Tiszavidék, 1957. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-16 / 243. szám

ä legnagyobb amerikai lapok súlyos meg­állapításai az amerikai külpolitika egyre növekvő válságáról“ New York (TASZSZ). A legismertebb és legbefolyá­sosabb amerikai szemleírók a szovjet mesterséges hold felröpítését, valamint Hrus­­csovnak Rejtőn nal folytatott beszélgetését az amerikai kül­politika „egyre növekvő vál­ságának“ nézőpontjáról szem­lélik. Több lap nyíltan kife­jezi aggodalmát amiatt, hogy a Szovjetunió politikájának befolyása, valamint általáno­san elismert tudományos vívmányainak hatása a vilás más országaira, főleg az Egyesült Államok szövetsé­geseire. igen nagy lesz. Egyes amerikai lapok úgy vélik, elérkezett az ideje hogy komolyan eltöprengje­nek az amerikai politika út­jain és perspektíváin; A r>ailv Mirror Drew Pear­son cikkét, közli. A cikkíró megállapítja: öt esztendő őta. vagyis az­óta, hogy beszelni kezdtek az Egyesült Államokban az amerikai külpolitika eset­leges „gyötrelmes átértéke­léséről”, semmiféle változás nem történt. Tapogatózás és ingadozás volt bőven, de gyökeres változásra nem került sor. Marguerita Higgins, a New York Héráidban ugyan­csak csípős megjegyzéseket tesz az amerikai külpoliti­kára vonatkozóan. Megálla­pítja, hogy az amerikai köz­vélemény szerint a Szovjet­unió nagyon súlyos veresé­get mért az Egyesült Álla­mokra a mesterséges hold felbocsátásával. Higgins így folytatja cik­két: a mesterséges hold felbo­csátása az egész világ szá­mára, meg Amerika szá­mára is világossá tette, ,.bogy a felsőbbrendűségre vonatkozó orosz kijelenté­sek egy területen valóban igazak: felvetődik tehát a kérdés vajon nem bizo­nyul-e ez a kijelentés igaz­nak minden más területen is. Ez fogalmat ad arról is, hogy mekkora potenciállal rendel­kezne a Szovjetunió háború esetén.” A New York Times Res­­tonnak Berlinből keltezett cikkét közli: Rest on a kö­vetkezőket írja: ..Hruscsov tökéletesen vi­lágosan kinyilvánította, hogy soha nem tárgyal az általá­nos rendezésről az Egyesült Államokkal, amíg Washing­ton. főleg pedig Dulles az Egyesült Államok politikáját arra a próbálkozásra ala­pítja, hogy felszabadítja a keleteurópai országokat.*’ „Ha meghallgattuk Hrus­csov fejtegetéseit és elgon­dolkoztunk rajtuk, az a be­nyomás alalkui ki bennünk.... hogy elérkezett az idő: vagy komolyan tár"válunk a tör­ténelmi tények alapján, vagy lemondunk a tárgyalások­ról ;:.” Több újság rámutat ugyar a „növekvő válságra’* az amerikai külpolitikában, de í megoldást a fegyverkezés: hajsza folytatásában és foko 'ásában látja. (MTI.)-...... A párizsi jugoszláv könyvkereskedés fel gyújtásával vádolt volt csetnikck kihallgatása Párizs (Tanjug). A párizsi jugoszláv nagykövetség felkérte az illetékes francia hatóságokat, terjesszék ki a nyomozást a párizsi jugoszláv könyvkereskedés elleni brutális támadás tettesei ellen, hogy megtalálhassák és megbüntethessék e súlyos bűncselekmény szervezőit. A francia bűnügyi rendőrség megkezdte annak a há­rom cscfr.iknek a kihallgatását, akiket a jugoszláv könyv­­kereskedés előtt tartóztattak le. A letartóztatott Bosko Bcnak a rendőrség előtt kije­lentette. hogy néhány nappal ezelőtt Nizzából érkezett Pá­rizsba. Nizzában székel ugyanis a csctnik emigráció egyik központja. Bcnak ugyanúgy, mint két letartóztatott társa — nem volt hajlandó elárulni a jugoszláv könyvkereskedés elleni támadás többi résztvevőjének nevét. A francia sajtó jelentése szerint a letartóztatottak beis­merték. hogy politikai okokból hajtották végre a táma­dást. (MTI) Kuatli távirata Nasszcrhez Kairó (AFP). A kairói rá­dió jelentőse szerint Sukri Kuatli sziriai köztársasági el­nök hétfőn este táviratot in­tézett Nasszer egyiptomi köz­­társasági elnökhöz. A távirat­ban Kuatli kijelenti: „az egyiptomi csapatok Szíriába érkezte az arab országok egy ségének és harcának újabl íAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAáAA megerősítése, s világos bizo­nyítéka annak, hogy testvéri országaink szolidárisak nem­zeti harcukban’’. „Kérem a mindenhatót, "álisa valóra az arab népek­nek az egységbe, a szabad és zr.berhez méltó életbe vetett reményét” — teszi hozzá táv­iratában Kuatli elnök. (MTI) Külföldi Aiieií Austin (AP). Joe Pool dal­iás! képviselő kijelentette, kérni fogja a hétfőn meg­nyíló képviselőházat, hogy szólítsa fel Eisenhcwer elnö­köt. akadályozza meg azok­nak a néger katonáknak Te­xasba való visszatérését, akik Európában fehérbőrű nőt vet­­fek felségül. (Az amerikai 2 oáncélos hadcsztálv ugyanis hamarosan visszatér Nyugat- Németországból Texasba.) ..Tisztességérzetünk mélysé­gesen megrendült arra a vzömyű hírre, hogy a hadse­reg megengedi az ilyen ter­­nészetellenes házasságok be­­hurcolását Texasba” — je­­'entette ki a képviselő. * NEW YORK (AP). Mint az 4P jelenti, 38 ország összesen 123 ismert nevű személyisége petíciót írt alá. amelyben nemzetközi tiltakozó l<am­­~'ányt sürget a délafrikai tinié ’•ormányának faji megkülön­böztetési politikája ellen. A petíciót szorgalmazz nem­­-etközi bizottság élén Roose­­”élt asszony, az Egyesült Al­­’amok néhai elnökének özve rye áll. * LONDON (MTI). A Scots­man szerint az országos szén­­’anács szóvivője kijelentette, hogy a háromszáz magyar kö­­~ül. aki januárban Skóciába •r^ezett. csáván 94 maradt c valkirk-i bányászkaszárnyá­ban, ahol még angol nyelv­­“>ktatásf kap. A töl hi London­ba vagy a modlandi iparvi­dékre sodródott és itt gyárak­ban, vasúti műhelyekben •'agy szállodákban keres mun­kát. a magyar menekültek ’■őzül csak nagyon kevés hai­­'endó mezőoazdasáni műnk*1 vállalni. A bányákban emiál­­‘eVin nem tatáinak, alkalma­zást. mert ..Skóciában niner '•iá.vy mnvkncnőbeu” — mon­dotta a szóvivő. :, I , . I * 1 i Magyar kulturális delegáció ■•tűzött Prágába. A csehszlo­vák kon ány meghívására kedden reagel háromtagú kul­turális delegáció utazott Prá­gába. A delegáció vezetője Kállai Gyula művelődésügy' n iniszter. (MTI) 1 1 Á mezőtúri könyvtárban Mezőtúr város főtérévé: szemben közvetlenül a ta­­náesháza mellett, fekete táb­lán aranybetúk hirdetik, hogy itt van a városi tanácsnak Móricz Zsigmrxndről elneve­zett könyvtára, melyet a vá­ros lakosságának művelő­désre vágyó közönsége szíve­den felkeres. A tiszta, ottho­nosan berendezett könyvtár !950-ben alakult s évről évre fokozatosan betölti szerepét s '•áros kulturális életében, elő­segíti a dolgozók világnézeti kulturális és szakmai fejlődé­sét. A parasztság minél szé­­'esebb bevonása érdekéber kölcsönkönyvMrat létesítet­ek. többek között nyolc ter­melőszövetkezetnél is. Az el­irt eredményekkel szemben a 'ej lód és. az állandóan emel­kedő igények, mind nagyobb vövetelményt támasztanak s könyvtárral szemben. Erről tájékoztat Nagy Ist­ván. a könyvtár vezetője. Az >Jvasók nagy százaléka a ma­gyar szépirodalmi munkákat keresi. Különösen a régi ma­gyar klasszikusokat szerelnék ol’-asni, i'iszont ezek a köny­vek kevés példányban talál­hatók a könyvtárban. Ugyan­az a helyzet a külföldi kla.sz­­szikusonnál is- A meglévő 'könyvállomány különösen as rtelmiséget nem tudja kielé­gíteni, hiánvzanak a fiatal­ságot érdeklő ifjúsági köny­vek, gyermekek részére me* sekönyvek. A szakmai to­vábbképzést szolgáló könyvek ts keresettek. A fennálló hiányosságok el­lenére az olvasótábor száma nem csökkent; Ez év harmadik negyed* évéig 1193 fő látogatta a könyvtárat. S hogy a jövőre nézve az igényeket mindjobban kielé­­g'thessék, a városi tanácson keresztül szeretnék a problé­mákat megoldani. A tanács eddig is támogatta a könyv­tárat; 1957. évre 8900 forint jutott könyvtár fejlesztésre, s eh­­hez a tanács a község fejlesz­tési keretből 7000 forinttal já­rult hozzá. Remélik, hogy jö­vőre ez az összeg emelkedni fcg. Jelenleg 8000 darab) könyv áll a könyvtár rendelkezésére, mely a város kb. 28 000 főt számláló lélekszámához vi­szonyítva kevés. Nagy elv­­‘árs Varga Ildikó segédkönyv­­* árossal egvütt most dolgozza fel a kintlévő, de vissza nem hozott könyveket, melyek szintén megnehezítik a könyvtár munkáját. Az olva­sók könyvtáruk fejlesztését igv is elősegíthetnék, ha a kölcsönvett könyvre vigyáz­nának és Ideiében vissza vin­­nék. hogy más is elolvas­hassa. — C. K. — *■» ■■ -...- -■ . Intézkedés a ruházati termékek minőségének javítására A belkereskedelmi minisz­ter a könnyűipari miniszter­rel egyetértésben utasítást adott ki a ruházati termékek minősítő vegyes bizottságá­nak működéséről. Ez a szerv dönt a ruházati termékek minőségi osztályba sorolásá­nál felmerült vitás ügyekben. Az új szerv munkájában résztvesznek az illetékes mi­nisztériumok. a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet, az DKISZ és az illetékes ipari minőségellenőrző intézetek képviselői. Az új szerv működésétől 7 ruházati termékek minősé­gének jelentős javulását vár­iák. (MTI.) Tudományos ülésszak A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 40. évforduló­ja alkalmából, november 11- töl 13-ig tudományos üléssza­kot tartanak a Marx Károly közgazdaságtudományi egye­temen. A TOLSZTOJ: QOLQOTÄ^ (16.) — Az osztrákok négy lovaserzedből álló gárdahad­­osztálya merészen rátámadt a mi könnyű lovashadosztá­­lyunkra. igaz. hogy ez után az összecsapás után az osztrákok siettek hátravinni egész lovasságukat... Fönt­ről, a dombról jött a rohamuk, a völgybe akarták szorí­tani a mieinket, de szók oldalozva termettek odaförn négy-négy kozák századdal középütt az ulánusok. azok is pikákkal, meg sárga hajtókás. sárga pitykés ah^iri huszárok — derék huszársá . vo't az ott együtt' A mieink tudták, hogy az osztrákok lefelé rohantukból nem tud­nak fordulni, pedig minelyt közel értek, akkor látták csak, milyen rettenetes dilibe gurultak a mieink, húz­ták is vissza a lovakat, de már későn! Az oroszok meg rájuk a pikákkal alulról felfelé, egész kényelmesen, amelyik leszúrt egyet, bennhagyta a pikát, felágasko­dik, oszt elő a szablyát! De nem vállára sújt. mert neki ott a pánt alatt acéllemez van. hanem a derekára... Fűbe is harapott ottan azonmód mind a négy osztrák gávdaezred: lekaszabolva, vagy pikával a földhöz szö­gezve feküdt a hegyoldalon. R^mes volt még nézni is! Latugin. aki nemigen szívlelte, ha előtte valaki na­gyon érdekeset mesélt, félbeszakította a vén hadfit: — Na igen, volt efféle is. miért ne lett volna de hát ez a véletlen játéka.:: Hanem mondd el inkább azt, hogy fogott el három vöröskatona egy német zászlóaljat.;; Nem tudod? Ejej... Ezt pedig tudni kéne;.; — Na. meséld el. Latugin — hallatszott Innen is. onnan is, Latugin közvetlenül a tűz mellett ült: rőt fény vetődött beesett arcára: a három heti lovaglás alaposan megviselte. Gagint, Zadujvitvert meg őt Tyelegin a tiszti­­iskolások zászlóaljába osztotta be. ahol két hónap alatt összeszedték magukat s most a lovasszázad kötelékébe tartoztak; — Volt nálunk a Tizedik Hadseregben egy fiú, Ljonka Scsurnak hitték, olyan ördöngős fickót keresve se lehetett találni többet — kezdte Latugin, kezét kardja markolatán nyugtatva. — A múlt ősszel, amikor még ukrán dandárban szolgált, elindult két cimborájával fel­derítésre. Kennek, mendegélnek — persze lovon — egy­szer csalt azon veszik észre magukat, hogy kevés híján egy egész német zászlóalj van előttük. Jól megbújtak a sűrűben a németek és levest főztök nagyban... — Na. emrnár nem igaz — szólalt meg a hallgató­ságból valaki — mer’ a német nem áll oda leves* főzni a sűrűben :;t Latugin súlyos pillantást vetett a közbeszólóra: — Megmondjam neked, mért főzték a levest? Jó!.:; A németek skkor már hazakészültek, odahaza forrada­lom volt őnáluk:;: Ukrajnában meg körös-körül fel­kelés, a falvak géppuskákkal védekeznek, se ide, se oda. a német megéhezett; Most. már érted? Még észbe se kaphattak a németek. Ljonka előhúzza a tiszti kapcá­ját, kardjára tűzi és odalovagol közéjük: „Adjátok meg magatokat •— mondta. — Itten egy óriási iovashaderő kerített be benneteket, még a kardunkat se akarjuk be-. * Akadt tolmács is, lefordította Ljonka szavait. A zászló- {1 alj parancsnoka, egy vaskos német altiszt, ezt feleii: E ..Nem hiszem, hogy igaz, amit mondasz...” „Jól teszed, ► ha nem hiszed — mondta neki Ljonka — üljetek lóra, 64 gyerünk a mit törzsünkhöz, ott tisztességes feltételeket»! szabnak elétek:.;” A németek komoly tanácskozásba »s fogtak, aztán az őrmesterük így szólt: „Gut morgen, jól ► f van. elmegyünk Veletek, háromannyian mint ti. és ha £ csalafintaság van a szavad mögött, az úton leütünk ..." £ Ljonka erre: „Tessék, csalafintaságról szó se lehet, a £ forradalom harcosaival van dolgotok ...” Elindultak, f Odaértek a stábhoz. Tárgyalásba bocsátkoznak a néme- ► tekkel. Azok azt követelik, hogy vasúton szállítsák el ► őket s ráadásul huszonöt púd kölest adjanak nekik. A j mieink meg a németek puskáit meg két ágyúját követe- £ lik. A németek megkötötték magukat. A mieink i6 £ Ljonka meg folyton ott settenkedett és odasúgott a pa- £ rancsnokáriak: „Nézd, parancsnok elvtárs, éhesek ezek. ► azért olyan csökönyösek, majd én megagitálom őket, £ adass nekik egy kis jóféle szalonnát meg búzakenyeret!” E Pálinkáról nem is beszélt hivatalosan a kutyafülű mer’» a gazdasági főnök édeskomája volt. attól vitt egy nagy ► üveggel. Asztalhoz ült a, németekkel, felvágta a kényé- £ vet. szalonnát, pálinkát töltött s megindult a beszéd erről- £ arról: hogy milyen jól esznek-isznak nálunk Ukrajná-£ ban, meg a nép milyen jó érzésű. A németeket is agyba- £ főbe dicsérte, amiért kirúgták Wilhelmen Ezúttal a tol- E mács se kellett, a németek anélkül is gyönyörűen meg- £ értettek mindent. Scsur ököllel dögönyözte a hátukat s E fülüknél fogva képer.csókolta őket. Idestova már csak ► ketten maradtak az asztalnál, ő meg az őrmester. Lionka £ iparkodik, de a német csak nevet és a fejét csóválja;.* kérdeztették a stábtól: hogy ált a dolog? Ljonka üzeni: £ ..Rosszul, nem használ az agitáció a németeknek, kii'd- £ jenek még egy itcével. ;.” Na. a második porció utón £ már csak Lionka tilt egyenesen. A németek ott aludtak. E Reggelre kelve az őrmester nyolc társát túsznak hazvts E — az ivószat után azok úgysem tudtak volna lóra ü'niE — és Ljonkával esrvütt visszalovagoltak. Estére aztán» hozta az egész zászlóaljat — négyszáz embert — vörös ► zászló alatt.:. ízlett neki Lionka agitációja.:. £ Alighogy befejezte Latugm meséiét, ami sokkal na- £ gvobb sikert aratott, mint Gorbusiné a brodi ütközet- £ röl. és a vöröskatonák jóízűen kacagtak, némelyik a £ könnyeit törülgette. odajött Rózsin és Latuginhoz hajolt:» — Keresse meg Gagint és Zadujvityert és velük ► együtt jöjjön a sátorhoz. ► Tejfehér hajnal! ködben vágtatott el öt lovas: a nyf- £ rott sörényű pejlovon Roscsin. valamivel előtte pompás £ fekete kancán a Ids Dur.dics, Bugvonnij egyik század-£ parancsnoka, egy életvidám, hallatlanul vakmerő derék £ szerb aki hajthatatlan forradalmárként megszerette. E mint második hazáját, a beláthatatlan orosz földet és a ► beláthatatlan orosz forradalmat; ő meg Roscsin arany-» vállpántos. világos, tiszti köpenyben voltak, mögöttük ► ügetett hetykén félrecsapott, kokárdás sapkájában, al-£ tiszti rangjelzésű bekecsben Lalugln, Gagin és Zaduj-£ vityer. £ Azt a feladatot kanták, hogy be kell jutniuk Verő- £ nj'ezsbe. ott kipuhatolni a tüzérség állását, a lovasság és E a gyalogság létszámát s végül a helvőrsée parancsnoké-» naiv, Skuro tábornoknak kézbesíteniük kell egy lepecsé- ► telt borítékot, amiben Bugypnnij leve]g volt; v,t Emlékezés Gajdán Imrére... Elődünk nőd Tel és észre sem vettük, * Gyermekből ifjú lett; erős, sudár. Nem tündöklőd ki, egy volt a sok közül. Ébredő ifjú álmok hajnalán, Szép szelíd arca nem hirdette messze. Hogy hős lesz majd, míg élte megszakad. Élte sok ezer ifjú éltét, sorsát, S csak most tudjuk, hogy mindnél igazahh Tombolt a vihar, szaggatta a gátat, Vad”! ' ,'mpölygő szennyes áradat, K> áll a gátra menteni hazánkat? Menteni minden szépet, s igazat. A —-ülöllségnck és bosszúnak árja, Szabadon tombolt, s aljas ösztönök Szabadon dúltak. Hol van itt a mentség? Nincs emberi az aljasok között? Te ott harcoltál, s küzdődéi az árral. Mely elsodorta ifjú éltedet. Aljas torz-sziiiött. terheit, gyilkos horda Szaggatta széjjel ifjú testedet. Nem érhetted meg a gyilkosok végéi, Nem láthattad, a szennyvíz elvonult, Újonnan szerzett szabadságunk izet Nem érezhetted, tested sírba hullt. Akácfalombos csendes kis faludban Kis házatok már téged soli’scm vár, A kedves otthon, apa és testvérek Nem örvendezhetnek jöttöden már. Holdfényes estén virágos kapukban Nem várhat téged szőke, s barna lány, De érintetlen élsz ifjú szívükben S úgy gondol rád, mint hősre — valahány Ifjak, kik véled majdnem eg.vkorúak, Példaképüknek néznek tégedet. Meghaltál, ifjú! De szívünkben tisztán cl és nem hervad el az — Emlékezet. Meghalt korán, a sírba pihen régen Édesanyád, ki adta éltedet, S a régen meghall édesanya helyett Százezer anya sirat tégedet. Nem felejtünk el. Úgy élsz a szívükben. Mint erős, tiszta testvér s gyermekük, Aki életét áldozta fel értünk. Hogy megmenthesse a mi életünk. ' ’ ' ’ XURISANDORNÉ 1.000 traktort vásároltak a közös gazdaságok Az idén a knrmánv lehelő- traktorokat, vásároltatlak. séget nyújtott a termelöszö­­vetkezeteknek, hogy főleg a szállítási munkákhoz, kisgé­pek üzemeltetéséhez könnyű közös gazdasagok, élve a le­hetőséggel, eddig 700 Univer­sal és 300 egyéb, vontatásra ilkalmas traktort vásárollak. ’MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents