Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-21 / 274. szám

«pVMIfll UTTORO ELET Tudomány — «»■■» iiiinntin)Uuiini;ninnHnM»ni<in<inimit< -iUUmmimüiHil*' Hogyan készüljünk az újoncpróbára? Több levélben is kértetek útmutatást, hogy miiképpen tervezzétek meg egy-egy foglalkozás anyagát. A fenti címmel folytatólagosan, minden héten közlünk egy másfél órás foglalkozási tervet. Ebben az újoncpróbára való fel­készülésre kaptok segítséget. Egészítsétek ki helyi vonat­kozású eseményekkel és megfelelő próbaelemekkel. 1. ÖSSZEJÖVETEL, (másfél óra). Cél: megalakul az őrs. Lásd: Utitárs 40—44. oldal Egy mindenkiért, jninoenki egyért! 1. Játék (15 perc). A legkedveltebb már ismert vagy érdekes új, például bekötött szemmel staféta. 2. Nóta (15 perc). Régi ismert vagy új, például: A horgosi csárda..., Mint a mókus fenn a fán.:. 3. Beszélgetés (15 perc). Mit jelent úttörőnek lenni? (Utitárs 42. old ) Kiket hívunk az emberi haladás úttörői­nek? A mai naptól kezdve nem Kiss Pista vagyok, hanem vörösmyakkendős úttörő. Felelősségem, a nyakkendő, az őrsöm becsülete kötelez.!. Üttörőigazolvány. egyenruha rangjelzések ismertetése (csapatvezetőig). Mire kötelez az egyenruha? 4. Csalakiáltás (5 perc), örsi csatakiáltás kitalálása, vagy lehet egy ismert 5. Az őrs tervei (35 perc): a) Mit szeretnének az őrs tagjai? b) Mit terveztél te az őrsödnek? c) Az őrs feladatai a raj, csapat munkatervéből, d) Megállapítani az összejö­vetelek idejét és helyét, hogy mindenkinek megfeleljen eV Megemlíteni az őrsi névválasztást, naplószerkesztést Kik hogyan írják. Képek, rajzok, stb. díszítése. Utitárs 53. oldal. Karikatúra, verses megemlékezés. Kirándulások. Az őrs nemes tettei. Egy-egy tag kiváló munkája. 6. Játék, esetleg ének. Vidáman búcsúzunk a foglalko­zástól (10 perc). Legközelebb a megbeszélt helyen és idő­ben találkozunk. Pontosság! Kirándulás as its si erdőbe A verseny után a fiák fut hallózással, a lányok pedig röplabdázással szórakoztak Kirándulásunk második állo­mása a lombhullásers őszi er­dő volt. Itt bogarakat és nö­vényeket gyűjtöttünk és vé­gül vezetőink kíséretével a tiszapartot néztük meg. E kirándulás alkalmával nemcsak szórakoztunk, ha­nem gyönyörködtünk a ter­mészet szépségeiben is. KÖVÉCS ANNA VII. O.t., Kertvárosi Iskola. November 7. tiszteletére indított versenyünk eredmény érőt Iskoláinkban november 6-án szép ünnepséget rendeztünk. Az ünnepségen szavalatok énekszámok voltak, majd is­kolánk igazgatója ismertette a Nagy Októberi Szocialista Forradalom történetét. Az ünnepség végén kihirdették a verseny eredményét, mély szerint a helyesírási verseny­ben az V., VI. osztályban: 1. Varga Katalin V/a; 2. Jankovics Erzsébet V/b; 3. (holtversenyben): Sólyom Te­rézia V/a; Kopács Anna V/b. — A VII., VIII. osztályban- 1. Czirják Julia VIII/a; 2. Beleznay Sarolta VIII/b; 3. (holtversenyben): Baki Ka­talin VIII/b; Polgár Mária VIII/b. — Szavalóverseny az V., VI. osztályban: 1. Vékás Kovács Kornélia Vl/b; 2. Bo­ros Mária Vl/a; 3. Janák Magdolna V/b. — A VII., VIII. osztályba11: 1- Czakó Zsuzsanna VIII/b; 2. Belez­fflóré) hírek VARRÓ ERZSÉBET paj-1 tás írja Surjánból, hogy most már kialakult iskolájukban az úttörő csapat, mélynek két őrs» vem. Az egyik a leányok „őzike” őrse, a má­sik a fiúk „Sólyom” őrse. Az őrei' gvfi'éseket minden szerdán tartják és szorgal­masan készülnek a próbázás anyagából. Már most meg­kezdték a nyári tábori elő­készületeket. s alakítottak egy úttörő énekkart is. HORTI PÉTER pajtás írja Jászberényből, hogv a nyári táborozáshoz szükséges anya­giakat részben munkával kí­vánja a csapat biztosítani. Ezért nagyarányú hulladék­­pvűjfési akciót rendez a csa­pat, melyet havonta értékel­nek. A múlt hónaphan az úttö­rők 60 mázsa va«hul'adékot 50 • kiló rorgvot. 50 kiló szí­ne? fémet. 100 kiló papírt és 260 darab üveget gyűjtöt­tek. Az eredmény 1190.09 forint volt. ménből rémben „M?H" s rsiegyet v^tt a csaoat és a t"bbi oénzj a tefrarékba tet­­t.%. a jászberényi fiúiskola —orvptq fnlvtatig a gvűiiés* nz-rt az anyagi eredmények nay Sarolta VIII/b; 3. Vékás Kovács Margit VII/a. A verseny győztesei köny­veket kaptak. — Most meg­kezdjük a komoly tanulást és azért versen yzünk, hogy kinek a bizonyítványa lesz jobb félévkor. Persze, azért az úttörő munkáról sem fe­ledkezünk meg, mert szabad délutánokon szorgalmas mun­ka és vidám élet folyik az úttörő-őrsökben. Erről a mun káról legközelebb részletesen fogok írni. Nemrégiben Szolnokon jár­tam s hirdetményt láttam arról, hogy a szolnoki isko­lákban kottaolvasóverseny folyik. Mi is elhatároztuk hogy benevezünk a verseny­be. A mi osztályunkból már tízen jelentkeztek, s remél­jük, hogy a versenyt mi nyerjük meg. Polgár Mária, VIII/b., Jászberény, Általános Leányiskola. dl Cfjelűét. 76ollói öu Az élet problémái a* űrben a Malomzugban Talán az utolsó szép őszi nap búcsúzott tőlünk, amidőn egynapi élelemmel, sátor- és horgászfelszereléssel gyüle­keztünk a Délibáb úti iskola udvarán. Irány a Malomzug — adta ki a jelszót őrsveze­tőnk és az őrs vidáman el­indult. Űtjeleket raktunk menetvonalunkon, hogy a ■csapatvezető pajtás megtalál­jon bennünket. A tetthelyen egy-kettőre felvertük sátrun­kat egy búsulófejű vén kosár­­fűz tövében. Rozsét gyűjtöt­tünk, e csakhamar jóízűen ettük a pattogó tűz mellett a nyársonsüTt szalonnát. Nagy várakozással indultunk ez­után a Zagyvára halászni. Sajnos, a szerencse elkerülte horgainkat, csak úszó moszat­­••somók akadtak ráiuk. így hát a tervezett finom halász­lé ..elyett kr"ro"1'T>anr'ká« 'ett 'íz ebéd, amiből megkí­náltuk vendégeinket: a veze­­f5 pajtást és egy arra járc bácsit. — Főzésiből már lepróbáz­­-attok. olyan jól sikerült — mondották a kóstolók. Etiéd után játék követke­­’“H. maid vezetőnk a táiéko­­’ódóst tanította meg velünk a próbáláshoz. Ezután meg­­mnlékeztünk a felszabadftf szoviet hősökről, akiknek emlékművét most leplezték ’é. A vezető pajtás elmesélte a koszorúzó ünnepség lefo­­’vasát:;: Örsi induló szer­kesztéssel fejeztük be a ma­lomzugi tartózkodást, s mi­után tetszett az induló, ennek a dalo’ása közben vonultunk hazafelé. Köztünk senki nen volt bijs;.. Hali hali hó! A Fehér Holló-őrs Thököly úti csapatbó Varrótű* mint haió mellett az iskolák közötti versenyt is meg akarják nyerni. Kérdezd meg a pajtásokat melyikük tudna egy varrótűt úgy a víz színére tenni, hogy ed ne merüljön, hanem — egy mágnes segítségével — kormányozni, mozgatni lehes­sen. Több-kevesebb próbálko­zás után be fogják látni hogy a vízrebocsátás a leg­ügyesebbnek sem sikerül. — Neked azonban igen. így: Cigarettapapírt teszel óva­tosan a vízre, majd erre tűt A cigarettapapír hamar elázik, lesüllyed: a tű azon­ban fennmarad. A zsilettpenge-hajó vízre­­boesátásához még papír sem kel. Miért? Megfejtés: Minden folya­dék felszínén hártya v; mely sokszorosan sűrűbb folyadéknál, így fenn tudja tartani a nagyobb fajsúlyú;; anyagot ist Mese a hősiességről Faodúban szenderegve a kis mókus azt álmodta, hogy az egész zölderdőben nincs olyan hős egy állat sem, mint a mókus. Lám, ő vékony lengöágon a magasban meg sem retten. Fáról ágra leng­ve menve; melyik még, ki ilyent tenne? Nem fél iszonyatos mélytől, sem szédítő magastól, s sza kadék feletti agon szívdobo gás nélkül Iából. Azon nyomban el is futott s elmesélte fűnek, s másnak a mókusok, jaj de milyen na gyón bátrak. Ám a nyúl. őz, róka, vad lean kikacagták nagy csúfo san. Történt egyszer fényes reg gél■ mókusunk ébredt vi\ kedvvel, s naikoskodva, han eúrozva ugrott egy boróka fenyő bokorra. Henne még i vér is elhűlt a*tói, amit men pillantott, úgy megrémüli Borókafenyő bokorban íz or­dassal nézett szembe, s állott hozzá oly közeibe, hogy fe­jükkel összeértek. Hallgatott ijedten, csend­ben, hallatszott a szív hang­ja, de az ordas szép szelíden a száját mosolyra húzta. — Édes mókus, jó pajtá­som, segíts rajtam, szépen kérlek. Csandába szorultam, látod, s mindenki messze sza­lad tőlem. — Tudom, ha én kienged­lek, széjjel tépve, átharapva érek véget. Szólt a mókus csendben félve, Je a farkas kérve kérte. — Ígérem, hogy nem bán­talak és ha kiszabadítasz in­áén, hálás szívvel megígérem■ ■>gv kérésed teVesítem. Nagyot gondolt a kis mó­kus, míg a csapdát kinyitotta s így szólította az ordast, a bokorba visszabújva. (Folytatás) Mintegy 200 kilométer magas­ságban a kozmikus sugarak sreje 150-szer nagyobb. Az atmoszféra határain túl a su­gárzás intenzivitása ijesztő. Ügy fejezhetnénk ezt ki, iogy a kozmikus sugarak­ról másodpercemként egy négyzetcentiméterre 0.5 ré­szecske jut. Ez borzasztó ve­szély, különösen ha figyelem­be vesszük, hogy bizonyos kozmikus részecskék még a 30 cm-es vastag ólomlemezen s áthatolnak. Hiszen az amber által készített legerő­sebb mesterséges sugárfor­rások sem szolgáltatnak egy­előre olyan energiájú részecs­kéket, mint amilyenek _ bizo­nyos kozmikus részecskék. MÍG A NAP ibolyántúli sugárzása, a röntgensugárzás ellen elég egyszerűen véde­kezhetünk, addig a külön­böző elemek magva! — koz­mikus lövedékei — elől ne­hezebben menekülhetünk. E részecskék között a legtöbb — körülbeül 80 százalék — hidrogén mag. Kisebb arány­ban nehéz magokat, például vas atommagot tartalmaznak. E részecskék, miközben a fény terjedési sebességet megközelítő gyorsasággal ha­ladnak, óriási kinetikai ener­giával rendelkeznek, az at­moszférában összeütköznek a többi anyagok molekuláival és azokat ionokra tördelik. Végbemegy a disszociáció. Szétesnek a molekulák s az­után a sejtek is az eleven szervezetben, amely nincs védve a kozmikus sugárzás­tól. Az élőlénynél fellép a sugárzása betegség, s a beteg­ségi tünetek hasonlóak azok­hoz, amelyéket az erős gam­ma-sugárzás vált ki, a mole­kuláris reakciónál. Az ilyen nehéz elemeknek — cink és vas — minden magva mintegy 15 ezer sej­tet pusztít el a szervezetben. Magától értetődik, hogy egy részecske nem okoz nagy kárt a szervezetnek, hisz a szervezetben mintegy ezer­­billió sejt van. De 40 kilo­méternél magasabban a szputnyik s benne a kutya ki van téve e részecskék szakadatlan bombázásának VÉD-E A RAKÉTA-FAL, vagy pedig a jövőben vala milyen pótfalat kell alkal­mazni, mint azt néhányar javasolják? Erre a kérdési-“ csak akkor lehet válaszaim ha sziputnyikok sorozaté* bocsátjuk fel élőlénnyel és különböző regisztráló mű­szerrel. A jelen’egi Nemzet­közi Geofizikai Évben a szov­jet tudósok ilven fe’h-v'sáta sokat végeznek széleskörű tudományos program kereté ben. A besugárzás hatása nem mutatkozik meg azonnal. A sugárzás-betegség jelei néha több hét, sőt több hónap alatt jelentkeznek. Ezért az ür-állatokkal folytatott kí­sérletből csak azután lehet végleges következtetést le­vonni, ha némelyikük a Nehezen törte át a ködöt a reggeli napsugár csütörtö­kön. A kertvárosi kirándu­lók nagy örömmel köszöntöt­ték ezt a napot. Az örömtől ujjongó pajtásokat őszi táj fogadta. Első állomásunk a futballpálya volt, ahol kevés pihenés után akadályversenyt rendeztünk. Az őrseink min­den tagja nagy igyekezettel harcolt azért, hogy az ő őrse legyen az első. Végül is a Győzelem őrs érdemelte ki az első helyet, — Hallgasd farkas, mit kí­vánok. Üvöltve ordítsad széj­jel, értse erdő. hegy, bérc, minden, hogy énnálam nincs nagyobb hős az erdeiben! Kacagott eoyet az ordas. — Na. komám, ha ezt kí­vánod, megteszem e kívánsá­god. Nem is szólt mást, hanem nyomban lompos farokkal, rettenetes karmokkal felka­paszkodott a bércre. Mint a haragos ítélet, úgy üvöltött ott az égre. Félve la­pult : a rókák, pihegtek a szelíd őzek, szétfutottak a nyulacskák, s a vaddisznók sem röfögtek. Hajladoztak még a fák is az iszonyú or-J . das hangra, de egy sem volt, ’ mely az ordas szavában két-í kedett, volna. A hős mókus meg ezalatt,! , izzadva lapult a bokor alatt. Sándoríi J, « Miért zaklatják a Patyolat ói vezetőit? Sok támadás arte ezevDen a szolnoki Patyolat Vállala- : tot, különösen a vezetőket. 1 Olyan kijelentések hangzót- 1 tak el, hogy a vállalat ha­nyag munkát végez, nem elé­gíti ki megfelelően a lakos­ság igényeit. Azt is mondo­gatták, hogy nem felelnek meg az új vezetők, mert mindannyian fiatalok, ke­vésbé jó szakemberek, s még­­kevésbé tapasztaltak. Nem is beszélve azokról a névtelen levelekről, amelyekkel az igazgatót s a műszaki veze­tőt zaklatják. Ezek a XX. század „anonymusai“ írásaik­ban nem átalnak a régi ve­zetők „jó" munkájára hivat­kozni. Azt hangoztatják, hogy azok a vezetési módszerek voltaik igazán beváltak, ame­lyekkel anakidején Szellner Mihály műszaki vezető és Alcser Ferenc művezető dol­gozott. Hát igen. Ezek az emberek ..bevált” módszerekkel dol­gozhattak. hiszen régi szak­embereik. 1945 előtt Alcser tulajdona volt a szolnoki ru­hatisztító. Szellneré pedig a békéscsabai. Hosszú időit ke­resztül csak tanultak vala­mit? Természetesen. Elsősor­ban azt. miképpen lehet leg­egyszerűbb módon befogni a dolgozók szemét, hogy azok ne vegyék észre mesterke­déseiket. Csak egy példát említsünk: A munkásokkal hét és fél órát dolgoztattak, s munkabért nyolc és fél­órára fizettek. Nyilvánvaló, a dolgozók ezért nem szól­tak semmit, de a „jó” veze­tők, kétségtelen törvénytele­nül cselekedtek. Munkájuk milyenségét bizonyítja, hogy az elmúlt év utolsó negye­dét 200 ezer forint veszteség­gel zárta a vállalat. E hiá­nyosságot az új vezetőség már ezév második negyedé­ben helyrehozta anélkül, hogy megkárosította volna akár a vállalat dolgozóit, akár a »lakosságot. Most nem fizet­lek megdőlgozatlan munka­­q időt. mégis 200—300 forinttal J magasabb a dolgozók bére. B Ebben az évben a Patyolat körülbelül 22 ezer öltönyt ■ tisztított és festett, Egy nap :ét műszakban átlagosan 38 názsf ruhát mosnak. A veze­­?k nem tagadják, hogy kö­­etnek el hibákat, de ezek lem jóvátehetetlenek. Meg­­örténik például, hogy fes­­ésnél' nem találják el a •zínt. Nem mindig sikerül a nunkaerő-elosztás sem. Akad irobléma az anyagmegren­­lelés, s általábana az anyag­­;azdálkodás terén. De a fiatal vezetők egyre óbban elsajátítják a szük­­éges szakmai tudásit, hiszen nindannyian jó szakemberek. iukács elvtárs. az igazgató zegyész. Trigola elvtárs, a nűszaki vezető, technikus. Jető Magdolna, mosódave­­:ető szintén technikus, s két ive dolgozik a vállalatnál. — Alcssrék annak idején nem ilkalmazták vezetői állásba, nert „nem egyeztek.** vele. A fiatal technikust, akinek szakmai gyakorlatra lett /olna szüksége, egyszerűen >lvan munkakörbe helyez­ők, ahol képtelen volt ta­nulni. — Csak nem osztoz­kodnak a vezetésben egy >]yam lánnyal, akinek az ídesanyja egyszerű tsz-tag — róndolták Alcserék. Nem titok az sem, hogy 'leinte az új vezetők és így es dolgozóik között bizo­nyos nézeteltérések alakultak ki. amelvek elsősorban ab­­ról eredtek, hogy Lukács ilvtársék minden esetben ra­gaszkodtak a törvényesség betartásához. Vannak olyan iolsrozók is, akik a volt ve­­oetőkre hallgatnak. Igv aztán nem csoda, ha a vállalatnál •>lyan hírek terjednek el, hogy minden idős dolgozót slbocsátanák. Az ellenforradalmi esemé­nyek idején azon veszett i?s7.e Alcser és Szellner — a két régi ..ió" szakember—, íosv melyikük vegye tulaj­­fonóba a Patyolatot. Gon­dolják: ha akkor nem sike­rült elérni céljukat, a tulaj­donosi címet, ártanak, aho­­gvan tudnak. Pedig észre­vehetnék. hogy mindez hasz­talan. Nekik is, a névtelen íroaaíóknak is bele kell nyu­­godniok a változásba. —' R. M.