Tiszavidék, 1957. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-27 / 253. szám

Az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága « első titkárának beszéde a mezőtúri párfaktiváu :

n sziriai kérdés u!abb fejleményei

(Folytatás a 3-ik oldalról)

olvasókörökbe, a népfront által szervezett találkozókra, stb.

Lényegesen meg kell tartalmilag javítani es meg kell gyorsítani a tájékoztató munkát. A felső pártszervek — a Központi Bizottság, a megyei pártbizottság, járási, városi bizottságok — határozatairól gyorsabban és tartalmasabban kell tájékoztatni az alsóbb páirtszerveket, a párttagokat.

Ennek érdekében igyekszünk az apparátust megeiősiteni tapasztalt pártmunkásokkal, akik képzettségüknél, tapasztalatuknál, emberi, — kommunista tulajdonságaiknál fogva képesek a megnövekedett feladatok elvégzéséle.

Gondoskodni kel] az arányos teber-elo6ztásról. Most lehet tapasztalni, hogy egyes elvtársaknak 8—10 funkciója van. mások pedig — bár alkalmasak volnának rá — alig kapnak megbízatásokat. Ebből következik, hogy a funkcióval agyonterhelt elvtárs szaladgál, rohan, kapkod, — munkáját mégsem tudja elvégezni. elöbb-utóbb belefárad, családi élete is megromlik.

Fel kell mérni, hogy a pártszervezetekben hány olyan elvtárs van, aki pártiskolát végzett, párt- vagy tömegszervezeti munkában van bizonyos tapasztalata, s meg kell bízni őket pártmunkával, tömegszervezetben végzendő munkával. Ezek között találunk olyanokat is, akik az elmúlt évek hibái következtében kissé ,.összetörtek’'. Ezekkel le kell ülni, meg kell magyarázni nekik, hogy a hibákat a párttal követte el, a párttal együtt fogja azokat jóvátenni. Ha félreáll, azzal nem használ.

Elvtársak!

Több helyen tapasztaltuk, hogy nem világos, illetve zavarok mutatkoznak annak megítélésében, hogy mit értünk pártmunka alatt. A szervezeti szabályzat 2. pontja kimondja többek között: „... a párt tagja az lehet. -.: s részt vesz a párt valamely alapszervezetének munkájában ...“ Emtek során azt tapasztaltuk, hogy egyes helyeken megkülönböztetést tesznek, hogy van közvetlen pártmunka, meg nem közvetlen pártmunka. Pl. közvetlen pártmunkának ilyen helyeken azt tartják: aki propaganda-munkát végez, előadásokat tart. stb. E kérdés rendezésénél abból kell kiindulni, hogy pl. egy községi alapszervezet munkája, tevékenysége kiterjed a község egész életére. így a párt, állami, kulturális, gazdasági területére is. Ezért pártmunkának kell elismerni mindazt a tevékenységet, amit a tömegszervezeti és kulturális különböző állami, gazdasági, terén a kommunisták kifejtenek — sikerrel fejtenek ki — a párt politikáinak megvalósítása érdekében. Pártmunkának kell elismerni a kommunista szakszervezeti bizalmi munkáját, pártmunkának kell elismerni annak a kommunistának tevékenységét, mondjuk — mert ehhez van érzéke — aki elvállalja a kulturcsoport összefogását a falu kulturházában

és ezen keresztül a kommunista befolyás, nem pedig esetleg a papé érvényesül. Ezenkívül persze a kommunisták egyi-észe képzettségének mégfélelően rendszeresen kap külön pártmegbízatást is. Ugyancsak meg kell követelni a kommunistától, hogy ott. ahol él, tehát lakása környékén álljon ki bátran a párt politikája mellett, szálljon szembe az ellenséges nézetekkel.

Azt persze meg kell követelni, hogy a kommunista bárhol teyékenykedik is, külön megbízatás alapján, vagy rendszeresen, munkájáról időnként számoljon be a vezetőségnek vagy az arra kijelölt elvtársaknak.

A pártbizottsági ülés helyeslését fejezte ki. hogy a legtöbb pártszervezetünkben keresik a pártmunka helyes formáit, igen sok alapszervezetben nagyobb számú elvtárs tömörül a párt vezetőség körül, akik aktív rendszeres munkát végeznek. Ezzel kapcsolatban azt kell megmondani, hogy az aktivisták számát növelni kell, s fel kell őket használni a pártalapszervezetekben. tömegszervezetekben végzendő munkára, illetve e munka segítésére, de ugyanakkor a járások, városok, községek pártbizottságai — kötelesek közvetlenül irányítani az alapszervezeteket, — részint úgy, hogy határozatokat hoznak, megbeszéléseket, eligazításokat tartanak az alapszervezeti titkárok vagy reszortfelelősök részére, másrészt úgy, hogy a felsőbb szervek tagjai rendszeresen kijárnak az alapszervezetekbe, eligazító tanácsokat, megbeszéléseket tartanak és segítenek a munka megszervezésében. Ehhez hozzájárul még a pártvezetőségek köré tömörített pártaktivisták tevékenysége is.

Több helyen találkoztunk olyan kívánsággal és tegyük hozzá: jogos kívánsággal, — hogy több pártházunkban található hivatali jelleget számoljuk fel és térjünk vissza a korábban, főleg a felszabadulás utáni évek, talán munkában terhesebb, de mégis igazi politikai központot jelentő, esténként lüktető életet élő falusi pártházakhoz. Meg kell oldani — a megyei pártbizottságtól kezdve a járási. városi, községi pártházakig, — hogy ne zárják be a pártházak kapuit a hivatali munkaidő után. hanem megfelelő rendszerrel — pl. vezető pártemberek inspekció tartásával — tegyük lehetővé. hogy párttagjaink, a dolgozó emberek ügyes-bajos dolgaikkal bármikor a pártszervezetekhez fordulhassanak.

Elvtársak! — Befejezésül mégegyszer: Az elmúlt évek alatt pártunk politikájában erős bizonytalanság volt, az ellenforradalmi támadás egy évvel ezelőtt nehéz helyzetet teremtett.

Egy év alatt azonban a párt újjászervezése, a dolgozó tömegek többségének támogatása nyomán a Szovjetunió és a szocialista országok segítségével igen jelentős politikai, gazdasági eredményeket értünk el. — Mindezeket figyelembe véve bár nehézségeink nem kicsik,

minden oltunk megvan oz optimizmusra,

a bizakodásra. Ügyünk igaz. Az eszme, amely több mint száz évvel ezelőtt a Kommunista Kiáltványban látott napvilágot, hosszú évtizedek óta már nem elmélet, — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom — amelynek néhány nap múlva ünnepeljük 40. évfordulóját — szovjet- Oroszországban elsőnek ültette át a marxizmus eszméjét a valóságba. Megteremtve a világ első szocialista típusú államát és 40 év alatt a szovjet nép kommunista pártja vezetésével a marxizmus — ler.inizmus eszméi alapján, szinte felmérhetetlen gyorsasággal az elmaradott szegény muzsikok országából élenjáró technikával, tudománnyal, virágzó mazőgazdas-tiggal rendelkező szertől ista országot épített. Mérhetetlen szenvedés, közel 10 évig tartó háborúskodás ellenére ipari termelésben, energiaellátásban a máságot. E harcukban épp úgy,* mint a még elnyomás alatt* élő, de a Szovjetunióra mint* reménycsillagra tekintő né-1 pék is erőt, elszántságot, a ♦ szovjet néptől és a szocializ-* must építő országoktól nyernek.

Mindez bennünket |

orro kötelez,

hogy minden kommunista af maga munkájában becsület-5 tel, példamutatóan álljon t helyt. Ismertessük, terjesszük t bátran a párt politikáját, bát-t ran szálljunk szembe az el-í lenséges nézetekkel, vagy j cselekedetekkel. S akkor az* egy év alatt elért eredmé-J nyeink birtokában még széle-1 sebb tömegeket tudunk a szó- 5 cializmus építésének szolga-5 latába állítani. 2

Czinege Lajos elvtárs beszámolója után 23 elvtárs szólalt fel a pártaktíván. A hozzászólók mindannyian kijelentették, hogy egy tértenek a megyei pártbizottság határozatával, magukra nézve kötelezőnek ismerik el. Többen hangoztatták, hogy időszerű a párt és a tömegek közötti viszony alakulásával foglalkozj ni, mert hasonló jelenségek, amelyekről Czinege elvtárs beszélt, a mezőtúri alapszervezetekben is jelentkeznek, j Több elvtárs foglalkozott az ifjúság nevelésével. A mun-: kásmozgalom veteránjai ér-: tékes javaslatokat tettek,' hogy a kommunisták milyen módszerekkel dolgozzanak a' fiatalok között. A vitában' mások az értelmiség és a kommunisták viszonyáról szó-; lottak. Voltak elvtársak, akik; azt boncolgatták, hogy mi-; !yen erőt jelent a pártszerve-J zeteltben az idős és fiatal! kommunisták összefogása.! Egyesek felelevenítették az! 1945—4G-0& pártmunka ti*— ! pasztalatait és felhívták g! pártbizottság figyelmét, hogy; ezekre a mostani időkben; sem haszontalan támaszkod-; ni. A mezőtúri pártaktíva a; megyei pártbizottság határo-) zata nyomán kötelezte a helyi; pártbizottságot, hogy rövid! időn belül dolgozza ki a helyi! oohtika irányelveit, amelyről - a felszólaló kommunisták úgy! vélekedtek, hogv ez mozgásba < hozza Mezőtúron is a rejtett 1 társadalmi erőket, s a kom-j mun isták ezen kezdeményező-] sével szorosabbá válik a kan-; csolat a párttagok és a pár-! tonkívüLiek között. !

Még sok értékes felszóla-; lésről lehetne szó'ni, amelyek; mind azt bizonyítják, hogy ez‘ a pártaktíva harcosságában J és tenniakarásban fordulatot J jelent a mezőtúri pártszerve-! zetek életében. Mezőtúr kom-! munistái megértették, hogy! az előttük álló pártfeladatok! megoldásában milyen köteles-; ségeik vannak. ;

Az arab nemzeti érzés erősebbnek bizonyult mint az ámerikai dollárözön. és ma a közelkeleti arab államok. Szíria szomszédjai, valamint S'záud-Arábia kijelentették szolidaritásukat. Az Egyiptom—sziriai katonai szövetség tettekben is megnyilvánult, miután Egyiptom csapatokat küldött Szíria segítségére.

Térképünkön feketével ábrázoljuk a Szíriái—egyiptomi katonai szövetséget. A függőlegesen vonalkázott területek azok a közelkeleti arab országok, amelyek kinyilvánítotték. hopv agresszió esetében Szíriát támogatni fogják. Terra.

Halálra ítélték a martfűi gyilkost

A vádlott kegyelemért fellebbezett

meg, Szécsi Jánost, akivei elhatározták. hogy házasságot kötnek. Kirják János hosszas töprengés után úgy döntött, hogyha a lány nem lehet az övé. azt sem engedi, hogy a másé legyen. Aljas szándékát 1957 július 22-nek boronaós éjszakáján hajtotta végre. Tetézte bűnét az a körülmény, hogy a leányt vadállatias módon meggyilkolta s a vérben fetrengő leányt megbecstelenítette.

Kirják János tettét előzetes letartóztatása alatt többször beismerte és visszavonta. Mikor ügye a bíróság elé került itt is hasonlóképpen manőverezett. Ezek szerint vitára adhatott okot a gyilkos személye, azonban a tanúvallomások és a közvetett bizonyítékok a bíróságot meggyőzték az igazságot. Ezekután feleslegesnek tartottuk a további vizsgálat megtartását és bizonyítási eljárásokat. Elfogadjuk az ügyészség által beterjesztett vádiratot.

Enyhítő körülménynek számított volna a megbánás és a töredelmes beismerő vallomás. Ez azonban nem történt meg, mert Kirják továbbra is makacsul tagadott, a tárgyalásom nem beszélt. Ezen indokok figyelem be vélével hozta meg a bíróság az ítéletet.

Az ítélethirdetés után a bírósági tanács elnöke megkérdezte az ügyészség képviselőit, van-e észrevételük. Dr. Garai Géza a következőket mondotta:

— „Az ügyészség megnyugvással veszi tudomásul az ítéletet.”

Majd megkérdezte a vádlottat, belenyugszik-e az ítéletbe, avagy élni kíván fellebbezési jogával?

Mire a vádlott bejelentette a fellebbezést.

Dr. Lánczy Ferenc, a vádlott ügyvédje továbbra is hangsúlyozta, hogy -a vádiratban a bizonyítás nem reális. Téves ténybeli és minősítésben adatok is kerültek bele. Azonban, ha mégis bűnösnek mondják ki a vádlottat, az ítéletet másként alkalmazzák.

Az ügyben a Legfelső Bíróság dönt.

Cs. F.

/"\kos ember úgy biztosítja

^ a családi békét, hogy mindenben igazat ad az aszszonynak. Tavaly szeptemberben Irén igen okosan és határozottan 'try állt etem:

— Kérlek, nekem bőségesen elegem van abból, hogy a kofák meg a boltok egész télen át nyúznak. Kiszámítottam, hogy ha minden másnap veszünk egy kiló almát, akkor is közel száz kiló almát fogyasztunk egy szezonban, hit ennek vége! Nem fogom kétszeres és háromszoros áron megvásárolni azt a gyümölcsöt, amit szeptemberben potom áron megvehetek.

— Vagyis mit akarsz?

— Pénteken kimegyünk a piacra és megvessünk egy mázsa almát!

— Helyes! De miben farttod?

2 — Nevetséges vagy! A ste- Xlázsin meg a szekrények lete-Íjénl

És amint mond, a. úgy cselekedtünk. Pénteken valóban • kimentünk a piacra és megfveltük az egy mázsa almát. 2 Három részletben hazavonx szóltuk. Irén két napon ketresztül válogatta, rakosgatta taz almákat és az lett. hogy a t lakás un!c pompás almaillatot t’ehelt minden sarokból.

{ Amikor az első napon meg •*akartam enni ecv almák Irén

Rossi Károly:

HELYES TÉLI BESZERZÉS

£ Á szombat déli itélethirdertésnél zsúfolásig megtöltötték [ a termet az érdeklődők. Volt tak, akik már tiz órakor hegyet foglaltak a tárgyalóte[ rém ben. Az izgalom tetőfokára hágott, amikor a bírósági [tanács tagjai bevonultak s a [vádlottat a fogházőrök beve[ zették.

t Holmi Géza, a bírósági taí nács elnöke hirdette ki az [alaposan megfontolt Ítéletet: t „A Magyar Népköztársaság ; nevében hhdetem ki a bírósá- I gi tanács ítéletét. A gyilkos- I Sággal és erőszakos nemi köí zösüléssel vádolt Kirják Já- I nőst a bíróság bűnösnek »mondja ki és összbüntetés- I képpen halálra ítéli. Továb[bá elrendeli a vádlott baltájá[ nak elkobozását. a bírósági [költségek megtérítését és a [kerékpárjának a visszaadását.“

[ Ezután ismertette az índoí kolást. A vádlott a Tisza Cipőgyárban ismerkedett meg taz elhalt Szegedi Margittal. [Először talán házassági szántdékkal indult az ismerkedés, [de később Szegedi Margit [egy másik férfit szeretett

Szíria, a 4 millió lakosú, 185 000 négyzet- • -♦kilométer területű közelkeleti arab köztársa- ' -< ság továbbra is az érdeklődés középpontjában 1 * * áll. Szíriában az utóbbi hetekben a kormány ■ ’[mindjobban a Szovjetunió és a népi demok- s s«ratikus országok felé fordul az USA és az 1 -{általa felfegyverzett Törökország fenyegető t .♦csapatösszevonásai láttán. Az Amerikai Egyesi sült Államok megpróbálták Szíriát teljesen r -Jelszigetelni és a környező arab államokat: 1 -Jlrakot, Jordániát. Libanont, valamint Izraelt 1 , * vele szembeállítani. A helyzet Dulles tervei- '1 íivcl szemben homlokegyenesen megváltozott, r 11 ....................................................................

sodik helyen áll a világon és első helyen Európában. A szocializmust építő országok — akik szabadságukat a szovjet hadsereg harcai nyomán kapták — bár nehéz küzde’emben, sokszor hibákat elkövetve, de olyan gazdasági eredményeket tudnak felmutatni, amelyet a kapitalista fejlődés száz éve alatt sem volt lehetséges megvalósítani.

A marxizmus - leninizmus eszméi alapján megvalósult szocialista társadalmak olyazr ösztönző hatással vannak, hogy az elmúlt években egymás titán váltak szabaddá az évszázados gyarmati elnyomás alatt szenvedő országok, és bár az imperializmus minden aljasságot elkövet, napjainkban pl. Egyiptom. Szíria. Oman, Algéria és még más szabadságáért, függetlenségéért harcoló népe ellen, e népek elszántak abban, hogy lerázzák a rab.megfogta a kezem.

— És mit akarsz majd a fét len enni? Majd csak a jövő- hónapban kezdjük el. És azt- is nagyon okosan. Mindig vá) lógatjuk az almákat. Azokat- esszük meg, amiknek valami t kis hibájuk van. Bízd csak , rám!

1 Rábíztam. Október derekán. 1 igen jól emlékszem, nagyon ■ egyszerű ebédünk volt és- Irén a paradicsomoskáposzta után megjegyezte:

— Majd kipótoljuk azzal. ’ hogy megeszünk néhány al/ mát. Innen válogatunk a

szekrény tetejéről.

p lálltunk cgy-egy székre.

*• Én természetesen a legszebb. legv'.osolygósabb alma után kaptam, de az asszony visszatetette velem. j — Megmondtam, kérlek.

. hogy válogatjuk az almát. Azt vedd! Az a barna folt nekem . roppant gyanús. Annak az al. mának valami baja win. Én is , ezt veszem, mert ezzel szsmj ben bizalmatlan vagyok, t Hat almát választottunk,

mindegyiknek volt valami baj ja. Az egyik olyan volt, mint- i ha májíoV.zs lett volna. A

másikat Irén megnyomta és mivel puha volt a szár tövénél, szintén terítékre került. Szóval hat olyan almával ereszkedtünk ;s a székekről, amiknek valami felfedezhető hibája volt. Azt a hármat, amit én kaptam, nem fogadtam volna el a kofánál vagy ha a boltban ’•ámsózták .volna, kivágtam volna az ablakon.

Késsel, bicskával faragtuk az almákat. Az enyémek közül az első teljesen rothadt volt, a másodiknak több, mint a felét kikanyarítottam, a harmadik a magház körül volt büdös. Feleségem néhány okos szó melleit nyeste az almákat.

— lAtod, ez okos dolog volt. Már az első alkalommal kiválogattuk a romlottakat, hogy ne rontsák a többieket s most már nyugodtan nyúlhatunk a szekrény tetejére, ha egészséges almát akarunk.

Hát nem éppen így volt. Amikor legközelebb almára éheztünk, akkor a másik szekrény tetején válogattunk. Nyolc hibás almái találtunk. Kettő teljesen rothadt volt. Két nap múlva a stelázsin levő készletet vettük szemre,

Ott is találtunk annyi hibásat. hogy még vacsora után is volt mit faragni.

A legközelebbi alkalommal ismét a ruhásszekrény volt műsoron. Feleségem tévedett, amikor azt, hitte, hogy azzal, hogy egy héttel ezelőtt kiválogattunk hat darabot, örökre elintéztük a válogatást.

És ez igy ment °gész télen át. Ismerőseim kimentek a piacra vagy lelódultak a Névboltba és válogattak a szebbnél szebb gyümölcsökben. Mi egész télen fúrtuk, faragtuk az almát és egész szezonban hibás vackokat ettünk.

é* sak az öt utolsó almánál

’■' nem kellett faragni. Azok annyira rothadtak voltak. hogy szétmáltak az vjjaink között. Irén a sz°méüapáton vitte őket kifelé. Az ajtónál egy pillanatra visszafordult.

~ Te, apu! Én azt hiszem, hogij jövőre nem veszünk almát! Megpróbálkozunk a disznöhizAlással. Annak több értelme van.

*— Kérlek szépen, de remélem. nem a szekrény tetején.

Irén szikrázó tekintetet suhintott felém, aztán megfordult és kivágta az almákat. Szóval nem hozzám vágtái ahogyan megérdemeltem vol-