Tiszavidék, 1957. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-20 / 221. szám

Egy okos juMsz esető a tsz-ei, meg a bírósággal A napokban tárgyalta a kunszentmártoni járásbíró­ság Béni József, a nagyrév: Haladás Termelőszövetkezet volt juhászának bűnügyét» A bíróság érdekes üggyel találkozhatott a juhász ese­tében, aki társad almi tulaj­don sikkasztásért és csa­lásért került a vádlottak padjára. A bíróságon kide­rült, ho,gy a bűncselekmény elkövetésikor a vádlott olyan humoros fondorlatokat talált ki, amilyenek csak a mesé­ben szoktak előfordulni. Az történt, hogy Béni 1955 őszén felvételt nyert az em­lített termelőszövetkezetbe. — Szakképzettségénél fogva ju­hász lett. Rábízták 300 juh őrzését és gondozását. — Az alapszabálynak megfelelően Q saját birka nevelését en­gedélyezték a közös juhállo­mány gondozása mellett. A 6 birka létszámát felemelte harmincra, elvállalva több egyéni gazda bárányainak nevelését. Ezeket hozzácsapta a közös állományhoz, s ki­válogatni azokat többé nein lehetett. Néhány hónap elteltével árusítani kezdte a bárányo­kat. Rövid idő alatt eladott 50-et. Ügy tűnt, mintha sa­játjait adná el. A vezetőség nem is gondolt arra, hogy a tsz vagyona lett áruba bo­­csájtva. A juhász busás ha­szonnal fosztogatta hosszú időn keresztül a közös va­gyont. Sok esetben ^ Tdváló te­nyészállatokat is árulta. — Természetes szaporulatról néni lehetett beszélni, mert az átvett mennyiség is felére csökkent 1957 májusara. lib­ben az idpbcn binkanyírást rendeltek «1. Ez ellenőrzéssel is járt. a vezetőséget érde­kelte, megvan-e az a meny­­nyieég, amit a juhászra bíz­tak. Béninek volt már az ilyesmiben tapasztalata, nem félt az ellenőrzéstől. Megkez­dődött a nyírás. Azt a meg­oldást találták ki, hogy egy­­egy bárány megnyírásakor egy szem kukoricát félreeső helyre tesznek és ennek ősz szeszén:olása után tisztában lesznek a létszámmal. Ezt a feladatot Béni vállalta ma­gára. Nem is csoda, részére ez volt a legfontosabb, vi­gyáznia kellett, nehogy vé­letlenül „kiugorjon” a hiány. Megtörtént az első birka nyí­rása, le kellett tenni az első kukoricaszemet. Kapott az alkalmon a juhász, egy he­lyett kettőt azonnal letett így ment aztán végig mind­addig, amíg 300 kukorica­­szemet nem számoltak. Meg­volt a kívánt mennyiség, sőt. nagy csodálkozásra. 30 birká val több lett. örült a veze tőség ennek, úgy vették mintha természetes szaporu­lat volna és ez a juhász jó munkájának köszönhető. A juhász hallgatott . úgy gondolta, sikerült a csalás. Rögtön vállalta a harminc ..terven felüli’“ birka nyírá­sát. Ezzel röviden kész lett. számlát nyújtott be a mun­kadíj felvételére. A tsz mitsem sejtett az egészből, kifizette a csalót. Béni már azt gondolta, hogy nem jönnek rá a hiány­ra cs egészen megnyugodott Az elnöknek és másóknak viszont feltűnt, hogy a lét­számhoz viszonyítva nagyobb csapatnak kellene lenni. Ez nagyon kevés mennyiségű bárány — gondolkoztak. — Váratlanul ellenőrzést ren­deltek el, megszámolták az állatállományt. Ekkor már nem a juhász rakta le a ku­koricaszemeket, hanem má­sok. Kitűnt a csalás, Béni Jó­zsefet letartóztatták és át­adták az ügyészségnek. — ítéletet még nem hoztak, de hamarosan sor kerül rá. — Remélhetőleg a kukoricasze­mek helyett a hónapokat szá rnolhatja majd. Kovács Mihály Néhány **o szinfcron-filmekriil A film fejlődését jelenti, hogy az idegen filmeket szinkronizáljuk. Ezt öröm­mel is kellene üdvözölni, ha a szinkronizált filmek tech­nikailag Is megfelelnének a követelményeknek. Azonban már jónéhány filmet láttam, ahol bizony a szinkronizált szöveg csak a bosszúságot okozta, mert sem én, sem a többi néző a felét sem hallot­ta a szövegnek. így aztán a szórakozás csak bosszúsággá vált. — Nem tudom, — me­lyik olcsóbb, az írott fordított szöveg, vagy a szinkron szö­veg, azonban jó lenne, ha az illetékesek csak akkor alkal­maznák a szinkronizálást, ha azt tökéletesen tiszta, érthető hanggal lehet megoldani. Egyébként maradjanak in­kább a fordított írott szöveg mellett- Mert a nézők köszö­nik a magyar szöveget, azon­ban ha nem értik, nem sok hasznuk van belőle. Nem bosszankodni, hanem szóra­kozni szeretnénk a moziban. Nagy Elemér Üjszász. Miért kell csávázni? Aki csávázás nélkül veti el az őszi gabonát, szabálysértést követ el. ami büntetést von maga után. Azonban az ilyen termelő elsősorban saját ér­dekei ellen vét. A gabona­­üszög kártételét hajlamosak vagyunk alábecsülni, mert elszórtan fertőzi a kalászoso­kat és a táblán nem olyan szembeszökő, pedig az üszög­­betegségek okozzák a legtöbb kárt. A búza kőüszög (Tillétia foelida) árpa fedett üszög (Ustilágó hordei) és az árpa fekete porüszög (Ustilágó nig­ra) ellen kötelező a védeke­zés. Csupán a búza porüszög­­je egy milliós város kenyér­szükségletének megfelelő kár­tételt okoz üszögös években. Világos, hogy az üszög elleni védekezés nem csak egyéni, de.állami érdek is. A védeke­zés Viszonylag egyszerű, köny­­nyen keresztül vihető. Tehát vetés előtt csávázni kell. Hogyan csávázzunk? Mindenek előtt le kell szö­gezni, vetőmagnak csak fajta­­azonos a termelési feltételek­nek legjobban megfelelő, leg­alább 98—99%-os csíraképes­­ségü gabona alkalmas. Régebben ajánlott és sokak által helytelenül előnyben ré­szesített rézeáliccal szemben feltétlen az újabb, hatásosabb higanyos csűvázószereket ajánljuk. Amíg nem volt jobb, megfelelt a rézgálic is, noha rontja a csfrázási száza­lékot. A legújabb kutatások azt is kiderítették, hogy a talaj az üszögspórához kötött rézgálicot kioldja, ennek kö­vetkeztében a csíra a rézgáli­­cos csávózás ellenére fertő­ződik. Az is hozzájárul a hely­telenül '’cgrehailott csávázás mellett, hopv egyes termelők még mindég tagadják a csá­vázás eredményess igét. A higanyos csávázószerek­­el szembe... ilyen fenntartá­­-okkal nen. kell élnünk. Ál­talánosságban a „Higosán” (Higozán) elnevezésű nedves csávázószert alkalmazzunk. A nedves esávázást a következőképpen hojt.uk végre: Egy olyan vesszőkosarat, .melyben 25 kg gabona bele­fér, vagy egyéb alkalmas edényt használunk, amelyben a kosár kényelmesen belehe­lyezhető és kiemelhető és a benne levő kosarat a csávázó­lé legalább tenyérnyire el­fedi. 100 liier vízben 20 deka­gramm Higosán nedves csá­vázószert feloldva. 0,2%-os tö­ménységű oldatot készítünk. Ebben az oldatban pontosan egy negyed óráig, tehát 15 percig tartjuk a vetőmagot. Ezalatt a vetőmagot többször felkavarjuk, a lé tetejére ke­rülő üszögös puffancsokat, lé­ha szemeket rostával, lyukas kanállal vagy más alkalmas eszközzel Iemerogetjük és megsemmisítjük. Kiemelése után megvárjuk, amíg a csá­vázó lé a kosárból lecsurog- A csávázott vetőmagot vékony rétegben száraz, szellős he­lyen szárítjuk. Ha alá pony­vát terítünk, ezt is, valamint a zsákokat, a gereblyét, lapá­tot, egvszóval az összes vető­magról érintkező eszközt