Tiszavidék, 1957. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-05 / 234. szám

- fc,' R KISZ szervezeti szabályzatából ii. A KISZ tagsága. Jogok ás kötelességek. I; A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tagja le­het az a 14—28 éves fiatal, aki elfogadja a szövetség cél­kitűzéseit, aláveti magát ha­tározatainak. rendszeresen fizeti tagsági díját és vala­mely alapszervezet munká­jában tevékenyen részt vesz. Az a 28 évet betöltött KISZ- tag, akit a szövetség vala­mely vezetőszervébe válasz­tottak be, vagy maga kéri tagsága fenntartását, válto­zatlanul tagja maradhat a szövetségnek. 2. A . Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetségnek nem lehietnek tagjai ellenforradal­­márok, azok, akik tudatosan ellenséges eszmei-politikai nacionalista, soviniszta néze­teket vallanak, terjesztenek. A volt kizsákmányolok gyer­mekei közül kivételes esetek­ben a budapesti és megyei bizottságok vehetnek fel KISZ-tagokat. 3. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetségbe tagokat csak egyénileg lehet felven­ni. A felvetői kérelmet az alapszervezel vezetősége vizs­gálja meg és döntés végett taggyűlés elé terjeszti. A Kommunista Ifjúsági Szövet­ség tagjának csak az mond­­hetó, akiftete felvételi kérel­mét a taggyűlés elfogadta, s a fogadalmat letette. 4. A KISZ tagjainak a tag­sági könyv átvétele alkalmá­val a szervezet taggyűlésén kell fogadalmat termi. A fogadalom szövege: „Én ifjú kommunista, elvtársaim előtt fogadom, hogy hűséges és fegyelmezett tagja leszek a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetségnek. — Tudá­sommal és két karom mun­kájával, ifjú szívem lelkese­désével és hitével a dolgozó nép hatalmának megerősíté­séért, á szocializmus felépí­téséért, népű niktet a szabad­ság és felemelkedés útján vezető kommunista párt ügyéért akarok har ' r Minden erőmmel, ha * -ül életem feláldozásával is meg­védem népi demokráciánk szocialista vívmányait, ha­zánk szabadságát és függet­lenségét. Fogadom, hogy ifjú kom­munistához méltó életet élek. Ügy fogok dolgozni és ta­nulni, munkahelyemen é6 mindenütt az idősebbek és társaim előtt úgy fogok vi­selkedni, hogy megbecsülést szerezzek a KISZ-ista név­nek. Teljesítem a KISZ meg­bízatásait, alapszervezetem­ben és mindenütt, ahová a szövetség küld. Elvtársaim­mal jóban, rosszban együtt tegzek. A párt, a KISZ zász­laja mellett napfényes idő­ben és viharos napokban egyaránt becsülettel kitartok. Ha fogadalmam megszegném gyáva, vagy áruló lennék, sújtson engem társaim meg­vetése." 5. A KISZ-tag kötelessége, hogy: a) a kommunista ifjúsági mozgalom legszebb hagyomá­nyaihoz méltóan, a haza igaz szeretőétől áthatva legyen a Magyar Népköztársaság hű fia. tartsa legszentebb köte­lességének a párt, a magyar népi demokrácia állama, a; óraiét árdiktatúi-a megvédé­sét. Tanúsítson forradalmi éberséget, s ha kell. fegyver­rel véd je meg szabad hazán­kat minden külső és belső ellenséggel szemben, b) legyen hű a proletár in ter­­nacionalizmus nagy eszméjé­hez. s kíméletlenül lépjen fel a magvar nép és a többi népek barátságának ellensé­geivel. a nacionalista uszí­­tókkal szemben, ápolja a ba­rátság szellemét minden nép­pel. különösen legigazibb ba­rátunkkal, a Szovjetunióval; c) becsülettel, maradékta­lanul hajtsa végre a párt és a KISZ határozatait és tár­sait is buzdítsa a határoza­tokban megjelölt feladatok végrehajtására. Fejlessze a bírálatot és az önbírálatot, s lépjen fel a fegyelem meg­­bm-Uóival szemben: dl tanuljon példamutatóan, sajátítsa el a tudomány, a kultúra alapismereteit, hogy művelt, széleslát ók örű em­berré váljon. Tanulmányozza korunk nagy eszméje, a marxizmus—Leninizmus taní­tásait, s legyen e tanítások fáradhatatlan terjesztője az ifjúság között; e) legyen példamutató a munkájában. A termelékeny­ség emelésével, takarékos­sággal, a pazarlás és az élős­­diség elleni harccal járuljon hozzá a népjólét emeléséhez. Áldozatkészen vállalja a munka nehezét, védje a szo­cialista tulajdont, a nép va­gyonát. Legyen kezdeménye­ző, újításon, jó minőségű munkával védje a magyar ipar jó hírnevét; f> harcoljon az ifjúság tör­vényes jogainak betartásáért, az ifjúság érdekeinek védel­méért; g) védelmezze a Kommu­nista Ifjúsági Szövetséget minden ellenséges támadás­sal szemben, s állandóan munkálkodjon a dolgozó, a tanuló és érte’miséri ifjúság egységének erősítésén: h> segítse az ifjúsági szö­vetségen kívülálló fiatalok nevelését, ezekkel ismertesse meg a Kommunista Ifjúság5 ^zövetoég cóllkiitűzéseit, Gon­­dosikod iék a tömegekről, ad­­ion kifejezést az Ifjúság vé­leményének és igényeinek váljék a fiatalok közeli ba­rátjává; 1) lenien fel a felelőtlen fersegőkkel, a rérnhbeterjesz­tőkkel szemben, őrizze meg a párt és az állami tüfcokat. Harcoljon az i6zákosság, a vagányság, a vallási előíté­letek és a nőkkel szembeni tiszteletlenség ellen. 6. A KISZ-tag joga, hogy: a) részt vegyen — szóban és írásban — a szövetség munkáját érintő összes kér­dések megvitatásában, a ha­tározatok meghozatalában; b) a szövetség gyűlésein, vagy egyénileg bármely szer­vezet, vagy vezető munkája felett szóban; vagy írásban bírálatot gyakoroljon; c) részt vegyen a szövetség vezetőszerveinek megválasz­tásában, mint választó és megválasztható; d) kéréssel. beadvánnyal, nanasszal forduljon a KISZ felsőbb szerveihez, egészen a kongresszusig; e) használja azokat a kul­turális, sport- és egyéb in­tézményeket. amelyek a szö­vetség tulajdonában, birtoké ban, rendelkezésében van­nak; f) jelen legyen minden olyan döntésen, bármely ve­zetőszerv előtt, amikor saját ügyében döntenek, ott sze­mélyesen tehesse meg észre­vételeit; g) viselje a KISZ egyen­ruháját az erre vonatkozó külön szabályzat szerint. A KISZ tag számára nincs szebb jog, mint kommunis­tának. icaz hazafinak vallani magát. S nincs szentebb kö­telessége, mint fáradtságot nem ismerve, tánterítbatat­­’anul szolgálni a párt. a hate, a dói gozó mafU’ar nép ügvét. Ebb”n a szellemben vallia minden kommunista fiztak ..Hűség a néphez, hűség a párthoz!" A francia konnánvváisáttbin Pimn, Píifmlin és MoKet neve került előtérbe Párizs (MTI). René Cot,y köztársasági elnök csütörtö­kön folytatta tanácskozásait a francia parlament egyes képviselőcsoportjainak veze­tőivel. Csütörtökön a köztár­sasági tanács pártcsoportjai­nak vezetői keresték fel a köztársaság elnökét. Waldeck L' Hulllier. a francia kommu­nista pártszenátor-csoportjá­­nak elnöke a köztársasági el­nöktől távozóban kijelen­tette: az algériai háború foly­tatása rendkívül megnehezíti a munkásosztály és a paraszt­ság életfeltételeit. A válság megoldását a baloldali erők tömörülésének útján kel] megtalálni, melynek célkitű­zése: a béke megteremtése Algériában az algériai nép nemzeti törekvéseinek elis­merése alapján. Csakhogy a háború végér • Németország szovjet övezeté- Am a falucska másik végén azonnyomban kivágódott! a niaj NDK területén egy kapuból egy rőtvörps trojka és útnak iramodott. Ma-{ az alapanyagiparnak ez a montov ült a kocsiban, fedetlen fejjel, kigombolt köpenyben J Nyugat-Németországhoz vi- és visszafordulva többször rálőtt az élen vágtató nagy ba-{ szonyitva amúgvis cserié’v .iuszos lovasra — megismerte, hogy ez Bugyonnij — de a* kapacitása som pút rrnd°l­­fegyver táncolt a kezében. Utána eredtek kocsijának, de {kezesre a békés építömunka doni lovak elragadták azt, mint a szélvész. 5 megkezdéséhez. A háború fo-Még minden házból vad üvöltözés, lövöldözés hallat-» lyamán a aépipari üzemek szott. A tábornok kozák testőrsége viaskodott életre-halál-* körülbelül 70 százaléka és a ra. A faluban száguldozó vörös lovasság minden zugból azj kohászati művek ?0 száza­­utcára kergette a házakban megbújt, halálra rémült em-{ léka elpusztult. F.z volt e bereket, nagy részük ingre-gatyára vetkőzve, némelyik {dolgozó nép öröksége a ka­­meg egyik lábát dugta csak a csizmába. Kiderült, hogy! pitalizmustól. muzsikusok. Körülvették őket s neveltek rajtuk. Szemjon | a MUNKÁSOK, az értel- Mihajlovics odalovagolt s mikor megtudta, miről van szó,{ miség legjobb képviselői dó­rájuk parancsolt, hogy hozzák elő a hangszereket. . { loghoz láttak. A fiatalok az Mikor a zenészek lát.ák. hegv Bugyonnij lovasai nem * elsők között voltak, akik a hányják kardélre, legfeljebb kicsit kinevelik őket, haza-* párt felhívására hozzáláttak szaladtak, gyorsan felöltözködtek s kihordták a harsoná-*a romok eltakarításához, akik kát, az óriás trombitákat, a kürtöket, kornétákat. Csupa » a sziklába csatornát vájtak, színezüst volt valamennyi. Bugyonnijék csodálkozva cset-|hogv biztosítsák a Marx-ko­­tintettek: ez aztán a zsákmány. ♦ hómű üxembeh:lyezé*éhez — Ez is valami — mondta Szemjon JVIihajlovics— ko- í szükséges vizet, — akik la­z.os kutyának legalább a szőre bolyhos ... Hát aztán, el » 'iásokat, hatalmas új tizeme­­.udjátok-e játszani az Internacionálét? {két építettek. Hősi époszba A zenekar mindent el tudott játszani, amit csak kí-{ illő eredményeket értek el. c /ántak tőle. Egyébként tagjai közt a moszkvai konzerva-{ez csak azért vált lehétővé. tórium növendékei is dolgoztak. Jó fizetésért és fehér ke- { mert a legfontosabb termelő­­ivóéért már vagy másfél éve kóboroltak, városról, városra,* eszközök, a nagy. gazdasági menekülve a pogromok, írásos jelentkezések és utcai lö- {szenyxvntból döntő üzemiek a .üldözések elől, míglen Rosztovban a fehérek be nem sert nén tu'nidonába kerültek, ■ózták őket is a hadseregbe. Karnagyuk, akinek orra olyan * A párt vezette munkás­­iolt. mint alkoholtól átitatott szivacs, kijelentette, hogyt osztály az elmúl: években je­­> régi meggyőződéses forradalmár. Kékeslila orráról ítélve* lentős alapanyagipart és az .'1 is hitték neki. hoev nem fog ártani. ♦ ------------------­Mamontov ezúttal is kitért az útból. Hadteste gvorsj nozdulatta! elkerülte az összeütközést. De már világos volt hogy a vörös fronton keresztül akar az övéihez át­törni. Bugyonnij ettől félt legjobban, mert akkor hiába- * való lett volna az egész hadjárat, s akkor talán felelnie* . kellett volna főparancsnokság, s ami még rosszabb, a Leg-* ®*te . J °fai felsőbb Katonatanács elnöke előtt. {Megye, lanacs . , ,, , jugy. Osztályának nepmuve-Az is rossz volt, hogy nem sikerült hetereallitani a hir-{ CSOportja és a Városi szolgálatot s ntm lehetett megtudni, mi történik a nagyvi-{ Ndtarács a Közalkalmazot­­lágban ... Végre elérték a vasútvonalat. Bugyonnij hadse-í tak József Attila kulturhá­­regével és komisszárjával előrelovagoit s a pályaudva-t xaóan (Malinovszkj út) Dó­ron azonnal a távíróhivatalba ment. Olyan híreket haI-{ rynó halálának 85 éves év­­’ott ott telefonon, hogv sürgősen összehívta a hadosztály-* fordulója alkalmából emlék­­"őnököket és a rangidős parancsnokokat. * ünnepélyt rendez. A vasúti vendéglőben gyűltek össze, ahol a nagy, be-| Az ünnepi előadást Déryné őrt ablakon át látni lehetett a lovasszázadokat, amint ha­lirendben vonultak fel a töltésen keresztül. Mögöttük ko­mor naplemente vetett rőt sugárpásztákat az alacsony fel­legekre. A lovasok pikáikra tűzött jelvényeikkel mintha ércből lettek volna öntve, olyan hatalmasaknak látszottak pompás paripáikon. Tyelegint meglepte az abiakbon álló Vagyim Petrovics büszke arcéle, amely a lemenő nap fé­nyében szinte rajongó kifejezés öl ött. — Tudnunk kellett volna, hogy ilyen — szólt tom­pán, és Iván Iljics közelebb lépett, hogy jobban hallja. — Elfelejtettük... Nincs az a fejvesztés, ami méltó büntetés volna ezért az árulásért... Csókoljuk meg ezt a földet, amiért megbocsátott 1.. íFolutatíukő AMIKOR A NÉMET mun­kásosztály 1945-ben a mai Német Demokratikus Köz­társaság területén hozzáfo­gott az ipar újjáépítéséhez, nagy nehézségeket kellett le­­küzdenie. Ugyanis a történe­lem folyamán Németország különböző vidékein, a termé­szeti és gazdasági adottsá­goknak megfelelőin, megha­tározott iparágak honosodtak meg, a különböző területek bizonyos szakosodása alakult ki. Az alapanyagipar — min­denekelőtt a kőszénipar és a nehézgépipar — a Ruhr-vi­­déken és a Rnj na vidék kö­zépső részén központosul!, az optikai ipar Thürlngiában, a textilipar és a textilgépipar Száezországban, stb. — A Németország nyugati és ke­leti része közti áruforgalom értéke a háború előtti évek­ben hat milliárd birodalmi márka körül volt. A külön­böző iparágak kiegészítették egymást, habár a kapitalista termelési viszonyok és a vállalkozók haszonhajhászása folytán nem lehetett a he­lyes. egészséges arányt biz­tosítani. Az imperialista hatalmak politikája 1945-ben szétsza­kította ezt a szerves gazda­sági felépítményt, elvágta a mai NDK területén lévő üze­meket természetes nyers­anyag-szállítóiktól. Ez évi több mint hétmillió tonna kőszén és kefksz. évi 912.000 tonna vas- és acél kiesésé* ielentette. A háború előtti időben, a mai NDK terüle­tén alig 1.2 millió tonna nyer"icé!t termeltek — Nyu­­zat-Némot országban viszont 17.9 millió tonnát. Itt évi 406.000 tonna vasércet és .3 5 millió tonna kőszenet bá­nyásztak — odaát. Német­ország nyugati réczci. 3.1 mii’ió tonna vasércet és 137 millió tonna kőszenet. A bar­­na.szénbánvászatban viszont fordított volt az arány: mí" Nvu gat- Nemetországban évi 69 rni’tió tonnát bányásztak a mai ’NDK terülő*ón évi 101 niV’ió termát hoztak felszínre NDK határain tűi is sokra becsült, nagyteljesítményű gépgyártó ipart, hozott létre. Az NDK ma már nagyfej­lettségű iparral rendelkezik 5 ipari termelés szempontjá­ból ötödik helyen áll Euró­pában. így például 195G-ban 205.9 millió tonna barnasze­net termelt és ezzel első he­lyen áll a. világ barnaszén­­termelésében. Az NDK után a Szovjetunió következik 114.9 millió tonnával, Nyu­gat-Németország 90.4, Cseh­szlovákia 38.7 és Magyaror­szág 16.2 miliő tonna barna­szén,nel. Ugyanakkor Fran­ciaországban 1956-ban 2.1 millió és Olaszországban 416 ezer tonna barnaszenet, bá­nyásztak. A GÉPGYÁRTÁS terüle­tén az NDK a második leg­nagyobb exportőr a szocialis­ta tábor országai között. — Rendkívül fejlett a vegyipara is: Világviszonylatban a ha­todik helyen áll. Tavaly a többi között 499.000 tonna kénsavat, közel 300.000 tonna nitrogénműtrágyát és 112.000 tonna foszforműtrágyát gyár­tott. Egész sor vegyipari ter­mék minőségét a világ egyet­len országában sem tudták még túlszárnyalni — így pél­dául a wolfeni Agfa-gyár színes filmjei1 y.z persze távolról sem je­lenti azt. hogy ma már nin­csenek nehézségek. Itt van például a személvgépkocsi­­gyártás. Tavaly 27.30C sze­méi vgép ;ocsi készült az NDK-ban. — azért csak ennvi. mert a háború előtt a gép­­kocsigyárak fe’szerelóse és a gépkocsialkatrészek szinte ki­zárólag az ország nyugati ré­szében készültek, ott gyár­tották a gépkocsigyártáshoz szűk séges hen gerelt a.ny apót is. A motorkerékpárok és ro­bogók gyártása viszont egy éven belül mo°'kétsereződött • az 1955. évi 80.100 darabbal szemben 1956-ban már 170 ezer 600 darabot gyártottak. Vagv vegyük a nyersanyag­­bázist. az a'-ananyptinart. —­­Mis az NDK 1955-ben 2.5 millió tonna nyersacélt ter­melt (1950-ben mindössze 999.000 tonnát), addig a Szovjetunióban 45.3. Cseh­szlovákiában 4.5 és Lensyel­­országhan 4.4 millió tonnát gyártottak. Ugyanakkor Nvu­­a’at-Németorszáaban 21.3, Angliában 20.1. Frandaor­­czápban 12.6. P-heiumban 5.9 és Olaszországban 5.4 millió tonna nyersacélt termeltek. A természeti adottságok foly­tán az NDK-ban vasércet is sokkal kevesebbet bányász­nak. mint például Franciaor­szágban. Svédországban vagy Na gv-Rritann iában. A nép­gazdaságot tehát csak úgy lehet fejleszteni, ha nagy­mennyiségű hergetHtaceh, kőszenet, kohászati célra al­kalmas kokszot, színesfémet ás e-zvéb fontos nyersanya­gokat import álnak. A nehézségek ellenére az NDK ipara Németországban soha nem tapasztalt 'ütemben fejlődik. Az NDK dolgozói tudják: szíves munkájukkal saját jólétük biztos alapját teremtik meg, mert kiváló gépeik és egyéb gyártmá­nyaik ellenében megkapják a szükséges nyersanyagokat. in Szolnok Városi Nülanks nailárálió! OKTOBER-ÉN, hétfőn kezdettel a Mű velőd és­; szülővárosának. Jászberény I helytörténeti kutatója, Blé­­nessv János tartja • OKTOBER 15-10 a város kerületeinek nőtanácsai gyű- 1 léseket rendezenk, amelye- Iken a Magyar Nők Országos I Tanácsának programját is- I mertetik az asszonyokkal. A I nőgyűléseken választják meg |a Városi Nőtanács aktivaár- I tekezlelére a küldötteket is. I OKTOBER 17-RE tervezi la Városi Nőtanács7 aktivaér­tekezletét, Ezen sor kerül a nőmozgalom programjának alapján a nőtanácsok további feladatainak megvitatása mellett a városi elnökség megválasztására. Itt jelölik ki azokat az asszonyokat is, akiit majd a Megyei Nőta­­nács aktlvaülésén képviselni fogják a szolnoki nőket OKTÓBER 26-AN, szom­baton a Városi Nőtanács a József Attila- kulturházban cigánybált rendez. Idöintásielcnlés Várható időjárás szomba­ton estig: felhöálvonu lások, több helyen eső. Megélénkülő nyugati-északnyugati szél, az éjszakai lehűlés mérséklődik, a nappali höméséklet keleten csökken, nyugaton alig vál­tozik. A. 7 OLSZl OJ QOLQOTS^ (8) — Jelentést kell tennem a hadsereg parancsnoká­nál — mondta Tyelegin. — Nekem is leadhatod a jelentést. .. Na. mit gon­doltok, bevegyük ezt a dandárparancsnokot az ő kibővített io vasszúzadával ? Mind a két hadosztályparancsnok beleegyezően bó­lintott. Bugyonnij egy bádogdobozbói dohányt vett elő és cigarettát sodort belőle. — Nem kell tinektek tovább menni — ismételte. -— Csatlakozzatok mihozzánk. Most éppen azért is ültünk itt össze egy kicsit, hogy megtanácskozzuk a dolgokat. És arra lyukadtunk ki, hogy a lovaink elhíznak, a katonák elun­ják magukat, gyerünk hát észak felé. megkeressük Ma­montov tábornokot. Ő előlünk fut. mi meg utána. Szemjon Mihajlovics tréfálkozott, de a dolog fele sem volt tréfa. A fejével játszott, amikor — megtudva, hogy Mamontov áttörte a vörös frontot — füle mellett hagvta elmenni a Legfelsőbb Katonatanács elnökének saját kezű­leg írt parancsát, amely szerint tovább is a nyilvánvalóan ostoba, rég csődöt mondott — ha nem árulás diktálta — haditerv értelmében kell folytatni a hadműveleteket, és saját belátásából Mamontovot vette üldözőbe. Bugyonnij is, hadsegédei is, nagyon jól elképzelték, milyen veszettül nyargalásznak a tollak a főparancsnokság irodáiban és mi­lyen sír-penész szagú eshetőségek fenyegetik őket a „Mor­­zsoldábun’\ a fővezérségi távírda Morse-jeleivel ... De Moszkva megmentése fontosabb volt nekik, mint saját fejük biztonsága. Márpedig Moszkvát csak azzal vélték megment­­hetőnek, ha nyomban Mamontov után erednek és szétverik a fehérek legjobb lovasságát. Abban pedig egy percig sem kételkedtek, hogy Mamontov csapata nem fog tudni ellen­állni Bugyonnij hétezer szablyájának. mert az bizonyosan lekaszabolja valahol a Cna és a Don között. Virtusos dolog is volt elcsípni Mamontovot, aki felvette a banditáknak azt a szokását, hogy kidöglött lovait a falvak és tanyák állatállományából pótolta és váltotta fel. Mamontov vakmerő, de elbizakodott doni lovasezre­dei sokkal több szablyót számláltak. De ő nem kereste a mérkőzést Bugyonnijjal. félt az őt üldöző, harcedzett ellen­féltől. Ez mór nem afféle partizáncsapat volt, hanem a legfélelmetesebb lovasság, amellyel Isten őrizz, nyílt tere­pen felvenni a harcot, ez már igazi reguláris, orosz lovas­ság volt. Bugyonnij lassabban haladt, de okosabban. Vagy a rövidebb, kényelmesebb utat választotta, vagv pedig olyan helyekre szorította Mamontovot, ahol annak nehéz volt takarmányhoz, friss lovakhoz jutni. Napokon át folyt ez a hajtóvadászat, két hatalmas lovasság halálos játszmája. Mamontov útját az őszi ködben tűzvészek lángja festette vörösre. Rá-rávetette magát a vörösök hadtápterületére, aztán gyorsan odábbálit De vé­gül Bugyonnij kelepcébe csalta s utolérte. Kora hajnalban, alighogy feltűntek a konyhakertek végében meghúzódó fű­zek. a szélmalom körvonalai. Szemjon Mihajlovics lovas­ságával beözönlött abba a hitvánv kis faluba, ahol Ma-. v*-» ont \ r ó í c 70 l?- f U NDK Európa ölitiiik J legnagyobb ipari Imlaima Nyolc esztendeje lesz október 7*én, hogy meg­­alakult a Német Demokratikus Köztársaság

Next

/
Thumbnails
Contents