Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-30 / 282. szám

Fogadalomtétel Martfűn

ÍTiöL un alkodott j nagyobb

izgalom szerdám délután a három órát megelőző percekben, a Kommunista Ifjúsági Szövetség heiji súgóban-e, vagy a kis olvasóteremben, ahol az idős kommunisták üldögéltek? — Nehéz lenne megmondani. A KISZ-esek előtt —• az Ifjú Gárda impozáns egyenruhájában feszítve — egy cél lebegett: megmutatni a I9-es eivtársaknak, bízhatnak az ifjú kommunistákban.

Egyébként ők is erről beszélgettek az olvasóteremben. Délelőtt rriár végig látogatták a Marfűül Tisza Cipőgyár üzemrészeit, műhelyeit. Beszélgettek fiatalokkal, KISZ-esekkel, most hát szeretnének meggyőződni róla, mire képesek aa ifik.

A kultúrterem színpadán ólbólyezkedtök a vendégek, a tiszaföldvári KIS2-ista diákok, a szolnoki Járműjavító, a Törökszentmiklósi Mezőgépgyár KISZ szervezetének küldöttei, az idős elvtársak és az üzemi párt- és KISZ vezetőség. Az asztalon halóimba rakott rózsaszín csomagok; — Ma adják át ugyanis annak a hetvenha' ifjúmunkásnak a KISZ 500r forint értékű jutalmát, akik kitűntek az ifjúsági munkaversenyben.

| NEMC SAK A MUNKÁBAN!

járnak élen a KISZ-isták Huszonkét kék-egyenruhás fiatal vonul az emelvény élé. Tíz lány és tizen Ivét fiú. A fiúkon kék ing, vörös nyakkendő, barna nadrág, világossárga zubbony. A lányokon ugyancsak kék blúz, vörös nyakkendővel és bama szoknya. A Tisza Cipőgyár KISZ szervezetének ifjúgárdistái ők huszonketten. Elől a politikai parancsnok, Pápai János, Székács István és Gábor Ferencné rajparancsnokok;

Márton József, a

pártbizottságának tagja szól a fiatalokhoz; Aztán Tóth István, kommunista munkás kibontja a zászlót. A hatalmas, vörös selyemlobogót, rajta arany betűkkel: „Hűség a párthoz, hűség a néphez". S a zászló alá oda áll egy egyenruhás fiatal, Gábor Ferencné. Aztán odaállmak mind a huszonkettőn, Fejük fölött szétterül a győzelemre vivő vörös lobogó, az üzemi pártbizottság ajándéka;

Weisz élvtársnő, a zászlóanya ráköti a nőtanács eelyemszalagjait. Farkas őrnagy elvtárs áll fel. Fogadalomtétel következik;

Feszes vlgyázzban, határozottan mondják utána az ifjúgárdisták:

i; elvtársaim előtt fogadom, hogy a párt és a KIS7 zászlajához, a proletár nemzetköziség eszméjéhez mán^en/V'n.r hű leszek";

I v<Kt’ I Szent eskütétel S az öregek, a tiszaföldvári 19-esek — Huszár István Szakóra János. Kádár Imre •*- akik az élőbb még aggodalommal beszéltek az ifjúsó»,-ól, mégha tot tan nézik a'íjakat. Hogy mennyire örülnek, hogy mennyire boldogé':, vacsora után Varga Mihály, egykori vörös katom "'oh ár köszöntőjéből kiesen

dűl:

— Fiatalok! Ifjú kommunista barátaim! Ennek a vöröslobogónak kibontásánál ott voltunk 40 évvel ezelőtt. S azóta őriztük, véd tűk a vöröszászlót. Ügy őrizzétek ti is, hogy az soha senki meg no próbálja kicsavarni kezetekből. Ml veletek leszünk.

— Ügy őrizzük és úgy védjük — válaszol az ifjak nevében H. Nagy Mihály KISZ titkár;

|S BBpKN MINULNKI | nyugodt lehet, A Tisza Cipőgyári fiatatok munkában, becsületben egyaránt hűek leszj nek, védik és őrzik a párt gyár ■ zászlaját, borzák —

VEGYES HÍREK

Budapestre érkeztek a Jugoszláv Kisipari Kamarák Szövetségének vezetői. A jugoszláv vendégek látogatásának célja a budapesti tanács' vállalatok, kisipari szőve*ke zetek és a magánkisipar ^működésének, szervezetének tanulmányozása.

