Tiszavidék, 1957. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-31 / 256. szám

TÁsáawték GAZDA-ROVATA fMelyik filmben látta? A w/etHlm UnnSDe lklllllllllllllllllll!IIIIIIIIHIIIimilll!lllllllllllllll1IUIIIH!lllllllllllll!llllllllllll A kiöregedett rizstelepek időszerű munkái Irta: MIHÁLYFALYY ISTVÁN, az Öntözési és R'zstermesztési Kutató In’ézet tudományos munkatársa A RIZS BETAKARÍTÁSI munkái rövidesen befejezést nyemelk, ugyanakkor a rizs­­telepek őszi mélyszántása, különösen pedig a jövő év­ben kikapcsolásra kerülő te­rületek művelése igen lassú ütemben halad. A kikapcsolt rizstelepek hasznosításával, különösen a tsz-ek és az egyéni gazdák ezideig igen keveset törődtek. Egyrészt azért, mert nem voltak érde­kelve, ugyanis ezek a terü­letek nem estek a kötelező beszolgáltatás, alá. s legin­kább, mint kieső területet ke­zelték. Másrészt, termelőink körében. az a téves nézet uralkodott, hogy ezeknek művelése, valamint egyéb be­fektetések költségei nem áll­nak arányban az elérhető terméseredményekkel. Pedig a Földművelésügyi Miniszté­rium ezen területek újbóli termesztésbe vonása érdeké­ben igen nagymérvű kedvez­ményt biztosít a tsz-eknek. A kikapcsolt rizstelcpek művelését a gépállomások díjtalanul végzik el. Ha a beszolgáltatás megszű­nését is figyelembe vesszük, akkor minden egyes terme­lőnek egyéni érdeke is azt kívánja, hogy a rendelkezé­sére álló területét minél ok­szerűbben, minél gazdaságo­sabban hasznosítsa. Népgaz­dasági szempontból sem kö­zömbös. hogy az elmúlt éveik­ben mintegy 65 ezer kát. hold kikaocsolt és ez évben mintegy 15 ezer kát. hold ki­kapcsolásra kerülő rizste’eo hasznosítva lesz-e, vagy sem. AZ EMLÍTETT, már ki­kapcsolt 64 ezer kát. hold­nak mintegy felén ez évben is folyt mezőgazdasági ter­melés. a második fele azon­ban parlagon áll. Az elkövet­kező évben további öntözésre berendezett, mintegy 15 ezer kát. hold rizsterület kikap­csolása már most arra figyel­meztet bennünket, hogy azok­nak kultúrál]apotba való vé­teléről sürgősen gondoskod­junk. Termelőink számára nem lehet közömbös, hogy a nagy költségekkel megépí­tett. öntözésre berendezett területek amortizációs költ­ségei hány év alatt térül­nek vissza. f ppen enneu érdekében, va­lamint az eredményesebb gazdálkodás megteremtése céljából minden rendelkezé-, bünkre álló. mezőgazdasági­lag hasznosítható terület ter­mesztésbe vonására keli tö­rekednünk. Hazánk szántóterülete adva van. Annak nagyobbarányú növelésére nincs lehetősé­günk. tehát a mezőgazdasáp színvonalát csak a meglévő területek okszerű kihasználá­sával. a nagyobb termést adó növények fokozott vetésterü­letének növelésével és nem utolsó sorban az öntözés adta lehetőségek kihasználá­sával növelhettük. Különösen fontos ez a Tiszántúl rossz vízgazdálkodási! talajain és cs',""^ó’z«r'egény tálain. LÁSSUK a továbbiakban, hogy a kikapcsolt rizsié’eper hasznosítását milyen ténye­zők gátolják, illetőleg azok okszerű hasznosítását miként lehet a leggazdaságosabban m"rfn1dani. II I Termelőink (főkén* * tsz-eink és egyéni gaz­dáink' még mindig nincsenek keltőképpen meggyőződve a monoklik urás riastermeszíés hátrányairól. Abban a tudat­ban élnek, hogy öntözött te­rületeinken csak a rizs*er­messt és lehet jövedelmező. Éppen ezért a berendezett területeken főként csuk a rizs 1 c nr. esz tété ve 1 fogj átkoznák, ugyanakkor nem gondolnak arra. hogv az egyéb öntözést megháláló kuli urakkal Is a rizshez hasonló jövedelmet lehet elérni, Kisújszálláson például köz­vetlenül rizs után vetett, öntözött édeselrök többévi átlagban 16 mázsa (Uat. bol.lt szem és 80 mázsa (kát. bolti) s/,at termessel li­­zof.eU aminek forintértéke 1600, ebből levonva 1500 forint termesztési költsé­get, jövedelemként 6100 fo­rint jelentkezik, ami 19 mázsa kát. hold rizs termésértékével, illetőleg az abból származó jövedelmé­vel azonos. mi» □ legtöbb termelő a ikapcsolt telepek szántóföldi öntözéssel való hasznosításának akadályát abban látja, hogy a kedve­zőtlen terepfelszín mellett, a felhagyott rizstelep területét a hullámgátak apró parcel­lákra szabdalják. Ebben két­ségen kívül nagy igazság van, mert a szántóföldi növé­nyeket nem lehet a rizshez hasonlóan árasztással ön­tözni. Egyrészt azért, mert a felesleges öntözővíz gyors elvezetését a hiányos levezető csatornahálózat miatt meg­oldani nem lehet, másrészt a tábla mélyebb részein ösz­­szegyülő öntözővíz a növény­zet pusztulását okozza. A je­lenlegi adottságok mellett ezen területek öntözése igen körülményes, átépítésük, kor­szerűsítésük pedig — a nagy­teljesítményű munkagépek hiánya miatt — igen lassú ütemben halad. Például Szol­nok megyében ezideig mint­egy 300 kát. holdon történt ilyen munka tsz-einkben, te­hát az átépítésekre nem le­het várni. Meg kell még említenem, hogy a rizs termesztésre álta­lában az egyéb szántóföldi növények termesztésére ke­vésbé alkalmas talajokat., va­lamint az alacsony fűhozamú legelőket használtuk fel. — Ezek a területek igen kedve­ző rizsterméssel fizették, azonban a rizs utáni haszno­sításuk már sokkal nagyobb körültekintést és hozzáértést igényel. l ássuk ezek után jelenle­gi adottságaink mellett mik azok a teendők, melyek végrehajtása esetében a kikapcsolt területek hasz­nosítása terén előbbre .jut­hatunk. A már kikapcsolt, vagy ezévben kikapcsolásra kerülő telepek további hasz­nosításának alapfeltétele az elhatalmasodott évelő vízi­gyomok kiirtása, a leromlott talajszerkezet helyreállítása és a tápanyag utánpótlása. Mindezen követelményeknek leghathatósabban csak álékor tudunk eleget tenni, ha a kiöregedett rizstelepek tala­ját ősszel — amikor a talaj nedvessége lehetővé teszi — megszántjuk. Az őszi mély­szántás nemcsak a vízigyo­­mok kiirtásában jelent nagy előnyt, hanem a téli fagyok ♦ hatására tavaszra a talaj be- t érik és a kultúrnövények £ számára jó vetőágyat tudunk £ előkészíteni. Az őszi mé'y- ♦ szántásra előkészített talaj-* munka egyben a legolcsóbb * is. mert a rögöket nem kell ♦ mechanikai úton összetörni. * azt a tél fagya elvégzi. To- £ vóbhá az ősszel megszántott £ talajt tavasszal, mihelyt meg- £ szikkad, azonnal be lehet £ vetni. A talajelőkészítés miau t a vetésidé nem húzódik el « mint a tavaszi szántás ese- * f^Kpn. ♦ ♦ Az ősszel megszántott t és évelő vízigyomtík- £ kai nem túlságosan megfer­tőzött talajba tavasszal si­keresen vethetünk vörösbe- . rét. vörösherés-, szálkásper- £ jés keveréket. Természetesen a vetés előtt célszerű a talaj leiszínét elsimitózni, illetve késes simítóval megjáratni, a kisebb terepszínt különbsé­gek eltürttetésére, illetőleg az öntözés megkönnyítése céljá­ból. A vörösherének, illető­leg a íüveskev ereknek a többi kultúrnövényekhez vi- J szonyítva igen nagy előnye, £ hogy az eliszapolódett, leve­gőtlenné vált talajon is dísz­ük. Ugyanakkor ezek a ta­lajok szerkezetének megjaví­tását, valamint a tápanyag­utánpótlást (visszamaradó gyökér és tarlómaradványok révén) nagymértékben elő­segíti. □ sl-t IC~ ♦ képrejtvénypályázcua Lapunk október 25 -étéi * hétig minden számban közöl egv szovjet színész, vagy szí­nésznő számmal megjelöl’ fényképét. Egyidejűleg kö­zöljük a képpel azonos szá­mú megfejtési szelvénvt is A négy héten át közölt szel­­vénveket vágja k; és kitöHvi­­gyűttse össze. A 24. szelvén' u’án valamennyit egvü' küldje be a Megyei Mozi­­üzerni Vállalathoz. (MŰKÉI­­Szolnok, Irodaház. III. eme­let.) Figyelem! Csak a lapbó kivágott szelvény érvényes Nyeremények: mozijegy síelvén: I. díj 100 db II. díj 80 db III. díj 40 ab IV. du (10 díj) 20 ao V. díj (50 díj) 10 db A mozijeevszelvénvek be­válthatók 1958. december 3t ig a megye minden filmszín­házában bármely filmhez. Beküldési határidő: 193' november 30. Értékelés: 1957 decembe: 31-ig. A nyertesek neveit új­ságunk kö/.h. 6 A S/ovjel Film tlnnepe kéru-oitvény palva/at» A színész neve: Melyik filmben (atiai A beküldő neve és elme: Ha a terület őszi mély­szántása megtörtént, de tavasszal az évelő vízi­gyomok ismét erősen jelent­keznek,. igénytelen, de ugyan­akkor gyómélnycmó kapás­növények (például cirok, nap­raforgó) vagy pedig sűrűve­tésű. zöldtrágya napraforgó vetése a célszerű. Ezek az erőteljes növekedésüknél fog­va, valamint a kapálások révén nagymértékben előse­gítik az évelő vízigyomok kiirtását. Az említett növé­nyek után, Vagyis a kikap­csolás utáni második évben füveshere következzék. Ha a rizstelepek őszi mély­szántása elmaradt, akkor megmunkálása tavaszra todó­­dik el. A tavaszi szántás minősége ezeken a talajokon soha sem egyenértékű az őszi mélyszántáséval. Megkésett időpontja, valamint költséges utómunkája miatt a tavaszi növények vetése nem mindig gazdaságos. Ez esetben a ta­laj kellő beéredése után nap­raforgó zöldtrágyát célszerű vetni, amit műtrágyákkal ki­egészítve (200 kilogramm Itiat- hoki szuperícszfát és 150 kilcgramm/kat. hold pétisó) szántunk le és augusztusban füvesherével telepítjük be. A vízigyomokkal erősen fertő­zött területek gyomtalanítása érdekében indokolt ez úgy­nevezett feketeugar alkama­­zása is. Ez esetben azonban a talajt teljesen gyommen­tesen kell tartani, tehát a gyomosodás figyelembevéte­• • H M jAngol hóhérok és 80 magyar forradalmár* lével kelj azt növelni. A gya­kori talajműveléssel nemcsak a gyomokat pusztítjuk el, ha­nem a tala'j beér ed és ét 1s gyorsítjuk S így az augusz­tusban vetendő füvesben? számára jó vetőágyat tudunk előkészíteni.. Rizs után köz­vetlenül kalászosok termesz­tésére lehetőleg ne töreked­jünk. mert a talajtápanyag hiánya, valamint rcssz szer­kezete miatt ezek a növé­nyek általában kis terméssel szoktak fizetni. Az őszi ka­lászosokat' inkább a füves­­herősek feltörése után ves­sük el. A KIKAPCSOLT rizstele­pek öntözésének megkönnyí­tése érdekében a szántással egyidejűleg célszerű mind­azon hullámgátaknak a meg­szüntetése (beszántása), me­lyek az öntözővíz vezetését megnehezítik, vagy esetleg gátolják. A füvesherések ve­tése előtt pedig ekével, vagy terelőtöltés építővel el kell készíteni a terelőtöltéseket (az esésosl párhuzamos irány­meg. Az első öntözés előtt pedig a terep legmagasabb /vonulatain készítsük el az ideiglenes csatornákat, me­lyek segítségével nemcsak a víz szétosztása, hanem az ön­tözés kivitele is könnyebb és gyorsabb lesz. Mindaddig, míg a vegysze­res gyomirtáshoz szükséges anyag beszerzése nehézsé­get jelent, valamint annak kevésbé tökéletes és költ­séges volta miatt nagybani alkalmazása megfontolást jelent, az okszerű talajmű­velés elengedhetetlen kö­vetelmény a gyomok elleni küzdelemben. Az elmondottak alapján mind a gyarapodás leküzdése, mind pedig a ‘kikapcsolás utáni első évben való hasznosítás érdekében a kiöregedett rizs­telepeket lehetőleg ősszel szántassuk meg. A még ren­delkezésünkre álló időt hasz­náljuk ki és minél több rizstelepet szántassunk fel, hogy azotk újbóli termesztés­be vonásuk mezőgazdaságunk számára kiesést ne okozzon. foglalkoznak, ■ lőszövetkezetnek kb. 3 és fél­ezer forintos kárt okozott. Gondatlanságukért fegyelmi eljárást indítanak ellenük. Van már példa a társadal­mi tulajdon sérelmére elköve­tett bűnesetekre. Tóvízi Menyhért szajoli postames­tert, aki sikkasztott, négyévi börtönre, Szekeres István, szintén szajoli kézbesítőt ha­sonló sikkasztásért hathónapi börtönre ítélték. Ezekben az esetekben szándékosságról be­­’zélhetünk, mert a bűncselek­mény elkövetői előre megfon­tolták tettüket és azt is mér­­’egelték, ha kitudódik, ezért milyen büntetést kaphatnak. A múlt hetekben dr. Kiss Endre ügyész és Csatári Gá­bor rendőfszázados tájékoz­tatták ezekről a gazdaságve­zetőket. Az eredmény az ő munkájukban *ooasztal­­liató. Az ismeretterjesztő előadá­sokat a rendőrség az őszi cs téli estéken több szolnoki '.izemben — Papírgyár. Cu­korgyár. Tiszamenti Vegyi­művek. Mezőgazdasági Gépja­vító. Vízügyi Igazgatóságnál — tartja. Ez egyben utolsó fi­gyelmeztetés lesz a hanyagok­nak. Ha a szép szó nem hasz­nál. aztán ne zúgolódjanak a bírságolás, a kár megtérítése, s a büntetés ellen. Cs. F. Az utóbbi hónapokban igen 1 sok szó esett a társadalmi tu- : la.jdon hűtlen kezeléséről. Az ( okokat vizsgálva megállapít- 1 hatjuk, hogv a lazulás az ok­tóberi ellenforradalmi elemé- i nyék idején és az utána kö- | vetkező hetekben, hónapok- i ban kezdődött. Bár gazdaság- i vezetőink teltek erőfeszítése- i két az elherdálás megakadó- < ivozásárn, az eredmény nem - kielégítő. A szolnoki és Szolnok járó- i si rendőrkapitányság társa­dalmi tulajdon védelmi ősz- ' *élya elhatározta, hogy a téli ' estéken az üzemekben, állatír 1 gazdaságokban, földművesszö- i vétkezőteknél és egyéb gazda­sági szerveknél tájékoztatják i az embereket arról, hogy a ' fe’ületes, hanyag kezelés ml- l lyen büntetéseket von maga után. i Néhány héttel ezelőtt Tisza- ' földváron, az Uj Élet Terme­lőszövetkezetben az éjjeliőr. V. Molnár Károly észrevette. 1 hogy egy ló telelepett a kötő­­fékébe, s a jászolba esett. ' Szólt Rékasi Jánosnak, gon- t dolván. hogy kettőjüknek ta- ’ Ián sikerül kiszabadítani a ■ vergődő jószágot. Hogy még- 1 sem sikerült. ú«y hagyták éj- i szakára. Reggel, amikorra p t gondozók megérkeztek, a ló ! megdöglött. A két ember < nemtörődömségével a terme­szolgálatukka.1. Keményen és férfiasait har­coltak most a fehérgárdista árulók ellen. Mint ezt az angol bérenceit elsírják: ez internacionalisták nem egyszer visszaver­ték az ellenforradalmárok támadását, a leggyilkosab'o gépfegyver- és ágyútűzzel kergetve, futamítva meg őket. Így dolgoz­tak a kommunista magyarok! * A m a feketelelkű árulók se mnrad­■**- tak el. A Centro-Kaspia árulói az angol bérenc Bicserahov segítségére küld­ték a „Karsz” nevű gőzöst. A hajóról j kezdett ágyú- és gépfegyvenüzelés meg- ! bontotta a tunácscsapalok bclszárnyál, ! visszavonultak, és ezzel Pelrovszk sorsa is ! eldőlt. Helyüket kis számuk ellenére is ' legutolsónak hagyták el a magyar elvtár- j sak. akik oroszlánok módjára harcoltak az j utolsó pillanatig. Az ellenforradalmárok j drágán fizettek meg a zsákmányolt ágyú- \ kért és gépfegyverekért. Dühükben azután j egyetlen epy magyart se hagyott életben ez a banda. \ Vitézül és rettenthetetlenilt hal’ak meg, j és egyetlen szó nélkül hulltak el a fegy- \ verlüzben! Mint elvtársaink jelenük: j egyetlen egy sem menekült meg közülük, j A munkás és paraszt tanácshatalom vé­delmére jöttek a Szocialista Vörös Hadse­regbe. Nem, csábította őket a magyar ki- i rálysig, megértették, hogy az igazi haza ! a szocialista tanácsok Oroszországa, és í ezért, a kasáért vitézül, férfiasán adták oda j utolsó csepp vérüket is! Dicsőség és tisz­telet nektek, drága elvtársak! A munka- \ sok és parasztok Oroszországa hálával emlékezik meg hősies ön feláldozás tokról. I És Dageszfán lakói, ha majd visszatérnek 1 Petrovszkba, méltó emléket állí'anak hősi 1 sírotok fölé! Nyugodjatok békén! Nincs messze a \ III. Internationale napja, mely feliá- j masztja neveteket és arany betűkkel írja ! a legjobbak sorába hősi harcotokat és ha- 1 latotokat, amellyel a szocializm ust és sza-. badsáaot szolgáltátok."’ < A „Krasz.nl Vojnl” című lap tudósítása a pctrovszkl ma­gyar internacionalisták hősi haláláról. forradalom, a győzelmes pruleta­| riátus ellen dühöngő gyűlölettel acsarog | az imperialisták táborának mindkét fele. J Amelyik alul érzi magát a nagy vlasko­­j dúsban, annak megenyhül, jégre kerül az j ádáz kedve, de annál vadabbul támad az ! imperialista háborúban katonailag megerő­­j södött csoport a forradalmi proletariátus j és annak büszke vára: a Tanácsköztársa­­j ság ellen. Minden óidéiról próbálkoznak [ az amerikai és angol tőkések kopóhadai | kikezdeni a proletárdiktatúra országát, és [ az az ellenállás, amellyel a Vörös Hadse­­j reg szembeszáll a zsoldc>so’<kal. csak fo­­[ kozza ezek dühét mindenki ellen, aki a j nemzetközi forradalom harcosa. , Ha a zsoldos hadak, a tőkések szeny­­[ nyes bérencei internacionalista harcosokra j találnak a Vörös Hadseregben, még foko­­j zottabb kegyetlenséggel végeznek vele, — j Ilyen esetről szól a „Vörös- Harcos’’ | („Kraszni Vojnl”) című lap október 1-i | számának következő tudósítása: „Lángragyujtó képet festenek a da­li gesztánl kerületből, Peirovszkból érkező i elvtársak S0 nemzetközi kommunista ma­­j avar — volt hadifogoly — hősi haláláról j A Petrovszlcot körülvevő ellenforradalmir j csapatok Bicserahov nevű vezére a várost j megadásra szólító vlti»*átumdban az ott j tartózkodó bolsevlki komlsszátlusok kiadá- i sán kívül a petrovfzki internacionalista I kommunisták kiszolgáltatását követelte. | Ezt a kitüntetést az angol zsoldosnál nem \ ok nélkül érdemelték ki az internacionalis­­j Iák. Amikor Oroszország belsejéből jött I tanácscsapatok egyikével Petrovszkba ér­­j keztek, az internacionalisták — főképpen j gépfegyveretek és tüzérek, pompásan meg­­j szervezték a petrovfzki csapé tok techni­­j kai részei. Általános kedveltségnek ör­­! vendtek mindig is vor.ios ás hüsé.aes j ViZ,öéitrl'0!>£Udö iltilli VdlUÍ>l UldlU íbZdílldrd KlebfcM lie CaOZZuuJ.---«4/^» ' ■— —-....­I I Utolsó figyelmeztetés a társadalmi tulajdon hűtlen kezelőinek

Next

/
Thumbnails
Contents