Tiszavidék, 1957. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-22 / 248. szám

Nem sokat beszélnek,

— hanem cselekednek

A IWEZÖHÉK1 Táncsics Tsz tagjai igen szíves szavú, beszédes emberek, legtöbbjük mégis szófukairrá válik, ha az ellenforradalom utáni hetek eseményeire kerül a szó. Valahogy nem szívesen emlékeznek rá. Ügy vannak vele. hogy „megesett, megbántuk, de minek kell azt forszírozni'', Pedig érdemes rajta elgondolkozni.

—- Hogy is volt?

Több mint százan jelentkeztek, hogy kilépnek a tsz-ból. Jónéhányan — így például Erdős Ferenc — többször is figyelmeztették az agronómust: „a2ufán el ne felejtse, hogy kiléptem a csoportból’1. Sok szorgalmas, becsületes ember volt a kilépők között. Sajnálta is őket a vezetőség; hiszen nagy szükség lett volna a szorgos kezekre, nagy értékek mentek tönkre. Főleg az állatállomány sínylette meg a zavaros időszakot. Mintegy 350 malac vált selejt te a rossz gondozás miatt.

* A vezetőség látta, hogy a megmaradt tagokkal — bár keménykötésű, dolgos emberek — mivel kevesen vannak, nem tudja megoldani a szövetkezetre háruló feladatokat. Meg aztán úgy voltak vele, hogy úgyis megbánják tettüket a kilépők, miért ne siettessék annak felismerését, hogy az egyéni gazdaság ideig-óráig beválthatja a hozzá fűzött reményeket, de biztos jövőt csak a nagyüzemi gazdaság jelent.

Ilyen megfontolások után kereslte fel Tresser Pál, a szövetkezet agronómusa Tar Mihályt. Híres ember volt az öreg, — messze földön ismerték jó munkáját. Olyan kazlakat rakott, hogy festeni sem lehetett szebbet. Meg is nyerte a megyei kazalrakósi versenyt, s ezzel, ha jól hallottam, 5000 forintot hozott a tsz kasszájába.

A hívó szóra nem adott mindjárt határozott választ az öreg. De egy hét múlva beállított, s azt mondta, hogy megbeszélte a fiával, s jönnének vissza K. Tóth Andrásékkal, Patkósékkal. meg a többiekkel, a Nagyhék-parton lakók egészével.

A TÖBBIEK 18 sűrűn tekintgettek a tsz felé. Erdős Ferenc is úgy volt valahogy, — képletesen szólva, — mint az a kutya, amelyik hetet kölykezett. Mikor már hátat fordított a közösnek, akkor döbbent rá, hogy mennyivel több gond, küszködés jár az egyéni gazdálkodással. Kérte is az agronómust: „örökké hálás lennék, ha elintézné, hogy visszavegyenek1’. Mikor aztán

üzentek érte, fél óra alatt jelentkezett. — A csikókat bízták rá. Gondjukat is viseli az öreg, bárki megnézheti. (Csak a kilépést ne hozza fel neki, mert a csikó helyett az öreg rúgja meg)

De nemcsak néhány ember gondolkozott a szövekezetbe való belépésen. Ma már a kilépettek visszakérték magukat valamennyien s több, mint 30 új tag is Van;

Persze, túlzás volna azt állítani, hogy már minden valamirevaló, józan gondolkozását dolgoskezű parasztember a szövetkezeti mozgalom híve. Még nem így van. De az biztos, hogy aki szereti a gazidálkotíást, az árgus szemmel figyeli a tsz-elc életét, s egyre gyakrabban fordul meg fejében a gondolat: ..mi lenne, ha én is belépnék?“ S a belépés időpontja is adott: „majd ha úgy gazdálkodik a tsz, hogy nem le,S3 rajta kivetni való". A legáldozatkészebbek. a vállalkozó szelleműek, az alkotásv,ágytól hevítettek kivételével valahogy így gondolkozik a parasztember. S a Táncsics Tsz-t figyelhetik, a legjobb úton vari az abban az irányban, hogy jó hírnevén ne essen csorba. v

A VEZETŐSÉG —- a tagokkal egyetértésben — nemcsak a mának, hanem a holnapnak is él. Az ellenforradalom okozta nehézségek ellenére 30 forintot osztanak munkaegységenként, s emellett 600 ezer forint értékben hizónakvaló sertéseket, üszőket, s teheneket vásároltak. Részben saját erőből, részben állami segítséggel 100 férőhelyes istállót építenek, mégpedig úgy, hogy tetejére ötven vagono6 magtár kerül.

TERMELÉSI eredményeik sem válnak szégyenükre, 150 hold amerikai hibrid kukoricájuk holdanként megadja a 40—50 mázsát. Az eladott búzájuk és árpájuk — mivel vetőmagnak megfelelő minőségű volt — a rendes áron felül 600 ezer forint hasznot hozott a házhoz. S hogy jövőre is megteljen a kamra, igyekeznek az őszi munkákkal is. Az őszi mélyszántást szép ember 30-ra befejezték, 300 hold őszi árpát szeptember 12-re elvetettek, s a múlt hét derekára több, mint 700 holdon földbe került az őszi búza magja is.

Mindent egybevetve, a Táncsics Tsz fejlődik, gyarapodik, s nem vitás, hogy előbb-utóbb maga köré gyűjti a környék ma még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjait. S. B.

Olititoié

la.latnak Szolnokra, Onnan megérkezett a kiutalás, mely szerint a Clbakházi Földmtivesszövetkezet által megrendelt műtrágyát Tiszaföldváron az ottani földművesszövetkezet raktárában lehet átvenni.

Különböző kifogásokra hivatkozva azonban a Tiszaföldvári Földművesszövetkezet ügyvezetője a mai napig sem gondoskodott arról, hogy a cibakháziaknak kiutalt - trágya zsákokba fel* szállításra készen álljon Hiába küldték el a napokon a cibakháziak a fuvarosokat. azoknak üres kocsival kellett visszatérniük, mert Bíró elvtárs, a Tiszaföldvári Földművesszövetkezet ügyvezetője nem tudja, vagy nem akarja niegértehi, milyen fontos Cibakházán a műtrágya és hogy a szuper foszfátot, meg a kálisót niosi ősszel a talajelőkészítés al kalmával kell felhasználni. Olyan nehéz ezt megérteni?

— ka —

Befeje&ődöit a martfűi gyilkosság tárgyalása

— Szombaton délben hirdet ítéletet a bíróság —

(A tárgyalás előzményeit előző lapszámainkban részle tesen ismertettük.)

Szombaton, lapzárta után hangzottak el a perbeszédek. Először — mint az szokás dr. Garaí Géza ügyész tartotta meg vádbeszédét.

Vitás-e. ki a gyilkos?

— A négy napig tartó tárgyaláson — kezdte vádbeszédét dr. Garai Géza ügyész — a vádlott igaz tényállást nem mondott el, mégis vádoljuk. Akkor úgy tűnik, hogy ártatlan ember áll a bíróság előtt. Tájékoztatásképpen megemlítem azt, hogy ebben a bűnügyben a rendőrség majdnem ezer embert hallgatott ki. A kihallgatásokból, s az elmondott tanúk vallomásai alapján következtetünk arra, hogy Kirják János követte el a gyilkosságot. A vádlott ezt több esetben beismerte, majd később visszavonta. Minek tudható be ez a körülmény? Csakis annak, hogy a vádlott félti életét — mint ezt már több esetben itt a tárgyaláson is hangoztatta —. s mindig attól félt, hogy ha tényleg rábizonyosodik a gyilkosság elkövetése. felakasztják. Ezért inkább úgy gondolta — miután olyan ember nincs, aki a tett elkövetését látta volna — jobb. ha hallgat, nem mond egy szót sem. mert ezzel a magatartásával azt az érzést kelti a bíróságban, hogy „hátha mégis” nem ő a tettes.

De npW'k csak a bizor"”'tékokot. Ha nem Kirják János követte el a bűncselekményt, akkor honnan tudta, hogy a sértett Juhász Andrásnéval jött ki a gvár kapuján és 5 nercig beszélgetett. Úgyszintén elöntő bizonyíték a sértett ellen a gyárat elhagyó munkások o’van sorrendben való felsorolása, amiként az tényle» meg is történt. Hr nem állt a gvár kapujával szemben és nem figvelte a távozó munkásokat, akkor ezt nem tudhatta, illetve más sortenabeh sűre’.ta volna fel. A rendőrség a tanúkat a vádlott

A kertvárosiak nevében

a lány között? Nem. Ezt pedig a következő tényekkel bizonyítom. Egyetlen egy tanú sem vallotta azt, hogy a vádlott Szegedi Margitnak udvarolt volna. Márpedig, ha feleségül akarta venni, valaki csak észre vette volna. A lányt soha sem kísérte haza, szórakozni, moziba, bálba nem vitte, ajándékot sem vett neki. Alikor miben nyilvánult meg az udvarlás? Szerintem erről szó sincs, csupán nőre volt szüksége, s mint vallotta, elhatározta, megszerzi még akkor is, ha erőszakoskodni kell. Ez megtörtént — elég szomorú.

Védekezhet azzal, hogy a vegyvizsgálat alkalmával a ruhája nem volt veres. Ehhez kétség nem fér, A vádlott beismerte, hogy ruháját még azon az éjszaka tiszta vízzel, majd utána a bizonyság kedvéért acetnnnal is kimosta. Orvosszakértői vélemény hangzott el, hogy a szennye-rőri/>s t-pi-öveH-nTSsp után rövid idővel a tiszta víz a vért tőbéletesen tisztítja. EJenben rzt is orvosszakértő állapf'oí a meg, hogy a bal.a véres volt

Éppen ezért úgy érzem, hogy a nép szócsöve vagyok, amikor a vádlottra halálbüntetést kérek. Emlékezzünk vsak vissza arra a nagy riadalomra, amely napokig, hegekig tartott a környéken. A ’ányok. asszonyok nem merik bemenni az ói szakai műszakba, mert féltek, hogy Szegedi Margit sorsára jutnak. Nem lenne igazságos ítélet, ha ennél enyhébbet adna a bíróság, mert súlyosbító körü’ménv a vádlottnál az alms cél, amivel a lányt magának meg akarta szerezni cs az t vadállaüas kegyetlenség m-mllve] meoevükolta. Remélem. méltó büntetését mer s kapja.

.4 védő beszéde

Ezután dr Lánc-zi Ferenc ügyvéd emelkedett, szólásra. Véüöfceizédében erősen hangoztatta, hogy az egész tárgyalá-AHOGY A NEVE jelzi, fákkal, szőlőtőkékkel tarkított rész a Kertváros. Jó párszáz méteiTe Szolnoktól, a Holt-Tisza partján — túlzás nélkül mondhatni, — festői szépségű táj ez. Télen zúzmarás kert, tavasszal virágtenger, nyáron gyümölcsös kánaán, ősszel; ősszel pedig leginkább sártenger. S valahogy így hullámzik az ottlakók kedélye is. Sokszor már előre félnek a következő hetektől, az esős ősztől. Majd elnyeli őket sok helyen a sár, mert a most épülő városnegyednek alig van betonjárdája. Egyéb is kellene még a járda mellé; óvoda, egészséges, jóvizű kút, bolt, daráló, stb. Óvoda, mert igényesek a szülök, s szeretnék, amíg ők dolgoznak, az utca, a szomszéd helyett azt látogathatnák a kicsik. Daráló, mert majd minden családnak van hÍ7.ója, jószága, s daráltatni bejárnak Szolnokra, a rékasi rampa mellé.

Üzlete van a kertvárosnak. Egy földművesszövetkezeti vegyesbolt. Az is a. baj. hogy nagyon vegyes. Van benne a petróleumtól az élelem és zománcos edényig minden. A választék viszont' nagyon szegényes, mert raktár úgyszólván nincs. Am van, az akkora, hogy néhán zsák liszt mellett alig lehe benne megfordulni. Az el árusító helyiségben egymá hegyén-hátán vannak a ládák és különböző csomagok.

SZŐ, AMI SZŐ, itt, a nagyváros tövében igazán töbl gondot fordíthatna boltjára i. földmű vesszővé tkezet. Lenni mit javítani, mert az ajtó a küszöb olyan, mint ami: a kutyák elrágtak. S ha valami erős őszi szél kerekedik, félő, hogy az ablakok külső fatábláját lerázza. De ez „csak" szépséghiba. Ennél sokkal fájóbb a vásárlóknak, hogy az üzlet előtti bejárón át sáros időben nem lehet közlekedni. Néhány szekér salak szétterítéséről kellene gondoskodni, sez máris rendben lenne. ’

Több minden van. amit a kertvárosiak szeretnének, s rémeinek, hogy idővel elérnek. Tudják azonban, hogy’ az égből semmi nem pottyan, mindenre pénz kell. De azt. amit pénz nélkül, vagy csekély költséggel könnyen elérhetnének. ők is szeretnék, ha mielőbb megvalósítanák. Uven kívánságuk a bolt környékének rendezése is.

— bo—e —

AZ

OLVASO PANASZOSLADAJA

lelő nélkül van a posta

Ez év májusában megírtuk s a Tiszavidék közölte azt a levelet, amely községünk postájának lehetetlen helyzetéről szólt. A debreceni igazgatóság meg is ígérte, hogy ez év nyarán megkezdik a javítást. De ennél tovább nem jutottak. Pedig már itt vannak az őszi napok, s jöhet az eső, akkor még úgy sem tudnak rajta dolgozni.

Az épületben tartózkodni meg még úgy sem, mert a tetejéről mind elhordja a szél a cserepet, A szahadonlévö faanyagot eszi az idő, lassan használhatatlanná válik.

Nem tudjuk, hogy az igazgatóság vezetőinek mennyit ér az adott szó becsülete?

BÜRO A GYÖRGY Szászberek

Vásott gyerekek

Mini sok dolgozó, munka után én is be szoktam térni egy-egy ieketére kedvenc „D él i b á,b’‘ cukrászdánkba, ahol egylormán előzékeny udvariassággal szolgálják ki a vendégeket. Csupa öröm lenne ez, ha egyes mamák is papák este, mielőtt a cukrászdába térnek egy ki,s megszokott tere-ferére, otthon hagynák gyermekeiket Mert ezek a cswnavér emberpalánták esténként a vendégek legnagyobb bosszúságára indián üvöltésekkel szaladgálásokkal verik fel a cukrászda csendjét. Papírrepülők dobálásávcl• csiklandozzák a vendégek orreimpáját. Nem egyszer élvezhetetlenné teszik a papírrepülök telitalálatával zamatos fekete kávénkat. A cukrászda alkalmazottai hiába figyelmeztetik udvariasan a szülőket, a vendégek is hiába zúgolódnak, a szülök is vásott gyermekként kuncognak magukban.

ZOMBOR1 ANDRÁS, a MAVAUT dolgozója.

Szolnok.

*

Hol

a szórilőcsavar ?

E hó elején kerékpár-bát•sólengel.vt akartam vásárolni. Bementem a piactérrel szembeni vasboltba és kérdeztem, van-e? Azt mondták igen van, 21.50 forintért. — Kértem, blokkolják le. Ki is fizettem. Amikor a csomagért mentem, elém tettek egy tengelyt. szorítócsavar nélkül. Érdeklődtem, hogy az meg hol van, a/.t Is adjanak vele.

— Nincs — válaszolták —, tegyem rá a régi tengelv

csavarját. Pedig ha azok jók lettek volna, tengelyt sem veszek. Másnap beszélgettem egyik barátommal. Azt mondta, ő is vett mostanában tengelyt. A fö! d m ű v ess z ö ve t k ezetnél vásárolta, és ugyanannyiért neki csavart is adtak.

Szeretném tudni, hogy lééi?

’lészáros József.

Törökrgenmiklós,

Petőfi utca 84.

Olyan nehéz ezt megérteni?

Sokat írtunk már a nép-1 büféről, a hajdani népbüíé-J rői. Az írásnál is többet él- 3 célod tünk vele — úgy ma-j gunk között. Egy idő óta vi-J szont alább hagytunk ezzel, j - ' -*ne-e más oka, mint az, J a büfé munkája, kiné-J zeie egészen megjavult. Nemj lehet lépten-nyomon csépel-j ni. Pedig most is kellene! róla beszélni. ]

Nagyon sokan keresik félj ezt az olcsó, de jó étkezésij helyet. Megközelítőleg két ésj félezer ember naponta 6— ezer forint értékű ételt fo-J gyászt el. piaci napokon még ■ ennél is többre emelkedik az j ez összeg. «

A vendéglátónak ez Szol-i nokon, de a megyében is az] egyetlen üzeme, ahol ennyire] magas az ételfogyasztás. Min-5 dig magas volt, de mc6t aj választék javulásával ismét! növekedett. Néhány héttel! ezelőtt még „csak” 8—9 fajta! készétel volt, most már 18—< 20 félében váloagthatnak a* vendégek. Ezen kívül leves, kiíüt- és sült tészafélék, sült hurka, kolbász csalogatja az éhes népséget.

Egyre többen vannak olyanok, akik nem telepednek le a terített asztal mellé, hanem egyenesen ételhordóba méretik az adagot, s otthon fogyasztják el. Különösen este van nagy forgalom, amikor a friss kolbász, hurka, s lacipecsenye sül. Két-háromszáz adagot mindennap elfogyasztanak a látogatók. Van úgy, hogy 600-ból sem marad. A szerény, olcsó, de morf már mondhatni, rendes, ízléses hely vonzza az embereket.

Amin még javítani akarnak, az ételek jobb előállítása, körítése, felszerelések korszerűsítése. A hűvös őszi és hideg téti időszakba pedig tea. tejeskávé és kakaó ménesével kedveskedik maid látogatóinak a megújhodott Nértbüfé.

| Bíró elvtárs. a Tiszai ölti| vári Földmű vesszővé t kezet

| ügyvezetője gyakorlott, a P<»«litikui munkában jártas emj bérnek tartja magát. Ez ketíségtclenül így is lenne, ha... t És ez a ha, ami gondol ko- i dóba ejti az embert. Miért? 1 Államunk igen tekintélyes J összegeket áldoz arra, hogy {hazánkban a termelőszövet- 1 { kezeti és egyéni gazdaságok- X ban megjavuljon a talajerö- I gazdálkodás. Nagyobb meny♦ nyiségben használják a szer;Jves- cs műtrágyát. A szert vcstrágyá/.ás hasznáról már '■ | nem nagyon kell az embere♦ két meggyőzni. A műtrágya

♦ használata azonban még nem ’ J általános. Ezért lehet külö- X nős örömmel üdvözölni, hogy

a cibakliázi dolgozó parasz- Jtok, hallgatva a jó szóra, eb! S ben az esztendőben 200 májasa műtrágyát rendeltek meg j a helybeli földmű vesszövet. j kezeinél. A földmüvesszövet[X kezet a megrendelést cl is X küldte a Műtrágya és Nö't vényvédöszer Értékesítő Válbeismerő vallomása után hallgatta ki, s nem véletlen, hogy' a kettő megegyezett.

Szintén a vádlott ellen szól Esemez Rezső vasutas vallomása is. aki a vádlottat azon :ste feldúlt arccal látta, s arra gondolt, talán ez az ember öngyilkos akar lenni. Hasonlóképpen Schadt Józsefné valomása is. akire a vádlott rávöszönt azon az éjszaka ..szerbusz Icukám”-mal. Talán az /életlen, hogy a gyilkosság másnapján a nvomozó kutya egymásután háromszor elnent a gyilkos nyomán, s ez:el az útvonallal megegyezik a helyszíni szemle alkalmával megtett Kirják János útiróiya. holott időközben a helyszínen nem volt.

Mint ismeretes, azon az éjszakán eső esett. így efog szénen kiraizolódott lábnyom maradt. Csodálatosképpen f ábnyom is megegyezik. S zajon nem gyanútkeltő-e a lamis alibi. Ugyanis a vádott az első kihallgatása alkalmával azt hazudta, azon az éjszakán szüleinél aludt az litó mögötti ágyban. S mikor ezt a nyomozók ellenőrizték, bont a s’iilei állították ennek ellenkezőjét.

Ugyancsak ezt ■ bizonyítják i helyszíni szeúnlén resztvett hatósági tanúk is, akik a bíró kérdésére azt válaszolták iogy abban az eset bem sem udják elképzelni az előre vaó betanítást, ha valaki a íelyszínt ismeri. Bizrinyságcéppen említették a kukoricazár esetét, amikor a folyó hartián megkérdeztem a vádottól: „János, visszatalálnál-c nnen a tett színhelyére”? Ekkor azt felélte;

— Igen. mert off egy kuko■icasz.ár kitört.

Elvire beugratásképper negkérdeztem. láttad. A vádott azt felelte, nem, mert söét volt. Akkor honnan tudod íogv kitört? Mert nagyot rop>ant. Ezután odavezetett, s a :sonkot valóban megtaláltuk

Még egy igen lényeges kér- Lís. Vajon házassági szán- j iákról volt-e szó a vádjott és l- son- nem hangzott el egyetlen 1 egy olyan kijelentés, amely 5 minden kétséget kizárva iga- zolta volna Kirják János bű- nösségét. Az viszont, hogy a- vádlott felsorolta a gyárból i kijövő személyeket, ezt köny- 1 nyű volt neki mondani, hi;, szén ismerte a szokásokat, i tudta, ki, kivé] jár. Majd ki- zárt dolognak tartotta, hogy a t vádlott — ha a cselekményt i elkövette — Csemez Rezső ä vasutassal és a moziból haza. felé menőkkel találkozott.

I Majd azt hangoztatta, hogy

1 az is vitatható, hogy a baltán % emberi, vagy állati vér vo-lt-e.

hiszen ezt az orvosszakértö j nem jelentette ki. j Úgyszintén enyhítő körül-2 menynek tartja azt is. hogy . a vádlottnak kisgyermeke „ van. akinek az eltartásáról

gondoskodnia kell. Végül, ha ’ mégis elítélnék a vádlottat, akkor pedig az előre megfontoltság nincs bizonyítva, fe„ hát ez is enyhítő körülménv.

S végül azzal fejezte be védő j bestédét. miután a halálbiin- 1 fcfés jóvátehetetlen cselekedő'. inkább száz bűnös szas í iadjnn. mint egy ártatlan

1‘Dusztulion. Bár semmiképpen nem hiszi, hogy Kirják János ’«lenne a tettes- As utolsó szó iogrin

’ A perbeszédek elhangzás" után a bíró a vádlottnak megadta a szót. hogy az utolsó szó jo^án szóljon. A vádlott azonban hosszas bírói , faggatás után sem kívánt szólni. Végül, mikor a , bíró kijelentette a vádlott előtt, hogy a bizonyítékok ellene szólnak, védekezzen, legalább azt mondia meg. mit bér az utolsó szó jogán a . bíróságtól, a vádlott azt felei'e ..a legminimálisabb büntetést”. A bíró erre azt kérdezte. „miért büntetést, h" •'em ő követte el?” Erre viszont a vádlott nem szólal: meg.

A bíróság a rövid tsnácsko -ásón úgv döntött, hogv az ítéletet ok-tőbe’- 26-án déli 12 i

Cs. F.