-r szputmyikkal visszakerül a földi laboratóriumunkba. Két tényező mindig sok ag­godalmat fog okozni mind nekünk, mind pedig a jövő űrhajósainak: a gyorsulás és a súlytalanság. Minél hama­rabb éri el a megfelelő se­bességet az űrben a földtől elszakadt raíkéta, annál több a lehetősége annak, hogy el­éri a legtávolabb lévő boly­gókat is. A mérnökök, igye­kezvén a rakéták sebességét másodpercenként több mint tizenegy kilométerre fokozna (ez az a sebesség, amellyel a rakéta kiszakíthatja _ magát a Föld vonzásköréből és a boly­góközi űrben repülhet) az űrhajóknak kolosszális gyor­saságot kölcsönöznek. Az ember és az állat bármek­kora gyorsaságot elbír. Gyor­saságot. de nem gyorsulást. Ha a rakéta két perc alatt hagyj a el a Föld vonzáskö­rét, akkor ez azt jelenti, hogy­­az emberre ez alatt az idő alatt akkora erők hatnak, 1 amelyek kilencszer akkorák, mint amekkora az ember súlya a: Földön, Kilencszeres , túlterhelés! Hisz az emberek ■ többsége csaik három-ötszörös túlterhelést bir ki anélkül, hogy egészsége kárt szen-i vednie; MÉGIS MEG LEHET köny­■ nyítená az űrhajósok helyze- 1 tét. Az orvosok észrevették, t hogy egyáltalán nem közöm­­> bős. milyen helyzetben van ' a test a repülés idején. Ha a 1 gyorsulás a lábtól a fej felé . hat, akikor a vértömeg a fest ■ alsó részébe húzódik. Az ■ agyban fellép a vérhiány. Ez meggátolhatja a központi idegrendszer minden fun cióját s az ember elvesztheti öntudatát. Fordítsuk csali meg a testet és a túlterhelés máris sokkal könnyebben el­viselhető. öltözessük az űr­hajóst speciális szoros ruhá­ba, amely nem engedi, hogy a vér összegyűljön a végta­gokban s ezzel még inkább könnyítünk az űrhajós hely­zetén. — A Lajka kielégítő egészségi állapota a felbocsá­tás után és a következő na­pokban arról tanúskodik* hogy a scovjet tudósok az állatkísérletek során meg tud­­ják találni, hogyan őrizhető meg az emberi szervezet nor­mális életműködése^ Amikor a súlytalanságról esik szó, sokan elmosolyod­nak. Mennyi furcsaság törté­nik az emberrel, amikor a tömegvonzásnélküli világba kerül! — Ebben a világban azonban vannak olyan je­lenségek is, amelyek ben­nünket, biológusokat és or­vosokat aggasztanak; Tud­ják-e, hogy a tömegvonzás­­nélküli világban nem is olyan egyszerű egy pohár vizet meginni?, S ha a súly­talanság állapotában lévő ál­latok normálisan el tudják fogyasztani eledelüket, akkor hogyan hat egészségükre a huzamosabb időn át tígrtó étkezés ily szokatlan körül­mények között? —- Annyira gyorsan hozzászokik a szer­vezet? E kísérletek végleges eredményei lehetővé teszik, hogy ítéletet mondjunk majd az ember repülési lehetősé­géről a bolygóközi űrben. !■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•

Next

/
Thumbnails
Contents