Tiszavidék, 1957. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-19 / 220. szám

'tvv-ala.

Fjodora kolhozparasztasszony kish'inyit, Ariskát, mindenki csak anyámasszony katonájának nevezte. Annyira gyáva volt. ez a kislány, hogy csak az anyja mellett érezte magát biztonságban. Fjodora aszszony alig tudott dolgozni tőle, mert *nindig a sarkában botorkált: nem tágított 'volna anyja mellől egy lépést sem.

— Hallod-e, Ariska — mondta neki gyakran az anyja —, vedd a vödröt és hozz a tóból vizet- Mosni kell.

Ariska félrehúzta a száját: *

— Jaj!... Békák vannak a tóban.;;

— Hadd legyenek békák! Ne törődj velük!

—-De ugrálnak és én nagyon félek tő-1 lük. ,

Fjodora végül mindig maga hozott vizet és kimosta a fehérnemű*

■— Kislányom, vidd a padlásra a ruhát és teregesd szét, hadd száradjon. /

■—Jaj! A padláson pókok vannak;;; '

— Hadd legyenek pókok!

— De rám másznak és félek tőlük. 1

Fjodora csak legyintett és maga ment

fel a padlásra.

— Ariska, te addig hozz egy korsó tejet a kamrából.

•— Jaj!... Egerek vannak a kamrában.

*— Ugyan, csak nem gondolod, hogy megesznek téged azok az egerek!

— De futkosnak a lábam előtt! Félek tőlük*

Mit lehet csinálni egy ilyen anyámaszszony katonájával?

Egyik nyáron a kolhozparasztok szénát •'-'űjtöttek a nagyerdőnél. Ariska egy lépésnyire sem ment el anyjától, szoknyájába kapaszkodott, nem ha—'+a dolgozni.

Fjodora kieszelt valamit:

•— Jó lenne kislányom, ha málnát szednél az erdőben. Csuda sok ott a málna. .Vidd magaddal a kosarat is.

Ariska nagyon nyalánk volt. Ügy vonzotta a finom gyümölcs, hogy még a félel. mérői is megfeledkezett.

•v « 1—Mamácska, hol találok én itt málnát?

' — Ott, a tisztáson, gyere, megmutatom.

Amint Ariska a bokrokon meglátta a piros bogyókat, már nyúlt is utánuk.

— Aztán hallod-e, ne menj be mélyen az erdőbe — figvelmeztette Fjodora. —Ha valamitől megijedsz, csak kiálts nekem, én itt leszek a közelben.

Fjodora azon a napon nyugodtan dolgozhatott. Néha odapillantott a tisztásra; látta a bokrok között elővillanni Ariska ruháját. Ügy elmerült a kislány a málnaszedésben, hogy egyszer sem jutott eszébe, hogy hívja az anvját.

Eljött az ebéd ideje. Fjodora elindult----— 1

A f nifrtyOVándor ints tért be a falusi vendégfogadóba. Földre tette batyuját s a benne lévő portékákat

Kevés portékája volt, mindössze néhány garast ért. De a kapzsi fagadósné törte a fejét: — jó volna megkaparintani a batyut.

Amíg a vacsorát főzte a leonyhában, ez a gondolat nem ment ki a fejéből. Végül is igy szólt férjéhez:

— Betért hozzánk egy vándorárus. Jó volna megkaparintani batyuját s a benne lévő portékákat.

— Ennél mi sem egyszerűbb — válaszolt a férj. — Tegyél ételébe mijoga-füvet Aki a mijoga-fűböl eszik mindig megfeledkezik valamiről. És mi egyébről feledkezhetne meg egy vándorárus, ha nem áruiról.

A fagadósné megfogadta a tanácsot: szedett egy marék mijoga-füvet és beletette vendége ételébe. — Az áruf megvacsorázott és a szobájába ment lefeküdni.

Másnap az árus kora reggel elment a fogadóból, a fogadósáé pedig, mihelyst fel ébredt, szaladt az árus szó bájába, hogy átkutassa a batyut. A szobában azonban semmilyen batyut nem talált;

>— Ö, te félkótya =■ szidta az asszony az urát. — Mit fecsegtél nekem a mijoga-fürőll Az árus nem hagyta itt a batyuját!

— Ha nem a batyuját, akkor valami mást felejtett el,

— felelte meggyőződéssel a férj.

— Semmit sem felejtettel!

— mordult rá a fogadósné.

— tehetetlen! — bosszankodott a férj. — Gondollcozz csak erősem

A fogadósné törte a fejét, hogy mit felejthetett el az árus. Egyszer csak a homlokára csapott és felkiáltott.

— Elfelejtette! Elfelejtette!

— Na, látod -— válaszolt örvendezve a férfi. *— Nem mondtam? m És mit felejtett el?

— Elfelejtett kifizetni, te vén bolond — válaszolta szó- ] morván az asszony.

Beküldte: György Szerén ;

Aki másnak vermet ás, : [maga esik bele4 Amilyen a gólya,

[olyan a fia.

Addig jár a korsó a kútra, [míg el nem törik. Les mint az ökör

[az új-kapura;

Találós kérdések

Bistey András;

Minden rossz és rest tanuló Az én méltó pajtásom, Életemben sokat tűrök. Jegyet viselek a hátamon.

[Mi az?

*

Nincsen lábam,

mégis gyorsan szaladok, Nagyra növök,

ha egy helyben maradok Mély torkommal

mindenfélét elnyelek,

Ha bősz vagyok,

rettegnek az emberek.

[Mi az'

Szikszay Ilona;

Egy lyukon bebújsz, két lyukon kibújsz, Amikor azt hiszed, hogy bebújtál,

Akitor már ki is bújtál.IMi az!

ifj. Eke István:

Kint is van, bent is van, Mégis csak a házban van'; Piníér Erzsébet:

Ha hozzá tesznek kisebb [lesz

Ha elvesznek belőle

[nagyobb. [Mi az?

Kincses Margit:

Mindig tömik, mégsem

[hízik. [Mi az?

(Akik a helyes megfejtést kediig beküldik; — azok között könyvjutalmat eotwlunk kié -=TANULJ, FAJT AS!

Betűt vetni porba kezdtél, öreg szüléd tanított, ki bánta, hogy az ábécét tudod-e vagy nem tudod? Az iskola messzi volt, apró csizmád s060 vo^<

Anélkül is lehetsz béres, bojtár, zsellér és cseléd, minek nagyon megnövelni a falusi csepp-eszét? Messzi volt az iskola, nem juthattál el oda.

Lehetsz most már orvos, mérnöki tanár, biró, tanító, tanulj pajtás, így lehetsz majd másokat Is tanító.

Tiéd már az iskola, egyenes az út oda;

küIonosén érdékesek, mert az atmoszférából való „érkezésük’1 során, a levegő atommagjaival nem lépnek kölcsönhatásba és így megőrzik eredeti energiájukat. E részecskék tanulmányozása azért is fontost mert a természetes gyorsító berendezésben csak nagyon nehezen állíthatnának elő intenzív „műmezon" suglarat.

Ujfipusú román mezőgazdasági gépek

A topleti „Magheru” művekben nemrégen elkészült az első román kukorica, lucerna és egyéb takarmánynövényeket silózó kombájn első sorozata. Az újtípusú gép egyenértékű a külföldön gyártott hasonló rendeltetésű gépekkel:

A bukaresti „Victoria’1 és az IGAR művekben nem rég megkezdődött a T—11 típusú műtrágyaszórógép sorozatgyártása. A T—11 óránként 5 kilométeres sebességgel vontatható és hektáronként 40—70 kilogramm mű trágyát szór. A ..Victoria” művekben eddig 400 darab készült el belőlük;

Egyházi múzeum nyílik

A Szegedi Városi Tanács tervbevette, hogy a ferencesek egykori alsóvárosi templomában egyházi múzeumot rendez be. A jövő évi szabadtéri játékokra- érkező külföldiek és a hazai látogatók már megtekinthetik azt a sok értékes emléket, amelynek nagy részét jelenleg az ötszázhusz éves templom egyik szárnyépületében raktározzák. Többek között ott őrzik Csanád első püspökének, Szent Gellértnek miseruháját .Mátyás király köntösét, amelyet miseruhának alakították át és igazgyöngyökkel díszítették. (MTI).

Köszönetnyilvánítás

Mindazoknak, akik szeretett férjem elhunyta alkalmából fájdalmamat részvétükkel enyhítették, ezúton mondok köszönetét.

özv, Nádudvari Lajosné Kengyel

Megnyílt

Moszkva legnagyobb könyvüzlete

Moszkvában, a Kirw-uteában, a volt „Gyermekvilág’1 áruház épületében megnyílt a szovjet főváros legnagyobb könyvüzlete. Az áruházban külön osztályokon árusítják a szépirodalmat, politikai, ifjúsági irodalmat és az előfizetéses kiadványokat. Rövidesen megnyílik a tudományos-műszaki, r— tankönyv — és külföldi irodalmi osztály, valamint az antiquárrészleg. Külön osztályt szerveztek a helyi kiadóknál megjelent könyvek, valamint a plakátot;, művészi reprodukciók, albumok, levelezőlapok, bélyegek árusítására.A vásárlók kényelmesebb kiszolgálása érdekében megrendelési osztályt, valamint bibliográfiai útmutatót is nyitnak.

Az új üzletben 110 eladó áll a vásáriók rendelkezésére; ,

.... *’-■■■

■JT 1

Múzeum nyílik '

3 „Vlagyimir lliícs“ gyárban

A Nagy Október 40. évfordulójának előkészületei során, a moszkvai ^Vlagyimir II- jics” gyárban üzemi múzeum nyílik.

A múzeum kiállítási anyaga ismerteti a gyár történetét a forradalom-előtti időktől kezdve, az üzem munkásai nak a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban való részvételét, a forradalmat követő évek hősi munkáját és küzdelmeit, a gyár épületének és berendezésének állandó munkakörülményeit, a termelés bővülését;

Az üzemi múzeum megszervezésére a pártbizottság titkárának vezetésével előkészítő bizottságot alakítottak.

■ ■■■ -Egy fejszómo'ó versenyre hívja az elektrániku* gépeket

Maurice Ragbert calúisi

csodaszámoló, aki ezddőszerint Blériot-Plage-on tölti vakációját, versenyre hívja ki az amerikai elektronikus gébefet,

A HATALMAS TÁVLATOK ORSZÁGÁBÓL A Kujbisevi tenger

Ariskaért, de a leányka már jött is feléje.Arcocskája csupa málna, kosara színültig;

■ tele a finom gvümöccsel.

, ■— Kisleányom, de ügyes vagy! -— ör-i

] vendezett Fjodora. — Hol gyűjtöttél ilyen '

sok málnát? :

i _ ______ __ <

•“ Ott, eg" kicsit beljebb, a patakon! . túl, a nagymálr.ásbam [

. “ No, nézd csak. hogy nekibátorodott!;

I Hovr elmerészkedtél! Hiszen megmondtam,;

hogy ne menj messzire!'Csoda, hogy félj l nem faltak a vadállatok.

— Mii”"- vadállatok? — kérdezte Aris-;

ka. —* Csupán egyetlen kis medveboccsal 1 találkoztam. ;

Fjodora most már komolyan megijedt.; 1 — Mit mondasz? Medvebocs? Miféle;

medvebocs? ;

“— Olyan kis mulatságos, bozontos jó- < szág. Az orra fekete, szeme pedig zöld. 1

— Jóságos ég, és nem ijedtél meg? 1 t — Nem, hiszen ő ijedt meg éntőlem.<

Pedig nem bántottam, csak azt mondtam j neki: „Jón;oot Mackó”, ő pedig szegénykel megijedt, «s felmászott er” fára. Rákiéi-1 tottam: „Gyere le. kis mackó, gyere le, j hadd nézzelek meg”. De ő egyre feljebb 1 mászott, nem jött le hozzám. Talán még 3 most is ott ül, annyira megrémül!

Fjoaorának még a szívverése is elállt.*

■— És egyedül volt a medvebocs? Mást* nem láttál az erdőben? {

— De igen, jött arrafelé valaki, hal-}

Iottam, hogy recseg a száraz ág a lába* alatt. Biztos málnát szedett. Kiáltottam is* neki; }

• — „Bácsika. segíts megfogni a medve-* bocsot." De nem jött közelebb. «

— Ostoba gyerek! — csapta össze ke-|

zét Fjodora. — Hiszen az biztosan az anya-} medve volt. ;

Meghallották ezt a kolhozparasztok, t fejszét, vasvillát ragadtak és futottak az* erdőbe; ♦

A málnásban, a patakon túl meg is lát-* ták az anyamedvét. Csakhogy az nem várta ♦ meg őket, elmenekült a többi boccsal. ♦

Azt a gyáva kis medvebocsot, amelyik | Ariska elől felmászott a fára, megfogták* és a kislánynak ajándékozták. *

■ * *,

Mindez a múlt esztendőben megtör- J:

tént. A kis medvebocs azóta megnőtt. Na-|i gyón megszerette Ariskát s egy percre sem*' tágít mellőle. Ügy jár folyton a kislány}] sarkában, ahogy ő járt az anyja nvomá- ♦ f ban. Ariska még most is nagyon kicsi. Az}' első osztályt végezte; Alig látszott ki a f' pádból. És érdekes, egyáltalán nem fél a* medvétől, pedig a lovak is megbokrosod-I t nak a nagy, bozontos állat láttán. Fjodora ♦ E leánykáját pedig már senki sem nevezi} > anvámasszonv-katoná iának. *E

♦ A Kujbisevi-tenger 1955 októberében

{ „született”, amikor a Volgát egy gát{ tál örökre elzárták. Az „újszülött” nagyon } nyugtalan volt. Már az 1956-os áradás ide> fjén, amikor a tengerben összegyűlt az első g}24 milliárd köbméter víz, itt-ott megsérültek

}a partok. Ezután heves viharok tomboltak,_}a kis motoros hajók, amelyek régebben bátorán szelték a nagy folyó víztükrét, most már

♦ elővigyázatosan a gát szélén túl, a duzzasztó

♦ alatti vízszínen közlekedtek.

"‘f Az idei tavaszon a sokezer kis patakból }és folyócskából hatalmas vízmennyiség öm!}lött a Volgába és befejeződött a Kujbisevii,2 tenger feltöltésének utolsó szakasza. Az ez- 1} évi áradás különösen viharos volt. Másod♦ percenként mintegy 45 000 köbméter víz zú. Xdult keresztül a Volgából a vízierőmű fenékj 2 nyílásain és vasbetongát vízlefolyóin.

♦ Azonban ez a nagy vízmennyiség nem } találta felkészületlenül a vízierőmű építőit.

■} A hatalmas építmény duzzasztó berendezé- 5lseinek csaknem 6 kilométeres frontját ideijében elkészítették. Az erőmű, a gátak, a zsi-♦lipek, a töltések, a kikötőberendezések kitűnően megállták ezt a rendkívül komoly {próbát. Pedig a vízszintemelkedés elérte a }napi 30 centimétert is.

i ♦ A Kujbisevi-tenger — a kujbisevi víztá> *roló ma már lábaink előtt hullámzik. Nincs _|a világon még egy ilyen óriási, mesterséges i} víztároló. Területe eléri a 6 500 négyzetkiló> } métert, tehát több mint tizenegyszer nagyobb }a Genfi-tónál, hosszúsága 600, szélessége pe’} dig helyenként 40 kilométer. A víztárolóban } 58 milliárd köbméter víz gyűlt össze, ami }már 1957-ben biztosítja a vízierőmű mind a •}húsz agregátorjának zavartalan munkáját.

} —- Az új tenger létesítésénél gigászi mun}kát kellett végezni — mondta P. Cvetkov, }a víztároló igazgatóságának helyettes főmér}nöke. — Az árasztási terület zónájából 270 } lakótelepülést, közöttük 12 olyan várost és

♦ munkástelepet kellett áthelyezni részben,

♦ vagy teljesen, mint Sztavropolj, Zeleno♦ dolszk, Laisev, stb. Állami költségen mint♦ egy 32 000 magánházat, 5 600 kolhozépületet

♦ és csaknem 6 500 állami objektumot telepí{ tettek át.

} HP öbb mint 40 ártézi kutat és más kutat

♦ építettek, új vízvezetéket raktak le,

i többszázkilóméter hosszú út, táviró és vil• ianyvezeték épült. A víztároló zónájában több mint 300 000 hektárnyi területet kellett az erdőtől megtisztítani és ennek révén 7 millió köbméter faanyagot állítottak elő- Üj hajójáratokat helyeztek üzembe, több mint 200 000 hektáron megtisztították a halászterületet, befejezték Kazany, Uljanovszk, Melekessz és néhány más város műszaki védelmét, új Volga-hídak épültek. És ezzel még távolról sincs felsorolva minden munka.

A Kujbisevi-tenger létrehozása nagy változásokat hozott a volgai hajózásban is. Már többezer nagyobb és kisebb hajó, talajkaraván haladt keresztül a zsilipeken. A nagy Volga vizét Sztálingrádban, Gorkijban és más városokban épült új, nagy .motoros hajók szelik. Tolatási módszerre alkalmas uszályok, új folyami tartályhajók épülnek. Sok hajón rádió-lokátorokat szereltek fel.

Az új tenger vidékén a hajózás teljesen biztonságos. Eltűntek a zátonvok, a keskeny helyek. Az egyenes hajózó út egyes szakaszai elérik a 25 kilométert. A partokon új jelzőberendezéseket állítottak fel, a hajózó úton pedig világító úszóbóják váltották fel a régieket.

ÍZ omszomolszkban a' víztároló mellett épült fel a hidrometeorológiai obszervatórium. A tudósok és mérnökök itt a hullámzásról végeznek elméleti számításokat, tanulmányozzák a szél- és hullámrendszert, a partok változását, p i ég viszonyokat, a víz kémiai összetételét, stb. Mindennek segítségével lehetővé válik az új tenger jobb kihasználása, a hajókormányosok és halászok idejében való segítése, a tudomány új adatokkal való gazdagítása.

Az erőműközpont építői a Nagy Október 40. évfordulójának tiszteletére elhatározták, hogy november 7-ig a vízierőműnek mind a húsz agregátját üzembe helyezik. Vállalásukat sikeresen teljesítik. Pontosan előirányzott terv szerint folynak az építési és szerelési munkálatok. Most szerelik például a tizenötödik és tizenhatodik turbinát.

A kujbisevi vízierőmű mostanáig már 5 milliárd 700 millió kilowattóra villamosenergiát termelt; /■ S1*"

A kozmikus záporok titka

> iVioszKvapan, a aenm-ucí gyen megkezdte működését a ! világ legnagyobb kozmikus> záport felfogó és tanulmá> nyozó berendezése, ötezer ; különféle számoló szerkezet [rögzíti a kozmikus térségek [ küldötteinek, az óriási ener[ giával rendelkező részecs[ kéknek megjelenését a Föld[ atmoszférában.

; Ismeretes, hogy jelenleg ; nagy energiával rendelkező I részeskéket mesterséges úton,

; a szinkrofazotronnak neve; zett atomgépben is állítanak ; elő. Ez a gyorsító berende- 1 zés tfzmilldárd elektronvolt 'energiához juttatja a részecs! kéket: Képzeljük hát el, ■hogy a kozmikus sugárzás ' olyan részecskéket tartaljmaz, amely milliószor több ; energiával rendelkezik. Ami; kor a kozmoszrészecskék a ; levegő atommagjaival össze; ütköznék, úgynevezett kozmikus zápor keletkezik. A [kozmikus záporok tanülmá[ nyozása a jelenlegi fizika [egyik fontos problémája;

| A tudósok már számtalan

> kozmikus záport figyeltek ■ meg. Ezek alapján arra a ; következtetésre jutottak, hogy ;az atmoszféra felsőbb réte; geiben atomrobbanások keletkeznek. s ezekkel együtt; jár a nagy energiájú részecs; kék zápora. A tudósok véleménye szerint e jelenségnél ;nagy szerenet játszanak a ; csillagközi Tej úton lévő „ter:mészetes gyorsítók", vagyis la mágneses terek.

; A kozmikus sugárzást tanulmányozó berendezés legfőbb részeit a számlálók alkotják, de ide sorolhatjuk a 150 regisztrálóionizáló kamrát is. Különleges rádiótechnikai berendezésekkel megállapítják a fenti műszerekre ható kozmikus sugáráradat intenzitását. £ tények rögzítése automatikusan történik. Jelenleg azon fáradoznak, hogy a kapott adatok feldolgozását is automatizálják.

A laboratórium mélyén, 25 méterre a föld alatt, vizsgálják a nagy áthatoló-képességgiel rendelkező „műmezon” nevű kozmikus részecskéiket; Ezek gyakran többszáz méter melyein, a [öld kérgébe» laigibalvtf, 8 ,