Tiszavidék, 1957. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-17 / 244. szám

Munkanésőben u választóknál HÁZTÜZNÉZÖBE KÉ­SZÜLÖK’' — „leány nézőben jártam'' — mondja magáról a házasság igáját felvenni készülő magyar legény, sok évszázad ó'.a. Nagy Sándor „Megbékélés" c. remek no­vellájának hőse. Hajdú Pista viszont terménynézőbe megy ki kukorica és burgonya loldjire, a „munkanázőről’' azonban régebben alig-alig esett szó. Annál többet beszélnek a „munkanézőről” mai ország­­gyűlési képviselőink, akik osztozni akarnak választóik örömében, — bánatában, — együtt akarnak lenni velük szórakozásaikban és felkere­sik őket munkahelyükön, te­hát „munkanézőben ‘ járnak náluk. Nemrégiben igen vidám ,.munkanéző’' zajlott le Jász­berényben, az Eperfa u. 16. sz. ház udvarán, Zsótér Béla mintagazda portáján, ahová a szomszédok is összcgyüle­­ke/.tok — kukoricafosztásra. A ..fosztóka'' régi, hagyo­mányos, közösen végzett munka a Jászságban, amely­hez igen sok, ma is élő nép­szokás kapcsolódik. A mai élet új formája viszont ab­ban jelentkezett a Zsótér­­pertán, hogy a vidám kuko­­rieafosztók között megjelent Beszteri Mihály országgyű­lési képviselő és Tóth Mi­hály, a Hazafias Népfront jászberényi titkára is. Persze nagy éljenzés, jó­kedvű csipkelődés fogadta az űj „munkaerőket", akiket mindjárt le is nyomtak a hatalmas ..kukoricarakások mellé és fosztásra váró csö­veket adtak a kezükbe. — A vendégek nem sokat szabód­­tak, hanem egész este éppen olyan serényen dolgoztak, mint a hivatásos kukorica­­fosztók. KÖZBEN AZONBAN a szó is pengett, és nem is keveset. Igaza volt Tóth Mihálynak, amikor azt mondta, hegv az ilyen „munkanézőben ’ köze­lebb kerülnek az emberek egymáshoz és tulajdonképpen nemcsak a szájak nyílnak meg, hanem a szivek is. Az idei termés értékesítése, a szerződéses sertés-hizlalás, a kukorica korszerű megmun­kálása, az őszi árpa vetésé­nek leghelyesebb időpontja, de a külpolitikai helvzet és a béke ügye is szóba-került a „munkanézőben'’. — Beszteri Mihály képviselőnek időn­ként alaposan fel kellett te­kernie az eszét, mert öt ol­dalról is záporoztak felé a kérdések, de állta az ostro­mot emberesen, és teljes jog­gal jelentette ki, — persze mór a nap túlié oldalán — hogy máskor is eljön „mun­ka nézőbe'*. Néhány nap múlva a hat­vani konzervgyárban zajlott le egy újabb „munkanéző’, ahová 35 jászfényszarui, pa­radicsomot és zöldséget ter­melő egyéni gazda, tsz tag és szakcsoport tag látogatott el, Beszteri Mihálynak, a jászbe­rényi járás országgyűlési kép­viselőjének vezetésével. Ez a „munkanéző'' egyben a munkás-paraszt találkozó egyik igen érdekes formája is volt, amennyiben a paraszt­ság lényegében azt tanulmá­nyozta, hogy a munkásság hogyan dolgozza fel az ő ter­­melvényeiket, a régóta híres jásztényszarui paradicsomot, paprikát, uborkát, zöldséget, dinnyét stb. A látogatás során igen pat­togós. termékeny vita zajlott le a termelők és a gyár ve­zetősége között, amely külö­nösen abban a tekintetben nyújtott sokat, hogy a ter­melők saját szemükkel lát­ták, milyen termény-fajtákat kedvel a külföld — és termé­szetesen jó pénzt is ad ér­tük. BESZTERI MIHÁLY kép­viselő a gyár laboratóriumá­nak megtekintésekor el­mondta, hogy a parasztem­bernek ma már nemcsak a tenyere törésével, hanem a feje megerőltetésével is kell dolgoznia, azaz tanulnia kell, képeznie kell magát állan­dóan, mert körönben nem tud versenyképesen termel­ni. Azt is elhatározták me­gyénk képviselőt, hogy a me­zőgazdasági termékeket fel­dolgozó gyárakba rendszere­sen elvezetik parasztságun­kat. Legközelebb Jászberény Négyszállás nevű tanyaköz­pontjának cukcrrépaterme­­lőit vezeti el az országgyű­lési képviselő a Hatvani Cu­korgyárba, hogy ezzel is még szélesebb körben ter­jessze el a sok jót Ígérő „Munkanézőbsn a választók­nál” néven indult mozgal­mat. A Szolnoki Gépállomás fájlaboratóriuma wghirdeti a GYOMIRTÓ ÉVET! A gyomnövények elleni küzdelem nem mai keletű, zv mezőgazdasággal foglalko­zó ember ősidők óta arra tö­rekedett, hogy kultúrába vett növényei többet és jobbat teremjenek. Ezt csak úgy ér­hette el, ha a művelése alá vont területeken termelt nö­vényeinek életfeltételeit biz­tosította. E feltételek közé tartozott a gyomtalanítás munkája, melyet elvégzett azért, mivel tapasztalta, mi­lyen jelentős termésvesztesé­geket okoznak a gyomnövé­nyek a szántóföldön, réten és legelőn egyaránt. Az 1941—53 években vég­zett országos gyomfclvétc­­lczés során Újvárosi Miklós búzavetéscinkbcn 29.6 szá­zalék, rozsban 22.2 száza­lék, árpában 25 százalék, zabban 22 százalék, burgo­nyában 36.9 százalék, répá­ban 22.1 százalék, kukori­cában 39.9 százalék, napra­forgóban 22.6 százalék, tar­lókon 68.3 százalék gyom­­mennyiséget állapított meg és ennek alapján a külön­féle gyomok által okozott szemtcrmésklcscst 7 cs fél miliő métermázsára be­csülte Az utóbbi években jelan­­tősan fejlődött a gépesített talajművéés és növényápo­lás, valamint a mind na­gyobb területeken végzett vegyszeres gyomirtás követ­keztében sokat javult a helyzet. Gépesített növény­­ápolással és vegyszerrel ed­dig csak nagyobb táblákon végezhettünk gyomirtást és az ezeken elért eredmények nem jelenthetik azt, hogy a gyomirtás feladata minden tei-üleien msg van oldva. Nemzetgazdaságunk érde­ke, szaporodó lakosságunk növekvő szükséglete, a terü­letegységre eső több’ermeJés mellett gazdaságosabb ter­melést is követel. A gazda­ságosabb többtermelés vi­szont a termelő jövedelmét emeli. Ezt akarja elérni me­zőgazdaságunk belteriesebhé tételére irányuló minden tö­rekvés. A belterjesség érdekében eszközölt nagyobb arányú befektetéseket azonban meg kell előznie azoknak a mun­káknak, amelyek végrehaj­tásához» aránylag csekély anyagi áldozat mellett in­kább emberi elhatározás akarat és igyekezet kelL Mai mezőgazdaságunknak több ilyen, következetesen és céltudatosan végrehajtandó munkája van. Pl. mezőgaz­dasági termeléssel foglal­kozó lakosságunk legszéle­sebb körében tudatosítani a korszerű, belterjes gazdál­kodáshoz szükséges ismere­tek elsajátításával és azok alkalmazásával elérhető ered­ményeket, az istállótrágya szakszarű kezelése, a vető­mag megfelelő tisztítása, a gyomirtás és kártevők elleni védekezés, sl.h. Különböző nagyságú gaz­dasági egységeinkben, csak ezen munkáik keresztülvitele már alapját képezné a bel­terjes gazdálkodásnak és biz­tosítaná a fokozott belterjes­ség érdekében eszközölt be­fektetéseié eredményét. Ha mezőgazdasággal fog­lalkozó lakosságunk, a ter­melőszövetkezetek tagjai és egyénileg gazdálkodók kevés munkatöbblettel elvégzik azokat a tennivalókat, ami­lyeket nagyrészbsn ma még elhanyagolnak, akkor a bel­­teriesség felé megtették az első lépést. Tapasztalni fog­­iák, hogy már maga a gon­dosan elvégzott munkatöbb­let több terméssel és jobb minőséggel megtérül. A belterjességnek azokat az alapvető feltételeit va­lósítsuk meg először, me­lyek meg az eredményes külterjes gazdálkodásnak is feltételei Kezdjük a gyomirtással, mint olyan munkával, mely nem igényel nagyobb anyagi befektetést és eredményét a leggyorsabban, már az első évben meghozza. Nem a gyomnövények ma­radéktalan kiirtásáról van szó. Azt nem tudjuk elérni. Azonban szabadítsuk meg a szántótö’deket, kaszálókat, legelőket attól a gyomtöbb­lettől, mely hasznos növé­nyeink termését csökkenti és amelynek kiirtása az ember akartán és munkáján múlik. Ha ezt gondosan elvégez­tük. könnyítünk következő feladatunkon, a vetéseinkben és gvümölerösei"kb3n nusz­­tírö kártevők élleni védeke­zésen is. A gyomok számta­lan kártevő gazdanövényei. Őszi felt aik arí tássa 1 és elége­téssel nemcsak a tavaszig tartó magelszórást előzzük meg, hanem a fájtuk télire megtelepedett kártevőket is elpusztítjuk. Nem mondunk újat. Me­zőgazdasági dolgozóink isme­rik és egyben szenvedői is a gyom és kártevők által okozott sokszor nagyarányú károknak. Az őszi betakarí­tások után azonban elhanya­golhatónak vclik ezt a több­let-munkát és tavaszra hagy­ják, amikor a gyomnövény már elszórta magját, a kár­tevő pedig már a vetésben vagy gyümölcsösben folytaja életét. A gazdaság! év elején, ősz­­szcl, kell a gyompusztítás munkáját elkezdenünk. — bogy tavasszal és nyáron kevesebb munkával már eredményes legyen. Erre hívja fel a Szolnoki Gépállomás tájlaboratóriuma Szolnok város és a szolnoki járás mezőgazdasággal foglal­kozó lakosságát, a város és községek, az államvasutak és az útfenntartás iletékesei­­nek figyelmét az 1957—58 gazdasági év elején. Ne maradjon kint ebben az évben érintetlen, hólepte gyomtelep kertekben, szán­tóföldek mezsgyéin, kaszáló­kon, legelőn, dűlők, köves­­utak és vasutak töltésein és árkaiban, csatornák és rizs­gátak oldalán, szérűskiarték­­ben. a város és községek székein, rakodóin. Ne hordja a szél a követ­kező télen gyomtelepek mag­vait vetésekre, szántóföldek­re. 'kertekbe és könnyítsük meg ezzel is a vegyszeres gyomirtás, a növényvédelem és a dolgozók eredményes munkáját a szántóföldeken 1957-ban. Hirdessék a napos őszi idő­ben Szolnok város és járás határában kigyulladó gvom­­"skások tüzel, hoev gazdál­kodó népe mentette a7 első Jg,p<?-oi£ g 1 rw-t peepo -f o">/í Hitsch Miklós a szolnoki ÄMG tájlabor, vezetője. Árvíz Spanyolországban A hirtelen megáradt Turia >lyó elöntötte Valencia vidé­­ét. A külvilágtól elzárt Na­­íret városkában több ez­­:n vannak hajléknélkül. Az rvíz behatolt Valencia váró­iba is. ahol a lakosságot éh­­iség fenyegeti. A helyzetet súlyosbítja a járvány: a vá­rosban az ázsiai nátha pusz­tít. Az első hivatalos becslé­sek szerint az árvíz halálos áldozatainak száma mintegy 50, attól kell tartani azonban, hogy a halottak száma növe­kedik még. Vall a martfűi gyilkos... Tegnap kezdődőit a martfűi gyilkos bűnügyének nyilvános tárgyalása r:: Tegnap reggel zsúfolásig megtelt tárgyalóteremben kezdte meg a megyei bíróság Hoima Géza tanácsa a mart­fűi gyilkossággal vádolt Kir­­ják János bűnügyének tár­gyalását. Az érdeklődés azért volt ilyen feltűnően nagy, mert az a szóbeszéd járja, hogy a rendőrség a gyilkos­ságot rá akarja fogni erre az „ártatlan1’ emberre. Arról viszont senki sem beszél, hogy a rendőrség nem csupán Kirják Jánost gyanúsította a gyilkossággal, hanem*- Tóth János martfűi és Békési La­jos tiszaföldvari lakosokat is. akik a gyilkosság elköve­tése után szintén egyhóna­­pig voltak előzetes letartóz­tatásban. — Egészen addig, amíg nem voltak bizonyosak a gyilkos kilétében. Zsúfolásig megtelt tárgya­lóteremben kezdték meg a bűnügy tárgyalását, hogy mindenki a saját fülével győ­ződjön meg az igazságról. Tegnap reggel 9 órakor ve­zették be a tárgyalóterembe Kirják Jánost. Holma Géza, a bírósági tanács elnöke fel­szólította a közönséget, hogy tartózkodjanak mindenféle véleménynyilvánítástól — és rendzavarástól, csendben fi­gyeljék a tárgyalást. A je­lenlévők előtt ismertette Kir­ják Jánossal a vádat, s meg­kérdezte, bűnösnek érzi-e magát. A vádlott visszavonta vallomásait Nagy felhördülés támadt abban a pillanatban a terem­ben. Halk megjegyzéseket, suttogásokat lehetett hallani. A bírósági tanács elnöke is­mételten felszólította a jelen­lévőket, hogy ha ez megis­métlődik, kíürítteti a termet és zárt tárgyalást rendel el. Megkérdezte a vádlottól, mi­ért vonta vissza vallomásait. , Mire az azt felelte, hogy a rendőrségen tett és sajátke­­zűleg aláirt vallomásait azért írta alá. mert veréssel kény­szerítették és mindezt féle­lemből tette. Erre a bíró azt kérdezte, hogy a helyszíni szemle al­kalmával, amikor ügyész is jelen volt és figyelmeztette, hogy csak az igazat vallja és cselekedje, miért nem tagad­ta meg? Erre azt felelte, — Szolnok városa isimét új színnel gazdagodott. A na­pokban megnyílt egy zenés éjszakai mulató, hangulat­fénnyel, előzékeny kiszolgá­lással, emeleti és földszinti helyiséggel — plusz előtér, elsőosztályú árakkal — plusz 25 százalék, és árkádokkal, plusz egy tábla, amelyen az áll, hogy „NYITVA”. Már régebb idő óta tapasz­talható, hogy Szolnok egy ki­csit hasonlít Budapesthez. Er­re apróbb jelek utalnak, és­pedig a következők: az egyik bérházban örömmel vették tudomásul a lakók, hogy is­mét működik a lift. Az öröm nem tartott sokáig. Három héttel a működés kezdése után, a lift rácsos ajtaján, sa­vanyú ábrázattal a követke­zőt olvashatták: „A lyIFT NEM MŰKÖDIK!” Bár a tény kellemetlenül hatott, a lakók szíve azárt csak meg­dobbant, mert úgy gondolták, ha már nem lakhatnak Pes­ten. legalább van, ami emlé­keztet. (A lift ismét működik, illúzió nincs, de az idősebb karíársnők és kartársak nem is hiányolják. Hja. kérem, ha valaki öregszik, messzebb ke­­rül a romantikától.) Node sebaj. Itt vannak az autóbuszok. Abban különböz­nek a fővárosi testvéreiktől, hogy nem lehet lógni rajtuk, mert zártak. Persze a zsúfolt­ság nem minden járatra vo­natkozik, csak, mondjuk a szombat délutáni vasúti jára­tokra. A környékbeli lakók, akik Szolnokon dolgoznak, egész héten arra gyűjtik az erejüket, hogy szombat or délután, ha a hatvani, vagy azzal eíiyidóben induló vonat­mert még ott is felt.* A bíró ekkor azt kérdezte,/most női­ért van bátorsága visszavon­ni a vádat? Mire Kirják Já­nos azt válaszolta, hogy itt már senki serh bántja. Holma Géza ekkor elővet­te az első bűnjelet, -a véres baltát. Megkérdezte a vád­lottól, Selismeri-e, hogy -"z saját baltája és mitől lett vé­res. A vádlott felismerte, s azzal magyarázta, hogy favá­gás közben megvágta az uj­ját. Bár ez a tárgyalóterem­ben derültséget kebelt, mert a kézén nyoma nem látszott, s azt sem tételezte fel senki, hogy egy uj ímegvágástól annyira össze lehetne vérez­­ni a baltát. Majd utána arra kellett választ adnia, hogy a kerékpárja mitől lett véres. S csodák csodájára, azt is az­zal magyarázta, hogy tisztítás közben leütötte a kezét, s az vérezte be. Ezután drámai gyorsasággal peregtek az ese­mények. — Újabb kérdések hangzottak el. — Miéit nem volt azon az éjszaka otthon? Miért mosta ki a kabátját? A vádlott kezdett sarokba szo­rulni. Először egyikre sein tudott feleletet adni, majd végső kétségbeesésében így védekezett: — Azon az éjszaka, Igenis otthon voltam és aludtam. — Akkor hogy lehet az, mikor a szomszéd kislány édesanyja kereste azzal a céllal, hogy beteg kislányá­nak orvosságot hozzon, nem találta otthon? Majd egy má­sik bizonyíték. Ezen az éj­szaka találkozott a moziból hazafelé menő egyik szom­szédjával és feleségével. Még maga köszöntötte őket, — kérdezte a bíró. Erre már nem tudott fele­letet adni. Majd egyre gyak­rabban azzal védekezett, nem tudja, nem emlékszik rá. Azt próbálta elhitetni a bíróság­gal. hogy a kabátját sem ak­kor mosta, hanem néhány héttel a cselekmény bekövet­­kezésa előtt. A bíró ekkor elővette lány fényképét, s elibe adta. A vádlott sókáig merően néz­te a lány fényképét, de ma­kacsul hallgató“! Nézte a vé­res baltát, a véres kerékpárt, de hajthatatlan maradt. Bizo­nyára félt a következmények­­----------------------------­tál utaznak haza, az »utóbusz­ban épségben tartsák eddig még nagyszerűen bevált jól konzervált csontjaikat és vé­dett helyzetbe hozzák tyúk­szemeiket. Node sebaj. Viszont itt van az újabb jelenség, az árkádo­­sítás. Talán egy hónapja, hogy renoválni kezdték a „Három­rózsa” cukrászdát és ez alatt az idő alatt nem ápolták a külcsín! Belülről szép lett. megnyiltde azomnyomban föl­vertek egy csomó deszkát és kilógattak egy táblát, mint azt már az elején jeleztem. Nem akar ez szőrszálhasogatás len­ni, de a kettőt (mármint a belső és külső tatarozást) pár­huzamosan is meg lehetett volna oldani. (Ámbár, ha a st (’szerűség kedvéért történt így. akkor ne érje szó a ház elejit.) Node sebaj. Megnyílt az éj­szakai mulató, a „Tünde”, él és virágzik. Ezzel a tettével a Vendéglátóioari Vállalatnak sikerült elérnie azt, hogy Szolnokon jelenleg alig talál­ni egv csendes szórakozóhe­lye! Ritka a meghitt, hangu­latos sarok (legfeljebb otthon, ’s ha a VV-n múlna, oda is beállítana egy zongorát, meg egy dobot, rumba és egyéb tö­kökkel. felszámítva plusz 25 százalékot), ahol el lehetne fogyasztani egy feketét, vagy egv piramist, meginni egv oohár konyakot és közben gyönyörködni egy csillogó fe­kete (vagy kék. igazán mind­egy) szempárban. Nincs egy csendes. ízlésesen berende­zett kiskocsma, ahol a család "gv lityi kadar és cigányzene mellett elszórakozzon. Node, ez már baj. ........... WL tői, nem volt benne kellő ge­rincesség, hogy bevallja tet­tét, pedig ez számára enyhítő körülmény lett volna. A tár­gyalás további részében csak dadogott, kereste a szavakat, hol igennel, hol nemmel vála­­zolt. Közben a bíró cigarettaszü­netet tartott. A szünetben Kirják János — mint a vízbe­­fúló — idegesen kérdezte, hol az ügysézit, hol a fogházért, hogy most mit tegyen. Ter­mészetesen mindegyiktől azt a feleletet kapta, hogy csak az igazat vallja. Szünet után továbbra is folytatódott a vádlott kihallgatása El kellett mondania az éle­tét. amelyet első feleségével töltött. Itt kiderült, hogy a vádlott feleségét többször megverte, s a megyei bíróság ez év márciusában elválasz­totta őket. Jellemző a vádlót; személyére, hogy bűnösnek a-/ asszonyt tartotta, s ennék éjje­nére a bíróság a válást azért mondta ki, mert őt talált? összeférhetetlennek. Mikor vallomásában addig jutott, hogy bekerült a Martfűi Tiszi Cipőgyárba, kezdett egyre idegesebb lenni. Szaggatottan, szótöredékekben emlékezet t vissza a lánnyal való kap­csolatára. Elmondotta, a lány­nyal úgy ismerkedett mer. hogy az üzemben a szemben­­lévő munkapadon dolgozott. Itt, munkaidő alatt gyakran beszélgettek: Többször pa­naszkodott a lánynak. ho>v nincs megértő felesége. Sőt. olyan kijelentést is tett neki. hogy szívesen feleségül ven­né. A lány beleegyezett, csu^ oán a házasság volt az aka­dály. Kirják megígérte, hoz? elválik első feleségétől. Igm ám. de a válásba egy év V °­­letelt, s közben a lány mis­­nak ígért házasságot. S mik Kiriák elvált feleségétől, rmm nem volt hallandó fenntarts ti i előző ígéretét. Drámai pillanat a tárgyalóteremben A bíró ekkor megkérdezte, mire gondolt, s mi volt a to­vábbi szándéka. Kirják her szasan töprengett, s a bt ó kérdéseire hosszú hallgat fi­sokkal: „nem tudom”, „ne m emilékszem”-mel válaszolt. Látszott rajta, hogy önmagé­val vívódik. Végül, hosszas töprengés után összeomlott, s alig hallható hangon kimond­ta: — Nem bírom tovább, én voltam a tettes. Tegyenek \ ” lem, amit akarnak. Mély megdöbbenés hullái > zott végig a termen. Minden ' ! csodálkozott, de ez így van. Saját fülükkel hallották,mie­den kényszer nélkül. A bíró ekkor azt kérdezte, ha ez igaz, altkor miért vonta viss a a tárgyalás elején a vallomá­sait. A gyilkos azt feleli " „Azért, mert féltem a hali ­tól!” Mire a bíró a követke­zőket kérdezte: „Most ne o fél? Tudhatta, az őszinte ve - lomás envhítő körülményn« k számít. Ezt én is többsz’ - hangoztattam.” A vádlott a ' felelte, reméli, hogy tettén« k beismerése még mindig eny­hít bűnén. Lapzártakor a tárgya! ás még tart, a tanúkihallgab - »okra ezután kerül sor. méh - nek ismertetésére holnari 1apszámunkban visszatérőn I:. Cs. F. Japán holdrakéla Japán rövidesen abban a helyzetben lesz, hogy raké­tát küld a Holdba, jelentette ki dr. Hideb Itokava, a to­kiói egyetem iparkutató in­tézetének tagja, aki rész; vesz a geofizikai év munkái­ban. Dr. Itakova hozzáfűzte, hoty Japán először egy mű­anyagból készült kis rakétát kíván októberben útnak in­dítani. s ha e kísérletet si­ker koronázza, hozzáfognak egy nagyobb rakéta elkészí­téséhez is, amelvet a Holdba yaló kilövése előtt automa­tikus , megfievelőherendezé­­se'kkél szerelnek fel. Tollhegyen rrr ryvTTrrrrT tttttttttttttttt tttt t r» Arkádosítunk, árkádosítunk?

Next

/
Thumbnails
Contents