Tiszavidék, 1957. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-15 / 242. szám

Kádár János elvtárs beszéde az MSZMP országos aktívája előtt a magyar kormányküldöttség kínai útjáról és néhány időszerű kérdésről Mint már jelentettük, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága pénteken délután pártaktíva-értekezletet tartott az Építők Rózsa Ferenc Kultúroit­­honában. A pártaktíva előadója Kádár Já­nos elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, a forradalmi munkás­­paraszt kormány elnöke volt. Beszédét rö­vidítve közöljük. Kína Kommunista Pártjának és vezetői­nek igen nagy tekintélyük van — Szólnunk kell arról is. hogy Kína Kommunista Párt­ja és a Kínai Népköztársaság történelmi tapasztalatai mit adtak az egész szocialista vi­lágnak, az egész nemzetközi Harc a munkastílus megjavításáért Kádár elvtárs részletesen szólt Kína Kommunista Pártja „A munkastílus meg­javítására irányuló mozgal­mának eredményeiről. — A kínai párt már az 1940-es évek első felében nagy harcot indított a dog­­matizmus, a szektás politika, a párton belül jelentkező bü­rokratikus tendencia ellen, a néptömegektől való elszaka­dás ellen. Ez a harc, amelyet a kínai elvtársak a munka­stílus megjavítása mozgalmá­nak neveznek, magában fog­lalja mindazokat a célkitűzé­seket, amelyek a személyi kultusz kialakításának meg­akadályozását szolgálják. A múlt esztendőben ezt a moz­galmat megújították, s most is folyik. A munkastílus megjavítása Kínában azért lett ismét időszerű, mert a népi hata­lom megteremtése után ott is jelentkeztek olyan nega­tív tendenciák, amelyek a dogmatizmushoz. a bürok­ratizmushoz, a tömegek le­becsüléséhez vezethetnek. Kína Kommunista Pártja fel­ismerve ezeket a káros tö-A szocializmus erőinek teljes győzelme a jobboldaliak lelett Kádár elvtárs bevezetőben elmondotta, hogy a súlyos harcot vívó Magyar Népköz­­társaságot 1956. november 4 után számos baráti, testvéri ország kormányküldöttsége kereste fel, közöttük a Kínai Népköztársaság delegációba amely Csőn En-laj elvtárs ve­zetésével, januárban járt ná­lunk. — Ezek a küldöttségek ak­koriban nagyon nagy segítsé­get adtak népünk harcához. A Magyar Népköztársaság kor­mánya valamennyi nálunk járt küldöttség kormányától meghívást kapott a látogatás viszonzására — mondta Ká­dár elvtárs. A zsúfolt félesz­tendő, továbbá a látogatások — Mi idehaza végezzük a magunk dolgát, küzdünk azokkal a feladatokkal, ame­lyeket az idő elibénk állít. Nem sokat gondolkozunk köz­ben azon, hogy amit teszünk, az lticsiség-e, vagy nagyobb tett-e. Pártunk, kormányunk cs népünk harcának nemzet­közi jelentőségét igazán csak akor tudtuk értékelni, amikor tavasszal a Szovjet­unióban, most pedig Kíná­ban jártunk. A Kínai Népköztársaságban tett utunk rendkívül sokat adott számunkra, mint kom­munisták számára, mint ma­gyar állami funkcionáriusok számára és sok, mély emberi élményben is volt részünk — folytatta Kádár elvtárs. Em­lékeztette az aktíva hallgató­ságát Kína ősi kultúrájára, sajátos, nagyszerű építészeté­re, orvostudományára, festé­szetére, irodalmára és szín­­művészetére. — Delegációnk minden tag­jának az a véleménye: még nagyon sokat kell tennünk azért, hogy a magyar néppel közelebbről megismertessük ezt a nagy népet, s ősi, kima­gasló kultúráját. Kádár elvtárs beszélt a kí­nai emberek rokonszenves vonásairól, a munkában és a Litikai fejlődéséről szólva,­­Kádár elvtárs emlékeztetett arra, hogy a kínai nép rend­kívül hosszú. 1927 óta vívott fegyveres harc eredménye­képpen teremtette meg saját uralmát. — Ez egyúttal a nagy kínai nép nemzeti függetlenségének a kivívását is jelentette. A Kínai Népköztársaság megte­remtésével a kínai nép nem­csak a feudális nagyuraktól. Iranern a több mint száz esz­tendeje az országban terpesz­kedő és fosztogató idegen im­perialistáktól is megszabadí­totta Kínát. A kínai nép cs a Kínai Nép­köztársaság tekintélye hal­latlanul nagy a Távol-Kele­ten. Győzelme rendkívül so­kat jelent a többi keleti nép szániára. Ezután elmondotta, hogy a Kínai Népköztársaság politi­kai fejlődésének rendkívül fontos tényezője Kína Kom­munista Pártja. Kína társa­dalmi erői olyan egységben vannak összeforrva a kom­munista párt vezetésével, hogy azon nem talál repedést az ellenség. — A Kínai Népköztársaság belső ereje hallatlanul nagv Ennek a népnek igen erős ál­lama van. s az államnak erős. fegyelemmel összefogott ap­parátusa. ide értve annak minden részét, valamint a belső rendfenntartó erőket és a hadsereget is. Kádár elvtárs röviden beszámolt az oktobe­nagy száma nem tette lehető­vé számunkra, hogy már eb­ben az évben valamennyi meghívásnak eleget tegyünk. Eddig két hivatalos látogatási tett a magyar kormánykül­döttség: először tavasszal a nekünk legnagyobb segítségei nyújtó Szovjetunióba, most pedig másodszor az ugyancsak nagy segítséget adó Kínai Népköztársaságba. Ezután Kádár elvtárs arról szólt, hogy a magyar küldött­ség a Szovjetunión átutaztá­­ban a szovjet kormány ven­dége volt. s két ízben baráti eszmecserét folytatott a szov­jet párt- és állami vezetők­kel, élükön Hruscsov elvtárs­sal. A párt nagyon gondosan elemezte a jobboldali táma­dásit, felvette ellene a har­cot és ma a munkásosztályon és az értelmiségen bedül nagyjából befejeződött a küz­delem a szocializmus erőinek teljes győzelmével a burzso­ázia, a kapitalizmus, a jobb­oldal erőinek teljes vereségé­vel. Ilyen módon Kínában íeljes népi egység alakult ki a jobboldallal szemben. A jobboldal elleni harc •módszereiről szólva, Kádár elvtárs elmondotta, hogy nemcsak az egyes pártokat bírálták meg, hanem szá­mon tartották az egyes em­­-tjereket, a dolgozó kollektí­vákat, és differenciáltan ele­mezve határozták meg hely­zetüket. Aki átmegy az el­lenség táborába, azt ellenség­ként kezelik. Aki ingadozik, azt meggyőzik, helyreigazít­ják. Aki helyesen viselkedik, azt megerősítik nézetében és helyzetében. Kádár elvtárs ezután em­lékeztette a pártaktíva hall­gatóit Kína Kommunista Pártjának arra az elméleti tét elére, amely szerint a szo­cializmus győz,elme nem egy időben következik be min­den területen. Elsősorban megváltoztatják a társadalom gazdasági alapjait a kapi­talista tulajdon kisajátításá­val. s csak ezt követi a po­litikai változás, az, emberek tudatának a megváltoztatása. Mao Ce-íung elvtárs elmon­dotta. bogy véleményük sze­rint a kapitalizmus és a szocializmus harcának is­mert lenini kérdése, hogy tudniillik ki kit győz le, mindezideig csak a Szovjet­unióban dőlt el véglegesen. Különben a Szovjetunióban sem a forradalom győzelme utáni első esztendőkben, ha­nem úgy a harmincas eszten­dőkben dőlt el a ki kit győz le kérdés a szocializmus ia­munkásmozgalomnak, s mind­azoknak, akik az imperializ­mus és a gyarmati járom el­len harcolnak. Kínában a közéletben s mindenütt érezni lehet azt. hogy Kína Kommunista Pártjában 1935-ben kijelöl­ték a cselekvés helyes irá­nyát, s azóta egy irányban haladnak, nincs eltérés se jobbra, se „balra”, Öriási ennek a pártnak és ve­zetőinek a tekintélye a töme­gek előtt. Óriási a bizalom, amit Kína Kommunista Párt­ja iránt az egész kínai nép érez. rekvéseket, harcot indított a munkastílus megjavításáért. A mozgalom lényege, hogy megvitatják a káros jelensé­geket és személy szerint megbírálják a hibákat elkö­vetőket, nehogy a hibák sú­lyossá váljanak. A munka­stílus megjavítására irányuló mozgalom keretében a szek­­tarián izmus elleni harc je­gyében ment végbe az a kampány, amelyet Magyar­­országon a „Virágozzék száz virág“ néven ismerünk. Kína Kommunista Pártja vezetői tisztában voltak az­zal, hegy a kampány során mindenféle helytelen nézetek is jelentkeznek majd. De tudták, hogy a harcban ed­ződik a párt, a nép és az emberekről kiderül, hogyan gondolkoznak, ki mit tart he­lyesnek, illetve helytelennek. A „Virágozzék száz virág” jelszót félreértve, ezt a párt gyengeségének vélve a kí­nai burzsoák és a burzsoá értelmiségiek közül sokan szervezkedni kezdtek és tá­madásba mentek át a népi« hatalom ellen. vára, a kapitalizmus kárára. Nekünu is ennek megfelelően — teljes mélységében — kell látnunk problémáinkat. Ná­lunk népi hatalom van, a fegyveres erő a nép kezében van, a legalitás a szocializ­mus erőié, az alapvető gaz­dasági bázis szocialista. Az emberek tudatában azonban nem mentek végbe olyan mértékben a politikai válto­zások, mint ahogy a szo­cializmus felépítése szem­pontjából szükségeseik, így ilyen vonatkozásban a ki, kit győz le kérdés Magyarorszá­gon sem dőlt még el. Kádár elvtárs ezután hang­súlyozta, hogy milyen hallat­lan tekintéllyel rendelkezik Kína Kommunista Pártja az egész szocialista világban. Ez mindenek előtt annalc köszön­hető, hogy a párt a marxizmus—lenin­­izinus elveit példaszerűen és mintaszerűen alkalmazta az ország sajátos körülmé­nyeire és a pártot a prole­tár internacionalizmus esz­ménye erősen áthatja. Kádár elvtárs beszámolt erről is, hogyan értékelik kínai elvlársaink Sztálin sz2- repót. Elmondotta hogy kí­nai elvtársak hangsúlyozzák: Sztálin elvtársnak voltak eré­nyei és hibái. A kínai elvtár­saknak Sztálin elvtárs sok jó tanácsot adott, amelyeket megfogadva eredményesen hasznosítottak. Sztálin elvtárs adott rossz tanácsokat is. amelvek egy részét nem fo­gadták el. s ebből is haszon származott. Helytelen dolog tehát, ha a rossz tanács követ­keztében kárt sz.envedő csak a tanácsadóban keresi a hibát és nem veszi észre, hogv első­sorban a rossz tanács elfoga­dója a hibás. A kínai elvtár­sak elmondták: amikor mér kevésbé voltak tanasztaltak. mindenféle tanácsot elfogad­tak. Mikor már több tapaszta­latot szereztek, csak a jó ta­nácsot fogadták el, a rosszat elvetették. A kínai elvtársak emlékeztették a magyar kül­döttséget arra, hogy a hibá­kért elsősorban magunkat kell okolni. Nem lehet egy ország szo­cialista gyakorlatában elő­forduló hibákért egy más ország kommunistáit hibáz­tatni. Kádár elvtárs ezután arról beszélt, hogy milyen támoga­tást jelent a Kínai Népköztái'­­saság lé*e az elnyomott népek ás nemzetek imperialistaclle­­nes harca számára, s milyen megbecsülés övezi a Kínai Népköztársaságot következe-Kádár elvtárs ezután be­számolt arról, hogyan fogad­ták a Magyar Népköztársa­ság kormányküldöttségét Kí­nában és általában hogyan ítélik meg a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és a magyar nép harcát. Részletesen be­számolt a Mao Ce-tung elv­­társsal folytatott beszélgetés­ről. Elmondotta, hogy Mao Cc­­tung elvtárs első szava a küldöttséghez az volt: a magyar elvtársak jól har­coltak. Ez az elismerés — mondotta Kádár elvtárs — mindazokat illeti, akik akár a legkisebb tanyán is a né­pi hatalom, a szocializmus ügye mellett kiálltak és harcollak. Kádár elvtárs elmondotta, hogy Mao Ce-tung elvtárs ki­emelte: az októberi esemé­nyeknek megvan a pozitív ol­dala is. Részben a saját isme­retei alapján, részben a kül­döttség elbeszélése alapján szentül megvan győződve ar­ról, hogy a Magyar Szocia­lista Munkáspárt ma erő­sebb, mint az ellenforradalom előtt az MDP volt, a népköz­­társaság is megerősödve ke­rült ki az ellenforradalmi tá­madásból. A szocializmust építő országok és népek egy­sége és összefogása is erősebb, mint a Magyarországot ért imperialista támadás előtt volt. E mellett az egész nem­zetközi munkásmozgalom is nagyon sok fontos tapaszta­latot szerzett a magyarországi A kínai elvtársak nyomaté kosán hangsúlyozták: a Kí­nai Népköztársaság és az egész kínai nép támogatja a magyar népet, a Magyar Nép­­köztársaságot és kormányát igazságos harcában — mon­dotta Kádár elvtárs. — Egyet­értés volt közöttünk, hogy mindkét kormány teljes mér­tékben támogatja a szovjet kormánynak az egész embe­riség érdekében tett kezde­ményező lépéseit a leszerelés, az atomfegyverkísérletek megszüntetése, az atomfeey­­verek eltiltása érdekében. Tá­mogatjuk a Német Demokra­tikus Köztársaság kormányá­nak javaslatait, amelyek Né­metország békés és demokra­tikus alapon való egyesíté­sére irányulnak. Egyetértés volt közöttünk a Román Nép­­köztársaság kezdeményezését illetően is, s kijelentettük: mindkét részről támogatjuk azt, hogy hat balkáni állam békés, közös lépésekre hatá­rozza el magát. Tárgyalásaink során elítéltük az Eisenho­­wer-elvet. Ennek az ..elvnek’' legfrissebb megnyilvánulása az amerikai imperialista ösz­­szeesküvés. amelyet Szíria függetlenségének megölésére szőttek, s amelyet a népek nem engednek megvalósítani A Kínai Népköztársaság kormánya velünk együtt el­ítélte, mint a nemzetközi fe­Elmondotta, hogy a Kínai Népköztársaság kikiáltásának ünnepén 56 ország különböző küldöttsége vett részt, holott a Kínai Népköztársaságnak hivatalos diplomáciai kapcso­lata jelenleg még csak 28 ál­lammal van. — Mf, akik ott jártunk — mondotta Kádár elvtárs —, mélységesen áteveztük, hogy a magyar nép büszke lehet arra, hogy egy ilyen nagy nép és egy ilyen nagy állam, mint a kínai nép és a Kínai Népköztársaság, a magyar népet és a Magyar Népköztár­saságot barátjának, fegyver­társának, küzdőtársának ne­vezheti. eseményekből. A kínai elv­társak elbeszéléseiből a ma­gyar küldöttség megértette, N hogy igen sokat foglalkoznak a magyarországi események elemzésével, az elméleti, a politikai következtetések le­vonásával. E tekintetben mi is tanulhatunk: a magyarországi ellenforra­dalom (anulságait csak úgy hasznosíthatjuk, ha az ese­ményeket mélyen elemez­zük, a szükséges tanulságo­kat levonjuk, a megfelelő következtetéseket végigvisz­­szük cs a munkában az el­kerülhetetlen változásokat megvalósítjuk. Ha nem így teszünk, ebből nagy bajok származhatnak. Ezután Kádár elvtárs szá­mos példával illusztrálta azt a rendkívül szívélyes, meleg baráti fogadtatást és azt a megkülönbözte'ett bánásmó­dot, amelyet a magyar kül­döttség. mind a kínai párt és állam vezetői, mind a dolgo­zók részéről élvezett. Mind­ez hatalmas internacionalista tüntetés volt a Kínai Népköz­­társaság vezetői és dolgozói részéről a Magyar Népköztár­saság és a magyar nép mel­lett. Kádár elvtárs ezután rész­letesen beszélt a két kor­mányküldöttség tárgyalásai­nak eredményeiről. Hivatko­zott az aláírt közleményre, amely bizonyítja, hogy minden alapvető, időszerű kérdésben mindazon problé­mákban, melyek a két nép életét érinti, a két kormány álláspontja teljesen azonos­­volt. szültség szítását, az úgyneve­zett „magyar kérdés” napi­renden való tartását az ENSZ közgyűlésén. Elhatároztuk, s a legbensősógesebb egyetértés volt közöttünk abban — foly­tatta Kádár elvtárs —, hogy a kínai és a magyar nép ja­vát szolgáló, de a többi né­pek érdekét is előmozdító kí­nai—magyar barátságot to­vább erősítjük, kapcsolatain­kat, közös tevékenységünket szélesítjük és bővítjük. Egyetértés volt közöttünk abban, bogy mind a Kínai Népköztársaság kormánya, mind a Magyar Népköztár­saság kormánya a maga ré­széről minden lehetséges intézkedést megtesz a szo­cializmust építő országok Szovjetunió vezette össze­fogásának. egységének to­vábbi megerősítése érdeké­ben. Beszámolójának ezt a részét Kádár elvtárs a következő szavakkal fejezte be: Elmondhatjuk, hogy kor­mányküldöttségünk látogatá­sa és a tárgyalások eredmé­nyeképpen erősödött a kínai— magyar barátság, erősödött a '•zocializmust építő országok egvséee s ezzel együtt a Ma­gyar Népköztársaság nemzet­közi helyzete is. Ezután a Magyar Népköz­­(Folytatása a 3-ik oldalon) Meg sokat kell tennünk, hogv megismer­tessük a nagy kínai nép eredményeit A kínai nép egységén nem talál repedj^t »z ellenség A Kínai Népköztársaság po­tanulásban megmutatkozó te­hetségükről és hallatlan szor­galmukról. erkölcsösségükről, udvariasságukról és mérhetet­len szerénységükről. — Kínai embertől egy hen­cegő. dicsekvő szót a saját munkájáról, kultúrájukról, politikai ,vagy gazdasági vív­mányaikról mi soha nem hal­lottunk. Ajzéi-t ís érdemes népünknek közelebbről megismernie a kínai emberek rokonszen­ves vonásait, mert van mit tanulnunk tőlük. Ha ezeket a kulturális értéke­ket, s tiszteletreméltó vonáso­kat ismerjük, könnyebben megértjük nagy eredményei­ket a politikai és a társadalmi élet minden területén. Kádár elvtárs ezután visz­­szapillantást vetett a Kínai Népköztársaság fejlődésére. Nyolc esztendeje, hogy a Kí­nai Népköztársaság fennáll. Ennek a nyolc esztendőnek óriási vívmányai vannak. Ki­ngban ma nincs nyomorgó ember, nincsen munkanélkü­li. A múlt öröksége azonban olyan súlyos, hogy még a ha­talmas vívmányoknak a bir­tokában is, a kínai dolgozók átlagának életszínvonala messze a magvar nép életszín­vonala alatt marad. ril-i ünnepségek katonai pa­rádéjáról is. Amit ott látha­tott a magyar küldöttség, az minket, barátokat nagyon megnyugtatott, s az ellensé­get viszont gondolkodóba kel­lett, hogy ejtse. Hatalmas fegyelem jellem­zi ezt az erős hadsereget. Amikor elvonult a gyalogság, érezni lehetett, hogy ez a had­sereg húszesztendős fegyve­res harcban született. Amikor ott elrepültek-aléglökéses. bőm bázók és vadászgépek, akkor azt is mindenki megértette, hogy ez a hadsereg rendelke­zik mindazzal, ami a korsze­rű, fegyveres harchoz szüksé­ges. A továbbiakban Kádár elv­társ tényeket és adatokat mondott arról, hogy milyen nagy fejlődést értek' el a kí­nai dolgozók a gazdasági élet­ben. Sikerrel fejezték be az első ötéves tervet. Az ebben az időben létrehozott gyárak amikor elkészültek, a világ legkorszerűbb és legmoder­nebb üzemeivé váltak. Azok a káderek, akik ezeket a gyára­kat megteremtették, üzembe helyezték és üzemben tartják, nem valami régi technikai kultúra által kinevelt embe­rek. hanem túlnyomó több­ségben olyanok, akik a gyár létrehozásának időszakában tanulták a szakmát éjjel-nap­pal. Kádár elvtárs hozzátette: ezekben a gyárakban ennek ellenére nem dolgoznak rosz­­szabbul, mint a legjobb ma­gyar gyárakban. íes békepolitikája nyomán. Mao Ce-tung elvtárs véleménye szerint a magyar elvtársak jól karcoltak Erősítjük a szocializmust építő opszáfrok egységét

Next

/
Thumbnails
Contents