Tiszavidék, 1957. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-30 / 255. szám

/ így dolgozott Lenin Y, D. Boncs-Brujev'cs visszaemlékezéseiből IGV IRTA VLAGYIMIR ILJICS A FÜLDROL SZÓ­LÓ DEKRÉTUMOT. NEMSOKKAL AZUTÁN, hogy a forradalmi csapatok elfoglalták a Téli Palotát és t-.óször lélegezhettünk való­ban szabadon. Vlagyunir.il­­jics, eívtársaival a munkás es katonákyldöttek pátervári szovjetjének tanácskozására sietett. Amikor Lenin megje­lent az emelvényen, minden­ki örömújjongásban tört ki. A tanácskozás nehéz mun­kája után, késő éjjel az én lakásomra mentünk. Valamit vacsoráztunk, majd utána­néztem. hol tölti Vlagyimir Iljics az éjszakáját. Alig si­került rábeszélnem, hogy foglalja el az én ágyamat és rendelkezésére bocsátottam az Íróasztalt és könyvtára­mat. Én a szomszéd szoba dívá­nyára feküdtem cs elhatá­roztam, hogy csak akkor fek­szem le, ha Iljics már elaludt. A biztonság kedvéért mig­­egyszer megvizsgáltam a le­zárt ajtókat, fejem alá tettem fegyveremet, hiszen csak szovjet hatalmunk első éjje­lén vagyunk és — még sok minden lehetséges. Minden­esetre a Szmolmj. a kerületi munkásbizottságok és szak­­szervezetek telefonszámát egy külön papírra is leírtam, hogy mindig kéznél legyen. Vlagyimir Iljics szobájában elaludt a villany. Hallgatóz­tam — alszik-e? — Minden csendes. Már én is félálom­ban voltam, amikor hirtelen kigyulladt a villany Lenin szobájában. Felébredtem és figyeltem. Lenin csaknem zajtalanul leszállt az ágyról, kinyitotta az ajtót és rámné­zett, hogy alszom-e. Ezután csendes léptekkel, nehogy felriasszon — az íróasztalhoz ment, tollat fogott és írni kezdett. HOSSZABB IDEIG írt, majd átolvasta, javításokat eszközölt, végül láthatóan le­tisztázta jegyzeteit. Már pir­­kadt, amikor Vlagyimir Il­jics újból ágyba feküdt. Heggel korán felkeltem, hogy mindent előkészítsek, mert tudtam, hogy Lenint az egész éjszakai munka ki­fárasztotta. De váratlanul megjelent az ajtóban frissen, mosolyogva, tréfálkozva — Üdvözöllek benneteket szocialista forradamunk első napján! — s kezet fogott ve­lünk. Leültünk teázni és né­hány perc múlva Lenin elő­vette zsebéből az éjszaka írt jegyzeteit, amelynek kezde­tén nagybetűkkel olvashat­tuk „DEKRÉTUM A FÖLD­RŐL”. Vita a szovjet állami címeiről A Népbiztosok Tanácsában az uj állami címer vizfesték­­kel készített vázlatát néze­gettük. Az embléma alakja éppen olyan volt, mint most, azzal a különbséggel, hogy a címert egy hosszú kard ke­resztezte. Vlagyimir Iljics éppen Szverdlovval és Dzerzsinsz­­kij jel beszélgetett dolgozó­­szobájában. amikor asztalára tették a címer vázlaiát. — Ez a címer? No néz­zük meg! — mondta Lenin —- és mindannyian köréje cso­portosultunk. A címer külső képe meg­nyerő volt. Piros alapion a felkelő nap Sugarai látszot­tak, közepén a sarló és kala­pács díszelgett cs az egész cí­mert félkör alakban búzaka­lászok fonták be. A címer közepén lentről felfelé ki­vont kard helyezkedett el. — Érdekes!... — mondta Lenin — ötletes, de miért van itt a kard? — sránk né­zett. — Tudom, harcoltunk, har­colunk és harcolni fogunk, amíg meg nem szilárdul a proletárdiktatúra és ki nem verjük hazánkból a fehérgár­distákat és intervenciósokat. Mindez azonban nem azt je­lenti. hogy a harc, a katonai erőszak jellemez maid min­ket a jövőben is. Mi nem akarunk hódítani. Ez a poli­tika távol áll tőlünk; mi nem támadunk, csak megvédjük országunkat a külső és belső ellenségtől. A mi háborúnk — védekező, s ezért a kard nem lehet jelképünk. Most erősen tartjuk kezünkben a kardot, mert proletár álla­munkra támadtak. s addig szorítjuk, amíg veszélyeztet­nek bennünket. De ez nem azt jelenti, hogy örökké ... A népek testvérisége megva­lósul az egész világon, s ez­ért nekünk nem kell a kard, ez nem a mi emblémánk — mondotta Iljics. — Javaslom tehát, hogy szocialista államunk címeré­ből távolítsuk el a kardot — s vékony ceruzájával bekere­tezte azt. — No mondjátok el ti is a véleményeteket, s azután mégegyszer megvitatjuk a Népbiztosok tanácsában, de mindezt gyorsan meg kell termünk. S aláírta a rajzot .•;: A Szovjetunió életéből Film — színház A szovjet nép nagy ered­ményeket ért el a filmgyár­ul», fejlesztésében. Az ország­ban jelenleg 63.000 mozibe­rendezés működik, csaknem 40-szer annyi, mint a forra­dalom előtt. 1956-ban körül­belül 3 milliárd néző tekin­tette meg a mozielőadásokat. 1956-ban a falvakban már körülbelül 50.000 moziberen­dezés működött. A második világháború után a Szovjetunió 20 nem­zetközi filmfesztiválon vett részt. Az itt bemutatott 160 film közül 87 dijat kapott. Művészeti öntevékenység A művelődésinek és a nép­művelésnek éz a formája a Szovjetunióban rend.'; ív ül szé­leskörűen elterjedt.. Jelenleg 300.000 öntevékeny művészeti kör és együttes működik. — Tagjainak létszáma több mint 5 millió. Évente 1 millió 200 ezer előadást tartanak, ame­lyeket mintegy 200 millió néző tekint meg. A művészeti együttesek időnkint kerületi, városi köztársasági és országos mű­vészeti versenyeken mutat­ják be tudásukat. A szak­szervezeti öntevékeny mű­vészcsoportok 1956. évi mű­vészeti versenyén 3 millió szereplő vett részt. Előadótermek A Szovjetunióban sok ön­kéntes népművelési szerve­zet. tudományos intézmény, klub, stb. tart előadásokat Az előadások célja a lakos­ság körében a politikai és tu­dományos ismeretek terjesz­tései Az előadásos propagandá­val foglalkozó egyik legna­gyobb társadalmi szervezet a politikai és tudományos is­mereteket terjesztő összszö­­vetségi társaság. 1947-ben alakult. 570.000 tagja van. 1956-ban 1 millió 948 ezer előadást rendezett, több mint 150 millió hallgató előtt. — Ugyanebben az évben a tár­saság kiadáséban 849 bro­súra jelent meg. Klubók A Szovjetunióban jelenleg 127.000 klub és művelődési otthon t működik. A háború előtt Oroszországban mind­össze 237 klub volt. A kultúra a dolgozó tömegek közkincse A Szovjelunióban a Kom­munista Párt vezetésével kulturális forradalom zajlott le. Míg a forradalom előtt a lakosság zöme analfabéta veit, ma végrehajtották az általános hétéves oktatást és nagy arányokban folyik a közép- és felsőfokú oktatás. A humán iskolák tanulóinak száma az 1956—57. tanévben az 1914—15. évihez képest 3.1-szerczre nőtt. Ugyanekkor a 8—10 osztályosok száma 152.000-ről több mint 6 mil­lióra emelkedett,. vagyis nMignegyvenszereződött. Az 19R6—57. tanévben összesen 50.4 millió ember tanult va­lamilyen formában. Ez azt jelenti, hogy jelenleg minden negyedik szovjet állampolgár tanul. A szovjet iskolákban — el­térően a cári Oroszország is­koláitól — 50 nyelven folyik az oktatás. fl francia nemzetgyűlés megtagadta a bizalmai Guy Molteltöl — a Köztársasági elnök Felix Gaillardot kérte te) kormányalakításra Külföldi inuk Párizs (AFP).' Mint az AFP jelenti, a francia nem­zetgyűlés hétfő esti ülésén nem szavazta meg a bizalmat a Guy Mollet - kormánynak. Az ülés után .Guy Mollett felkereste a francia köztár­sasági elnököt, majd az el­nöki palotából távozóban ki-Washington (TASZSZ). Washingtonban hétfőn szovjet —amerikai tárgyalások kez­dődlek a két állam kulturá­lis cs egyéb kapcsolatainak fejlesztéséről A hétfői ülésen Zerubin, a szovjet küldöttség vezetője hangsiilyozta: Véleményünk szerint or­szágaink kapcsolatainak és érintkezésének kiszélesítése szükségképpen előmozdítja a szovjet — amerikai viszony megjavulását és a nemzet­közi feszültség enyhülését, amire a szovjet kormány mindig törekedett cs törek­szik. Lacy. az amerikai küldött­ség vezetyjc az ülésen kije­lentette, hogy kormánya ko-Ncw York (TASZSZ). A New York World Telegramm And Sun közli a Scripps Ho­ward lapkonszernhez tartozó Ered Sparks tudósítását Ga­­zianlep török városból. A tu­dósító a következőket jelen­ti: „a sziriai határon török csapatmozgás figyelhető meg. jelentette: „A magam szemé­lyét illetően természetesen néni bánkódom. Csak a kö­vetkezmények nyugtalaníta­nak''. René Coty kedden hajnal­ban az elnöki palotába ké­rette Felix Gaiilard-t, majd moly jelentőséget tulajdonít c-zcknek a tárgyalásoknak. Felszólalásában azonban a rádió- és televíziós műsorok cseréjén kívül semmi más .javaslatot nem terjesztett elő. Az amerikai megbízott ennek ellenére azt állította, hogy a Szovjetunió akadá­lyozza a két ország kapcso­latainak kiépítését. Zarubin az amerikai kül­döttség vezetőjének adott vá­laszában alaptalannak nevez­te az amerikai képviselőnek azt az állítását, hogy a Szov­jetunió akadályokat gördít a kapcsolatok elé. Kijelentette, hogy küldöttsége kész tüze­tesen megvizsgálni az ame­rikai javaslatokat. A kül­döttségek kővetkező ülését november 4-én tartják. MTI). Újabb alakulatok érkeznek, ezek állást foglalnak, s a ne­héz fegyvereket faágakkal álcázzák ... egy gyalogezre­det láttam, valamint tüzérsé­get és könnyű fegyverrel ter­helt szamarakat. A gyalogo­sok amerikai lőfegyverekkel vannak ellátva,“ (MTI). megérkezése után felkérte az új kormány megalakítására, Felix Gaillard a palotát el­hagyva kijelentette, hogy vá­laszát kedden este közli a köztársasági elnökkel. Gail­lard dcltájban kezdi el ta­nácskozásait. (MTI). Edvard Kardélj haza­tért Görögországból Belgrid (Tanjug). Edvaro Kardelj, a szövetségi végre­hajtó tanács alelncke hétfőn iélután Görögországból visz­­izatért Belgrádba. Megérkezése után kijelen­tette: athéni tárgyalásaink is­mételten bebizony'tották hogy a két kormány a kérdé­sek széles »klójában telieser azonos nézetet vall. mégpe­dig az olyan kérdésekben amelyek lényegesek a világ­béke megszilárdítása szem­pontjából. (MTI) Eisenhowe- e'nök decemberben ad a vissza II. Erzsébet királynő látogatását London (AFP). A Times diplomáciai szerkesztője ked­den reggel jelenti, hogy Eisenhower elnök felesége kí­séretében decemberben adja vissza II. Erzsébet angol ki­rálynő látogatását. Az amerikai elnök minder óizonnyal a NATO decemberi párizsi ülése előtt látogat el Angliába. A szerkesztő sze­rint hamarosan döntenek ar­ról. hogy ezt a NATD-ülés kormányfői síkon tartják-! meg. (MTI) Varsó (PAP). A varsói kör­zeti bíróság hathavi börtönre ítélte Wieslaw Benczynski 20 esztendős motorszerelőt, azon vád a’apján. hogy október ele­jén rásztvett a varsói hulU- gán-bandák zavargásaiban. Washington (Reuter). Hét­főn az Egyesült Államok kül­ügyminisztériumába kérették a NATO-országck Washing­tonban működő nagv’köve'eit, hogy tájékoztassák őket Eisenhower elnök és MacMil­­an brit miniszterelnök múlt '.icten lefolyt tárgyalásairól. Az értekezlet célja az volt, hogy a szövetségeseket tájé­koztassa azokról a lépésekről, amelyeket ..a Szovjetuniónak udomünyos és diplomáciai tő­­-en legutóbb elért eredmé­nyei tettek szükségessé.” Párizs (MTI). A párizsi Metro egyik állomásán hétfőn a reggeli órákban Algír pol­gármesterének vol.t helyette­sét. Hocin Cherchalit revol­verlövésekkel megölték. Bukarest (MTI). Romániá­ban több gondot fordítanak a műemlékvédelemre. Az ifjú­ság országszerte mozgalmat ndított, amelynek célja a helyi műemlékek védelme és jondozésa. Most minisztertanácsi hatá­rozat jelent meg, amely újabb épületeket, épületcsoportokat nyilvánít műemléknek. Mű­emléknek nyilvánították a öbbi között a nagyszebeni .Március 6” tér összes épüie­­eit. a nagyváradi régi várat, igyancsak az összes épüle­­ekkel, a maroslekencei refor­mátus templomot a templom­körön belül lévő összes léte­sítményekkel, továbbá a Szé­­telyudvarhely közelében lévő magyarhemányi régi vasol­vasztót. Jugoszláv katonai küldöttség utazik Görög orszás ba Belgrad (MTI). A Jugopress közlése szarint a jugoszláv néphadsereg küldöttsége Vaja Kovácsé vies altábornagy ve­zetésével október 29-én a görög hadsereg baráti látogatá­sára Görögországba utazott. A jelenleg Jugoszláviában tartózkodó görög katonai küldöttség M. Mandjosz vezérőrnagy vezetésével hétfőn Zágrábba érkezett. A görög katonai küldöttséget fogadta Bade Hamovics, vezérezredes, a zágrábi katonai kerület parancsnoka. Az egészségügyi világszervezet vezér iguzgutúhcly éltese Moszkvában . Moszkva (TASZSZ). Dr. Willem Timmcrmarm, az egészségügyi világszervezet vezérigazgatóhelyettese, vala­mint dr. Niels Jerne, a világszervezet biológiai szabványo­sítási osztályának vezetője Moszkvába érkezett. A két ven­dég megismerkedik a szovjet nép egészségvédelmével, s tanulmányozni fogja az oltóanyagok és szérumok gyártás át. (MTI)- " ■ --­Megkezdődtek a 8zovjel—amerikai kulturális tárgyalások Amerikai újságíró jelentése a török csapatösszevonásokról A. TOLSZTOJ: goLQOis-^ (27.) Visszamentek a szobába. Kátya szótlanul tördelte kezét. Roscsin lesegítette róla a télikabótot. — Mindent értek, Kátya, és többet ez nem teszi be ide a lábát. Azt hiszem, ez az a Ma&zlov, akiről már a fronton is hallottam. Ez is azok közül való, akik tönkre akarták tenni a hadsereget..: Levette a köpenyét és Kátyához kuporodott, alti za­vartan ült a karosszékben, Megsimogatta Vagyim haját, arcát, nyakát. Nyomban el is felejtették mind a ket'en a kínos ügyet Maszlovval. Hallgattak. Uj izgalom fogta el őket, hatalmas, kiirthatatlan, szűziesen erős geri«le­lem — a férfiban a megkívánés öröme, és a nő gyönyör­érzete a férfi örömén .;. — Most még mUliószor jobban, Kátya— mon­dotta a férfi. — Én is; Bár én.:, én mindig, mindig. Vagyim.:: — Nem fázol? — Nem, dehogy.:; Csak nagyon is szeretlek ... Vagyim melléje ült az ócska, öblös karosszékbe és csókolta szemét, száját, ajka szögletét. Megcsókolta a mellét, és Kátyának eszébe jutott, hogy mennyire szerette bal mellén a kis anyajegyet; kigombolta gyapjúblúzát, hogy Vagyim rátaláljon.;., A kályha kihűlt és a szoba is, Vagyim le nem vette szemét Kátyáról és egészséges fogsorát rá-rá villantva, a kályhához kuporodott, felszította a parazsat és rárakott néhány hasábot, valami mahagóni karosszékről lefűré­szelt lábak, támlák darabjait. Megint meleg lett. Kátya vetkőzés közben elpirult, Vegyim ránevetett és tenyerébe fogott arcát csókolta.-.; Egész éjjel fütyült a szél a kéményben és zörgette a bádogcsatornát. Kátya többször fölkelt, megigazította a mécses kanócát és annak pisla fényénél nézte, nézte — mint Psyche — az alvó Vagyim arcát. Tele volt öröm­mel és tudta, hogy a másik is boldog, azért oly nyugodt es komoly az arca. _ ............... — Kátya, Kátya! — sikoltozott a konyhába rontva Dósa. — Drága Kátyám! — és összefagyott szőrcsizmájá­ban csak úgy repült, Kátya nyakába borult, csókol­gatta, eltartotta magától, -hogy jól megnézze, aztán újra magához szorította és simogatta, Dásából áradt a friss hó, a feketekenyér és a bárányból szaga. Prcmbekees volt rajta és parasztkendő, a hátán bugyor. — Kátya, aranyom, drága testvérem.;. Hogy bánkódtam, meny­nyire vágyódtam utánad... Nem, hát képzeld el.;, jö­vünk gyalog a Jaroszlovii-pályaudvarról. Moszkva egy nagy falu: csönd, csókák a hóban, az utcákon kitaposott gyalogutak ... Kegyetlen hosszú út. saj' g a lábunk .;: Kuzma Kuzmics két púd lisztet is cipel;.. Eljutunk a Sztarokonyusennajára,.. Képzeld, nem találom a házat! Háromszor végigjártuk az utcát, ne adj isten..: Kuzma Kuzmics azt mondja: „Nem ez az utca...” Én dühön­gök: ilyen őrült, hogy elfelejtettem, hol laktunk.;, Egy­szerre — képzeld csak el! — a sarkon kifordul egy ka­tona... Én nekimegyek: ,.Elvtárs, egy pillanatra...’ Ü csak rám mereszti a szemét;. . Nekem a szám is nvi'va marad és hanyatt esem a hóba... Vagyim! Azt hittem, vagy az eszem ment sétálni, vagy hogy kísértetek sétál­nak Moszkvában ,.. Ö kacag, összecsókol... Én mea nem tudok felállni..; Kátya, szépségem, drága, okos Ká­­tyám .;, Tíz éjszaka sem győzünk mindent elmondani egymásnak... Istenem, ez az a szoba.,. Az ágy is a lfelyén, meg a házipatika a madarakkal Vagyim me­sélt nekem Ivánról. Elhatároztam, pár nap múlva indul hozzájuk egy kórházvonat..: odamegyek ápolónőnek. Anyiszja és Kuzma Kuzmics is velem jönnek..; Azt nem lehet itt magára hagyni, elkutyul.;. Kátya, először is enni akarunk... Tegyél fel teavizet.;: Aztán megmosak­szunk ..; Jarosziavlbói egy hétig jöttünk marhakocsin.;; Ami rajtunk van, mindent leszedünk és átvizsgáljuk. A szobába be se megyünk addig, majd itt a konyhában in­tézzük el.;; Gyerünk, megismertetlek a barátaimmal i;: Micsoda emberek azok. Kátya! Nekik köszönhetem az életemet és mindent..; Mi magunk fütünk be s melegí­tünk vizet, van itt elég ócska bútor.;; Kátya. nincs egyetlen ősz hajszálad .:. Istenbizony, tíz évvel fiatalabb vagy nálam... Hidd el, én biztosra veszem, hamarosan együtt leszünk ;: s IFolytatjuk.) \ A i k i

Next

/
Thumbnails
Contents