Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-27 / 279. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI 1L évfolyam, 279. szám. ARA sn fillér 1957. november 27. szerda. Ma: Foitaives­♦ ! szüvelkezeteink | életéből f ♦ ♦ ♦ t Miért rosss A tsz-ek munkájának megjavításáért Oktalan ember az, aki az első sajdulásra mindjárt ki­­ránttatja a fogát, ahelyett, hogy megcsináltatná... De mennyivel oktalanabb az. aki úgy vélekedik, hogy a gyen­gébben működő tsz-eknek csak egy igazi „orvossága” van: a feloszlatás. Az el­lenségnek persze tetszik az ilyenfajta megoldás, de nem lehet ínyére annak, aki tud­ja, mit jelent a dolgozó pa­rasztság és a néDgazdasáP szempontjából a mezőgezde ság szocialista átszervezése Ilyenformán kezdődött a beszélgetés Friedrich Férd! nánd elvtárssal, a megyei ta­nács termelőszövetkezeti ősz tályán. Hamarosan megegyez tünk abban, hogy a rossz tsz-ek legbiztosabb ismertető­­jele az eladósodás. Mit kel’ tenni, ha ez a káros dolog je­lentkezik? — Úgy gondolom, — kez­di Friedrich elvtárs, — leg­fontosabb, hogy a tagság ne ámítsa magát „objektív ne­hézségek” keresgélésével, ha­nem lássa be: baj van a por­táján. Másodszor: kutassák ki, hol a hiba: a vezetéoben­­e, az együttműködésben-e, a gazdálkodásban-e. Ha ez ki­derült, meg kell állapítani hogy személy szerint fii a ludan? Vannak olyan mulasztó sok, — például a hanyag jószággondozás, melyet azon nal ki kell javítani. Éré zna kell a tagságnak: jó-e, rossz e a munkafegyelem: s ha a utóbbi eset áll fenn, a leg­sürgősebben cselekedni kell Már egy néhánynapos mu 'asztás egy egész esztendő munkáját semmivé teheti! • Arról is szól Friedrich elv­ers, hogy némely tsz-ber nár az alapszabály körül ir hiba van. Ez elsősorban ab mutatkozik meg. hogy fele« 'egeden sok a háztáti föld a közös birtok rovására. Bizony előfordul, hogy eg' 'saládnak nem ezerhatszá’ te kétezemégvszáz négvszö töl háztájija is van. Napja­inkban a tsz-ek megye- ső" •>rszág«zprte felülvizsgálja’ Japszahálvukat. Ez helve« de csak akkor eredmérjye« ha a felderített hibákat késedelem nélkül rijavítják. Felbecsülhetetlen értékű segítsége* nyújthat eb ben a munkában a pártsze*" vezet, a tapasztalt öreg kom mvnisták tanácsa. Sok helyen a szövetkeze* 'emokrácia irányelveit tel­jen figyelmen kívül hagv iák. vagy egészen ferdén ér telmezik. A szövetkezeti de­mokrácia azt jelenti hogy a ‘anácskozásokon minden tsz ag felszólalhat, tehet javas ’atot. helveselhet vagv elk nezhet ötleteket, de csak ad dig, míg a határozat me' nem született. Utána már helytelen az ellenvélemény hangoztatása; a határoza­­emmibevevése meg egyene­sen megsértése a szövetkezeti iemokráciának. Legyen az *inök, vagy tag: a közösség* elhaíáro* sasa köteteső reá nézve. Az alapszabály­­módot ad arra, hogy ha kell: kényszerrel is érvényt szerez­zenek a határozatnak. A „kéz kezet mos”, a „sógor-koma­­oajtás” gondolkodásnak, gya­korlatnak a közösség látja kárát.- Friedrich elvtára elmond­ja még: a problémák megol­dásában szívesen segít ugyar a megyei tanács, mégis he­­’vesebb. ha a tsz-ek gondja­­;kkal először a községi taná­rokat. pár+szervezeteket ke resik fel. Kevesebb időt ve­szítenek; s ügyük ott is jó kezekben van. — borváró — Memretközi fodrászrerseny A prágai Hygie Fodrász Szövetkezet december 1-ér nagyszabású nemzetközi föd '•iszversenyt rendez. A ma­­nyár szövetkezeteket négy nőt ?s két férfi-fodrász versenyző ■>gy zsűritag és tíz modell képviseli. A versenyzőket né pes szurkolótábor is elkíséri A lottósorsolások decemberi „menetrendje“ a kenyér jjássberenyben ? 99 A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság elkészítette a kö vetkező havi lottósorsolásot ütemtervét. Az év utolsó hó­napjaiban négy lottósorsolás' rendeznek. Ebből ismét csak egy lesz a fővárosban. A töb­bit vidéken tartják. A következő hónap első lot­­* ósorsolására december 6-ár Rákospalotán, a Növényolaj ipari Vállalat kulturális t®r-5,’ móben kerül sor. Ez alkalom­mal nemcsak az esedékes heti rzámsorsolást, hanem a no­vemberi tárgyjutalomsorso­lást is megtartják. December 13-án Miskolcon, a Béke mó­dban, december 20-á.n pedig Ajkán, az Erőmű kulturális otthonában sorsolják a lottó! Az idén utóHára decembe*­­?7-én Egerben perdül meg a lottógömb; Bővül a posta nemzetközi távgépíró kapcso ata és forgalma A posta egyik, a közönség által kevésbé ismert szolgál­tatása, a távgépíró, az utóbbi időben komoly fejlődésnek in­dult. Belföldön egyre emelke­dik a működő telexgépek szá ma. Az idén hatvan új előfi­zetőt kapcsoltak be az orszá­gos távgépírói hálózatba Sze geden üzembehelyezték az om-zág nyolcadik — 20 állo­másos — telex mellékköz­­oontját. A belföldi fejlődéssel egy dobén jelentősen gazdagod nak a posta külföldi telex­­kapcsolatai is. Egyedül az ;dén tíz újabb külföldi or­szággal — köztük a Szovjet­unióval, a Lengyel Népköz -ársasággal, Argentinéval Kanadával, Tangerrel és N yasszafölddel vették fel a kölcsönös távgépíró forgal­mat. így Európában három ország — Olasz-, Spanyol- és Görögország — kivételéve’ valamennyi állammal van a magyar postának telex kap­csolata. A nemzetközi hálózat növe­kedésével egvidőben nőtt a forgalom is. A telex kapcso 'ások száma egy év alatt 800 -ól 1300-ra emelkedett. A? ’rősen megnövekedett forga 'om zavartalan lebonyolítása érdekében az idén a nyolc­van állomásos nemzetközi te 'ex központot 120 állomásos ra bővítették, s meskétsze -ezték a munkahelyek szá mát. Szaporították a nem­zetközi telex-áramköröket is Többek között Budapest— Párizs, Budapest—Berlin és Budapest—Bécs között a •étszeresére, londoni vi­szonylatban háromról ötre Frankfurt felé pedig hatró yolcra emelték az áramkö rök számát. lirSksznlmlklísi 1 HIRSDO ► Négyhónapos anKÉt-sorozaiOi rendez a Hazahas Népfront a polgári törvenyKönyvröl A Hazafias Népfront és a Magyar Jogász Szövetség az egész országra kiterjedő an­két-sorozatokat rendez a pol­gári törvénykönyv tervezeté­ről az igazságügyi szervek dolgozói, bírák és ügyészek, ügyvédek, vállalati jogászok, • .Társelnökök, a megyei kép­viselőcsoportok tagiai, válla­­atvezetők. párt- ég tömeg­szervezetek és más érdeklő­dők részére. Az ankétokat megyeszékhelyeken, illetőleg '■írósági székhelyeken tart­­:ák. December közepétől a hó végéig a polgári törvény­­kónyv tervezetének a szemé­­'vek és a tulaidonjog című -észéit tárgvalják meg. Ja­nuár első felében a kötelmi jog, február második felében az öröklési jog című részt vi­­atiák meg. Ezenkívül váro­sokban. községekben, nagyobb izemekben. hivatalokban és mtézményekben külön elő­adásokon ismertetne a terve­zetnek a szélesebb tömegek érdeklődését felkeltő részeit. III1IIIIIII!!IUI!!!1II1J!I!I!I!!III1II!III!III!IIIIII!II!1I!II!I!!IIII!II Tsz-tagoké a szó A termelőszövetkezeti mozgalom az el­lenforradalom megpróbáltatásai között ki­állta a próbát. Beigazolódott, hogy a mező gazdaság szocialista átszervezése, a szövet­kezeti mozgalom győzelmének mielőbb5 megteremtése nem néhány okoskodó ember fantasztikus ötlete, hanem a kor égető kö­vetelménye. Az ellenséges elemek hosszú időn ke-i -észtül azt híresztélték, hogy a tagok csak aj kényszer hatására léptek be a szövetkeze-j ekbe, nem érzik ott jól magukat, nem ta-| lják meg számításukat. Helyenként ina isj erjesztenek hasonló nézeteket. Halljuk ez-| zel kapcsolatban a legilletékesebbek, a tsz-| agak véleményét. A csépai Alkotmány Tsz] .agjaié a szó. Üveges lézsef Kossutli-dílas orafesszsr nyilatkozott a liszavidek tészére Harangozó Pál: Ma már látják a „kívül­állók” is, hogy van értelme a tsz-ben végzett munkának, sokan kérik felvételüket Most is jónéhányat — így Király Kálmánt, Szalontai Lászlót, Nagy Józsefet, Far­kas Jánost, Bódi Józsefet. Dürgő Györgyöt — elfogadót a közgyűlés'. Többen is je­lentkeztek felvételre, de ügyükben nem döntöttünk, mert tévesen értesítették őke* jp. « - A v y y * ~~í" a közgyűlés időpontjáról, s így nem jelentek meg. Majd a következő közgyűlésen sorra­­kerülnek. A tagok nerr. tűrik soraik­ban a munka könnyebbik vé gét fogó. a kákán is csomó* kereső embereket. Táboros' Pált, Táborosi Ferencet és Szín Lászlót *ért zárták ki Treznyák Mihályné: Hét évvel ezelőtt én voltam ennek a szövetkezetnek íz el tő elnöke. Így sokat tudnék beszélni arról, milyen nehéz -égeket kell.tt legyűrnünk Volt olyan időszak, mikor 3— főzést Is. A lucernát és a ku-| koricát öntözzük majd A| zórófejeket már be is szerez-i ’ük. A fő jövedelmet az áUatte-i yésztésbő] biztosítjuk, Ezért| S00 hízóra és 50 hízómarhára! .»ár meg is kötöttük a szerző-i ést, s annak eleget is te-! zünk. Az állattenyésztés fel-| éndítése érdekében 50 férő-| helyes tehén-istállót éoítünk | négpedig úgy, hogy felsőré-I 'pn (T*$ *■* '*-*-»n ' f *3 lpc.7: ATr>T? - = 4 hónapra alig 30—40 fillér ■■ole get osztottunk munka egységenként, a beadas után megmaradt gabonánkat, a ke nyérnekvalónkat elvetettük mégis dolgoztunk. De mesva­­az értelme, erőfeszítésür’ nem volt hiábavaló. A né hány ho’dról kétszázra nőve kedett földterületünk tagiét 'zárnunk mer 20—25-rcl 107 -e. S ma már a jövedelműn' is jí mintegy 60 forint mun kaegységenként. Dáv’d Gvörcrv tsz. elnökhe'yet es: Tervünk a taglétszám és a 'öldterület további növelés« Most még. többségükbe” földnélkfVüek kérik felvételű ke. de ezeket sem utasítju'­­el, hiszen jövőre sokkal be’ terjesebhen akarunk gazdá1 kodni. Például 6 hold öntöző •■es kertés-’te* létesítünk, s bevezetjük a szántóföldi ön­ani sem kell, hogy a dohány­fajta sem marad üresen, megtermeljük a belevalót, jj Ezenkívül építünk hat gon-ij 1ozói lakást. g Persze, gondolunk arra is, -f :ogy mind’g legyen pénz a fáznál. Már kora tavasszal jó 'nzt biztosít a most eldug- - Uott 9 és fél hold hagymánk# ; a 3 hold saláta Lesz pénz jé endsze-es előlegosztásra Eztjf átva, no meg az évi jövedel-jf műnk summáját, a „földesek” H megérnek lassan, s megln-JI .„Inak a tsz felé..; S, B4 J1 A Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei és városi Elnöksége, valamint az MSZMP megyei bizottsága pártalapszer­­vezete rendezésében többszázfőnyi érdek­lődő előtt tartotta meg „Jólétünk és az atomenergia” címmel előadását öveges József professzor. A cáfolhatatlan számok tükrében bizonyította be, hogy hazánk la­kosságának életszínvonala a felszabadu­lása óta igén komoly mértékben emelke­dett. Részletesen ismertette hazánk és a világ energia-helyzetét, majd kétségte­lenné tette: a népek összefogása, a béke fennmaradása és az atomenergia békés célokra való felhasználása a föld minden lakója számára szinte elképzelhetetlen jó­létet. valóságos paradicsomot teremtene, öveges professzor rámutatott arra, hogy a párt, a kormány helyes úton jár, midőn törekszik a takarékos, eredményesebb termelésre; s ezen belül — többek között — a mezőgazdaság gépesítésére. Mind­ezek a feladatok azonban csak úgy old­hatók meg. ha a dolgozókat természettu­dományosán képzett igazi közösségi gon­dolkodású emberekké neveljük Előadása során — amelyben részletesen elemezte az atomenergia békés felhasználásának perspektíváit — felvetette többek között egy politechnikai múzeum megva1 ámítá­sának szükségességét, olyanét, aminő Moszkvában, Londonban már megvan. Erről a múzeumról kérdeztük elő­adása után öveges József professzort, aki munkatársunknak a következőket mon­dotta: — Országszerte sok-sok múzeum van, amelyben szép számmal láthatunk törött korsót, rozsdás sisakot; ezekre a való életnek vaimi kevés szüksége van. Senki ne értsen félre! Nem azt mondtam, hogy az általános műveltségre nincs szükség. Van sokkal nagyobb, mint valaha! Ren­díthetetlenül vallom azonban, hogy leg­alább egy politechnikai múzeum létesí­tése elengedhetetlenül szükséges. — Volna szíves erről a múzeumról bővebben szólni? — Készséggel! Ebben a múzeumban elsősorban nem a régi szerszámokat, gyártási eljárásokat, ósdi gépeket kellene bemutatni, hanem részben a legegysze­rűbb fizikai eszközöket, részben a min­dennap használt szerszámokat, főképpen pedig a leghaladóbb munkamódszereket. Eleven múzeumra van szükség! Különö­sen hangzik? ... Pedig egyszerű ám! Ezek a szemléltető eszközök egy tői-egyig mű­ködtethetők" kell, hogy legyenek. A mú­zeum napi egy-két órán át volna nyitva. Elképzelhetetlennek tartom, hogy akár Szo’nokon ne akadna annyi lelkes tanár és fiatal, aki részint vezetné a látogatót s működtetné részére a modelleket, ré­szint a komolytalan személyek rongálásá­tól megvédené a múzeumot. — Ez valóban nagyszerű lenne! — jegyezzük meg. — Nem is a lelkesedésben van Szolnokon hiány, inkább — forint­ban .. i öveges professzor elmosolyodik: — Ej, hát mit gondol, mennyibe ke­rülne ez a múzeum? —• Kellene hozzá egy megfelelő helyi­ség és persze: súlyos ezrek.;. — Egyáltalán nem — vág vissza a professzor. — Hiszem és állítom, hogy tár­sadalmi összefogással — a belviséset le­számítva — szinte fiber nélkül el lehetne készíteni a szükséges eszközöket. Ha nem csalódom az önök megyéiében közel tíz jelentős gyár van ... Eze’-nek a dolgozói aránylag csekély munkával, hulladék­­anvágok felhasználóval megvalósíthat­nák a megye politechnikai múzeumát. A Haladás úttörői lennének ezáltal az or­szágban ... A részletek iránt való érdeklődéssel nem fáraszthatiuk tovább öveges József professzort, hanem köszönetét mondva szíves tájékoztatásáért, búcsúzunk..: :..s kérdő szóval fordulunk mind­azokhoz akiknek a hn’a^ás ügye valóban fontos: Ugy-e, .Önök is éppúgy egyetérte­nek öveges professzorral a politechnikai múzeum létesítésének szükségessége kér­désében, • mint — magunk?.:. =* BrrÓ =1

Next

/
Thumbnails
Contents