*

Pénteken ülést tartott a mezőgazdasági és erdészeti dolgozók szakszervezetének elnöksége. T legvitatták az

íllami gazdaságok osztályú nak jelentését a nők és a fiatalkorúak szociális, kultúráik helyzetéről, maid javaslatodolgoztak ki a szakszerveze* üdülőinek 1958. évi beruházási, felújítási tervéhez. Végezetül kidolgozták az üzem5 tanácsok megválasztásának ütemtervét, amit a szombaton összeülő megyei elnökök értekezlete elé terjesztenek.

*

Moszkva (TASZSZ). — Pénteken reggel négy órára a második mesterséges hold háromszázhetvanháromszor fordult meg a Föld körül. Az első mesterséges hold és hordozó rakétája eddig az időpontig nyolcszázharminchat, illetve

nyolcszáznegyvenhat fordulatot tett meg. Derült Időben a második mesterséges hold .t szabad szemmel is látni 'ehet napkelte előtt az 54 szélességi foktól a 63. széles tegi fokig és napkelte után a déli szélesség 25. és 52 fok között.

*

Tirana (TASZSZ) Az albán nép ünnepélyesen emlé cezik meg a nemzeti függet'emsége kikiáltásának 45. é? 'elszabadulásának 13. évfor'uléjárAL Vlona városában ahol 1912 november 28-án felemelték Albánia függetlensé gének zászlaját, tömeggyülés* ‘ártották. Mehmet Shehu a gyűlésen mondott beszédében hangsúlyozta, hogy az albán népnek nemzeti felszabadító harcában és a szocializmus építésében elért sikereit a ‘estvéri Szovjetunió sokolda'U bőkezű segítsége tette lehetővé.

Megállapította, hogy a szo■ialista országok kommunista és munkáspártjainak nyi'atkozata és a békeldáltván'1’ óriási történelmi jelentőségű •\ nyilatkozatban újból ragyogóan kifejezésre jut a nagy szocialista tábor megbontha teilen egysége.

!

0 Törökszenlmiklós és Vidéke

Körzeti Földmiivesszövetkezet

játék bo ltjában. I

bő választékban kapható jáfékáru és ajándéktárgy!

Aláírták az 1957. évi magyar-lengyel akadémiai egyiitlmüködési megállapodást

Pénteken aláírták a Magyar Tudományos Akadémia év, a Lengyel Tudományos Akadémia 1958. évi együttműködési megállapodásit.

A két akadémia kölcsönösen támogatja egymást kutatási feladatok megoldásában kölcsönös konzultációk, tudományos kutatók cseréje, tudományos tervek és tájékoztató anyagok kicserélése utján. Az akadémiák megfelelő tudományos intézményei és kutató intézetei közvefler kapcsolatot létesítenek egymással i az együttműködés re. Intézkedik a megádlapo.............

dás a két akadémia könyvtárának ás kiadójának együttműködéséről is. A megállapodás húsz tudományos dolgozó cseréjét biztosítja a jövő évben hatvan heti időtartamra és lehetőséget nyújt aspiránsok kiküldésére is.

A megállapodást Szabó Im•e akadémikus, a magyar küldöttség vezetője és W. Noivacki főtitkárhelyettes, a 'engyel küldöttség vezetője h*ta alá.

Az aláírást követően W, Vowacki ó= Szabó Imre beszédében méltatták a megállapodás jelentőségét. (MTI),

Védekezzünk

ÉRTSÜK MEG EGYMÁST

A Tiszavklék novemberién megjelent számában Antali elvtárs válaszolt cikkemre, melyből úgy érzem, hogy egyrészt az ón hibámból, másrészt a felületes átolvasásból Antali elvtárssal nem értettük meg egymást, Ugyanis Antali elvtárs azt írja, hogy cikkemmel részben ért egyet. Azt írja, ott kellene kezdeni a tömegpolitikai munkát, hogy milyen az apparátus felkészülése. Cikkemben erre utaltam, mert többek között a tanács tömegpo- Htikai munkáját úgy is meghatároztam, hogy ez attól is függ, milyen a tanács, a VB, az apparátus munkája és ezzel hogyan van a lakosság megelégedve.

Azt hiszem, magától értetődő, hogy a lakosság csak annak az apparátusnak munkájával lehet megelégedve, amelynek felkészültsége megfelelő, nem küldözgeti el a feleket, hanem problémáikat a fennálló rendelkezések értelmében gyorsan és érdemben tudja iuté zni.

Tehát ezen a téren lényegében véleményünk egyezik. Ugyancsak felveti Antali elvtárs cikkében, hogy az egy községben tartott 3 hetes se gítő vizsgálattal maga részéről nem ért egyet, és itt leírja a törökszentmiklósi járási tanács munkastílusát. Én itt úgy gondolom, hogy az egyet nem értés az én hibámból fakad. mivel a cikkben nem részleteztem a hivatalvlzsgálat eredményét. Ezt az alábbiakban most pótolni szeretném.

Mielőtt azonban erre rátérnék, engedje meg. hogy foglalkozzam az általam tapasztalt eddigi hivatalvizsgáiat módszereivel. A 12 évi hivatali gyakorlatom alatt jóréhány hivatali vizsgálaton magam-i& tesztvettem, ezen a téren módomban állt néhány gyakorlati tapasztalatot sze reznem;

Ezek a hivatalvizsgálatok túlnyomó többségében a következőképpen történlek: négyen-őten kimentek a járási tanácstól a különböző szakigazgatási szerv dolgozói, ott elővették az ügydarabokat, egy vagy legfeljebb két nap megállapították a hiányosságokat, jegyzőkönyvbe vették és 'ott hagyták a községnek, hogy a megadott határidőre a hibákat, javítsa ki.

Ez a hivatalvizsgáiat! módszer, szerintem, rendkívül rossz, mert a hibáikat nemcsak megállapítani kell, hanem meg kell magyarázni, sőt ha az a munka olyan, hogy erre lehetőség van, gyakorlatban is meg kell mutatni, hogyan kell megcsinálni. Különösen fontos ez olyan dolgozóknál, akik nemrégen kerültek az apparátusba.

Ezért határoztuk cl, hogy a régi hivatalvizsgálati módszert elvetjük és a hivatalvizsgálat alatt tanítjuk a dolgozókat feladatuk ellátására.

Ügy érzem, hogy ezt a célt elértük a jászladányi hivatalvizsgálattal. Jászladény községi tanácsának munlíája nem tartozott a legjobbak, de a legrosszabbak közé sem, s azért választottuk ki ezt a községet. A vizsgálat célja nem csupán az adminisztratív munka megvizsgálása volt; hanem a fő célunk az volt, hogy megállapítsuk, hogyan van a lakosság megelégedve a tanács, a végrehajtó bizott ság és az apparátus munkájú val. Ennek megvizsgálásához magától értetődően nem elég 1—2 nap. Ugyanis itt nemcsak a vezetők és az apparátus dolgozóinak véleményére alapoztok, hanem elsősorban a lakosság véleményére. Felkerestünk minden egyes tanácstagot. Megkérdeztük tőlük, hogy íanácstaai munkájában hogyan segítik őket a községi tanács vezetői. Meggyőződtünk arról, hogy a tanácstagok hogyan ismerik a tanács munkáját, hogyan intézik választópolgáraik ügyes bajos dolgait. Hogy ezt megismerjük, természetesen a választókörzetben jó néhány választópolgárral el is kellett

beszélgetnünk. így összesen a községben 471 dolgozóval beszéltünk, akiknek őszinte véleménye alapján már megfelelően tudtuk értékelni, hogy milyen az apparátus felkészültsége, illetve hogyan bánnak a felekkel.

Többek között megállapítottuk, hogy a tanács vezetői nan segítik megfelelően a tanácstagokat munkájukban, ezért a tanácstagok választókerületi miunkája rendkívül hiányos. Ez az oka annak is, hogy a tanácstagok szakmai és politikai képzettségük, illetve tanácsi ismeretük rendkívül alacsony, s ez gátolja őket az egészséges tanácstagi munka kialakításában, s ennek ismeretében már helyesen meg tudtuk szabni a községi tanács vezetőinek ez- Irányú fzladatait. Ez idő alatt bőven volt időnk megfigyelni azt is, hogyan intézik az apparátus tagjai a dolgozók ügyelt. x

Megállapítottuk, hogy az apparátus dolgozóinak nagy része ridegen, bürokratikusán intézi a dolgozók ügyeit. Egy néhány példa: a mezőgazdasági előadóknál még 1957. január, febnuár és márciusában beadott több mint 300 darab ügyiratot találtunk elintézetlenül.

Az egyik jászladányi lakos bement a pénzügyi csoporthoz, állatorvosi bizonyítványt vitt magával, hogy megdöglött a lova. Erre a pénzügyi osztályvezető a következőket mondotta:

„Menjen át a másik szobába, írjon meg egy kérvényt, azt adja be az iktatóba, onnan majd lekerül hozzám és aztán majd én eldöntőm, hogy törölve tesz-e a lóadója, vagy nem’“. Természetesen, az öreg bácsi szabadkozott a kérvényírás ellen, mivel hangsúlyozta, hogy ő nehezen tud írni. Hozzáteszem még, hogy jogtalanul a kérvényre 10 forintos ületé'kfcélyeget Is követeltek. Természetesen az ilyen és hasonló eljárás, amivel — «:

Most, hogy benne járunk már az őszben, a közeledik a tél, időszerű beszélni róla, hogyan védekezhetnénk az időjárás ártalmai ellen jobban, okosabban. Ügy, hogy sokba se kerüljön és az egészség is megmaradjon.

Kezdjük ott, nem biztos, hogy az védekezik a legjobban, aki a legtöbb ruhát szedi magára. Sőt, egészen biztos, hogy nem. Ugyanis, ha kímelegszik, több ruhát vet le, mint kellene és a kimelegedett test nem veszi úgy észre a hideget, amint azt más esetben tenné. A hideg hatására a bőrben, az orrban, s a garatban összehúzódnak a

I nyálkahártyák erei. A vértelenné váló nyalkahártya pedig akadály nélkül átereszti m a különböző betegségek kórí okozóit.

jj A jól felöltözött ember te- S hát csak óvatosan és csak melleg szobában vetkőzzön le | egészen.

nos többel találkoztunk,■ “ ll"*1

nem öregbíti a tanács és aJJr v r >

tömegek közötti kapcsolatot,J tíVffííí/ASi

hanem rombolja. Nem azt" M. RUR-3.sn>j

mondja a dolgozó, hogy! a Megyei Tanács Végre- X. Y. pénzügyi osztályvezető! hajtó Bizottsága Pénzügyi ilyen, hanem általánosít és* Osztálya az alábbiakban hívazt mondja, hogy így dolgoz-■ ja fel az adófizetők és juttanak a tanácsnál. Engedjen; tott ingatlanban részesülők meg még egy példát. A saját" figyelmét: bevételi tervek nyilvántartá-J Kormányzatunk minden sa, köztük a községfejlesztési' egyes adófizető részére, aki alap nyilvántartása, az állami! az együttesen kezelt folyo évi tartalékterületek hasznosító-! ^ , adutotozasut

sónak nyilvántartása olyan! évi

,,, ,, t , .«napjáig kiiizeti, a iojyo evi

állapotban volt évek hosszú. befizetett öszsorán ót, hogy abból megal-g szeg után 2 százalékos kalapitani, kinek, mennyi a kö-! mattórítésben (adóclesngedcsr telezettsége, egyszerűen nem ■ rezesül, ehetett és a rossz kimutatás; A juttatott ingatlanban rémiatt sorozatosan jogtalanul! szesülők felé is messzemenő zaklatták a feleket. ! kedvezmények vannak.

Ezt a tűrhetetlen állapotét ; 1, Ha a juttatott a juttatás

a hivatalvizsgáiat alatt _ megszüntettük, mert a köz-" ségi tanács illetékes dolgo- • zőival a nyilvántartásokat J számszakilag, évekre visz-" szamenően rendbehozíuk, s J ezzel megadtuk a lehetősé-! get arra, hogy a jövőben a! nyilvántartást megfelelően * kezeljék. *

De most már megvan az ala-! punk arra is, hogy a nyilván-! tartás megfelelő kezelését! meg is követeljük, mivel arra! az illetékes dolgozókat meg-g tanítottuk. *

Példák sorozatát hozhat-S nám még fel, amelyből egyre; világosabban kitűnne, hogy! ez a hivatalvizsgálat, illetve* ez a módszer mind a járás1! tanács, mind a községi tanácsi részére mennyire hasznos volt ■ és mily sok segítséget adott j mindkettőnk munkájához.

Úgy gondolom, hogy ezek után szót értünk Antali elvtánssal és most már világosabban látja, hogy ez a hivatalvizsgálati módszer helyes és úgy a járási tanács, mint a községi tanácsok részéről helyeslésre és egyetértésre talál, ha pedig ez így van. ezt a módszert alkalmaznunk kell. s mivel nálunk bevált, alkalmazni is fogjuk.

FODOR TIBOR Jászapáti Járási Tanács

*v>V> VR.fWrO

időpontjában . mezőgazdasági munkás, gazdasági cseléd volt, a mezőgazdasági ingatlanának megváltási árát 1957. december 31. napjáig teljes egészében kiegyenlíti, a megváltási árnak még nem esedékes részéből 35 százalékos kedvezményt kap.

2. Egyéb juttatott esetében, aki a mezőgazdasági ingatlanárnak a megváltási árát 1957. december 31; napjáig teljes egészében kiegyenlíti, a megváltási árnak még nem esedékes részéből 20 százalékos kedvezményben részesül:

3. A mezőgazdasági ingatlanoknál megszűnik a terhelési és elidegenítési tilalom abban az esetben, ha a megváltási árat kifizetik, tehát az ingatlannal szabadon rendelkezik.

4. A házhely juttatásoknál megszűnik a terhelési és elidegenítési tilalom a megváltási ár befizetésével és a házhely beépítésével;

A juttatott ingatlanok megváltási árának teljes kifizetése után a terhelési és elidegenítési tilalom feloldását a községi (városi) tanács végrehajtó bizottság pénzügyi csoportjánál (osztályánál) Jtell kérni;

Megyei Tanács Végrehajtó Eizoitsá-a Pénzügyi öestólya

a meghűlés ellen!

Legyünk tisztában azzal is, hogy nem a „megfázás", hanem igenis az erős lehűléstől ellenállását vesztett testbe hatoló, vagy ott életrekelő kórokozók okozzák a betegségeket.

Ezért ne dolgozzunk huzamosabb ideig hűvös, nedves, vagy huzatos helyiségben könnyű, vékony ruhában. — Ugyancsak ne utazzunk könynyen öltözve tél idején kocsin, És ne üljünk le hideg, nyirkos talajra.

A télj hideg azonban maga is okozhat betegséget: ilyen a fagydaganat és a megfagyó?. Némely embernek már a fagypont körüli hideg is elég arra, hogy íagydaganatot kapjon. Ez lehet testi adottság.

A megfagyás ellen a bor-; vagy a pálinka nem védekezés. Ellenkezőleg, Az ittas ember érzéketlenné válik a hideggel szemben. Ezért van az, hogy télidőben úton leginkább az ittas embert éri a fagyhalál.

Legjobban úgy védekezhetünk a fagyés ellen, ha a megfelelő meleg ruhán kívül kényelmes bő ruhát és lábbelit viselünk, A szűk ruha akadályozza a vérkeringést. Nagy hidegben dörzsöljük ineg időnként fedetlen fülünket és orrunkat. Általában a mozgás élénkinti a vérkeringést.

Régi igazság az is, hogy a fagyott embert nem szabad kályha mellé vinni. Sőt, még csak túlfűtött szobába sem. A végtagjait először hóval, majd hűvös ruhával kell dörzsölnünk. Természetesen legjobb, ha azonnal orvosi segítséget hívunk.

Az a legfontosabb, hogy az egyes ruhadarabok könnyűek legyenek és melegek- Erősebb testi munkánál a felső ruhadarabot vessük le, de a munka befejeztével azonnal újra vegyük fel, hogy a kiizzadással járó párolgás a testet le ne hűtse.

gén.

Esős időben vigyázzunk, hogy felső ruhánk ne ázzék át. Mindig terítsünk magunkra az égő ellen valamit.

líSn*

AlbeW