elő­zetesen tiszta csávázólével fertőtlenítjük és megszárít­juk. 100 liter csévézőiével 300 kg vetőmagot, tehát 12 kosár­ral tudunk folytatólagosan csávázni. Azonban minden kosár után búzánál 4, árpá­nál 5 liter előre elkészített azonos töménységű (100 liter vízben 20 dg Higosán nedves csávázószert oldva) friss csá­valével egészítjük ki a kád­ban lévő oldatot, mert ennyit vesz fel egy kosár, 25 kg ve­tőmag. Nedves csávázással óránként 100 kg vetőmagot tudunk fertőtleníteni. Ha ve­tőmagunk gyengén fertőzött, vagy úgy véljük, hogy egyál­talán nincs fertőzve, akkor is csáváznunk kell. Ez esetben a kifogástalanul kitisztított vetőmagot porcsávázással is fertőtleníthetjük. Porcsává­­záshoz a „Germisán” (Germi­­zán) elnevezésű porcsávázó­szert használjuk. 100 kg vető­magot 200 gr, azaz 20 dg Ger­­misánnal csávázógépben (csá­vázódobozban, csávázóhordó­ban) öt percen át alaposan összekeverünk. Porcsávázás esetén 1—10 q vetőmagot fer­tőtleníthetünk óránként, a gép nagyságától függően. A csávázószerek vetőmagboltok­ban. Földművesszövetkeze­tekben szerezhetők be. Csávázásnál a következő hibákat követhetik el a ter­melők: kevesebb védőszert al­kalmaznak, mint az előírás. Rövidebb ideig csáváznak, nem keverik el a gabonát és nem szedik le a puffancso­kat. léha szemeket. Nem pó­tolják a hiányzó oldatot, az oldat a vetőmagot nem fedi tenyérnyi magasan. Nem szárítják ki megfelelően a ve­tőmagot. Nem fertőtlenítik a ponyvát, zsákot, eszközökeL. Kormányluíarazal a szerződéses termsiieiésröl A kormány a hivatalos lap szerdai számában megjelent határozatával szabályozta a szerződéses termeltetés rend­szerét. A határozat kiszélesíti á földművesszövetkezetek szer­­ződéköstési hatáskörét. Az 1957—1958. gazdasági évtől kezdve a földművesszövet­kezeteknek adják át elsősor­ban a cukorrépa és rostnö­vényekre szóló, szerződéskö­téssel kapcsolatos teendőket, amennyiben azok ezt a fel­adatot vállalják, illetve ha e feladatra őket a MÉSZÖV alkalmasnak tartja. A föld­művesszövetkezetek a ter­melési szerződést a terme­lőkkel saját nevükben kötik, a szerződéssel kapcsolatos teendők elvégzéséért a ter­melőknek anyagi felelősség­gel tartoznak. A határozat rendelkezési tartalmaz a szerződési fegye­lem megszilárdítására is. A határozat értelmében a ter­melőknek az esedékes tarto­zásokat 30 napon belül meg kell fizetnie a tei-meltető vállalatnak, mert ellenkező esetben bírói eljárás indul ellene. A községi tanács ál tál igazolt anyagi kár esetén a termelőnek a tartozás ki­­egyenlítésére, egy-, rendkí­vüli t méltánylást érdemlő esetekben kétévi haladék adlmfó, abban az esetben, ha további egy, illetve két évre leszerződött. Amennyiben az elemi kárt szenvedett ter­melő a következő gazdasági évre szerződést nem köt. a tartozás visszafizetésére hat­hónapi halasztást kaphat. Lengyel film VARSÓI SZ'RÉN Nedves és percsávázószert fordítva használják. Végül, de nem utolsó sor­ban ■el kell hívni a figyelmet arra is, hogy a csávázószerek veszélyes mérgek. 1 gr-nál jóval kevesebb belőlük szervezetbe kerülve, halált okozhat, de súlyos mérgezést biztosan- Ezért csávázás köz ben ne doh invozzunk, ne táp­lálkozzunk. Utána gondosan mosakodjunk meg meleg szappanos vízben. Ha ruháza­tunk szennyeződött, azt is gondosan tisztítsuk meg a méregtől. A csávázáshoz hasz­nált felszerelést mossuk ki bő, forró „-ód ás vízzel, majd hideg vízzel többször öblítsük ki. Egyszóval gondosan tart­suk be az előírt óvórendsza­bályokat. Csávázott gabonát jószággal feletetni nem sza­bad, mert elhullást okozhat. Helyesen járnak el azok a községi tanácsok, Termény­forgalmi Vállalatok, amelyek a telephelyre érkező nagyobb tételű vetőmag-gabonát ki­osztás előtt a Növényvédő Ál­lomással fertőtlenítik. így biztosítják a csávázás szak­szerű végrehajtását, egyben mentesítik a termelőket a csá­vázás gondjaitól. Ez a megol­dás már abból a szempontból is előnyös, hogv nem minden termelő rendelkezik a csává­zás kifogó.tálán végrehajtá­sához szükséges feltételekkel, eszközökk.' és szaktudással. feltétlenül előnyösebb a Nővénvvédő Állomáshoz ki­helyezett nagy teljesítményű csávázógéppcl csávázni, mert ezzel úgy íedves, mint por­osa- ’ -<st is el lehet végezni. Nedves csávázó iái ezzel a géppel való elvégzése is elő­nyös, mert csá- ázás után szá­raz és ve Léshez megfelelő ál­lapotban kapják meg vető­magjukat a termelők. De mi­vel egyenlőre csak 1 db nagy­teljesítményű gyors csávázó­gép van a Szolnok megyei Növényvédő Állomás tulaj­donában, ezért a csávázási munkálatok 100%-os elvégzé­se nem áll módjában teljes egészében megyei szinten és így a legtöbb dolgozónak sa­ját magának kell gondoskod­ni a munkák elvégzéséről, melyet a már említett egy­szerű módon könnyen végre­hajthatja. Bossányi László zárszóig, felügyelő. A Nap kél: 6.27 h-kor. nyugszik 18.47 h-kor. __Re nd behozzák Szolnokon VII. kér. kispiacot. A salako­zást kb. 2 héten belül befe­jezik, s a területet átadják rendeltetésének. — A Városi Nőtanács teg­nap délután kereskedelmi ankétra hívta össze a szol­noki háziasszonyokat és a kereskedelmi szakembere­ket. Z — ;Ma, szeptember 20-án ülést; tart a Szolnoki Városi Tanács VB. .— 1A tiszafüredi földmű­­vessző vetkezet 400—500 Ft­­os jutalomban részesíti a legtöbb részjegyet jegyezte­­tőket, — A tüzelöulalványok be­váltaid határideje október 5. A Tfizép-telepek ezen idő­pontig kötelesek beváltani az utalványokat. — A kunbajai Béke Tsz 15 kát. hold őszi takarmány­­keverék és 50 kát. hold őszi árpa vetését befejezte. — Szeretik a táncot Bony­­hádon. Ebben a hónapban már az idén a negyedik tánc­iskola nyílik meg a bonyhá­di járási kultúrotthon kere­tében. — A paksi Vörös Sugár Termelőszövetkezet szeptem­ber 1-ig félmillió forint pénz­­előleget osztott ki tagjai kö­zött a gazdasági évben szer­zett munkaegységek arányá­ban. — A Magyar Játékszín va­sárnap, 22-én este 8 órakor a Jászberényi Déryné Kul­­turotthonban vendégszere­pel. — Eisemann Mihály: ..Vadvirág" című háromfel­­vonásos operettjét adják elő. — József Attila: „A város peremén’* című versének alapján filmet forgatnak. Az ország különböző ipari cent­rumaiban, budapesti nagy­üzemekben készül a film. A „Város peremén“' című fil­met Jancsó Miklós rendezi és Somló' Tamás fényké­pezi-Jelenet a varsói szíján című lengyel mesefilmből, amely a megye több filmszínházában bemutatásra kerül. Lapunkban nemrég foglal­koztunk a Vörös Csillag filmszínházzal, s most ismét írunk róla. Levelet kapott szerkesztő­ségünk, melyben kérték, — hogy nézzük meg a moziban a földszint közép 18. sor 3. és 4. székét és adjunk választ arra a kérdésre, hogy kéí­­hónapig a Vörös Csillag filmszínházban 100 ezer fo­rintért mit tataroztak? Fodor elvtársat, a mozi ve­zetőjét kértem, legyen uti­­társam a „helyszíni szeme­ién“. Nem volt nehéz sort megtalálni, — az rintos heiyárakhoz — közel van a bejáfathőz Egy, kettő, három, — szá­molom a székeket, de a har­madiknál megállók. ML «Sí? Egyszerű hokedlit látok, — mely legalább 30 cehtimé­terrel magasabb a mellette lévő széknél. Valóban nem lehetett kényelmes két órán át ülni rajta, de legalább látott az illető, — hárítom el gondolatom. Ö igen, de a hátamögött ülők? Képzeljük el, ahogy ott ül az illető a kényelmetlen „székhelyettesítön’', fészkelő­­dik. nem érzi jól magát, mert nem szereti a feltűnőséget. Ügy érzi. mindenki őt nézi, s ő mindenki feje felett át­néz. S akik a hátamögött ül­nek azok is bosszankodnak. Hogy lássanak valamit, nya­kukat hol jobbra, hol balra nyújtogatják. — Hiába... a filmből nem sokat látnak, csak az előttük ülő délceg hátát. S ott van még a 4. A/yffMASAM szék. Ahogy lehajtom a szék támláját, kiesik a kezembő Csalt az egyik oldalát tartol ta a csavar. Itt már nem i * tudom elképzelni hogyan is ülhetett az illető. Sajnálko­zással gondoltam a négy eni bérré — az utánuk követk« zőkre — akik egy kelleme. nek Ígérkező est helyett. — mást kaptak. Fodor elvtárs elismeri a panasz jogosságát. Tájékoztatásul elmondj: hogy a mozi tatarozása mia” a székeket szétszerelték. El nek következtében több üli ä tcrfhely javításra szorul. — t\ munkákat nem tudják klv, ' -elvégeztetni, .mert kisipart sok nem vállalják. Javasol;- , Fodor elvtárs az illetékese felé, hogy a Moziüzemi Vá - lalatnak legyen egy állanc - karbantartó részlege, mely ; megyében működő mozikn; előforduló javítási műnké - kát gyorsan elvégzi, s ezzi 1 a jogosan felvetett pvanaszo1 megszűnnének. — Míg a ki ' említett szék megjavítást nem kerül, addig nem adja ki a jegyet a 18. sor 3. és e ülőhelyre. A mozi tatarozásával kap csolatban. A munkálatokat n Megyei Tatarozó Vállal: végezte. A 100 ezer forrni ban a mozi nézőterének fe: tése, javítási munkálatok s a parkéit újra rakása szeri - pelt. A munkák elvégzés hosszú időt vett igénybe, s - 100 ezer forinton kívül ; mozinak a kéthónapos szil net még 200 ezer forint ki­esést is jelentett. — G. K. — Közlemény Az amerikai szövőlepke második nemzedéke megint erős mértékben jelentkezik. A közterületek, közutakon a szövőlepke irtását már vóg­­zi a Kenderesi Növényvédő Állomás. Nem megfelelő azonban a védekezés végrehajtása,l0a kertekben, gyümölcsösökben: lakóházak udvarán. A 43—1957. MT. alapján-, ■— aki nem végzi el a kötelező irtást, annak terhére a véde­kezést a Mezőgazdasági igaz­gatási szervek elvégeztetik és a költségeket közadók mód­jára hajtják be. A Megyei Tanács VB Igaz­gatási Osztálya utasította szabálysértési előadóit, - hogy azok ellen, akik a védekezési elmulasztják, indítsanak sza­bálysértési eljárást és ' rója­nak ki büntetésket. Felhívunk mindenkit.'1 hogy irtási kötelezettségének te gyen eleget annál is inkább mert a községi (városi) zár­szolgálati felelősöknél háti permetezőgép, a községi taná­csoknál pedig, ingyenes — „Holló 10” védekezőszer éli rendelkezésre. Szolnok, 1957, szeptember 1ö Nyíri Béla m. főagronómus VILÁGÍTÓ szőnyeg Harold Wadely amerikai feltaláló nemrég , szabadal­maztatta uj találmányát, a foszforeszkáló szálakból ké­szült szőnyeget. Az újfajta szőnveg előnye, hogy sötét szobában nem ütközik neki az ember a bútoroknak. —­­Foszforeszkáló anyaga rend­kívül tartós é., keféléssel sem távolítható el. A szőnyeg tömeges gyártását már meg­kezdték-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents