Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-24 / 277. szám

. ’i+tX fl Szolnoki Városi Tanács üléséről Pénteken, 22-én délelőtt 9 órakor ülést tartott a Szolnoki Városi Tanács. Első napirendi pontként a tanács 1957. évi munkáját tárgyalták. Ennek felülvizsgálására a tanács ré­gebben egy tíztagú bizottsá­got jelölt ki. A beszámolót Pintér Béláné elvtársnő tar­totta. Megállapította, hogy a tanács ezévben rendes időkö­zökben megtartotta üléseit. Az üléseken általában 400 ta­nácstag jelent meg, amely a tanácstagok 78 százalékának felel meg. Az üléseken 169 vendég vett részt. Mindez azt igazolja, hogy a lakosság ér­deklődése nem kielégítő. Az pedig még nagyobb hiba, hogy egyes tanácstagok 2—3 ülés­ről is hiányoztak. Így termé­szetesen nem képviselhetik megfelelően választóik érde­keit. A tanács ezévben 25 hatá­rozatot, 3 rendeletet ho­zott. — A tanácstagok által előterjesztett javaslatok szá­ma 46 volt. Ebből 30-at foga­dott el a tanácsülés. Az állandó bizottságok által tett 13 javaslatból pedig 7-et. Pintérné elvtársnő fog­lalkozott az állandó bizottsá­gok munkájával is. Megálla­pította, hogy kevés eredményt értek el ezévben. Kivételt ké­pezhet ez alól a kereskedelmi állandó bizottság, amelynek munkája nyomán javult a vá­ros zöldség és gyümölcsellá­tása. Ezt űgv érték el, hogy szállítási szerződéseket kötöt­tek tsz-ekkel, állami gazdasá­gokkal. Az ipari-műszaki ál­landó bizottság pedig a jutta­tott telkek, házhelyek beépí­tésében végzett jó munkát. A tanácstagok hozzászólá­saikban elmondták, hogy az állandó bizottságok munkájá­nak fogyatékossága elsősorban a jó vezetés hiányából ered. Az egészségügyi és szociál­politikai állandó bizottság pél­dául azért működik gyengén, mert az egészségügyi osztály nem Igényli a bizottság mun­káját. Több’ hozzászóló foglalko­zott a tanácstagok munkájává1 Kifogásolták, hogy a v. b. nem vizsgálja meg a tanács­ülésekről rendszeresen hiány­zó tanácstagok esetében az el­maradás okát. Munkájukat elsősorban választóik elége­dettségén, vagy elégedetlen­ségén lehet lemérni. Hiány­zik a lakosság bírálata is. Ja­vasolta, hogy a legjobban mű­ködő tanácstagok névsorát terjessze a v. b. a megyéhez, hogy azokat munkájukért el ismerésben részesítsék. Java­solták azt is, hogy egy-egy rosszul működő tanácstag munkájáról értesítsék a meg­felelő párt-alapszervezetet. hogy ott foglalkozzanak vele. A tanácsülés elfogadta ezt a javaslatot. Második napirendi pont az 1958. évi költségvetés ismertetése volt. A tervben 27 millió forint bevétel, ugyan­ennyi kiadás szerepel. Ezév­ben új problémaként jelent­kezett Szolnokon a köztiszta­ság kérdése. A következő év­ben ennek megvitatása érde­kében 28-ról 40 főre emelik az utcaseprők létszámát. A jőve nyári locsolási időszakra kél idénymunkást állítanak be. Kulturális és szociális cé­lokra összesen 19 millió 420 ezer forintot fordítanak. A tervben szerepel a Városi Ta­nács épületének tatarozása is Az utak, járdák javítási költ­ségét duplájára emelik az el­múlt évinek. Természetesen mindezek megvalósításának elengedhe­tetlen feltétele a tanácstagok segítsége. Annál is inkább, mert egyes körzetek rosszul állnak a községfejlesztési hoz­zájárulás befizetésével. A ta­nácsülés egyhangúlag elfogad­ta az 1958. évi költségvetést. Tegnapi lapszámnuk első oldalán „A Szolnoki Városi Tanács üléséről” című közle­ményünket pontatlan fogal­mazás miatt helytelenül kö­zöltük. Helyes cim: A Szolno­ki Városi Tanács V. B.-ülésé­­ről. Helyes szöveg: November 20-án rendkívüli ülést tartott a Szolnoki Városi Tanács V. B. A városi és megyei párt­­bizottság, valamint a Megyei Tanács V. B. javaslatára fel­mentették Bajtai Károly elv­társat, a városi tanács v. b. megbízott elnökét az elnöki teendők ellátása alól. A v. b. ugyancsak felmentette Varga Mária elvtársnőt, a Városi Tanács V. B.-titkárát. A v. b. elnöki teendők ellátásával Kapás Rezső elvtársat, a tit­kári teendők ellátásával pedig Csényi László elvtársat bízta meg a végrehajtó bizottság. A tanácsülés a v. b. határozatát egyhangúlag elfogadta. R. M. HÁROM SZOBOR - belül *7 AVALY, november ele­­jén ismertem meg. Te­kintete akkoriban elszánt volt, szinte komor; s csak akkor csillant fel szeme sarkában a mosoly. Nem a derű napjai voltak azok ,.. Most csend van szobájában, hol ketten ülünk; a tanácsháza dolgozói mind hazamentek már. Né­zem az arcát, szemét; fáradt. Nézem asztalán a sok-sok pa­pírt, a „bürokráciát”, ahogy enyhe öngúnnyal az akta­tömeget nevezni szokta. S tu­dom, hogy estére valamennyi felzeten ott lesz apróbetűs írá­sa; Lencsés Gábor, a Ceglédi Tanács V. B.-titkára nem tűri maga előtt a restanciát... Ajka alig észrevehetően mo­zog, míg számol; majd felte­kint, s mondja az eredményt: — Pár forint hijján nyolc­vanezer .., A visszaemlékezés hatása alatt el is felejtettem monda­ni: a három új ceglédi szobor történetéről beszélgetünk. Igen, háromról, mert a har­madik is állni fog tavaszra. Hogyan is kezdődött? — ötvennégyben — mondja Lencsés elvtárs elgondolkoz-1 va, — kiadott a tanács egy kis füzetet, „Ceglédi élet” cím-1 mel. Városunk múltjával, tör­ténetével foglalkoztunk eb­ben. Jelentős részt foglalt el Dózsa György ceglédi tobor­zásának leírása. A miniszté­riumban is olvasták ... Így fogamzott meg az ötlet: Dó­zsának szobrot kell állítani Cegléden. Magam vagy kilenc zsűriben vettem részt, míg végre megszületett az elhatá­rozás: Somogyi József műve került kivitelezésre. — A kilencedik zsűri alkal­mával ... — mormolom jegy­zés közben. Lencsés Gábor halkan felnevet: — Ezt nem mondtam! A jóég tudja, hány ülésezés volt ös'izesen. Magam kilencig bír­tam ... Hát az igaz, beletelt egypár esztendő, míg az elha tározásból szobor lett: idén. az Alkotmány Ünnepén ke­rült sor a leleplezésre. /hQVKMRijH 7-én hullott le a lepel a második szoborról: Vlagyimir Iljics Leninről. — Azt, hogy személy sze­rint kié volt az ötlet, lehetet­len megállapítani, — folytatja Lencsés elvtárs. — Tény, hogy a Közlekedésépítési Gépjavf tóban hangzott el először; va­lamilyen gyűlés alkalmával. Másnap már a Tatarozó Vál­I az QKTOBkRi | eienfcura-dalom után egy igái fontos cikk, a szappan eltűnt az üz­letből hosszabb időre. A spekulánsak azon gon­dolkodtak, hogy a kialakult helyzetből hogyan tudnának maguknak aranybányát va­rázsolni. Megindult az okos­kodás. A Jászberényi Apri­­tógépgyár anyagbeszerzője, Almása, sóikat törte a fejét. Az egyik napon örömmel ment be a munkahelyére, ftedtűnően udvarias volt. Mesz­­sziről köszöntötte a gépgyár portását, hihetetlen jókedvé­ben találták munkatársai. — Számára különös nap volt ez. Hogyne, hisz nagy titkot oldott meg. „Hatalmas összeg üti nem­sokára a markom, de erről nem szabad senkinek tudni — okoskodott. — Igyekszem is titkaimat elrejteni. Disz­­nóvágásd szezon van, több háznál akad zsiradék, ebből lehet szappant főzni.1’ Ezután azon gondolkozott, honnan szerezzen lúgkövet. ÚJDONSÜLT ÜZLETEMBER Ezt is megoldotta. Hisz a Fémnyomó- és Lemezár-ü­gy árban tömegével van lúg­kő. „Semmi az egész. A gyár részére fogok igényelni lúg­­követ és ezt nem juttatom el a gyárnak, hanem eladom. Ez számomra bomba üzlet" — szőtte tovább gondolatait. Nyomban megírta az anyagigénylést, s a fémnyo­mógyár igazgatójának elő­adta a panaszt: Az Aprító­­gépgyámak 1 ú g k ö r e van szüksége, engedélyezze 20 kg mennyiségnek a fémnyomó­tól való felvásárlását kész­pénzben. Az igazgató nem gondolt a turpisságra, meg­adta az engedélyt. ALmási saját pénzéből kifizette a lúgkövet. Egy kg-ért 3.60 fo­rintot. Elvitte Pestre, s ott 80 forintért adta el kilóját. | MAID EGY KO rítt: / sz4zas jött be az első alkalommal. Pár nappal később ismét próbálkozni kezdett Almást, de ekkor már nem mert az igazgatóhoz fordulni. Meg­egyezett a gyár anyagbeszer­zőjével, Mahori Bélával és Barta Ferenccel. Elmesélte nekik, micsoda lehetőség van pénzkeresetre. — Most már együtt; dolgoztak. Barta és társa kihangsúlyozta, hogy csak úgy mennek bele az üz­letbe, hogyha 50 fcg-ot, azaz felét Almási átadja. Kész volt az egyesség. Almási kivitt 100 kg lúgkövet,- 50 kg-ot az állomáson hagyott Bartáék­­nak, a másik felét a környé­ken értékesítette. Ezután tovább próbálko­zott. Felkereste Kovács Zol­tánt, az anyagbeszerzési osz­tály adminisztrátorát, 400 fo­rintot ígért néki, ha ad egy mázsa lúgkövet az Aprítő­­gépgyár részére. Kovácsnak szüksége volt a pénzre, en­gedte, hogy Almási megvesz­tegesse. Almásinak ért a té­telt is sikerült eladni 80—90 forintjával. Betartotta Ígére­tét, a 400 forintot elküldte az adminisztrátornak. | kOvth mo ai.att'I 15__16 ezer forintot vágott zsebre az új üzletember. Csalt egyre nem gondolt: arra, hogy s Fémnyomóból érdeklődni fog­nak az Aprítógépgyárnál, hogy megérkezőtt-e a lúgkő. Természetesen az érdeklő­désié ott azt válaszolták, hogy nem. Eljárás indult mind a négy spekuláló ellen. Nem tagad­ták, nem volt tagadni való­juk. Az ügyészség a jászbe­rényi járásbírósághoz ellenük vádiratot nyújtott be. Hama­rosan tárgyalni fogják ügyü­ket és meg kapják méltó büntetésüket a panamájá­éért. K. M. lalatnál is beszéltek arról, hogy Lenin elvtársnak szob-i rőt kellene állítani. A Mély­­fúró Vállalatnál — áprilisban, vagy májusban? — sürgetni kezdték a megvalósítást. A pártbizottság és a tanács a Hazafias Népfrontot bízta meg, hogy megalakítsa a szói borbizottságot. Ez a bizottság keveset ülésezett, de annál többet tett: számlát nyitott az OTP-nél, napok alatt kinyo­matta a befizetési lapokat, s szétosztotta... Senki munkai béréből nem fogtak le egy fili lért sem! Aki akart, önként, „zsebből” adott. Tizenötezer ember adományából I68 ezer forint gyűlt össze. Szerencséjük volt a cégié-* dieknek a szoborválasztással. A minisztérium még 1953-ban kiírt egy Lenin-szobor pályái zatot. Három nyertes műből kellett választani, s a válasz­­tás Kamocsay István szobrász­­művész alkotására esett. A' bronzbaöntött mű ma már áll; de mi legyen a kb. 80 ezer forinttal, mely megmaradt? — Még egy szobor! — ez volt az általános vélemény. —• Mégpedig Szamuely Tiboré, a Tanácsköztársaság nagy vén tanújáé. A V/lROS VEZETŐI úgy vélték, hogy nem szűk­­séges a dolgozók további ad a­­kozását elfogadni. A Győrben álló Szamuely-szobor pontos mását — Kocsis András alko­­tását — készíttetik el; így elég a meglévő. — 1958. március 21-én, a Tanácsköztársaság kikiáltásá­nak évfordulóján állni fog a proletariátus nagy hősének szobra Cegléden — ígéri bú­csúzóul Lencsés Gábor elv­­társ. ... Hát ezek Is így történ­tek harminc kilométernyire városunktól... Vajon mi, szolnokiak, kevésbé vagyunk áldozatkészek; kevésbé tisz­teljük nagyjainkat; kevésbé szeretjük a szépet?... Vagy tán nálunk nincs Hazafias Népfront? ... Talán tudnának válaszolni az arra hivatottak, ha egy kicsit gondolkodnának az elmondottakon. P. Horváth Mari Barátaink Ponomarjov, az atomiégtörő hajó kapitánya Az egyik leningrádi hajó­gyárból nemsokára vizrebo­­csátják a Lenin atom jég törő hajót. Nemrégen, amikor az új­ságíróknak az atom jégtörő­ről beszéltek, a hajónak csak kicsinyített mását tudták be­mutatni. Most pedig fel lehet menni a gigantikus hajó fe­délzetére, be lehet pillantani a fülkébe, meg lehet nézni a hajó orrába szerelt hatalmas villanyerőművet. Az atom­jégtörőn 900 helyiség van. P. A. Ponomarjovot a sok dicsőséget megért tengerészt, több sarki expedíció résztve­vőjét nevezték ki az atony jégtörő kapitányává. Pavel Akimovics Ponomarjov gaz­da módjára tekinti meg a he­lyiségeket. Figyelemmel ki­séri a .legénység” inunké ját. amely egyelőre csak épí­­‘ömunkásokból áll. A „le­génység” büszke arra, hogy neki jutott az a megtisztel­tetés, hogy megépítse az el­ső atomjégtörő hajót. Az új földekről jelentik A Szovjetunió kolhozai és szovhozai tovább folytatják az ui földek megművelését. A Szovjetunió mezőgazdaság: minisztériumának adatai sze­rint az idén a mezei munkák kezdetétől, október 20-ig — 3.125.000 hektár szűz- és par­lagföldet szántottak fel. A legtöbb szűzföldet Szibé üában művelték meg. ' — főbb mint 1,100.009 hektárt Kazahsztánban 1.000.000 hek­­fár uj földet műveltek meg lelentő'S területeket szántot­tak fe] az Ural-vidéken, — Fszak-K a uk á zusba n és a Volga-vidékén. A nagy zeneszerző dédunokája A Moszkva környéki Rcza üdülő öntevékeny művész csoportjának hangverseny pgvüttesét Julia Nyikllajevna Glinka, Mihail Ivanovics Glinka, a nagy orosz zene­szerző' dédunokája vezeti. A naay orosz zeneszerző vala mennyi leszármazottja nagy zenei műveltséggel rendelke­zik. Julia atyja, Nyikola’ Dmitrievics több mint 30 esz tendőn át dolgozott az Aka­démiai Nagyszínházban kar mesterként. Ismert moszk­vai zongoraművész volt Ju­lia testvérbátyja is, Dmitri1 Nyikőlajevics, Julia Nyikolajevna részt­­vett a VI. VíT zenei verse­nyein. Gyakran találkozni ve­le az üzemi klubokban, ahol az öntevékeny művészcsopor­­fokat segíti. Julia Nviko’a-ievna nemré­gen Jelnában járt, ahol Glin­ka egykori birtokán különle ges hangzású harangszót hal­­’ott, s amint kiderült, ez a harang Mihail IvanovicF "fi in ka nevét viseli. A zene­szerző dédunokája engedély kapott, hogy az értékes jele­­*et átadhassa a moszkva: Konzervatórium múzeumé nak Lengyelország négy kompiéi cukorgy ára szállít a Szovjetuniónak uniónak. A cukorgyárak Uk­rajnában lesznek és minde­gyik napi 25.00'1 mázsa cukor­répát dolgoz majd fel. A szállítás 1960-ra fejeződik be Az egész tranzakció értéke mintegy 94 millió rubel. Lengyelország nyugati vidékeinek ipari fejlesztése A komplet üzemberende­zésekre vonatkozó lengyel kiviteli szerződések közül a !egnagyobb jelentőségű az idén a nemrég aláírt egyez­mény, hogy Lengyelország 4 nag- cukorgyár teljes beren­dezését szállítja a Szovjet-A lengyel minisztertanács határozata értelmében 1960- ig 70 működő ipari objektu­mot építenek újjá és helyez­nek üzembe Lengyelország nyugati vidékein. Számos ki­sebb üzemet a nemzeti taná­csok rendelkezésére bocsáta­nak üzembehelyezés céljá­ból. Néhány adat Szerbia ipari termeléséről A legfrissebb statisztikai adatok szerint, Szerbia ipa­ri termelése ez év 9 hónap­­ia alatt mintegy 19 százalék­kal nagyobb a múlt év meg­felelő időszakának színvona­lánál. A legnagyobb terme­lést az á ram fejlesztő ipar ér­­e el. kb. 1 milliárd kilo­wattóra áramfejlesztéssel. A 3.200 000 tora H-e“-'1 szintén hatalmas növekedést jelent a tavalyihoz képes:. — Ugyanakkor csaknem meg­kétszereződött a villanyégők n rádiókészülékek és a vil­lamos háztartási gépek gyár­fása. Általában nagymérték­ben emelkedett a közszükség 'éti cikkek termelése. A jugoszláv és csehs-í’ová'r könyvkiadók együttműködése A jugoszláv és csehszlovák könykiaőó vállalatok együtt­­uűködésének elmélyítése ér­iekében a naookbn 3 évre szóló szerződést írnak alá a két ország kénviselői A szer­­’ődés értelmében 3 év alatt ’agalóKV, 3fl szénirodalmi mű­vet fordíttatnak le és adnak ki kölcsönösen a két orszá" ’'OnvirV* ni TVc»t-< be vették csehszlovák-szerb­­% horvát szótár kiadását. — Ugyancsak a szoros egvütt­­m üköd és ievvéhen kÖlcsüncV­­'-önvviti állít ást is rendeznek jövőre. Uj szénbánya Honan-tartományban Új román repülőgéptípus lesen fából készült, egymás mögött elhelyezett ülésekkel. A gépet 105 lóerős WM-4-1IL motor hajtia. Az üléseket ple­xi üvegtető borítja. Az uj gép az 500—1000 kg. súlyú gépek csoportjában a legkorszerűbb, amit azzal is bizonyított, hogy gépcsoporfiából elsőnek emelkedett 3.000 méter ma­gasra A Ploesti tartományi Strejnic-i országos repülő­­versenyen egy uj típusú RG­­G-C jelzésű román repülőgép is résztvett. Az iskolai és turisztikai célokat szolgáló repülőgép a szászréeeni IFIL gyárban készült Vladimir No­­votchi államdijas mérnök ve­zetésével. Az RG-6-C javí­tott változata a-. RG-6-C jelű gépnek. Az uj monoplán tel-Negyedév alatt hárommilló mozilátogató Belgrádban A jugoszláv fővárosban 3P filmszínház van, illetve raoz: működik, öszesen 17.740 fé­rőhellyel. A legutóbbi ne­gyedév alatt Belgrádban 335 film szerepelt műsoron, köz­tük 29 bemutató. A 3 hónap alatt együttvéve 2.901 4^7 lá­togatója volt a belgrádi mo­zihálózatnak. A 335 film kö­zül 170 amerikai, 34 francia, 28 olasz, 22 jugoszláv és 20 ango1. Az NDK első kiállítása Nagy-Britanniában November 4-én megnyílt Lndorh»n a Német Demokra­­ikus Köztársaság első kiállí­tása. A kiállítás keretében az NDK játékáruiparának készítményeit mutatják be, amelyek iránt igen nagv ér­deklődés nyilvánul meg. HÍREK AZ NDK-BÓL November elején a kinia' Honan-tartományban, a köz­ponti hopi szénvidéken, uj szénbánya nyílt meg, amely­ben évente 450 OQo tonna sze net lehet fejteni. November 2-án 17.Go óra kor, pontosan „menetrend szerint” megjelent Berlin fe­lett az első mesterséges hold hordozó-rakétája. A berlini iakosok Kzabadszemmel is megfigyelhették a csillogó rakétát. * November 5-én megnyílt Berlinben az NDK és egész Németország első ipari cikke­ket árusító önkiszolgáló bolt­ja. A vásárlók a 300 négvzet­­méteres árusítóhelyen ház­tartási készülékeket, üveg­es porcelánárukat, gumi- és műanyag-cikkeket és egyéb háztartási cikkeket vehetnek. * A lipcsei szakkör yvkiadő 240 szövi t művet adott ki ed­dig német fordításban, ösz­­szesen 800.000 példányban. Ezzel jelentős mértékben elő­segítette a szovjet tapaszta­ltok hasznosítását az NDK- ban. * A Német Utazást Iroda téli utazást rendez a Kárpá­tokba. Az utasok hálókocsi­ban vagy repülőgénen utaz­hatnak Sinaiáig, a Kárpátok, ban, csodálatos környezet­ben fekvő üdülőhelyi«», ahol 1 karácsonyt és a Szilvesz­­‘ert töltik. * Az utazási iroda iövőre Ab na-Atába és Taskentbe is •endez turista-utazást. Az 'fások 13 r-anot töltenek a sizovietur jóban. Az egész nőit repülőgépen teszik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents