Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-22 / 275. szám

Y.1LAQ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK) A SZOLNOK MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA II. évfolyam, 315. szám. ARA- 50 FII,!.ER. 1957. november 22. péntek. 1 MAI SZAMUNKBÓL < .................................................. 5 „/I párttagsás! összeírásának 1 első tapasztalata“ l „IDE KÉT ISIEISI KÉK“ „CSALÁDI KÖRBEIS“ A kohó- és gépipari miniszterhelyettes nyilatkozata a TiSZAVlDÉKJNhK Ä Karcagon megtartott kétnapos mezőgazdasági gépe- J sítési ankéten megjelent Herceg Ferenc a kohó- és gép- ■ ipari miniszter helyettese, aki mindvégig őszinte figyelem­mel kísérte a bemutatókat, majd az elhangzó észrevétele­ket. Dr. Rázsó Imre, a Műszaki Egyetem Mezőgazdaság Géplani Tanszékének professzora mondott záróbeszéde' melynek elhangzása után felkértük a miniszterhelyettef elvtársat: méltatná lapunk számára az ankét jelentőségé* s szólna annak várható eredményeiről. Herczeg Ferenc elvtárs ezekkel a szavakkal válaszolt: — Örömmel jelentem meg a karcagi ankéton, mely iger sok szempontból eredményes munkát végzett. Egymillió hold szikes területnek kellé gépesítéssel történő megmun­kálása igen jelentős termés­többletet biztosít népgazda­ságunknak. Helyeslem a mód­szert, Hogy a tudomány és a gyakorlat emberei találkozó­kon értsenek szót egymással. Szükséges, hogy a tervezők valamint a gépállomások szövetkezetek dolgozói és az egyéni gazdák állandó kap­csolatban álljanak egymás­sal. Hiszem, hogy a most fel­tárt eredmények és hiányos­ságok ismeretének birtoká­ban olyan intézkedések meg­tételére nyílik lehetőség, me­lyek eredményes hatását már a most következő gazdasági évben is érezni fogjuk. A ankét második napján került sor a Kísérleti Gaz­daság területén a mezőgaz­dasági gépek bemutatására. Közel ötven gépfajtát láttak működés közben a meghívot­tak. A gépek egy része már hasznos segítője mezőgazda­ságunknak; más része proto­típus, mely az észrevételek figyelembe vételével kerül a közeljövőben sorozatgyártás­ra. A csípős novemberi szél el­lenére is szorgalmasan je­­gyezgettek a mezőgazdasági szakemberek: kik észrevéte­leiknek délután, a tanácsháza dísztermében megtartott — megbeszélésen adtak hangot. Javasolták a felszólalók,, hogy a gyártó üzemek ad­janak ki forgalmazási tájé­koztatót az egyes géptípu­sok megjelenésének idejé­ről. Ennek hiányában nem tudják az új gép megvásár­lását betervezni. Igen helyes, hogy a sorozat­­gyártás előtt meghallgatásra kerül a tájjeleget jól ismerő szakemberek véleménye. Többen sürgették a trágya­rakodó gép mielőbbi forga- Iombahozatalát, mely felbe­csülhetetlen segítséget jelen­tene a legelők javításában is. Kifogás merült fel a TEA- altalajlazító eke méretezése ellen, mert a gép az erős kö­töttségű talajon nem bírja a terhelést, összerogy. A csa­tornanyitó eke kerekeit szin­tén erősebbre kellene készí­teni. Előfordult, hogy a TH- 6 töltéshúzóeke mankós ten­gelye elgörbült: ezt a jövőben célszerű volna rugalmasabból acélból gyártani. Már korábbi partllátározat is foglalkozott a munkagé­pek hidraulikus kapcsolá­sának kérdésével. A hozzá­szólók egyike sajnálattal állapította meg, hogy a ma használt gépeknél talán csak mintegy 30 százalék­ban érvényesül ez az elv. Többen kérték a gyártó üzemek képviselőit: a lehető­séghez képest minél nagyobb mértékben törekedjenek gyártmányaik tipizálására. Érdekes javaslat: kísérlet­képpen készítsenek magveze­tőcsövet gumitextilből. A traktoristák azt kérték hogy a traktorokat lássák el ve­zetőfülkével. így vezetőjük kevésbé len ne kitéve az időjárás viszon­tagságainak. Több felszólaló foglalko­zott az esőszerű öntözés kér­déseivel. Egyik elmondotta, hogy az esőztető gép helyes üzemeltetésével a Solti Álla­mi Gazdaságban kát holdan­ként 300 mázsás paprikater­mést sikerült elérni. Elhangzott olyan javaslat is, mely szerint kívánatos volna az ország több pontján, tájegységen­ként olyan ankétot tartani, mint a karcagi volt. A helyi adottságok, a ta­lajszerkezet ismerete lehető­vé fogja tenni ily módon, hogy minden tájegység dolgo­zói a legmegfelelőbb géphez jussanak. E rövid beszámoló kereté­hen — sajnos — nem térhet­tünk ki valamennyi javaslat, hozzászólás ismertetésére. — örömmel állapíthatjuk meg, hogy a szakemberek tökéle­tesen felismerték a gépesítés jelentőségét a mezőgazdaság szocialista átépítésében, — s ennek megfelelően szívvel, hozzáértéssel járultak hozzá észrevételeikkel annak to­vábbfejlesztéséhez. — borváró — A munkásvédelemrő. as üzemek egéssségügyi helyzetéről Egymillió 103 ezer forintos nyereség a Puszlakiirli /Lám Gazdaságban Nemrég termelési értekezlet volt állami gazdaságunk­ban. Tóth István igazgató rövid beszámolójában ismer­tette, hogy milyen eredménye van a jól megszervezel munkának. Külön dicséretben részesítette Szikszai Ferenc ifjúsági brigádját, melynek tagjai a szállításban igen ki­magasló eredménnyel működtek. Traktorosaink, zetoro­­saink is derekasan dolgoztak. Gulyás János 288, Ádám Ferenc 197, Major Kálmán pedig 184 százalékot ért el. Gazdaságunk példamutatóan teljesítette a Nagy Október Szocialista Forradalom 40. évfordulójára III. negyedéve? tervét. A mérleg szerint egymillió 103 ezer forintos nyere­séggel záródott a III. negyedév. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy megszilárdult a munkafegyelem. A Pusztakürti Állami Gazdaságban ma már sokkal jobban dolgoznak, mint 1956-ban. így vált le­hetővé, hogy az őszi betakarítás és vetés már október 21-re teljesen befejeződött, igen előrehaladt a mélyszántás a trágyázás. így megfelelően biztosítottuk a következő esz­tendei jó termést. RAPI ANDRÁS, a Pusztakürti Állami Gazdaság dolgozója A brisloH eslfidlbirőság elítélt bat magyar disstidensj London (MTI). A hat bristoli esküdtbíróság ítéletet hozott a Corsham-i menhe­­lyen élő hat magyar menekült ellen. A vádlottak a tárgya­lást vezető bíró szavai szerint egy éjszaka valóságos gonosz­tevő körútra indultak Az es­küdtszék mind a hat vádlot­tat bűnösnek mondta ki lo­­oás, betörés és egy gépkocsi eltulajdonításának bűntetté­ben. A hat vádlottat kilenc — tizenkét havi börtönre ítél­ték. (MTI). Tegnap (csütörtölkön) dél­előtt fontos megbeszélést tar­­ottak Szolnokon, a megye munkavédelmi felügyelői biz­­‘onsági megbízottai, városi ée 'árási tisztiorvosai. Az aktí­vaértekezlet célja az volt hogy mérlegeljék az utóbbi hónapok munkaszociáJis hely, zetét s megállapítsák, milyen intézkedésekre van szükség az eddigi eredmények meg­tartása. illetve további javí­tása érdekében, A munkaegészségügy részletes elemzésével dr. Har­­czos György igazgató-főorvos foglalkozott. Megállapította hogy az utóbbi években ko­moly fejlődés tapasztalható ezen a téren. — Az üzemele munkaviszonyai általában jók s kevés kivételtől elte­kintve, a munkások nincse­nek sehol kitéve közvetlen veszélynek, vág?* megbetege­désnek. Megelégedni az eredmé­nyékkel azonban kár volna, hiszen sok, múltból örökölt, elavult üzem van, ahol a munkások fokozottabb véde­lemre szorulnak. Sőt nem le­het megelégedni sok esetben az új létesítményekkel sem. így pl. a törökszentmiklósi gépgyár új öntödéje elkészült ugyan és benne is dolgoznak már a munkások, azonban műszakilag mégsem lehetett átvenni az épületet, mert az egészségügyi követelmények­nek nem mindenben megfe­lelő (nincs megoldva a szennyvízelvezetés, stb.) Az úgynevezett por-ártal­maknak leginkább a mal­mokban vannak kitéve a dol­gozók. A lisztcsa tornák — kivéve a legújabb jászberé­nyi nagymalmot — jóformán mindenütt fából vannak. — Ezek pedig száraz állapotban a lisztport átengedik. Termé­szetesen huzamosabb időkéi) arra — mert nagy összege­ket lován —, míg megfelelő fémcsatomára szerelhetik fel ezeket. Hasonló ártalom miatt a jászberényi gyöngyház­­gombkészítő üzemben a dol­gozó asszonyok és lányok majdnem mind rekedten be­szélnek. — A vezetőség még­sem gondoskodik megfelelő védőberendezésekről, inkább azt próbálják viccesen elhi­tetni, azért rekedtek, mert -okát beszélnek. Harczos elvtárs a továb­biakban foglalkozott még az ivóvíz, üzemi konyhák, szál­lások, tisztálkodása lehetősé­gek kérdésével s a többek között fejtegette a cukrász- és sütőipari dolgozók rende­zetlen munkakörülményeit. Csontos Béla elvtárs, me­gyei munkavédelmi felügyelő — az ankét másik előadója — a balesetvédelemről, s az e téren fennálló közvet­len veszélyekről szólt. Leszö­gezte, hogy bár az utóbb-' hét hónapban az előző év­hez képest 13 százalékkal csökkent a balesetek és üzemi sérüléseik száma, még­sem lehetnek megelégedettek az eredménnyel. A múltbar ugyan hiba volt, hogy a túl­zott ütemű ipari fejlődés miatt sokszor másodrangúvá alacsonyodott egyes gazda­sági vezetők szemében a murikásvédelem — és a szak­szervezet csaknem tehetetlen volt a hatalmas ütemmel szemben — ma már nincse­nek meg ezek az objektív akadályok a munkásvédelero előtt. Baleset, sérülés, sőt halá­los kimenetelű szerencsétlen­ség is van ennek ellenére Legtöbbször felelőtlenségből, könnyelműségből, a kötelező előzetes óvórendszabályok semmibevevéséből. Számtalan példát hozott fel erre beszé­de további részében A hozzászólók közül sokan tettek javaslatokat, mondták el észrevételeiket. Dr. Ger­gely Tibor karcagi városi tisztiorvos felhívta a figyel­memet az egyre inkább nagy­üzemnek számító termelő­szövetkezetekre. Ezekben ko­ránt sincs úgy megszervezve a