Tiszavidék, 1957. október (11. évfolyam, 230-256. szám)
1957-10-03 / 232. szám
8 megyei HISZ küldöttértekezlet elölt Köt* 1 'ti M Tmen i' v\ n K r\/ítT r> XJT - -* . i i I • - 4- *-» T 4- 4 T a Tr f I ■ * A / I X ^ 1*. A n1 / Október X3-án, vasárnap egésznapos tanácskozáson vesz részt Szolnok megye 233 KISZ s' - - vezetőnek 6800 KISZ tagjának 200 küldötte Szolnokon. A KISZ küldöttértekezletre meghívnak tanácskozási joggal pártvezetőket, Pedagógusokat, a sportélet képviselőit, vállalatigazgatókat is. A küldöttértekezlet rendkívüli jelentőségét az adja meg, Tiszaszen timrén a termelés* ben segíti a pártszervezetet az ifjúsági szövetség. A Tiszaszentimrei Állami Gazdaság KISZ szervezete 30 holdat aratott le egv vasárnap társadalmi munkában, hogy időre befejezhessék a betakarítást. A KISZ szervezetek szervezték meg Jánoshidán, Jászfényszarun és Jászboldogházán az ifjúsági cséplőcsapatok versenyét. A Járműjavító és a Tisza Cipőgyár KISZ ifjúsági exportbrigád,iáiról elismeréssel beszélnek az üzemvezetők és az idősebb munkások. Napjainkban szüreti mulatságokat rendeznek Jászágón, Tiszafüreden, Tiszaburán és szerte a megyében. Az augusztus 20-i kisújszállási munkás-paraszt találkozón a tiszaroffi, a türke vei, s főképpen a kisújszállási kiszesek tettek ki magukért. VIT-én járt ifjú kommunistáink élménybeszámolóit ezren és ezren hallgatták már meg Szolnok megvében. S legutóbb kaptuk a hírt, Tiszaburán tizennégy fiatal — elsőnek a m<>—ében — megalakította az Ifjú Gárdát, a KISZ ifjúsági segítő brigádiát. Csakhát ilyen eredménnyel még nem dicsekeedhet minden szervezetünk.A megye középiskoláiban általánosan egyhangú és őnállőtlan munkát végeznek még a középiskolai szervezetek, nembeszélve arról, hogy a diákifjúság nem is igényelte mé» minden helyen (például Tiszafüred) a Kommunista Ifjúsági Szövetség létrehozását. Falun és üzemben sincsenek még meg azok az eszközök, amellyel áz ifjúsági szövetség vonzóvá lehelné megát a fiatalok előtt. A KISZ szer vezetek ugyan sok helyen — egyelőre még önkényesen — kerestek maguknak lehetőséget. Tiszaőrsön és Tiszaburán hogy a Kom mnista Ifjúság! Szövetség megalakulása óta az első még ilyen tekintetben. A oárt ifjúráai szervezete létrehozásának helyességét az eddigi eredmények már fényesen igazoliák. KISZ szervezeteink mindenütt n megvében a párt leg*o>-b és legelső segítőivé váltak rövid idő alatt. Ti^-aföldvárei például kisgyűlések tartására, közhasznú munkák elvégzésében birtokukba vették a kulturetthonokat, s az az örvendetes tapasztalat, hogy azóta ezen a két helyen nagyon jó ifjúsági szervezet alakult ki. Igaz, kulturális szerveink nem a legnagyobb örömére, bár arról nincs szó, hogy a KISZ általánosan átvegye a falusi kulturotthonokat, de ahol elég erős a KISZ a falu népművelésének megoldására, ott a kulturális szervek is nyernek a KISZ ezirányú tevékenységével. A kulturotthonok átvétele egyelőre még vita tárpvát képezi, ám míg a kulturotthonok kérdése elfogadhatóan az ifjúság javára meg nem oldódik. addig üres szóbeszéd marad a legszebb szólam is az Ifjúság társadalmi nevelésének ügyéről. Hasonlóan dönteni kell a falusi sportkörök helyzetéről is. A falusi sportkörökben fiatal sportolók tevékenykednek, tehát a KISZ-t illetné a falusi sportkörök vezetése is. Adminisztratív intézkedések is segíthetnének. Például a zenetanítást kötelezővé tenni az iskolákban, a zenének ugyanis olyan muzikális lélekfinomító, emberformáló hatása van, amivel egyetlen tantárgy, de egyetlen művészeti ág sem versenyezhet. Az eszközökön kívül más kedvezőtlen jelenségek is tapasztalhatók a KISZ eddigi munkájában. Nagyon kevés helyen sikerült a falusi fiatal tanítókat bevonni a KISZ-be. A fiatal pedagógusok KISZ munkája pedig napvban megjavíthatná a vezetést és az ifjúsági szervezetek tevékenységét is. Több szervezetben aránytalanul az alkalmazottak vannak túlsúlyban, míg kevesebben a parasztfiatalok. A Kommunista Ifjúsági Szövetség kibontakozásának útjait keresve, nagy munkát végez jelenleg a KISZ Központ Szülőkkel, fiatalokkal, idős kommunistákkal beszélgetnek el a KISZ vezetők, tanácsokat leérnek, egybegvűjtik a tapasztalatokat. A KISZ minden tagja készül a közeljövőben összeülő KISZ küldöttértekezletre. A KISZ küldöttértekezlet célja felmérni az ifjúsági szövetség eddigi erőit, elfogadni a KISZ Szervezeti Szabályzat, a most történő véleménykutatás alapján megielölni a további utat. A KISZ országos küldöttértekezletét helyettesíti megyei szinten a megyei küldöttértekezlet. Sokat várunk tőle. Azt, hogv a társadalom minden rétegének képviseletében olyan javaslatokat, intézkedéseket, határozatokat hozzanak, amelyek valóban hozzájárulnak Szolnok megye kommunista lfjús.'."l mozgalmának fellendítéséhez. Borzák Lajos Készülnek a téli ruházati cikkek rA könnyűipar felkészül a lakosság téli ruházati cikkekkel való ellátására. A ruhaipar a harmadik negyedév eddigi szakaszának átlagában 102.5 százalékra teljesítette a tervét. Az eddig vászonöltönyöket gyártó részlegeket is átállították szövetruhák varrására. 51 000 férfikabátot, 68 000 nőikabátot, 72 000 gyermekkabátot, 90 000 férfiöltönyt és 73 000 . férfinadrágot gyártottak; Varrtak 173.000 fiúfuhát és 119 000 leánykaruhát iS; 1— A férfi alsóruházati cikkek, pizsamák készítését megkétszerezték. A Május 1. Ruhagyárban a Rozgony, Tél, Dobogó és Izland nev-ű szövetekből különleges kidolgozású télikabátokat varrnak; A cipőgyárak is túlteljesítették eddig esedékes tervüket 6.5 százalékkal és 122 000 bakancsot, 387 000 pár férficipőt, 647 000 pár női és 641 ezer pár gyermekcipőt készítetlek.I i x vj\eAzlewi, dzemedéSty, Ma mutatja be a szolnoki „Tisza" mozi a LÁZ című úi magyar tilmet HA VALAKI a magyar filmgyártásról, filmművészetről vegyes érzelmek töltöttek időben a sematizmus nyomta rá bélyegét a legjobbnak ígérkező magyar filmekre is, ha pedig ez nem volt, akkor giccsesnek éreztük az egyes alkotásokat.: Természetesen e tekintetben csak a játékfilmekről van szó, hiszen tudományos és egyéb filmjeink világszerte elismerést arattak. — Az elmúlt években már egymásután olyan filmek láttak napvilágot, — amelyek nemzetközi viszonylatban is megálltak helyüket. sőt. a fesztiválokon a díjazásoknál is komoly mértékben számításba jöttek. Filmjeink technikailag, művészileg is nagyot ugrottak és örömmel láttuk, hogy a fejlődés mércéje fokozatosan jobb eredményeket mutatott. Ez évben a magyar filmek egyre nagyobb közönséget vonzottak és a rövidesen bemutatásra kerülő filmek is a siker előszelében készülnek. Egyre tartalmasabbak, hitelesebbek a sorra kerülő alkotások. a nagyszerű művészi teljesítmények fokozottabb rokonszenvet váltanak ki. Éppen ezért nem vitatjuk a mai napon bemutatásra kerülő uj magyar játékfilm, a „Láz”' sikerét sem. A történet az 1920-as években kezdődik, hőse egy olyan férfi, aki megjárta a harcteret, a hadifogságot és hazatérve onnan, minden vágya a vagyonszerzés, saját jólétének megteremtése. De ebben nemcsak a karrierizmus vezeti, hanem lelkesedés is, hogy életrekeltse, hírnevet szerezzen a magyar aluminium iparnak. E kettőt összeköti és munkájának értéke kétségessé válik. Izzó, szenvedélyes, de rövidlejáratú szerelem is szövődik, amely mellett egy másik vonzódás is kialakulóban van, nem szevedélyes, de sokkal álhatatosabb. A két szerelem párharcában azonban egyik sem, győz. mert a sok rosszindulat és gáncsoskodás után történő összeomlásban a sok sikert elkönyvelő férfi a züllés útjára lépj ENNYIT RÖVIDEN a film témájáról, amelyet igen sok, hatásosan megrendezett, színes mellékcselekmény egészít ki. A film főszerepét, Szabó Barna figuráját Bessenyei Ferenc kelti életre. Sok kiváló alakítást láttunk már színpadon és filmen Bessenyeitől, most Szabó Barna megformálásával is igen szép teljesítményt nyújt. Olyan két évtizedét, amelyben a semmiből indul el egy em.beri karrier, hogy a népszerűség tetőfokáról ismét a semmibe zuhanjon.'Vad érzéki szerelmet és teljes kiábrándultságot mutatni: mindezt kitűnően érzékelteti Bcssenye5 Partnere a gyönyörű és tehetséges Gordon Zsuzsa, aki mesterien valósítja meg az író, Szász Péter elgondolásait az elkényeztetett és önző gyároslányról. Szép alakítást nyújt Rara Margit, egy falusi tanítónő és Kiss Manyi a részeges titkárnő szerepében. • . A -,,Láz1’ című kulturált rendezése, magávalragadó színészi játéka művészi élményt nyújt a szép filmek kedvelőinek. (1M). A bécsi televízió adását vették Szolnokon Szolnofkon a posta által rendezett újító és műszaki fejlesztési kiállításon. .tekintélyes helyet foglal el a televízió. A kísérleti bemutatók során kedden a bécsi televízió adását is sikerült venni a posta műszaki dolgozóinak. A kiállítás időtartama alatt október 5-ig minden este televíziós bemutatót tartanak a kiállítás látogatóinak; Ötcser kétszáz férőhelyes filmszínház Wroclaivban Augusztus 31-én Wroclawban megnyílt az 5200 személy befogadására alkalmas filmszínház. A korszerűen berendezett filmszínház óriás méreteire jellemző, hogy csupán a vc.ítövászon szélessége eléri a 80 métert. A filmszínház szélesA'ásznú filmeket is műsorra tűz. F. Tóth Pál: HAZAFELE A törzsőrmester fehéres** piszkos zsebkendőt ciháit elő a zsebéből s fetíűzle valami frissen tört botocskára. Magasra tartotta és a menet élére lépett. A többiek hosszú libasorban követték. Néhányon cl közkatonák közül azonban szégyenlették a dolgot és pár lépést hátramaradlak. — Mi a fenének az a zsebkendő — dörmögte Ozga Tóni, egy sűrűszemöldökű, karvalyorrú honvéd. — Nekem nincsen féltenivalóm, mint a törzsnek., — Hagyd rá — legyintett mérgesen Bozóki Laci — látod, hogy be van rézéivé. Még a pisztolyát is eldugta az előbb egy bokorba. — A nadrágszárát meg ráhúzta a birgerli fölé — nyerített fel hangosan a folyton röhéeselő Horváth Jancsi — fél, hogy tán tisztnek vélik az oroszok. — A tisztek közül ugyan kevés jön hazafelé — kapcsolódott a beszélgetésbe még valaki, akit nem is ismertek, mert valahol az erdő szélén csatlakozott hozzájuk. Többen is rábőllntottak azok IjőzUI. akik hallották. *— Ügy igaz! A tisztek megfutottak egy szálig. Egy sem akadt közöttük, aki azt mondta volna ott a kis osztrák falucskában. a válaszúton: Fiúk, hazafelé! — Nem, ilyen nem akadt. Még a jóindulatú és emberségesnek látszó Szabadi százados is csak annyit tudott mondani: Mehettek, amerre akartok! — s elindult <! gépkpcüján a végtelen * karavánba besorolva nyugatra. Persze, nem is nagyon mondhatott volna mást, hiszen ha azt mondja: Utánam! — talán senki sem hallgatott volna rá. Így hát maradék tekintélye megóvására, hogy azon még az utolsó percekben se essen csorba, szélnek eresztette a százaidat. S a század — a nagyrészt fegyvertelen közlegények s az úgy ahogy felfegyverzett tisztesek, lassan elszéledtek. Bevették magukat az erdőbe és ott várták, hogy elvonuljon a front vihara. — Aztán megindultak arra, amerre a hazájukat sejtették, kelet felé. Mentek a felkelő nap irányába. Még osztrák földön jártak, valahol Wiener-Neustadt irányában. amikor kibukkantak az erdőből. Olyar hirtelen és váratlanul, hogy meglepődtek. Csak álltak az erdőszélen. Ott futott előttük a fehér országút s már látszott is néhány ház távolabb. Szembe velük emberek jöttek, civilek, németül beszélgettek. De hogy kik voltak, nem lehetett eligazodni rajtuk. Csak eltűntek az erdőben. Olyan vándorfélék leheltek, akik a háború elvonulása után hazafelé igya* kéziek a saját falujukba.• Mi tagadás, a katonák most még tőlük is féltek egy kicsit; Aztán elindulták. Elől az a hóbortos törzsőrmester a zsebkendővel s utána a többiek. Legszívesebben leültek volna a fűre, vagy elbúj lak volna, de már nem lehetett. Menni kellett valamerre s ők haza akartak jutni, hazafelé pedig csak egy út vezetett, a falun keresztül, a házak előtt. jl/t entek tehát a törzsőrmester után, akit most a pokolba kívántak volna legszívesebben — és nagyokat hallgattak. Az izgalom a torkukra forrasztotta a szót. Mi lesz, hogy lesz? — senki sem tudta. Mint ahogy azt sem tudták bizonyosan, hogy mi igaz abból a sok mendemondából, melyet a fronton túli állapotokról hallottak ezídáig. Vérengzés, gyilkosság, rablás, fosztogatás.. -. volt ezek közt a rémes történetek között minden — amellyel az otthon után sóvárgó legénységet próbálták elriasztani a szökéstől. „Szijgyártósegéd lett Nagykörös polgármestere — tálalta a szenzációt az „Összetartás ’• című nyilas lap még a tavasz elején. Debreceni Bárány Károly volt a cikkecske aláírója, az egyokri „Turulista" vezérből nyilas újságíróvá vedlett fajmagyar. „Az újság írta’’ — „a rádió mondta” — fűzték hozzá a hír terjesztői a legnagyobb nyomaték és szavahihetőség kedvéért, s mivel az újság csak a tisztek, meg a pucetek kezében forgott, minden hír, ami hazulról jött, mérhetetlenül felduzzadt és megváltozott, mig az egyszerű közlegényhez eljutott. Félelemmel vegyes kíváncsisággal hallgatták tehát s alig akadt, aki szót emelt ellene. Még az igaz dolog is visszájára fordult ebben a világban. — Mert a szíjgyártósegédről szóló hír tényleg igaz volt, de ezt úgy mondták cl, az újságban is, élőszóval is, mint « legborzasztóbb dolgot, amit életében megérhet az ember. S az egyszerű szíjgyártósegéd, aki polgármesterré lett városában, úgy jelent meg az otthonuktól távolélők képzeletében, mint az anarchia, a felfordulás, a fejetetejére állított világ eleven példája. Ez így volt jó a tisztieknek, a pozíciójukhoz görcsösen ragaszkodó alkalmi vezéreknek. Amíg a legénység fél attól, ami odaát van — okoskodtak — addig a lógás gondolatától is ijedezik. De a háború gyors kimenetele szétfújta ezeket a léggömböket. S az egyszerű katonák, amikor válaszúira került a sor, igen kevés kivételtől eltekintve megindultak hazafelé. Az otthonhoz fűződő szálak erősebbek voltak mindenféle kényszernél, mindenáron csak menni akartak haza — haza.— Sztoj! hangzott a kiáltás i a kis osztrák falucska, szélén. Szétterpesztett lábbal álló kis tömzsi katona állta el a libasorban haladó magyarok útját. Mindegyik megállt és kíváncsian pislogtak a prémkucsmás, géppisztolyos katonára. — „Most mi lesz?'1 — néztek egymásra tétován. A törzsőrmester is hátracuríkkolta piszkos zsebkendővel, csak Ozga Tóni állt mereven a sor elején, mintha megbabonázták volna. Nem mozdult egy tapodtat sem, hm r - -— Kildá pajgyatye tett föl most valami kérdést a kis orosz. Volt aki megértette, s mutogatni kezdett kelet felé. Hazas hazafelé ;:: ==» Pasli — intett a vöröscsillagos katona, s mir.danynyian megértették, géppisztolya biliéütéséből, hogy menniök kell valahova. . .. Hát elindultak abba az irányba, amerre az orosz mutatott. A z udvar, amelybe beterelték őket, megszokott falusi udvar volt. Akaratlanul is sorbaálltak, mint ahogy a kihallgatáson szokás arccal a ház felé és várták, ismét várták: „Most mi lesz?” Tiszt lépett ki az ajtón. — Végignézett rajtuk, s megismerhette az egyenruhájukat, mert azt kérdezte: — Magyar? Az arcok felderültek az ismerős szóra. Mágyar ... Magyar — hangzott innen is, onnan is. A liszt végigment a sor előtt, mint a szemlén szokás. Lassan ment, alaposan szemügyre vette őket, mintha az arcukról próbálná leolvasni, kifélék, mifélék. — Of leér nyet? — hangzott az újabb kérdés. — A némethangzású oficér szót ismét megértették, kétségtelen azt kérdezi, van-e közöttük tiszt? •— Nincs, nincs — tiltakoztak erélyesen. Csak a törzsőrmester húzta össze magát, mintha érezné, hogy hajszálon függ a további sorsa. A szovjet tiszt most pár lépést hátrább lépett, hogy mindegyikőjüket lássa, s aztán csak annyit mondott keményen, minden szót megnyomva: — Vojna kaput! — s nézte arcukon a hutást, •—Vojna, vojna, ízlelgették a szót, mit is jeleríthet. A i,kaput’’ nem volt már ismeretlen, fegyverüket eldobáló németektől eleget hallották. =- Vége, vége-.-.-, Ozga Tóni szólalt meg először; — Értitek? Vége a háborúnak, — azt mondja biztosan. A mosoly ismét megjelent az arcukon. Milyen egyszerű ez a két szó — vojna kaput — s milyen nagy dolgot jelent —1 vége a háborúnak... Bólogatni kezdtek * értik, értik. A tiszt most hallgatott egy darabig, mintha fontolgatná, mit mondjon még, azután csak annyit mondott parancsolóanr de mégis valami lágysággal hangjában: — Pasli, pasit domojl — S kelet felé mutatott jobbkezével. í ' sodilatos, hogy milyen könnyen tanulja az ember a szavak éielmét, ha a szíve is segít hozzá. Megértették, vagy inkább megérezték világosan és határozottan — a tiszt azt mondja nekik — induljanak hazafelé. Csuda tudja, mi ütött megint Ozga Tómba, ebbe a sötétszemöldökű nyurga legénybe, de úgy- vágta össze bokáját, hogy csak úgy csattant maid pedig tisztelgésre emelte kezét. A többiek is követték példáját. Aztán valaki — vem tudták maguk sem később, hogy ki is volt az — balraátot és induljt vezényelt. s kikanyarodtak a szűk kiskapun. A tiszt még nézett utánuk egy darabig, aztán csak annyit mormogott r— domoj — domoj;; s Befordult a tornácra, ahol már várt rá a mokány kis katona valami üzenettel. Azon a tavaszon sokezer magyar katona, sok-sok elhurcolt levente meg idegenben sínylődő deportált dúlt hazafelé, támas2kodhat a nárl a HISZ-re
