Tiszavidék, 1957. október (11. évfolyam, 230-256. szám)
1957-10-17 / 244. szám
Munkanésőben u választóknál HÁZTÜZNÉZÖBE KÉSZÜLÖK’' — „leány nézőben jártam'' — mondja magáról a házasság igáját felvenni készülő magyar legény, sok évszázad ó'.a. Nagy Sándor „Megbékélés" c. remek novellájának hőse. Hajdú Pista viszont terménynézőbe megy ki kukorica és burgonya loldjire, a „munkanázőről’' azonban régebben alig-alig esett szó. Annál többet beszélnek a „munkanézőről” mai országgyűlési képviselőink, akik osztozni akarnak választóik örömében, — bánatában, — együtt akarnak lenni velük szórakozásaikban és felkeresik őket munkahelyükön, tehát „munkanézőben ‘ járnak náluk. Nemrégiben igen vidám ,.munkanéző’' zajlott le Jászberényben, az Eperfa u. 16. sz. ház udvarán, Zsótér Béla mintagazda portáján, ahová a szomszédok is összcgyüleke/.tok — kukoricafosztásra. A ..fosztóka'' régi, hagyományos, közösen végzett munka a Jászságban, amelyhez igen sok, ma is élő népszokás kapcsolódik. A mai élet új formája viszont abban jelentkezett a Zsótérpertán, hogy a vidám kukorieafosztók között megjelent Beszteri Mihály országgyűlési képviselő és Tóth Mihály, a Hazafias Népfront jászberényi titkára is. Persze nagy éljenzés, jókedvű csipkelődés fogadta az űj „munkaerőket", akiket mindjárt le is nyomtak a hatalmas ..kukoricarakások mellé és fosztásra váró csöveket adtak a kezükbe. — A vendégek nem sokat szabódtak, hanem egész este éppen olyan serényen dolgoztak, mint a hivatásos kukoricafosztók. KÖZBEN AZONBAN a szó is pengett, és nem is keveset. Igaza volt Tóth Mihálynak, amikor azt mondta, hegv az ilyen „munkanézőben ’ közelebb kerülnek az emberek egymáshoz és tulajdonképpen nemcsak a szájak nyílnak meg, hanem a szivek is. Az idei termés értékesítése, a szerződéses sertés-hizlalás, a kukorica korszerű megmunkálása, az őszi árpa vetésének leghelyesebb időpontja, de a külpolitikai helvzet és a béke ügye is szóba-került a „munkanézőben'’. — Beszteri Mihály képviselőnek időnként alaposan fel kellett tekernie az eszét, mert öt oldalról is záporoztak felé a kérdések, de állta az ostromot emberesen, és teljes joggal jelentette ki, — persze mór a nap túlié oldalán — hogy máskor is eljön „munka nézőbe'*. Néhány nap múlva a hatvani konzervgyárban zajlott le egy újabb „munkanéző’, ahová 35 jászfényszarui, paradicsomot és zöldséget termelő egyéni gazda, tsz tag és szakcsoport tag látogatott el, Beszteri Mihálynak, a jászberényi járás országgyűlési képviselőjének vezetésével. Ez a „munkanéző'' egyben a munkás-paraszt találkozó egyik igen érdekes formája is volt, amennyiben a parasztság lényegében azt tanulmányozta, hogy a munkásság hogyan dolgozza fel az ő termelvényeiket, a régóta híres jásztényszarui paradicsomot, paprikát, uborkát, zöldséget, dinnyét stb. A látogatás során igen pattogós. termékeny vita zajlott le a termelők és a gyár vezetősége között, amely különösen abban a tekintetben nyújtott sokat, hogy a termelők saját szemükkel látták, milyen termény-fajtákat kedvel a külföld — és természetesen jó pénzt is ad értük. BESZTERI MIHÁLY képviselő a gyár laboratóriumának megtekintésekor elmondta, hogy a parasztembernek ma már nemcsak a tenyere