Tiszavidék, 1957. október (11. évfolyam, 230-256. szám)
1957-10-31 / 256. szám
TÁsáawték GAZDA-ROVATA fMelyik filmben látta? A w/etHlm UnnSDe lklllllllllllllllllll!IIIIIIIIHIIIimilll!lllllllllllllll1IUIIIH!lllllllllllll!llllllllllll A kiöregedett rizstelepek időszerű munkái Irta: MIHÁLYFALYY ISTVÁN, az Öntözési és R'zstermesztési Kutató In’ézet tudományos munkatársa A RIZS BETAKARÍTÁSI munkái rövidesen befejezést nyemelk, ugyanakkor a rizstelepek őszi mélyszántása, különösen pedig a jövő évben kikapcsolásra kerülő területek művelése igen lassú ütemben halad. A kikapcsolt rizstelepek hasznosításával, különösen a tsz-ek és az egyéni gazdák ezideig igen keveset törődtek. Egyrészt azért, mert nem voltak érdekelve, ugyanis ezek a területek nem estek a kötelező beszolgáltatás, alá. s leginkább, mint kieső területet kezelték. Másrészt, termelőink körében. az a téves nézet uralkodott, hogy ezeknek művelése, valamint egyéb befektetések költségei nem állnak arányban az elérhető terméseredményekkel. Pedig a Földművelésügyi Minisztérium ezen területek újbóli termesztésbe vonása érdekében igen nagymérvű kedvezményt biztosít a tsz-eknek. A kikapcsolt rizstelcpek művelését a gépállomások díjtalanul végzik el. Ha a beszolgáltatás megszűnését is figyelembe vesszük, akkor minden egyes termelőnek egyéni érdeke is azt kívánja, hogy a rendelkezésére álló területét minél okszerűbben, minél gazdaságosabban hasznosítsa. Népgazdasági szempontból sem közömbös. hogy az elmúlt éveikben mintegy 65 ezer kát. hold kikaocsolt és ez évben mintegy 15 ezer kát. hold kikapcsolásra kerülő rizste’eo hasznosítva lesz-e, vagy sem. AZ EMLÍTETT, már kikapcsolt 64 ezer kát. holdnak mintegy felén ez évben is folyt mezőgazdasági termelés. a második fele azonban parlagon áll. Az elkövetkező évben további öntözésre berendezett, mintegy 15 ezer kát. hold rizsterület kikapcsolása már most arra figyelmeztet bennünket, hogy azoknak kultúrál]apotba való vételéről sürgősen gondoskodjunk. Termelőink számára nem lehet közömbös, hogy a nagy költségekkel megépített. öntözésre berendezett területek amortizációs költségei hány év alatt térülnek vissza. f ppen enneu érdekében, valamint az eredményesebb gazdálkodás megteremtése céljából minden rendelkezé-, bünkre álló. mezőgazdaságilag hasznosítható terület termesztésbe vonására keli törekednünk. Hazánk szántóterülete adva van. Annak nagyobbarányú növelésére nincs lehetőségünk. tehát a mezőgazdasáp színvonalát csak a meglévő területek okszerű kihasználásával. a nagyobb termést adó növények fokozott vetésterületének növelésével és nem utolsó sorban az öntözés adta lehetőségek kihasználásával növelhettük. Különösen fontos ez a Tiszántúl rossz vízgazdálkodási! talajain és cs',""^ó’z«r'egény tálain. LÁSSUK a továbbiakban, hogy a kikapcsolt rizsié’eper hasznosítását milyen tényezők gátolják, illetőleg azok okszerű hasznosítását miként lehet a leggazdaságosabban m"rfn1dani. II I Termelőink (főkén* * tsz-eink és egyéni gazdáink' még mindig nincsenek keltőképpen meggyőződve a monoklik urás riastermeszíés hátrányairól. Abban a tudatban élnek, hogy öntözött területeinken csak a rizs*ermesst és lehet jövedelmező. Éppen ezért a berendezett területeken főként csuk a rizs 1 c nr. esz tété ve 1 fogj átkoznák, ugyanakkor nem gondolnak arra. hogv az egyéb öntözést megháláló kuli urakkal Is a rizshez hasonló jövedelmet lehet elérni, Kisújszálláson például közvetlenül rizs után vetett, öntözött édeselrök többévi átlagban 16 mázsa (Uat. bol.lt szem és 80 mázsa (kát. bolti) s/,at termessel lizof.eU aminek forintértéke 1600, ebből levonva 1500 forint termesztési költséget, jövedelemként 6100 forint jelentkezik, ami 19 mázsa kát. hold rizs termésértékével, illetőleg az abból származó jövedelmével azonos. mi» □ legtöbb termelő a ikapcsolt telepek szántóföldi öntözéssel való hasznosításának akadályát abban látja, hogy a kedvezőtlen terepfelszín mellett, a felhagyott rizstelep területét a hullámgátak apró parcellákra szabdalják. Ebben kétségen kívül nagy igazság van, mert a szántóföldi növényeket nem lehet a rizshez hasonlóan árasztással öntözni. Egyrészt azért, mert a felesleges öntözővíz gyors elvezetését a hiányos levezető csatornahálózat miatt megoldani nem lehet, másrészt a tábla mélyebb részein öszszegyülő öntözővíz a növényzet pusztulását okozza. A jelenlegi adottságok mellett ezen területek öntözése igen körülményes, átépítésük, korszerűsítésük pedig — a nagyteljesítményű munkagépek hiánya miatt — igen lassú ütemben halad. Például Szolnok megyében ezideig mintegy 300 kát. holdon történt ilyen munka tsz-einkben, tehát az átépítésekre nem lehet várni. Meg kell még említenem, hogy a rizs termesztésre általában az egyéb szántóföldi növények termesztésére kevésbé alkalmas talajokat., valamint az alacsony fűhozamú legelőket használtuk fel. — Ezek a területek igen kedvező rizsterméssel fizették, azonban a rizs utáni hasznosításuk már sokkal nagyobb körültekintést és hozzáértést igényel. l ássuk ezek után jelenlegi adottságaink mellett mik azok a teendők, melyek végrehajtása esetében a kikapcsolt területek hasznosítása terén előbbre .juthatunk. A már kikapcsolt, vagy ezévben kikapcsolásra kerülő telepek további hasznosításának alapfeltétele az elhatalmasodott évelő vízigyomok kiirtása, a leromlott talajszerkezet helyreállítása és a tápanyag utánpótlása. Mindezen követelményeknek leghathatósabban csak álékor tudunk eleget tenni, ha a kiöregedett rizstelepek talaját ősszel — amikor a talaj nedvessége lehetővé teszi — megszántjuk. Az őszi mélyszántás nemcsak a vízigyomok kiirtásában jelent nagy előnyt, hanem a téli fagyok ♦ hatására tavaszra a talaj be- t érik és a kultúrnövények £ számára jó vetőágyat tudunk £ előkészíteni. Az őszi mé'y- ♦ szántásra előkészített talaj-* munka egyben a legolcsóbb * is. mert a rögöket nem kell ♦ mechanikai úton összetörni. * azt a tél fagya elvégzi. To- £ vóbhá az ősszel megszántott £ talajt tavasszal, mihelyt meg- £ szikkad, azonnal be lehet £ vetni. A talajelőkészítés miau t a vetésidé nem húzódik el « mint a tavaszi szántás ese- * f^Kpn. ♦ ♦ Az ősszel megszántott t és évelő vízigyomtík- £ kai nem túlságosan megfertőzött talajba tavasszal sikeresen vethetünk vörösbe- . rét. vörösherés-, szálkásper- £ jés keveréket. Természetesen a vetés előtt célszerű a talaj leiszínét elsimitózni, illetve késes simítóval megjáratni, a kisebb terepszínt különbségek eltürttetésére, illetőleg az öntözés megkönnyítése céljából. A vörösherének, illetőleg a íüveskev ereknek a többi kultúrnövényekhez vi- J szonyítva igen nagy előnye, £ hogy az eliszapolódett, levegőtlenné vált talajon is díszük. Ugyanakkor ezek a talajok szerkezetének megjavítását, valamint a tápanyagutánpótlást (visszamaradó gyökér és tarlómaradványok révén) nagymértékben elősegíti. □ sl-t IC~ ♦ képrejtvénypályázcua Lapunk október 25 -étéi * hétig minden számban közöl egv szovjet színész, vagy színésznő számmal megjelöl’ fényképét. Egyidejűleg közöljük a képpel azonos számú megfejtési szelvénvt is A négy héten át közölt szelvénveket vágja k; és kitöHvigyűttse össze. A 24. szelvén' u’án valamennyit egvü' küldje be a Megyei Moziüzerni Vállalathoz. (MŰKÉISzolnok, Irodaház. III. emelet.) Figyelem! Csak a lapbó kivágott szelvény érvényes Nyeremények: mozijegy síelvén: I. díj 100 db II. díj 80 db III. díj 40 ab IV. du (10 díj) 20 ao V. díj (50 díj) 10 db A mozijeevszelvénvek beválthatók 1958. december 3t ig a megye minden filmszínházában bármely filmhez. Beküldési határidő: 193' november 30. Értékelés: 1957 decembe: 31-ig. A nyertesek neveit újságunk kö/.h. 6 A S/ovjel Film tlnnepe kéru-oitvény palva/at» A színész neve: Melyik filmben (atiai A beküldő neve és elme: Ha a terület őszi mélyszántása megtörtént, de tavasszal az évelő vízigyomok ismét erősen jelentkeznek,. igénytelen, de ugyanakkor gyómélnycmó kapásnövények (például cirok, napraforgó) vagy pedig sűrűvetésű. zöldtrágya napraforgó vetése a célszerű. Ezek az erőteljes növekedésüknél fogva, valamint a kapálások révén nagymértékben elősegítik az évelő vízigyomok kiirtását. Az említett növények után, Vagyis a kikapcsolás utáni második évben füveshere következzék. Ha a rizstelepek őszi mélyszántása elmaradt, akkor megmunkálása tavaszra todódik el. A tavaszi szántás minősége ezeken a talajokon soha sem egyenértékű az őszi mélyszántáséval. Megkésett időpontja, valamint költséges utómunkája miatt a tavaszi növények vetése nem mindig gazdaságos. Ez esetben a talaj kellő beéredése után napraforgó zöldtrágyát célszerű vetni, amit műtrágyákkal kiegészítve (200 kilogramm Itiat- hoki szuperícszfát és 150 kilcgramm/kat. hold pétisó) szántunk le és augusztusban füvesherével telepítjük be. A vízigyomokkal erősen fertőzött területek gyomtalanítása érdekében indokolt ez úgynevezett feketeugar alkamazása is. Ez esetben azonban a talajt teljesen gyommentesen kell tartani, tehát a gyomosodás figyelembevéte• • H M jAngol hóhérok és 80 magyar forradalmár* lével kelj azt növelni. A gyakori talajműveléssel nemcsak a gyomokat pusztítjuk el, hanem a tala'j beér ed és ét 1s gyorsítjuk S így az augusztusban vetendő füvesben? számára jó vetőágyat tudunk előkészíteni.. Rizs után közvetlenül kalászosok termesztésére lehetőleg ne törekedjünk. mert a talajtápanyag hiánya, valamint rcssz szerkezete miatt ezek a növények általában kis terméssel szoktak fizetni. Az őszi kalászosokat' inkább a füvesherősek feltörése után vessük el. A KIKAPCSOLT rizstelepek öntözésének megkönnyítése érdekében a szántással egyidejűleg célszerű mindazon hullámgátaknak a megszüntetése (beszántása), melyek az öntözővíz vezetését megnehezítik, vagy esetleg gátolják. A füvesherések vetése előtt pedig ekével, vagy terelőtöltés építővel el kell készíteni a terelőtöltéseket (az esésosl párhuzamos iránymeg. Az első öntözés előtt pedig a terep legmagasabb /vonulatain készítsük el az ideiglenes csatornákat, melyek segítségével nemcsak a víz szétosztása, hanem az öntözés kivitele is könnyebb és gyorsabb lesz. Mindaddig, míg a vegyszeres gyomirtáshoz szükséges anyag beszerzése nehézséget jelent, valamint annak kevésbé tökéletes és költséges volta miatt nagybani alkalmazása megfontolást jelent, az okszerű talajművelés elengedhetetlen követelmény a gyomok elleni küzdelemben. Az elmondottak alapján mind a gyarapodás leküzdése, mind pedig a ‘kikapcsolás utáni első évben való hasznosítás érdekében a kiöregedett rizstelepeket lehetőleg ősszel szántassuk meg. A még rendelkezésünkre álló időt használjuk ki és minél több rizstelepet szántassunk fel, hogy azotk újbóli termesztésbe vonásuk mezőgazdaságunk számára kiesést ne okozzon. foglalkoznak, ■ lőszövetkezetnek kb. 3 és félezer forintos kárt okozott. Gondatlanságukért fegyelmi eljárást indítanak ellenük. Van már példa a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűnesetekre. Tóvízi Menyhért szajoli postamestert, aki sikkasztott, négyévi börtönre, Szekeres István, szintén szajoli kézbesítőt hasonló sikkasztásért hathónapi börtönre ítélték. Ezekben az esetekben szándékosságról be’zélhetünk, mert a bűncselekmény elkövetői előre megfontolták tettüket és azt is mér’egelték, ha kitudódik, ezért milyen büntetést kaphatnak. A múlt hetekben dr. Kiss Endre ügyész és Csatári Gábor rendőfszázados tájékoztatták ezekről a gazdaságvezetőket. Az eredmény az ő munkájukban *ooasztalliató. Az ismeretterjesztő előadásokat a rendőrség az őszi cs téli estéken több szolnoki '.izemben — Papírgyár. Cukorgyár. Tiszamenti Vegyiművek. Mezőgazdasági Gépjavító. Vízügyi Igazgatóságnál — tartja. Ez egyben utolsó figyelmeztetés lesz a hanyagoknak. Ha a szép szó nem használ. aztán ne zúgolódjanak a bírságolás, a kár megtérítése, s a büntetés ellen. Cs. F. Az utóbbi hónapokban igen 1 sok szó esett a társadalmi tu- : la.jdon hűtlen kezeléséről. Az ( okokat vizsgálva megállapít- 1 hatjuk, hogv a lazulás az októberi ellenforradalmi elemé- i nyék idején és az utána kö- | vetkező hetekben, hónapok- i ban kezdődött. Bár gazdaság- i vezetőink teltek erőfeszítése- i két az elherdálás megakadó- < ivozásárn, az eredmény nem - kielégítő. A szolnoki és Szolnok járó- i si rendőrkapitányság társadalmi tulajdon védelmi ősz- ' *élya elhatározta, hogy a téli ' estéken az üzemekben, állatír 1 gazdaságokban, földművesszö- i vétkezőteknél és egyéb gazdasági szerveknél tájékoztatják i az embereket arról, hogy a ' fe’ületes, hanyag kezelés ml- l lyen büntetéseket von maga után. i Néhány héttel ezelőtt Tisza- ' földváron, az Uj Élet Termelőszövetkezetben az éjjeliőr. V. Molnár Károly észrevette. 1 hogy egy ló telelepett a kötőfékébe, s a jászolba esett. ' Szólt Rékasi Jánosnak, gon- t dolván. hogy kettőjüknek ta- ’ Ián sikerül kiszabadítani a ■ vergődő jószágot. Hogy még- 1 sem sikerült. ú«y hagyták éj- i szakára. Reggel, amikorra p t gondozók megérkeztek, a ló ! megdöglött. A két ember < nemtörődömségével a termeszolgálatukka.1. Keményen és férfiasait harcoltak most a fehérgárdista árulók ellen. Mint ezt az angol bérenceit elsírják: ez internacionalisták nem egyszer visszaverték az ellenforradalmárok támadását, a leggyilkosab'o gépfegyver- és ágyútűzzel kergetve, futamítva meg őket. Így dolgoztak a kommunista magyarok! * A m a feketelelkű árulók se mnrad■**- tak el. A Centro-Kaspia árulói az angol bérenc Bicserahov segítségére küldték a „Karsz” nevű gőzöst. A hajóról j kezdett ágyú- és gépfegyvenüzelés meg- ! bontotta a tunácscsapalok bclszárnyál, ! visszavonultak, és ezzel Pelrovszk sorsa is ! eldőlt. Helyüket kis számuk ellenére is ' legutolsónak hagyták el a magyar elvtár- j sak. akik oroszlánok módjára harcoltak az j utolsó pillanatig. Az ellenforradalmárok j drágán fizettek meg a zsákmányolt ágyú- \ kért és gépfegyverekért. Dühükben azután j egyetlen epy magyart se hagyott életben ez a banda. \ Vitézül és rettenthetetlenilt hal’ak meg, j és egyetlen szó nélkül hulltak el a fegy- \ verlüzben! Mint elvtársaink jelenük: j egyetlen egy sem menekült meg közülük, j A munkás és paraszt tanácshatalom védelmére jöttek a Szocialista Vörös Hadseregbe. Nem, csábította őket a magyar ki- i rálysig, megértették, hogy az igazi haza ! a szocialista tanácsok Oroszországa, és í ezért, a kasáért vitézül, férfiasán adták oda j utolsó csepp vérüket is! Dicsőség és tisztelet nektek, drága elvtársak! A munka- \ sok és parasztok Oroszországa hálával emlékezik meg hősies ön feláldozás tokról. I És Dageszfán lakói, ha majd visszatérnek 1 Petrovszkba, méltó emléket állí'anak hősi 1 sírotok fölé! Nyugodjatok békén! Nincs messze a \ III. Internationale napja, mely feliá- j masztja neveteket és arany betűkkel írja ! a legjobbak sorába hősi harcotokat és ha- 1 latotokat, amellyel a szocializm ust és sza-. badsáaot szolgáltátok."’ < A „Krasz.nl Vojnl” című lap tudósítása a pctrovszkl magyar internacionalisták hősi haláláról. forradalom, a győzelmes pruleta| riátus ellen dühöngő gyűlölettel acsarog | az imperialisták táborának mindkét fele. J Amelyik alul érzi magát a nagy vlaskoj dúsban, annak megenyhül, jégre kerül az j ádáz kedve, de annál vadabbul támad az ! imperialista háborúban katonailag megerőj södött csoport a forradalmi proletariátus j és annak büszke vára: a Tanácsköztársaj ság ellen. Minden óidéiról próbálkoznak [ az amerikai és angol tőkések kopóhadai | kikezdeni a proletárdiktatúra országát, és [ az az ellenállás, amellyel a Vörös Hadsej reg szembeszáll a zsoldc>so’<kal. csak fo[ kozza ezek dühét mindenki ellen, aki a j nemzetközi forradalom harcosa. , Ha a zsoldos hadak, a tőkések szeny[ nyes bérencei internacionalista harcosokra j találnak a Vörös Hadseregben, még fokoj zottabb kegyetlenséggel végeznek vele, — j Ilyen esetről szól a „Vörös- Harcos’’ | („Kraszni Vojnl”) című lap október 1-i | számának következő tudósítása: „Lángragyujtó képet festenek a dali gesztánl kerületből, Peirovszkból érkező i elvtársak S0 nemzetközi kommunista maj avar — volt hadifogoly — hősi haláláról j A Petrovszlcot körülvevő ellenforradalmir j csapatok Bicserahov nevű vezére a várost j megadásra szólító vlti»*átumdban az ott j tartózkodó bolsevlki komlsszátlusok kiadá- i sán kívül a petrovfzki internacionalista I kommunisták kiszolgáltatását követelte. | Ezt a kitüntetést az angol zsoldosnál nem \ ok nélkül érdemelték ki az internacionalisj Iák. Amikor Oroszország belsejéből jött I tanácscsapatok egyikével Petrovszkba érj keztek, az internacionalisták — főképpen j gépfegyveretek és tüzérek, pompásan megj szervezték a petrovfzki csapé tok technij kai részei. Általános kedveltségnek ör! vendtek mindig is vor.ios ás hüsé.aes j ViZ,öéitrl'0!>£Udö iltilli VdlUÍ>l UldlU íbZdílldrd KlebfcM lie CaOZZuuJ.---«4/^» ' ■— —-....I I Utolsó figyelmeztetés a társadalmi tulajdon hűtlen kezelőinek