokban, a büfében, a nézőtéren, vagy a bejáratnál gyűltek össze a katonák, munJcások, vasutasok. Az újságok kézröl-kézre vándoroltak, s az olvasni tudók — akkor még kevesen voltak felolvasták a híreket az analfabétáknak ; ; |

Megszólalt az ülés kezdetét hirdető csengő, a küldöttek elfoglalták helyüket, a közönség — közöttük én is —, felment a karzatra.-.; Életem végéig sem felejtem el az első szovjet hétköznapjait.

EGYSZER például egy lisz<cs ruhás, komorképű katona, az ezred-pékség küldötte lépett az emelvényre, s elmondotta, hogy a malomtulajdonossal való egyezség alapján a pékségben elrejtik a búzát és a lisztet. Első szempillantásra ez jelentéktelen ügy mit. politikai szempontból érMinden hatalmat a szovjeteknek!

i. Libenyinszkij emlékezéseiből

dektelen. De ekkor szólásra emelkedett egy bolsevik a bolsevikok akkor még kisebbségben voltak a szovjetben — és megmagyarázták az eset jelentőségét. Bebizonyították, hogy a liszt és gabona elrejtése a spekuláció alapja: arra fog vezetni, hogy a város dolgozói éhezni fognak. A spekulánsok tevékenységét csak a munkásellenőrzés béníthatja meg.

Munkásellenőrzés! Milyen erő rejlett akkor ezekben az egyszerű szavakban, mennyire növelték a szovjet munkájának jelentősegét! Ellenőrizni a raktárakban lévő áru menynyiségét, a fém- és üzemanyagkészletet, ellenőrizni a vonatok közlekedésétA szakszervezetek és az üzemi bizottságok munkásokból, hivatalnokokból áUó bizottságokat szerveztek, s ezek azután mindenhová benéztek, a raktárakba, a gyártulajdonosok elszámolásaiba, a bankok folyószámláiba. Mindent ellenőrzés alá vettek!

A cseljabinszki városi szovjet egyik első ülésén egy alacsonytermetű, sovány katona, a fegyverjavító műhelyek kihldöftte lépett az emelvényre és határozott hangon, élesen és pontosan megfogalmazta a tömegek kívánságát:

—• Nincs bizalom a kapitalista miniszterek iránt! Le az Ideiglenes Kormánnyal! Minden hatalmat a Szovjeteknek!

j -. -.1917 nyarának kezdetén Újában megtartották a parasztküldöttek tartományi kongresszusát. A kongresszus ülését az eléggé nagy befogadóképességű, deszkából épült nyári színházban tartották meg. Mi diákok, akik résztvettűnk a kongresszus technikai előkészítésében, a karzaton foglaltunk helyet. Ott volt a szemünk előtt a sötét helyiség, amelyet csak az apró, homályos ablakokon beszűrődő napfény világított meg. s ezt a hatalmas, csűrszer újépületet halkan-beszél

gető, topogó küldöttek töltötték meg. A küldöttek nem egy nyelven beszéltek. Az orosz mellett egyre .gyakrabban hallottunk baskír szavakat;

■— De hiszen itt csaknem mind baskírok vannak! — kiáltott fel csodálkozva egy kékszemű gimnazista, a leánygimnázium igazgatónőjének fia;

— Hát ti, őslakosok, talán nem tudjátok, hogy az ufai tartományban főleg baskírok laknak? —? kérdezte kissé gúnyos hangon a városi ipariskola egyik tanulója, aki segített neknük a baskír falvak követeléseinek oroszra fordításánál,

£~ Kíváncsi vagyok *—•

mondta megvetően vállatvonva a gimnáziumi igazgatónő fia —, hogy a szocialista elvtársak hogyan fogják megmagyarázni nekik bölcs programjaikat, az államosítást, meg a többi dolgot m Azt képzelik, hogy ez a vad publikum megérti öltét?

— De mái mennyire! — válaszolt a baskír fiú.

fis VALÓBAN, a nyelvkülönbség és annak ellenére, hogy az oroszok túlnyomórészt írástudatlanok voltak, a baskírok meg nem tudtak oroszul, a tartományi kongresszus résztvevői kitűnően megértették az agrárkérdés lényegét.

Miért is ne értették volna meg?. Mindenki nagyon jól tudta, milyen nyomorúságos kis földeken tengődik a parasztság, hogy az újai nemesek és a baskír földesurak mekkora földbirtokokat tartanak kezükben. Hiszen egész falvaknak nem volt földjük, hanem úgy béreltek a földesuraktól. A parasztküldöttek első tartományi kongresszusán elhatározták, hogy a bolsevikok a földért vívott harcban támogatni fogják a parasztságot, s hogy Ufa és az egész gazdag ufai vidék a baskír népé és ez nem is lehet másképpen. a.; Nem ^jvellcm —reszt _ a

cseljabinszki szovjetnek zárt ülésén, amelyen •döntöttek a hatalom átvételének kérdéséről. De megtudtam, hogyan emelkedtek egymásután szólásra a városi szovjet küldöttei és közölték választóik véleményét, vagy mondották el követeléseiket. Ez egy nappal azután történt, hogy értesültünk az októberi fordulatról.

RÖVIDEK VOLTAK azon az estén a beszédek, de minden szónak a felelősségérzet adott hangsúlyt. S aki amellett szavazott, hogy a városban a szovjetek vegyék át a hatalmat, egyúttal felismerte a perc történelmi fontosságát is, — hiszen halálos veszély fenyegette az orosz államot, amelyet az imperialista rablók darabokra akartak szaggatni.

Minden burzsoá, minden élősködő azt kiabálta akkoriban, hogy a munkások és a parasztok nem tudnak megbirkózni az államigazgatás nehéz feladataival, összeesküvéseket szerveztek és orvul legyilkolták a legjobb forradalmárokat. Felhívták az állami intézmények hivatalnokait, hogy ne engedelmeskedjenek a népbiztosoknak. Felhívták a tanítókat, hogy ne tanítsanak, az orvosokat, hogy ne gyógyítsanak.

De a szovjet hatalom népbiztosai elmentek a bankokba, az üzemekbe, az intézményekbe ás az ott dolgozó egyszerű emberek segítségével megszervezték alulról, a helyszínen az új szovjet rendszert. Felépült az új államrendszer. felépítette a munkásosztály a bolsevik párt és a nagy Lenin vezetésével.

Tanulmányaim befejezése után Zlatousztban dolgoztam, a zlatousztl szovjet „Izvesztyija" című lapjánál. Lapunk hasábjain közöltük a központból érkező dekrétumokat, amelyek gyökeresen átformálták a gazdasági élet irányításának elveit és a kapitalisták kezéből a proletárállam kezébe adták az ipart, új alapokra helyezték az egészségügyet, a társadalombiztosítást és a közoktatást.

ÍGY INDULT EL történelmi útján.a szovjet..halalom.

Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió fegyveres erői amelyek világtörténelmi jelentőségű győzelmet arattak a nagy honvédő háborúban, feladatuk magaslatán álltak méltónak bizonyultak a Szovjetunió népeinek szeretetére és bizalmára.

A háború utáni években a kommunista párt és a szovjet kormány gondoskodása következtében, hazánk népgazdaságának általános fellendülése, a nehézipar, a tudomány és a technika fejlesztésében kivívott hatalmas sikerek alapján a Szovjetunió fegyveres erői fejlődésüknek új, magasabb fokára emelkedtek: a korszerű technika és fegyverzet minden fajtájának, köztük az atom- és a termonukleáris fegyverek, valamint a rakéta-technikának is birtokában varinak. A csapatok politikai és normális állapota magas színvonalú. A hadsereg és a flotta parancsnoki és politikai káderei határtalan hűséggel viseltetnek a szovjet nép, a szovjet haza és a kommunista párt iránt,

A bonyolult nemzetközi helyzet, a legnagyobb kapitalista országokban folyó fegyverkezési verseny, hazánk védelmének érdekei megkövetelik a parancsnokoktól, a politikai szervektől és a pártszervezetektől, hogy ezután is lankadatlanul tökéletesítsék a csapatok harckészségét, erősítsék a személyi állomány fegyelmét, a személyi állományt a haza, a kommunista párt iránti hűség szellemében neveljék, s gondoskodjanak a harcosok szellemi és anyagi szükségleteinek kielégítéséről.

A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma úgy véli, hogy a feladatok megoldásában különösen nagy jelentőségű a szovjet hadseregben és a flottában végzett pártpolitikai munka további megjavítása. Ez a munka arra hivatott, hogy megszilárdítsa fegyveres erőink ütőképességét, a kommunista párt és a kommunista kormány köré tömörítse a személyi állományt, s a harcosokat a szovjet haza iránti önfeláldozó hűség, a Szovjetunió népeinek barátsága és a

proletárinternacionalizmus szellemében nevelje. Ezzel szemben a pártpolitikai munka gyakorlatában még súlyos hiányosságok vannak, olykor pedig a munka lebecsülése is tapasztalható;

Az SZKP XX. kongresszusa azt a feladatot tűzte a párt és a nép elé: biztosítsa, hogy védelmünk továbbra is a korszerű haditechnika és tudomány színvonalán legyen, s őrizze szocialista államunk biztonságát. E feladat megoldásában az egyszemélyi parancsnok mellett fontos szerep hárul a katonai tanácsokra, a hadsereg és a haditengerészet politikai szerveire és pártszervezeteire; Valamenynyiüknek szilárd következetességgel kel] megvalósítaniok a kommunista párt politikáját.

Hadseregünk és haditengerészetünk erejének az a fő forrása, hogy szervezőjük, vezetőjük és nevelőjük a kommunista párt, a szovjet I társadalom vezető és irányító1

ereje. Mindig emlékezetbe» kell tartani V. I. Leninnek azt az útmutatását, hogy „a katonai vezetőségnek, miként minden más vezetőségnek és intézménynek a politikáját is, pontosan azok szerint kell folytatni, amelyeket a párt központi bizottsága révén ad ki, méghozzá a központi bizottság közvetlen ellenőrzésével;

Az SZKP Központi Bizottságának plénuma megállapítja. hogy G. K; Zsukov elvtárs volt honvédelmi miniszter az utóbbi időben megszegte a fegyveres erők vezetésének lenini, pártszerű elveit; olyan vonalat követett, *-• amely a pártszervezetek, a politikai szervek és a katonai tanácsok munkájának felgöngyölítésére, valamint annak a vezetésnek és ellenőrzésnek megszüritetésére irányult. amelyet a párt központi bizottsága és a kormány gyakorolt a hadsereg és a haditengerészet fölött.

A központi bizottság plénuma megállapította, hogy a szovjet hadseregben G. K? Zsukov elv társ személyes részvételével kezdték meghonosítani személyének kultuszát. Kegyhajhászók és talpnyalók közreműködésével, —> kezdték őt magasztalni, előadásokban, cikkekben, filmekben és brcssúráJkban aránytalanul kiemelték személyét és a nagy honvédő háborúban játszott szerepét. Ezzel G. K. Zsukov elvtárs javára eltorzították a háború valóságos történetét, kiforgatták a dolgok tényleges állását. lekicsinyelték a szovjet nép gigászi erőfeszítéseit. —fegyveres erőinek hősiességét, a parancsnokok és a politikai munkások szerepét, az arcvonalak, a hadseregek, a haditengerészeti egységek parancsnokainak hadvezetési művészetét, a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezető és lelkesítő szerepét;

A párt és a kormány nagyra értékelte G. K. Zsukov elvtárs érdemeit; a Szovjetunió marsallja címet, valamint négyszer Is - Saovj©u unió hőse címet adományozta neki, sok rendjellel tüntette ki. Nagy politikai bizalmat tanúsítottak iránta: a XX. kongresszuson az SZKP Politikai Bizottságának tagjává választották. Az SZKP Központi Bizottsága megválasztotta a Központi Bizottság Elnökségének tagjává. Mivel nem volt eléggé pártszerű, s helytelenül értelmezte érdemeinek nagyra értékelését, elvesztette pártszerű szerénységét, amelyre V. I. Lenin tanított bennünket. Azt hitte magáról, hogy ő mindazoknak a győzelmeknek egyetlen hőse, amelyeket népünk és fegyveres erői a kommunista párt vezetésével kivívtak; —* durván megsértette a fegyveres erők vertesének lenini pártelveit.

A fentiekkel kapcsolat bari a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma elhatározta: G, K. Zsukov elvtársat kizárja a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének és központi bizottságának tagjai közül, s megbízta a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkárságát, hogy adjon Zsukov «'Ívtársnak más beoszitást. (MTI);

■ ni-» ii i i..

Csehszlovákiában a filmszínházak száma 1945-höz viszonyítva csaknem megkétszereződött; Jelenleg csupán Cseh- és Morvaországban több mint 2500 filmszínház van. Ezenkívül az iskolákban, az üzemi klubokban, kórházakban, szanatóriumokban és különböző intézményekben együttvéve csaknem

10.000 keskenyfilmvetítőgép áll a dolgozók rendelkezésére. — Ma már alig akad Csehszlovákiának olyan területe, ahol nem tartanak rendszeresen filmelőadásokat. ^-A csehszlovák,állami film-.

vállalat lépést tarf a íechnika fejlődésével; — Gyors ütemben emelkedik a szélesvásznú filmszínházak száma: Ebben az évben már 50 filmszínházban vetítené!? szélesvásznú filmeket; Jelenleg 250 olyan filmszínháza van az országnak, ahol kisebb befektetéssel át lehet térni a szélesvásznú filmek vetítésére; 1960-ig összesen 300 szélesvánszú filmet gyártanak Csehszlovákiában. Addig is rövid időn belül valamennyi területi városban alkamassá teszik a mozikat szélesvásznú - íilmek._vet í lésére»

Háromszáz szélesvásznú filmet gyártanak Csehszlovákiában