munkavédelem, mint az ál­lami iparban és gazdaságok­ban. Nem hagyhatjuk tovább ezt így, mert lassan — mi­kor sok tsz-ben mérgező vegyszereket használnak a növényvédelemhez, gépeket a mezőgazdasági munkához —-«v< Beszéljünk a hátralékosokkal! Hogy a községfejlesztési hozzájárulási összegeket — akár elmaradott, akár ezévi, — mindenki befizesse, ver­senyre hívjuk a törökszent­miklósi járás valamennyi községi lanácsát. Községi ta­nácsunk és a pénzügyi állan­dó bizottság nagy gondot for­dít erre a munkára. A tanács­tagok a saját körzetükben fe­­lelőssek ezért, s tevékenyked­nek is a siker érdekében. A versenyt december 31-én zárjuk, s célul tűzzük, hogy az elmaradott és az ezévi ösz­­szegeket is lehetőleg 100 szá­zalékig befizessék. Ugv akar­juk, hogy egyetlen tanácstag körzetében se legven hátralé­kos. Ezért mindenki a maga körzetében beszélget azokkal, akik még nem fizették be az összeget. A legjobb tanácstagi kör­zetnek piros selyemből ké­szült versenvzászlót adunk. A verseny ellenőrzésére, ér­tékelésére a járási tanácsot kérjük meg. Javasoljuk a járás vala­mennyi községi végrehajtóbi­zottságának, hogy beszéljék meg a versenykihívásunkat, s lássunk hozzá a munkához. A tiszanfisnökiok nevében- Antal* Ervin Orosz Károly vb. titkár pü. esop. vez. h. iű. B-netlek Kálmán pü. áb. elnöke ifj, Benedek Kálmán gazd. előadó _ Karcagi fazekasmunkák a brüsszeli világkiállításon emberéletben lehet kár. El­mondta, hogy ebből az el­gondolásból kiindulva, a vá­rosi mezőgazdasági osztály segítségével — december hó­nap folyamán a tsz elnök­­helyetteseknek munkavédelmi kiképzést adnak s egyben az elnök­helyettesek lesznek felelősek a tsz tagság biztonságáért a a jövőben. Jó lenne, ha a többi helyeken, különösen a tsz vársookban követnék ezt a példát. A Tiszafüredi Gépállomás megbízottja szót emelt az el­len, hogy a vezetők igyekez­nek a felelősséget lehetőleg mindig arra hárítani, akit amúgy is baj ért. így pl. leg­utóbb a hegesztő gumicsöve több darabból volt összefab­rikálva. Egyszer aztán kisza­kadt és begyulladt a gáz. A hegesztő keze összeégett — a jegyzőkönyvbe bevett szokás szerint azt írták, hogy a dol­gozó saját maga felelős a bal­esetért Pedig nyilván az volt a felelős érte, aki nem cse­rélte ki a foltos gumitömlőt újra. Dr. Papp Mihály jászberé­nyi tisztiorvos kifogásolta, hogy az építkezéseknél nem veszik figyelembe az egészség­­ügyi hatóság javaslatait, il­letve tiltakozását, csak félépi­tik amit akarnak. így volt az a Lehel-szálló épületének át­alakításánál is. Elmondta to­vábbá, -hogy tudomása sze­rint a város üzemeiben — a Fémnyomóban — fiatalokrú, 18 éven aluli fiatalokat fog­lalkoztatnak az éjszakai mű­szakon —, valami olyan jog­alapra hivatkozva, hogy a — dolgozó maga, önként vállal­ta ezt. Bíró elvtárs, a helyiipar ne­héz helyzetéről szólott. Bur­ján elvtárs, a Titász dolgozója három halálos kimenetelű balesetről beszélt, mely a la­kosság vigyázatlanságából eredt, illetve abból, hogy nem veszik eléggé komolyan a fi­gyelmeztetést, hogy a villa­mosság nem játék és csak hozzáértő emberek nyúlhat­nak hozzá. A legutóbbi halá­los baleset a Tisza Cipőgyár­ban történt egy 25 éves mun­kással, aki izzót akart cserél­ni, s az áram agyonvágta. Az aktívaértekezlet igen értékes munkát végezve ért véget s reméljük, hogy nyo­mában még keményebben fellép a dolgozók védelmében a széleskörű társadalmi Háló­zat. (Palatínus)-------­A Magtcrmellctő Vállalat figyelmébe! T ermelőszöve tkeze tünkben szeretnénk nagyobb tételben konyhakertészeti növényeket termelni, akár tíz holdon is. Úgy látjuk, hogy ez igen jö­vedelmező lenne szövetkeze­tünk tagjai számára. A i$z­­tagság meg is bízott, hogy forduljunk írásban a Szolnok megyei Magtermeltető Válla­lathoz és kérjük véleményü­ket. Sajnos, azt kell írnom, hogy a Magtermeltető Válla­lat nem képviseli ügyünket. Kértük többek között a konyhakerti növények táblá­zatát és felvilágosítást a föl­­’imnavoró termesztésére: A vállalat azonban még csak nem is válaszolt leve­lünkre. Szabó István, a kengyeli Béke T6z ! vezetőségi tagja n üszkeséggel ad* ” hatok hírt ar­ról, hogy a brüsszeli világkiállítás magyar pavilonjának 17 mé­teres mezőgazdasági részlegén csak kar­cagi edény fog díszí­tésként szerepelni. Mintegy negyven da­rabot rendeltek erre a célra. Az első dara­bok már elkészültek. Szinte élmény volt látni, mint formáló­dik alakká a gondolat terve, Kánto* Sán­dor és F. Szabó Mi­hály népművészek keze alatt. Ilyen fel­adatot még nem. ka­­nott Kántor Sándor ötvenéves mestersége alatt, de a keze által alkotott darabok az* igazolják hogy ezt is sikeresen megoldja, A másik kérdéi szintén említést kí­ván. Az egri múzeurr kérésére tökéleteset reprodukálta a hó­doltsági idő jellegze­tes fazekasmunkáit Az elkészített dara­bok élethűen adjál vissza a XVI—XVII század egri cserép­edényeit. Szinti szembeötlő az edé­nyeken a török kultú­ra, ami úgy formá­ban, mint díszítés­ben rendkívüli. Több mint négyszáz éve nem készült ilyen tá­nyér, tál és kupa Ma­gyarországon, csak 1957-ben Karcagon. A felújítást egyik faze­kas-műhely sem vál­lalta, de Kántor Sán­dor és ‘ F, Szabó Mi­s hály megcsinálta. Ha- nem is világraszóló i esemény, ámde mégis i karcagi érdekesség,- ami megyénk dicső­- sége is. Utolsónak említem,- de az első helyre kí­­: vánkozik. Ez év őszén . Kántor Sándor elha­- tározta, hogy felújít­­; ja a századelején tel­■ jesen kihalt gyön­■ gyös-gásztói fazekas ■ kultúrát. A gondola­■ tot tett követte. Mű­­< zeumi látogatás, hely­­• színi tanulmányozás ■ és két hónap múlva ■ az első darab elké­­: szült. A mintadarab szinte megkülönböz­­hetetlen hűséggel ad­ja vissza a gyöngvös­­pásztói edény valósá­gát,, Mintha eredeti lenne. Alapszíne csontszín, míg a díszí­tés színei téglavörös, kobaltkék, áttetsző üvegesfűzöld és bar­na. Díszítőeleme a füzéres virág, ág és levél háromszori, hat­­szori ciklikusan is­métlődő peremszegé­lye. Ez jellemzi leg­inkább a kiha't faze­kasgóc kultúráját a cserépedényen. y’fi s e kihalt, elfe­lejtett fazekas­táj gazdag kultúrája Karcagon ismét fel­elevenedik, amely ta­lán még a határon tű' is népszerű lesz. Kán tor Sándor munkája val öregbítette Kar cag fazekas művésze tét, , Somogyvári Imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents