Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-26 / 278. szám

Eredményes volt az esztendő a szandaszőllősi Vörös Mező Tsz-ben lFILMEKRŐL, könyvekről TihtwiiiMMiiiiiMminHuiimiMimniiimmiMMMniiHMir Szombaton a szandaszőllősi Vörös Mező Tsz tagsága ösz­­szegyűlt, hogy számot vessen egy esztendő munkájáról. A derűs arcokról már az első pillanatban sejthettük: a tag­ság tudja, hogy nem dolgo­zott hiába;:; A hivatalos okok miatt távollévő elnök helyett Pege János, a tsz ag­­romómusa olvasta fel a beszá mólót. Munkaegységenként 25 dg rizs, 2 dl bor, 7 dg cukor, 3 kg búza, 1,28 kg árpa és zab, 82 dg burgonya. 20 dg ká poszta, 2 kg kukorica, 2.5 kg alomszalma, 1 kg takarmány­szalma, 16 dg szappan; 100 munkaegységre 1,30 kg zsír, 3.5 dl pálinka volt a termé­szetben juttatott részesedés. Ehhez munkaegységenként 23 forint 50 fillér készpénz já­rult; tehát egy munkaegység összértéke 46 forint 50 fillér lett. Tavaly az összérték 25.60 forint volt, amelyből a kész­pénz csak 5,60 forintot tett ki Joggal merül fel a kérdés minek köszönheti a tagság ezt a jelentős haladást? Elsősorban saját öntudatá­nak. Az ellenforradalmi idők­ben — mint erre Ligát Ru­dolf párttitkár elvtárs rámu­tatott — a tsz legjobbjai ásó­val, baltával, kapával álltak őrséget a közös vagyon fe­lett. A Vörös Mező Tsz S3 tagja közül 21 tagja uz MSZMP- nek. A pártszervezet ered­ményesen működött: harcos kiállása, felvilágosító munká ja mindig a legégetőbb kér­dések felé irányult. Négy esztendős rizsföldről kh-an­­ként 23,30 mázsát learatni nem csekélység .• -.. A példamutató kommunisták veze­tésével zett a kertészet: 185 ezer fo­rintot hozott a tsz konyhájá­ra. Persze, ez csak úgy volt lehetséges, hogy a családta­gok zöme is segített a mun­kában. 128 ezer forint nagy pénz Ennyit fizetett vissza a tsz a most zárult gazdasági évben az államnak. A fel nem oszt­ható szövetkezeti vagyont 82 ezer 560 forinttal gyarapítót tők. Az alapszabályhoz való ra­gaszkodást juttatta a tsz ki­fejezésre azzal, hogy arany­koronánként 1,5 kg búza­földjáradékot fizetett ki. Három idősebb tag kapott szociális juttatást, fejenként tOO—100 munkaegység érték­ben. Élénk vita közben folyt le az új tagok felvétele Az első jelentkező: Bódi Már­ton nem sok szerencsével járt. felvételi kérelmét a tagság el­utasította. Talán lusta legény lenne Bódi elvtárs? ..; Nem ezt senki sem állította. Szíve­sen látják őt, de csak akkor ha édesapjával együtt jelent­kezik, kinek öt hold saját földje van. Nem ezt a kis földdarabot akarják ők meg­szerezni. hiszen 771 kh szán­kójuk, 10 kh szőlőjük van;°at­­fól tartanak, hogy Bódi Már­kon a kelleténél többet dol­gozna az édesapia földjén, s kevesebbet a közösben. Nem járt jobban Szűcs Já­nos és Szélén Antal sem. A tagság úgy vélekedett, hogy az a jelentkező, aki nem tart­­ia érdemesnek eljönnie a közgyűlésre, érdemtelen a 'elvételre. Pólai István KISZ-tag, Csá­kó József, Molnár László, On­dók Ferenc jelentkezését egy­hangúan elfogadta a tagság. Szorgalmas embereknek Is­merik SI<et, családtagjaik már régebben a Vörös Mező­ben dolgoznak. Élénk vita előzte meg a döntést Erős a tagság a rizst, sőt még a ro­zsot Is holdvilágnál aratta le. Heteken keresztül naponta 4—5 órát aludtak.:. Eredményes munkát veg-Andrásné esetében. Erősné elvtánsnő már huzamos ideje jó munkát végzett a tsz-ben; itt nem volt probléma. Feltet­ték azonban a kérdést: miért nem jön közéjük az ura is, ki a cukorgyárban dolgozik. — Megígérem — mondta erre ő — a jövő szárszámadá­son itt lesz az uram is a je­lentkezők között. Nagy taps; Erős Andrásné tagja lett a Vörös Mező Tsz­­nek. Simon Andrást kizárta a tagság; mert ahelyett, hogy a közösben dolgozott volna, gyárba járt. Méltatlan volt az előlegezett bizalomra, elv­­•ársias segítségre; pedig még a lakást is a tsz szerezte szá­mára. Ligát Rudolf elvtárs ezek után köszönetét mondott a hazánkat másodízben is fel­szabadító Szovjetuniónak s tártunknak, szeretettel üdvö­zölte a vendégek között meg­jelent Gannagyij Tuptkov és Anat>lij Kozinyec szovjet elvtársakat, kik esztendeje fegyverrel kezükben jöttek a népi hatalom segítségére, s azóta itt is a tagság igaz ba­rátaivá, gyakori vendégeivé váltak. A felszólalások során On­dók József elvtárs keményen le igazságosan bírálta a gépállomás munkáját Szembe megmondta, hogy a gépállomás van a tsz-ért, nem pedig fordítva. A Vörös Mező közel negyedmillió forintot fi­zetett ki munkadíjként, s mé.Js olyan cséplőgépet ka­pott, mely inkább darálónak volna nevezhető. A helyszí­nen, munka közben javítga­tott masina a megengedett 3 százalék helyeit 12 százalék magot zúzott össze, szórt szét. Ugyanezt helytelenítette Kemény rerenc egyéni gaz­da, a Hazafias Népfront el­nöke is a meghívottak közül. TEST ■ Az 1920-as évek egyik nagy 3 könyvsikere volt „A test ör- 3 dögé’’. Szerzője Raymond Ra­li diguet — maga is afféle iro­■ dalmi fenegyerek —, aki őszinte még peiyhedző bajusz­■ szál rontott be a Parnasszusra, • Jean Cocteau köréhez tarto- 5 zott. Műveiben főleg a nyug­• lalanvérű f iatalság erkölcsi és • tírsadalmi problémáit fesze­■ gette. Üstököshöz lehet ha­■ sonlítani pályafutását. Jött, ! gyújtott, szétízzott. 1925-ben ! már halott volt. Még rövid iideig beszéltek róla, vi­■ tatkoztak felette, azután ■ könyveire ráhullt a könyvta­■ rak pora, s nem maradt nyo­• mában más, csak néhány • kurta sor a lexikonokban, [ meg az irodalom történetek- J ben. | Főművét, „A test ördögé"-t »támasztotta új életre a han­• gosfilm. 1946-ban két nép­j szerű forgatókönyvíró — a Inálunk is járt — Jean Au­­\ rence s Pierre Bost — témát J keresve felfedezték Radiguet I Vájjon mi vonzotta őket? Az érdekesség csupán? — ! Nem valószínű. „A test ördö­­l ge’‘ több, mint egy megfil­­! mesitésra alkalmas érdekes ! kallódó téma. Radiguet mű­­j veinek megvolt a határozott [társadalmi mondanivalója.— | A lázadás! Félreértés ne es­­| séf:, a ko-rán elhunyt párizsi j diáknak semmi köze sem J lehetett a munkásmozgdlgm­­\hoz. Bohém természete, fék-TJSSSJoSH: yftoMc mewAn Az erdőgazdaság 1957 évi őszi tervei alapján megyénk 5 és fél millió tacsemetével és mintegy 100 ezer suháng­­gal gazdagodik. Ezeket rész­ben az erdőgazdaság saját üzemi erdősítésében, részben pedig a közületi fásítások so­rán ültetjük el. Ezenkívül sa­ját erdősítésekben 12 vagon tölgymakkot is elvetünk. — amiből tölgyerdők lesznek: Összesen 483 hektár üzemi erdősítés és 262 hektár fá­sítás történik. Az arra alkalmas talajo­kon igyekszünk gyorsan növő nyárfákat telepíteni, mert ezekből 5—10 éven belül már értékes faanyagot kap a nép­gazdaság a tisztítások és gyé­rítések folyamán. A végleges kitermelésük természetesen ezeknek is csak 25—30 év múlva történik, mert akkor adnak valóban értékes, fe­nyőfűrészárut is helyettesítő rönkanyagot. A megye dolgozói részére ezenkívül korlátlan mennyi­ségben tudunk pénzért cse­metét és suhángot adni, ame­lyet mindenki a háza előtt, vagy ahol erre legalkalma­sabbnak találja ültethet el. A csemeték 1000 darabonként 80—120 forintba kerülnek, a suhángok és sorfák darabja 3—8.60 forint. A megye terü­letén lévő állami erdészetek­ből és csemetekertekböl min­denfajta erdei fát meg lehet vásárolni. A termelőszövetkezetek kedvező pénzügyi feltéte­lek mellett fásíthatnak. A legújabb rendelet értelmé­ben ugyanis a fásításokra hosszúlejáratú hitelt kap­hatnak, amelynek 70 szá­zalékát később elengedi az állam, ha a fásítás 5 év múlva eredményesnek mu­tatkozik. Ez lelkiismeretes ültetéssel, ápolással és pótlással bizto­sítható. Forduljanak bizalom­mal a legközelebbi állami er­dészethez, vagy az erdőgaz­daság központjához, ahonnan i -I-pontos tájékoztatást kaphat­nak és a fásítási tervet is el­készítik. A kunszentmártoni Zalka Máté Tsz Szolnok ' megye egyik legjobban fásító ter­melőszövetkeze . A szövetke­zet tagjai 23 hold erdőt tele­pítenek a Körös hullámteré­be, 90 ezer nyár és 50 ezer kőris csemetével. Ast erdőgazdaság elkészí­tette a tsz részletes fásítási tervét és azon felül is szak­mai segítséggel járul hozzá a munka eredményességé­hez. Kérjük Szolnok megye tár­sadalmi szerveit, a Hazafias Népfrontot, a KISZ bizottsá­gokat, hogy legyenek segít­ségünkre a fásításban. A megye minden dolgozójának egyformán érdeke, hogy több legyen az erdőnk és fánk, s a jelenlegi sivár pusztaság­ból ligetes, erdős Alföldünk legyen. Vilcsek János a Szolnok megyei Állami Erdőgazdaság igazgatója ÖRDÖGE KÖVEMBE« 26 fiedd Világ telensége ezt nem engedte meg. Az ő lázadása csupán a megkövesedett konvenciók, a megszokás, az -unalom, a nyárspolgáriság ellen irá­nyult. Nem hiába emleget­ték, hogy Franciaországban oly sok a kispolgár. Szelle­mük menthetetlenül megülte különösen a kisvárosok leve­gőjét s lehetetlenné tette a szabadabb gondolkodás, az egészséges életfelfogás érvé­nyesülését. A nagy francia forradalom öröksége mellett ez a másik „örökség", amelyre az igazi franc'i ember nem túlságosan büszke. Ezekután érthető, miért esett a forgatókönyv­írók választása Raymond Radiguet regényére. Claude Autant Lara, a rendező, egyéni izekkel, sok apró ötlettel, a környezet, a hangulat hű megteremtésé­vel idézte fel az első világ­háború éveinek Farnciaorszá­­got. Odakinn a fronlokon a halál arat, itthon az élet csak bizonyos mértékig zökken ki a megszokott kerékvágásából, Az embereknek lehet paran­csolni — ezt mondja „A test ördöge’’, — de az érzéseknek, a szenvedélynek, a testnek, nem. E nyers, naturalista felfogást igyekszik illusztrál­ni a fiatal diák és a magara­­hagyott szerelemrevágyó asz­­sznny egvmásra találását áb­rázoló film. (A Szolnoki „Vö­rös Csillag" mozi műsora). Jávoré szőlőt és gyümölcsöst telepít a itunítegyes! Béke Tsz A kunhegyes! Béke Tsz tagjai eredmé­nyesen zárják az esztendőt. A sokféle ter­mészetbeni járandóságon kívül jelentős készpénz-osztás is lesz. És hogy az elkövet­kező években még több legyen, fejlesztik a gazdaságot. 1958-ban 10 hold szőlőt és 7 hold gyümölcsöst telepítenek a meglévő 10 hold szőlő és 7 hóid gyümölcsöshöz. Azon­kívül 50, ismert származású tehenet, vagy tenyészüszőt vásárolnak. Jelentős értéket képvisel az a beruházás, amelyet ebben a gazdasági évben eszközölt a tsz tagsága. Építettek 8 vagonos kukaricagórét, 30-0 fé­rőhelyes süldőszállást, 40 férőhelyes süldő­­hizlaldát, .kijavítottak, illetve újjáépítettek raktárakat és más gazdasági épületet. — Vásároltak ugyanebben a gazdasági évben darálót, szalagfűrészt, teljes kovácsműhely­­felszerelést, gyümölcsösben használatos kis­gépeket és a szállításhoz zetort. Jelentős összegből bővítetlek a tsz tanyaközpontjá­ban a villanyhálózatot. Mindezt a jövedel­mezőbb gazdálkodás, a nagyobb bevétel ér­£&&£& _____ _______ ggfra«. 'Televízió a rl'ószegi Gépállomáson Eredményesen dolgoznak a Tószegi Gépállomás traktoristái. Jelenleg 90 száza­lék körül tartanak, de minden remény meg­van arra, hogy december 10-re sikerül t<3- jesíteniök az őszi- és az éves tervet. Min­dennapos munkájuk mellett gondolnak arra is, hogy csinosítsák a gép állom ás környé­két. Az üzemépületek körül kétezer facse­metét elültettek és még további kétezer kerül a földbe az ősz folyamán. A fák többsége akác és nyár, amelyek gyorsan nőnek, s pár év alatt beárnyékolják az egyébként kopár települést. A gépállomás vezetősége gondoskodik arról, hogy megfelelő kulturális élet alakul­jon ki az üzemben. Közös erővel nemrég létesítettek művelődési otthont. Azóta itt tartják a kulturális rendezvényeket, me­lyen nemcsak a gépállomás dolgozói, ha­nem a falubeliek is szép számmal vesz­nek részt. Pár nappal ezelőtt pedig a jó­léti alapból televíziós rádiót vásárolt a gépállomás vezetősége. — Azóta esténként gyakran belépésül a kuittfrüá^ — Halálozás. Kugler Ste-J Marx-En^cls Műveinek ídnia főkönyvelő temetesej ma negyed 2-kor a szolnoki; '• KOlclc kath temetőben. S Politikai és kulturális — A Szolnoki Papírgyár-* életünknek jelentős esemé­ban „Ellenforradalom Szol-! hogy megkezdődik Marx rokon ' címmel dokumentá-!-Engels összegyűjtött mü­­ciós képkiállítást nyitottak.: veinek 30kötetes kiadósa. A 12 tablóból álló képsorozat: ő/. első kötet azokat az írá­­bemutatja a szolnoki ellen-!sokat öleli fel, amelyeket forradamárok tevékenységét! együttműködésük kezdetéig a felvonulásoktól kezdve egér! 1844-ig írtak, s melyeknek szén a szobordöntögetésig. A* túlnyomó többsége most Je­­kiállítást egy nap 350 üzemi! lenik meg először magyar dolgozó nézte meg. ; nyelven. A fordítások az s„,rc„r jiw^sa. ää s kű társadalmi munkát vág-; Lenin- A nemzetköziségről zett. ; . í * es a hazafiságról — Decemberben újszerű, ■ úgynevezett panorámikus le-; A kötet Leninnek azokat a velezőlapok kerülnek forga-g beszédeit és cikkeit gyűjti lomba. A nyitható lapok sík -»egybe, amelyek a nemzetkö jából az Országház, az Opc-» ziség és a hazafiság kérdései­­raház, Tihany, Vajdahunvad ■ vd, foglalkoznak. A kötetnek vára és a Halászbástya táv-; több mint a fele az 1D17 lati kepe emelkedik majd ki. J utáni írásokat tartalmazza, — A Vízügyi Igazgatóság* aTM’-kor már létrejöttek szö-K1SZ szervezete vacsorával; köztársaságok. .4 egybekötött táncmulatságot; gyűjteményben helyet kap­­rendez december 7-én Szol-;, , azok a levelek is. me­nőkön az igazgatóság kul-; dö'keí első ízben az elmúlt turtermében. »évben tettek közé. — Botrányosan viselkedett; EUenforr^alom Magyar-Ragó Ferenc szolnoki lakos; az utcán. A járó-kelők íelhá-J országon 1950. (I. köt.) borodására a rendőrségnek* a tanulmánygyűjtemény kellett beavatkozni. Szabály- * az eddigi népszerű kiadvá­­sertesi feljelentést tettek. A* nyofiridl sokkal magasabb rendőri buntetobiro 400 fo-* színvonalon elemzi az eUen­­nntra bnsagolta. I forradalom okait, mozgató — A törökszentmiklósi já-J erőit, befolyását és következ­­rasi kultúrotthon műkedvelői; december 7-8-án bemutat- • ményeIt‘ Az e]so kot^' ]ák Szigligeti Ede: Liliomfi; »»rep!« hét tanulmány a3. című háromfelvonasos zenés * ellenforadalom elötörténeté­­vígjátékát. A címszerepet; ve,j kirobbantásáva.1 fog- Bozsó József, Szelleműt Iván-Í . , , , kai Ernő. CamiUa kisasszonyt:lalkoz,k' A tanulmánykötet pedig Sándor Jánosnc ala- • n Párttörténeti Intézet szer­­kttjaj . ke&zjvacQcjt jeteiik ©égj K. O. Boyer és H. M. Morais: Tűzzel és vérrel (Az amcrilzai munkások harcainak hőstörténete). Az újságíró Boyer (Ths Neto Yorker című lap volt munkatársa) és a történész Morais együttműködéséből kiváló könyv született. Izgal­mas eseményeken keresztül megismerteti a polgárhábo­rútól napjainkig terjedő küz­delmet a szervezkedési sza­badságért s a jobb életkörül­ményekért. Amerika megis­meréséhez nélkülözhetetlen a Boyer és Morais által rajzolt hőstörténet. K. Gorbunov: Megtörik a jég A regény a huszas évek közepén a NÉP ‘korszakban játszódik. A világtól elzárt Uszladában keveset változott a helyzet az Októberi Forra­dalom óta. A nép zúgolódik, engedetlen, de tehetetlen. — Ilyen nehéz körülmények között kezdi meg a harcot a faluba érkező tagjelölt, né­hány szegényparaszt és le­szerelt vörös katona. Lebi­lincselő. egyike a legjobb re­gényeknek, amelyet a kol­lektivizálás idején írtak. Ring Lardner jr.: Owen Muir kalandjai A regény főhőse Owcn Muir, egy milliárdos gyerek: Olyain ember, aki ha hívévé szegődik egy- eszmének, ak­kor ahhoz tűzön-vízen ke­resztül ragaszkodik, s csak szörnyű konfliktusok során ábrándul ki belőle. — Ring Lardner nagyszerű írói te­hetséggel. rendkívül élveze-i lesen bírálja az amerikai társadalmat; > „ügy zöldül a kazal teteje - : jegyezte meg találóan — ; mint az őszi vetés!” Bátra ■ kimondotta: sajnos, még mir : dig van olyan traktorom, ai busás borravaló ellenébe „kegyeskedik” csak szántan Mások nincsenek tekintett« . az elvetett növényekre, gondatlanságukkal teteme mezei kárt okoznak. Kémén bírálata után köszönetét mór dott a tagságnak azért a tesl véri ezeretetért, mellel a egyéni gazdák iránt viseltei nek. A csataszögi Szebb Éle Tsz elnöke: Kovács Kaimé elvtárs — akit szintén meg hívtak a szánd aszol 1 ősi ek - a kölcsönzött kosokért fejezt ki köszönetét a Vörös Mez oártszervezetenek és tagságú nak Friedrich Ferdinand elv társ. ki a megyei tanács kéo viseletében jelent meg, elis méréssé! adózott a tsz mun kájának. Egyúttal rámutatot az észlelt hiányosságokra is — Nem bizonyos, hogy ak szövetkezeti tag — mondott: — már igazi szövetkezeti em y :r is. Igaz: ritkán, de m«i előfordult, hogy néhány elv fárs válogatott a munkában, , ezzel a közösség haladása akadályozta. Felszólalása porán ígérete fett arra, hogy a jövőben méf fokozottabban támogatni fog iák a tsz-eket. Zamatos borral „öblögetett’ ízes ebéd következett a tar talmas vita után. Délután i fiatalság táncraoerdült; per­sze az idősebhek egyik-mási­ka sem maradt ki a bokázás­­ból. Helyes úton jár a Vörös Mező Tsz. Termelési eredmé­nyeik, önkritikájuk, s nem utolsó sorban a falu egyén gazdáihoz való jó viszonyul! egyengeti az utat a további felemelkedéshez — borváró — AAAAIAAAIAA' i • ; Ä Kossuth könyvkiadó újdonságai • A TÉLI KÖNYVVÁSÁRRA ■ *

Next

/
Thumbnails
Contents