Tiszavidék, 1957. október (11. évfolyam, 230-256. szám)
1957-10-26 / 252. szám
VU G VRÖLETAnrAI EGYES ÜDÉTE& ^ ttHMMMüHMiálil MAI SZÁMUNKBÓL « »» A SZOLNOK MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG íís A MEGYEI TANÁCS LAPJA *II. évfolyam, 252. szám. ARA: 50 FIIXGR; 1957. október 26. szombat I A Nagy Októberi f Szocialista Forra- E dalom tiszteletére ► A Pusztakürti Állam E Gazdaságban néhány nap ► pal ezelőtt termelési érte£ kezletet tartottak. Itt hatá► rozták el, hogy november 7 E a Nagy Októberi Szocialista ► Forradalom 40. évfordulójá► nák tiszteletére versenyre E lépnek. Ennek keretében ► meggyorsítják az őszi betaí karítási és vetési munká► kát. í A gazdaság vezetősége ; pénzjutalmat tűzött ki. Az ► őszi betakarításban legjobt í munkacsapatok között 150— ► 400 forintig terjedő jutaí lomösszeget oszt ki. A ren; des munkabérükön felül I hasonló jutalmazásban ré; szesülnek a fogatosok, az ► állattenyésztési dolgozók, a l szerelők és műhelymunká► SOk ÍS. Vagyunk az Ifjú Gárda Nem régen történt... Jövő heti rádióműsor *TTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTtTTTTVTTVTTVTTTTTTTTTTTTTTr> £ 40 EVE .ÁÁ*AAAÁtÁAÁAÁÁAAAÁÁÁÁÁÁÁA*A*ÁAl Az orosz parasztok is hamar felismerték, hogy a munkásosztály harcainak segítése, a forradalom ügyének győzelme hozhat emberi életet nekik. Ezért léptek fegyverbe ők is 1917 októberében: !lll!!llll!l!llll!llllll!ll!l!ll!!llllllll!Jilllllllllllllllllllllllllllllllllllllll!lllllllllllllllllllllffillllllllllllll!lllllllllilllllll",l'l!! Lelkesen készülnek november7 megünneplésére üzemeinkben — Egy brigád 30000 forintot takarít meg havonta — Ahogy közeledünk a proletariátus nagy ünnepéhez üzemeinkben, úgy lendülnek a munka versenybe. Értékes ez a verseny a gazdasági eredmények mellett azért is, mert nem egy sablon szerinti munkaversen yröi van szó, hanem a dolgozók önkéntes vállalásáról. A Járműjavítóban Tóth J. Ernő rugókovács brigádja elfogadta a debreceni Járműjavító azonos brigádjának párosversenykihívását és kibővítette azzal, hogy havonta 10 tonna új rugóacélt takarítanak meg, ócska, használható felhasználásával, 30 ezer forint értékben; A tűzikovácsok sem maradtak el a rugósaktól és a kováesmühely összes brigádja válaszolt a debreceniek párosverseny kihívására azzal, hogy brigádonként 3 tonna ócska használható anyagot dolgoznak fel a vállalásukon felük Ä kocsi futó-részlegen állandóan az utánjavításokkal van baj. November 7-e tiszteletére az alváz, szekrény és bognár szakmában dolgozók vállalták, hogy ezt a hibát kiköszörülik és határidőre elvégzik a vontatás által „feladott” hiányosságokat. — Váll akták még a munkafegyelem megszilárdítását és a takarékosság kézzel fogható megjavítását. Dobó Dezső alvázlakatos a dairabszámos tervtel jesatése a minőségi munka megjavítását vállalta úgy, hogy a javítási vágányáról lemenő kocsinak utánjavítása nem lesz és a takarékosságnak forintértékét az előző hónapinál magasabbra emeli. A VI. osztály dolgozói is tettek vállalásokat, mégpedig a gazdaságosság emelésére. így Kántor Ferenc dugattyúesztergályos brigád, majd a gdpezetszerelök, bekötők, kimérők, hamuládások, rézművesek és nem utolsó sorban a műszaki vezetők, akik munkájukkal a versenyben lévő brigádoknak nyújtandó segítség mellett az adminisztrációs munka időbeni végzését is vállalták. A jászberényi Fémnyomó dolgozói sem maradtak ki a készülődésből. Mivel elég sűrűn értékelik a versenyt, már eddig is látható, hogy a III., IV., IX. és a TMK részleg szép eredményeiket ért él. Az értékelést a következő órában már mutatja is az üzemrészekben elhelyezett versenyhíradó. — Lemaradás van az I., Il-es üzemben. Itt sem a dolgozók hibájából, hanem az anyag késése okozta a kiesést; A műszaki vezetők közül kimagasló munkát végez Bacsa Ferenc elvtárs, aki saját üzemen kívül a IV-es üzemben is segít a dolgozók vállalásainak teljesítésében. A legjobb eredményt a TMK- ban a Krasnyánszki csoport érte él: Krasnyánszki elvtárs nem csak mint brigádvezető, hanem mint szakszervezeti bizalmi is példamutatóan dolgozik: Üzemrészek között is megindult a versengés. A III-as üzem Fekete Lajos beállító lakatos csoportja, a minőség és munkafegyelem megjavítására versenyre hívt„ ki a IV-es üzem csoportjait; Pálinkás István és Erdős János brigádja fej-fej mellett halad és terven felül már egy, illetve két gép kijavítását végeztek el. Deme Ferenc beruházó lakatos terven felül vállalta a csiszoló és polírozó üzem por-fcOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQQQGQQQQQCOQfinntuvyYWVYWymfyj^ Első szüret a hunhegyesi Vörös Csillag Isz-ben Az idén még csali 2 kát. holdon szüretelnek a kunhegyesi Vörös Csillag Tsz-ben. A fiatal telepítésű szőlőből azonban így is holdanként több mint 20 hektoliter borra számítanak. Jövőre azonban már 12 hold szőlő fog teremrii és további 20 holdat telepít a szövetkezet; A számukra még szokatlan munkában — hiszen ez az első szüret — igen szorgalmasan dolgoznak a tsz-tagok. Közöttük is a legjobbak: Budai Józsefné, Tóth Istvánná, idősebb és ifjú Tóth István, Kónya Gáborné, Tassi András’ Kónya Gábor és Hubai István. Befejezték az őszi vetést a tiszaigari Petőfi Tsz-ben Mint a Tiszavidék rendszeres olvasója és levelezője, örömmel közlöm a szerkesztőséggel, hogy a tiszaigari Petőfi Termelőszövetkezetben az őszi betakarítás 95 százalékig, a vetés pedig teljes egészében befejeződött. Most már nyugodtan készülünk a zárca az _ új gazdasági esztendőre. Az eredmények biztatóak. Kilépési szándéka nincsen senkinek, ezzel szemben tizenkét dolgozó paraszt jelentkezett felvételre, akikkel szépen erősödik a szövetkezet. Emődi Ferenc, a tiszaigari ■ Petőfi Tsz tgsja Jl gyóMkidio-tgMáMÁl Hétfőn reggel, a szokásos időpontban nyit Szolnok egyik ékessége, a 61-es számú gyorskiszolgáló fűszer- és csemege bolt. A gyorskiszolgálás lényege: A vevő az üzlet bejáratánál egy vásárlási blokkot kap, melyet átad a kiszolgálónak. Az a vásárolt áruféleséget rávezeti a blokkra és a vevő az árut azonnal megkapja Ha több osztályon is szándékozik vásárolni, ott szintén leadja blokkját és a vásárolt áru ellenértékét minden esetben rávezetik; Az árut ott is azonnal kézhez kapja. Ha a vevő vásárlását befejezte, akkor a boltban levő 2 pénztár valamelyikénél fizet. A kijáratnál a fizetett blokkot leadja és eltávozhat. Abban az esetben, ha a vásárló a keresett árut nem kapja meg, az üres vásárlási blokkot ke]l leadnia távozss.kfifi - ' ; . elszívójának beszerelését; 'A forgácsoló részlegnél Birgés Sándor, Kiss József és Bus András a minőségi munkára telt felajánlást. Vállalták, hogy a mérethűség megjavításával a minőségi mutatót 92 százalékra emelik. Az Üzemi Bizottság a versenyben élenjáróknak táviratot küld, ami szintén a versenyhíradó táblán kerül a nyilvánosságra. Ugyanakkora családját is értesítik táviratilag, hogy hozzátartozójuk kiváló teljesítményt ért el a munkahelyén. Most készül az üzem versenyben kitűnt dolgozóinak fényképtablója, amit más helyeken is kiállítanak majd* A törökszentmiklósi Építőipari KTSZ sem marad M a Nagy Szocialista Forradalom 40. éves évfordulójának megünneiéséböl. Az eredményes harmadik ■ negyedéves munkát még fokozni kívánják műn'* kaversenyü'kkélj Az elmúlt negyedévben! többet is termeltek, mint a múlt év azonos tervidőszakában. Most 118.8 százalékon eredménnyel dicsekedhetnek* A lakosság sem panaszkodhat, mert 21 kislakást építettek fel. és emellett 20 homlokzati élkisebb javítási munkát Is befejeztek. Vállalta a KTS55 közössége: úgy ünnepelnek november 7-én. hogy az éves tervüket teljesítik addig. Ezzel akarják bizonyítani mindenkinek, — mint ahogy Pató Imre írja —, „megmutatjuk azoknak, akik az ellenforradalom alatt kárt tettek, hogy mi a szocialista Magyarországért, a világ békéiének megőrzéséért dolgozunk; ab' lftőjárásjelentés Várható időjárás szombat estig: változó felhőzet, leg-* feljebb egy-két helyen kisebb eső. Mérsékelt déli, délnyu-t gátira forduló szél. A hőmén séklet főkép keleten emelkc-t dik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: 4—7* legmagasabb nappali hőmén séklet szombaton raft l&zött, (MTIJ MEDDIG EMELKEDHETNEK A DEREK? í MIKOR A FIZETÉSEK, bérkérdések kerülnek szóba ► — különösen az, hogy lehetnének magasabbak is a kere-j setek — sokan nem gondolnak arra, milyen korlátái van-£ nak a megélhetési viszonyok további javulásának. E Ma már ott tartunk, hogy nem kell félnünk az elérték-E telenedéstől. a bérek indokolatlan, ugrásszerű emelkedésé-E tői, Különösen a harmadik negyedév három hónapjában £ mutatkozott nagy javulás. A darabbért visszaszállították ► mindenhol, ahol alkalmas a végzett munka mérésére. sike-E rült lefaragni az indokolatlan jövedelmek nagyrészét. ► Ez meglátszik azon is, hogy szeptember végére hároms nagyobb üzem kivételével, sehol sem emelkedtek az átlag-£ bérek a tervezett fölé, sőt a legtöbb helyen némi tartalék^ is van arra az esetre, hogy változás következnék be aj munkásállományban a magasabb szakképzettségű dolgo-i zók javára, vagy a jó munkásoknak emelni kellene. I TERMÉSZETESEN az a körülmény, hogy nagyjából; tsikerült a bérfegyelmet megszilárdítani — a kifizetéseket; \rendes mederbe terelni — nem jelenti azt, hogy az elmúlt ; tevhez képest nem növekedtek a keresetek. Növekedtek — 1 /részben az engedélyezett és jogos 10—15 százalékos javí- ► (lássál, másrészt a túl szigorú normák kiigazításával és ► Jegyes helyeken ezen túl is. ► i S épp ez a túlhajtás az effektiv béremelkedésben — ► /az intenzitás csökkentésében, amivel nem lehetünk telje-; lsen megelégedve. Szó sincs arról, hogy bárki is sokallna a ; pénzt, ami a munkáscsaládokhoz jut. Ennek éppen az el- ; fienkezője a cél, az, hogy az ország erejéhez képest mind l /könnyebb és könnyebb legyen a dolgozók megélhetése, I Íilkedjék az életszínvonal 1 Ezt azonban semmi esetre sem lehet elérni azzal, hogy ► edül a béreket emeljék. Csakis akkor van alapja az ► n intézkedéseknek, ha a kifizetések arányában emel-t ik a termelés is. Egyébként valóban csak a pénz, a pa-'* mennyisége növekszik, semmi esetre sem a munkásádok vásárlóképessége. i HOZZÁVETŐLEG megmutatja a juttatások lehetősé- | az ország életszínvonalemelésére fordítható gazdasági K>t a bérkifizetések és a termelékenység aránya. Hogyan is állunk ezzel, mit tesznek a megye üzemel e >lező egyensúly érdekében? Legjobban talán a számok mutatják meg. Míg a neparban 18, könnyűiparban 16, élelmiszeriparban 32 és a helyi iparban 20 százalékkal magasabbak most az átlag-S eresetek, mint egy évvel ezelőtt voltak, a termelékenység nehéziparban 12, a' könnyűiparban és az élelmiszeriparban 4 százalékkal kevesebb. Tehát míg a bérek jóval emel- ' kedtek, a termelékenység, az egy főre számított termelési érték csökkent. Holott a kötelező egyensúly -érdekében nem is a bérek arányában, hanem valamivel még jobban is a 1 termelékenységnek kellett volna emelkedni. Igaz, az arány- ' talanságot egy ideig fenn lehet tartani, anélkül, hogy különös gazdasági következményei lennének. Egyszerűen úgy, hogy a nemzeti jövedelem beruházásra vagy tartalékokra 1 szánt részének egy hányadát az arányok kiegyenlítésére fordítják. Tartósan azért nem lehet tűrni, mert a beruhá- , zások csökkentése végső soron nemcsak az építőipart tenné munkátlanná, hanem lehetetnné tenné a fiatalság, az új , nemzedék elhelyezését. Körülbelül hasonló okai vannak a ■ feoha meg nem szűnő munkanélküliségnek a tőkés orszá- 1 /gokban azzal a különbséggel, hogy itt a burzsoázia és ki- ] ^szolgálói élik fel költekező életmódjukkal a nemzeti jőve- i ideiemnek azt a részét is, amit a termelés bővítésére kellene 'fordítani. Világos tehát, hogy amennyiben a nemzeti jövejdelemnek az effajta csoportosítása tartóssá válnék, szükségszerűen a szocialista gazdálkodás útjáról a kapitalista (anarchikus, válságokba torkolló gazdaság útjára térnénk át. I NEM SZORUL tehát különösebb magyarázatra, miért lállít a kormány jogos korlátokat a béremelkedés elé, miért tartja napirenden a párt a termelékenység növelését, s hívja fel állandóan a figyelmet az ezt előmozdító munkaverseny, munkamódszerátadás, újítás, fegyelmezetlenség, problémáira. Érdemes néhány példát is felsorolni a bizonyításra. 1 Négy nagyüzemben a következőképpen alakultak a bérek ' és a termelékenység: t Munkás átlagkereset Egy főre eső terme- 1 1956. III. n. é.-hez lés a tavalyi képest % %-ában 1 Tisza Cipőgyár 114 90,9 Aprítógépgyár 122,3 87,4 Mezőgépgyár 115,2 1 98.7 Megyei Gépjavító 108,2 103,9 A KÉT MUTATÓ ELTOLÖDÄSÄT, eltávolodását részben a teljesítménybér leszűkítése, a darabbérek megváltoztatása, néni utolsósorban pedig a munkafegyelem lazasága okozta a harmadik negyedévben. Az olló természete- S sen szűkíthető. S ennek egyik módszere az újabban alkal- a mázott degresszív bérezés. Egy-két hónapja vezették be s üzemeinkben megyeszerte, a negyedik negyedévben már é valószínű megmutatkozik majd a hatása. Nyilván közelebb hozza egymáshoz a termelékenység és az átlagbér e mutatóját, mert az effajta fizetések lényege az, hogy bizo- 1 nyos munkateljesítmény után a bérek nem emelkednek a ú termelés arányában, hanem lemaradnak attól. Számtalan í előnye mellett egyik következménye lesz ennek, hogy az olló fokozatosan összecsuklik, sőt, idők folyamán a termelékenység növekedése túlhaladja a bérek emelkedésének a százalékát. És ez az arány, valóban a szocialista gazdaságot szolgálja majd, végleg és biztosan elmúlnak a népgazdaság átmeneti nehézségei.ÉPPEN EZÉRT helytelen a kimondott vagy kimondatlan ellenszenv a „degresszivitás” iránt. Aki kételkedik r abban — márpedig gyakran előfordul —, hogy „szocialista ö bérezés” lenne ez — nem ismeri népgazdaságunk jelenlegi t< helyzetét s a gazdasági élet finom összefüggéseit sem, egy- t< szóval vaskalapos. Fontos, automatikus emelő ez, mely ő mechanizmusával mindig biztosítja, hogy a termelékeny* k bég megelőzze a béreket, a nemzeti jövedelemből mindig s: kiteljen a bővítés, fejlődés költsége is. • n ' - ~ PALATÍNUS ISTVÁN é
