Tiszavidék, 1957. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-25 / 251. szám

CSALÁDI KÖRBEN HI!llllllllllllllllllllllllllllllli!lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll]lllllll!llllllllllllllllllllllllll!llll!llllllllllllllll!lllllllllll!lllllllll!IIIIIIIIIIIIIIIIIH BARÁTSÁGOS OTTHON Mikor kényelmes és barát­ságos az otthon? Kényelmes, ha mindennek és mindenki­nek van helye a lakásban, hely az étkezéshez, a munká­hoz, pihenéshez, kellemes hő­mérséklet télen-nyáron, jó világítás olvasáshoz, tanulás­hoz, varráshoz. Kényelmet jelent az is. ha megfelelő bú­torokkal van a szoba beren­dezve, például olyan székek­kel, amelyeken derékfájás ve­szélye nélkül lehet ülni. asz­tallal. melynek magassága ké­nyelmes étkezéshez, íráshoz, olvasáshoz egyaránt. A kényelem azonban nem jelent egyben barátságos­ságot is. Sötét, agyonzsú­folt, párnákkal, képekkel túl­ságosan teletömött szoba nem lehet barátságos. A függöny legyen világos szí­nű, olyan anyagból, mely a fényt nem zárja ki. Egy-egy kézimunkával, pál-nával, egy vagy két képpel, vázában, ab­lakban virággal díszített la­kás barátságosabb, mint az agyondíszített, de ennyi az­tán feltétlenül kell ahhoz, hogy jó'érzést keltő és kel­lemes legyen az otthon. Hogy a lakás egészséges' és célszerű legyen, nemcsak a gazdaszonyon áll, hiszen jócskán vannak eleve egész­ségtelen helyre és roszul meg­épített házak. Viszont, hogy az otthon mindig rendes és tiszta legyen, az csak a gazd­­asszony szorgalmán és neve­lő munkáján múlik. Szorgal­mán: hogy soha ne legyen a lakásban por, piszkos holmi, rendetlenség, rögtön csináljon rendet; Nevelő munkáján: hogy a rend megteremtésé­nek és megőrzésének felada­ta ne csak őt terhelje, ha­nem az egész család vigyázzon a tisztaságra és senki ne csináljon rendetlenséget. A konyhában éli le a gazd­­asszony életének javát, (sőt ha lakókonyháról van szó. a család is itt tölti Idejének jó­részét). A konyha fontossá­ga tehát a háztartásban és a család életében óriási, A jó konyha világos és tágas. Ablakai lehetőleg por­mentes helyre nyíljanak. Ezt elősegíthetjük azzal, ha az ablak előtti részt füvesítjük és fásítjuk, A konyha legyen feltétlenül jól szellőztethető. Egészségtelen az a konyha, melyben megül a zsírszag, gőz, ételszag, rántásszag. A konyhától távol legyen a szemétdomb, trágyadomb; de bármilyen távol van is, az ablakra feltétlenül tegyünk szúnyoghálót, hogy a legye­ket távoltarthassuk. A padló lehetőleg kőből készüljön, — résmentes legyen, hogy köny­­nyen tisztíthassuk. A tálat fél—egy évenként feltétlenül meszelni kell; Lehetőleg a konyhában ne öltözködjünk, vetkőzzünk, fésülködjünk; — piszkos munkaruhának sincs ott helye. Sáros lábbal, poros cipővel ne lépjünk a kony­hába, a port a lépésekkel fel­verjük, ételünkbe száll, s ez sok betegség oka lehet; Ezek betartásával kelle­messebbé tehetjük otthonun­kat, Divat a boszobnya cí<§CS<*c§<^ct<®OS<^3QScí<^C^<^OS<S<8CScí^OSa<^<^c Milyen a gyermek sérülékenysége? Igaz-e, hogy a gyermek ke-1 vésbé sérülékeny a felnőtt­nél és ha igen, mi ennek a magyarázata? Először nézzük, hogy mit értünk baleseten. A baleset olyan ártalom, amelyet vala­mely hirtelen ható külső té­nyező okoz. Ez lehet úgyne­vezett erőművi hatás (a kés éle. a villamos kereke, a re­pülő golyó, a járda éle, stb.), de lehet más természetű is: igen magas, vagy igen ala­csony hőmérséklet (égés, hő­guta, napszúrás, fagyás), vagy villamosáramütés. Vé­gül vegyszer is okozhat ártal­mat, de ilyenkor már elmo­sódik a határ baleset és mérgezés között.­Ami már most a gyermek sérülékenységét illeti, ez azon fordul meg, hogy milyen bal­eset éri. Némely baleseti ár­talmat jobban élvisel a fel­nőttnél, másik iránt érzéke­nyebb nála; Az erőművi behatásoknak a gyermek valóban jobban ellenáll, mint a felnőtt. Hi­szen aránylag ritkán sérül súlyosan ahhoz képest, hogy mennyi veszély fenyegeti. — Minduntalan elesik, mert még nem tudja jól ellensúlyozni a testét. S mindig egész test­­hosszával zuhan és beveri a fejét, mert nem tartja vé­­delműl maga elé a kezét. Hányszor elesik, míg meg nem tanul járni! S hányszor elesik, míg meg nem tanul esni! Mégis alig történik baja. Idős korban meg elég egy rossz lépés, egy kis el­csúszás, és már szakad az in, törik a csont. Mi ennek a magyarázata? Először is az, hogy a gyermek testmagassága kisebb, mint a felnőtté; Ha elesik, fejét jó­val kisebb erővel veri a pad­lóba; S teste kicsinysége miatt könnyebben megúsz­hatja a gázolást is, mert job­ban elfér az alváz és útbur­kolat között, s csupán a ke­rekek veszélyeztetik, a fel­nőtt pedig az alváz ütésétől is sérül. Azután a gyermek fiatal szövetei nedvben dűsabbak, rugalmasabbak, csontjai is enyvben gazda­gabb, porcogósabb, szívós vastag csonthártya fedi és rugalmas lágyrészek burkol­ják. Ezek a lágyrészek kitér­nek az erőhatás elől, s így bennük a lökés fokozatosan gyengül, mintegy szétoszlik, a csontot csökkent hevesség-Á felnőtt merevebb lágyré­szei viszont alig csökkentik a lökés erejét s így ez szűk területre összpontosulva éri az amúgy is rugalmatlanabb csontot. Ha a gyermek csontja mégis eltörik, a vastag és szívós csonthártya többnyire nem szakad el, s a tört vé­gek, mint egy csőben meg­maradnak benne. „Zöldgally­­törésnek” nevezzük a törés­nek azt a fajtáját, mert olyas­féle, mint amikor egy zöld fűzgaülyat eltörünk: a belső rész kettéválik, de a szívós kéreg ép marad és összietart­a ja. Nagy előny az, ha éri, s a rugalmas csont csonttörés így üt ki, mert a inkább hajlik, mint törik.gyógyulás gyors és tökéletes. Gyorsan készíthető levesek ALMALEVES (hidegen) Személyenként 15 dkg al­ma, fél dl. tejfel, fél tojás. A leveshez megfelelő meny­­nyiségű vizet cukorral, kis sóval, citromlével ízesítjük és felforraljuk. Míg fő, az al­mát megtisztítjuk, felvagdal­juk apró kockákra, maid a forrásba lévő vízbe adjuk. 3 percig főzzük, majd levesz­­szük a levest a tűzről, hűlni hagyjuk. Tojásra, vagy _ to­jással elkevert tejfelre tálal­juk. ALMALEVES (melegen) Személyenként 15 dkg. al­ma, fél dl. tejföl. A tűzre tesszük a levesnek való vizet citromlével, cukor­ral, kis sóval ízesítve. Míg a víz felforr, megtisztítjuk az almát és felvagdaljuik szele­tekre; Beletesszük a forrás­ban lévő vízbe, 5 percig főz­zük, majd tejfeles habarással sűrítjük. Azonnal tálaljuk. Úf és használt a BAROMFI tollat i iiiiiiliiiliiiiimiiiiiiiiiiiimiiii ; (liba, kacsa, tyúk, stb.) vásárolunk magas napi áron. 5 Szövetkezeti tagoktól vásárolt tollat a felvásárlási j könyvbe beírjuk. — KUNHEGYES és KÖRNYÉKE í KÖRZETI FÖLDMŰ VESSZÖVETKEZET, § Látogatás a moszkvai Rádió utcai gépipari technikumban | az igazgatói | jroda, a ta­nári szoba és az ifjúsági klub­termek folyosóin hosszú, vö­rös színű szőnyegeik futnak. Elnyelik lépteink zaját. — Mintha nem is iskolában jár­nánk. — Bár tanítás folyik, mindenütt csend, nyugalom, kedves, meghitt, baráti lég­kör fogad bennünket. És ha ez Moszkvában járva nem is olyan különös, azért mégis érdemes megemlíteni; min­denütt példás a rend, a tisz­taság és a pontosság az egész épületben. Olyan típusú iskolában já­runk, amelyek szervezését nem régen kezdték meg a Szovjetunióban. A 10 éves iskola elvégzése után (a mi iskolaszervezettani fogalma­ink szerint érettségi után) kerülnek ide a növendékek. Tíz hónaptól másfél eszten­deig tanulnak itt, s elvégez­ve ezt az iskolát: marósok, esztergályosok, géplakatosok, műszaki rajzolók vagy szer­kesztő-technikusok lesznek. Aszerint, ki mennyi ideig, s az iskola melyik tagozatán tanult. Itt végezve folytat­hatják tanulmányaikat, me­hetnek műszaki egyetemre, vagy beiratkozhatnak külön­féle egyetemek esti, levelező tagozatára. Ha mérnöki dip­lomát akarnák szerezni, még öt évig kell tanulniuk. A ha­dirokkanták és hadiárvák gyermekei teljes tandíjmen­tességet élveznek. I I az iskolai vezetői kalau­zolnak végig bennünket, kül­földi pedagógusokat az épü­leten. Az egész szovjet okta­tásügynek egyik legnagyobb büszkesége az ipari szakká­­derképzés. Nagy tömegeknek a modem ipar szakismere­teire való legkorszerűbb szín­tű és legszélesebb körű ok­tatása folyik ebben a nagy országban. S most ennek az oktatásnak egyik ilyen felleg­várában járunk. A moszkvai Rádió utcai gépipari techni­kumban! — Viszonylag kevés, na-, gyón ikevés idő elegendő ar­ra, hogy kitűnő ipari szak­­kádereket képezzünk itt az iskolában. Ugy-e, csodálkoz­nak, hogy egyes tagozataink­ban csak 10 hónap a szor­galmi idő? Mindezt ma már a tízosztályos iskolákban fo­lyó korszerű és alapos poli­technikai oktatás teszi szá­munkra lehetővé. Mire ide érkeznek hozzánk a tanulók, már a legegyszerűbb munká­kat el is tudják végezni a gépeken; a lapáthaitogatás, a kalapácsfejreszelés és egysze­rűbb esztergályozás nem ti­tokzatosság számukra. Sőt! A tízosztályos iskolákban még a famegmunkálás legegysze­rűbb módjait is megismer­ték már, üzemekbe látogat­tak, s dolgozgattak is néhány nagyüzemben. Politechnikai szakiköri foglalkozásokkal el­töltött évek állanak mögöt­tük. Mindez ma már a Szov­jetországban az általános mű­veltséghez tartozik. A technológiai és mecha­nikai szertár felé vesszük utunkat. Egy idős, szakállas tanár, a mechanika tanára vezet tovább bennünket; — Rendkívül fontos a me­chanika tanítása. Sokan azt hiszik, a modem ipari ter­melés csökkenti a mechani­ka tanításának fontosságát. Pedig nem így van! A tech­nológiai jártassághoz, a kul­turált, ésszerű termeléshez és a- világnézet fejlődéséhez, a vasas szakmában való kultu­ráltsághoz egyaránt szükség van a mechanika alapos is­meretére. Ezt soha sem ha­ladja túl az idő. Kezdd mű­szaki ismereteid a mechanika alapjain, és légy szerény! Ez a korszerű, mindig újra törő ipari fejlődésnek az egyik rugója; | a siech Anika | tanára el­mondja, hogy a mechanikai és technológiai szertár fej­­tasztésére igen sokat költ az iskola. Akadémikusokkal le­veleznek és találkoznak gyak­ran nevelőink. S e kutatók és tudósok ajándékai, az üze­meknek nekünk küldött gyűj­teményei egyaránt gazdagít­­ják szertárainkat. Igyekszünk megszerezni, ami a technoló­gia, sztatitka, anyagellátástan és a mechanizmusok elméle­tének korszerű tanításához szükséges — fűzi tovább a szót most már újra az igaz­gató. Közben több műhelyveze­tővel is megismerkedünk. So­kan közülök itt végezlek né­hány évvel ezelőtt az iskolá­ban. „Rádió-utcaiak”* Az üze­mekben megálltak a helyü­ket, tovább gyarapodott gya­korlati tudásuk, s az iskola visszakérte őket a gyáraiéból műhelyvezetőknek. Így aztán velük tovább erősödött mind­az a hagyomány, iskolakö­­zöseég, mely oly családi kap­csolattal fűzi egybe ennek az óriási iskolának minden nö­vendékét és tanárát egy­aránt. Halk léptekkel járjuk a szőnyeges folyosókat. — Egy amszterdami és egy szinga­púri ipariskolai tanárral ál­lok egy csoportban. A szem­üveges, kimért, mindeddig észrevehetően tartózkodó Bouve, a holland, most elis­­meressel néz Ikörül s néhány csodálkozó, elismerő szót ejt a körötte állóknak. Németül beszél. Az igazgató felfigyel a szavakra. Mosolyog. — Pedig mi, nem szerény­kedés ez részünkről, a moszk­vai ilyen típusú iskolák kö­zül olyan közepes-félék va­gyunk. Vannak itt Moszkvá­ban sokkal jobban felszerelt gépipari technikumok is. S hogy miért mégis mi látjuk önöket vendégül? Azt is el­árulom. Ügy mondják: ná­lunk áll legjobban összhang­ban az ipari szakoktatás és a nevelés ügye. S erre büszkék is vagyunk, hogy eláruljam... |közbeni a földszinti mű­helyekig jutottunk. A műhe­lyekben két méter magasan a földtől olajfestés őrzi a fa­lak tisztántartásának lehető­ségét. Itt-ott balesetvédelmi plakátok. A balesetvédelmi órákat mester vagy pedagó­gus tanítja az iskolában. De nem is az órákon folyik a balesetvédelmi küzdelem s az erre váló nevelés, — mond­ják mosolyogva. — Az a heti néhány óra olykor-olykor erre igen kevés volna. Ügy vagyunk vele; neveljük a fia­tal technikusokat és ipari szakmunkásainkat tisztaság­ra, pontosságra, a rendinek és s fegyelemnek szeretetére, lelkiismeretességre, — ez a legbiztosabb útja a balesetek megelőzésének az iparban.­Többen a külföldi látoga­tók közül különféle szakmai kérdésekkel érdeklődnek a tantervi anyagot illetően. Az igazgató válaszol újra: — Félreértés ne essék! Itt szakmunkás- és technikus­­képzés folyik.- Ipari közép­­kádereket nevelünk. Azon ne csodálkozzanak, hogy ilyen jól felszerelt iskolába történik mindez! Nálunk az ipari szakkáderképzés minden fo­kon az egész társadalom köz­ügyé. Tízosztályt végző fia­talok jönnek ide, s tizen­nyolctól huszadik életévüket töltik itt; j , | A MŰHELYBEN | dÖLgOZÓ ta­nulók iközül többel megismer­kedünk. Megállunk az egyik gép mellett. Natalia Vikto­rovna Bruk dolgozik rajta. Pajkos tekintetű, vidám, ele­ven kezű és eleven észjárású fekete hajú leányka. Áz is­kola egyik legjobb matema­tikusa, — mint azt az egyik kísérő pedagógus most el­árulja. Moszkvában, a Pole­­voj utcában laknak.- Szülei vezető állású gazdasági szak­emberek egy nagy moszkvai trösztnél. S a leány még a tízosztályos iskolában, a he­tedikben elhatározta, hogy vasas lesz. S a szülők öröm­mel adták erre a pályára. A szülők számára is büszkeség, ha kitűnő rendűséggel tanuló leányuk a szovjet iparnak lesz néhány év múlva szak­embere.­Általában, ahogy így a mű­helyben szétnézünk, mindjárt feltűnik, milyen sóik a növen­dékek között a leány. Kedve­sek, vidámak és igen csino­sak. Nem az a feltűnést ke­reső csinosság ez, mint ami­lyennél a francia leányok minden ^ szemléltető eszközt közül több dicsekedhet, s nem is az a kínosan, feszé­­lyezetten tartózkodó komoly­ság jellemzi őket, mint né­mely északiakat. Öltözetüket a színek összhangja, a rend­szer-etet s az összeszedettség, az a bizonyos „nettség“ jel­lemzi. Sötétkék munkaiköpe­nyekben dolgoznak, munka után kis öltözőfülkékben vál­tanak ruhát; A gépeiket ke­zelő ujjaikon gyűrűk, a kör­müket a Moszkvában rend­kívül népszerű gyöngyház­­lakk fedi, — sajátos moszk­vai divat szerint kicsi, de észrevehető csíkot hagyva kétoldalt a közömház szélé­nél; | EBBEN A MUNKATEREMBEN | 27 esztergapad működik. Régi és új gyártmányok váltakoz­va. Valaki a nyugati vendé­gek közül elmosolyodik; — Reprezentatív jellegű isko­lákban ilyen gépeken is dol­goznak? — néz körül szót­lanul, de szeme hunyorgása ezt árulja el. A bennünket kalauzoló műhelymesterek s pedagógusok azonban már magyarázzák is: — Itt vannak egymás mel­lett a legkorszerűbb eszterga­­padok; a berlini gyárak s a moszkvai Krasznüij Proletár gyártmányai közül a legnagy­szerűbbek. S itt vannak a régi gépek is. Igen; Általában ma már nagyon nagy a gé­peknek az erkölcsi kopása.- Ä technika fejlődése egyszerre túllépi a még legjobb álla­potban lévő gépeket is; Itt, a műhelyben mindenki saját gépién dolgozik.- Két váltás­ban folyik a munka és körül­belül havonta, vagy hat he­tenként változik a beosztás, s kerülnek a tanulók másik gépre. így régi és új gépen egyaránt dolgozhatnak. Meg­eshet az, hogy innét távoli vidékiekre, akár a parlag vagy szűzföldek ipari vidé­keire. vagy pedig régi beru­házású, távolabbi iparvidé­kekre kerülnek. Ott találkoz­hatnak régi típusú gépiekkel is. De ezeket is ismerni fog­ják. Sőt! Ott majd, emlé­kezve rá, mennyivel korsze­rűbb gépek vannak ma már, mennyivel jobb az új gépe­ken dolgozni, nyugtalanok lesznek. Mennek erre-arra a? üzemben, s nincs nyugvásuk addig, míg ott is meg nem je­lennek az új, korszerű gé­pek; így viszik ki ők min­den felé a szovjet hazába a korszerű technikának szere­­betét, ezt a sarkalló nyugta­lanságot; Ezért tartjuk itt ezeket a — hogy úgy mond­jam —, „erkölcsileg már ko­pott gépeket.” A műhelytermekből jőve az orvosi-egészségügyi részleg­hez látogatunk. Egy idős néni az egészségügyi részleg veze­tője. Az iskolának külön fel­csere van. Mivel 500 növen­dék, 12 pedagógus és 14 tech­nikai oktató működik az in­tézetben, a felcser teljes munkaidejét itt tölti le. ö is az iparügyi minisztérium al­kalmazottja. Gondoskodik az elsősegély-nyújtásról, a tisz­taság állandó felügyeletéről az épületben, ellenőrzi a vé­dő-intézkedések végrehajtá­sát. Állandó orvosi felügyelet alatt állnak a fiatalok; szűrő­vizsgálatok, kvarcolás, gon­dozás alatt egész esztendő­ben; Az egészségügyi részleg vezetője állandó kapcsolat­ban áll az osztályfőnökökkel: Jellemző erre a kapcsolatra egy nem régen lezajlott eset: Az egyik fiú tuberkulotikus fertőzésen esett át, a rönt­gen beszűrődést mutat. "Más vizsgálati eredmények is arra figyelmeztetnek; meg kell válnia a szakmától. De az osztályfőnök nem engedi. Is­meri tanítványát. Tudja róla; a gépeiknek s a vasas szak­mának a szerelmese. Soha­sem fog belenyugodni ebbe, életét összetörtnek érzi. Mit lehetne tenni? Heteken át vitatkozott egymással az egészségügyi s a pedagógus* Végül megoldás született. —­­Most elmegy a fiú szanató­riumba. aztán meg átinínyít­­iák konstruktőrnek s vala­hová a déli vidékre fogják kérni /kihelyezését, miután végez. Megoldódott a kérdés; az egészségügyiek s a peda­gógusok is elégedettel;. «ÉSJiS iw. fcöyJ J*

Next

/
Thumbnails
Contents