törésével, hanem a feje megerőltetésével is kell dolgoznia, azaz tanulnia kell, képeznie kell magát állandóan, mert körönben nem tud versenyképesen termelni. Azt is elhatározták megyénk képviselőt, hogy a mezőgazdasági termékeket feldolgozó gyárakba rendszeresen elvezetik parasztságunkat. Legközelebb Jászberény Négyszállás nevű tanyaközpontjának cukcrrépatermelőit vezeti el az országgyűlési képviselő a Hatvani Cukorgyárba, hogy ezzel is még szélesebb körben terjessze el a sok jót Ígérő „Munkanézőbsn a választóknál” néven indult mozgalmat. A Szolnoki Gépállomás fájlaboratóriuma wghirdeti a GYOMIRTÓ ÉVET! A gyomnövények elleni küzdelem nem mai keletű, zv mezőgazdasággal foglalkozó ember ősidők óta arra törekedett, hogy kultúrába vett növényei többet és jobbat teremjenek. Ezt csak úgy érhette el, ha a művelése alá vont területeken termelt növényeinek életfeltételeit biztosította. E feltételek közé tartozott a gyomtalanítás munkája, melyet elvégzett azért, mivel tapasztalta, milyen jelentős termésveszteségeket okoznak a gyomnövények a szántóföldön, réten és legelőn egyaránt. Az 1941—53 években végzett országos gyomfclvétclczés során Újvárosi Miklós búzavetéscinkbcn 29.6 százalék, rozsban 22.2 százalék, árpában 25 százalék, zabban 22 százalék, burgonyában 36.9 százalék, répában 22.1 százalék, kukoricában 39.9 százalék, napraforgóban 22.6 százalék, tarlókon 68.3 százalék gyommennyiséget állapított meg és ennek alapján a különféle gyomok által okozott szemtcrmésklcscst 7 cs fél miliő métermázsára becsülte Az utóbbi években jelantősan fejlődött a gépesített talajművéés és növényápolás, valamint a mind nagyobb területeken végzett vegyszeres gyomirtás következtében sokat javult a helyzet. Gépesített növényápolással és vegyszerrel eddig csak nagyobb táblákon végezhettünk gyomirtást és az ezeken elért eredmények nem jelenthetik azt, hogy a gyomirtás feladata minden tei-üleien msg van oldva. Nemzetgazdaságunk érdeke, szaporodó lakosságunk növekvő szükséglete, a területegységre eső több’ermeJés mellett gazdaságosabb termelést is követel. A gazdaságosabb többtermelés viszont a termelő jövedelmét emeli. Ezt akarja elérni mezőgazdaságunk belteriesebhé tételére irányuló minden törekvés. A belterjesség érdekében eszközölt nagyobb arányú befektetéseket azonban meg kell előznie azoknak a munkáknak, amelyek végrehajtásához» aránylag csekély anyagi áldozat mellett inkább emberi elhatározás akarat és igyekezet kelL Mai mezőgazdaságunknak több ilyen, következetesen és céltudatosan végrehajtandó munkája van. Pl. mezőgazdasági termeléssel foglalkozó lakosságunk legszélesebb körében tudatosítani a korszerű, belterjes gazdálkodáshoz szükséges ismeretek elsajátításával és azok alkalmazásával elérhető eredményeket, az istállótrágya szakszarű kezelése, a vetőmag megfelelő tisztítása, a gyomirtás és kártevők elleni védekezés, sl.h. Különböző nagyságú gazdasági egységeinkben, csak ezen munkáik keresztülvitele már alapját képezné a belterjes gazdálkodásnak és biztosítaná a fokozott belterjesség érdekében eszközölt befektetéseié eredményét. Ha mezőgazdasággal foglalkozó lakosságunk, a termelőszövetkezetek tagjai és egyénileg gazdálkodók kevés munkatöbblettel elvégzik azokat a tennivalókat, amilyeket nagyrészbsn ma még elhanyagolnak, akkor a belteriesség felé megtették az első lépést. Tapasztalni fogiák, hogy már maga a gondosan elvégzott munkatöbblet több terméssel és jobb minőséggel megtérül. A belterjességnek azokat az alapvető feltételeit valósítsuk meg először, melyek meg az eredményes külterjes gazdálkodásnak is feltételei Kezdjük a gyomirtással, mint olyan munkával, mely nem igényel nagyobb anyagi befektetést és eredményét a leggyorsabban, már az első évben meghozza. Nem a gyomnövények maradéktalan kiirtásáról van szó. Azt nem tudjuk elérni. Azonban szabadítsuk meg a szántótö’deket, kaszálókat, legelőket attól a gyomtöbblettől, mely hasznos növényeink termését csökkenti és amelynek kiirtása az ember akartán és munkáján múlik. Ha ezt gondosan elvégeztük. könnyítünk következő feladatunkon, a vetéseinkben és gvümölerösei"kb3n nusztírö kártevők élleni védekezésen is. A gyomok számtalan kártevő gazdanövényei. Őszi felt aik arí tássa 1 és elégetéssel nemcsak a tavaszig tartó magelszórást előzzük meg, hanem a fájtuk télire megtelepedett kártevőket is elpusztítjuk. Nem mondunk újat. Mezőgazdasági dolgozóink ismerik és egyben szenvedői is a gyom és kártevők által okozott sokszor nagyarányú károknak. Az őszi betakarítások után azonban elhanyagolhatónak vclik ezt a többlet-munkát és tavaszra hagyják, amikor a gyomnövény már elszórta magját, a kártevő pedig már a vetésben vagy gyümölcsösben folytaja életét. A gazdaság! év elején, őszszcl, kell a gyompusztítás munkáját elkezdenünk. — bogy tavasszal és nyáron kevesebb munkával már eredményes legyen. Erre hívja fel a Szolnoki Gépállomás tájlaboratóriuma Szolnok város és a szolnoki járás mezőgazdasággal foglalkozó lakosságát, a város és községek, az államvasutak és az útfenntartás iletékeseinek figyelmét az 1957—58 gazdasági év elején. Ne maradjon kint ebben az évben érintetlen, hólepte gyomtelep kertekben, szántóföldek mezsgyéin, kaszálókon, legelőn, dűlők, kövesutak és vasutak töltésein és árkaiban, csatornák és rizsgátak oldalán, szérűskiartékben. a város és községek székein, rakodóin. Ne hordja a szél a következő télen gyomtelepek magvait vetésekre, szántóföldekre. 'kertekbe és könnyítsük meg ezzel is a vegyszeres gyomirtás, a növényvédelem és a dolgozók eredményes munkáját a szántóföldeken 1957-ban. Hirdessék a napos őszi időben Szolnok város és járás határában kigyulladó gvom"skások tüzel, hoev gazdálkodó népe mentette a7 első Jg,p<?-oi£ g 1 rw-t peepo -f o">/í Hitsch Miklós a szolnoki ÄMG tájlabor, vezetője. Árvíz Spanyolországban A hirtelen megáradt Turia >lyó elöntötte Valencia vidéét. A külvilágtól elzárt Naíret városkában több ez:n vannak hajléknélkül. Az rvíz behatolt Valencia váróiba is. ahol a lakosságot éhiség fenyegeti. A helyzetet súlyosbítja a járvány: a városban az ázsiai nátha pusztít. Az első hivatalos becslések szerint az árvíz halálos áldozatainak száma mintegy 50, attól kell tartani azonban, hogy a halottak száma növekedik még. Vall a martfűi gyilkos... Tegnap kezdődőit a martfűi gyilkos bűnügyének nyilvános tárgyalása r:: Tegnap reggel zsúfolásig megtelt tárgyalóteremben kezdte meg a megyei bíróság Hoima Géza tanácsa a martfűi gyilkossággal vádolt Kirják János bűnügyének tárgyalását. Az érdeklődés azért volt ilyen feltűnően nagy, mert az a szóbeszéd járja, hogy a rendőrség a gyilkosságot rá akarja fogni erre az „ártatlan1’ emberre. Arról viszont senki sem beszél, hogy a rendőrség nem csupán Kirják Jánost gyanúsította a gyilkossággal, hanem*- Tóth János martfűi és Békési Lajos tiszaföldvari lakosokat is. akik a gyilkosság elkövetése után szintén egyhónapig voltak előzetes letartóztatásban. — Egészen addig, amíg nem voltak bizonyosak a gyilkos kilétében. Zsúfolásig megtelt tárgyalóteremben kezdték meg a bűnügy tárgyalását, hogy mindenki a saját fülével győződjön meg az igazságról. Tegnap reggel 9 órakor vezették be a tárgyalóterembe Kirják Jánost. Holma Géza, a bírósági tanács elnöke felszólította a közönséget, hogy tartózkodjanak mindenféle véleménynyilvánítástól — és rendzavarástól, csendben figyeljék a tárgyalást. A jelenlévők előtt ismertette Kirják Jánossal a vádat, s megkérdezte, bűnösnek érzi-e magát. A vádlott visszavonta vallomásait Nagy felhördülés támadt abban a pillanatban a teremben. Halk megjegyzéseket, suttogásokat lehetett hallani. A bírósági tanács elnöke ismételten felszólította a jelenlévőket, hogy ha ez megismétlődik, kíürítteti a termet és zárt tárgyalást rendel el. Megkérdezte a vádlottól, miért vonta vissza vallomásait. , Mire az azt felelte, hogy a rendőrségen tett és sajátkezűleg aláirt vallomásait azért írta alá. mert veréssel kényszerítették és mindezt félelemből tette. Erre a bíró azt kérdezte, hogy a helyszíni szemle alkalmával, amikor ügyész is jelen volt és figyelmeztette, hogy csak az igazat vallja és cselekedje, miért nem tagadta meg? Erre azt felelte, — Szolnok városa isimét új színnel gazdagodott. A napokban megnyílt egy zenés éjszakai mulató, hangulatfénnyel, előzékeny kiszolgálással, emeleti és földszinti helyiséggel — plusz előtér, elsőosztályú árakkal — plusz 25 százalék, és árkádokkal, plusz egy tábla, amelyen az áll, hogy „NYITVA”. Már régebb idő óta tapasztalható, hogy Szolnok egy kicsit hasonlít Budapesthez. Erre apróbb jelek utalnak, éspedig a következők: az egyik bérházban örömmel vették tudomásul a lakók, hogy ismét működik a lift. Az öröm nem tartott sokáig. Három héttel a működés kezdése után, a lift rácsos ajtaján, savanyú ábrázattal a következőt olvashatták: „A lyIFT NEM MŰKÖDIK!” Bár a tény kellemetlenül hatott, a lakók szíve azárt csak megdobbant, mert úgy gondolták, ha már nem lakhatnak Pesten. legalább van, ami emlékeztet. (A lift ismét működik, illúzió nincs, de az idősebb karíársnők és kartársak nem is hiányolják. Hja. kérem, ha valaki öregszik, messzebb kerül a romantikától.) Node sebaj. Itt vannak az autóbuszok. Abban különböznek a fővárosi testvéreiktől, hogy nem lehet lógni rajtuk, mert zártak. Persze a zsúfoltság nem minden járatra vonatkozik, csak, mondjuk a szombat délutáni vasúti járatokra. A környékbeli lakók, akik Szolnokon dolgoznak, egész héten arra gyűjtik az erejüket, hogy szombat or délután, ha a hatvani, vagy azzal eíiyidóben induló vonatmert még ott is felt.* A bíró ekkor azt kérdezte,/most nőiért van bátorsága visszavonni a vádat? Mire Kirják János azt válaszolta, hogy itt már senki serh bántja. Holma Géza ekkor elővette az első bűnjelet, -a véres baltát. Megkérdezte a vádlottól, Selismeri-e, hogy -"z saját baltája és mitől lett véres. A vádlott felismerte, s azzal magyarázta, hogy favágás közben megvágta az ujját. Bár ez a tárgyalóteremben derültséget kebelt, mert a kézén nyoma nem látszott, s azt sem tételezte fel senki, hogy egy uj ímegvágástól annyira össze lehetne vérezni a baltát. Majd utána arra kellett választ adnia, hogy a kerékpárja mitől lett véres. S csodák csodájára, azt is azzal magyarázta, hogy tisztítás közben leütötte a kezét, s az vérezte be. Ezután drámai gyorsasággal peregtek az események. — Újabb kérdések hangzottak el. — Miéit nem volt azon az éjszaka otthon? Miért mosta ki a kabátját? A vádlott kezdett sarokba szorulni. Először egyikre sein tudott feleletet adni, majd végső kétségbeesésében így védekezett: — Azon az éjszaka, Igenis otthon voltam és aludtam. — Akkor hogy lehet az, mikor a szomszéd kislány édesanyja kereste azzal a céllal, hogy beteg kislányának orvosságot hozzon, nem találta otthon? Majd egy másik bizonyíték. Ezen az éjszaka találkozott a moziból hazafelé menő egyik szomszédjával és feleségével. Még maga köszöntötte őket, — kérdezte a bíró. Erre már nem tudott feleletet adni. Majd egyre gyakrabban azzal védekezett, nem tudja, nem emlékszik rá. Azt próbálta elhitetni a bírósággal. hogy a kabátját sem akkor mosta, hanem néhány héttel a cselekmény bekövetkezésa előtt. A bíró ekkor elővette lány fényképét, s elibe adta. A vádlott sókáig merően nézte a lány fényképét, de makacsul hallgató“! Nézte a véres baltát, a véres kerékpárt, de hajthatatlan maradt. Bizonyára félt a következmények----------------------------tál utaznak haza, az »utóbuszban épségben tartsák eddig még nagyszerűen bevált jól konzervált csontjaikat és védett helyzetbe hozzák tyúkszemeiket. Node sebaj. Viszont itt van az újabb jelenség, az árkádosítás. Talán egy hónapja, hogy renoválni kezdték a „Háromrózsa” cukrászdát és ez alatt az idő alatt nem ápolták a külcsín! Belülről szép lett. megnyiltde azomnyomban fölvertek egy csomó deszkát és kilógattak egy táblát, mint azt már az elején jeleztem. Nem akar ez szőrszálhasogatás lenni, de a kettőt (mármint a belső és külső tatarozást) párhuzamosan is meg lehetett volna oldani. (Ámbár, ha a st (’szerűség kedvéért történt így. akkor ne érje szó a ház elejit.) Node sebaj. Megnyílt az éjszakai mulató, a „Tünde”, él és virágzik. Ezzel a tettével a Vendéglátóioari Vállalatnak sikerült elérnie azt, hogy Szolnokon jelenleg alig találni egv csendes szórakozóhelye! Ritka a meghitt, hangulatos sarok (legfeljebb otthon, ’s ha a VV-n múlna, oda is beállítana egy zongorát, meg egy dobot, rumba és egyéb tökökkel. felszámítva plusz 25 százalékot), ahol el lehetne fogyasztani egy feketét, vagy egv piramist, meginni egv oohár konyakot és közben gyönyörködni egy csillogó fekete (vagy kék. igazán mindegy) szempárban. Nincs egy csendes. ízlésesen berendezett kiskocsma, ahol a család "gv lityi kadar és cigányzene mellett elszórakozzon. Node, ez már baj. ........... WL tői, nem volt benne kellő gerincesség, hogy bevallja tettét, pedig ez számára enyhítő körülmény lett volna. A tárgyalás további részében csak dadogott, kereste a szavakat, hol igennel, hol nemmel válazolt. Közben a bíró cigarettaszünetet tartott. A szünetben Kirják János — mint a vízbefúló — idegesen kérdezte, hol az ügysézit, hol a fogházért, hogy most mit tegyen. Természetesen mindegyiktől azt a feleletet kapta, hogy csak az igazat vallja. Szünet után továbbra is folytatódott a vádlott kihallgatása El kellett mondania az életét. amelyet első feleségével töltött. Itt kiderült, hogy a vádlott feleségét többször megverte, s a megyei bíróság ez év márciusában elválasztotta őket. Jellemző a vádlót; személyére, hogy bűnösnek a-/ asszonyt tartotta, s ennék éjjenére a bíróság a válást azért mondta ki, mert őt talált? összeférhetetlennek. Mikor vallomásában addig jutott, hogy bekerült a Martfűi Tiszi Cipőgyárba, kezdett egyre idegesebb lenni. Szaggatottan, szótöredékekben emlékezet t vissza a lánnyal való kapcsolatára. Elmondotta, a lánynyal úgy ismerkedett mer. hogy az üzemben a szembenlévő munkapadon dolgozott. Itt, munkaidő alatt gyakran beszélgettek: Többször panaszkodott a lánynak. ho>v nincs megértő felesége. Sőt. olyan kijelentést is tett neki. hogy szívesen feleségül venné. A lány beleegyezett, csu^ oán a házasság volt az akadály. Kirják megígérte, hoz? elválik első feleségétől. Igm ám. de a válásba egy év V °letelt, s közben a lány misnak ígért házasságot. S mik Kiriák elvált feleségétől, rmm nem volt hallandó fenntarts ti i előző ígéretét. Drámai pillanat a tárgyalóteremben A bíró ekkor megkérdezte, mire gondolt, s mi volt a további szándéka. Kirják her szasan töprengett, s a bt ó kérdéseire hosszú hallgat fisokkal: „nem tudom”, „ne m emilékszem”-mel válaszolt. Látszott rajta, hogy önmagéval vívódik. Végül, hosszas töprengés után összeomlott, s alig hallható hangon kimondta: — Nem bírom tovább, én voltam a tettes. Tegyenek \ ” lem, amit akarnak. Mély megdöbbenés hullái > zott végig a termen. Minden ' ! csodálkozott, de ez így van. Saját fülükkel hallották,mieden kényszer nélkül. A bíró ekkor azt kérdezte, ha ez igaz, altkor miért vonta viss a a tárgyalás elején a vallomásait. A gyilkos azt feleli " „Azért, mert féltem a hali tól!” Mire a bíró a következőket kérdezte: „Most ne o fél? Tudhatta, az őszinte ve - lomás envhítő körülményn« k számít. Ezt én is többsz’ - hangoztattam.” A vádlott a ' felelte, reméli, hogy tettén« k beismerése még mindig enyhít bűnén. Lapzártakor a tárgya! ás még tart, a tanúkihallgab - »okra ezután kerül sor. méh - nek ismertetésére holnari 1apszámunkban visszatérőn I:. Cs. F. Japán holdrakéla Japán rövidesen abban a helyzetben lesz, hogy rakétát küld a Holdba, jelentette ki dr. Hideb Itokava, a tokiói egyetem iparkutató intézetének tagja, aki rész; vesz a geofizikai év munkáiban. Dr. Itakova hozzáfűzte, hoty Japán először egy műanyagból készült kis rakétát kíván októberben útnak indítani. s ha e kísérletet siker koronázza, hozzáfognak egy nagyobb rakéta elkészítéséhez is, amelvet a Holdba yaló kilövése előtt automatikus , megfievelőherendezése'kkél szerelnek fel. Tollhegyen rrr ryvTTrrrrT tttttttttttttttt tttt t r» Arkádosítunk, árkádosítunk?
